Makkay József • 2017.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács támogatásával alakult meg az elmúlt években sok kistérségi gazdaegyesület, illetve az EMNT vezetői maguk is aktívan részt vesznek ezek regionális irányításában. Mátis Jenővel, az EMNT Gazdasági és Vidékfejlesztési Szakbizottságának elnökével beszélgettünk.
– Az EMGESZ-t nemrég vették fel a Kárpát-medencei Gazdák Egyeztető Fórumába (KEF). Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) részéről rendszeresen részt vett a szervezet ülésein. Mi ennek a Kárpát-medencei egyeztető fórumnak a szerepe?
– A Kárpát-medencei Magyart Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF) 2013-ban jött létre Orosházán a helyi gazdakör vendégeként. Az alapítók között majdnem két tucat Kárpát-medencei szervezetet találunk: a Földművelésügyi Minisztériumtól a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaráig (NAK), illetve muravidéki, horvátországi, délvidéki, kárpátaljai, felvidéki és erdélyi szervezetek képviselői írták alá az alapító okiratot. Az EMNT részéről én vettem részt az alakuló ülésen. A KEF évente kétszer ülésező egyeztetőfórum: tagszervezetei egyszer Magyarországon, egyszer pedig valamelyik utódállamban találkoznak. Működtetését a NAK látja el. A különböző régiók sajátosságait figyelembe véve alakult ki a KEF regionális strukturáltsága. Részünkről három régió van jelen: Székelyföld, Észak- és Közép-Erdély, valamint Partium és a Bánság.
A KEF-tagok közül a teljes Erdélyt lefedő, országos kihatású szervezet az EMNT és részben az RMGE volt, míg a többi tag helyi szervezet. Ezért volt kiemelkedően fontos, hogy az egyetlen, kistérségi gazdaegyesületek által alkotott, egész Erdélyt lefedő gazdaszövetség tagja legyen a KEF-nek. Az EMNT oroszlánrészt vállalt e többéves folyamatban, hogy az EMGE szövetség teljes jogú tagja lett a KEF-nek.
– Az EMNT Gazdasági és Vidékfejlesztési Szakbizottságának elnökeként mezőgazdasági és vidékfejlesztési kérdésekkel is foglalkozik. Mit tud e területeken felvállalni egy civilszervezet?
– A Gazdasági és Vidékfejlesztési Szakbizottság feladatai folyamatosan megújulnak. A gazdasági, pénzügyi és KKV-k problémái mellett a szakbizottság munkájában hangsúlyosan szerepel a vidékfejlesztés, az agrárium, a helyi termékek népszerűsítése és a környezetvédelem egyaránt. Az EMNT kezdeményezte sok kistérségi gazdaegyesület megalakulását, és segítette bejegyzésüket. Az EMNT országos elnökségéből többen konkrét szerepet is vállaltak ezeknek az egyesületeknek az irányításában. Tiboldi László országos alelnök a székelyföldi szervezetekkel tartja a kapcsolatot, Hupka Félix közép-erdélyi regionális alelnök a saját területén dolgozik. A Partiumban pedig Csomortányi István a fő koordinátor. A szakbizottság egyik kiemelt feladatának tartja az erdélyi magyar gazdák kataszterének elkészítését és a falugazdász program megerősítését, bővítését. Úgy vélem, a gazdáknak és a vidéken élő dolgozóknak minden uniós és hazai pályázati forrást ki kell használniuk. Az információáramoltatás sok esetben azonban akadozik: kiírásokról, határidőkről szóló információk nem jutnak el időben azokhoz, akiket ez érdekel. Több mint harminc irodából álló hálózatunk révén ebben is próbálunk segíteni.
– Az EMNT és az EMGESZ példája is bizonyítja: az erdélyi magyar civilszervezetek egy része pótolhatatlan munkát végez. Mennyire lehet közös tervekben gondolkodni a többi civilszervezettel?
