2017. október 5., csütörtök

Lángokban áll a pataréti szeméttelep Kolozsváron

Jean St'Ay 2017. október 5. 
Fotó: Mediafax
A tűzoltók nagy erőkkel küzdenek a lángokkal.
Szerda este kilenc óra körül jelentős tűzvész tört ki a pataréti szeméttelepen. Az illetékes hatóságok öt tűzoltóautót vetettek be a lángok eloltására.
A kolozsvári katasztrófavédelem szóvivője, Andrei Biriș azt nyilatkozta, hogy „öt tűzoltóautó és több mint 20 tűzoltó érkezett a helyszínre. Az erős szél táplálja a lángokat és elősegíti a tűz terjedését. A tűzvész jelenleg körülbelül 1000 négyzetméteres területen zajlik. A tűzoltók munkáját a Közterület-fenntartó Vállalat járművei is segítik”.
Bejegyezte: dátum:

Összefogás kell a fejlesztési tervekhez

Makkay József • 2017.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács támogatásával alakult meg az elmúlt években sok kistérségi gazdaegyesület, illetve az EMNT vezetői maguk is aktívan részt vesznek ezek regionális irányításában. Mátis Jenővel, az EMNT Gazdasági és Vidékfejlesztési Szakbizottságának elnökével beszélgettünk.
 – Az EMGESZ-t nemrég vették fel a Kárpát-medencei Gazdák Egyeztető Fórumába (KEF). Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) részéről rendszeresen részt vett a szervezet ülésein. Mi ennek a Kárpát-medencei egyeztető fórumnak a szerepe? 
– A Kárpát-medencei Magyart Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF) 2013-ban jött létre Orosházán a helyi gazdakör vendégeként. Az alapítók között majdnem két tucat Kárpát-medencei szervezetet találunk: a Földművelésügyi Minisztériumtól a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaráig (NAK), illetve muravidéki, horvátországi, délvidéki, kárpátaljai, felvidéki és erdélyi szervezetek képviselői írták alá az alapító okiratot. Az EMNT részéről én vettem részt az alakuló ülésen. A KEF évente kétszer ülésező egyeztetőfórum: tagszervezetei egyszer Magyarországon, egyszer pedig valamelyik utódállamban találkoznak. Működtetését a NAK látja el. A különböző régiók sajátosságait figyelembe véve alakult ki a KEF regionális strukturáltsága. Részünkről három régió van jelen: Székelyföld, Észak- és Közép-Erdély, valamint Partium és a Bánság. 
A KEF-tagok közül a teljes Erdélyt lefedő, országos kihatású szervezet az EMNT és részben az RMGE volt, míg a többi tag helyi szervezet. Ezért volt kiemelkedően fontos, hogy az egyetlen, kistérségi gazdaegyesületek által alkotott, egész Erdélyt lefedő gazdaszövetség tagja legyen a KEF-nek. Az EMNT oroszlánrészt vállalt e többéves folyamatban, hogy az EMGE szövetség teljes jogú tagja lett a KEF-nek. 
– Az EMNT Gazdasági és Vidékfejlesztési Szakbizottságának elnökeként mezőgazdasági és vidékfejlesztési kérdésekkel is foglalkozik. Mit tud e területeken felvállalni egy civilszervezet? 
– A Gazdasági és Vidékfejlesztési Szakbizottság feladatai folyamatosan megújulnak. A gazdasági, pénzügyi és KKV-k problémái mellett a szakbizottság munkájában hangsúlyosan szerepel a vidékfejlesztés, az agrárium, a helyi termékek népszerűsítése és a környezetvédelem egyaránt. Az EMNT kezdeményezte sok kistérségi gazdaegyesület megalakulását, és segítette bejegyzésüket. Az EMNT országos elnökségéből többen konkrét szerepet is vállaltak ezeknek az egyesületeknek az irányításában. Tiboldi László országos alelnök a székelyföldi szervezetekkel tartja a kapcsolatot, Hupka Félix közép-erdélyi regionális alelnök a saját területén dolgozik. A Partiumban pedig Csomortányi István a fő koordinátor. A szakbizottság egyik kiemelt feladatának tartja az erdélyi magyar gazdák kataszterének elkészítését és a falugazdász program megerősítését, bővítését. Úgy vélem, a gazdáknak és a vidéken élő dolgozóknak minden uniós és hazai pályázati forrást ki kell használniuk. Az információáramoltatás sok esetben azonban akadozik: kiírásokról, határidőkről szóló információk nem jutnak el időben azokhoz, akiket ez érdekel. Több mint harminc irodából álló hálózatunk révén ebben is próbálunk segíteni. 
– Az EMNT és az EMGESZ példája is bizonyítja: az erdélyi magyar civilszervezetek egy része pótolhatatlan munkát végez. Mennyire lehet közös tervekben gondolkodni a többi civilszervezettel? 
– Az erdélyi magyar mezőgazdasági civilszervezetek között sokfélét találunk. Vannak a 90-es évek elején alakult egyesületek, amelyek ma már nem működnek. Léteznek viszont olyan egyesületek, amelyek az elmúlt évtizedben alakultak és nagyon aktívak. Az EMGE-szövetség tagjai nagyrészt ilyenek. Van, amelyik egy-egy megyét fed le. Ilyen például az RMGE Maros szervezet, amely a megyében több ezer tagot számlál, két tucatnál is több helyi, jogi személyiséggel rendelkező (!) gazdakörben végzi munkáját. Léteznek ugyanakkor életkor szerint szerveződő egyesületek, mint például a fiatal gazdák egyesületei. Alakultak általános szervezetek is, de vannak külön az állattenyésztők érdekeit képviselő egyesületek. A sort hosszan folytathatnám. Ilyen széles ágazati és földrajzi különbözőségek esetében megnő a KEF regionális üléseinek szerepe, ahol egy-egy régióra vonatkozó egyeztetéseket végeznek. A múlt hét végén a magyar kormány bejelentette: Erdélyre is kiterjeszti a Délvidéken, Kárpátalján már sikeresen elindított gazdaságfejlesztési terveket. Ez ebben az évben úgynevezett pilótaprojekt lesz, Maros megye mezőségi részén, ahol a helyi gazdák és kisvállalkozók pályázhatnak majd. Ennek a gyakorlatba ültetése azonban csak akkor lesz sikeres, ha az érintett szervezetek valóban együtt tudnak működni. A mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést érintő kérdésekben szerintem nagy potenciál van az együttműködésben. Főleg 2021-től kezdődően a társulások és a klaszterek szerepe fog megnőni. Ezek előnyeire az erdélyi magyar mezőgazdasági civilszervezetek tudják ráirányítani a gazdák figyelmét. 
– A KEF képviseletében nemrég Brüsszelben járt. Mi volt ennek az útnak a célja? 
– A KEF-nek a keretében második alkalommal vett részt szakmai programon magyar delegáció. Az EMNT-t jómagam, a kárpátaljai Pro Agricultura Carpatica Jótékonysági Alapítványt Gál István, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége Gazdakört Szabó Attila, a Hargita Megyei Fiatal Gazdák Egyesületét Fodor Levente, a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületét Benkő Zsolt, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítványt és Hargita Megye Tanácsa Elnöki Kabinetjét Cilip Árpád képviselte. A delegációt Kocsy Béla, a NAK külkapcsolati igazgatója vezette, a brüsszeli szervezésről Kasza Anikó és Endrődi György, a NAK brüsszeli irodája gondoskodott. A szakmai programok keretében először az Európai Farmerek Szövetsége (COPA) és a Mezőgazdasági Szövetkezetek Általános Szövetsége (COGECA) főtitkárának főtanácsadója, François Guerinnel találkoztunk, aki tájékoztatott a szervezet felépítéséről, tagsági szerkezetéről, működéséről, illetve a mindennapi szakmai munkájáról és a lobbitevékenységről. Ezt követően a résztvevők a NAK Brüsszeli Magyar Mezőgazdasági Irodájáról is rövid tájékoztatót kaptak. Az európai parlamenti látogatás keretében Erdős Norbert EP-képviselő és Páczay György EP-asszisztens fogadott bennünket. A találkozón mindenki elmondta otthoni tapasztalatait a mezőgazdaság, illetve az azt érintő és befolyásoló agrárpolitika vonatkozásában. A parlamenti programot az Európai Parlament COMAGRI (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Szakbizottsága) ülésének rövid megtekintése zárta, amelyen a delegációt hivatalosan is köszöntötte Czesław Siekierski, a Mezőgazdasági Bizottság elnöke. A kétnapos rendezvény – amelynek során eljutottunk a Magyar Fejlesztési Központ brüsszeli irodájába és a Balassi Intézetbe is – a tájékozódásról, a tapasztalatszerzésről, a kapcsolatépítésről és az információszerzésről szólt. 
– Hogyan látszik Brüsszelből az európai uniós agrárpolitika, a KAP? 
– Tréfásan több helyen is megkérdeztem: most van KAP, de 2021-től KAPunk-e valamit? Éppen jó időben jártunk Brüsszelben, mert a különböző intézményekben most zajlik a 2021-től érvényes uniós támogatáspolitika ágazati szakmai vitája. Az Európai Parlament csak az egyik ezek közül. Rendkívül kemény vita folyik az ágazati lobbi szervezetei és az irodák között, ezért fontos a COPA-COGECA tevékenysége. Szomorúan vettem tudomásul, hogy ennek az európai szakmai szervezetnek nincs romániai tagszervezete. Aki tagja volt, az nem fizette ki a tagdíjat, és a fennálló helyzettel kapcsolatban a bukaresti mezőgazdasági minisztériumnak nem sikerült határozott állásponttal előállnia. Némileg megnyugtató, hogy a mezőgazdasági, vidékfejlesztési és a halászati ágazatok érdekeit védők egybehangzóan állítják: e területnek az aránya nem fog csökkenni az Európai Unió költségvetésében. Amennyiben így lesz, ez jó hír a gazdáink számára. Még ha a Brexit után csökken is a végösszeg a 2021–2027-es periódusra, amennyiben marad a mostani arány, a közép-kelet európai tagálla­moknak esélyük lesz a hátrányok további csökkentésére a fejlett nyugat-európai országokkal szemben. Más kérdés, hogy a tagállamok milyen hazai elosztási kritériumokat, szabályokat dolgoznak majd ki és mennyire bürokratikus eljárásokkal. Elsősorban a tagálla­mokon múlik, hogy milyen mezőgazdasági ágazatokat és mekkora birtoknagyságot támogatnak, illetve ennek nyomán kik kerülnek hátrányba. 
Szerk.megjegzés
A riportot készítő Makkai úr igencsak magasra állította a mércét amikor ennek a cikknek a megirását elhatározta, ugyanis a megszólaltatott igencsak büszkén mondta el az eredményeit. Az már más tészta, hogy mennyire találta el, de ne legyünk kétkedők, inkább kérdezzünk mi is. Megkérdeztük volt a Kolozs megyei gazdasági és vidékfejelsztési szakosztály vezetőjét mi a véleménye az itt megfogalmazottakról. 
- Tisztelt Horváth úr, ön is osztja az elhangzott véleményt?
- Előre kell bocsátanom, hogy a fenti cikk nem újkeletű hiszen még ez év májusban készült. Viszont az igazsághoz tartozik, hogy az EMNT által kidolgozott majd a EMNP által elfogadott Mikó Terv első része nagyon is jó és amint látható a riportalany nagyjából követné azt.  Az idei  OMÉK-on jól látható volt, hogy a Földművelésügyi Minisztérium standja szinte körül volt "bástyázva" az erdélyi kistérségi gazdaegyesületek hirdetőtábláival. Ha jól számoltam jelen voltak mindazok akiket a megszólaltatott megemlit, csak egy kicsi proléma van. Több "gazdaelnököt" a néppárti vezetés különboző szintjein is viszont lehet látni, sőt olyan is előfordul, hogy a gazdaegyesület vezetése nem a régióból származik, hanem a megyeszékhely néppárti vezető tisztségviselője, lásd a biharit vagy a kolozsvárit. Ez azért is kényes kérdés mert nem biztos, hogy a gazdák elfogadnak egy kivülről érkezettet és vajn mennyire ismeri a gazdaelnök azt a térséget ahol a felmerülő problémákat meg kellene oldania...   Kicsit túlzónak tartom, hogy éppen olyan sok gazda lenne a partnerük, de ez az Ő dolguk.
- Érdekesnek tartjuk azt a kérdést is amikor a Makkai úr rákérdez: "lehet-e együtt dolgozni a többi civil szervezettel?"
- Igen ez mindamellett, hogy érdekes nagyon fontos lehetne éppen az említett Mikó Terv megvalósitása érdekében. Köztudott, hogy a HANGYA immár 10 éve jelen van az erdélyi gazdatársadalomban, de eddig semmilyen megkeresést sem kapott. Talán a riportalany javára kellene irni, hogy az RMGE részéről sem kaptunk pozitiv jeleket. Kicsit csodálkozom is a  Makkai Jóska barátomon, hogy ezt egyáltalán meg merte kérdezni és hogy meg is jelentette...
- Miért?
- Talán a régi idősebb olvasóink emlékeznek, hogy Makkai Józseffel együtt indítottuk újra az Erdély Gazda lapot, amely havonta vitte a gazdák asztalára a friss hireket és amely 170 éves múlttal segitette a gazdatársadalmat. Információt és újdonságszámba menő tehnikai és technológiai megoldásokat mutattunk be havi rendszerességgel! 
- De mégis Ön szerint mi az, ami hiányzik?
- Talán furcsa lesz amit hallani fog, de a legfontosabb eszköz amit hiányolok az, hogy az információ nem terjesztődik kellőképpen. Amikor a Makkai úrral az Erdélyi Gazdát elinditottuk arra gondoltunk, hogy a gazdatársadalom ne szenvedjen információhiányban!
- Példát is tud erre adni?
- Igen, de hogy ne legyen a rosszimdulat részemről feltéve egy régivel szolgállok: bihari ismerősöm szólt, hogy kellene egy kis bemutatót rendezni és egy előadást tartani a pályázati lehetőségekről és a szervezési feladatokról. Nos, az előadás közben derült ki az interaktiv beszélgetés alatt, hogy nagyjából a néppárthoz átpártolt gazdák vannak többségben a hallgatóságban, de amikor megkérdeztem, hogy tudják-e, hogy van egy Érmelléki Gazdaegyesület ahova be tudnának jelentkezni szinte senki sem halllott arról, hogy a megyei elnök és a gazdaelnök egy és ugyanaz. Ezt pedig hibának vélem.
- Újra az információhiány?
- Igen az, pedig most már vannak kistérségi gazdaegyesületek is, de szinte senki sem látja mit is tevékenykednek igy azt sem értik, hogy miért is van az ami éppen miattunk történne. Kistérségi szinten is lehet olyan sajtóterméket a gazda kezébe adni ami sokszor kevés költséggel jár vagy még pénzbe sem kerülne, lásd az bloglapi lehetőségek.
- Nem fél attól, hogy ha e cikket elolvassák elveszik az ötletét?
- Kérem szépen nyugodtan tegyék, számunkra mindig az volt és lesz a fontos, hogy a gazdák időben és teljességgel legyenek tájékoztatva. Máskülönben nem lenne ez az első eset, hogy az öteteim máshol lettek hasznosítva. Komolyan, örülök neki!
- Na jó, akkor feltenném a legnehezebb kérdést: Ha megkeresnék Önöket összetudnának dolgozni más párt által létrehozott gazdaegyesülettel?
- Mi és pontosabban magam részéről is kijelenthetem, hogy nem álltam útjába semmilyen dolognak ami a vidéket fejlesztheti és a gazdatársadalomnak segitségére lenne, de... De biztos vagyok abban, hogy NEM érdekük ezt tenni! Lényegében a megosztás az, ami táplálja a tevékenységet. Más részről meg attól félhetnek, hogy kiderülhetnek kisebb nagyobb turpisságok és ezt nem szeretnék. Ennyi. 
- Köszönöm a beszélgetést!
. Én köszönöm a lehetőséget
lejegyezte Zöld Sára 
Bejegyezte: dátum:

2017. október 3., kedd

Okos Közösségek Akadémia

Elsőként került megrendezésre az Okos Közösségek Akadémia (Smart Communities Academia) 2017. szeptember 28-29. között, Legénden, Nógrád megyében. A nemzetközi workshop és konferencia szervezéséért, szakmai irányításáért a Szent István Egyetem, azon belül is a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar volt a felelős.




A nemzetközi tudományos konferencia célja az volt, hogy összehozza a gyakorlati és akadémiai szféra szakembereit a projektben lefektetett fő célok figyelembe vételével. A konferencián a szakértők, egyetemi oktatók, PhD hallgatók 6 – magyar és angol nyelvű – tematikus szekcióban mutathatták be kutatási eredményeiket, valamint tapasztalataikat az okos közösségekhez kapcsolódó témakörökben. Előadást tartott – többek között – dr. Barancsi Ágnes az MNVH Jász-Nagykun-Szolnok megyei területi felelőse helyi gazdaságfejlesztés témakörben, 

Tóth Márta Bács-Kiskun megye területi felelőse a Foglalkoztatási Paktumok témakörben, valamint Székely Rita a Győr-Moson-Sopron megyei területi felelős, a Natúrpark Szövetség alelnöke, natúrpark témakörben.
A rendezvényen plenáris előadóként részt vett: 
Dr. Mezei Dávid, agrár- vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár,
Balla Mihály, országgyűlési képviselő, fejlesztési biztos, 
Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, 
Tunkel Tamás, Legénd Község polgármestere,
Bíró Anna, az MNVH Nógrád megyei területi felelőse és
Gerard Van Berkum, Legénd Község lakosa.
A rendezvény sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy mintegy 25 ország több mint 100 résztvevője képviseltette magát és vett részt a szakmai programban.
A konferenciához kapcsolódóan – a beküldött kéziratokból – tudományos konferenciakiadvány is készül az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának koordinálásában.
Bejegyezte: dátum:

2017. október 2., hétfő

Létezik egy olyan "egyén" is, aki már saját magának is ellent mond az általa írt cikkben

Magyar ballibbes sajtóban ugyan sok olyant lehet olvasni ami arra késztetti az embert, hogy elmosojodjon, mondván buta ez mint a s..g vagy a "kiskutya ugatja a nagyot", de létezik egy olyan "egyén" is, aki már saját magának is ellentmond ugyanabban a cikkben, amit írt.. Amit a cikk elején állit azt a cikk végén megcáfolja. Annyira el van telve magától és a sok sületlenségtől, hogy saját maga adja az adut, amivel megcáfolja azt amit a cikk elején állitott.
Az állításainak, sok esetben meg nem érthető filozófiai tákolmányoknakkal egésziti ki alátámasztva  szemüvege mögül egy ferdenézéssel és a nyaka körül tekert elmaradhatatlan sállal - tejlesen mindegy, hogy nyár vagy tél van.
Már egy jó ideje azt hittük, hogy nem tud már ezután bennünket meglepni, de be kell lássuk tévedtünk. Egy olyan fogalmazványt láttunk, ami még förmedvénynek se lehet nevezni, pedig lehet annak szánta, de valahogy úgy jártunk, mint a hasonló nevű, francia TGV szupervonattal, amely úgy siklott el mellettünk, hogy csak akkor eszméltünk fel amikor már csak a fara látszott, hogy már rég elrobogott, és minket meg se érintett... Nos a nevesenek mondott cikkírónkkal is igy vagyunk mert már teljesen mindegy, hogy trágárkodik vagy mást lepocskondiázik sőt már aljasozik is, anyit ér a cikke mint ama szellő amely megsem érintheti az olvasót, de lelke rajta. 
Bejegyezte: dátum:

Végleg elszállt az MSZP minden esélye a választásokon

2017. október 2. 
Lemondott a miniszterelnök-jelöltségről Botka László – értesült több forrásból az Atv.hu.
Botka László később sajtótájékoztatón erősítette meg a hírt. Közölte, hogy hibázott, mert nem gondolta volna, hogy a Fidesz minden eszközzel meg próbálja akadályozni az összefogást.
Az Index arról számolt be, hogy Botka László körlevélben közölte döntését. „Én ennek a rezsimnek a leváltására érkeztem, ezért vállaltam el a miniszterelnök-jelöltséget. Sajnos mások, jelentős ellenzéki és – számomra különösen fájdalmasan – szocialista erők nem leváltani akarják a NER-t, hanem együtt élni vele. Szétaprózott és széthúzó demokratikus ellenzékkel a rezsimet nem lehet leváltani” – fogalmazott.
A hét végén pedig a Demokratikus Koalíció és az LMP is közölte, hogy önállóan indul.
Botka László tavaly év végén még azzal az elképzeléssel robbant be az MSZP életébe, hogy ő a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje lesz, egyúttal a többi párttal közös országos listát képzelt el és közös egyéni jelölteket a 106 választókerületben.
Bejegyezte: dátum:

Szijjártó Péter jelenlétében nyitották a tanévet a BBTE-n

2017. október 02.
Szijjártó Péter külügyminiszter jelenlétében hétfőn Soós Anna, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese hivatalosan is megnyitotta a 2017/2018-as egyetemi tanévet. 
"Bizonyára tisztában vannak azzal, hogy soha ilyen gyorsan, soha ilyen mélyrehatóan nem változott még a világ, mint jelenleg. Persze mindig változott, de ilyen dinamikája a világ változásának még soha sem volt, mint most. Ez a változás pedig elképesztő versenyt indított meg a világ nemzetei között, és minden nemzet, amely sikeres szeretne lenne ebben az új világgazdasági és világpolitikai rendszerben erőforrásokra van szüksége. Nekünk magyaroknak erőforrást jelent a tehetség, a szorgalom és mindazok a fiatalok, akik ezt a kettőt komolyan veszik. És nekünk, magyaroknak erőforrást jelent az a nemzeti közösség is, amely nemzeti közösséget önök is itt képviselik" - mondta a magyar tagozat hivatalos megnyitóján Szijjartó Péter Külgazdasági- és Külügyminiszter, majd arra kérte a fiatalokat, hogy a tanulmányi idejük alatt tegyenek meg mindent azért, hogy a kapott talentumaikat úgy használják fel, hogy az egész magyar nemzet javát szolgálja.
A miniszter szerint a magyar oktatóknak, tanároknak, vezetőknek és diákoknak is rendkívül komoly szerep jutott abban, hogy a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Románia legjobb egyeteme lehet. És elmondta azt is, hogy bárkivel tárgyalt is, legyen szó polgármesterről vagy miniszterről, mind a legnagyobb elismeréssel szóltak a kolozsvári magyar egyetemi közösségről és fiatalokról, akik hozzájárulnak a város sikeréhez. Szijjartó Péter arra is ígéretet tett, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a diákok az egyetemi éveik alatt végig magyarul tanuljanak. Soós Anna, a magyar tagozatért felelős rektorhelyettes ünnepi beszédében a tanári munkáról beszélt. 
"Fárasztó és nehéz lehet napról-napra korán kelni, dolgozni, figyelni és órára készülni, de ezek a fáradtságok semmiben sem különböznek attól, mint amikor még több fáradtsággal küzdjük fel magunkat a hegytetőre és felérve boldogan szelfizünk, hadd lássa mindenki milyen szép helyekre jutottunk el, csak azt vakációként emlegetjük, míg előbbit munkának, kötelességnek könyveljük el" - érvelt Soós.
 Ezt követően pedig az egyetemet dicsérte, kiemelte, hogy BBTE Romániában a legjobb, a régióban is vezető helyen van, míg világszinten a legfrissebb nyári eredmények szerint a világ több mint 25 ezer egyeteme között 614. helyen van. Majd beszélt a diákok számára kínált különböző lehetőségekről, így a szakkollégiumokról, a Mentor klubról, a Híd projektről, illetve a különböző mobilitási programokról, amelyekkel a diákok nemzetközi tapasztalatokat szerezhetnek, így az Erasmusról, a Ceepusról és a magyar kormány által indított Makovecz-programról. 
Hangsúlyozta azt is, hogy alapképzéstől a doktori iskoláig lehet anyanyelven, magyarul tanulni. Majd hivatalosan megnyitotta az egyetem 146. tanévét. Rés Konrád Gergely a megnyitón elmondott beszédében a diákélet ciklikusságáról beszélt, amely a megnyitóval és az őszi gólyarendezvényekkel kezdődik és a nyári fesztiválokig tart, majd olyan eseményeket említett, amelyek meghatározóak a kolozsvári magyar egyetemisták életében, így például az ETDK-t, ahol a tudásukat bővíthetik, és a Diáknapokat, amely Kolozsvár egyik legnagyobb ifjúsági élményét jelentheti, majd arra biztatott mindenkit, hogy vegyenek részt a szervezésükben is. 
A most induló tanévben 1200 elsőéves kezdi el tanulmányait alapképzésen a BBTE-n, és 471 diák döntött úgy, hogy az egyetem által kínált 48 mesterképzés egyikén tanul tovább. Ebben az évben 325 főállású oktató, és több mint 100 társulat oktató tanít az egyetemen magyarul. A hivatalos megnyitó fellépett a Visszhang kórus, akiknél szintén lehet jelentkezni énekelni, míg utána Hatházi András, a BBTE egyetemi tanára, színész tartott gondolatindító előadást arról, hogy tényleg színház az egész világ? 
Bejegyezte: dátum:

Állásfoglalást tett közzé az RMDSZ a katalóniai helyzetről

2017. október 02.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elítéli a katalán függetlenségi népszavazás napján tapasztalt erőszakot, úgy véli: az aránytalan rendőri túlkapás - ahogyan soha semmilyen erőszakos cselekedet - nem vezet előre, nem vezethet semmi jóra - írja az RMDSZ hétfőn közzétett állásfoglalásában. 
Egy ország állampolgárainak, de közösségeinek is joga van a szabad véleménynyilvánításhoz - amennyiben ez az igény több millió állampolgár részéről fogalmazódik meg, annak semmiképpen sem szabad elkerülnie az ország vezetőinek figyelmét. Tapasztalatból tudjuk: a többség erejének sosem szabad a kisebbségek elnyomására irányulnia egy demokráciában, a többségnek minden körülmény között felelősnek kell lennie az ország területén élő kisebbségekért - áll az állásfoglalásban. 
"A kialakult erőszakhullámmal és a politikai instabilitással nem értünk egyet. Határozott meggyőződésünk, hogy a Katalóniában kialakult állapot kezelésére először is higgadtságra van szükség - a vasárnapi referendumot követően sem áll le az élet, minden állampolgár közös érdeke a politikai vezetők és hatóságok bölcs fellépése. A feszültséget csakis párbeszéddel lehet rendezni, további zavargásoknak nincs helyük Katalóniában!" - szögezi le az RMDSZ.
Bejegyezte: dátum:

Botrány tört ki a kolozsvári román opera előadása közben

MN 2017. október 2.,
A romániai Új Jobboldal nevű szélsőjobb alakulat tagjai a román himnusszal válaszoltak vasárnap a Kolozsvári Állami Román Operában, amikor a dobrudzsai származású Refi Erghiun müezzin énekelni kezdett az évad első előadásán, Karl Jenkins A fegyveres ember – Mise a békéért című kortárs darabjában. Amíg a biztonságiak kivezették a teremből a neonácikat, az előadás is abbamaradt – olvasható a Transindex.ro portálon.
Az akció vezetője, Călin Mărincuş szerint a kolozsváriak agymosása volt a célja annak, hogy a darabot Bukarestből Kolozsvárra hozták. „Ez egy olyan mise, ami arról szól, milyen nagy is Allah, mintha nem látnánk, mi folyik a világban. Azért kellett itt bemutatni, hogy lássuk, milyen jó is a multikulturalizmus, milyen jól talál hozzánk, és milyen áldásos hozadékai vannak. Az a müezzin többször is Allah Akbart énekelt, amikor ugyanezzel a felkiáltással csak ma két embert öltek meg Marseille-ben” – mondta a neonáci vezető.
A tiltakozó csoport tagjait végül a rendőrőrsre szállították, az opera igazgatója nem kívánta kommentálni a történteket.

Botrány tört ki a kolozsvári román opera előadása közben egy muszlim énekes miatt 
2017. október 02. 
Botrányos helyzet alakult ki a Kolozsvári Állami Román Operában. Az évad első előadásán Karl Jenkins A fegyveres ember - Mise a békéért című kortárs darabját muatták be. Az előadás egy adott pontján, amikor Refi Erghiun, egy dobrudzsai származású müezzin kezdett énekelni, a nézőtéren felállt az Új Jobboldal szélsőjobb alakulat néhány tagja, és a román himnuszt kezdték el harsogni. 
Erghiun ennél a pontnál kénytelen volt abbahagyni az éneklést, a technikusok pedig lekapcsolták egy ideig a színpadon a lámpákat, míg a biztonságiak ki nem vezették a neonácikat a teremből. Călin Mărincuş, az akció vezetője, miközben kikísérték, még nyilatkozott egyet a sajtónak. Elmondta, a darabot azért hozták ide Bukarestből, hogy mossák vele a kolozsváriak agyát. 
"Ez egy olyan mise, ami arról szól, milyen nagy is Allah, mintha nem látnánk, mi folyik a világban. Azért kellett itt bemutatni, hogy lássuk, milyen jó is a multikulturalizmus, milyen jól talál hozzánk, és milyen áldásos hozadékai vannak. 
Az a müezzin többször is Allah Akbar-t énekelt, amikor ugyanezzel a felkiáltással csak ma megöltek két embert Marseille-ben" - mondta a neonáci vezető. 
Karl Jenkins 2000-ben írt darabját egyébként nagy sikerrel mutatták be már világszerte. Kolozsváron a Román Zene Napja alkalmából állították színpadra. A tiltakozó csoport minden tagját a rendőrőrsre szállították, az opera igazgatója nem kívánta kommentálni a történteket. (hírszerk.) - a Transindex.ro portálról
Bejegyezte: dátum:

Gyurcsány: Egyik szemem sír, a másik nevet

2017-10-02 
Így reagált Gyurcsány Ferenc az ATV Egyenes Beszédben Botka lemondására. A Demokratikus Koalíció elnöke szerint bajban van az MSZP, de a szavazóikra nem a DK-nak kell rámenni. Nekik a dolgukat kell végezni és akkor rájuk voksolnak majd. A volt miniszterelnök szerint Botkának még fejlődnie kell a nagypolitikához.
Gyurcsány Ferenc az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Botka László lemondásával kapcsolatban azt mondta, nem örül annak, hogy az MSZP-ben ekkora a zűrzavar, mert ezzel szavazókat vesztenek, egy részük átmegy máshova, de egy részük elveszik.
„Azt hiszem, hogy a józanész ereje kényszerítő. Jobban örültem volna, ha ezt előbb belátja az MSZP” – mondta a DK elnöke. Rónai Egon kérdésére azt is elmondta, nincs benne diadalérzet. Szerinte a szocialisták bajban vannak.
Úgy véli Gyurcsány, a DK üzemszerűen működik, üzemszerűen történik a kampányuk, de nem nekik kell „rámenniük a szocialisták szavazóira”. Gyurcsány azt mondta a műsorban, felértékelődött a DK szerepe, hiszen az a nyugalmi stabilitás, amit nyújtanak, vonzó lesz a szavazók számára. A DK elnöke szerint, sok szocialista szavazó rájuk fog szavazni, mert azt mondják: ezek normálisak és kiszámíthatóak.
Hozzátette: Nem bontanak pezsgőt, érezni kell a felelősséget, hogy segíteni kell a megállapodást. Gyurcsány azt mondta, végtelenül normális az MSZP-ben a legtöbb emberrel a viszonya, le fognak ülni és megbeszélik, hogy mit lehet csinálni. Mint mondta, neki nem az MSZP, hanem a Fidesz az ellenfele.
„Botkának mindenki ellenség volt. Mindenkiről egy kicsit felülről és lekezelően beszélt” – fogalmazott Gyurcsány. A DK elnöke úgy gondolja, Botka László nélkül könnyebb lesz megegyezni az egyéni jelöltekről. Botka László hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, hibázott, mert nem tudta, hogy a politikai maffia mennyire behálózta a demokratikus ellenzéket, benne a saját pártját is.
„Laci még keresi az indokokat” – reagált Gyurcsány, majd hozzátette, ő nem beszélne így arról a pártról, amelynek a miniszterelnök-jelöltje volt. Gyurcsány szerint „Laci nagyon jó városvezető, de hát országos politikai kapacitásaiban azt hiszem, még fejlődnie kell”.
atv.hu
Bejegyezte: dátum:

De akkor kik a katalánok és miért találták ki, hogy függetlenednek?

