2012.08.30
Bihar megye – Július 25. és augusztus 12. között több nemzet képviselői is egyházi szolgálatot végeztek a pelbárthidai református egyházközségben, ami igencsak megmozgatta az egyházközség tagjait, a falucska, meg persze a község lakosságát.
Vakációs bibliahét
Augusztus 6-12 között Észak-Írországban élő fiatalok közössége tette mozgalmasabbá a református gyülekezet életét. A 12 tagú csapat azért érkezett, hogy a helyi ifjakkal együttműködve vakációs bibliahetet tartsanak a falu aprajainak. Minden délelőtt énektanulás, egy-egy bibliai történet elsajátítása, számos játék, kézimunka, arcfestés és ebéd várta az átlagosan 72-es létszámú gyermeksereget. A vendégek a református egyházközség gyülekezeti házában voltak elszállásolva, a foglalkozásoknak a falu kultúrháza adott otthont. A csakis dicséretet érdemlő étel a most is hűséggel helytálló kedves szakácsasszonyoknak köszönhetően került mindennap asztalunkra. A Bibliahét vezérigéje János Evangéliuma 3. fejezetének 16. verse volt: Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. A Londoni Olimpia kapcsán az egész hetet meghatározó üzenet: “Jézus Krisztus a győztes! Szeretnénk-e a Győztes csapatába tartozni? Ha igen, próbáljuk meg követni mindenben az Ő utasításait.”
Közös hang
A bibliahét délutánjain a vendég csoport egyik része családokat látogatott, másik része a helyi ifjakat játékosan az angol nyelvre tanította. Az észak-írországi és a pelbárthidai ifjak hasonló életkoruknak köszönhetően is hamar megtalálták a közös hangot. A hét végén, szombaton délután is közösen indultak lovaskocsikon bejárni a falut, hogy énekhangjukkal templomba, a vasárnapi istentiszteletre hívogassák a lakosokat. Az istentiszteleten a vendégek bemutatkozását néhány, a gyermekekkel közösen bemutatott ének követte, az Észak-Írországból érkezett csapat minden tagja átvehetett egy a pelbárthidai templomot ábrázoló plakettet, melyet Tóth Endre paptamási lakos készített.
Áldott nép
Az említett időszakban a gyülekezet tagjai és a falu lakosai közül sokan segítettek, sokan áldoztak idejükből, pénzükből, terményeikből, hogy a lelki táplálék mellett bőséges legyen a testi eledel is. Ez úton is köszönjük a pelbárthidai református egyházközség tagjainak, az ortodox egyház híveinek, a falu lakosainak, a nyüvedi egyházközségnek, paptamási község iskolájának és Polgármesteri Hivatalának a segítséget. “Megnyílt a határ” Pelbárthidán – megnyílt a határ ember és ember között; megnyílt a felekezetek közötti határ, az előítéletek határa, a nyelvi akadályok határa. Nem életkorral, szokásokkal, előítéletekkel egymástól elhatárolt emberek voltunk, hanem együttesen Istennek áldott népe. Reméljük, kegyelméből még sok hasonlóban lehet részünk a jövendőben. Ghitea-Szabó József-Levente lelkipásztor