Kertész Melinda 2016. szeptember 19
Eldőlt, hogy ki kerül a befutó helyekre, azaz ki fogja képviselni Maros megyét a következő négy évben a parlamentben.
Rangsoroló ülést tart szeptember 19-én a Maros Megyei RMDSZ. A tét hatalmas, hiszen a Maros megyei szervezet életében példátlan, hogy a teljes Maros megyei parlamenti csapat leköszön, és a megüresedő helyekért tolonganak a jelöltek.
UPDATE 21:25 Befejeződött az RMDSZ Maros megyei képviselő- és szenátorjelöltjeinek rangsorolása. A titkos szavazás eredményeként a következő rangsor alakult ki:
Képviselőjelöltek: Vass Levente, Csép Andrea, Császár Károly Zsolt, Soós Zoltán, Tubák Nimród, Fodor Sándor József, Balogh József, Hamar Alpár Benjámin.
Szenátorjelöltek: Novák Csaba Zoltán, Jakab István, Kozma Mónika, Brassai Zsombor.
Az RMDSZ-nek három képviselőt és egy vagy két szenátort van esélye a parlamentbe küldeni Maros megyéből.
Olyan nevek adják át a helyüket az új politikus-generációnak, mintMarkó Béla volt szövetségi elnök, az RMDSZ alapítója, Borbély László,Kelemen Atilla és Kerekes Károly. Így valahogy nem meglepő, hogy a rangsoroló ülés beszédeit a "nagyöregek" előtti tisztelet vastapsokkal fűszerezett lerovása határozta meg.
A szenátori listán két hely számít befutónak, bár a második hely billegő. Ezekért a helyekért Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Jakab István közgazdász, Kozma Mónika, Péter Ferenc megyeitanács-elnök kabinetjének munkatársa és Novák Csaba Zoltán történész méretkezik meg.
A három képviselői helyre Balogh József, Császár Károly Zsolt, Csép Éva Andrea, Fodor Sándor József, Hamar Alpár Benjámin, Soós Zoltán, Tubák Nimród és Vass Levente pályázik.
Péter Ferenc megyei tanácselnök nyitotta a rangsoroló ülést, amelyen szerinte a megyei RMDSZ jövője is megpecsételődik. Elmondta, ma félreállnak azok, akik eddig képviselték a Maros megyeieket, de ez nem jelenti azt, hogy teljesen visszavonulnak a politikai életből, és reméli, hogy tanácsokkal segítik az új politikusgenerációt.
Markó Béla szenátor egyike annak a 4 embernek, akik 1989 decemberében elhatározták, hogy létrejön az RMDSZ. Vívódásairól beszélt, arról a folyamatról, amikor eldöntötte, hogy fokozatosan kivonul a politikából: elmondása szerint sokáig fontolgatta, hogy kell-e folytatnia a parlamenti munkát, dilemmát okozott, hogy válassza vagy sem a RMDSZ alapszabályzata alapján neki verseny nélkül kijáró helyet a szövetségi parlamenti listán. Azonban öt éve eldöntötte, hogy nem vállal újabb szövetségi elnöki mandátumot, de egy utolsó szenátori mandátumot igen. Szerinte most ennek az útnak a végére jutott, a munkát át kell adni.
Markó szerint most fel kell tenni azt a kérdést, hogy mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a parlamenti munkájuk végén járó politikusokat pótolni tudja a szövetség.
Aztán a jelöltekhez szólt: elmondta nekik, hogy a parlamenti munka és a politikai munka állandó tenni akarást feltételez. Elmondta, örül annak, hogy versenyhelyzet van, reméli, hogy nemcsak személyek, hanem programok is megméretkeznek a mai rangsoroló ülésen.
Hangsúlyozta, a parlamenti hely nem egy jutalom, hanem iszonyúan nagy feladat, amely óriási erőfeszítést igényel, hatalmas felelősség, hiszen a 6-7%-os parlamenti részesedéssel rendelkező RMDSZ-nek gyakran egy 93-94%-kal szemben kell érdeket érvényesítenie.
Borbély László biztosította a jelölteket, a most visszavonuló politikusok nem állnak félre, mert nem olyanok, akik félreállnak, itt lesznek ezentúl is az RMDSZ csapatban. Szerinte jó lenne, ha többet kommunikálna az RMDSZ, mert a frakciók négy éves tevékenységi beszámolója láttán ő maga is meglepődött, hogy mennyi mindent tettek az elmúlt négy év alatt.
