2013. január 20.
A tartományi ombudsmani hivatal ajánlásában az áll, hogy kisebbségi nyelveken is fel kell tüntetni az útirányokat, de a városi hatóságok erre azt válaszolták, hogy ennek nincs törvényes alapja, s ezért nem is fogadják meg az ajánlást.
Újvidéken az utóbbi napokban nem arról beszélgetnek a buszra várók, hogy az időben megérkezett-e végre, hanem arról, hogy az útvonal kiírása latin vagy cirill betűs írásmóddal történt-e. Erre való feleletként érkezett a tartományi ombudsman véleménye is, miszerint a városi hatóságok szelektíven alkalmazták a törvényt.
"Az a probléma, hogy a buszok kijelzőin az útirányok nincsenek kiírva az hivatalosan használatban lévő nyelveken, s gondot okoz az is, hogy az alkotmányt és a törvényeket eltérő módon tolmácsolják, ez pedig így nem lehetséges. Újvidéken a szerb mellett hivatalos használatban van a szlovák, a magyar és a ruszin nyelv, illetve az ezeknek megfelelő írásmód", mondta a tartományi ombudsman helyettese, Vukašinović Éva.
Az eset kapcsán közleménnyel fordult a nyilvánossághoz Borko Ilić, az újvidéki polgármester helyettese.
"A törvény arra kötelezi a helyi önkormányzatokat, hogy a kisebbségi nyelvek ott legyenek hivatalos használatban, ahol számuk meghaladja az össz lakosság 15 százalékát, ami Újvidéken egyetlen nemzeti kisebbség esetében sem áll. Meglepő, hogy a tartományi ombudsman akkoriban nem állt ki ilyen lelkiismeretesen az igaza mellett, amikor az a koalíció volt hatalmon, amely őt erre a pozícióra juttatta", áll a közleményben, amely kapcsán a B92 Televízió megkereste a polgármester helyettesét, de az visszautasította a válaszadást, tekintettel, hogy pártja, a Szerb Demokrata Párt (DSS) nem áll szóba ezzel a médiaházzal.
Vukašinović Éva a közleményben felhozott vádakat elveti, s azt válaszolta, hogy korábban is reagáltak azokra a szabálytalanságokra, amelyek a hivatalos írásmódra vonatkoztak.
Ana Tomanova Makanova, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke ugyancsak úgy véli, hogy ezek a problémák nem jelentkeztek volna, ha a törvény szerint járnak el.
"Ahogyan több nyelvű kiírás van a városházán, a képviselő-testület épületén, mindenhol így kellene legyen. Az utcaneveket is ki kellene írni minden, hivatalos használatban lévő nyelven, hiszen a város alapszabálya nem változott", állítja Tomanova Makanova.
A tartományi ombudsman most arra vár, hogy az ügyben állást foglaljon a városi közlekedési vállalat is, s ettől tette függővé további lépéseit.
A polgárok pedig arra a dilemmára, hogy cirill vagy latin betűs írásmód, leginkább úgy válaszolnak: mindegy. Éppen ezért úgy tűnik - véli a B92 -, hogy a törvény szelektív módon történő értelmezése az írásmód szférájából a politikai szférába tevődött át.