– Az erdélyi magyar mezőgazdasági civilszervezetek között sokfélét találunk. Vannak a 90-es évek elején alakult egyesületek, amelyek ma már nem működnek. Léteznek viszont olyan egyesületek, amelyek az elmúlt évtizedben alakultak és nagyon aktívak. Az EMGE-szövetség tagjai nagyrészt ilyenek. Van, amelyik egy-egy megyét fed le. Ilyen például az RMGE Maros szervezet, amely a megyében több ezer tagot számlál, két tucatnál is több helyi, jogi személyiséggel rendelkező (!) gazdakörben végzi munkáját. Léteznek ugyanakkor életkor szerint szerveződő egyesületek, mint például a fiatal gazdák egyesületei. Alakultak általános szervezetek is, de vannak külön az állattenyésztők érdekeit képviselő egyesületek. A sort hosszan folytathatnám. Ilyen széles ágazati és földrajzi különbözőségek esetében megnő a KEF regionális üléseinek szerepe, ahol egy-egy régióra vonatkozó egyeztetéseket végeznek. A múlt hét végén a magyar kormány bejelentette: Erdélyre is kiterjeszti a Délvidéken, Kárpátalján már sikeresen elindított gazdaságfejlesztési terveket. Ez ebben az évben úgynevezett pilótaprojekt lesz, Maros megye mezőségi részén, ahol a helyi gazdák és kisvállalkozók pályázhatnak majd. Ennek a gyakorlatba ültetése azonban csak akkor lesz sikeres, ha az érintett szervezetek valóban együtt tudnak működni. A mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést érintő kérdésekben szerintem nagy potenciál van az együttműködésben. Főleg 2021-től kezdődően a társulások és a klaszterek szerepe fog megnőni. Ezek előnyeire az erdélyi magyar mezőgazdasági civilszervezetek tudják ráirányítani a gazdák figyelmét.
– A KEF képviseletében nemrég Brüsszelben járt. Mi volt ennek az útnak a célja?
– A KEF-nek a keretében második alkalommal vett részt szakmai programon magyar delegáció. Az EMNT-t jómagam, a kárpátaljai Pro Agricultura Carpatica Jótékonysági Alapítványt Gál István, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége Gazdakört Szabó Attila, a Hargita Megyei Fiatal Gazdák Egyesületét Fodor Levente, a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületét Benkő Zsolt, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítványt és Hargita Megye Tanácsa Elnöki Kabinetjét Cilip Árpád képviselte. A delegációt Kocsy Béla, a NAK külkapcsolati igazgatója vezette, a brüsszeli szervezésről Kasza Anikó és Endrődi György, a NAK brüsszeli irodája gondoskodott. A szakmai programok keretében először az Európai Farmerek Szövetsége (COPA) és a Mezőgazdasági Szövetkezetek Általános Szövetsége (COGECA) főtitkárának főtanácsadója, François Guerinnel találkoztunk, aki tájékoztatott a szervezet felépítéséről, tagsági szerkezetéről, működéséről, illetve a mindennapi szakmai munkájáról és a lobbitevékenységről. Ezt követően a résztvevők a NAK Brüsszeli Magyar Mezőgazdasági Irodájáról is rövid tájékoztatót kaptak. Az európai parlamenti látogatás keretében Erdős Norbert EP-képviselő és Páczay György EP-asszisztens fogadott bennünket. A találkozón mindenki elmondta otthoni tapasztalatait a mezőgazdaság, illetve az azt érintő és befolyásoló agrárpolitika vonatkozásában. A parlamenti programot az Európai Parlament COMAGRI (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Szakbizottsága) ülésének rövid megtekintése zárta, amelyen a delegációt hivatalosan is köszöntötte Czesław Siekierski, a Mezőgazdasági Bizottság elnöke. A kétnapos rendezvény – amelynek során eljutottunk a Magyar Fejlesztési Központ brüsszeli irodájába és a Balassi Intézetbe is – a tájékozódásról, a tapasztalatszerzésről, a kapcsolatépítésről és az információszerzésről szólt.
– Hogyan látszik Brüsszelből az európai uniós agrárpolitika, a KAP?
