2015. február 25., szerda

Orbán és Bell együtt vacsorázott

2015. február 25. forrás: Magyar Nemzet, szerző: Katona Mariann
Nem hivatalosan találkozott a magyar miniszterelnök az új amerikai nagykövettel.
Találkozott Orbán Viktor miniszterelnök Colleen Bradley Bell új amerikai nagykövettel Andy Vajna kormánybiztos hétfő esti, Arnold Schwarzenegger részvételével megtartott vacsoráján – erősítette meg lapunknak a Bors információját Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. Tájékoztatása szerint a miniszterelnök és a diplomata jó hangulatú beszélgetést folytatott. Azt is megtudtuk, hogy a kormány a tervek szerint néhány héten belül hivatalosan is fogadja Colleen Bellt.
Az új amerikai nagykövet bő egy hónappal ezelőtt, január 19-én érkezett Budapestre, megbízólevelét pedig két nappal később adta át Áder János köztársasági elnöknek a Sándor-palotában. Azóta több közjogi méltósággal és kormánytaggal is találkozott. Holnap Hende Csaba honvédelmi miniszterrel közösen a Warlord’s Rock 2015 magyar–amerikai gyakorlat legfontosabb mozzanatára is ellátogat a pápai bázisrepülőtérre.
Az amerikai diplomata igyekszik az emberekkel is felvenni a kapcsolatot, a nagykövetség Facebook-oldalán egy videoüzenetben kért segítséget ahhoz, mit kellene látnia Magyarországból. – Mondják el, önök szerint mit kellene látnom, hogy jobban megértsem országuk gazdagságát és sokszínűségét, történelmét és jelenlegi kihívásait – közölte Bell a felvételen, amelynek végén magyarul köszöni meg a segítséget.
Eközben Szemerkényi Réka, Magyarország új washingtoni nagykövete hétfőn átadta megbízólevelét Barack Obama amerikai elnöknek.

Országot cserélt az RTL Klub

http://mno.hu/belfold/orszagot-cserelt-az-rtl-klub-1274437
RTL Híradó
A Cink.hu hívta fel a figyelmet a tévéhíradó speciális keddi térképére.

A portál Jó lenne tudni, mit szednek az RTL híradójánál címmel lehozott cikkében hívta fel a figyelmet arra, hogy a tévéhíradóban a térképes infografika készítői felcserélték Szlovákiát és Romániát, valamint a Csehországhoz tartozó Morvaországba telepítették át Rákoshegyet, amely Budapest XVII. kerületéhez tartozik.
A térképpel egyébként a délutáni, kilenc halálos áldozattal járó csehországi lövöldözés helyszínét – Magyarbródot (csehül Uhorsky Brod-ot) – szerették volna bemutatni.

2015. február 24., kedd

A veszprémi időközi választás tanulságai

http://mozgasterblog.hu/blog/a_veszpremi_idokozi_valasztas_tanulsagai
2015. február 24.
Lánczi Tamás
politikai tanácsadó

Sokan sokmindent mondtak az elmúlt napokban a Fidesz vereségével végződő veszprémi időközi választásról. A reakciók érzelmi skálája a primer kárörömtől a lemondó elkeseredésig terjed.
Az érzelmek azonban nem sokat segítenek egy választás eredményeinek, azok jelentőségének megértésében. Van-e egyáltalán jelentősége egy természetszerűen alacsony részvétel keretei között zajló időközi voksolásnak? Vagy éppen ellenkezőleg: mindent eldöntő, sorsfordító helyzetet jelez? Kinek kell tanulnia az eredményekből és mit? Mit jelent mindez 2018 vonatkozásában? Zuhanóban a Fidesz? Feltámadt a baloldal? Vagy éppen ellenkezőleg: az eredmény semmin sem változtat?
Ezekre a kérdésekre csak higgadt elemzői szemszögből érdemes választ adni, ellenkező esetben politikai diskurzusok foglyaként azt látjuk, amit látni akarunk, vagy azt nem vesszük észre, amit nem is akarunk észre venni.
Mit mutatnak a számok? Egy évvel ezelőtt Veszprémben a Fidesz jelöltje: Navracsics Tibor nyert 22 194 szavazattal, akkor a közös baloldali /ellenzéki jelölt 13 009 voksot kapott, a Jobbik jelöltje pedig 7759-et.
2015. február 22-én a Fidesz jelöltje, Némedi Lajos 10 939 szavazatot szerzett, a baloldal által támogatott, de független jelölt Kész Zoltán 13 871-et, a Jobbik jelölt Varga-Damm Andrea pedig 4596-ot. Ez azt jelenti, hogy közel egy év alatt a Fidesz nagyjából 11 ezer voksot veszített, a baloldal által támogatott jelölt 862 szavazattal szerzett többet, mint elődje. A Jobbik pedig 3 ezer vokssal söpört be kevesebbet a megismételt szavazáson.
Ezek a számok mindent világosan elmondanak arról, ami történt: a Fidesz nem tudta mozgósítani korábbi választóit, akiknek nagyjából fele otthon maradt. Ugyanez történt a Jobbikkal. Ez utóbbi azt mutatja, hogy az elfáradt vagy éppen bizonytalan kormánypárti választók nem vándoroltak át tömegesen a radikális párthoz.
A baloldal jól mozgósította választóit és egy független jelölttel 862 plusz voksot szerzett. Rögtön látható azonban: itt sem jelentek meg tömegesen „csalódott” Fidesz szavazók.

(Fotó: MTI/Nagy Lajos)

A kérdéses körzetben 72 929 választó jogosult szavazni. Ez azt jelenti, hogy a baloldal által támogatott független jelölt mögött a teljes felnőtt népesség 19 százaléka állt. Ez az egyébként mérsékelt arány elég volt a győzelemhez az időközi választáson.
Alacsony volt a részvétel? A választáson a jogosultak 44,76 százaléka vett részt. Az országgyűlési választáson itt 64,28 százalék voksolt. E tekintetben tehát jóval: 20 százalékkal volt alacsonyabb a részvétel. Az időközi választások vonatkozásában azonban a részvétel inkább magasnak tekinthető.
Ez azt jelenti, hogy a baloldali pártok választói kifejezetten nagy arányban mentek el, motiváltak voltak, hogy a kormány ellen szavazzanak. Egészében azonban nem növekedett a baloldali tábor – hiszen egy független jelölt segítségével csupán 862 plusz voksot szereztek.
A részvételi adatok változása jól mutatja, mi hiányzik: 11 ezer Fidesz választó. Ők a választásra jogosultak 15 százalékát teszik ki. Ha ehhez még hozzáadjuk a hiányzó Jobbik szavazókat, szinte pontosan megkapjuk a 2014-es részvételi adatokat: azaz ezek a kormánypárti voksok egyszerűen otthon maradtak: a politikai piac, a pártok erőviszonyai valójában nem rendeződtek át.
Tévednek-e a közvélemény-kutatások, amelyek kivétel nélkül Fidesz fölényt mutatnak a biztos szavazók körében? Nem tévednek. Egyszerűen arról van szó, hogy e kutatások másra vonatkoznak: egy potenciális országos választásra (és természetesen nem Veszprémre, nem időközire).
Ettől függetlenül leképezheti-e Veszprém az országos viszonyokat? Nem, mert az időközi választások szükségképp alacsonyabb érdeklődés mellett zajlanak. Most a Fidesz választók érezték úgy tömegesen, hogy számukra nem fontos, vagy nincs tétje ennek a megmérettetésnek (korábban inkább a baloldal). Egy országos (nem időközi) parlamenti választáson azonban a most passzív szavazók szinte biztosan újra megjelennének.
A tekintetben azonban érvényes üzenetet hordoz a veszprémi eredmény, hogy a Fidesz választóinak egy jelentős része „háttérbe vonult” és ez a folyamat nem korlátozódik a szóban forgó egyéni körzetre. Nem vándoroltak át sem a Jobbikhoz, sem a baloldali pártokhoz, de nem állnak ki a kormánypárt mellett.
Az elmúlt hónapok belpolitikai eseményei állnak e folyamat mögött. Érdekes eleme a történetnek, hogy a magyar gazdaság most kifejezetten jobb állapotban van, mint négy évvel korábban: a GDP ismét nő, a munkanélküliség csökken, az államháztartás makro állapota kedvező.
A Fidesz szavazók távolmaradása mögött tehát nem primer gazdasági okok, nem a kormány teljesítményével való elégedetlnség áll, hanem egy olyan bizonytalanság, ami csak részben köszönhető az elmúlt hónapok vitákat kiváltó politikai intézkedéseinek. Legalább ilyen arányban okolható a kormánnyal szemben megfogalmazódó, óriási méreteket öltő médianyomás, amelyben tevékeny részt vállal a Fidesz választók orientációs pontjaként működő Hír Televízió és a Magyar Nemzet is. A szavazók körében ez korábban nem tapasztalt orientációs zavart generált.
Veszprém a 2014-es Fidesz tábor bizonytalanságát mutatja, nem a politikai piac gyökeres átrendeződését: amit azok vártak, akik a „kétharmad lebontásának” politikai szlogenjét összekeverték a helyzet józan értékelésével.
2018 tekintetében a kormánypárt jelenleg nincs bajban. Évek vannak hátra. Évek, amelyek politikai eseményeit ma még nem látjuk előre.
Érdemes-e komolyan venni a veszprémi eredményt?
Mindenképpen. A veszprémi választás eredménye elsősorban a jobboldalról szól, a jobboldalnak üzen. A négyéves kormányzati ciklusok első felében természetes módon megjelenő bizonytalanság oldása csak a választókra történő odafigyeléssel történhet, akár nehéz politikai döntésekről, akár terhelt médiakörnyezetről van is szó. Arra azonban még bőven elegendő ideje van a Fidesznek, hogy esélyt teremtsen egy újabb jobboldali választási győzelemre.