Kelemen Atilla elmondta, hogy az első évében 11 törvénytervezete volt, mert akkor csak azt tanulta, hogy merre nyílik az ajtó, most, az utolsó mandátumában 81 törvénynek volt a társkezdeményezője. Ezen a folyamaton az új jelölteknek is végig kell menniük. Kollégáit méltatva elmondta, szerinte minden politikai alakulat boldog lenne Markóval, Kerekessel, Borbéllyal a sorai között. Beszédét viccelődve azzal zárta, hogy a Nőszervezet és a MIÉRT mellett a visszavonulókkal megalakíthatják a kiégettek szervezetét, és helyet kérnek az SZKT-ban is.
Kerekes Károly képviselő nem jött el a rangsorolóra. Üzente, hogy még ma is dolgozik: egy általa kezdeményezett tervezet parlamenti vitáján feltétlenül ott akart lenni. Egy tevékenységi beszámolót olvastatott fel, amelyből kiderült, hogy a munkapiaci és szociális ügyekkel foglalkozó képviselőként ebben a mandátumban 52 törvénytervezetey kezdeményezett, 11-ből törvény lett.
A szenátorjelöltek bemutatkozását Brassai Zsombor nyitotta. Megköszönte, hogy sokan méltányolták a szerepét a Maros megyei szervezetben. Elmondta, úgy alakult az élete, hogy 22 éve összefonódott az RMDSZ-szel, az elmúlt 15 évének éjjelét-nappalát az RMDSZ foglalta le. Köszöni a biztatást, hogy jelentkezzen egy szenátori mandátumra.
Úgy szeretné hangolni a szenátori munkáját, hogy folyamatosan kommunikáljon azokkal, akik beleütköznek a törvények rosszul megírt szabályozásaiba. Szerinte minél közelebb kell kerülni az emberekhez, képviselni az erdélyi magyarságot, és közelebb kell hozni hozzájuk a politikát és lendületbe kell hozni a megyét: ő hisz ebben az önkormányzati kampányszlogenben.
Jakab István elmondta, megtiszteltetésnek tekinti, hogy itt lehet, hiszen most váltás történik a Maros megyei RMDSZ-ben. Arra kérte a jelenlevőket, hogy ne szavazzanak, hanem válasszanak, hiszen rossz emléke fűződik ahhoz a 2011-es tisztújító kongresszushoz, amikor a Fidesz elküldte Pelczné Gál Ildikót, hogy általa megüzenje, hogyan nem kellene Kelemen Hunorra szavazni. Jakab beszámolt eddigi tevékenységéről, elmondta, egyrészt itt, Romániában, másrészt Brüsszelben dolgozott, fél éve a Környezetvédelmi Alapot vezeti. Szerinte bele lehet tanulni bármibe, de egy mandátumnyi hosszú tanulási idő elvesztegetett idő. Magáról elmondta, ha már arról volt szó ezen a gyűlésen, hogy mielőbb pótolni kell a leköszönő generáció szaktudását, akkor ő alkalmasnak tartja magát erre a feladatra, hiszen gyorsan tud tanulni.
Maros megyei szenátor szeretne lenni, minden Maros megyei embernek és önkormányzatnak a szenátora. Arra kérte a küldötteket, hogy helyezzék előtérbe a szakmaiságot és a tapasztalatot, és gondolkozzanak egy erős parlamenti jelenlétben, csoportban.
Kozma Mónika elmondta, megértette annak a jelöltségnek a súlyát, amivel a parlamenti tevékenység jár. Úgy érzi, hogy Maros megye eddigi képviselői és szenátorai magasra emelték a lécet. Beszélt a közigazgatásban szerzett tapasztalatáról, majd arról, hogy hogyan képzeli el a jól működő Maros megyei csapatot: szerinte nem engedhetik meg maguknak a szervezeten belüli acsarkodásokat, egységben kell fellépni.
Novák Csaba Zoltán elmondta, a kultúra és oktatás területén szeretne tevékenykedni, erre a munkára ajánlja az egyetemi oktatói tevékenysége. Olyan szervezetben szeretne dolgozni, ami átlátható, átjárható, de szakemberek vezetik.
Balogh József megköszönte, hogy jelölték képviselőnek. Arról beszélt, hogy nem kampányolt intenzíven az utóbbi időszakban. "Az utóbbi 10 napban nem bombáztam senkinek az agyát, hogy ne hagyjon ki az első három helyről" - mondta, és azt is megtudtuk, hogy nem megélhetésből szeretne a parlamentbe menni, mert azt a tudást, amit az utóbbi évtizedekben szerzett, a mezőgazdasági bizottságban szeretné kamatoztatni. A mezőgazdasági bizottságban folytatná a munkát, a magánszektorért, a szakoktatásért dolgozna.
