2012. június 28.
Az új szociálliberális kormánytöbbség (USL) május végén fogadta el a parlamenti választási törvény módosítását.
Kedvezőbb az erdélyi magyar közösség számára az, ha az eddigi, arányos rendszerben juttatja képviselőit a bukaresti parlamentbe - állították egybehangzóan az erdélyi magyar pártok politikusai, miután szerdán a román alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek minősítette az egyfordulós, többségi választási rendszerre való áttérést.
Az új szociálliberális kormánytöbbség (USL) május végén fogadta el a parlamenti választási törvény módosítását, amelynek alapján már idén ősszel egyéni választókerületes, egyfordulós, többségi választási rendszerben választották volna meg a kétkamarás román parlament tagjait.
Ennek alapján minden választókerületből a legjobban szereplő jelölt került volna a parlamentbe, a vesztesekre adott szavazatok pedig elvesztek volna. Ezzel az - önkormányzati voksolás tanúsága szerint 50 százalékos támogatottsággal rendelkező - USL akár kétharmados többséget is szerezhetett volna a törvényhozásban.
A jobbközép ellenzék (PDL) szerint ez a rendszer sérti a képviselethez való jogot, ezért megóvta a törvénymódosítást az alkotmánybíróságon, amely szerdán helyt adott a panasznak.
Az erdélyi magyar pártok szerint kedvező fejlemény az, hogy az őszi választásokat nagy valószínűséggel az eddigi arányos rendszerben szervezik meg Romániában. A többségi rendszerben ugyanis, ha a töredékszavaztatok elvesznek, a szórványmagyarság hajlamos lett volna román jelöltekre voksolni.
Márton Árpád, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) választási szakértője az MTI-nek elmondta: a jelek szerint érvényben marad a régi, töredékszavazatokat is hasznosító rendszer, amely arányos képviseletet biztosít a pártok számára, mert bármely szavazat valahol egy mandátumban hasznosul.
A politikus szerint elképzelhető, hogy az USL egy rendkívüli parlamenti ülésszakon újból megpróbálja érdekei szerint módosítani a választási törvényt, de vélhetően azt is elbuktatja majd az alkotmánybíróság. Az MTI kérdésre, hogy nem tart-e a választókerületek határainak átrajzolásától, Márton azt válaszolta, ez is alkotmánysértő lenne, ezért az USL meg sem próbálkozott vele.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke az MTI-nek nyilatkozva egyetértett azzal, hogy az arányos képviselet eltörlése sértette volna a demokráciát, de nem tartotta biztosnak, hogy ez a veszély elmúlt volna már. Véleménye szerint a magyar pártoknak mindkét esetre kell kidolgozniuk forgatókönyvüket, ennek érdekében pedig tárgyalóasztalhoz kell ülniük egymással.
"A jelenleg érvényben levő választási törvény egyértelműen összefogásra és együttműködésre kényszeríti az erdélyi magyar politikai erőket, hogyha hatékonyan akarnak szerepelni az őszi parlamenti választásokon. Ez összecseng azokkal az egyértelmű jelzésekkel, miszerint a közösségünk azt szeretné, ha valamilyen módon együttműködnének az erdélyi magyar politikai pártok" - mondta az EMNP elnöke.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke úgy gondolja, a magyar politikai erőknek közös képviselettel kell készülni az őszi választásokra, ha érvényben marad a korábbi választási rendszerben a parlamenti bejutáshoz előírt öt százalékos küszöb. A magyarság részaránya hat és fél százalékos Romániában.
"Szükség van egy nemzeti válogatottra a bukaresti parlamentben. Válogatott azt jelenti, hogy több klubcsapatból válogatják be a játékosokat. Még akkor is jobban szurkolnak az emberek egy válogatottnak, ha egy klubcsapatból nyolc játékost válogatnak be és egy másikból kettőt, de az mégis valamennyiünké: egy közös képviselet" - érvelt az MPP elnöke.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése azt jelenti, hogy érvényben marad a 2008-ban elfogadott egyéni választókerületes, kompenzációs választási rendszer Romániában.
Ennek értelmében a választókerületükben abszolút többséget szerző (a voksok több mint felét begyűjtő) jelöltek jutnak be a parlamentbe, a többi helyet pedig oly módon osztják el a pártok között, hogy a parlament összetétele tükrözze a választók pártpreferenciáit.
