2012.12.14 O. M.
Nem mindegy, hogy milyen mennyiségben vannak jelen az ásványi elemek a palackozott vízben, a kalcium és a magnézium esetében az ideális a 2:1 arány.
Nyílt napot tartott múlt hétvégén a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet. Az eseményen bemutatkozott a Cholnoky Jenő Földrajz Szakkollégium is. A Székelyföldi Ásványvíz-Kataszter munkacsoport kiselőadásában a palackozott vizekről tágította a fejeket, az elhangzottakat röviden megosszuk.
Hogyan és milyen palackozott vizet vásároljunk?
1. Alaposan meg kell figyelni a címkét, hogy mit is emelünk le az üzletek polcairól, ha már nem élünk természetes forrás közelében. A cégek burkoltan tálalják, hogy mi van a pillepalackban: lehet ásványvíz, egyszerű csapból jövő ivóvíz vagy forrásvíz, bármelyik lehet széndioxiddal dúsított.
2. Ne a divat szerint vásároljunk, például a mostanság felkapott lúgos vizet vagy lapos vizet, hanem alaposan vizsgáljuk meg a címkén feltüntetett adatokat. Figyeljünk a hidrogén-karbonát (HCO3) mennyiségére, ez főként kalciummal (Ca), magnéziummal (Mg) kapcsolódva adja meg a víz kellemes ízét. Ennek is lúgosító hatása van, nem kell kimondottan ilyen felirattal ellátott vizet vásárolni. A magas hidrogén-karbonát tartalmú szénsavmentes vizek előnyösek gyomorsavtúltengés esetén, gyomorsavhiányban szenvedőknek viszont hátrányos.
3. Fontos a kalcium- és magnéziumtartalom, különösen az egymáshoz viszonyított arányuk. A szervezet úgy tudja legjobban hasznosítani ezeket az elemeket, ha a vízben kétszer annyi kalcium van, mint magnézium.
Ha töredezik a körmöd, kalciumhiányod van. Az emberi szervezet napi kalciumszükséglete 800 mg. A magnézium hiánya izomgörcsöket és koncentrációs nehézségeket okoz. Napi szükséglet 300-350 mg.
A táblázat első sorában a palackozott vizek címkéjén feltüntetett adatok szerepelnek, a második sorban a munkacsoport által mért adatok. A pirossal jelzett mezők a jelentős adateltérést, a sárga a közepes, a zöld a kisebb eltérést jelölik. A táblázat alapján elmondható, hogy a Perla Harghitei, a Tușnad, a Spring Harghita, a Borsec lapos vize a legmegbízhatóbb.
4. Ne válasszunk túl szénsavas vizeket, a dúsított szénsav gyomorpuffadáshoz vezet. A szénsavat legtöbbször utólag pumpálják bele a vízbe, nem a természetes mennyiség van bennük.
5. A címkén két adatot kötelesek feltüntetni a palackozók: a széndioxid mennyiségét és jellegét, vagyis, hogy természetes vagy mesterséges van-e benne, illetve a helyet, ahol palackozzák a vizet. Az összes többi csak opcionális. Ha egy palackozó feltünteti az ásványi elemek mennyiségét, köszönjük meg neki.
A címkén feltüntetett adatokat viszont nem feltétlenül kell készpénznek venni. Jelentős eltérések lehetnek a feltüntetett és a mért adatok között.
A zöld mező jelzi, amikor csupán kis eltérés van a két adatsor között. A Borsec lapos vize ilyen. A munkacsoport az eltérésekből arra következtetett, hogy a palackozók hígítják az ásványvizeket, és így kerülnek a boltok polcaira.
6. Bár nem tüntetik fel legtöbbször az ammóniumtartalmat, de ha az ivóvízben nagy ennek a mennyisége, nem javallott a fogyasztása. A határérték az ammónium esetében 0,5 mg/l, a nitrát esetében 50 mg/l.
7. Ami leginkább ajánlott: a természetes forrásból származó, házilag palackozott viz. Üzletekben egyetlen olyan vizet lehet kapni, melyet úgy töltenek bele a palackba, ahogy a forrásból kijön. Nem kezelik, nem bántják. Ez a Kovászna megyei előpataki ásványvíz, melyet gyógyvízként forgalmaznak.
