2013. december 23. Kovács Zsolt 
A Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatal igazgatója hétfőn a maszol.ro érdeklődésére határozottan cáfolta, hogy palagáz-feltárás kezdődött Kommandó térségében. Gheorghe Neagu a neuerweg.ro portálon megjelent hírre reagált, miszerint palagázlelőhelyek feltárását szolgálja az a fúrótorony, amit községtől 7 km-re állítanak fel.
Állítása szerint a ploiești-i Amroco Energy cég idén májusban kapott engedélyt az Altalajkincsek Országos Ügynökségétől kőolajkutató fúrások elvégzésére, ennek a munkálatnak kezdtek neki hétfőn.
Ugyanakkor leszögezte: a kutatófurások eredményét nem hozzák majd nyilvánosságra, mivel ez államtitoknak minősül. Gheorghe Neagu szerint a ploiești-i i cég kovásznai magánszemélyektől két évre vette bérbe Kommandótól 7 kilométerre lévő Nagy-Mányicska térségben közel egy hektáros területet, amelyet kivették az erdőalapból és hatósági engedély birtokában kivágják a fákat, hogy helyet csináljanak a fúrótoronynak.
Az igazgató rámutatott, hogy a háromszéki Gelence térségében évtizedek óta termelnek ki kőolajat, a település környékén több mint száz kőolajfúró torony működik, ezek nem károsítják a környezetet, viszont a térség lakóinak munkahelyet biztosítanak. Mint mondta, az államnak érdeke, hogy további kőolajforrásokat találjon, ezt célozza a Kommandó közelében elkezdett kőolaj kutatófúrás is.
Gheorghe Neagu szavazi szerint Kommandón hagyományos kutatófúrást végeznek, nem pedig a palagáz kitermelésénél használatos módszert, ami a kőzetek megrepesztésével, speciális folyadék befecskendezésével vagy robbantással történik.
A Kovászna megyei prefektúra a sajtó érdeklődésére közleményt adott ki, amely ugyanazt erősíti meg, hogy kőolaj után kutakodnak Kommandón, a kutatófuráshoz minden szükséges engedélyt megszerzett a ploiesti cég. Rákosi Áron, Kovászna város önkormányzata urbanisztikai osztályának vezetője a sajtónak úgy nyilatkozott: amikor rákérdezett, hogy palagáz után kutatnak-e, a cég képviselői kitérő választ adtak, de mivel minden igényelt dokumentumot az önkormányzat rendelkezésre bocsátottak, a törvény szerint ki kellett adniuk az építkezési engedélyt.
Megjegyzés
Sajnos a kételyeket nem sikerült eloszlatni, hiszen az a térség ahol a kutatófúrást kezdenék el nem igen hasonlit a gelenceihez! Igaz van valami hasonlóság de sem a kiterjedésében sem pedig a közeteiben nem kimondottan kőolaj a fő kitermelendő altalajkincs! Igy a "termék" egészen más irányba mutathat, hiszen az ottani altalajban mást mutat a geológiai térkép, de sem az urbanisztikai felelős sem pedig a környezeti ügynökség nem kérte ki egy független szakember véleményét. Ezért hibáztak! Nem a papíroknak kellene higyjen egy olyan város vezetés ha egy nemzetközileg hires fürdőhely tulajdonát koordonálja.
Ezen kivül egy kőolajkitermelés igencsak környezetromboló tevékenység és az igért munkahelyek lehetősége igencsak kérdéses, mert ha nincs olaj attól a letarolt erdő már nem tartja vissza az esővizet és a talaj lemosódik és csak a csupasz kőrengeteget lehet majd "csodálni" Az elfolyó víz pedig a város felé folyik...
Ilyen ismervények alapján ajánljuk, hogy a kovásznai vezetés látogasson el a gelencei patak vidékére és figyeljék meg azokat a "hátrahagyott" munkaeszközöket és próbáljanak inni a bő patakvízből. Szerintünk nem nagy kedvel fogják megtenni ! Annak ellenére, hogy ott a patakvíz sokkal bővebb hozamú, nem igen lehetne csak a természetes öntisztulásra hagyokozni.
A kovásznai város felé futó patakba kerülő kőolajkitermelésből származó ipariszennyezés elcsúfithatja a hires fürdő eddigi pozitív képet a turista forgalmát pedig lecsökkenheti.
Sajnálható, hogy a kovásznai vezetésben olyan "szakemberek" is vannak, akiknek nem fontos a városuk jövője. (Erdélyi Polgár)
