2012.06.26.
A Környezetvédelmi és Erdőgazdálkodási Minisztériumhoz
A Környezetvédelmi Alap Ügyvezetőségéhez
Tisztelt Rovana Plumb miniszterasszony,
Értesülve a Környezetvédelmi és Erdőgazdálkodási Minisztérium döntéséről miszerint a Roncsautó-programra szánt alapot ki szeretnék egészíteni, ezen dokumentum aláírói azon véleményüknek adnak hangot, hogy az ország autóparkjának felújítását ösztönző program finanszírozása a környezetvédelemre szánt alapból indokolatlan és helytelen.
A befektetett jelentős összegek nem indokoltak, addig amíg nem ismert a program hatékonysága a környezetvédelem szempontjából. A minisztérium által megadott számok tükrében 2011-ben a program keretében 300.000 „roncsautót" vontak ki forgalomból, de a kimutatás nem szól környezetvédelmi szempontokról (kibocsájtott gázok csökkentése, újrahasznosított nyersanyag mennyisége stb). Mi több, ha a 300.000 autót – amelyek nagyrészt már amúgy sem közlekedtek – 100.000 új autóval helyettesítettünk, amelyeket még legalább 10 évig fognak használni, megtörténhet, hogy a program valójában az üvegházhatású gázak kibocsájtásához járul hozzá. Mindezek mellett kialakult egy feketepiac az értékjegyek körül, mivel a legtöbb autókereskedő három értékjegyet kér a különböző promóciók keretében.
A minisztérium részéről hiányoljuk, hogy eddig nem adta meg, hogy a program hatására mennyivel csökkent a kibocsájtott üvegházhatású gázak térfogata, illetve azt sem tudjuk, hogy mennyibe került például egy tonna CO2 kibocsájtás megelőzése. Ez utóbbi adat ismeretében el lehetne végezni egy összehasonlítást a CO2 gáz árával a széndioxid börzén.
Mindezek miatt szeretnénk tudni, hogy a minisztérium vagy a Környezetvédelmi Alap végzett-e költség-hatékonyság elemzést a roncsautó-program esetében, szemelőtt tartva a környezetvédelmi költségeket is és amennyiben igen, mi volt az eredménye ennek az elemzésnek?
Véleményünk szerint a program inkább az autóeladást és termelést támogatja, mint a környezet védelmét (még a programban megvásárolandó autó CO2 kibocsájtására sem szab korlátot), ezért inkább a Közlekedési vagy Gazdasági Minisztériumok illetve az autógyártásban, importban érdekeltekre kellene hagyni a problémát. A Környezetvédelmi és Erdőgazdálkodási Minisztérium a program felhagyásával tudná kifejezni valós érdeklődését a környezet és zöld gazdaság irányába.
A minisztériumnak az adófizetők pénzét nem szabadna az autóipar támogatására költenie, tekintve, hogy erre az iparágra a túltermelés jellemző és nagyban hozzájárul a klímaváltozás előidézéséhez. A program során megvásárolt, Romániában termelt autók száma túl alacsony ahhoz, hogy az Önök által felhozott munkahelyteremtés valós indok legyen a program további finanszírozására.
Véleményünk szerint ebben a pillanatban, amikor Románia komoly erdőgazdálkodási, általános biodiverzitási, fenntartható energiagazdálkodási stb. problémákkal küzd, a környezetvédelemre fordítandó összegek autógyártás támogatására való fordítása hűtlen kezelésnek minősül.
Érthetetlen a minisztérium fent említett hozzáállása azért is, mert ellentmondásban áll az Európai Unió klímaváltozással kapcsolatos stratégiáival és politikájával.
Konkrét válaszokat várva a feltett kérdéseikre
Tisztelettel,
1. Ioana Ciută, Asociaţia TERRA Mileniul III
2. Ciprian Stanciu, Asociaţia Floarea Reginei
3. Maria Magdalena Payer, Asociaţia Heidenroslein
4. Csonta László, Zöld SzékelyFöld Egyesület
5. Felicia Ienculescu-Popovici, Asociaţia Greenitiative
6. Costel Popa, Asociaţia Ecopolis
7. János Márk-Nagy, Erdélyi Kárpát Egyesület
8. Ionuţ Georgescu, Centrul pentru Strategia de Dezvoltare Durabilă
9. Hans Hedrich, Asociaţia Sighişoara Durabilă
10. Doru Mitrana, Asociaţia MaiMultVerde
11. Kovacs Zoltan Csongor, Zöld Erdély Egyesület
12. Codruţa Nedelcu, Asociaţia ARIN
13. Radu Mititean, Asociaţia turistică sportivă civică şi ecologistă CLUBUL DE CICLOTURISM „NAPOCA"
14. Paul Fulea, Asociaţia 34Life
15. Adrian Bădilă, Asociaţia ALMA-RO
16. Nadia Potoceanu, Fundaţia ACTIVITY
17. Cristian Grecu, Acţiunea Civică Directă
18. Horváth Zoltán. Hangya Egyesület