Európa távolabbi pontjairól nézve úgy tűnhet, a katalán függetlenségi mozgalom csak egy újabb fejezete a világot súlytó, populista mozgalmak történetének. Itt azonban nem az európai közösség orra alá borsot törő, vagy gazdasági haszonlesésből álhősködő frusztrált kisebbségi törekvésről van szó. Katalónia függetlensége valós történelmi, nyelvi és kulturális érvekkel alátámasztható ügy.
A független múlt
Katalónia stratégiai fontossága akkor vált nyilvánvalóvá, amikor Nagy Károly ütközőzónát szeretett volna létrehozni az ibériai muszlim világ és a frank keresztény területek között. Ekkor született meg, a Marca Hispanica részeként a barcelonai grófság. Tény és való, hogy akkor sem voltak teljesen függetlenek, de akkor is inkább kötődtek északra, mint a spanyol területekhez. A tizedik századra azonban lényegében már a francia függés alól is sikerült teljesen kijönniük.
Később dinasztikus módon egyesültek Aragóniával, majd a tizenötödik században II. Ferdinánd és Izabella kasztíliai királynő házasságával megszülető spanyol államnak is önálló politikai egységként vált részévé Katalónia. Vagyis meg tudták őrizni intézményrendszerüket, parlamentjüket és saját törvényeiket. Ezt a harmincéves háború során francia támogatással újra sikerült megerősíteni egészen a spanyol örökösödési háborúig.
A függetlenség elvesztése
A francia és a Habsburg házak csatájában a katalánok először V. Fülöpöt támogatták, később azonban, mikor Károly Herceg bevette Barcelonát, őt ismerték el. Ez volt a baj. A felek végül ugyanis Fülöpöt ismerték el Spanyolország királyának, aki véres kézzel állt bosszút az áruló Katalónián. 1714 szeptember 11-én vette be a fővárost és azonnal megszüntette a katalán autonómiát, eltörölte az intézményeket és még a katalán nyelvet is betiltotta.
A spanyol rezsim növelte a centralizációt, feloszlatták a katalán parlamentet és pénzügyi önállóságuknak is búcsút inthettek. A függetlenség odalett. Szeptember 11-én pedig a mai napig minden évben megemlékeznek erről a napról.
A Franco-diktatúra traumája
Ugyan a katalán függetlenedési törekvések a mai napig nagyrészt ebből az élményből táplálkoznak, óriási tégla volt a nemzeti öntudat építményében a Franco-diktatúra traumája is.
Franco megpróbálta kiirtani a katalán kultúra utolsó írmagját is. Betiltotta a katalán nyelvet, irodalmat és filmeket.
A nacionalista uralom alatt az önállóságnak semmijen formája nem volt megengedett. Franco még a zászlókat és a nemzeti táncot is betiltotta.
Nem csoda tehát, hogy ezek az évek csak tovább fűtötték a nemzeti érzelmeket. Franco halála után az új spanyol alkotmány elfogadta Katalónia önállóságát és nyelvét, elnököt választhattak és a következő években ezek a jogkörök egyre csak bővültek. De ez nem volt elég.
Önálló kulturális identitás
Katalónia és a katalán társadalom évszázados organikus fejlődése során kollektív katalán identitástudat alakult ki, ami teljesen más – és független – a spanyolokétól. Az ibériai félszigetet és Európát összekötő területen virágzott a kereskedelem, így nagyon hamar erős középosztály fejlődött ki Barcelonában. A XV. századra így a térségben hat egyetem alakult és az iparosodás is sokkal nagyobb ütemben történt meg itt, mint Spanyolország többi részén. A textilipar gyors fejlődése a munkásosztály gyarapodását hozta magával, ami pedig a szakszervezetek és a baloldaliság melegágya lett. Ezért is volt akkora az ellentét a XX. században a szélsőjobboldallal szimpatizáns spanyolokkal.
A helyi nemzeti öntudat nem a közös etnikai eredetre, hanem a közös nyelvre támaszkodik.
A Franco-diktatúra után sikerült kiharcolniuk, hogy a katalán nyelv nem csak, hogy hivatalos, hanem a spanyollal egyenrangú nyelv legyen az országban. Ezért két dolog kell ahhoz, hogy ma valaki katalánnak számítson; Katalóniában kell élni és dolgozni, cserébe pedig beszélni kell a nyelvet.
A nettó befizető
Katalónia a mai napig Spanyolország egyik leggazdagabb régiója. Az ország GDP-jének 20%-át adja ahhoz képest, hogy Spanyolország területének csupán 6%-át foglalja el. Miután 2005-ben nem sikerült megállapodni a pénzügyi autonómia visszaállításáról, majd 2008-ban lecsapott a gazdasági válság, a katalánoknál betelt a pohár. A függetlenedési pártiak legnagyobb érve a mai napig az, hogy
egyszerűen nem éri meg nekik Spanyolországhoz tartozni. A spanyol költségvetés nettó befizetői, de nem szedhetnek be adót és az újraelosztásba sincs beleszólásuk.
Mennek, ha engedik, ha nem
A népszavazás gondolata először komolyan 2014-ben merült fel. Akkor egy véleménynyilvánító referendumon az ország egyharmada vett részt, a többség pedig igennel szavazott. A mostani népszavazást sem ismeri el a madridi kormány. A katalán vezetők azonban azt mondták, ha a függetlenségpárti szavazatok lesznek többségben, két napon belül kihirdetik a függetlenséget. Hétfő hajnalban az előzetes eredmények alapján úgy tűnik, a voksolók mintegy 90 százaléka szavazott a függetlenségre.

Megszavazták a függetlenséget a katalánok
2017. 10. 02. MTI
Az előzetes eredmények szerint a voksoló katalánok mintegy 90 százaléka szavazott a függetlenségre a spanyol kormány által illegálisnak mondott vasárnapi referendumon – jelentette be Jordi Turull katalán kormányszóvivő hétfőn Barcelonában.
Hirdetés
Katalónia 5,34 millió voksolásra jogosult polgárából mintegy 2,26 millióan járultak az urnákhoz, ami 42,3 százalékos részvételt jelent. Közülük mintegy 2,02 millióan voksoltak az autonóm régió függetlenségére, hozzávetőleg 8 százalék nem támogatta a függetlenséget, a többiek érvénytelen vagy üres szavazólapot dobtak az urnába – ismertette. Hozzátette: 15 ezer szavazat számlálása még folyamatban van, a spanyol rendőrség által lefoglalt szavazólapok tartalmát pedig nem ismerhetik.
Barcelona, 2017. október 2.
Ünnepelõ tömeg a katalán függetlenségrõl tervezett, és a spanyol kormány által betiltott népszavazás után a barcelonai Katalónia téren 2017. október 1-jén. Az elõzetes eredmények szerint a voksoló katalánok mintegy 90 százaléka szavazott a függetlenségre a spanyol kormány által illegálisnak mondott vasárnapi referendumon. (MTI/EPA/Santi Donaire)

A La Vanguardia című lap internetes kiadása szerint a katalán szavazók 6,8 százaléka nem támogatta a régió kiválását Spanyolországból. A vasárnapi népszavazáson történt rendőri brutalitás elleni tüntetés jegyében két szakszervezet és több csoportosulás keddre általános sztrájkra szólított fel.
Dolors Lobet, a legnagyobb spanyol dolgozói szakszervezet (CCOO) regionális szóvivője úgy fogalmazott, hogy „ütőképes válaszra” van szükség az elnyomással szemben. A CCOO emellett hétfő délre tüntetéseket jelentett be a katalóniai polgármesteri hivatalok előtt. Spanyolország másik legbefolyásosabb szakszervezeti szövetsége, az UGT viszont hétfőn készül döntést hozni a munkabeszüntetésről. Jordi Cuixart, az Ómnium Cultura nevű szeparatista mozgalom vezetője szintén általános sztrájkot sürgetett.
Az erőszakba torkolló vasárnapi referendumon a katalán kormány adatai szerint 844 ember sérült meg a spanyol hatóságokkal a voksolás lehetőségéért folytatott küzdelemben, a legtöbben Barcelonában. A spanyol belügyminisztérium ugyanakkor közölte, hogy az összetűzésekben a biztonsági erők 33 tagja is megsérült.
Bejegyezte: dátum:

2017. október 1., vasárnap

Hosszú hat aranyat szerzett Hongkongban

Népszava|2017. okt 1. 
Fotó: AFP

Hosszú Katinka szombaton és vasárnap is három aranyat nyert az úszók rövidpályás világkupa-sorozatának hongkongi állomásán. A 25 méteres medencében zajló pénzdíjas sorozat szombati viadalán a háromszoros olimpiai bajnok előbb 50 méter háton (26.24 mp), majd 200 méter vegyesen (2:05.29 p), végül pedig 200 méter háton (2:03.14) nyert. Tegnap pedig 100 méter háton (56.20 mp), 100 (56.97 mp) és 400 méter vegyesen (4:33.55 perc) sem talált legyőzőre.
Bejegyezte: dátum:

Csökkentik a lengyel kommunista belbiztonságiak nyugdíját

MTI 2017. október 1., v
Lengyelországban az átlagnyugdíj szintjére csökken vasárnap az egykori kommunista biztonsági szolgálatok 39 ezer tagjának magasabb nyugdíja, az ezt szabályozó törvény alól a belügyminiszternél eddig háromezren kértek mentesítést, 1400-an pedig az ombudsmannál tettek panaszt.
A múlt év végén elfogadott törvény azokra vonatkozik, akik 1944 és 1990 között a belbiztonsági és a hírszerző-elhárító szervek állományában dolgoztak, ezen belül a kommunista titkosrendőrség volt tagjaira, a határőrségnél szolgálók egy részére, valamint a tiszti iskoláknak az állambiztonsággal együttműködő oktatóira és hallgatóira.
Az átlagnyugdíj Lengyelországban jelenleg bruttó 2100 zlotyt (152 ezer forintot) tesz ki, a rokkantsági nyugdíj pedig átlagosan 1600 zloty (116 ezer forint). Ugyanakkor több ezer egykori lengyel állambiztonsági tiszt ennek a többszörösét kitevő nyugdíjból élt, mintegy százan havi 9000–12 000 zlotys (650–867 ezer forintos) nyugdíjat kaptak.
A csökkentés a rokkantsági nyugdíjakat és a hozzátartozóknak ítélt nyugdíj-kiegészítéseket is érinti. A nyugalmazottak szakmai pályáját az előző hónapokban a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) vizsgálta meg.
A nyugdíjcsökkentés miatt fellebbezést lehet benyújtani az illetékes bírósághoz, ez azonban nem függeszti fel az IPN adatai alapján hozott hatósági döntéseket az alacsonyabb járulékokról.
A magasabb nyugdíjra eddig jogosultak közül háromezren a belügyminiszterhez fordultak, aki „különösen indokolt esetben” azoknak adhat felmentést a csökkentés alól, akik az 1989-es rendszerváltás idején „rövid ideig teljesítettek szolgálatot”, illetve akik akkoriban „szabályosan, akár életüket kockáztatva is teljesítették feladataikat”.
Mintegy 1400-an a lengyel emberi jogi szóvivőhöz fordultak panasszal, mert úgy érzik, hogy a nyugdíjcsökkentő törvény révén igazságtalan bánásmódban részesülnek.
A kommunista hatalmi szerveknél szolgálók nyugdíját már 2009-ben is csökkentették, az akkor kormányzó Polgári Platform kezdeményezésére elfogadott törvény 25 ezer egykori titkosszolgálati tisztre terjedt ki. A jogszabály nem érintette a rokkantsági nyugdíjakat, az érintettek egy része ezzel a kiskapuval élve kerülhette el életszínvonalának csökkenését.
Bejegyezte: dátum:

Törökország már nem akar uniós tag lenni

Törökországnak már nincs szüksége az európai uniós tagságra, de egyoldalúan nem vonul ki a megfeneklett csatlakozási tárgyalásokból - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török államfő vasárnap Ankarában a parlament őszi ülésszakának megnyitóján.
Törökország 1995-ben lépett vámunióra az Európai Unióval, amelynek 1999-től tagjelöltje lett, 2005-ben pedig a teljes jogú csatlakozásról is megkezdődtek a tárgyalások.
A folyamat az utóbbi egy évben holtpontra jutott. Az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács 2016 decemberében úgy döntött, hogy a tavaly nyári törökországi puccskísérletet követő elnyomó intézkedések miatt nem nyit újabb csatlakozási fejezeteket Ankarával. A 35 megvitatandó fejezet közül 11 év alatt csak 16 fejezetet sikerült megnyitni, és mindössze egyet tudtak lezárni, a tudományos és kutatási fejezetet.
Az Európai Parlament is éles bírálatokat fogalmazott meg Törökországgal szemben, a képviselők már két állásfoglalásban is a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését követelték.
A szeptember 24-i német parlamenti választás előtt Angela Merkel német kancellár és kihívója, a szociáldemokrata Martin Schulz szeptember 3-ai televíziós vitájában élesen bírálta Ankarát. Schulz a Törökországgal folytatott EU-csatlakozási tárgyalások megszakítását sürgette. Kiemelte, hogy Erdogan vezetésével "ellenpuccs" zajlik Törökországban. Az Erdogan-féle Törökország nem lehet az EU tagja, mert a tisztogatással "minden határt átlépett", ezért meg kell szakítani az EU Törökországhoz fűződő gazdasági és pénzügyi kapcsolatait is, beleértve az előcsatlakozási támogatásokat és a vámuniót.
Merkel kancellár hangsúlyozta, hogy sem ő, sem pártja soha nem akarta, hogy Törökország uniós tag legyen. Azonban a Törökországban raboskodó német állampolgárok miatt nem szabad "becsapni az ajtót" - tette hozzá. Mint mondta, ugyan napirendre lehet venni a csatlakozási tárgyalások megszakítását, de először az előcsatlakozási pénzügyi támogatást kell felfüggeszteni és gazdasági nyomást kell gyakorolni Ankarára.
Erdogan vasárnapi felszólalásában egyúttal arról is beszélt, hogy Ankarának a terrorszervezetek ellen vívott harcában a legtöbb csalódást az unió országai okozták. "Európa ma olyan hely, ahol a terroristák karjukat lóbálva járhatnak és szervezkedhetnek Törökország legitim kormánya ellen" - fogalmazott a török elnök.
Erdogan szavaival elsősorban azt nehezményezte, hogy a délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), valamint a tavaly júliusi puccskísérletért felelőssé tett Fethullah Gülen vezette nemzetközi mozgalom szimpatizánsai több nyugat-európai országban szabadon végezhetnek propagandatevékenységet.
(MTI)