– Tréfásan több helyen is megkérdeztem: most van KAP, de 2021-től KAPunk-e valamit? Éppen jó időben jártunk Brüsszelben, mert a különböző intézményekben most zajlik a 2021-től érvényes uniós támogatáspolitika ágazati szakmai vitája. Az Európai Parlament csak az egyik ezek közül. Rendkívül kemény vita folyik az ágazati lobbi szervezetei és az irodák között, ezért fontos a COPA-COGECA tevékenysége. Szomorúan vettem tudomásul, hogy ennek az európai szakmai szervezetnek nincs romániai tagszervezete. Aki tagja volt, az nem fizette ki a tagdíjat, és a fennálló helyzettel kapcsolatban a bukaresti mezőgazdasági minisztériumnak nem sikerült határozott állásponttal előállnia. Némileg megnyugtató, hogy a mezőgazdasági, vidékfejlesztési és a halászati ágazatok érdekeit védők egybehangzóan állítják: e területnek az aránya nem fog csökkenni az Európai Unió költségvetésében. Amennyiben így lesz, ez jó hír a gazdáink számára. Még ha a Brexit után csökken is a végösszeg a 2021–2027-es periódusra, amennyiben marad a mostani arány, a közép-kelet európai tagállamoknak esélyük lesz a hátrányok további csökkentésére a fejlett nyugat-európai országokkal szemben. Más kérdés, hogy a tagállamok milyen hazai elosztási kritériumokat, szabályokat dolgoznak majd ki és mennyire bürokratikus eljárásokkal. Elsősorban a tagállamokon múlik, hogy milyen mezőgazdasági ágazatokat és mekkora birtoknagyságot támogatnak, illetve ennek nyomán kik kerülnek hátrányba.
Szerk.megjegzés
A riportot készítő Makkai úr igencsak magasra állította a mércét amikor ennek a cikknek a megirását elhatározta, ugyanis a megszólaltatott igencsak büszkén mondta el az eredményeit. Az már más tészta, hogy mennyire találta el, de ne legyünk kétkedők, inkább kérdezzünk mi is. Megkérdeztük volt a Kolozs megyei gazdasági és vidékfejelsztési szakosztály vezetőjét mi a véleménye az itt megfogalmazottakról.
- Tisztelt Horváth úr, ön is osztja az elhangzott véleményt?
- Előre kell bocsátanom, hogy a fenti cikk nem újkeletű hiszen még ez év májusban készült. Viszont az igazsághoz tartozik, hogy az EMNT által kidolgozott majd a EMNP által elfogadott Mikó Terv első része nagyon is jó és amint látható a riportalany nagyjából követné azt. Az idei OMÉK-on jól látható volt, hogy a Földművelésügyi Minisztérium standja szinte körül volt "bástyázva" az erdélyi kistérségi gazdaegyesületek hirdetőtábláival. Ha jól számoltam jelen voltak mindazok akiket a megszólaltatott megemlit, csak egy kicsi proléma van. Több "gazdaelnököt" a néppárti vezetés különboző szintjein is viszont lehet látni, sőt olyan is előfordul, hogy a gazdaegyesület vezetése nem a régióból származik, hanem a megyeszékhely néppárti vezető tisztségviselője, lásd a biharit vagy a kolozsvárit. Ez azért is kényes kérdés mert nem biztos, hogy a gazdák elfogadnak egy kivülről érkezettet és vajn mennyire ismeri a gazdaelnök azt a térséget ahol a felmerülő problémákat meg kellene oldania... Kicsit túlzónak tartom, hogy éppen olyan sok gazda lenne a partnerük, de ez az Ő dolguk.
- Érdekesnek tartjuk azt a kérdést is amikor a Makkai úr rákérdez: "lehet-e együtt dolgozni a többi civil szervezettel?"
- Igen ez mindamellett, hogy érdekes nagyon fontos lehetne éppen az említett Mikó Terv megvalósitása érdekében. Köztudott, hogy a HANGYA immár 10 éve jelen van az erdélyi gazdatársadalomban, de eddig semmilyen megkeresést sem kapott. Talán a riportalany javára kellene irni, hogy az RMGE részéről sem kaptunk pozitiv jeleket. Kicsit csodálkozom is a Makkai Jóska barátomon, hogy ezt egyáltalán meg merte kérdezni és hogy meg is jelentette...
- Miért?