TURIZMUS A RÉGIÓFEJLESZTÉS SZOLGÁLATÁBAN - KONFERENCIA PROGRAMJA

A. SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ: Időpont: 2015, április 23, csütörtök, 14 óra
Helyszín: MÜTF Oktatási központ, Kőkereszt tér 1.
Résztvevők: Dr. Kandikó József, Szász Jenő, Sándorné Dr. Kriszt Éva, Geréb László, Ilyés Ferenc
Témája: A konferencia céljainak, témájának, programjának, résztvevőinek, szekcióinak és előadásainak a bemutatása
B. PLENÁRIS ÜLÉS
Időpont: 2015, április 24., péntek, 15 óra
Helyszín: Stúdió mozi terme
Levezető elnök: Dr. Kandikó József
Előadások:
15,00-15,30 Köszöntő beszédek: Szász Jenő, Varga Mihály, Dr. Kandikó József, Sándorné Dr. Kriszt Éva, stb.
15,30-15,50 1. Meghívott: magyarországi szakpolitikus (Faragó Péter, Magyar Turizmus Zrt.)
16,50-16,10 2. Meghívott: magyarországi turisztikai tudományos élet képviselője (Dr.Szalók Csilla ,BGF)
16,10-16,30 3. Meghívott: helyi turisztikai élet képviselője (Babes-Bolyai, Gyergyószentmiklós)
16.30-17.00 Kávészünet, Média tájékoztatása
17.00-17.20 4. Meghívott: magyarországi nemzetpolitikai élet képviselője (NSKI, miniszterelnökség)
17,20-17,40 5. Meghívott: a Pécsi Tudományegyetem Regionális Doktori iskolája részéről 
17,40-18.00 6. Meghívott: MÜTF Oktatási Központ részéről (változtatható)
20,00 Vacsora - Gondűző étterem
C. SZEKCIÓÜLÉSEK (egy magyarországi és egy erdélyi vezetővel)
2015, április 25., szombat, délelőtt 9 óra, autóbusz indulása MÜTF előtti parkolóból
A program végén a társelnökök egy oldalas összegzést készítenek a szekció munkájáról, amelyet az Összegző plenáris ülésen bemutatnak. A szombat esti záró vacsorára a szekcióüléseken készült fényképanyagokból a konferencia munkáját bemutató slide-show készül.
1. szekció: Helyszín: MÜTF Oktatási Központ  Időpont: 10,00-13,00
Téma: Az oktatás szerepe a turizmus fejlődésében (előadások: Geréb L., BGF, Edutus, Sapientia részéről)
Szekcióelnök (tiszteletbeli elnök): dr. Maruzsa Zoltán, társelnök: dr. Geréb László
Program: 
10,00-11,00: Három anyaországi előadó, 20-20 percben
11,00-11,30: Kávészünet
11,30-13,00: Három helyi előadó, 20-20 percben
13,00-14,00: Work-shop a szekció témájában: Milyen tudást várnak el a turizmusban érdekelt vállalkozók, vendéglátósok egy végzett hallgatótól?
14,00-15,00: Ebéd – Gondűző étterem
2. szekció: Helyszín: Derzsi Vártemplom  Időpont: 10,00-13,00
Téma: A falusi turizmus szerepe Székelyföld fejlődésében (előadások: helyi tiszteletes, BGF, Edutus, stb.)
Szekcióelnök: dr. Csizmadia László, társelnök: Demeter Sándor (helyi lelkész, Edutus-on végzett hallgató)
Program: 
10,00-11,00: Három anyaországi előadó, 20-20 percben
11,00-11,30: Kávészünet
11,30-13,00: Három helyi előadó, 20-20 percben
13,00-14,00: Work-shop a szekció témájában: A vártemplom hatása a település életére? (Lélek, lélek, de miből élek?)
14,00-15,00: Ebéd – Derzsi vártemplom pincéje
3. szekció: Helyszín: Szovátai Danubius szálloda  Időpont: 10,00-13,00
Téma: A turisztikai desztinációk menedzsmentje (előadások: Horváth Alpár, Magyar Turizmus Zrt. képviselője, Erzsébet program, stb)
Szekcióelnök: dr. Horváth Gergely - Magyar Turizmus Zrt, társelnök: dr. Horváth Alpár
Program: 
10,00-11,00: Három anyaországi előadó, 20-20 percben
11,00-11,30: Kávészünet
11,30-13,00: Három helyi előadó, 20-20 percben
13,00-14,00: Work-shop a szekció témájában: Stratégiai együttműködések fontossága a turizmusban
14,00-15,00: Ebéd – Danubius Hotel vendéglő része
4. szekció: Helyszín: Madarasi Hargita Időpont: 10,00-13,00
Téma: A székely táj – területfejlesztés és/vagy turizmus (Veres H., Legendárium, BGF, Edutus, megyei tanács)
Szekcióelnök: dr. Ruszinkó Ádám, társelnök: Dr. Nagy Benedek
Program: 
10,00-11,00: Három anyaországi előadó, 20-20 percben
11,00-11,30: Kávészünet
11,30-13,00: Három helyi előadó, 20-20 percben
13,00-14,00: Work-shop a szekció témájában: Hogyan (ne) fejlesszük a Madarasi Hargitát?
14,00-15,00: Ebéd – Pethő Panzió
5. szekció (amennyiben nem lesz megfelelő számú jelentkező, összevonásra kerül a 2. számú szekcióval):Időpont: 10,00-13,00
Helyszín: Oroszhegy község, Tibódi kultúrotthon
Téma: A helyi termékek szerepe a turizmusban (előadások: Ilyés F., pálinkafőzök, tejtermelők, szövetkezetek, Góbé termék, Székely termék, Székelygyümölcs, stb.)
Szekcióelnök: Ambrus Tibor, társelnök: Drd. Ilyés Ferenc
Program: 
10,00-11,00: Három anyaországi előadó, 20-20 percben
11,00-11,30: Kávészünet
11,30-13,00: Három helyi előadó, 20-20 percben
13,00-14,00: Work-shop a szekció témájában: Hogyan válhat a székely termékek turisztikai termékké? 
14,00-15,00: Ebéd – Sziklakert étterem
D. ÖSSZEGZŐ PLENÁRIS ÜLÉS Időpont: 2015, április 24., szombat, 17,00 óra 
Helyszín: Stúdió mozi terme
Levezető elnök: Dr. Kandikó József
Előadások:
17.00-17.50 Szekcióelnökök összefoglaló bemutatója a szekcióban elhangzott előadásokról és azok következtetéseiről (szekcióként 10 perc)
17,50-18,00 A konferencia elnökének összefoglalója a konferencia egészéről (10 perc)
18,00-18,20 Nagynevű meghívott általános előadása Székelyföld fejlesztésének fontosságáról, a hasonló konferenciák ebben betöltött szerepéről (Dr. Horváth Gyula) 
18.20-18.50 Székelyföld (is) a Kárpát-haza része – NSKI részéről
18,50-19,00 Megemlékezés Dr. Buday- Sánta Attila professzornak határon túli magyar tudományosság érdekében kifejtett munkásságáról (Dr. Nagy Benedek)
E. ZÁRÓBULI 20 óra vacsora
Helyszín: Küküllő szálloda vagy Septimia: Gálaest: rövid előadások és szórakoztató programok

