2012. augusztus 30., csütörtök

Bánffy Farkas, egy Bánffy báró a színromán Fugadon

2012.08.29. 
Fotó: Gazda Árpád

Nagyenyedtől tizenegynéhány kilométerre, Fugadra, a Bánffyak visszakapott kastélyához kalauzol ezúttal a Duna Tv Arcélek című műsorában Csáky Zoltán. 
A fugadi birtokot a Bánffyak házasság révén szerezték. Korábban a Toldalagiaké volt. Az erdélyi arisztokrata család felmenői között találjuk: Bánffy Dezsőt, Magyarország egykori miniszterelnökét, és Bánffy Dánielt, aki földművelésügyi miniszter Budapesten. 
Ide sorolhatjuk Miklós nevű fiának a gyerekét, Bánffy Farkast, a fugadi bárót, aki a műszaki egyetem elvégzése után elhatározta, hogy kezébe veszi a családi vagyon visszaszerzésének az ügyét. 
A műsorban Bánffy Farkas kalauzol bennünket a múltba, a gyerekkorában hallott családi történetekbe, majd megmutatja a visszaszerzésre váró fugadi birtokot, a kastélyt.
Elmondása szerint a szülei gyerekkorában egy teljesen más világról meséltek, arról az időszakról, amikor a családnak nagyon jó gazdasági lehetőségei, más életkörülményei voltak. Olyan családi történetekről, amelyek tanították, nevelték, értékrendet alkottak az akkor még gyermek Farkasban. 
Elmondása szerint a kastélyt 13 év pereskedés után sikerült visszaszerezni, olyan szinten, hogy birtokba adták az eredeti tulajdonosainak. A pályázatokban, amelyek segítséget nyújtanának a kastély restaurációjához nem igazán hisz. Azt vallja, hogy ha sikerül kézhez kapni a régi birtok nagy részét, akkor az a birtok remélhetőleg tud megfelelő gazdasági hátteret nyújtani ahhoz, hogy a gazdasági épület nagyobb legyen, mint a lakóépület, amely hosszú távon fenn tudja tartani a kastélyt. 
Bár Budapesten végezte az egyetemet, ő mindig vidékinek tartotta magát. Kiemelte, hogy „az a sonyorú sors, amely Erdélyben és a szórványban van, rejt magában nagyon sok lehetőséget, amit, ha az ember kellőképpen fog fel, akkor az előnyére fordíthat” – erre törekszik ő is. 
Igyekszik szerepet vállalni a közösség életében, segíti a vidék kulturális életét. Ugyanakkor nem hanyagolja el az iskolát sem. 
– Hol van az otthona?
– Az otthonom az itt van! Mi mindig úgy nőttünk fel, hogy mi erdélyiek vagyunk. Már az általános iskolában mondták a társaink, hogy érződik a beszédünkön, hogy velünk „valami van”. A nagyszüleim innen származnak, így hát én is így nőttem fel. Sokkal nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb életem van itt, mint amikor Magyarországon éltem.  Duna Tv, Arcélek