Nobel-díjasok

http://www.3szek.ro/load/cikk/64257/nobel-dijasok
2013. október 12.

Az orvosi és fizikai Nobel-díj (lásd lapunk szerdai számában) kihirdetése után újabb három kategória nyerteseit hozták nyilvánosságra Stockholmban, illetve Oslóban. A Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban szerdán jelentették be a kémiai, csütörtökön az irodalmi Nobel-díjjal elismerteket, a norvég Nobel-bizottság döntését tegnap ismertették Oslóban.

A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a díjak svéd alapítója, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át. A díjat adományozó bizottság a norvég parlament által kinevezett öt tagból áll, döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét. A kitüntetést a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai, valamint – az alapító szándékait figyelembe véve – az emberi jogokért küzdők kaphatják meg.

Kémia: komplex rendszerek modellezése (Nobel-díjasok)

Martin Karplus

Michael Levitt

Arieh Warshel

A komplex kémiai rendszerek modellezéséért Martin Karplus, Michael Levitt és Arieh Warshel kapta megosztva az idei kémiai Nobel-díjat. A bizottság indoklása szerint az amerikai tudósok a kvantumkémiai számításokat a klasszikus kémiai számításokkal kombinálva fejlesztettek ki a komplex kémiai rendszerek leírására alkalmas modelleket. A három tudós munkájával megalapozta azokat a számítógépes programokat, amelyek segítenek megérteni és előrevetíteni a kémiai folyamatokat.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerint az osztrák-amerikai Martin Karplus, a brit-amerikai Michael Levitt és az izraeli-amerikai Arieh Warshel munkája úttörő volt a tekintetben, hogy bizonyították: a newtoni klasszikus fizika működhet az alapjaiban eltérő kvantumfizikával együtt. Korábban a kémikusoknak választaniuk kellett, melyiket alkalmazzák. A klasszi­kus fizika erőssége, hogy a számítások egyszerűek és alkalmasak a nagy molekulák modellezésére. Gyenge pontja viszont, hogy nem használható a kémiai reakciók szimulálására. Erre a célra a kémikusoknak a kvantumfizikához kellett fordulniuk. A számítások azonban hatalmas számítógépes potenciált követeltek meg, épp ezért csak kis molekulák vizsgálatát végezték ezen a módon.Az idei Nobel-díjasok mindkét világból a legjobbat emelték át és ter­veztek olyan módszereket, amelyek egya­ránt támaszkodnak a klasszikus és a kvantumfizikára – fogalmazott a bizottság. Pél­daként annak modellezését említették, hogy egy gyógyszer miként kapcsolódik a célba vett fehérjéhez az emberi szervezetben. A számítógép kvantumelméleti szá­mításokat végez a célfehérjének azokon az atomjain, amelyek kölcsönhatásba lépnek a gyógyszerrel. A fehérje fennmaradó részeit viszont a kevésbé megerőltető klasszikus fizika segítségével modellezik. Manapság a számítógép ugyanolyan fontos a kémikusok számára, mint a kémcső, a szimulációk pedig olyan valóságosak, hogy képesek megjósolni a hagyományos kísérletek kimenetelét -- összegezte az indoklás.