Turizmus konferencia Székelyudvarhelyen

A MÜTF Oktatási Központ és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet nemzetközi tudományos konferenciát szervez április 24-25-én Székelyudvarhelyen a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) szakmai partnerségével. Az esemény egy konferencia-sorozat első rendezvénye, amely sorozat az Orbán Balázs Akadémia nevet viseli. 
A konferencia emléket állít a Pécsi Tudományegyetem Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola néhai vezetőjének, dr. Buday Sántha Attila professzor úrnak, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a székelyföldi fiatalok regionális tudományok területén való doktori előmenetelében.
Az Orbán Balázs Akadémia első konferenciájának témája a turizmus. 
A székely táj adta fantasztikus lehetőségek kihasználása egyértelmű kitörési pont Székelyföld számára. A konferencia ezen terület szakszerű körbejárására törekszik mind tudományos, mind gyakorlati szinten. 
A tudományosságot a meghívott partnerek biztosítják, többek közt a BGF, a Magyar Turizmus Zrt., a Danubius Hotels és egyéb kapcsolódó szervezetek képviselői.
A konferencián előadóként jelen lesz többek között dr. Csizmadia László, a FATOSZ elnöke és dr. Szabó Géza a FATOSZ alelnöke.
A konferencia programja részletesen:
ORBÁN BALÁZS AKADÉMIA
Nemzetközi Tudományos Konferencia "Turizmus a régiófejlesztés szolgálatában"
2015. április 24-25., Székelyudvarhely
Felhívás – Call for Papers
A MÜTF Oktatási Központ és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet nemzetközi tudományos konferenciát szervez Székelyudvarhelyen a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) szakmai partnerségével. Ez az esemény egy konferencia-sorozat első rendezvénye, amely sorozat az Orbán Balázs Akadémia nevet viseli. Az Orbán Balázs Akadémia égisze alatt a következő években olyan tudományos konferenciákat, workshopokat szervezését tervezi a két szervezet, amelyek Székelyföld régió fejlődését tudományos oldalról közelítik meg, ugyanakkor a rendezvényeken megvalósuló munka révén egyben támogatják is azt. Ezen tudományos események fő témáit Székelyföld kitörési pontjai jelentik és az ezekkel kapcsolatos kérdésekre keresnek tudományos igényű válaszokat a rendezvénysorozat előadói és résztvevői
Ugyanakkor a jelen konferencia emléket állít a Pécsi Tudományegyetem Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola néhai vezetőjének, dr. Buday Sántha Attila professzor úrnak, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a székelyföldi fiatal kutatók regionális tudományok területén való doktori előmenetelében.
Az Orbán Balázs Akadémia első konferenciájának témája a turizmus. A gyönyörű székely táj adta lehetőségek kihasználása egyértelmű kitörési pont Székelyföld számára. A konferencia e kérdéskör szakszerű körbejárására törekszik mind tudományos, mind gyakorlati szinten. Az a célunk, hogy a konferencia az elméleti és gyakorlati szakemberek párbeszéde legyen, ezért a kutatók és oktatók mellett meghívtuk a szakma képviselőit is: vállalkozókat, menedzsereket, a turizmus állami és önkormányzati vezetőit, a szakmai szövetségek képviselőit.
A konferencia gyakorlatiasságát az biztosítja, hogy a szekcióüléseket kivisszük terepre, vagyis minden ülést Székelyföld egy-egy, turisztikai szempontból meghatározó területén szervezünk meg, melyek végén egy-egy interaktív workshopra is sor kerül, amely az adott turisztikai attrakció hasznosítására próbál helyben megoldásokkal szolgálni.
A turizmushoz, mint tudományághoz, valamint Székelyföldhöz, mint turisztikai területhez kapcsolódóan várunk előadásokat, publikációkat. Ajánlott témák az előadásokhoz:
Az oktatás szerepe a turizmus fejlődésében
A székely táj – területfejlesztés és/vagy turizmus
A turisztikai desztinációk menedzsmentje
A falusi turizmus szerepe Székelyföld fejlődésében
A helyi termékek szerepe a turizmusban
A konferencia helyszíne: Székelyudvarhely.
A szekcióülések tervezett helyszínei: Székelyudvarhely, Madarasi Hargita, Szováta, Székelyderzs, Oroszhegy község.
A konferencia elnöke: Dr. Kandikó József, CsC főiskolai tanár, rector emeritus – Edutus Főiskola.
A Tudományos Tanács tagjai:
Dr. Szalók Csilla, Budapesti Gazdasági Főiskola - elnök
Dr. Jandala Csilla, Edutus Főiskola – társelnök
Dr. Tőzsér Anett – Nemzetstratégiai Kutatóintézet
Dr. Geréb László – MÜTF Oktatási Központ
Dr. Horváth Alpár – Babes-Bolyai Tudományegyetem
Dr. Nagy Benedek – Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
Meghívott előadók (szervezés alatt):
Varga Mihály – fővédnök – Nemzetgazdasági miniszter
Bánki Erik – az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke
Dr. Maruzsa Zoltán – EMMI, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár
Dr. Ruszinkó Ádám – NGM, turizmusért felelős helyettes államtitkár
Dr. Szakáli István Loránd – FVM, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár
Dr. Faragó Péter – Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató
Dr. Horváth Gergely – Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettes
Dr. Horváth Gyula – RKK, tudományos tanácsadó, az MTA doktora
Bene Dániel – főigazgató, Határtalanul! program - EMET Emberi Erőforrások Támogatáskezelő
Dr. Csizmadia László – Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének elnöke
Guller Zoltán – a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány elnöke
Dr. Szabó Géza – tanszékvezető egyetemi docens, a Dél-Dunántúli Falusi Turizmus Klaszter elnöke
Dr. Elekes Tibor – egyetemi docens, Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajzi Intézet, Természetföldrajz-környezettan Tanszék
Dr. Michalkó Gábor – Magyar Földrajzi Társaság alelnöke és az MTA Köztestületének tagja
Kovács István – a Pannon helyi termék klaszter ügyvezető igazgatója
Tirts Tamás – főigazgató-helyettes, Határtalanul program - EMET Emberi Erőforrások Támogatáskezelő
A Szervezőbizottság tagjai:
Dr. Geréb László ( gereb.laszlo@mutf.ro)
Ilyés Ferenc ( ilyes.ferenc@mutf.ro)
Veres Hanga ( veres.hanga@mutf.ro)
Szabó Attila ( masradio@masradio.ro)
Tókos Bernadette ( tokos.bernadette@mutf.ro)
Kővári István ( Kovari.Istvan@kvifk.bgf.hu)
Dr. Tőzsér Anett ( anett.tozser@nski.gov.hu)
Határidők:
Regisztráció: 2015. március 23.
Visszajelzés a téma elfogadásáról: 2015. március 30.
Absztrakt beküldése: 2015. április 13.
Regisztráció:
Regisztrálni a regisztrációs űrlap kitöltésével a következő címen lehet: www.egyetem.ro/konferencia 
Részvételi díj: 30 EUR/135 RON/9000 HUF. A részvételi díj a következőket tartalmazza: részvétel a konferencián, péntek esti vacsora, szombati ebéd, szombat esti vacsora. A szállással kapcsolatos költségek a résztvevőket terhelik. Amennyiben igényli a szervezők segítségét a szállás keresésében és foglalásában, ezt jelezze a konferencia2015@mutf.ro címen
A részvételi díj érkezés előtt átutalással, vagy érkezéskor a helyszínen készpénzben fizetendő.
Átutalási adatok:
Kedvezményezett: Asociatia MÜTF Egyesület
Cím: Odorheiu Secuiesc – Székelyudvarhely
Bank: Volksbank Odorheiu Secuiesc
Számlaszám (IBAN): 
a. RON: RO50 VBBU 2511 HR08 0010 2701
b. HUF: RO84VBBU2511HR0800101701
SWIFT: VBBUROBU
A konferencia rövid programja:
2015. április 24, péntek
15.00 – 15.30: Megnyitó beszédek
15.30 – 18.00: Plenáris ülés
20.00: Vacsora
2015. április 25, szombat
09.00: Autóbuszok indulása a szekcióülések helyszíneire
10.00 – 13.00: Szekcióülések
14.00: Ebéd
17.00 – 19.00: Összegző plenáris ülés
20.00: Vacsora
Köszöntő beszédet mondanak:
Varga Mihály – fővédnök – Nemzetgazdasági miniszter
Bánki Erik – az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke
Dr. Maruzsa Zoltán – EMMI, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár
Sándorné Dr. Kriszt Éva – a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora
Szász Jenő – a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke
Tudományos kiadvány
A konferencián elhangzott előadásokból - a szekcióelnökök ajánlásai alapján - lektorált konferenciakötet jelenik meg. A kötetben megjelenő anyagok beküldési határideje 2015. június 15. Tervezett kiadás: 2015. szeptember 30. A beküldött anyagok terjedelme: Maximum 30 ezer karakter, Times News Roman, 1,5 sorköz.
A konferencia nyelve magyar, a kötetben idegen nyelven is megjeleníthetőek az elhangzott előadások.
Kérjük, hogy amennyiben érdekesnek és hasznosnak tartja konferenciánkat, tiszteljen meg részvételével! Ugyanakkor kérjük, hogy konferencia felhívásunkat juttassa el minden olyan potenciális érdeklődőkhöz (oktató, hallgató, kutató), akik számára fontos a székelyföldi turizmus.
Szeretettel várjuk az Orbán Balázs Akadémia első rendezvényére!
A szervezők

2015. február 23., hétfő

Szükség van-e a NUTS-os statisztikára?

Az eltelt pár hét alatt elég sok minden történt sőt mostanában újra teritékre került a régiósitás is, amiért újra kérdeztük a Horváth Zoltán urat.
- Szükség van-e a NUTS-os statisztikára?
- Természetesen igen, hiszen ennek alapján dönthető el, hogy az illető terület jogosult vagy sem a pályázat alapján megitételendő összegre, még ha ezt nem is tapasztaljuk, látjuk minden szinten.
- Mi a véleménye az újraindult autonomiaüggyel kapcsolatosan,  látva, hogy egyre több önkormányzati határozatra mondták ki, hogy érvénytelen?
- Kezd "beérni" a többségi vezetések által annyira sok helyen elhintett - idegengyűlöletté fajult, de lényegében rosszul magyarázott és értelmezett - ellenszenv. Alábbhagyott ugyan a sportdrukkerek által használt "Kifelé a magyarokkal", de lényegében csak egyfajta formaváltozást tapasztalhatunk. 
- Milyen elgondolás alapján lehetne a dolgokat tovább gördíteni?
- Nem könnyű a kérdésre válaszolni, mert még azok, akik eddig kitartottak a régi vonal mellett, most mintha a süketek beszédét lehetne felfedezni náluk. Egy biztos a legjobb aláirásokat gyüjteni mert az megmarad és még nem is kérdõjelezhetõ meg!
- Ezt a legutóbbi "pour parle"-nk alatt is tapasztalhatuk, hiszen az erdély.ma hasábbjain megjelentett bejegyzésekből azt lehetett visszahallani, hogy nem lenne elég csak a NUTS-2-es "Székelyföld" régió?
- Igen én is olvastam azokat, de sokan a megfelelõ ismeretek hiánya miatt vélekedtek negatívan vagy csak egyszerűen azért, mert nem olvassák el figyelmesen az EU-s "regulákat"! Nem kell mindent CSAK a NUTS-ra építeni, de érdemes ezzel is kufárkodni! Szerintem nem kellene a NUTS-os megoldást teljességében elvetni, hanem sok más olyant, amivel nem "már" haladhat előre az autonómia ügye. 
- Vagyis Ön szerint mint egyfajta kiinduló pont legyen a NUTS régiós megkötések?
- Igy is lehetne fogalmazni, de nem erről van szó, hanem aról is hogy annak ellenére, szinte minden szinten az "összefogás" szükségességéről szól a fáma, miközben "a sok bába közt elvész az újszülött", Hiányzik éppen az a "közös" vonal, amiről annyiszor és annyian szólnak, de csak "elcsépelt" dolgokkal ma már nem érdemes foglalkozni. 
- Milyen stratégiát követhetnek előljáróink?
- Nagyjából már ismertek ezek, csupán annyiról lenne szó, hogy legyen egy közös szakértői csoport, amelyikbe mindenki delegálhatja a szakemberét. Politikai tőkére váltani az önrendelkezést nem lenne szabad! Hasonlóképpen az "elindítóknak" nem kéne attól félniük, hogy ha más is foglalkozik az autonómiával, akkor már nekik nem lehetne szavuk vagy csak nekik lenne szabad erről beszélnie.
Ez nem lehet "konkureniaharc" hiszen ez a népközösségünk számára fontos kérdéskört tartalmaz! Ez az ami a stratégia alapjaként kellene szerepelnie.
Komoly dolog a régiósitás kérdése is! De ha megkérdezzük az erdélyieket bizony nagyon meglepő válaszokat hallhatunk. Az erdélyiek zöme NEM nem ismeri ezeket a dolgokat- legyen az magyar, székely vagy többségi! Nemrég egy tanár ismerősöm mondta volt, hogy a régiósitás egy lufi, mert nem tartalmazza az alapvetően fontos fejlesztési lehetőségeket, de amikor rákérdeztem, hogy olvasta-e a NUTS-os "regulákat" nemleges választ adott...  
- Mi az, amiben új dolgokat lát?
- Az EU-s dokumentumokban már a tavaly elhangzott, hogy a NUTS1, a NUTS 2 és  NUTS3-as beosztásban "régió"-t kell érteni a NUTS-2 szintre! Ez főleg azért volt fontos, mert sok esetben a makrórégiós szint és az országéval keveredett a NUTS-1-ben, ott ahol nem alakították ki a "makrorégiós szintet". A megyékből származó statisztikai adatokat az új 2014-2020 as időszakban is összesítik mint a régiószint alapköveinek az adatait és innen származtatják a PIB 75%-át nem meghaladó területeknek a fejlesztési alapokra való jogosultságát!
- Lenne szives ezt kibontani?
- A most elkészült projektünkben erről részletesen is beszámolunk a közeljövőben, de továbbra is várjuk a többiektől a visszajelzést!
- Akkor nemsokára újra felkeressük! Köszönöm a beszélgetést!
- Én is köszönöm a lehetőséget


3. Közgazdászdélután Gyergyószentmiklóson – Dr. Lázár Edével

2015.02.23. 

Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt az idei év első Közgazdász délutánjára, a gyergyószentmiklósi, Művelődési Ház Karancsi Sándor-termébe február 27-én, pénteken 18 órától.
Az előadó Dr. Lázár Ede, egyetemi docens, dékánhelyettes, – a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről.


Előadásának témája: Marketing innovációk a székelyföldi agráriumban
Az elmúlt évek pozitív fejleménye a székelyföldi élelmiszeriparban és –kereskedelemben a különböző termék és marketing innovációk megjelenése. A fokozódó piaci versenyben, a hipermarketek megjelenését követően, néhány helyi élelmiszer-termelő és kereskedő sikeres innovációval szerezte vissza vagy bővítette piacát. A fogyasztói igényeket felismerő, a hagyományos ízekre törekvő termékfejlesztések mellett, megjelenik a szervezeti innováció (pl. termelői társulások az élelmiszer-gyártásban), illetve a marketing innováció különböző formái (termékmárkák, kereskedelmi márkák, védjegyek). Az előadás során piackutatási eredmények is bemutatásra kerülnek, amelyekből megismerhetjük a székely élelmiszervásárló fogyasztói magatartásának különböző jellemzőit, a helyi márkák ismertségét és imázsát. Kérdés, hogy a kedvező irányú változások meg tudnak-e erősödni és mekkora gazdasági-, társadalmi hatásuk lehet Székelyföld egésze szempontjából.
Szervező: RMKT Gyergyószentmiklósi Tagszervezete
Partnerek: Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ, Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Figura Stúdió Színház
A belépés ingyenes. Várjuk sok szeretettel!

Visszavonul a politikai életből Crin Antonescu

2015.02.23.
Forrás: www.rfi.ro

Parlamenti mandátuma végén visszavonul a politikai életből Crin Antonescu, liberális szenátor.
A honatya tegnap este egy televizós műsorban elmondta, valószínűleg nem indul a következő parlamenti választásokon. 
Crin Antonescu többek között azzal indokolta visszavonulását, hogy az államfő-választáson nem támogatta a Nemzeti Liberális Párt jelöltjét, ugyanis nem ismerte Klaus Johannis terveit, illetve az elnökjelöltnek nem is volt ideje azt megismertetni vele.

2015. február 22., vasárnap

Az SZNT felhívása Székelyföld 107 önkormányzatához

2015.02.22. 
Forrás: www.voceatransilvaniei.ro

A Székely Nemzeti Tanács egy éve indította útjára azt a kezdeményezést, hogy az önkormányzatok határozatban fogadjanak el a kormányhoz és a parlamenthez intézett beadványt, amelyben kifejtik elvárásaikat a küszöbön álló közigazgatási átszervezés ügyében. Ennek eddig, tudomásunk szerint 46 önkormányzat tett eleget, az általunk reméltnél kevesebb, de ahhoz mégis elegendő, hogy a nemzetközi szervezetek figyelmét felkeltse, így az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa is napirendjére tűzte.
Hargita megye prefektusa a napokban arról tájékoztatta a sajtót, hogy a megye 27 önkormányzata hozta meg a fentiekben jelzett határozatot, de ő ezek mindegyikét megtámadta a bíróságon, és alapfokon minden pert megnyert. Emlékeztetünk arra, hogy tavaly júniusban Kovászna megye prefektusa körlevelet intézett a megye minden polgármesteréhez, amelyben felhívja a figyelmüket, hogy már egy ilyen határozat tervezetének a benyújtása is törvénytelen és alkotmányellenes. Megítélésünk szerint mindkettőjük célja az, hogy eltántorítsa az önkormányzatokat a határozatok elfogadásától, ugyanis a kormány tudatában van annak, hogy a közigazgatási reformterve ellentétes Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival is, ezért kísérleteket tesz arra, hogy a létező népakarat megnyilvánulását megakadályozza.
Ismételten leszögezzük, hogy a kormányhoz intézett kérés határozatba foglalása nem ütközik semmilyen jogszabályba, s az a tény hogy a prefektus mégis pereket nyer csak annak a sajnálatos bizonyítéka, hogy a bíróságok kormányzati befolyás alatt állnak. Meggyőződésünk, hogy ezzel a kormány árt Románia megítélésének azzal, hogy ezeket a pereket erőlteti, ráadásul általuk nem tudja megakadályozni a Kongresszus Monitoring Bizottságát abban, hogy a székely önkormányzatok határozataiba foglalt igényeket megvizsgálja. 
Rajtunk múlik ugyanakkor, hogy mennyire tudjuk nyilvánvalóvá tenni, hogy Székelyföld régió létrehozása valóban minden székely szívügye, ezért arra kérjük azokat az önkormányzatokat, amelyek még nem fogadták el a jelzett határozatot, hogy ezt haladéktalanul tegyék meg. A Monitoring Bizottság ülésén Székelyföldet Antal Árpád és Klárik Attila fogja képviselni. Az ő dolgukat nagymértékben megkönnyíti, ha olyan iratcsomót tudnak letenni a bizottság asztalára, amelyben a 153-at minél inkább megközelítő számú határozat másolata szerepel. Kérjük tehát azon települések polgármestereit, ahol a határozat már megszületett, avagy a következő hetekben megszületik, hogy annak másolatát juttassák el nem csak a határozatban rögzített szervezeteknek, hanem a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalba is. 
Izsák Balázs 
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
Sepsiszentgyörgy, 2015. február 22.