Erdogan: az EU egy csalódás, Törökországnak nincs szüksége a tagságra
2017. október 01., Privátbankár.hu, MTI
Egyre inkább lekerül az asztalról Törökország EU-tagsága, egyrészt mert az öreg kontinens nem nézi jó szemmel Erdogan tisztogatását az ellenzék közt, másrészt a csatlakozási tárgyalások egyébként is lassan 11 éve húzódik. A török elnök most már arról beszél, hogy nekik tulajdonképpen nem is kéne az EU.
Törökországnak már nincs szüksége az európai uniós tagságra, de egyoldalúan nem vonul ki a megfeneklett csatlakozási tárgyalásokból - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan. Törökország 1995-ben lépett vámunióra az Európai Unióval, amelynek 1999-től tagjelöltje lett, 2005-ben pedig a teljes jogú csatlakozásról is megkezdődtek a tárgyalások.
A megtorlások már nem fértek bele
A folyamat az utóbbi egy évben holtpontra jutott. Az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács 2016 decemberében úgy döntött, hogy a tavaly nyári törökországi puccskísérletet követő elnyomó intézkedések miatt nem nyit újabb csatlakozási fejezeteket Ankarával.
A 35 megvitatandó fejezet közül 11 év alatt csak 16 fejezetet sikerült megnyitni, és mindössze egyet tudtak lezárni, a tudományos és kutatási fejezetet.
Az Európai Parlament is éles bírálatokat fogalmazott meg Törökországgal szemben, a képviselők már két állásfoglalásban is a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését követelték.
A vámuniótól is elbúcsúzhatnak?
A szeptember 24-i német parlamenti választás előtt Angela Merkel német kancellár és kihívója, a szociáldemokrata Martin Schulz szeptember 3-ai televíziós vitájában élesen bírálta Ankarát. Schulz a Törökországgal folytatott EU-csatlakozási tárgyalások megszakítását sürgette. Kiemelte, hogy Erdogan vezetésével ellenpuccs zajlik Törökországban.
Az Erdogan-féle Törökország nem lehet az EU tagja, mert a tisztogatással minden határt átlépett, ezért meg kell szakítani az EU Törökországhoz fűződő gazdasági és pénzügyi kapcsolatait is, beleértve az előcsatlakozási támogatásokat és a vámuniót.
Merkel nem akarja a törököket az EU-ban látni
Merkel egyébként hangsúlyozta, hogy sem ő, sem pártja soha nem akarta, hogy Törökország uniós tag legyen. Azonban a Törökországban raboskodó német állampolgárok miatt nem szabad becsapni az ajtót - tette hozzá. Mint mondta, ugyan napirendre lehet venni a csatlakozási tárgyalások megszakítását, de először az előcsatlakozási pénzügyi támogatást kell felfüggeszteni és gazdasági nyomást kell gyakorolni Ankarára.
Csalódást okozott az EU
Erdogan mai felszólalásában egyúttal arról is beszélt, hogy Ankarának a terrorszervezetek ellen vívott harcában a legtöbb csalódást az unió országai okozták. Európa ma olyan hely, ahol a terroristák karjukat lóbálva járhatnak és szervezkedhetnek Törökország legitim kormánya ellen - fogalmazott a török elnök.
Ezzel elsősorban azt nehezményezte, hogy a délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), valamint a tavaly júliusi puccskísérletért felelőssé tett Fethullah Gülen vezette nemzetközi mozgalom szimpatizánsai több nyugat-európai országban szabadon végezhetik a tevékenységüket.
Bejegyezte: dátum:

KInek van igaza? Cigány területi autonómia: „új Trianon” vagy utolsó lehetőség?

Önálló cigány tartományt hozna létre a négy északkeleti megyénkből az Opre Roma Demokrata Néppárt, ezért ebben az ügyben népszavazási kezdeményezést adtak a Nemzeti Választási Irodához. Mindezt azzal indokolják, hogy szerintük a „gádzsó” politikai elitnek „sosem volt szándéka elősegíteni a romák érdekérvényesítését, vagy a romák és nem romák közötti békés együttélést”.

A párt szerint
“a politikai elitnek magába kell szállnia, „mert a mindenkori cigány júdásokkal karöltve” nekik van a legkomolyabb felelősségük abban, hogy a roma autonómia kérdése felmerül”
„érdemi szakpolitikai (pl. alapjövedelem)” megoldások helyett. Ismeretes: ebben a témában Kamarásék korábban már próbálkoztak azzal, hogy népszavazást kezdeményeznek – sikertelenül.
– Mi szeretnénk, hogy minden magyar állampolgár, aki magyar lakhellyel rendelkezik, kapjon havi 100 ezer forintot, illetve a gyermeket váró édesanyák havi 200 ezer forintos nettó jövedelmet. Ez nem segély, mert a segély nagyon megalázó, és azt nem tartjuk elfogadhatónak – mondta a cigánypárt korábban a Jobbikban és a KDNP-ben is megforduló vezetője. Kamarás azzal indokolta akkor a javaslatát, hogy ha „segélyek helyett alapjövedelem járna, akkor több pénzük lenne az embereknek”.
Ez pedig szerinte annyira felpörgetné a gazdaságot, hogy kifizethető lenne évi több ezer milliárd forint alapjövedelemre.
De ahogy az alapjövedelem koncepcióját sem az Opre Roma vetette fel elsőként a közéletben, úgy az autonóm cigány terület víziója sem új. Ladányi András szociológus már 2009-ben írt a Népszabadságba az „új Trianonról”. Az állam által magára hagyott közösségek kapcsán azt írta, hogy ezek a csoportok meg akarják védeni majd magukat, ami Ladányi szerint eszkalálódó erőszakhoz és egyre népszerűbb szeparatista mozgalmakhoz fog vezetni. A prognózis pedig így néz ki a szociológus szerint: „végül az történik, amire magyarok, jugoszlávok, szerbek közül csak nagyon kevesen mertek gondolni: az országrész, mondjuk Csereháti Autonóm Cigányterület néven – aminek ötlete bizonyos borsodi körökben már több mint húsz éve időről időre úgyis felmerül – leválik az anyaországról”.
Öt év múlva egy interjúban tért vissza a szegregált településrészekre és a gettófalvakra: szerinte az állam arra használja ezt a vidéket, hogy „ide szorítsa ki a legkilátástalanabb helyzetben lévő rétegeket”, mert a „nem cigány népesség elöregszik vagy elköltözik”. Ladányi úgy látta, hogy mindez „azzal fenyeget, hogy lesznek, akik a területi autonómiában látják a probléma megoldását, vagy hogy
“a romák idővel valamilyen területi autonómiát fognak követelni maguknak, és akár el is szakadhatnak Magyarországtól.”
Miért ne akarnának autonómiát egy olyan területen, ahol többségben lesznek? Ilyesmit az emberek általában el se tudnak képzelni – egészen addig, amíg be nem következik”.
Ehhez fontos hozzátenni, hogy Kamarás most az ATV-nek azt hangsúlyozta, hogy Magyarország integráltságát nem akarják veszélyeztetni, a területet nem akarják elcsatolni, hanem olyan jogi, gazdasági, politikai kapcsolatot szeretnének létrehozni, amiben a cigányság is megtalálja magát.
„Nem hiszem, hogy Magyarország szuverenitását veszélyeztetnénk ezzel, mert mire ez a helyzet kézzelfoghatóvá válik, az nem most lesz. Viszont hosszú távon, 50-80 év múlva, hogy legyen-e önálló cigány ország a térségben, aktualitását veszti, mert Magyarországon 70-80 százalékban cigányok fognak élni, de nemcsak itt, hanem az egész Kárpát-medencében” – mondta az ATV-nek.
Pokol Béla alkotmánybíró a Nyugaton végbemenő iszlamista térhódítást és az öreg kontinens keleti felén zajló „elcigányosodást” állította párhuzamba Európa végnapjai című 2011-es könyvében. A címhez illő sötét képet vázolt az egykori egyetemi tanár: szerinte a Nyugat ugyan ki tudja tolni a demográfiai roppanásból fakadó összeomlást a 2100-as évekre, addig a térségünkben ez nem fog sikerülni.


Jobbiktól a KDNP-n át a roma pártig
Népszava|2017. szept 29. 
Forrás: kdnp.hu
Láthatóan nem szerénységével szeretne híveket toborozni Kamarás István, aki az általa elnökölt Opre Roma–Cigány Demokrata Néppárt elnevezésű társaság közösségi oldalán így szerepel: „a magyarországi cigányság miniszterelnök-jelöltje”. 
hirdetés
Kamarás István (nem tévesztendő össze az ismert akadémikus, vallásszociológus, olvasáskutatóval) tavasszal már megpendítette, hogy szívesen konzultálna a pártokkal egy roma autonóm terület létrehozásának a lehetőségéről. Érdemben csak a Jobbik reagált. Ahogyan az várható volt, Vona Gábor pártja „mereven elutasította” a felvetést, hangsúlyozva: „minden hasonló agyament ötlet ellen utolsó leheletünkig küzdeni fogunk; ennek esetleges megvalósulása csak egy újabb trianoni katasztrófát készítene elő Magyarország számára”.
A roma szervezet nem törődött bele a kudarcba, és a minap népszavazási kezdeményezést nyújtott be a Nemzeti Választási Irodához. A Magyar Nemzet híradása szerint a „cigány demokrata néppárt” azt szeretné elérni, hogy önálló cigány tartomány jöjjön létre négy északkelet-magyarországi megyében (Borsod, Heves, Nógrád, Szabolcs). Kamarásék úgy vélik, a hazai roma és nem roma elit korruptsága és a megváltozott etnikai viszonyok is indokolják a terület autonómiáját.
Kamarás István hat évvel ezelőtt került be a hírekbe, amikor családjával kivándorolt, és menedékjogot kért Kanadában. Ekkor már a Fidesz-KDNP volt kormányon. Kiderült róla, hogy a KDNP alapítványának támogatásával létrehozott, roma fiatalok integrációját segítő önálló egyesület, a Barankovics Roma Műhelyének elnöki tisztségét is betöltötte. Az Origo akkori cikke szerint a KDNP azért szakította meg vele a kapcsolatot, mert tudomására jutott, hogy Kamarás a Jobbik tagja.
A Jobbik pártigazgatója ellenben azt nyilatkozta, hogy Kamarás – mivel nem értett egyet a „cigánybűnözés” emlegetésével – fokozatosan eltávolodott a párttól. Megszűnt a párttagsága is, mert nem fizette a tagdíjat. A Magyar Gárda 2007. augusztus végi első avatásának szervezésében azonban még rész vett.
Mielőtt visszaköltözött volna Magyarországra, Kamarás István a RomNetnek elmondta:„szakmaiságban magas színvonalú és ezek mellett konszenzusra törekvő” cigány pártot szeretne életre hívni. Cz. G.


