2013.12.23 manna.ro
Riadót fújtak a Facebookon: úgy tűnik, már Háromszéken is palagázt keresnek a hidraulikus kéregrepesztés módszerével. Jön a székely parasztlázadás?
Facebookon a környezetvédő aktivisták között futott szét a meg nem erősített hír, miszerint hét óriáskamionból álló konvoj szállított át pénteken egy szondát Kovászna városon. Mindenki egyből palagázkeresésre gondolt, mivel egyesek úgy tudják, Kommandó körül korábban már sikertelenül fúrtak és kerestek kőoalajat.
A Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökség honlapján közölt döntéstervezet szerint a Ploiești-en bejegyzett S.C. AMROMCO ENERGY S.R.L. kíván fúrószondát elhelyezni Kommandó falutól 7 km-re található Nagy-Mányicska erdőben, ahol szénhidrogén alapú nyersanyagot keres. (Vagyis ez lehet kőolaj, hagyományos földgáz vagy palagáz is.) A dokumentum szerint a szondával 3650 méter mélyre fúrhatnak.
Ami palagázkeresésre enged következtetni,
az egyelőre csak a helyiej sejtése: a hírt közlő neuerweg.ro portál azt írja, az "erdészetnél és a szénhidrogén-feltárásoknál dolgozók szerint palagáz-keresésről van szó".
A jelzett terület magánkézben van, és Kovászna város külterületének számít, illetve a helyiek egyik kedvenc kirándulóhelyének, amit az utóbbi években masszív erdőirtás károsított.
A környezetvédelmi ügynökség ebben az esetben sem kíván környezeti hatástanulmányt készíttetni, ahogy a Rétyre tervezett, évente egymillió fát feldogozó, osztrák fűrészüzem esetében sem, amiért a hazai Greenpeace és a környezetvédő aktivisták az ügynökség vezetőjének lemondását kérik.
A hivatal honlapján található dokumentum szerint 9 ezer négyzetméternyi területet foglal majd el a fúrószonda és az azt kiszolgáló telephely, ehhez erdőirtást, talajeltakarítást kell majd végezni, a cég pedig köteles a területet eredeti céljának megfelelően helyreállítani. Magára a fúrásra és a feltárásra a dokumentum szerint 58 napot szánnak.
Szintén ez a dokumentum említi, hogy a helyszíntől mindössze pár kilométerre található egy természetvédelmi rezervátum és két Natura 2000-es természetvédelmi terület is, de mivel a fúrás helyszíne nem része egyik természetvédelmi területnek sem, ezért nem szükséges környezeti hatástanulmányt készíteni.
De hol a szonda?
Pontosan nem tudni, egy másik aktivista szerint még nem haladt át Kovásznán a konvoj. Tíz fotót töltött fel a Facebook-profiljára azokkal az információkkal, hogy ezeken a teherautókon vannak a szondához szükséges építőelemek, de a konvoj nem haladhat át a városon, mert ma munkálatok folynak a város egyik bejáratánál, épp egy csőrepedést hárítanak el.
A kép állítólag a szomszédos Páké határában, egy benzinkút mellett készült.
A palagázkitermelés rendkívül vitatott
Romániában. Egyrészt az ország politikai vezetői az energiafüggetlenséget hangoztatják, miközben az altalajkincsek országos hatósága (ANRM), amely engedélyt és koncessziót ad a feltárásra, nem tájékoztatja a lakosságot a feltárás és kitermelés kockázatairól, amelyekről viszont bőven lehet olvasni amerikai és angol kiadványokban.
(Az Egyesült Államokban, ahol már bevettnek számít a palaréteg hidraulikus repesztése, megsokszorozódott rengésekről, nagymértékű por- és zajszennyezésről, balesetekről, a talaj és a talajvíz mérgezéséről számolnak be. Illetve arról, hogy a kitermelő cégek titkolják, milyen vegyi anyagokat juttatnak a nagy nyomású vízzel és homokkal a földbe, bár azok közül, amelyek ismertek, több is rákkeltő vagy más módon súlyosan mérgező.)
Másrészt azokon a településeken, ahol a feltárás már az engedélyezés vagy éppen a szondafelállítás szakaszában jár, a helyi lakosság hevesen ellenzi azt.
A Vaslui megyei Pungești és Siliștea között a Chevron csak erőszakos csendőri fellépés mellett tudja építeni a telephelyét, az azzal szembeni ellenálló tábort a csendőrség brutálisan felszámolta december 7-én, azóta gyakorlatilag kijárási tilalom van érvényben a két településen. Aki kilép a kapuján, azt a csendőrök azonnal igazoltatják, és kikérdezik, hogy hova megy és mi célból, az iskolában explicite megtiltotta a tanfelügyelőség, hogy a diákok vagy tanárok tiltakozni menjenek a palagázfeltárás ellen, a legújabb hírek szerint pedig a két faluban megtiltották a gyerekeknek az ünnepi kolindálást.
A helyiek amiatt aggódnak, hogy a hidraulikus repesztés és az altalajba juttatott vegyi anyagok tönkreteszi a környező földeket és ivóvízforrásokat, miközben a helyiek egyetlen megélhetési forrását a családi gazdaságok jelentik. A közlekedés korlátozását eddig sikertelenül próbálták feloldani a bíróságon.
Tavasszal Bârladon voltak többezres tüntetések az oda tervezett palagázfeltárás ellen, legújabban pedig a Bihar megyeiFélixfürdőről lehet tudni, hogy ott, a többezer éves geotermikus források közelében fúrna és repesztene az East-West Petroleum. A területet közigazgatásilag irányító Szentmárton polgármestere levelet írt az ANRM vezetőjének és Victor Ponta kormányfőnek, hogy vonja vissza a koncessziót, mert nemcsak a helyiek egészségét és földjét, de az egész ország lakossága által látogatott gyógyfürdőket is tönkretesszi a hidraulikus repesztés.
A polgármester és a helyi tanács egyöntető határozattal helyi népszavazást kívánt kiírni a palagázfeltárás ügyében, Bihar megye prefektusa azonban megtámadta a határozatot a közigazgatási bíróságon. A mindössze 8 km-re lévő Nagyváradon a helyi környezetvédők a központban felállított sátorban tájékoztatják a helyi lakosságot a hidraulikus repesztés technológiájának környezet- és egészségkárosító hatásairól.