2015. február 20., péntek

Ioan és János egyetlen esélye

Makkay József | 2015.01.24.
Az Elegem van Romániából! című 1998-ban megjelent kiáltványával új kaput nyitott a román–magyar párbeszédben a rendszerváltás utáni transzszilvanista mozgalom megteremtője, Sabin Gherman. A kolozsvári újságíróval az erdélyi autonomista mozgalom esélyeiről beszélgettünk. 
– A 17 évvel ezelőtt egy kolozsvári román nyelvű lapban megjelent kiáltványa révén egycsapásra országos hírnévre tett szert – ön lett a rendszerváltás utáni Románia első nagy hazaárulója. Hogyan élte túl?
– Szörnyű periódus volt, az ötvenes évekre emlékeztetett az ellenem indított hajsza. Meg kellett válnom a Román Televízió kolozsvári szerkesztőségében betöltött szerkesztői állásomtól. Szakszervezeti gyűléseken több kolléga is egyértelműsítette, hogy nem hajlandó többé velem dolgozni. Az ügyészség hazaárulás vádjával indított ellenem többször is bűnvádi eljárást.
– Mivel védekezett?
– Az ügyészek arra hivatkoztak, hogy a regionalizáció alkotmányellenes, következésképpen államellenes bűnt követtem el, azaz hazaáruló vagyok. A sajtóban közben elindult a hisztériakeltés, hogy magyarországi kém lehetek, merthogy igazi román ember ilyesmit nem írhat le, ilyesmit nem kérhet. Elmagyaráztam, amit ilyen esetben el kell magyarázni: a kiáltványomban megfogalmazott elvárások összhangban vannak az európai szubszidiaritás elveivel. Nem normális dolog, hogy mások helyett dolgozz, hogy elrejtsd a néped elől a valódi történelmet, és egyáltalán nem normális, hogy a nyelvhasználathoz és a nemzeti hagyományaid őrzésére engedélyt kell kérned. Végül ejtették a bűnvádi eljárásokat, de akkor meghurcoltak értük.
– Mi hoz elő egy erdélyi román emberből ilyen kemény hangú kifakadást Bukarest ellen?
– Számomra ez identitáskérdés. Román emberként jól ismertem Erdély történelmét, és nem értettem, miért nem a tényekről írnak a tankönyvek? Miért nem ismerjük meg belőlük az erdélyi kultúrák egymást kiegészítő kölcsönösségét, a helyi közösségek igazi múltját? 1990-ig számomra az volt a természetes, hogy ha románok és magyarok együtt töltöttük az újévet, éjfélkor és egy órakor megbontottunk egy-egy üveg pezsgőt, és koccintottuk. Vagy megültük egymás húsvéti ünnepét. Már a rendszerváltás előtt így éltem meg az erdélyiségem, ezért volt nagy a döbbenetem 1990 márciusában. Nem értettük, miként válhatott a rózsáiról elhíresült Marosvásárhely az etnikai konfliktusok terepévé? Ezekre a kérdésekre a pártok nem tudtak, és nem is akartak válaszolni.
– Ön fellázadt a teljes román politikai elit ellen...
– Marosvásárhely véres márciusa a rendszerváltást követő káosz legfájdalmasabb tapasztalata volt számomra. Rájöttem, hogy a pártok az etnikai konfliktuskeltést is a maguk érdekében használják fel. Tudtam, hogy ebből egyetlen kiút létezik: úgy kell megélnünk Erdély sokszínűségét, hogy ahhoz sem Bukarest, sem Budapest engedélyét ne kérjük. Ehhez önrendelkezés, autonómia kell! Amikor megjelent a kiáltványom, több politikus is megkeresett, és magánbeszélgetéseken elmondták: a regionalizáció a megoldás, de ők ezt nem vállalhatják fel, mert akkor kidobják a pártjukból. Megértettem, hogy politikusokra nem lehet számítani. Igazából mindvégig az egyszerű erdélyi emberek álltak ki mellettem.
– Kiáltványában úgy fogalmaz, hogy nem minden erdélyi román értelmiségi örült 1918-ban Erdély Romániával való egyesülésének. Ha ez így van, vajon miért nem lehetett megakadályozni Erdély teljes beolvasztását abba a Romániába, amely nem akart felemelkedni az új tartomány színvonalára, inkább Erdélyt is a saját szintjére züllesztette?
– E tekintetben több nevet is érdemes megemlíteni, Traian Vuiáét és Iuliu Maniuét, akik az egyesülés után tíz évvel újabb nagygyűlést hívtak össze Gyulafehérvárra, ahol azzal fenyegették meg Bukarestet, hogy felmondják az egyesülést. De ne feledkezzünk el Ion Slavici-ról sem, akit a korabeli hatalom börtönbe vetett, mert Bukaresttől olyan Erdélyt követelt, amilyet manapság mi, autonomisták is szeretnénk. Ezekről a tényekről a román történetírás hallgat. A szintén elhallgatott bukovinai Iancu Flondor Maniuhoz hasonlóan egyesüléspártiként harcolt Bukovina Romániával történő egyesüléséért. A Brătianu-kormány őt bízta meg Bukovina igazgatásával, és ő volt az első román politikus, aki fellázadt a Bukarest által diktált abszurd centralizmus ellen, és a bukovinai románok élén már 1919. április 24-én sajátos státusú bukovinai terület kialakítását követelte. Válaszul a bukaresti kormány minden tisztségétől megfosztotta.
– Mennyire volt számottevő ez a két világháború közötti román autonomista mozgalom?
– Erős volt. A korabeli erdélyi román értelmiség még tudta, hogy Románia 1915-ben csődbe ment, fizetésképtelenné vált. Túl sok jót nem ígért Erdély csatlakoztatása egy ilyen országhoz. Az 1920-as években például Iuliu Maniu Kifele a regátiakkal Erdélyből! nevű szlogennel nyert választást. Nyilván az erdélyiek nyakára ültetett Kárpátokon túli adminisztrációra célzott. A korabeli erdélyi román lapokból lesújtó képet kapunk az Erdély és Bukarest közötti „gazdasági kapcsolatokról”: 1927-ben például a román költségvetés 86 százalékban az Erdélyből begyűjtött adókból állt össze, a többi 14 százalékot adta az Ókirályság meg Moldva. Hogy mennyire volt erős az erdélyi román politikusok körében a Bukaresttől való gazdasági függőség feloldásának szándéka, azt legjobban Romul Boilă példája szemlélteti: ő a Brătianu által 1920-ig tolerált erdélyi kormány tagjaként – Erdély Bukarest általi módszeres kifosztásától megcsömörlötten – 1931-ben egy részletes föderalista tervet dolgozott ki, elkészítette Románia új föderalista alkotmányát. Ezt akkoriban az erdélyi román értelmiség egy része támogatta, a második világháború, majd az azt követő kommunista hatalomátvétel azonban már nem adott lehetőséget az érdemi vitára.
– Úgy tűnik, a kommunista időszak teljesen megváltoztatta az erdélyi embert, hiszen az ország föderalizációja ma ördögtől való történetnek számít nálunk is....
– Ez nem teljesen így van. Amikor a kétezres évek elején a közvélemény elé tártuk az Erdély–Bánság Liga regionális pártként való megjelenését, egy 2003-as Gallup közvélemény-kutatás szerint országos szinten az emberek 4,6 százaléka szavazott volna ránk. Erdélyben természetesen sokkal nagyobb lett volna a támogatottsága. Nem véletlenül nem indulhatott pártként, a román hatóságok elgáncsolták. Én akkor is, most is azt hirdetem, hogy a többség nem élhet demokráciában, ha a kisebbség nem teljes jogú tagja ennek a demokráciának. Az erdélyi népek békés egymás mellett élése nem mítosz. A közös erdélyi történelemben igazából egyetlen alkalommal háborúztunk egymás ellen, akkor is Bécs nyomására, 1848-ban. Kérdem én erdélyiként, milyen követendő példát kell választanunk: az 1848-as forradalom öldökléseinek történetét, vagy a hosszú évszázadok békés egymás mellett élésének hagyományát?
– Eltelt 25 év, és ebben az együttélésben igazából nem léptünk előre. Ma is éppúgy tűnnek el Erdély pénzei a bukaresti feneketlen kútban, mint 1930-ban. Vajon kialakítható Erdélyben olyan tömegmozgalom, amely képes lenne érdemben változtatni ezen a helyzeten?
– Ez sokban függ a magyarok hozzáállásától is. Az erdélyi magyarság vezéregyéniségei nem tudják feledni a szlovákiai Híd–Most párt történetét, amely tulajdonképpen átverés. Ma leginkább ez akadályozza a román–magyar párbeszédet Erdélyben. Én nem ítélem el ezért a politikusokat, mert lehet, hogy a szlovákiai magyarság ilyen szintű átverése után én is valami hasonlót éreznék. De ezek az előzmények nem befolyásolhatják egy életre a magyarság képviselőit abban, hogy fontos momentumokban össze tudjunk fogni. Igenis, sorsdöntő pillanatokban a románoknak és magyaroknak együtt kellene fellépniük. Ilyen alkalom lehetett volna a 2012-es bukaresti államcsínykísérlet...
– Az erdélyi magyaroknak maholnap százéves kínkeserves tapasztalatuk van arról, hogy a bukaresti hatalom mindig átverte őket, javaikat eltulajdonította, jogaiktól megfosztotta. Nem az erdélyi románok részéről kellene jönnie a kinyújtott kéznek, az összefogást jelentő gesztusnak?
– Induljunk ki abból, hogy Erdélyben önmagában soha nem fog egy nép önrendelkezést kiharcolni. Ez sem a románoknak nem sikerülne magyar segítség nélkül, sem a magyaroknak a románok segítsége nélkül. Azokat a dolgokat kell keresnünk, amelyek összefognak, és nem azt, amelyek elválasztanak. Egy erdélyi román közelebb áll magyar szomszédjához, mint a bukaresti románhoz, és szerintem ugyanez érvényes a magyarokra is, akiknek élőbb kapcsolatai vannak a szomszédban élő románnal, mint a budapesti magyarral. Ebből az együttélésből kell kiindulnunk, ha valóban azt akarjuk, hogy Erdély közös földünk legyen. Ezért csak akkor lehet eredményes bármilyen transzszilvanista mozgalom, ha a régió egyforma súlyú népének tekinti a románt, a magyar és a szászt.
– Mennyi esélyt lát egy ilyen mozgalom sikerére?
– A sikerhez románnak, magyarnak egyaránt tanulnia kell a történelemből. Kós Károly egyik 1911-es írásában így fogalmazott: „A székelyek kongresszusa Erdélyben szinte minden évben megfogalmaz egy memorandumot a budapesti kormány fele, de kéréseinkre érdemi válasz soha nem érkezik. Valószínűleg, a kormány már unja az erdélyi magyarok gondjait.” Erre rímel Traian Vuiának a 1920-as évek elején kelt egyik írásának részlete: „Ha a bukaresti kormány nem követ el nagyobb hibákat, 20-30 év alatt Erdély teljesen elbalkanizálódik. Rögzíteni kellett volna az egyesülés feltételeit.” Egyértelmű hát, hogy Ioan és János megérdemel egy saját Erdélyt – ha képes tanulni a történelemből.
Sabin Gherman
A mezőségi Mezőzáhon született 1968. november 22-én. A Babeş–Bolyai Tudományegyetemen végzett román–francia szakon, ezt követően szerkesztőként dolgozott a Román Televíziókolozsvári szerkesztőségében 1992–1999 között. Az Elegem van Romániából! című kiáltványa 1998-ban jelent meg a Monitorul de Cluj napilapban. A szerkesztőségre nehezedő nyomás miatt elbocsátották a közszolgálati televíziótól: 1999-2000 között budapesti és bécsi egyetemek meghívottjaként tartott előadásokat az erdélyi autonómiatörekvésekről, Románia lehetséges regionalizációjáról. Az ügyészség több kihallgatás után ejtette ellene a hazaárulás vádját. 2000-ben alapítója és elnöke lett az Erdély-Bánság Ligának, amelynek regionális pártként indulását a román hatóságok megakadályozták. A transzszilvanista mozgalmak vezéregyénisége, több kötet szerzője. A Pászkány Árpád üzletember tulajdonában levő Transilvania Live és aLook Tv vezető szerkesztője: a gazdasági önrendelkezésről szóló műsorai igencsak kedveltek.

Makovecz öröksége: szép házak kőből, fából

Makkay József | 2015.02.14.
Az organikus építészet egyik erdélyi arca, Müller Csaba, Makovecz Imre tanítványaként valósította meg az európai hírű szakember több tervét is Erdélyben. Huszonöt éves építészeti tevékenységéről kolozsvári tervezőirodájában beszélgettünk.

A szerző felvétele

– Mérvadó román építészek szerint is a Makovecz Imre által tervezett, és az ön felügyelete alatt felépített Donáth úti református templom a legszebb a rendszerváltás óta Kolozsváron épült tucatnyi új templom közül. Drágább az organikus építészet, mint a ma divatos vasbeton–acél–üvegépületek?
– Makovecz Imre azt hangsúlyozta, hogy ezek a típusú épületek semmivel sem kerülnek többe, mint a más stílusban készülő építmények. Ez nemcsak a Donáth úti templom esetében igaz, hanem az összes többi, organikus építészeti stílusjegyeket viselő erdélyi épületre is. A beépített felület négyzetméterenkénti 700–1000 eurós átlagára jó ár. A visszafogott költségek azzal magyarázhatók, hogy az organikus építészet elsősorban helyi anyagokat, fát, követ használ fel, helyi mesteremberekkel dolgoztat. Esetünkben a szellemi hozzáadott érték nagyobb, bonyolultabb és összetettebb a tervezőmunka.
Müller Csaba tervezte kalotaszegi panzió Andrásházán, Kolozsvár szomszédságában

