A Feddhetetlenségi Ügynökség folyó hó 15.-én sajtóközleményt adott ki, amiben törvénysértéssel vádolt meg 78 választott képviselõt, köztük engem is. Már maga a közlemény kiadása törvénysértõ, hisz az Ügynökségnek nem feladat- vagy hatásköre tevékenységérõl a sajtón keresztül a közvéleményt tájékoztatni. Hatásköre mindössze arra terjed ki, hogy vizsgálja a köztisztviselõk és tisztségviselõk vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatait, s ha arra utaló jeleket talál, hogy valaki törvényt sértett, akkor errõl jelentést készítsen az érintett személy, illetve intézmény számára. Ha tehát mindenképp szerepelni akartak a sajtóban, akkor annyit tehettek volna közzé, hogy az elmúlt hónapokban végzett kivizsgálásaik során arra utaló jeleket találtak, hogy 78 tisztségviselõ megsértette a törvényt. A törvénysértés tényét ugyanis csak bíróság állapíthatja meg, s míg nem létezik ilyen téren jogerõs ítélet, addig az érintett személyek a törvény értelmében nem tekinthetõek és nem nevezhetõek bûnösnek. A szóban forgó közlemény tehát emberi jogokat és törvényt egyaránt sértett.
A magam viszonylatában azt is elmondhatom, hogy az egész eljárás lefolytatása inkompetens és törvénysértõ módon zajlott. Ugyanis:
- Minekutána megítélésük szerint törvénysértésre bukkantak, nem közölték velem a konkrét vádat, így nem tették lehetõvé számomra a védekezést.
- Két egymás utáni levélben fenyegettek meg azzal, hogy ha nem jelenek meg az intézmény székhelyén az általuk jelzett idõpontban, akkor az álláspontom figyelembe vétele nélkül készítik el a jelentésüket, de mindkét alkalommal elmulasztották megjelölni a meghallgatás idõpontját, ez által is lehetetlenné tették számomra, hogy az álláspontomat kifejtsem.
- Ugyan az alkotmány, illetve az érvényes törvények értelmében is biztosítani kellett volna számomra azt a jogot, hogy az eljárás során az anyanyelvemet használjam, ennek ellenére magyar nyelven megírt levelemet nem vették figyelembe, hanem egy arrogáns válaszban kioktattak, hogy az állam nyelve a román, s felszólítottak, hogy csak azt használjam én is.
- A törvény értelmében a kivizsgálásról készült jelentést postán kellett volna megküldjék nekem, illetve a megyei önkormányzatnak, ezzel szemben annak az eredményérõl a sajtóból értesültem, ráadásul még a közleménybõl sem derült ki, hogy konkrétan mivel vádolnak.
- A jelentést csak a sajtóközlemény kiadása után postázták nekem (június 18-án), ezáltal is törvényt sértve.
Ilyen körülmények között az sem meglepõ, hogy magát a kivizsgálást is a teljes inkompetencia jellemezte. A jelentésben ugyanis az áll, hogy egy cég, aminek társ-tulajdonosa vagyok, munkálatokat végzett a megyei önkormányzat alárendeltségébe tartozó tölgyesi kórházzal. Az ugyanis igaz, hogy a cégünk megnyert egy közbeszerzési eljárást az említett intézménynél, s elvégezte a szóban forgó munkálatokat, ellenben mindez 2009-ben történt, közel egy évvel azelõtt, hogy – az 529/2010-es Kormányhatározat révén – a szóban forgó kórház átkerült az Egészségügyi Minisztériumtól a megyei önkormányzat hatáskörébe. A megfogalmazott vád tehát hamis, s ezt minden bizonnyal ki fogja mondani a bíróság is, hiszen a jelentést természetesen megtámadom az illetékes közigazgatási bíróságon.
Az eset személyes vonatkozásán túl felháborító az, hogy felelõs beosztásba alkalmaznak és közpénzbõl fizetnek olyan egyéneket, akik teljes mértékben alkalmatlanok erre a munkára, s nem csak magukat járatják le, de az intézmény tekintélyét is sárba tiporják. Joggal tehetõ fel ugyanakkor a kérdés, hogy vajon a pellengérre állított 78 tisztségviselõbõl még hány van ugyanabban a helyzetben, hogy ártatlanul vádolták meg? Civilizált országban ilyen súlyos vétség elkövetése után a közvetlen felelõsök is, meg a intézmény vezetõi is azonnal lemondanak.