Bejegyezte: dátum:

Interjú Widmann alelnökkel az autonómiáról és a gazdasági sikerről.

Nem igen lehet érteni, hogy miért vannak olyanok, akik az autonómia nemes gondolatát olyasmivel köritik, ami elég távol áll a valóságtól. Nemrég egy közleményben adtak hirt arról, hogy Márton Gyöngyösi úr a Dél Tirolba látogatva az autonómiáról és a gazdasági sikerekről beszélgetett. 
Erről  mindkét fél leadott egy közleményt, de elég furcsa módon két fél vélemény helyett egy sokmindenben különbőző cikket közöltek a saját lapjukban, legalábbis amint az alább közreadott cikkben és annak forditásában sehol sem jelennek meg azok a dolgok ami a néppártosodás felé tartó politiai alakulat sajtója megjelentett.
Lássuk az eredeti cikket:

Gespräch mit Vizepräsident Widmann über Autonomie und wirtschaftlichen Erfolg.
Gyöngyösi, Widmann, Brenner

Eine Delegation aus Ungarn mit dem Parlamentsabgeordneten Màrton Gyöngyösi, dem stellvertretenden Vorsitzenden des Auswärtigen Ausschusses in der Nationalversammlung, und Koloman Brenner, Berater in Minderheitenfragen von Gyöngyösis Jobbik-Fraktion, stattete heute dem Landtag einen Besuch ab. Den Schutz der ungarischen Minderheiten im Ausland, aber auch aller anderen autochthonen Minderheiten in Europa bezeichneten Gyöngyösi und Brenner, ein Vertreter der deutschsprachigen Minderheit in Ungarn, als eines ihrer Ziele. Südtirols Autonomie wollten sie aus diesem Blickwinkel näher kennenlernen, auch weil sie ihnen von ungarischen Minderheiten immer sehr positiv beschrieben worden sei.
Im Landtag wurde die Delegation, die von Altmandatar Franz Pahl begleitet wurde, von Vizepräsident Thomas Widmann empfangen, der ihnen vor allem die wirtschaftliche Entwicklung in der jüngeren Geschichte des Landes schilderte, von der Landwirtschaft über den Tourismus zur Industrie und den Infrastrukturen. Dieser wirtschaftliche Erfolg des Landes, betonte er, wäre ohne die Autonomie nicht möglich gewesen.

Ime a cikk forditása:
Interjú Widmann alelnökkel az autonómiáról és a gazdasági sikerről.
Küldöttsége Magyarországon Màrton Gyöngyösi, alelnöke a külügyi bizottság az Országgyűlés, és Koloman Brenner, tanácsadóként Gyöngyösis kisebbségi frakció Jobbik látogatást ma. A védelem a határon túli magyar kisebbségek, valamint az összes többi őshonos kisebbségek Európában írták le Gyöngyösi és Brenner, a képviselője a német nyelvű kisebbség Magyarországon, mint az egyik céljukat. Ettől a szögtől a Dél-Tirol autonómiájához közelebb akartak menni, mert a magyar kisebbségeket mindig nagyon pozitívan írták le.
A Landtag a delegáció kíséretében Altmandatar Franz Pahl fogadta alelnök Thomas Widmann, akik magyarázata a gazdasági fejlődés az ország közelmúltban, a mezőgazdaságtól a turizmus ipar és az infrastruktúrát. Ez az ország gazdasági sikere - hangsúlyozta - autonómia nélkül nem lett volna lehetséges.

Ehelyett egészen más lett leközölve a magyar sajtóorgánumba és amit a itthon.ma is leközölt:

Közép-Európa felzárkózásához elengedhetetlen a bérunió és az autonómia
2017. október 1. 
Az elmúlt két napban a Jobbik az olaszországi Dél-Tirol Autonóm Tartomány vezetőivel tárgyalt Bozenben (Bolzano). A megbeszélések során tájékozódtak a dél-tiroli német autonómia történetéről, intézményeinek működéséről, illetve bemuatták a Jobbik béruniós kezdeményezését valamint a külhoni magyar közösségek autonómia-törekvéseit. 
A Jobbik megbeszélést folytatott dr. Thomas Widmann-nal, a tartományi parlament (Landtag) alelnökével, dr. Luis Durnwalderrel, Dél-Tirol korábbi miniszterelnökével, prof. dr. Oskar Peterlinivel, az olasz parlament korábbi szenátorával, dr. Hanspeter Munter korábbi tartományi képviselővel, az Iparosok Szövetségének korábbi igazgatójával, Franz Pahl korábbi tartományi képviselővel, illetve Univ.-Prof. dr. Christoph Pan nemzetközileg elismert autonómia-szakértővel – derült ki Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselőjének és Brenner Koloman, a Jobbik országgyűlési képviselőjelöltjének közleményéből. A tárgyalások során megállapodtak abban, hogy a most elkezdett párbeszédet Magyarországon folytatni fogják.
A dél-tiroli autonómia működése világosan mutatja az elmúlt 27 év magyarországi gazdaság- és külpolitikájának zsákutcás jellegét. Az adókedvezményekkel és a munkabérek alacsonyan tartásával a Magyarországba telepített külföldi vállalatok ugyanis csupán a világgazdasági folyamatoktól való függést erősítik, miközben lehetetlenné teszik a gazdasági felzárkózást. Az anyaország gazdasági-pénzügyi támogatása pedig csak akkor biztosíthatja a határon túl élő nemzetrészek megmaradását és gyarapodását, ha ahhoz a területi autonómia egyértelmű jogi keretei és jól működő intézményei társulnak, amelyek betartását az anyaország határozott nemzetközi fellépésével és ehhez kapcsolódóan akár az esetleges konfliktusok felvállalásával is elősegíti. 
Dél-Tirol példája egyértelművé teszi azt a Jobbik által már számos alkalommal hangsúlyozott tényt, hogy egy széleskörű területi autonómia nemhogy gyengíti, hanem kifejezetten erősíti az azt biztosító államot, így például Olaszországot is. Az adott terület népeinek szinergikus fejlődése pedig garantálni képes a szülőföldön való békés boldogulás és gyarapodás lehetőségét.
Ezért a Jobbik 2018-as kormányra kerülését követően az eddigiekhez hasonlóan nem csak szavakban, hanem tettekben is megnyilvánuló, valódi autonómia-küzdelmet fog folytatni a külhonban élő tömbmagyarság területi- és a szórványmagyarság kulturális autonómiájának kivívása érdekében. Ugyanakkor, ígérik, meg fogják őrizni és – többek között a dél-tiroli jó gyakorlatokat is adaptálva – ki fogják bővíteni a jelenleg is működő gazdaságfejlesztési, oktatási, kulturális, civil és egyházi támogatásokat.
A Jobbik a béruniós kezdeményezéssel már ellenzékben elkezdte a jelenlegi összeszerelőüzem-modellről egy nagyobb hozzáadott értéket termelő, innovációra épülő gazdasági modellre való átállás előkészítését, amit kormányra kerülve ki akarnak teljesíteni. Határozott álláspontjuk ugyanis – írja Gyöngyösi Márton és Brenner Koloman –, hogy csakis ezzel biztosítható a Kárpát-medencében élő magyarság hosszú távú megmaradása, a kivándorlás megállítása és a gazdasági kényszerűségből külföldön dolgozók hazacsábítása.

Szerk.megjegyzés

A Bolzano(Bozen) jelenlegi autonóm terület eredtileg a NUTS2-es kategüriával rendelkezik és a teljes neve a Provincia Autonoma Bolzano ITH 1 néven szerepel az EU statsztikai területi felosztásában, lásd a mellékelt képet.
Ebből is látható, hogy a fejlődése illetve a fejlesztése akkor volt sikeres ha NUTS2-es kategóriát felvállalva önállóan és autonom területként is pályázhat az Eu-s alapokra.
Ez a felállás lehetett a lényege, hogy az autonomiát aképpen tervezték meg és fogadtatták el úgy az EU-s szervekkel és mint az olasz kormánnyal, mint egy NUTS2-es statisztikai területet! A Provincia Autonoma Trento NUTS2-es statisztikai területtel alkotják a déltiroli régiót.
 Ebból kiindulva a cikkiró ismerethiánya(butasága) vagy rosszabb esetben rosszidulatossága miatt egy sor olyant állít, amelyeknek az autonómiához semmi köze sincs.
Ami a déltiroli példa azaza fejlesztési lehetőségei, minden régiónak adatottés a tagországokban több ilyen NUTS2-es régió is létezik, igaz ezek nagyjából  bettartják az előírt 800.000 -3.000.000 közti lakosságszámot. Ennek ellenére sem a Bolzano sem a Trento NUTS2-es régiókban nincs teljesitve még a minimális lakossági szám, hiszen alig haladják meg a ötszázezret.
Ebből ilettve az autonómiából nem lehet olyan következtetést levonni ami a cikkben leközölnek és ami feltehetően a mostani tárgyaláson el sem hangozhatott.
Itt a "A dél-tiroli autonómia működése világosan mutatja az elmúlt 27 év magyarországi gazdaság- és külpolitikájának zsákutcás jellegét" kitételre gondolunk. 
Zsákutca jellegről lehet beszélni, de semmiképpen sem egy NUTS2-es területre vonatkoztatóan!  
De azt sem lehet e területre vonatkoztatni, hogy "a béruniós kezdeményezéssel már ellenzékben elkezdte a jelenlegi összeszerelőüzem-modellről egy nagyobb hozzáadott értéket termelő, innovációra épülő gazdasági modellre való átállás előkészítését, amit kormányra kerülve ki akarnak teljesíteni" 
Mintahogy azt sem, hogy "csakis ezzel(értsd a bérúnióval) biztosítható a Kárpát-medencében élő magyarság hosszú távú megmaradása, a kivándorlás megállítása és a gazdasági kényszerűségből külföldön dolgozók hazacsábítása." Azaz az illető pártalakulat vezető tagjai számára zavaró (lehet) az erdélyiek kivándorlása is.
Ugyanakkor az is leíródik, hogy: "ígérik, meg fogják őrizni és – többek között a dél-tiroli jó gyakorlatokat is adaptálva – ki fogják bővíteni a jelenleg is működő gazdaságfejlesztési, oktatási, kulturális, civil és egyházi támogatásokat." Itt egy kicsit álljunk meg. Ha csak annyit akarnak ígérni, őrizni, ami most van nem kielégitő és az autonómia kérdése sem oldódik meg. Szerintünk talán azzal kellene elkezdeni az egész kérdéssort, hogy az erdélyi barátaikat győzzék meg arról, hogy az autonómia törekvésben a NUTS2-es Székelyföld kialakitása egy olyan kiinduló pont, ami senkit sem zavarna és a többségi lakosok sem tudnának ellenkezni, hiszen egy fejlesztési területi egységről van szó, amelyet(azaz a NUTS-os beosztást) még 1997-ben elfogadta a többségi vezetés, azaz aláírva kötelező jellegre emelte azt.  
A szóbanforgó politikai alakulatnak olyan neves jogászai is vannak az EU parlamentbe mint dr. Morvai Krisztina -  akinek ezúton is köszönjük az eddigi tevékenységeit, amiket a kissebbségiek védelmében megtett - vagy dr. Gaudi Nagy Tamás, akik hathatósan és nyomatékosan is bevezethetnék a NUTS2-es Székelyföldet s amely ezáltal a gazdasági értelemben is önállóan tudna gazdálkodni.
Bárki akit érdekelne ez a fajta megoldás szivesen rendelkezésére áll a szerkesztőségi gárdánk.


