Jámbor Gyula 2013. január 20.,
Szegény honatyáinkat – akik Románia parlamentjében immáron minden eddiginél többen, közel hatszázan vannak – nagy baj érte és nagy kár: szűkös kis összegből, a hazai minimálbér mindössze ötszöröséből kell kigazdálkodniuk fővárosi szállásuk árát.
Tetszenek emlékezni rá, a közelmúltban egy olyan terem kialakítása volt a probléma a nép böhöm nagy házában, hogy a képviselő és szenátor urak elférjenek, ha mindannyian ott vannak az együttes üléseken, de hát ennek megoldása nem honatyáinkra hárult. Most viszont az ő gondjuk, hogy a rendelkezésükre álló, nyilván a fizetésükön felüli 3500 (mások szerint valamicskével több) lejből hol pihenik ki az ország házában a plenárisokon, a szakbizottsági üléseken, vagy a választóik érdekében végzett lótás-futás alatt összegyűlt fáradalmaikat.
Mivel a legtöbben nem bukaresti lakosok, kell olyan hely, ahol álomra hajthatják fejüket, azt a legrosszabb indulatú ember se várhatja el, hogy ne legyen rendes, tiszta, nyugodt, komoly és felelősségteljes szellemi munkát végző emberhez méltó szállásuk, amíg otthonuktól, családjuktól távol vannak.
Csakhogy túl sokan vannak, túl sokba kerül a több csillagos szálloda, s a kormány, amelynek ugyancsak meg kell húznia a nadrágszíjat, ha választási ígéreteinek eleget akar tenni, úgy döntött: a spórolásból a honatyák már csak a példa okán sem maradhatnak ki. Így aztán a megszabott fejpénzt ki-ki szállodára (napi 190–235 lej), vagy albérletre költi, belátása, igénye szerint. Van egyébként néhány olyan honatya is, már miért ne volna, akinek saját lakása van Bukarestben, mégis igényli a szálláspénzt. Nem olyan nagy, ugye, a fizetés, hogy ne férne rá egy kis mellékes.
A minden lében kanál újságírók kiderítették: eddig kétszáz honatya a szálloda mellett döntött – ahol a szennyest is kimossák, persze csak az inget, alsóneműt, a korrupció gyanúját például nem –, jó száz pedig, köztük az RMDSZ elnöke az albérletet választotta.
Ki tudja, miért nem jutott eddig eszébe senkinek (vagy ha igen, miért maradt csak ötlet), hogy a honatyák számára, állami pénzen, egy tisztességes garzon-tömböt építsenek, amolyan javított diákszállást, lehetőleg közel a parlamenthez: ez hosszú távon feltétlenül megtakarítást eredményezne, és sok előnnyel járna. Nem luxushotelre gondolok, de a honatyák, ugye, nem is üdülni mennek a parlamentbe.
