T. Koós Imola | 2012-04-19
Kolozsvár képzőművészeti életének színe-java mutatkozik be ma a budapesti Műcsarnokban.
Kolozsvár képzőművészeti életének színe-java mutatkozik be ma a budapesti Műcsarnokban.
Kolozsvár képzőművészeti életének színe-java mutatkozik be ma a budapesti Műcsarnokban. A helyi idő szerint délután hatkor kezdődő tárlatmegnyitón Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára köszönti majd azt a több mint harminc művészt és tizenhét csoportot, társulást vagy intézményt, amely felkeltette a magyarországi és nemzetközi szakma érdeklődését a „kolozsvári jelenség” és az itt folyó, kiemelkedően termékeny alkotói munka iránt. A tárlat címe Európai utasok – Kolozsvári képzőművészet az ezredforduló után, és mától kezdődően július 1-jéig látogatható.
Az egyik kiállított munka, László István: „Eltörölve” (Plan B Galéria, Kolozsvár/Berlin)„Kolozsvár kortárs művészete évek óta rendkívüli nemzetközi érdeklődésnek örvend. A 2000-es évek közepén megjelenő, az új figuratív festészetre vonatkozó – egyébként azóta is vitatott – Kolozsvári iskola elnevezés vagy a nemrég létesült műtermeknek és független kulturális intézményeknek otthont adó Ecsetgyár hamar közismertté vált Európa-szerte. A kolozsvári művészek közül jó néhányan olyan rangos nemzetközi helyszíneken állítottak ki, mint például az amszterdami Stedelijk Múzeum, a New York-i MOMA, a zürichi Kunsthaus vagy a Neuer Berliner Kunstverein. Nemzetközi viszonylatban is meghatározó kiadványokban írtak a munkáikról, rangos galériákkal működtek együtt. A helyi művészeti intézmények számottevő nemzetközi kapcsolathálózattal rendelkeznek és folyamatosan látnak vendégül neves külföldi szakembereket” – olvasható a Műcsarnok honlapján. A meghívottak között olyan alkotók szerepelnek, mint Marius Bercea, Berszán Zsolt, Betuker István, Csiki Csaba, László István, Victor Man & Papp Anna-Bella, Miklós Szilárd, Miklósi Dénes, Szabó Péter, Veres Szabolcs.
Az Európai utasok címet viselő kiállítás ugyanakkor jó alkalom arra, hogy a jórészt magánjellegű, független művészeti intézmények is bemutatkozzanak, amelyek létrehozták és fenntartják a „kolozsvári jelenséget”: az AltArt kulturális folyóirat; az Ecsetgyár, a GroundFloor Group; az IDEA art + society; a Kolozsvári Művészeti és Design Egyetem, a Tranzit Ház és mások.
A kolozsvári kortárs művészet nemzetközi beágyazottságát már az is jól jelzi, hogy a művek számottevő részét nyugat-európai gyűjteményekből kölcsönözték a kiállítás idejére: párizsi, svájci és olaszországi magángyűjtemények, az Yvon Lambert Gallery, a müncheni Galerie Rüdiger Schöttle, a koppenhágai Larm Gallery,a rotterdami Melle Hendrikse is Budapestre küldött egy-egy darabot az erdélyi művészek munkáiból.
„A történelem és az emlékezet mechanizmusaihoz, az átmeneti korszak kétértelműségeihez vagy az ideológia változásaihoz éppen úgy reflektáltan viszonyulnak az alkotások, mint ahogy a művészettörténethez vagy a festészeti hagyományokhoz. A kolozsvári kortárs művészet két markáns trendje, a figuratív festészet, valamint a kritikai és lírai konceptuális tendenciák egymást kiegészítő módon jelennek meg a Műcsarnokban” – írja a tárlatismertető. A kiállítás különleges installációjának része egy aktív pihenőtér is, amely információk sokaságával várja a látogatókat.