– Milyen egyéb érvek szólnak amellett, hogy egy közösség a hagyományos építőanyagokat előnyben részesítő organikus építészeti stílusban emeltessen templomot?
– Ezeknek az épületeknek az értéke túlmutat a funkcionalitásukon. Aki egy Makovecz által tervezett templomban rendezett koncerten vesz részt, megtapasztalhatja annak az épületnek a különleges akusztikáját, hangzásvilága maradandó élményt nyújt. Kolozsváron mind a közönség, mind az előadók elégedettek ezzel a kiemelkedő akusztikai hatással. Egy ilyen típusú épületnek lakásként való felépítése ugyanakkor sajátos életstílust, gondolkodásmódot, szellemiséget is jelent.
– Erdély-szerte ismert építészként, Makovecz Imre közeli munkatársaként szülőföldjétől, Háromszéktől Kolozsvárig a nagy mester számos munkáját ültette át a valóságba. Mit jelentett ez az együttműködés?
– Hálás dolog volt Makovecz Imrével együtt dolgozni. Erdélyből több építész is segédkezett itteni tervei megvalósításában. Jómagam a sepsiszentgyörgyi református ravatalozót, az árkosi ökumenikus ravatalozót, a vargyasi református templomot, a temesvári Új ezredév református templomegyüttest, a kolozsvári Donáth úti református templomot és az Egri-házat építettem az ő tervei alapján. Makovecz dolgozta ki a koncepciót, de nem arra törekedett, hogy mindent ő végezzen el. Sok mindent átadott, hogy én gondoljam végig. Kíváncsian nézte, hogyan visszük tovább a terveit. A munka végén nem az ő elképzeléseit kérte számon, hanem az én egyéni hozzájárulásomat értékelte. Terveinek mi, helyi építészek adtuk meg a végleges műszaki formáját.
– A Ceauşescu-rendszerben, Bukarestben végezte el az egyetemet. Hogyan lehetett a kommunista időbeli iskola megkötöttségeit levetkőzni a rendszerváltás után?
– Az akkori építőtelepi valóság és a bukaresti képzés között volt némi különbség. A bukaresti egyetem érdekes miliőnek számított a nyolcvanas években. Egyrészt, maga az egyetem a híres román építész, Ion Mincu által tervezett, igen érdekes épületben kapott helyet, másrészt az építészeti képzés nyitott volt mindarra, ami a nagyvilágban történik. Amikor az egyetemre már nem jutottak el rendszeresen nyugati szakfolyóiratok, tanáraink arra biztattak, hogy a bukaresti francia és az amerikai könyvtárban nézzünk utána a külföldi szaklapoknak. Nem véletlen, hogy a Bukarestben végzett építészek zöme idővel elhagyta az országot, és nagyon sokan fényes karriert futottak be Nyugaton. Nekem szerencsém volt, mert 1989-ben végeztem, és a rendszerváltás úgy ért Segesváron, hogy igazából még semmit nem terveztem. Abban az időben, persze mindenki a nyugati modernista építészet elkötelezettje volt: úgy hittük, hogy minden, ami Nyugatról jön, az jó és követendő.
– Hogyan jutott el a Kós Károly-féle erdélyi építészeti hagyományokhoz?
– Kós Károly művészetével már a sepsiszentgyörgyi általános rajzosztályban megismerkedtem, de közelebb akkor kerültem hozzá, amikor az egyetemen tanulmányt kértek tőlünk egy jelesebb építészről, illetve annak egy-két épületéről. Így választottam Kós Károlyt és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot. Bukaresti tanáraimra ezzel különösebb hatást nem gyakoroltam, de tízest kaptam. Elismerték a munkámat. Kós építészete már az egyetemen érdekelt, a rendszerváltás után pedig a Makovecz Imrével történő találkozásaim, és az általa alapított és vezetett két és fél éves időtartamú Vándoriskola posztgraduális képzés elvégzése után már nem volt kérdéses, hogy az organikus építészet hagyományait követem.
– Makovecz építészeti iskolája mennyire nyúlik át a Kárpát-medence magyar lakta területein?
– Makovecz hírneve már a nyolcvanas években messze túljutott Magyarország határain. Az általa tervezett sárospataki Művelődési Házat Európa legszebb új épületei közé sorolta egy nemzetközi zsűri. Szintén a nyolcvanas években a Velencei Építészeti Biennálén Makovecz Imre teljes csapatát, a magyar organikus építészetet méltatták. A sevillai Világkiállítás magyar pavilonját már nem kell bemutatni. Amikor először nála jártam 1992-ben Budapesten, a pavilon tervrajzai irodája falán díszelegtek. Makovecz európai rangú és hírű építész volt, Európa-szerte vannak követői, tanítványai. Vándoriskolájába nemcsak Kárpát-medencei magyarok jelentkeztek, hanem Európa számos más országából is érkeztek fiatal építészek. Ezzel együtt a Frank Lloyd Wright és Rudolf Steiner által megalapozott organikus építészet – amit Makovecz Imre külön iskolává emelt – nem tömegépítkezési stílus. A magyar építészeknek mindössze a két százaléka vallja magáénak ezt a szemléletet.
– Nem függ ez össze azzal a ténnyel, hogy néhány Makovecz által tervezett épületről utólag derültek ki különböző hiányosságok?
– Szakemberként állíthatom, hogy az organikus építészet darabjaival nincs több gond, mint más típusú, más stílusú épületekkel. Makovecz Imre volt az egyik legismertebb magyar építész, így magától értetődő, hogy az általa tervezett épületek is a figyelem középpontjában állnak. Utólag mindenfajta épülettel akadnak kisebb-nagyobb gondok, amit rendszerint ki lehet javítani. Klasszikus példa a Berlin ékeként számon tartott Reischstag. Norman Foster által tervezett kupolája az építkezések kezdetétől az érdeklődés kereszttüzében állt, s miután elkészült, egy német építészeti szaklap 200 hibáját sorolta fel. Ettől függetlenül Foster berlini építészeti remekműve egyedi a maga nemében.
– Az ön által tervezett kolozsvári és Kolozsvár környéki lakóházak is egyediek, a környék többi házaitól meglehetősen elütőek. Sok a megrendelője?
– Nem panaszkodhatom, folyamatosan van munkám. Meggyőződésem, hogy sokkal több ilyen lakóházra lenne kereslet, ha az emberek tisztában lennének, hogy mi is az organikus építészet. Sokan nem tudnak választani, mert nem ismerik a lehetőségeket. A tömegízlés nem magától alakul ki, hanem kialakítják. Ezen a téren még sok a teendőnk.
– Nem keseríti el, amit maga körül lát? Építészetileg merre tartanak a településeink?
– Szembetűnő, hogy nincsenek új középületeink. Ami pedig megépül, ott minden a pénzről és a bürokráciáról szól. Egy építész szellemi hozadéka az utolsó szempont. Az ötven évnyi kommunizmus egyelőre tovább él a közgondolkodásban. Ha valamit építeni vagy módosítani akar, a nyugati ember számára az építésszel való konzultáció épp oly fontos, mint ahogy orvoshoz jár. Nálunk az építész csak nyűg, az ebből fakadó következményekkel együtt. Szép településekhez és szép házakhoz normális életkörülmények és életszínvonal kell. Ma a városrendezési tervek arra törekednek, hogy megvédjék az embereket, ne tegyék tönkre életterüket. Egy földszintes lakóházzal teli utcába lehetőleg ne épüljön négyemeletes tömbház...
– Volna mit tanulni eleinktől?
– Manapság szép házak jobbára csak falun épülnek, ahol még lehet alapozni a hagyományokra. A mai Kolozsvár belvárosi arculatát meghatározó 19. századvégi építészet a tervező, a kivitelező és befektető között létrejött szövetség olyan iskolapéldája, amely ma is elkelne.
Müller Csaba
A háromszéki Árkoson született 1961-ben. Marosvásárhelyen érettségizett, és 1989-ben szerzett műépítész diplomát a bukaresti Ion Mincu Építészeti Egyetemen. Magyarországi és londoni posztgraduális továbbképzéseken vett részt 1993–1998 között.
Makovecz Imre közeli munkatársa volt, számos erdélyi projektjében vállalt társtervezői szerepet. Az Országépítő Kós Károly erdélyi egyesület alapító tagja, a kolozsvári Építészeti és Urbanisztikai Fakultás oktatója.
Az elmúlt tíz évben több hazai és nemzetközi szakkiállításon vett részt. Az 1997-ben alapított Opeion nevű tervező irodája számos, organikus építészeti stílusban épült erdélyi templom, imaház, ravatalozó, menedékház, óvoda, tömbház és több tucat lakóház tervezője.

Kelemen Hunor megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét

2015.02.20. 
Forrás: aradihirek.ro

A Legfelső Bírói Tanács megállapítása szerint az RMDSZ elnöke akkor követte el a jogi következményekkel nem járó kihágást, amikor igazságtalannak minősítette, hogy Nagy Zsoltot, a szövetség volt távközlési miniszterét négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte jogerősen a legfelső bíróság.
Kelemen Hunor a szövetség megalakulásának a 25. évfordulója alkalmából tartott kolozsvári gálán azt állította, hogy Nagy Zsoltot ártatlanul ítélték el, az ő ügye nem korrupciós ügy.
A CSM állásfoglalása szerint az RMDSZ elnökének „megalapozatlan nyilatkozata” azt sugallja, hogy a jogerős ítélet nem a bizonyítékok alapján született és így bizalmatlanságot ébreszt az ügyben eljáró bírákkal és az igazságszolgáltatás egészével szemben, nyomást gyakorol a hasonló esetekben eljáró bírákra. A testület megjegyzi: Kelemen Hunornak, a törvényhozás egyik tagjának széles nyilvánosság előtt tett nyilatkozata túlmutat a véleménynyilvánítás szabadságán és „meghaladja” a nyilvános megszólalás „elfogadható szintjét”.
A CSM a romániai bírák és ügyészek szakmai testülete, amely arra hivatott, hogy felügyelje az igazságszolgáltatás működését.
A CSM egyebek mellett azon is őrködik, hogy más hatalmi ágak ne avatkozzanak be az igazságszolgáltatás munkájába. A testület az ilyen esetekben kiadott állásfoglalásokkal a bírákat és ügyészeket védi: egyfajta szakmai szolidaritásról biztosítja a vitatott ítéletet meghozó, vagy az ítélethozatal előtt „nyomás alá” került ügyészeket vagy bírákat.
Nagy Zsoltot – aki 2004 decembere és 2007 júniusa között vezette a bukaresti távközlési minisztériumot – bűnszövetkezetben való részvételért ítélték el az úgynevezett „stratégiai privatizációk” ügyében. Az ügyészség szerint a bűnszövetkezet bizalmas információkat adott ki külföldieknek magánosításra váró állami vállalatokról
MTI

Fogyasztóvédelem: székely íz nem létezik, csak édes, keserű vagy savanyú. Le kell venni a feliratot!

2015.02.20. 
Forrás: mediatica.ro

Felszólított egy székelyudvarhelyi céget a Kovászna megyei fogyasztóvédelem, hogy cserélje ki a húskészítményének címkéjén található „Gust Secuiesc" (székely íz) szlogent.
A fogyasztóvédelem Kovászna megyei vezetője a közrádióban azzal indokolta a felszólítást, hogy nem létezik „székely íz", csak édes, keserű vagy savanyú.
Felszólított egy székelyudvarhelyi céget a Kovászna megyei fogyasztóvédelem, hogy cserélje ki a húskészítményének címkéjén található „Gust Secuiesc" (székely íz) szlogent. A fogyasztóvédelem Kovászna megyei vezetője a közrádióban azzal indokolta a felszólítást, hogy nem létezik „székely íz", csak édes, keserű vagy savanyú.
mediatica.ro / transindex.ro

Buknak az autonómiahatározatok

2015.02.20.
Forrás: szekelyfold.ma

Hargita megyében 24 önkormányzat autonómiapárti határozatát érvénytelenítette a törvényszék – közölte tegnap Jean-Adrian Andrei prefektus. Eddig 27 helyi tanács fogadta el az SZNT által kezdeményezett autonómiapárti határozatot Hargita megyében, de a prefektus valamennyi döntést megtámadta; három per még folyamatban van.
A székelyudvarhelyi és a gyergyószentmiklósi önkormányzat fellebbezett az alapfokú ítélet ellen, ezeket az ügyeket most a marosvásárhelyi táblabíróság tárgyalja. A prefektus szerint azért nem hozható létre a Székelyföld közigazgatási régió, mert a román alkotmány csak a község, város és megye közigazgatási egységeket sorolja fel. 
Az a kérés, hogy Székelyföldön a magyar nyelv is kapjon hivatalos státust, abba az alkotmányos előírásba ütközik, amely szerint Romániában a hivatalos nyelv a román. Jean-Adrian Andrei megelégedéssel állapította meg, hogy az utóbbi időben már nem fogadtak el újabb autonómiapárti határozatot a megyében.