Bejegyezte: dátum:

Az INDEX.hu szerint önálló listát indít Gyurcsány, igy nem lesz baloldali összefogás

2017. szeptember 30. 
Az összefogás-történet szempontjából elég fontos döntést hozott a Demokratikus Koalíció elnöksége, eszerint önálló listát állítanak a 2018-as választásra. A párt listáját Gyurcsány Ferenc pártelnök vezeti.
Mindez azt jelenti, hogy a DK elnökségi szinten utasította vissza Botka László hétfői ajánlatát a közös listáról. Gyurcsány koordinálta jelöltállítást javasolnak, vagyis hogy külön listák legyenek, és a 106 egyéni jelöltről legyen csupán megállapodás. Maximum erről folytat tárgyalásokat a DK. "A választási győzelem egyetlen szervezeti előfeltétele, hogy az egyéni választókörzetekben egy demokratikus ellenzéki jelölt álljon a Fidesz jelöltjével szemben" - írta a párt a közleményében.
Gyurcsányék azért az MSZP-nek is szépen odaszúrnak. A közlemény ugyanis úgy kezdődik, hogy a DK sajnos már nem tudja követni az MSZP álláspontjának változásait a demokratikus ellenzék választási együttműködésével kapcsolatban.
Amit viszont látunk, az sok esetben nem találkozik a mi véleményünkkel, kultúránkkal és szerintünk ellentétes a demokratikus ellenzék és a remélt új köztársaság érdekeivel. Sajnáljuk."
A DK ezért a továbbiakban nem folytatja "a közös listáról az MSZP által elindított vég nélküli vitát, amely kilenc hónap alatt odáig sem jutott, hogy akár egyetlen hivatalos tárgyalás lett volna az ellenzéki pártok között."
Mindez tehát azt is jelenti, hogy Botka László elképzelése így aligha valósulhat meg.
[Forrás: Index]
Bejegyezte: dátum:

Nagyváradon konferenciát rendezett a KMAT

2017. szeptember 21. 
A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) Nagyváradon rendezett autonómiakonferenciát szeptember 22-én és 23-án „Hogyan lesz autonómia? Hol az ördöglakat kulcsa?" címmel a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége támogatásával. Helyszín a Partiumi Keresztény Egyetem díszterme volt. Házigazda Tőkés László európai parlamenti képviselő, a KMAT elnöke.
A konferencia témakörei négy blokkba rendeződtek: 
Pénteken 15–17 óra között az autonómia meghatározása, elérésének módja  volt napirenden. 
A megbeszélt kérdések: 
Mi az autonómia és az önrendelkezés? 
Miféle autonómiák működnek Európában? 
Mik a közös alapok és mik a különbözőségek? 
Milyen közjogi problémákat kell megoldani? 
Kik a tárgyalópartnerek, és hogyan lehet elkezdeni a tárgyalásokat? 
A magyar politikusok és politikai szervezetek milyen autonómiameghatározásokat dolgoztak ki? Melyek a közös elemek és melyek a különbözőségek? 
Előadók: 
Elisabeth Nauclér finnországi svéd politikus és jogász, Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos. 
Hozzászóló: Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyek egyeztetésének miniszterelnöki megbízottja. 
Levezető elnök: Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója volt.
A 17.30–19.30 óra közötti blokkban az eredmények, eredménytelenségek, alternatív megoldások kerültek terítékre. 
A megbeszélendő kérdések: 
Milyen (esetleg mellékesnek látszó) eredményeket értek el az autonómiatörekvések? 
Milyen eredmények várhatók közép- és hosszútávon? 
Az autonómia kivívásának folyamatában mi a szerepe a közösség gazdaságának? 
Vannak-e az autonómián kívül más önrendelkezési formák, megoldások? 
Hogyan élünk az autonómia eléréséig? 
Mi a teendő akkor, ha még a tárgyalásokhoz sincs partner? 
Van-e és mi lehet Magyarország szerepe? 
Előadók: 
Duray Miklós szlovákiai magyar politikus, író, egyetemi tanár, 
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. 
Hozzászólók: 
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, 
Szilágyi Ferenc egyetemi docens, a Partiumi Autonómiatanács elnöke, 
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke. 
Levezető elnök: Szili Katalin miniszterelnöki megbízott volt
A szombati első blokkban (9.30–11 óra) a következő témák voltak: 
Az autonómia kivívásának folyamata, közjogi vonatkozások. 
A megbeszélendő kérdések:
Vannak-e az autonómia elérési folyamatának ismert vagy követendő, egymásra épülő lépései?
Mi a kezdete, mi a közepe és mi a vége a folyamatnak? 
Mik voltak Dél-Tirolban a kompromisszumok? 
Mit jelentett Ausztria védhatalmi státusa? 
Hol tartunk egy egyesutódállamokban?
Van-e az autonómiatörekvéseknek és az egyes országok közjogának kapcsolata? 
A közjogváltozása megelőzi-e vagy követi a gyakorlati önrendelkezést?
Előadók: 
Elizabeth Nauclér (Åland-szigetek), 
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. 
Hozzászólók: 
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, 
Nyilas Mihály, a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának (Strasbourg) délvidéki tagja. Levezető elnök: 
Bedő Árpád, a KMAT titkára
Az utolsó, negyedik blokk (szeptember 23., 11.30–13 óra) munkacímekkel folytatódott: 
Oktatás és autonómia, szórvány és autonómia. 
A megbeszélendő kérdések:
Lehet-e önigazgatásos magyar oktatás, mielőtt beteljesülne az autonómia? 
Mit lehet ésmit kell cselekedni az átmeneti (jelen) helyzetben?
El lehet-e választani az adott ország belpolitikai életének zavaró hatásaitól az autonómiáértfolytatott, a teljes közösséget érintő küzdelmet? 
Miért nincs sehol a teljes közösségetátfogó magyar érdekvédelmi szervezet?
Van-e az autonómiának kritikus tömege? 
Mi a civil szervezetek szerepe az autonómiaküzdelemben?
A szórványban élőkön segít-e bármilyen autonómia?
Előadók: 
Dávid László egyetemi tanár, a Sapientia EMTE rektora, 
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. 
Hozzászólók: 
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, 
Bodó Barna egyetemi docens, a temesvári Szórvány Alapítvány elnöke, 
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke.
Levezető elnök: 
Mécs László, a KMAT volt titkára.
A konferencián az angol nyelvű előadások szinkrontolmácsolásáról gondoskodnak. 
A rendezvény sajtótájékoztatóval zárul szombaton, erre 13–14 óra között került sor a konferencia helyszínén, román nyelvű tolmácsolását is biztosították. 
Témái: a KMAT-ülés és az autonómiakonferencia. 
A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács a konferencia első napjának délelőttjén tartotta meg zárt munkaülését. [Forrás: tokeslaszlo.eu]

Potápi: Semmivel sem jobb a helyzet az autonómia terén, mint 1995-ben vagy 2004-ben
2017. szeptember 22. / 20:01
A Kárpát-medence magyar közösségei nem adták fel az autonómiáért folytatott harcukat, de a közösségeknek az őket érő támadások ellen is egyfolytában védekezniük kell – jelentette ki Potápi Árpád János, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) nagyváradi ülésén.

Fotó: Mohácsi László Árpád

Az államtitkár KMAT idei második ülésének nyilvános részén felszólalva megállapította, hogy egyedül a Vajdaságban sikerült előrelépni az autonómia területén. Úgy vélte, amíg a székelyföldi magyar ember is közömbös az autonómia iránt, addig kevés esély van a sikerre. Szerinte elsősorban a saját közösség autonómia iránti igényét kell megerősíteni, majd a román közösségét, ehhez kell hozzáilleszteni a magyar és a román politikát, és ehhez kell nagyhatalmi, európai uniós támogatást szerezni. 
„Semmivel sem jobb a helyzet mint 1995-ben vagy 2004-ben, de innen szép fordítani" – jegyezte meg az államtitkár, aki arra is kitért, hogy a magyar nemzetpolitika immár arra törekszik, hogy a Kárpát-medence magyar közösségei boldogulni is tudjanak a szülőföldjükön. Ezért a hagyományos nemzetpolitikai területek mellett a magyar közösségek gazdaságát is támogatja. 
Az államtitkárnak az autonómia iránti közönyre vonatkozó megállapítását mind Tőkés László KMAT-elnök, mind pedig Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke vitatta. 
Tőkés László a székelyek autonómiaigényét a templomba ritkán járó, de mégis hívő emberek vallásosságához hasonlította. A KMAT elnöke szerint történelmi előzményei vannak annak, hogy az erdélyi magyarságban erősebb az autonómiaigény, mint a Kárpát-medence más magyar közösségeiben. Az erdélyi magyarság öntudatába ugyanis beépült, és maradványaiban máig megmaradt az erdélyi államiság tudata – vélte Tőkés László. 
A politikus úgy vélte: a Magyarországot felszabdaló trianoni döntés centenáriumát megelőző fokozódó magyarellenesség is a közösségi önrendelkezés hiányára vezethető vissza. „Gordiuszi megoldás volna, ha a nemzeti önrendelkezés közösségi jogát tudnánk érvényesíteni. Tovább kell folytatnunk törvényes küzdelmünket az autonómia különböző formáinak a megvalósítása érdekében" – jelentette ki Tőkés László. 
Szilágyi Zsolt úgy vélte: a székelyek 2013 októberében tartott nagy menetelése vagy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2007-ben tartott nem hivatalos mozgó urnás népszavazása is jelezte, hogy az autonómia népakarat Székelyföldön. A politikus szerint „mozgásban kell tartani a közösséget" hogy a népakarat megmaradjon. 
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott felszólalásában azt hangoztatta, hogy a magyar közösségeknek előbb a közösségeiken belül kell egységesíteniük autonómiaelképzeléseiket, és csak ezután szabad megszólítaniuk országaik vezetését. Úgy vélte: a Székelyföldre vonatkozó két autonómiatervezet között a leglényegesebb különbség, hogy míg az SZNT a történelmi Székelyföld számára kér területi autonómiát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) tervezete Hargita, Kovászna és Maros megye területére vonatkozik. Utóbbi terület nagyobb és olyan kistérségeket is magába foglal, amelyeken kisebbségben élnek a magyarok. A miniszterelnöki megbízott abbeli szándékának adott hangot, hogy a következő egyeztetésen „közös nevezőre hozzák" a székelyföldi tervezeteket. 
A KMAT ülése után Nagyváradon Hogyan lesz autonómia? Hol az ördöglakat kulcsa? címen autonómiakonferenciát is tartottak, amelyre a téma több európai szakértőjét is meghívták.
[Forrás: MTI]