- Talán a régi idősebb olvasóink emlékeznek, hogy Makkai Józseffel együtt indítottuk újra az Erdély Gazda lapot, amely havonta vitte a gazdák asztalára a friss hireket és amely 170 éves múlttal segitette a gazdatársadalmat. Információt és újdonságszámba menő tehnikai és technológiai megoldásokat mutattunk be havi rendszerességgel!
- De mégis Ön szerint mi az, ami hiányzik?
- Talán furcsa lesz amit hallani fog, de a legfontosabb eszköz amit hiányolok az, hogy az információ nem terjesztődik kellőképpen. Amikor a Makkai úrral az Erdélyi Gazdát elinditottuk arra gondoltunk, hogy a gazdatársadalom ne szenvedjen információhiányban!
- Példát is tud erre adni?
- Igen, de hogy ne legyen a rosszimdulat részemről feltéve egy régivel szolgállok: bihari ismerősöm szólt, hogy kellene egy kis bemutatót rendezni és egy előadást tartani a pályázati lehetőségekről és a szervezési feladatokról. Nos, az előadás közben derült ki az interaktiv beszélgetés alatt, hogy nagyjából a néppárthoz átpártolt gazdák vannak többségben a hallgatóságban, de amikor megkérdeztem, hogy tudják-e, hogy van egy Érmelléki Gazdaegyesület ahova be tudnának jelentkezni szinte senki sem halllott arról, hogy a megyei elnök és a gazdaelnök egy és ugyanaz. Ezt pedig hibának vélem.
- Újra az információhiány?
- Igen az, pedig most már vannak kistérségi gazdaegyesületek is, de szinte senki sem látja mit is tevékenykednek igy azt sem értik, hogy miért is van az ami éppen miattunk történne. Kistérségi szinten is lehet olyan sajtóterméket a gazda kezébe adni ami sokszor kevés költséggel jár vagy még pénzbe sem kerülne, lásd az bloglapi lehetőségek.
- Példát is tud erre adni?
- Igen, de hogy ne legyen a rosszimdulat részemről feltéve egy régivel szolgállok: bihari ismerősöm szólt, hogy kellene egy kis bemutatót rendezni és egy előadást tartani a pályázati lehetőségekről és a szervezési feladatokról. Nos, az előadás közben derült ki az interaktiv beszélgetés alatt, hogy nagyjából a néppárthoz átpártolt gazdák vannak többségben a hallgatóságban, de amikor megkérdeztem, hogy tudják-e, hogy van egy Érmelléki Gazdaegyesület ahova be tudnának jelentkezni szinte senki sem halllott arról, hogy a megyei elnök és a gazdaelnök egy és ugyanaz. Ezt pedig hibának vélem.
- Újra az információhiány?
- Igen az, pedig most már vannak kistérségi gazdaegyesületek is, de szinte senki sem látja mit is tevékenykednek igy azt sem értik, hogy miért is van az ami éppen miattunk történne. Kistérségi szinten is lehet olyan sajtóterméket a gazda kezébe adni ami sokszor kevés költséggel jár vagy még pénzbe sem kerülne, lásd az bloglapi lehetőségek.
- Nem fél attól, hogy ha e cikket elolvassák elveszik az ötletét?
- Kérem szépen nyugodtan tegyék, számunkra mindig az volt és lesz a fontos, hogy a gazdák időben és teljességgel legyenek tájékoztatva. Máskülönben nem lenne ez az első eset, hogy az öteteim máshol lettek hasznosítva. Komolyan, örülök neki!
- Na jó, akkor feltenném a legnehezebb kérdést: Ha megkeresnék Önöket összetudnának dolgozni más párt által létrehozott gazdaegyesülettel?
- Mi és pontosabban magam részéről is kijelenthetem, hogy nem álltam útjába semmilyen dolognak ami a vidéket fejlesztheti és a gazdatársadalomnak segitségére lenne, de... De biztos vagyok abban, hogy NEM érdekük ezt tenni! Lényegében a megosztás az, ami táplálja a tevékenységet. Más részről meg attól félhetnek, hogy kiderülhetnek kisebb nagyobb turpisságok és ezt nem szeretnék. Ennyi.
- Köszönöm a beszélgetést!
. Én köszönöm a lehetőséget
lejegyezte Zöld Sára
