Gligor Róbert László | 2012.09.07.
Ezen a héten indult útjára a Nyárádmente Kistérségi Társulás legújabb projektje, melynek első szakaszában néhány településen végeznek felméréseket, és az eredményeket nemzetközi konferencia keretében is bemutatják.
Önkormányzatok, szakemberek, önkéntesek és a sajtó jelenlétében mutatták be a projektet
A Nyárádmente Kistérségi Társulás már felismerte azt, hogy a vidék infrastrukturális fejlesztése mellett ugyanolyan fontosak a helyi sajátosságok, és hogy ezt erősíteni kell. Ez jelenleg két projekt keretében valósul meg: néhány hete indult be egy program, amely a helyi biodiverzitás felleltározására és ismertetésére fektet hangsúlyt, míg ezen a héten a helyi népi építészeti örökség felleltározása és népszerűsítése kezdődik el – mondta el Antal Zoltán kistérségi ügyvezető. Ez utóbbi projektet a kistérség a Hodos-Venerque Baráti Társasággal együtt kezdeményezte, a megvalósításban a nyárádmenti önkormányzatok mellett partnerek a Transylvania Trust Alapítvány, a Maros Megyei Tanács, a Hagyományos Kultúra és Művészeti Oktatás Maros Megyei Központja, az Országépítő Kós Károly Egyesülés, valamint a franciaországi Association Patrimoine des Hautes-Pyrénées. A projekt fő támogatója a Román Nemzeti Kulturális Alap (AFCN).
Megőrizni kincseinket
Kincset ér, őrizd meg! – ezzel a jelszóval indul A hagyományos népi építészeti hagyaték felleltározása és hasznosítása a Nyárádmentén című projekt. Minden épületnek van egy identitása, arca, amelyről felismerhető, hogy ázsiai, afrikai, skandináv, bajor, görög vagy éppen erdélyi stílusú – mondta el Balássy András kistérségi munkatárs. Egy vidéki közösségben ma igen aktuálisak az olyan kérdések, hogy milyen a jövőképünk, meg lehet-e élni vidéken, fontos-e egy település arculata. Igen divatos és bűvös szó ma a faluturizmus, de ehhez fontos a természeti és építészeti környezet, és persze az emberi tényező, a programajánlatok, kulturális és gasztronómiai jellegzetességek. Ebben a tényezőegyüttesben kap igen fontos hangsúlyt az arculat megőrzése, ugyanis a faluturizmus lehet egy megélhetési lehetőség. Ilyen meggondolásból (is) indították el ezt a projektet, amelynek első fázisában egy mintaprojektet valósítanak meg három község öt településén. A felmérési terepmunka október 20-ig tart, az eredményeket bemutatják az október 24-én Nyárádszeredában szervezendő nemzetközi faluképvédelmi konferencián is, majd 26-án tanulmányutat szerveznek Torockóra, ahol a résztvevők megtapasztalhatják, hogy miként járul hozzá a faluközösség gazdasági felemelkedéséhez a megőrzött, rendezett, gondozott falukép. Természetesen készülnek plakátok, szórólapok és szakmai kiadványok is. Egy következő fázisban majd az egész Nyárádmentére kiterjesztenék a felmérést.
Tudatosítás és tiltás
A projekt szakmai koordinátora, a Transylvania Trust munkatársa, Furu Árpád műemlékvédelmi szakmérnök szerint jeles eredmény, hogy az AFCN támogat egy ilyen tervet, de rövid idő alatt kell elvégezni egy nagy munkát. Ebben a térségben olyan értékek vannak, amelyeket érdemes megmenteni. Így Májában érintetlen a falukép, Márkodban gyönyörű egyedi, repreezentatív épületek maradtak meg, Székelyhodoson folytatni kell a tavaly elkezdett felmérő munkát, Jobbágytelkén hihetetlen érékű és nagy számú régi épület maradt fenn, de az archaikus telekhasználat nyomai is megtalálhatók még, míg Nyárádköszvényesen a kapufaragó Kajcsa család két ága munkásságának köszönhetően számos fa- és kőkapu maradt fenn, amelyek helyi vagy országos védettséget is érdemelnének. Ezért esett első lépésben ezekre a falvakra a választás: a hátralevő néhány hét alatt itt önkéntesek segítségével dokumentálják, fotózzák a házakat, gazdasági épületeket, kapukat, elkészül egy dokumentációs csomag is ezekről a értékekről, illetve megfogalmaznak egy javaslatot is a falukép megőrzésére. Természetesen lesz egy kiadvány is, amelyből mindenki megtudhatja, mi ajánlott és mi nem egy régi ház felújítása során.
Szórólapok, plakátok, kiadványok is készülnek majd
Furu három szabályozási lehetőséget lát arra, hogy a még létező hagyatékot továbbvigyük: egy-egy régi épületet megóvunk és tájházzá alakítjuk át, vagy a régi épületeket belülről konfortossá, lakhatóvá tesszük, de a feljavítás során a külsejének identitását megőrizzük. A harmadik lehetőség, hogy az új építkezések során betartatjuk a hagyományos építészeti stílust és elemeket. Ebben kapna nagy szerepet az önkormányzat, amely bizonyos szabályozásokat is megfogalmazhatna helyi szinten az identitás, az arculat megőrzésére.
Külső szakemberek is jelen voltak
A projektindítón felszólaló Márton Ildikó építész, Hargita Megye Tanácsának munkatársa kifejtette: nagy előnye a nyárádmenti projektnek, hogy a helyi lakosságot és önkénteseket von be, mert így az eredmény sokkal színesebb, értékesebb lesz. Ezzel szemben a szomszédos megyében főleg csak építészek végzik a hasonló munkát, és így az sokkal szakmaibb „ízű”.
Balassa M. Iván néprajzkutató, az ICOMOS szervezet magyar bizottságának tagja kifejtette: Magyarországon a népi építészetvédelem már egy ideje felismerte az értékeket, és ezek számára helyi védelmet biztosít. Ám e pozitívum mellett negatívumként említette meg, hogy állandóan változik az intézményi háttér, és esetenként igen fontos politikai lobbi is folyik a védelem megszűntetése és bizonyos beruházások engedélyeztetése érdekében.