Császár Károly Zsolt elmondta, 15 éves jegyzői tapasztalata van, ismeri az önkormányzatokban felmerülő problémákat, és rálátása van, hogy a törvényhozásban hogyan lehetne ezekre a problémákra megoldást találni. Úgy gondolja, hogy Maros megye csak úgy lehet erős, ha egységes marad, ezért ellenzi a megye régiósítását. A megyét járva megismerte a gondjait-bajait: a mezőgazdaságban gondot jelent sok gazdának a telekkönyvek hiánya, az olcsó tejfelvásárlás problémája. Egy olyan megyei adatbázis elkészítését javasolja, amiben listázzák azokat a problémákat, amelyek a települések fejlődését akadályozzák. Kész arra, hogy terepen rendszeres találkozásokat szervezzen, átbeszéljék a felmerülő problémákat az emberekkel, és közösen megoldást találjanak ezekre. Elmondta, a foci révén megtanulta, hogy mi a csapatmunka, és ez a sport megtanította arra is, hogy eredményeket a munka mellett kitartással lehet elérni. Nem a képviselői státusz vonzza, hanem az, amit elérhet ennek révén a közösség érdekében.
Csép Éva Andrea elmondta: született örökmozgó, az inaktivitásba belehalna, és véleménye szerint a parlamenti képviseletben pont ilyen tulajdonságokra van szükség. Céljai vannak: a közösség és a megye gondjainak napirenden tartása, a közösséget érintő gondok, szociális kérdések, hátrányos helyzetűek gondjainak megoldása. Két személyes célja is van: tovább akarja fejleszteni éleslátását és éles hallását a közössége érdekében, ígéri, hogy telefonszámát nem foga lecserélni akkor sem, ha képviselő lesz. Megtudtuk azt is, hogy a családja azzal a feltétellel engedi el Bukarestbe, ha minden vasárnap tésztát süt.
Fodor Sándor József elmondta, egy olyan közegből jön, amely megtanította, mit kell mondani román nyelven, hogy a magyarok is megértsék, mit beszél. Oktatásban dolgozik, ahol vezetői funkciója van. Sok függ az oktatástól, művelődéstől, gondok vannak a tankönyvekkel, a vizsgaszabályokkal, ezekre mind megoldást kell találni. "Menteni kell a menthetőt, ezt felvállalom, eddig is felvállaltam önzetlenül, 14 éve mint iskolaigazgató megtanultam, hogy nem meghunyászkodni kell, hanem kiállni" - mondta.
Hamar Alpár Benjámin bemutatkozójában elmondta, 48 éves, nős, az ő vére is folyt a forradalomkor, amikor két golyó érte a lábát. A fakivágások és a kombinát szennyezése ellen emelte fel a szavát legutóbb. Tudja, milyen munkanélküliként családot vezetni, gyerekeket iskoláztatni, ezért a szociális téren szeretne tevékenykedni. Román szavazatokat is tud hozni, és meg tud mozgatni olyan embereket is, akik megcsömörlöttek az RMDSZ-től - mondta.
Soós Zoltán ötgyerekes édesapa, aki marosvásárhelyi születésű, itt kezdte a tanulmányait, majd Kolozsváron, Budapesten folytatta. Kulturális szakember, a korábbi mandátumban a marosvásárhelyi tanács tagja volt, 2013 óta a Vásárhelyi Forgatag társszervezője. A tavaly óta az összefogás jelöltje. Bukarestben most az lesz fontos, hogy Székelyföld nyertesként kerüljön ki a régiósítási folyamatból, Székelyföldnek egységesnek kell maradnia – szerinte ezt a folyamatot történészként elő tudja mozdítani.
Tubák Nimród az ifjúság jelöltjeként arra kérte az egybegyűlteket, hogy ne sajnálják a tudásukat átadni. Még mondott egyet és mást a fiatalokról, de a klisék és közhelyek halmozása miatt elveszítettük a fonalat. Egyébként Tubákot a Maros Megyei Egyeztető Tanács az 5. helyre rangsorolta, ezért nem is tüntették fel a nevét a szavazólapon.
Vass Levente az egészségügyi szakbizottságban szeretne dolgozni, a betegek oldaláról közelítené meg az egészségügyet. Szerinte a szervezetben az egymás mellettiség, az egymás komplementáris kisegítése a legfontosabb. Elmondta, egyéneket ki lehet golyózni, de szervezetet nem, ezért arra kell törekedni, hogy ezt a szervezetet megerősítsék
A beszédeket követően elkezdődött a rangsorolási szavazás.
A Magyar Polgári Párt (MPP) arra kért minden erdélyi magyart, hogy az október 2-i népszavazáson éljen szavazati jogával, és ezáltal a magyarság adjon egységes választ mindazoknak, akik megkérdőjelezik a nemzet saját döntéseihez való jogát.