2015. február 19., csütörtök

Az MPP hiteltelennek tartja az EMNP javaslatát

2015.02.19. 
Forrás: erdon.ro

A Magyar Polgári Párt (MPP) hiteltelennek tartja az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) azt a javaslatát, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenzékeként megalakult két erdélyi párt alkosson választási szövetséget a 2016-ban esedékes romániai választásokon.
A párt bővített elnökségének üléséről kiadott csütörtöki közlemény szerint az MPP azért tartja hiteltelennek az EMNP kezdeményezését, mert az összefogást „ugyanazok fogalmazzák meg, akik korábban a szakítást erőltették". Az MPP bővített elnöksége úgy értékelte, hogy a választási szövetség „csupán egy szűk csoport politikai túlélését célozza, és ellentétes a Magyar Polgári Párt érdekeivel".
Az MPP ugyanakkor kinyilvánította, hogy fontosnak tartja a párbeszédet, ezért a következő időszakban helyi szinten keresi „azokat a nemzeti ügy iránt elkötelezett partnereket, akikkel közösen erősíthető a hiteles és felelős ellenzéki politizálás". 
MTI

MPP: hiteltelen az EMNP szövetségkötési javaslata

2015.02.19.
A Magyar Polgári Párt (MPP) hiteltelennek tartja az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) azt a javaslatát, hogy az RMDSZ ellenzékeként megalakult két erdélyi párt alkosson választási szövetséget a 2016-ban esedékes romániai választásokon.
A párt bővített elnökségének üléséről kiadott csütörtöki közlemény szerint az MPP azért tartja hiteltelennek az EMNP kezdeményezését, mert az összefogást „ugyanazok fogalmazzák meg, akik korábban a szakítást erőltették”.
Az MPP bővített elnöksége úgy értékelte, hogy a választási szövetség „csupán egy szűk csoport politikai túlélését célozza és ellentétes a Magyar Polgári Párt érdekeivel”.
Az MPP mindazonáltal kinyilvánította, fontosnak tartja a párbeszédet, ezért a következő időszakban helyi szinten keresi „azokat a nemzeti ügy iránt elkötelezett partnereket, akikkel közösen erősíthető a hiteles és felelős ellenzéki politizálás”. A párt e konzultációt követően alakítja ki javaslatát egy esetleges jobboldali választási koalícióról és ül tárgyalóasztalhoz az EMNP-vel.
Az MPP bővített elnöksége megállapította, a romániai belpolitikai életben zajló események megerősítik a magyar pártok együttműködésének a szükségszerűségét. A párt ennek tudatában alakítja a 2015-ös esztendő cselekvési tervét, nyitott a párbeszédre és az együttműködésre. Az MPP azt is közölte: az összefogás önmagában politikai programnak kevés, az együttműködés nem lehet öncélú, azt tartalommal kell feltölteni.
Az MPP azt is kinyilvánította, továbbra is az RMDSZ konstruktív ellenzéke kíván lenni, és keresi azt az együttműködési formát a szövetséggel, amely által a legtöbbet meg tud valósítani a saját programjából. Ugyanakkor azt is tudatta, hogy mielőbbi találkozót szorgalmaz az RMDSZ-szel, hogy értékeljék a tavaly márciusban kötött nemzetpolitikai megállapodásuk nyomán kialakult együttműködésüket.
Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke a január végi megválasztása utáni nagyváradi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy választási szövetséget ajánlanak az MPP-nek a 2016-os önkormányzati választásokra.
Elmondta, olyan választási szövetségre gondolnak, amelynek a vezetőségében paritásos alapon lennének jelen az EMNP és az MPP politikusai, a szövetség vezetését pedig olyan köztiszteletben álló személyre bíznák, aki közvetlenül egyik párthoz sem kötődik. „Mi Gergely Istvánra, a csíkszeredai Csibész Alapítvány elnökére gondoltunk” – jelentette ki Szilágyi Zsolt.

Anyanyelve nem román – „Mondtuk eleget, mondja most már más is”

2015.02.15.
Forrás: 3szek.ro

Amikor 1997-ben betettem a lábam Székelyföldre (fogalmam sem volt, hogy így hívják, mert akkoriban a HAR-KOV elnevezés sokkal gyakoribb volt), tele volt a sajtó az 1989–1992-es események, a kisebbségekkel szembeni gyűlöletet és mérget köpködő politikai vezetők őrülete és paranoiája táplálta előítélettel. Ezek az előítéletek talán azért nem tudtak befolyásolni, mert fiatal voltam, és teljesen más dolgok foglalkoztattak, mint a tévénézés és az ultranacionalista sajtó olvasása.
Mindazonáltal elkerülhetetlen volt az érintkezés az ilyenfajta elemekkel, tekintettel arra, hogy közvetlenül az 1989. decemberi események után mindenki olyan dühvel kezdte mondani a véleményét, mint akinek évtizedekig pecek volt a szájában.
Moldvai vagyok, nem születtem és nem nevelkedtem magyarok között. Elég toleráns, a nacionalista elemek túlhangsúlyozásától mentes térségből származom, de – sajnos – még mindig elég nagy a tudatlanság a fejekben, hogy az emberek komolyan vegyék és elfogadják a felületes címkézéseket.
Székelyudvarhelyre való indulásom előtt, ahol az elkövetkező időszakban lakni szándékoztam, és ahol tíz évig tanítottam aztán román nyelvet, a következő szavakkal búcsúztattak: „Ne menj, kedves, mert megkéselnek a magyarok!” (tömbházbeli szomszédasszony). A magyarok nem késeltek meg. De gyökerestől kimetszették minden előítéletemet afelől, milyen lesz velük az együttélés egy olyan térségben, ahol ők alkotják a döntő többséget.
Természetesen ott sem szabadultam meg a szélsőségesektől és a szélsőségességtől, a sztereotípiáktól és azoktól a kísérletektől sem, melyekkel olyan irányból akartak befolyásolni, amit hevesen elutasítottam, bár az elején nem rendelkeztem elég érvvel. 
Akkoriban olyan cikkek jelentek meg a központi sajtóban, melyek a „székelyudvarhelyi románok Gulágjáról”, a „román népesség enklavizálásáról” és sok más olyan dologról szóltak, melyeket még most is hallok, és amik a tudatlansággal és a szavakkal történő manipulálással szembeni tehetetlenség érzését keltik bennem. Az ott töltött tíz év alatt sohasem éreztem ilyesmit. Ugyanis nem zártam be magam a nyelvi közösség kényelmébe, hanem kerestem a kapcsolatot azokkal az emberekkel és főleg azokkal a közös elemekkel, melyeket csak akkor nem képes észrevenni az ember, ha vak vagy elvakult.
A székelyekkel kapcsolatban a nyelv sohasem volt akadály. A bármiféle kommunikációs kísérletre adott örök „nem tudom/nem értem”-ről szóló városi legenda ugyanazon kisstílűség része, célja a feszültségek és nézetkülönbségek fenntartása a térségben.
És ha már a nyelv került szóba, újra ki kellene mondani, amit központi szinten mindig is figyelmen kívül hagynak: ebben a térségben nincs kétnyelvű közeg.
Hargita és Kovászna megyében kiterjedt területek vannak, ahol a gyermekeknek nincs lehetőségük az utcán megtanulni románul. Lehet, hogy egyesek nehezen értik meg az anyanyelvnek ezt az aspektusát, jelentőségét, a tényt, hogy az ember legfontosabb szellemi eleme az anyanyelv.
Annyiszor hallottam a bíráló szavakat, hogy képtelen voltam nem felháborodni az elemi megértés hiánya miatt. Nem empátiáról beszélek, mert ahhoz bizonyos fokú kultúra és érzelmi intelligencia szükséges. A gyermekek olyan családokba születnek és nevelkednek, amelyekben magyarul beszélnek. Egy magyar anyanyelvűtől nem követelheti meg senki, hogy gyermeke születésétől kezdve egy, az övétől eltérő nyelven beszéljen hozzá. Éppen a kommunikáció lényegétől fosztanánk meg: az érzelmek átadásától.
A románnyelv-oktatás és főleg a gyermekek eredményei az egyik legkényesebb kérdés mind a mai napig. És itt nem a vizsgaeredményekről beszélek, azok szinte az egész országban katasztrofálisak, hanem a 12 éven keresztül, heti 3–5 órában folyó nyelvtanítás funkcionális eredményeiről. Miért nem képesek a gyermekek románul beszélni? Miért van az, hogy 18–19 évesen nem tudnak úgy kommunikálni, mint az iskolában tanult bármely másik nyelven? Miért tudnak több száz oldalt fejből visszamondani akadémikus nyelven, de nem képesek elmesélni az előző napi történéseket?
Az első ok, ahogy a román nyelvet tantárgyként kezelik. Bár megpróbáltak kidolgozni néhány kisebbségeknek szóló tankönyvet, mindig ugyanabból az előfeltevésből indultak ki: a gyermek ugyanúgy beszéli és érti a román nyelvet, mint a román anyanyelvű családból származó. Márpedig ez teljesen téves. Irreális állításból indulnak ki és fájdalmas valósághoz érkeznek, a tanárok a szülőket hibáztatva és viszont. Az igazi vétkesek pedig nem csinálnak egyebet, mint minden évben megállapításokat tesznek, elemeznek, kommentálnak és kitartanak amellett, ami megfelel nekik, bár még nem sikerült megértenem, hogy miért…
A második ok a román nyelv és irodalom tantárgy megközelítési módja, már az első tanévtől és az első óráktól kezdve. A helyzet megértéséhez rendelkeznünk kellene annyi empátiával, hogy belebújjunk egy anyanyelvi iskolába járó elsős-másodikos gyermek bőrébe. Ő ezt a nyelvet hallja születésétől kezdve, ezen becézik vagy feddik meg szülei, ezt beszéli az utcán, az üzletben, játék közben… Mert – a többség véleményével ellentétben – ebben a térségben nincs kétnyelvű közeg, annak dacára, hogy élnek románok is.
A gyermek lelkesen kezdi az írás-olvasás tanulását. A kerettanterv pedig hét-nyolc óra anyanyelvoktatást és négy óra románt ír elő hetente. Párhuzamosan elkezdi tanulni, és az ábécé meg az egész logikája a feje tetejére áll: a c az ţ, de k is, az sz az s, de a másik nyelvben nem létezik, a j csak az egyik nyelven j, a másikon meg zsének ejtik. Ami az ő nyelvén zs... (Már szédülnek? Nos, ő még csak hétéves, és tudnia kell!). Tud majd olvasni első osztály végén? Biztosan nem. Főleg úgy, hogy a négy órán kívül sehol máshol nem kerül kapcsolatba a román nyelvvel. És ez így folytatódik majd 12 éven keresztül.
Azt is hallottam még – természetesen olyanoktól, akik nem ismerik a helyi valóságot –, hogy „nem akarnak megtanulni”. És akkor miért van, hogy a térségben már több mint 15 éve működnek iskolán kívüli román nyelvtanfolyamok, ahol a hároméves gyermektől a munkát kereső felnőttig lehet résztvevőket találni? Ki vádolhatja rosszakarattal ezeket az embereket? És főleg, felmerül bárkiben a kérdés, hogy miért kell nekik ezért fizetniük? Mert azokat az órákat tanárok tartják az oktatás támogatására létrehozott alapítványokon vagy magániskolákon keresztül. Most indul egy magyarországi program ugyanezzel a céllal. Ami ránk nézve szégyen.
Szégyen, hogy inkább megtagadunk és semmibe veszünk olyan embereket, akik csak a választások alkalmával jutnak eszünkbe, amikor szükség van a szavazatukra, vagy olyan alkalmakkor, amikor nacionalista mérget köpködhetünk, és zászlók kitűzését ítélhetjük el. Mert a zászlók fontosabbak lettek, mint a gyermekek jövője.
És mielőtt befejezem, még hozzátenném: csaknem nyolc évvel azután, hogy távoztam onnan, a lelkem még mindig az ottani emberekkel maradt, és azon gondolkodom, mit kellene tenni gyermekeikért, hogy egyenlő esélyeik legyenek az országban. És ami motivál, az a tanulás iránti szeretetük, a tanulás iránti szinte tapintható vágy, mely tíz év alatt bebizonyította számomra, hogy lehetséges. Csak el kell fogadnunk a valóságot, és alkalmazkodnunk kell hozzá. A többi magától jön.
Florina Vaipan
Háromszék / Corbiialbi.ro, Florina Vaipan: Gânduri de la o „moldo-ardeleancă” rătăcită în Secuime

A bíróság szerint kihágás a kétnyelvű árcédulák osztogatása

2015.02.18. 
Forrás: marosvasarhelyiradio.ro

Nem kell kifizetnie a pénzbírságot, de figyelmeztetésben részesítik Lakó Péterfi Tündét, amiért 2013 októberében az Itthon vagyunk egyesület tagjaival kétnyelvű terméknév-feliratokat osztogatott egy marosvásárhelyi piacon.
Az anyanyelvhasználatot népszerűsítő aktivista megbírságolása egész Erdélyt átfogó szolidaritási mozgalmat váltott ki, miután bejelentette: aprópénzzel fogja kifizetni a bírságot. Két hét alatt a kifizetendő összeg többszörösét gyűjtötték össze számára a támogatók.
Lakó Péterfi Tünde a bírság felének befizetése után a bíróságtól kérte a bírságolási jegyzőkönyv megsemmisítését. Bár első fokon pert nyert, a Maros megyei törvényszék jogerős ítélete kihágásnak minősítette a kétnyelvű árcédulák osztogatását. 
Miután az elsőfokú ítélet még a bírságolási jegyzőkönyv megsemmisítéséről rendelkezett, a jogerős végzés részben helyt adott a rendőrség fellebbezésének és figyelmeztetéssel helyettesítette a bírságot. Az aprópénzben befizetett 750 lejes pénzbüntetést Lakó Péterfi Tünde visszakapja, és a perköltséget sem kell megtérítenie.
MTI

Johannis: újra kell kezdeni a vitát a decentralizálásról és régiósításról

2015.02.17. 
Forrás: www.turnulsfatului.ro

Újra kell kezdeni a vitát a decentralizálásról és régiósításról, de az elvekből kell kiindulni, nem pedig a politikai vagy választási számítgatásokból – üzente Klaus Johannis államfő a Községek Egyesülete Közgyűlésének.
Johannis szerint új szemléletre van szükség a román államról és területi-közigazgatási átszervezéséről, melynek célja a hátrányok behozása és a fejlődés. Románia jelenleg a demokratikus építkezés folyamatának új szakasza felé tart, amelyet az új politikai realitások és a közvélemény elvárásai hoztak létre; ez a szakasz „egyrészt a politikai intézmények reformját jelenti, másrészt pedig a mentalitás és hozzáállás változását. Az elvárás azonban minden szinten a nagyobb felelősségvállalás, nagyobb integritás, nagyobb átláthatóság a közéleti és politikai tisztségek gyakorlásában.” 
Az intézmények megreformálása és a közvélemény elvárásainak teljesítése érdekében elsősorban világos és időtálló szabályokra van szükség a választási rendszert, a pártok és a kampányok finanszírozását illetően, másodsorban pedig másfajta politizálási módra, amely nem politikai vagy személyes konfliktusokra alapul, hanem a problémák megoldására összpontosít.
Megjegyzés
Sajnos az államelnök úrnak nincsenek jó tanácsadói vagy csak "mellékvágányra" akarják egyesek terelni, mert nem tudják, - rosszabb esetben nem értik - hogy most már késõ errõl még beszélni is! 2020-ig ezt a mostani területi berendezkedést kell "kihevernünk". 
A mentalitás változáshoz más úton is el lehet jutni! 
Igaz, hogy a községek szintjén (NUTS-5) lehetne valamiket változtatni, de a megyeszinttõl felfele semmit sem! (Erdélyi Polgár)
 
 

Lemondatnák a szociáldemokraták Horváth Anna alpolgármestert az állásfoglalása miatt

2015.02.18. 
Forrás: marosvasarhelyiradio.ro

Nyílt levélben követelte Horváth Anna kolozsvári alpolgármester lemondását a Szociáldemokrata Párt önkormányzati frakciója amiatt, hogy a legutóbbi tanácsülésen kiállt a román és magyar nyelvű helységnévtáblát szorgalmazó civil szervezet mellett.
A szociáldemokrata párti képviselők azt rótták fel az alpolgármesternek, hogy a helyi magyarokat buzdította, minél többen kapcsolódjanak be a Musai-Muszáj nevű civil csoport által az önkormányzat ellen kilátásba helyezett perekbe. A civil kezdeményezés amiatt tiltakozott, hogy a kolozsvári önkormányzat nem hajlandó kihelyezni a város bejárataihoz a román és magyar nyelvű helységnévtáblákat. 
Az önkormányzati képviselők azt kifogásolták, hogy az alpolgármester „polgári engedetlenségre" buzdította a magyar lakosságot. Horváth Anna emlékeztette a képviselőket, hogy elsősorban a neki bizalmat szavazó magyar közösség érdekeit és értékeit képviseli alpolgármesterként. 
Hangsúlyozta: fenntartja és továbbra is kéri a magyar közösségtől, hogy a civil és politikai téren zajló jogérvényesítés hatékonysága érdekében támogassa aláírásával az ügyben újraindítandó civil pert.
MTI

2015. február 18., szerda

Bronzminősítést kapott az AgroFood regionális klaszter

2015.02.18.
Forrás: 3szek.ro

A Klaszterminősítések Európai Titkársága bronzminősítéssel jutalmazta a sepsiszentgyörgyi székhelyű AgroFood regionális klasztert. A több mint félszáz céget, oktatási és kutatási intézményt, illetve önkormányzatot tömörítő szerveződés a harmadik klaszter, amely megkapja az elismerést a berlini székhelyű titkárságtól.
Az egységes kritériumrendszer alapján meg­ítélt minősítés a klaszter menedzsmenttevékenységét ismeri el, két évig lehet használni, elsősorban a promóciós tevékenységben, de a gazdaságfejlesztő prog­ramokban való részvételt, az európai forrásokhoz való hoz­záférést is jelentősen segíti – hangzott el a tegnapi bemutatón. A 2010-ben elindított minősítési rendszerben eddig közel hétszáz európai klaszter nyerte el a címet, hét ezüst- és 47 arany­minősítést is kiosztottak. A középrégióban szerveződött, de sepsiszentgyörgyi székhelyű klaszterek közül eddig a Green Energy és a ProWood kapta meg a bronzminősítést, országos szinten csupán 13 szerveződés büszkélkedhet az elismeréssel.
Silviu Manole, a klaszter elnöke szerint a gazdaságélénkítés, az innováció és a versenyképesség növelésének ez a fajta szerveződése, az ebben rejlő lehetőségek még mindig nem eléggé ismertek a gazdasági szereplők körében, sokan kérdezik, hogy egy ilyen együttműködésben mit keresnek például olyan állami intézmények, mint az élelmiszer-biztonságért felelős hivatal vagy a mezőgazdasági igazgatóság. A kulcsfogalom a közösség szolgálata, annak jóléte, ezért az integrált fejlesztés érdekében minden szereplőnek felelőssége van – mondta az elnök.
Vajda Lajos, az Asimcov igazgatója, akit sokan a kalszterek atyjának neveznek, hangsúlyozta: a minőségi termékek és szolgáltatások előállítása, az innovatív szemlélet megteremtése lehet a gazdasági fejlődés útja, ráadásul szükséges előtérbe helyezni mind a szociális, mind a környezeti szempontokat. Erre vállalkoznak a klaszterek.
Az AgroFood klaszter, ahogy neve is jelzi, az élelmiszeriparban érdekelt szereplőket tömöríti: a mezőgazdasági termelőktől a feldolgozókon át az egész értéklánc működéséért felelő hivatalok, oktatási és kutatóintézmények, illetve érdekelt önkormányzatok bevonásával. A jogi személyiség nélküli klaszterben jelenleg 25 cég, négy oktatási intézmény (ezek száma hamarosan megduplázódik), hat közigazgatási egység és húsz úgynevezett katalizátorintézmény vesz részt.
Ferencz Csaba Háromszék