KMAT-ülés és autonómiakonferencia: „A mi dolgainkban mi döntsünk”
Szeptember 22-én délelőtt Nagyváradon ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT), az eseményt egy kétnapos autonómiakonferencia követte, amelynek a Hogyan lesz autonómia? Hol az ördöglakat kulcsa? címet adták a szervezők. 
A rendezvény a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége és a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával, a Partitipatio Alapítvány és Tőkés László európai parlamenti képviselő irodája szervezésében zajlott, helyszínéül a Partiumi Keresztény Egyetem szolgált.
A KMAT munkaülésén elhangzott bevezető köszöntőjében a tanács alapító elnöke, Tőkés László emlékeztetett: 13 évvel ezelőtt éppen itt, az egyetem Bartók-termében alakult meg tíz kisebbségi magyar szervezet részvételével a Kárpát-medencében őshonos magyar közösségek autonómiatörekvéseinek demokratikus eszközökkel való egységes képviseletére hivatott Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács. Sajnálatos módon az utódállamokban azóta sem sokat javultak az ott élő magyar közösségek önrendelkezési esélyei, és az európai intézmények sem lettek érzékenyebbek ügyeik iránt. Márpedig a hagyományos kisebbségpolitikát ki kell szélesíteni az autonómiapolitika irányába. A többségiekkel való párbeszéd és a magyar–magyar összefogás fontosságát hangsúlyozva ugyanakkor hozzátette: az autonómia ügyében csakis akkor lehet előrelépni, hogyha a magyar szervezetek határozottan felvállalják annak képviseletét, és hogyha az önrendelkezés lesz politikájuk közös nevezője.
A KMAT, melynek valamennyi számottevő kisebbségi magyar politikai szervezet a tagja – bár épp a legnagyobb, az RMDSZ tartja magát folyton távol a tanácskozásoktól – ismételten kénytelen volt megállapítani, hogy a közép-európai rendszerváltozások óta a Kárpát-medencei, kisebbségi sorsra jutott őshonos magyar nemzeti közösségek helyzete a mai napig nem rendeződött, ráadásul az elmúlt negyedszázadban létszámuk folyamatosan és drasztikusan csökkent. E közösségek szülőföldjükön való boldogulásának egyetlen biztosítéka a tényleges és teljes körű autonómia, azaz a személyi elvű, kulturális és területi autonómia, illetve ezek kombinációja. A poszttrianoni államokban a társadalmi béke, a politikai stabilitás és a gazdasági prosperitás – amely az Európai Uniónak is alapvető érdeke – hosszú távon csak akkor biztosítható, ha a kisebbségi sorba kényszerített magyarok is gyakorolhatják a teljes körű önrendelkezést.
A Kárpát-medence magyar közösségei nem adták fel az autonómiáért folytatott harcukat, de a közösség tagjainak az őket érő támadások ellen is egyfolytában védekezniük kell – jelentette ki Potápi Árpád János, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az ülésen, úgy vélve, hogy az önvédelmi harc és az egyéni boldogulási törekvések közötti úton sokan váltak közömbösekké az autonómiaügy iránt. Szerinte elsősorban az autonómia iránti igényt kell megerősíteni közösségeinkben, majd a többségi nemzetek toleranciáját növelni, ehhez kell hozzáilleszteni a magyar nemzetpolitikát, amihez nagyhatalmi, európai uniós támogatást lenne üdvös szerezni. Az államtitkár szerint egyelőre inkább csak a szerbiai magyarok helyzetében mutatkoznak kedvező fejlemények, legalábbis ami az autonómiát illeti.
Tőkés László KMAT-elnök szerint Erdélyben kevésbé lehet az autonómia iránti közönyről beszélni, mert mind a tömbben, mind a szórványban élő magyarok nemzeti érzületébe és kollektív identitástudatába beépült és maradványaiban máig megmaradt az erdélyi államiság. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke úgy vélte: a székelyek 2013 októberében tartott nagy menetelése vagy a Székely Nemzeti Tanács által 2007-ben rendezett mozgóurnás népszavazás is jelezte, hogy az autonómia népakarat a Székelyföldön.
Szili Katalin, a Magyarország határain túli magyar autonómiatörekvések koordinálásának miniszterelnöki megbízottja ismételten amellett érvelt, hogy előbb a magyar közösségeknek kell saját köreiken belül egységesíteniük az autonómiaelképzeléseket, és csak ezután szabad megszólítaniuk a többségi hatalmat. Így például a Székelyföldre vonatkozó két autonómiatervezet között a leglényegesebb különbség az, hogy míg az SZNT a történelmi régió számára kér területi autonómiát, az RMDSZ Hargita, Kovászna és Maros megyékben gondolkodik, amely terület nagyobb, és olyan kistérségeket is magába foglal, ahol ma már kisebbségben élnek a magyarok. A KMAT üdvözölte a miniszterelnöki megbízott eddigi erőfeszítéseit, és felkérte őt, hogy érje el egy olyan autonómiastatútumnak a kidolgozását és Bukarestben történő benyújtását, amely a lehető legnagyobb magyar társadalmi és politikai támogatottsággal rendelkezik.
Többen úgy vélték, hogy az erdélyieknek – mindenekelőtt a folyamatos parlamenti képviselettel rendelkező, kormánytényezővé is többször előléptetett RMDSZ-nek – egy negyedszázad állt rendelkezésükre az autonómia különböző formáinak a megvalósításához, mégis ott tartanak e téren, ahol az 1989-es rendszerváltozáskor. Az akkori események egyik elindítója, Tőkés László rámutatott: a Magyarországot felszabdaló trianoni döntés centenáriumát megelőző fokozódó romániai magyarellenesség is a közösségi önrendelkezés hiányára vezethető vissza.
Ennek apropóján a KMAT centenáriumi megemlékezések egész sorozatával készül felidézni azokat a jelentős történelmi eseményeket, amelyek megelőzték a sorsfordító békediktátumot. Az egész Kárpát-medencére kiterjedő, Válasz Trianonra: az autonómia című projekt részletes programját a testület novemberi tanácskozásán dolgozzák majd ki. „Alapvető célunk a történelmi valóság megismerése, a megbékélés keresése az utódállamok többségi nemzeteivel és a Trianon okozta, máig ható következményeknek a gyógyítása” – hangoztatta a KMAT elnöke. „Nem Magyarország felosztásának dátumát, a trianoni békediktátum 1920. június 4-i aláírását tekintjük évfordulói alkalomnak önmagában, hanem az egész 1918–20-as periódust Gyulafehérvártól Versailles-ig terjedően, ebben sok, az utódállamokban kellőképpen nem ismert és megfelelően nem ismertetett történés és vonatkozás benne van” – mondotta Tőkés László. Kifejtette: annyi történelemhamisítás volt ebben a témakörben, hogy a kisebbségi helyzetbe került magyaroknak mindenképpen át kell beszélniük történelmi traumáikat azokkal a többségi nemzetekkel, amelyekkel együtt élnek, és közösen kell kiköszörülniük a csorbákat, mint amilyen volt például a későbbi romániai asszimilációs politika. Hangsúlyozta: Romániában például számos olyan igazságtalanság érte a magyarságot, amely ellentétes a Gyulafehérvári Nyilatkozat szellemével, a centenáriumi rendezvénysorozattal pedig arra is emlékeztetni akarják a románságot, hogy a történelmi dokumentumba foglalt autonómiaígéretéről megfeledkezett.
A KMAT két állásfoglalást is kiadott pénteken. A zárónyilatkozat megállapítja: a Kárpát-medencei magyar közösségek gondjainak a többsége az önrendelkezés hiányára vezethető vissza. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy az autonómiatörekvéseket minden nemzedék támogassa, első renden is a fiatalok, akiknek át kell venniük a stafétát. A marosvásárhelyi római katolikus gimnázium működésének ellehetetlenítése ellen tiltakozva a KMAT felszólította a román kormányt, hogy az európai normákat tiszteletben tartva biztosítsa a magyar közösség alapvető jogát az anyanyelvi oktatáshoz, az általa is érvényesnek tartott törvényes keretek között. Az autonómiatanács közölte: támogatja a Minority SafePack néven ismertté vált európai polgári kezdeményezést, és felkéri a tagszervezeteken keresztül a Kárpát-medencei magyar közösségeket, valamint nemzetközi partnereiket, hogy tagjaik aláírásával segítsék a kezdeményezés sikerre vitelét. Az egymillió aláírást igénylő európai szintű kezdeményezés fontos eszköz lehet az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetének rendezésében.
A Kárpát-medence kisebbségben élő magyar közösségeinek politikai szervezeteit és pártjait tömörítő tanács nyilatkozatban foglalt állást az új ukrajnai oktatási törvény ellen, és felkérte az ukrán államfőt, hogy ne hirdesse ki a jogszabályt, amely semmibe veszi Ukrajna nemzetközi vállalásait, megfosztva az országban élő nemzeti kisebbségeket az anyanyelven való tanulás lehetőségétől, felgyorsítva ezzel az asszimilációs folyamatokat, ami alapjaiban veszélyezteti azok megmaradását.
A KMAT ülését követően rendezték meg a bevezetőben említett autonómiakonferenciát, amely másnap, szeptember 23-án délután sajtóértekezlettel zárult. A KMAT rendszeresen szervez reprezentatív tanácskozásokat a téma európai szakértőivel az autonómia eszméjének népszerűsítése, formáinak megismertetése céljából. E mostanira több tucat Kárpát-medencei magyar fiatalt is meghívtak a nemzedéki folytonosság megteremtése érdekében.
A konferencia témakörei négy blokkba rendeződtek: 1. az autonómia meghatározása, elérésének módja; 2.eredmények, eredménytelenségek, alternatív megoldások; 3. az autonómia kivívásának folyamata, közjogi vonatkozások; 4. oktatás és autonómia, szórvány és autonómia. Az előadók sorában ott volt Elisabeth Nauclérfinnországi svéd politikus és jogász, volt helsinki parlamenti képviselő és ENSZ-munkatárs, az Åland-szigeteki autonómia emblematikus alakja, Kalmár Ferenc volt országgyűlési képviselő, jelenleg Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, az Európa Tanács közgyűlése által 2014-ben elfogadott jelentés szerzője (a nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól szóló jelentése mérföldkő és hivatkozási alap Európában a kisebbségi kollektív jogok területén), Duray Miklós, a felvidéki magyarság prominense, a szlovákiai rendszerváltás főszereplője és nagy tanúja, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a vajdasági tartományi parlament elnöke. Illusztris korreferensei voltak a tanácskozásnak: Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Nyilas Mihály, Magyarkanizsa község volt elnöke, a vajdasági tartományi kormány tagja, Bodó Barna egyetemi docens, a temesvári Szórvány Alapítvány elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke, ifj. Szilágyi Ferenc egyetemi docens, a Partiumi Autonómiatanács elnöke, Lőrincz Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöki kabinetjének munkatársa. Az egyes panelek levezető elnökei Csóti György volt országgyűlési képviselő, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója, Mécs László, a KMAT korábbi és Bedő Árpád, a testület jelenlegi titkára, valamint Szili Katalin voltak.
A tartalmas, szerteágazó kérdéseket, megközelítéseket és válaszokat felvető konferenciát záró sajtótájékoztatón Tőkés László EP-képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a többé-kevésbé kiteljesedett egyházi és akadémiai autonómia közegében lezajlott önrendelkezési tanácskozás olyan törekvéseket tűzött napirendjére, amelyek a formai és tartalmi különbözőségek dacára a legteljesebb normalitásról szólnak. Ezzel összhangban a legsürgetőbb teendők egyike elérni azt, hogy a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek ne jelentsenek nemzetbiztonsági kockázatot a többségi nemzetállamok szemében. Elisabeth Nauclér ezzel egyetértve fejtette ki, hogy tapasztalati úton győződhetett meg az évek során: a világ és Európa több részén létrejött és működő autonómiák igazolják az önrendelkezési törekvések legitimitását.

A KMAT-ülésen elfogadott zárónyilatkozat és állásfoglalás a Dokumentumok rovatban található.
Bejegyezte: dátum: