2014. június 28., szombat

Az LMP törvényjavaslatot nyújt be a gyermekviadalok azonnali betiltására

2014. június 26. 
Fotó: LMP sajtó

A Lehet Más a Politika szerint haladéktalanul be kell tiltani a gyermekviadalokat. Ennek érdekében törvényjavaslatot nyújtunk be, hogy még a nyári rendkívüli ülésszakban elfogadhassa az Országgyűlés a gyermekeket védő jogszabály-módosítást.
A nyilvánosságra került felháborító, fiatalkorú gyermekek súlyos sérüléseivel járó erőszakos MMA-rendezvény után mihamarább lépnie kell a törvényalkotónak. Az LMP az ügy kirobbanása után tájékoztatást kért a sportért felelős államtitkárságtól, de választ eddig nem kaptunk. A legutóbbi hírek szerint csupán ősszel terjesztené be a Kormány a sporttörvény módosítását, amely megtiltaná a fiatalkorúak számára rendezett erőszakos küzdősport-viadalokat.
Az LMP szerint nem szabad tovább halogatni a megoldást, azonnal cselekedni kell. Ennek érdekében nyújtjuk be törvénymódosító javaslatunkat, amely a kiskorúak veszélyeztetésének új formáját büntetné a törvény erejével minden olyan esetben, amikor kiskorú veszélyeztetésével járó sporteseményt, küzdelmet vagy egyéb fizikai megmérettetést szerveznek.
A Kormány sok esetben rendkívül súlyos vitákat kiváltó módosításokat is rohamtempóban erőlteti át a parlamentben. Így elvárjuk, hogy ne gördítsen akadályt a valóban fontos, a gyermekek védelmét szolgáló LMP-s javaslat elé, hogy még a nyári rendkívüli ülésszakban elfogadhassa azt az Országgyűlés.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke
Ikotity István az LMP országgyűlési képviselője

Befejezték az Elek–Ottlaka út építését – csak épp nem járható

2014.06.28.
Forrás: aradihirek.ro

Közel 4,9 millió euró európai uniós támogatást költhettek el a Békés megyei Elek és az Arad megyei Ottlaka (Grăniceri) közötti műút építésére és a hozzátartozó mellékutak javítására, és a munkálatokat már be is fejezték a határ menti együttműködés keretében – tájékoztatott az Arad Megyei Tanács. 
A projekt részeként leaszfaltozták a Szentmárton–Ottlaka szakaszt 12 kilométeren, illetve a Mácsa–Kisiratos út két és fél kilométeres szakaszát. A beruházás haszonélvezői – a megyei önkormányzat szerint a négy érintett település lakói, az ott vállalkozók, illetve a magyar–román határon át közlekedők. Az útnak akkor vehetik igazán hasznát a kistérség lakói, ha megnyitják a határt Elek és Ottlaka között.
Több határkeresztező utat is felújítottak az elmúlt két-három évben a magyar–román határ menti együttműködés részeként, uniós finanszírozással, de ezeket jelenleg nem szabad használni, csak ideiglenes határnyitáskor, vagy külön engedéllyel járhatnak rajtuk mezőgazdasági járművek. 
A településeken lakók szerint a régió gazdasági-kulturális fellendülését jelentené, ha szabadon közlekedhetnének ezeken az utakon. A tervek szerint a következő egy évben Arad megyében öt új határátkelő nyílik Magyarország felé.
Megjegyzés: 
A román és a magyar közös határmentén több helyen is megépültek a határt átszelő műutak, csak addig amig a schengeni kitételek érvényben vannak a határ nem átjárható! A cikkben emlegetett Ottlaka és Elek közti műút megépitése után hasonló sorsra jut majd mind a Zerind-Gyula vagy a többi Bihar, Szatmár megyeiek is.
A magyar külügy szívügyének tekintette, hogy - az európai ajánlásoknak eleget téve - legalább 25 km-es távolságokban kiépitsen egy határátkelőt! Ezzel szembe a hazai vezetések eddig nem voltak arra nyitottak, hogy a határmentiek munkahely gondjait megoldják - hivatkozva az esetleges benzin vagy más termékek csempészetére... pedig ha jól átgodoljuk csak a Zerind-Gyula közti majdnem 60 km-es táv alig 10-15 perces utazásra is lecsökkenhet! Ezzel nemcsak az üzemanyagot spórólja hanem a határmenti turizmusra is jó hatással van! Mi kellene mégis, hogy járható legyen? Egy pár olyan határőr, rendőr, akik amúgyis felszabadulnak, ha a schengeni határ kiterjed - áthelyeződik keletre! (Erdélyi Polgár

Dokumentum

Bedő Zoltán: Igazságot Wass Albertnek!

Minden fronton támadásba lendült a Bukarestben pöffeszkedő román hatalom az erdélyi magyarság ellen, s buta gőgjében olyan lépésekre ragadtatta magát, melyekre Európában csak az Inkvizíció által uralt középkorban, a fasiszta rémuralom alatt és a kommunista diktatúrában volt példa. Wass Albert műveinek a Csíksomlyói búcsún jelen lévő könyvárusoktól történt rendőrségi begyűjtése, valamint a szovátai magánterületen felállított szobrának lefoglalása ugyanis olyan cselekedetek, melyek a földrész történelmének legsötétebb éveire emlékeztetnek. A szellemi termékek szabad terjesztésének megakadályozása és egy nemzeti közösség megfélemlítése ugyanakkor az emberi jogok lábbal tiprása is, ezért abban az országban, melynek hatóságai elkövethetnek ilyen visszaéléseket, a jogállamiság csak papíron létezik.
Az előzményekhez tartozik, hogy Wass Albertet, egy rögtön ítélő kolozsvári bíróság az 1946-ban lefolytatott kirakatperek egyikén, háborús bűnösnek mondta ki, anélkül, hogy az ellene felhozott vádakat bizonyítani tudták volna. Az ítélet még mindig érvényben van, így Romániában a mai napig megbélyegzik, miközben az illetékesek megtagadják annak a perújrafelvételnek az engedélyezését, melynek során kiderülhetnének a valós tények. És teszik ezt annak ellenére, hogy az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma, már évtizedekkel ezelőtt kivizsgálta az ügyet és felmentette a vád alól, mivel bizonyítást nyert, hogy a kérdéses időszakban jókora távolságra tartózkodott a rá fogott bűntettek elkövetésének színhelyétől. De Kincses Előd ügyvéd is olyan iratokra akadt a piteşti- i katonai levéltárban, melyek egyértelművé teszik az író ártatlanságát.
Wass Albert mindannyiunk példaképe. Vagy ha mégsem, azzá kell, váljon és maradjon, hiszen életével és tevékenységével a magyar nemzetet szolgálta. Nemesként, közéleti személyiségként, íróként, katonaként és gazdálkodóként egyaránt. Hol az eke szarvát fogva, hol tollat vagy fegyvert ragadva, mikor, hogy követelte a helyzet. És tette ezt mélységes alázattal az övéi iránt, s kellő elszántsággal az elnyomókkal szemben. Sorsa a mi sorsunk, igaza a mi igazunk is, éppen ezért ki kell állnunk mellette, s elszántan követelnünk, hogy szolgáltassanak végre igazságot nekünk és neki.
Sepsiszentgyörgy Bedő Zoltán
2014. 06. 18.

Szándéknyilatkozat a Kárpát-medencei turisztikai együttműködés fejlesztése érdekében

2014.06.27. 
A Magyar Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség (www.tdmszovetseg.eu) koordinálásával az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Nonprofit Kft. és Hét Vezér Turisztikai Egyesület (Kistelek/Csongrád) hazai és határon túli partnereivel szoros együttműködésben, a kárpát-medencei turisztikai együttműködés fejlesztése érdekében Szándéknyilatkozatot ír alá.
A Kárpát-medencei szándéknyilatkozat aláírására 2014. június 29-én, 10 órakor kerül sor az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a Puszta Házban.
Az együttműködés célja kárpát-medencei turisztikai desztinációk hosszú távú együttműködésének létrehozása, valamint a kárpát-medencei gazdaságfejlesztésben érdekelt szereplőkkel való együttműködés fejlesztése, a turisztikai kapcsolatok területén a tudástranszfer és a hálózatosodás elősegítése.
Program-tervezet
10:00 – Felvezető mond, és az eseményt moderálja: Pitó Enikő, a Hét Vezér Turisztikai Egyesület elnöke
10:10 – Köszöntőt mond Kertész Péter, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ügyvezető igazgatója
10:20 – Nagy Sándor, Kistelek polgármesterének köszöntője
10:30 – Kerekasztal beszélgetés, a szándéknyilatkozat fontosságáról. Résztvevők: Felvidék képviselői, Erdély képviselői, Kárpátalja képviselői, TDM Szövetség képviselői, Csongrád Megye képviselői, ÓNTE képviselője és a Hét Vezér Turisztikai Egyesület képviselői. 
11:30 – A Szándéknyilatkozatot aláírása. Az aláírók: a Magyar TDM Szövetség elnöke (Budapest), a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója (Budapest), az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Igazgatója (Ópusztaszer), a Hét Vezér Turisztikai Egyesület elnöke (Kistelek/Csongrád), a Magyarkanizsai TDM elnöke (Magyarkanizsa), a Hídverő Társulás elnöke (Karva), az Ukrán-Magyar Területfejlesztési Iroda igazgatója (Ungvár), a Pogány-Havas Kistérségi Társulás igazgatója (Csíksomlyó), a Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Földrajz Karának egyetemi adjunktusa (Gyergyószentmiklós) és a Sóvidék-Hegyalja Turisztikai Egyesület elnöke (Parajd).
11:45 – Az aláírók sajtótájékoztatót tartanak. 
Közlemény

Mi legyen Székelyfölddel?

2014.06.21. 
Forrás: kuruc.info

Miután az RMDSZ sorozatosan halasztotta az autonómiastatútum benyújtásának időpontját, s miután kiszivárgott annak egy változata is, mely Izsák Balázs SZNT-elnök szerint sem Székelyföldről, sem az autonómiáról nem szól, több szempontból is érdekes Antal Árpád, a tervezetet kidolgozó bizottság tagjának csütörtöki nyilatkozata.
Ebben ugyanis voltaképpen maga is eluta­sítja a korábban nyilvánosságra került elképzelést – mely nem is a történelmi Székelyföldről, hanem három megyéről szólt, és amely a hatáskörök tekintetében is meglehetősen óvatos volt.
Antal Árpád amellett szállt síkra, hogy kormányzati pozícióból mielőbb, alkotmánymódosítási javaslatokkal egyszerre, minél egyértelműbb tervezetet nyújtsanak be, amely a lehető legtöbb jogkört ruházná át a régiónak, hivatalosítaná a magyar nyelv hivatalos nyelvként való elismerését Székelyföldön, tartalmazná az etnikai ará­nyosság elvét, és biztosítaná a pénzügyi autonómia alapjait. Nem új keletű, de annál fontosabb azon javaslata, hogy a statútumba világosan bele kell foglalni a románság jogait – ez ügyben egyébként célszerű lenne végre valódi párbeszédet kezdeményezni velük. Végül pedig reálisnak tűnik az a helyzetértékelés is, miszerint szükség van a külföldi nyomásra, és a világban zajló bizonyos történések erősíthetik törekvéseinket.
Antal Árpád nyilatkozata azonban nem csak ezek miatt érdekes: egyértelmű, hogy a sepsiszentgyörgyi politikus elsősorban RMDSZ-es kollégáinak üzen, vélhetően azért fordult a nyilvánossághoz, hogy ily módon is nyomást gyakoroljon rájuk. Mindez azt jelzi, igencsak éles viták folyhatnak a szövetségen belül a székelyföldi autonómia­törekvés ügyében – ezt elismerte Márton Árpád képviselő, de erről árulkodik Borboly Csaba pálfordulása is, aki egyik napról a másikra vált a székelyföldi önrendelkezés élharcosából az „autonómiázást” kollégáján, a Kovászna megyei tanácselnökön számon kérő politikussá.
Az ilyen nézetkülönbségek viszont nem- csak az autonómiastatútum véglegesíté­sét hátráltatják, hanem hiteltelenítik az RMDSZ Székelyföld-politikáját. Mert az mégiscsak komolytalan magatartásra vall, ha autonómiaküzdelmünk felvállalása annak függvénye, hogy a szövetségen belül éppen mely tábornak áll a zászló.
Farcádi Botond Háromszék

Junckert jelöli az Európai Tanács a bizottság élére

2014.06.27. 
Forrás: www.dehir.hu

Megszületett a döntés, Jean-Claude Junckert jelöli az Európai Tanács az Európai Bizottság élére – közölte péntek délután Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a Twitteren.
A csúcstalálkozó előtt a legvehemensebben David Cameron brit miniszterelnök ellenezte a volt luxemburgi kormányfő jelölését, és Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádióban megerősítette, hogy ő sem támogatja Juncker megválasztását. Nevük mellőzését kérő diplomáciai források szerint a tanácskozáson David Cameron brit miniszterelnök ragaszkodott a szavazáshoz, amelyen végül csak ő és Orbán Viktor szavazott Juncker ellen.
Jean-Claude Juncker szintén a Twitteren keresztül reagált. Azt írta: büszke és megtiszteltetésnek tekinti, hogy elnyerte az Európai Tanács támogatását, valamint, hogy alig várja, hogy nekiláthasson az EP-képviselőkkel a munkához, hogy megszerezhesse a többség támogatását az Európai Parlamentben.
Herman Van Rompuy a döntést követő brüsszeli sajtótájékoztatón megerősítette, hogy az állam- illetve kormányfők minősített többségi szavazással döntöttek Juncker jelölése mellett, s az Egyesült Királyságon és Magyarországon kívül minden ország Juncker jelölése mellett tette le voksát. Emellett arról is említést tett, hogy a tagállamok vezetői július 16-án ismét találkoznak majd, hogy a további részletekről, a többi között a még betöltésre váró posztok elosztásáról egyeztessenek.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke gratulált Junckernek a jelöltséghez. Elmondta: 20 éve ismeri és több alkalommal, több poszton dolgoztak együtt. A volt luxemburgi miniszterelnököt elkötelezett európainak és rendkívüli tapasztalattal rendelkező politikusnak nevezte. Egyúttal arra is kitért: bízik abban, hogy sima lesz az átmenet a mostani és a következő Európai Bizottság között.
Antonisz Szamarasz, az Európai Unió soros elnökségét az elmúlt fél évben ellátó Görögország miniszterelnöke úgy vélte: Jean-Claude Juncker a legjobb választás Európa számára.
Junckert az Európai Parlament (EP) választhatja meg az Európai Bizottság elnökének. Ehhez a 751 EP-képviselő többségének szavazatát kell elnyernie. A volt luxemburgi miniszterelnököt az Európai Néppárt márciusban választotta meg csúcsjelöltjének, mint akit az Európai Bizottság élén szeretne látni.
A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés tette az Európai Parlament feladatává a bizottság elnökének a megválasztását, az EU állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács jelölése alapján. A tagállamok vezetőinek pedig az EP-választás eredményének figyelembe vételével kell kiválasztaniuk a jelöltet. A választás előtt az EP legnagyobb pártjai abban állapodtak meg, hogy a választások nyomán legtöbb képviselővel rendelkező párt jelöltjének kellene elsőként lehetőséget kapnia.
Ha az Európai Parlament a várhatóan július 16-án megtartott szavazáson a bizottság elnökévé választja, az 59 éves Jean-Claude Juncker lesz a brüsszeli testület 13. elnöke a következő öt évben. 
MTI

Nem háborús bűnös Wass Albert – Szemelvények Románia Legfőbb Ügyészsége határozatából

2014.06.27. 
Forrás: alfahir.hu

ROMÁNIA
Legfőbb Ügyészség (Ministerul Public)
Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék melletti Ügyészség
(Parchetul de pe lângă Înalta Curte de Casaţie și Justiţie)
Bűnügyi nyomozási és kriminalisztikai osztály
(Secţia de urmărire penală și criminalistică)
Sz.: 168/P/2004.
H A T Á R O Z A T
2004. június 21.
ION MARIȚA, a Legfelső Semmitő- és Ítélőszék melletti Ügyészség – Bűnügyi nyomozási és kriminalisztikai osztály ügyésze a 168/P/2004-es számú ügyben jegyzett előzetes cselekményeket vizsgálva,
M E G Á L L A P Í T O M:
2004. június 21.
Kolozsvár megyei jogú város polgármestere, a Főügyészhez intézett keresetében kérte bíróság elé állítás végett a bűnvádi eljárás megindítását a Carpatok Nép egyesület tagjai ellen, az állammal szemben folytatott ellenséges akciók, totalitárius államot támogató propaganda, alkotmányos rend elleni fellépés cselekmények és bűncselekmények elkövetésének céljával való egyesülés bűncselekmények elkövetéséért, a Büntető törvénykönyv... megszegése miatt...
Ugyanakkor a keresetben a felperes azt állította, hogy... a Carpatok Nep entitás tagjai, a Romániai Magyar Ifjúsági Szervezet (Organizaţia Tinerilor Maghiari din România) támogatásával egy háborús bűnös író rehabilitációját, és az író műveiből bizonyos részeknek az iskolai tankönyvekbe történő bevezetését szeretnék elérni... Továbbá azt is állították, hogy Wass Albert 1946-ban halálra volt ítélve, mivel 1940-ben Vasszentgothárdon (Sucutard) és Omboztelkén (Mureşenii de Câmpie) uszított néhány román állampolgár meggyilkolására.
* * *
A vizsgálatokból kiderül, hogy a Kolozs megyei Törvényszék – Népbíróság 1/1946-os ügyiratában kihirdetett 1946.03.13-i 1-es számú ítéletében Wass Albertet, távollétében, az országot érő katasztrófák vagy háborús bűnök miatt vétkes személyek körözésére és büntetésére vonatkozó 312/1945-ös számú törvény 3. cikk 2. bek. foglalt rendelkezések alapján, vonatkozva a 2. cikk e) pontjára, halálbüntetésre ítélték.
Terhére azon tényt jegyezték, hogy 1940. szeptemberében, rendelkezésére, Vasszentgothárd (Sucutard) község katonai parancsnoksága letartóztatta Moldovan Josif-ot és Cîţ Ioan-t – akik előzőleg bíróságra idézték testi sértés elkövetése miatt – és Mihály Rozalia és Estera testvéreket, akikről feltételezte, hogy kommunista tevékenységeket végeztek és előzőleg feljelentették őt a román hatóságnál.
1940. 09. 22-én a négy letartóztatottat őrizet alatt Cege (Ţaga) községbe vitték, ahol a következő nap kilőtték és egy közös sírba dobták.
Ugyanakkor még jegyzésre került, hogy Wass Albert ellenséges kapcsolatban volt a Vasszentgothárd (Sucutard) község szomszédos községének, Omboztelke (Mureşenii de Câmpie) papjával, Andrei Bujorral, egy vadászterület miatt, és azért mert ez egy „nagy román" volt.
Ezen okból a katonai parancsnokot felbujtotta, hogy ölje meg a papot és a feleségéből és 3 gyermekéből álló családját, valamint még 6 személyt – összesen 11 személyt.
Az elítélt terhére jegyzett bűncselekmény tartalma a következő: „2. cikk. Azok vétkesek a háborús bűncselekmények miatt az országot érő katasztrófáért, akik:
...
e) kollektív vagy egyéni megtorlásokat rendeltek el vagy valósítottak meg a polgári lakosság ellen, politikai vagy faji üldöztetés céljából...
Az érvényes Büntető-törvénykönyv, „A béke és az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények” fejezetben, mint bűncselekményt bünteti a háborús propagandát (356. cikk), a népirtást (357. cikk), embertelen bánásmódot (358. cikk), bizonyos célpontok/létesítmények megsemmisítését és egyes javak eltulajdonítását (359. cikk) és egyes kulturális értékek megsemmisítését, kifosztását és eltulajdonítását (360. cikk).
Az említett jogi szövegek tartalmának, azon cikkelyhez való hasonlítása, amely alapján Wass Albertet elítélték, lényeges különbséget eredményez és a 2002. évi 31-es számú sürgősségi kormányrendelet elfogadásakor csak azon elítéltek voltak figyelembe véve, akiket a Büntető törvénykönyv 356–360. cikkeibe foglalt bűncselekmények egyikéért ítéltek el.
A háborús bűnökre és a béke, illetve az emberek ellen elkövetett bűnökre vonatkozó nemzetközi jogi eszközök elemzéséből, amelyhez Románia is csatlakozott (a hadifoglyokkal való bánásmódról, a polgári lakosság háború idején való védelméről, a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló 1949.08.12-én megkötött Genfi Egyezmény) az következik, hogy Wass Albert elítélt cselekedetei nem sorolhatók ezen nemzetközi szerződésekbe foglalt bűncselekmények közé.
Következve: a megvádolt személyek és a 2004.02.20. és 21. napokon szervezett felolvasó-maratonon résztvevő személyek terhére nem jegyezhető a 2002. évi 31-es számú sürgősségi kormányrendelet 5. cikkébe foglalt bűncselekmény, mivel Wass Albert nem volt elítélve a béke és az emberiség ellen elkövetett bűncselekményért – amely elengedhetetlen eleme annak jegyzéséhez.
A dokumentum forrása: Tóth Ferenc népművész, Szováta

2014. június 27., péntek

ISMERŐS ARC Ki koordinálta a Schweighofer rétyi földvásárlását?

2014. május 27. B. D. T., S. Z.
Egy volt honatyának jóval nagyobb lehetett a szerepe a befektetés megvalósulásában, mint amennyit eddig a közvélemény elé tárt. Nem most fogjátok először hallani a nevét.
Homályos tulajdonosi hátterű cég vásárolta fel, majd adta tovább a Holzindustrie Schweighofer-nek azt a 70 hektárnyi földterületet Réty határában, ahol az osztrák cég új fűrészüzemének építkezési munkálatai jelenleg is zajlanak. 
TELJES KÉPTÁR»
Nem szokatlan hasonló nagyberuházások esetén az, hogy a beruházni készülő, neves cég megbíz egy harmadik, a közvélemény számára ismeretlen céget, vásárolja fel a kiszemelt földterületet. Egy ilyen közvetítő révén a földet olcsóbban lehet megszerezni. 
Nem kizárt azonban egy másik forgatókönyv sem: valaki megtudta azt, hogy a Schweighofer Rétyre tervez beruházni, gyorsan felvásárolt nagy mennyiségű földterületet, majd busás haszonnal adta azt el a beruházónak. 
A történetben a számtalan kérdőjel mellett egy visszatérő elem van: Olosz Gergely háromszéki üzletember, aki a földvásárlás idején még az RMDSZ szenátora volt.
Bár a volt politikus direkt módon nem köthető az ügylethez, számos jel utal arra, hogy jóval nagyobb volt a szerepe a rétyi befektetés megvalósulásában, mint amennyit eddig a közvélemény elé tárt. Ez azért problémás, mert a képviselők és szenátorok jogállásáról szóló, 2006/96-os törvény 16. cikkelye 2. bekezdésének f alpontja kimondja: a honatyák nem lehetnek tagjai gazdasági érdekcsoportoknak. 
A beruházásról szívesen nyilatkozó Olosz korábban azt állította, az osztrák cég vezetőjével való személyes kapcsolatainak köszönhető, hogy a Schweighofer a Kovászna megyei település mellett döntött. Azt is hangoztatta, hogy ő maga egy évvel a bejelentés előtt tudta: Rétyen létesül majd a Schweighofer következő fűrésztelepe. 
Olosz Gergely egyébként jelenleg a Schweighofer ügyvédje.
Olosz Gergely 2013 májusában mondott le szenátori mandátumáról. Fotó: Facebook

A földvásárlást Olosz koordinálta? 

A telkeiket eladó vagy elcserélő rétyi gazdák némelyike feltételezte, a beruházás bejelentése előtt néhány hónappal elkezdődött földvásárlást Olosz koordinálta, volt, aki ugyanis vele egyeztetett. 
Tény, hogy az üzletet nyélbe ütő Rutega SRL székhelye Olosz Gergely személyes lakhelyére volt bejegyezve. Később pedig egy olyan címre volt bejelentve a Rutega SRL, ahol egy másik, az Olosz-család érdekeltségébe tartozó cég is működik, és ahol a bérleti szerződést Olosz Gergely testvére,Olosz Szabolcs írta alá. 
Ugyanakkor nem tudni, ki nyert az üzleten: minden jel arra mutat, hogy mind a Rutega SRL-t, mind annak tulajdonosát, a svájci Rutega AG-t strómanok révén irányítják a háttérből. 
Egy kis ingatlanfejlesztő cég jelent meg Sepsiszentgyörgyön 
A történet 2012 augusztusában indul, amikor egy három évvel azelőtt alapított kis ingatlanfejlesztő cég, a SC Rutega SRL áttette a székhelyét Kolozsvárról Sepsiszentgyörgyre, a Spitalului/Kórház utca 16/B-re. A Brassói Fellebbviteli Bíróság egy átiratából tudjuk, hogy ez Olosz Gergely személyes lakcíme. A Rutega SRL-t Horhát Kund Lehel igazgatja, aki egyben az egyetlen alkalmazott. 
A cég 2012 végén-2013 elején elkezdte felvásárolni a Réty határában, a vasút mentén található telkeket. A Rutega fáradságot és pénzt nem kímélve türelmesen kibogozta a bonyolult telekviszonyokat, kezelte akár az örökösi konfliktusokat, tárgyalt a néhol magukat megmakacsoló helyiekkel, és minden költséget állt. 
A talaj a kérdéses területen vizenyős, földművelésre nem éppen ideális: az alacsonyabb részeken sokszor kis tavak alakultak ki, még halak is voltak bennük. Aki itt próbálkozott földműveléssel, nagyrészt csak a bosszúsággal maradt – mesélik a gazdák. 
Emiatt a gazdák többnyire szívesen adtak túl földjükön. Annál is inkább, mert – mint megtudtuk – a Rutega korrekt árat (hektáronként 10-20 ezer lejt) ajánlott, vagy pedig másfél-kétszer akkora, jó minőségű termőföldet adott cserébe. A cseretelkek többnyire a szomszédos Angyalos határában vannak, amely Réty adminisztratív területéhez tartozik. 
Már az első pillanattól kezdve világos volt a rétyiek számára, hogy valaki módszeresen vásárolja a földeket. Egyesek tudni vélték, hogy energiafűz-ültetvény lesz ott, mások cukorgyár megtelepedését gyanították. 
Azonban ez a kérdés nem váltott ki különösebb izgalmat a rétyiek körében. „Azon a használhatatlan területen, amit lebetonoznak, legalább lesz valami – hogy gyár vagy valami crossmotorpálya, mindegy” – fogalmazott egy gazda. 

Horhát Kund Lehel. Fotó: Facebook

A Rutega két helyi közvetítővel dolgozott. Úgy tudjuk, a szerződéseket maga a Rutega igazgatója, Horhát Kund Lehel intézte. Egyik gazda azonban Olosz Gergellyel is beszélgetett, amikor Sepsiszentgyörgyre, a Kórház utcába kellett elvigyen egy iratot. A politikus-üzletember arról érdeklődött nála, hogy lehetséges-e a földeket ott felvásárolni, és tudott arról is, hogy neki (mármint a gazdának) cserébe más földek kellenek. 
Az ilyen módon felvásárolt, összesen 70 hektárnyi földterületet kitevő, közel ugyanennyi telekkönyvön szereplő mintegy 90 parcellát a Rutega SRL 2013. március 29-én továbbadta az osztrák fafeldolgozó vállalat romániai cégének, a szászsebesi Holzindustrie Schweighofer SRL-nek, amely azokat egy telekkönyvre, a 24859 számúra tette át. 
Nem sokkal ezután a cég távozik 
2013 májusában a Rutega SRL a Gödri Ferenc utca 18. szám alá tette át a székhelyét, egy olyan ingatlanba, ahol az Olosz Gergely testvére, Olosz Szabolcs által tulajdonolt Radio 94 FM SRL-nek a hivatalos székhelye is van többek között. A bérleti szerződés szerint a helyiséget Olosz Szabolcs adta ki a Rutega SRL-nek. 
Szintén májusban a Rutega SRL létrehozott egy Oppenheim SA nevű céget, ahol az egyik tulajdonos, egyben ügyvezető igazgató Kópis Zoltán, Olosz Szabolcs sógora. Ezután a Rutega SRL székhelyét Marosvásárhelyre teszi át. 
Nagy politikai hátszéllel a Schweighofer bejelenti a projektet 
Mire elérkezett a projekt bejelentésének napja, az összes földterület a Rutega SRL nevén volt; az utolsó területekre március 27-én kötöttek adásvételi szerződést az eladókkal. Március 28-án háromszéki politikusok, Olosz Gergely, Tamás Sándor tanácselnök és Mircea Dușă Hargita megyei képviselősajtótájékoztatót tartottak, ahol a Holzindustrie Schweighofer bejelentette szándékát, hogy Rétyen újabb fűrésztelepet hozzon létre. 

A sajtótájékoztatón Gerard Schweighofer (balról a második) társaságában Olosz Gergely szenátor, Tamás Sándor megyei tanácselnök és Mircea Dușă PSD-képviselő és védelmi miniszter

A létesítmény évi 800 ezer köbméter rönkfát lesz képes feldolgozni, a beruházás összértéke 150 millió euró, és 650 új munkahely létrehozását jelenti Kovászna megyében – hangzott el a sajtótájékoztatón. Gerald Schweighofer cégvezető többek között kijelentette, hogy Olosz Gergely szenátor győzte meg, hogy ebben a zónában építse új gyárát. 
Gerald Schweighofer elmondása szerint nem dolgoznak offshore cégekkel, a profitot nem külföldre küldik, tavaly a legnagyobb adófizetők közt voltak Romániában, a profit 90%-át az országban fektették be az utóbbi 10 évben. 
A bejelentés másnapján a Rutega a szisztematikusan felvásárolt területeket egyben eladta a Holzindustrie Schweighofernek. A fafeldolgozó cég megkeresésünkre nem árulta el, hogy mennyiért vásárolta meg a területet. 
Számításaink szerint a Rutega mintegy 250-300 ezer eurót költhetett a földek felvásárlására. Ha átlag 15 ezer lejjel számolunk hektáronként (70x15), az kb. 235 ezer euró, viszont mivel sok volt a csere, azaz több esetben a Rutega nem pénzt, hanem másfél-kétszer annyi földterületet adott az eladóknak, amelyeket meg kellett vásárolnia, valójában nem 70, hanem annál több hektárnyi földterület cserélt gazdát. Ha ez óvatos becslés szerint csupán 20 hektárral több területet jelent, önmagában a területvásárlási költségek is több mint 300 ezer euróra rúgnak. Megkeresésünkre a Rutega SRL ügyvezetője csak annyit mondott a becslésről, hogy az "messze áll a valóságtól". 
Ki áll az ingatlanfejlesztő cég mögött? 
A Rutega SRL egy svájci cég, a Rutega AG száz százalékos tulajdonában áll, azonban egy jogi kiskapunak köszönhetően nem tudni, hogy ennek a cégnek ki a tulajdonosa, és így végső soron ki profitált a rétyi telekügyletből (erre visszatérünk). 
Annyit tudunk, hogy a cég igazgatótanácsának vezetője és egyedüli tagja 2010 óta Lino Luciani (ez a LinkedIn-profil az övé). 
Luciani on-line profilja meglehetősen zavaros: a LinkedIn szerint egy további cég (J.C.E. Service AG) igazgatótanácsának a tagja, a Google + profilja szerint viszont adósságbehajtással foglalkozik. 
A cégadatbázisokból kiderül ugyanakkor, Lino Lucianinak jelenleg 15 cégben van valamilyen funkciója, 2006 óta pedig több mint 30 céghez volt köze. 
A romániai leánycég, a Rutega SRL ügyvezetője, Horhát Kund Lehel Facebook-profilja szerint egy szürrealista (hobbi)festő; apjával, Horhát Miklóssal februárban nyílt kiállításuk Nagyenyeden. Az ügyvezető egyébként reklámgrafikával, logók és weboldalak tervezésével is foglalkozik.
A Rutega AG egyébként 1967 óta működik, az idők során több tulajdonosváltáson is keresztülment, és a székhelye is változott. Papírforma szerint jelenleg Zürichben, a Löwenstrasse 20. szám alatt működik – a kaputelefonon azonban nincsen nyoma ilyen nevű cégnek. 
De nem ez az egyedüli olyan körülmény a Rutega AG és romániai leányvállalata körül, mely megkérdőjelezi a vállalkozás komolyságát. A két cég honlapját (rutega.ch,rutega.ro) összehasonlítva kiderül, hogy nem túlságosan professzionális munkáról van szó: bár a design némileg különbözik, a stock fotók, és a jól hangzó, de többszöri elolvasás után is értelmetlen bemutatkozó szöveg is ugyanaz. (A rutega.ch domaint Horhát jegyezte be, a weblap és a Rutega logó ott van a reklámgrafikusi portfóliájában.) 
A Rutega AG 2012-ben, a földvásárlás előtti évben nulla adózás előtti nyereséget vallott be – ez csak úgy lehetséges, hogy a cég veszteséges, vagy pedig nincsen tevékenysége (a 2013-as bevallásuk közzétételére valószínűleg további hónapokig kell várni). 
A romániai cége viszont 2,5 millió lejes forgalmat bonyolított 2012-ben, profitja 37,5 ezer lej volt, ugyanakkor 5,7 millió lejnyi (mintegy 1,3 millió euró) adósságot halmozott fel. Ez az adósság 2009 óta gyűl. 
Ennél is érdekesebb, hogy a Rutega SRL jelenleg perben áll azzal a MECDRU SA-val, melyet a Năstase-kormány hozott létre 2001-ben az erdélyi utak karbantartására.
Rögtön megalapítása után a MECDRU SA sorozatosan kezdte megnyerni a Turisztikai Minisztérium által kiírt munkálatokat,állítólag azért, hogy állami megrendelésekből származó profitot a PSD bankszámláira szivattyúzza. 
Az állami céget 2004-ben eladták egy német (Luxcon GmbH) és magyar (Dach Holding 94 KFT) vállalatokból álló konzorciumnak, a CC HIGHWAY A.G.-nak. 
A MECDRU SA ellen időközben csődeljárás indult; a cég mintegy 3 millió lejjel, vagyis mintegy 700 ezer euróval tartozik a Rutega SRL-nek, mely tanácsadási szolgáltatásokat nyújtott számára. A MECDRU-ban 2004 óta részvényes a Rutega ügyvezetője, Horhát Kund Lehel. 
Ki a végső haszonélvező? 
Mint korábban már említettük, ezt egy jogi kiskapu miatt nem tudni. Ugyanis a Rutega AG ún. „bearer share” (bemutatóra szóló részvény) alapon működő cég: ez azt jelenti, hogy a tulajdonos az a személy, akinek a birtokában van ez a részvény. 
A bemutatóra szóló részvény nem névre szóló és bármikor átruházható, a tranzakciónak pedig semmilyen nyoma nem marad. Egy tulajdonosváltás ebben a konstrukcióban egyszerűen annyi, hogy a részvényt a maga fizikai valójában átadják az új tulajdonosnak. 
Így gyakran előfordulhat az, hogy még az igazgató és az igazgatótanács sem tudja, ki a tulajdonosa a cégnek, melyet vezet. 
Nem túl udvarias Lucian
Először LinkedIn-en próbáltuk megkeresni Lino Lucianit; miután elküldtük az InMailt, az a válasz érkezett Luciani részéről, hogy személyes üzenet helyett a cég honlapján levő formot használva küldjük el kérdéseinket. Kérését teljesítettük, de mivel biztosak akartunk lenni, hogy megkapta, később fel is hívtuk. 

Lino Luciani. Fotó: LinkedIn

Luciani szó nélkül lecsapta a telefont, miután angolul bemutatkoztunk. Mivel meg akartunk bizonyosodni arról, hogy nem a vonal szakadt meg, ismét felhívtuk a cég igazgatótanácsának a vezetőjét. Ezúttal németül kezdett el ordibálni Luciani, majd ismét lecsapta a telefont. 
Néhány nap múlva azonban válaszolt a Rutega AG. A kifogásolható angolsággal fogalmazott levél (lásd a dobozt) szerint a cég tulajdonosainak neve nem nyilvános, ugyanakkor biztosítottak, hogy azok nem romániai magán- vagy jogi személyek. 
Olosz Gergely szerepe továbbra is homályos 
Olosz Gergely szerepéről annyit írtak, hogy Kovászna megyei szenátorként ismerték meg. „Olosz úr ismeri a helyi gazdasági infrastruktúrát és ennek az országnak a lehetőségeit.” – áll a válaszban. 
Horhát Kund Lehel válasza nagyban hasonlít a Rutega AG levelére. Annyiban pontosít, hogy az ingatlan megvásárlására a megbízás az anyacég részéről érkezett. „Olosz Gergely szenátor urat a Schweighofer csoport által ismertem meg, arról pedig, hogy a Schweighofer csoport milyen támogatást kapott Olosz Urtól nem rendelkezem konkrét információkkal” – így Horhát. 
Olosz Gergelyt telefonon kerestük, eddig nem sikerült elérni. Amint reagál, a témára visszatérünk. 
A Rutega AG-nek és romániai leányvállalatának a válaszai
A Rutega AG válasza (lejjebb szó szerinti fordításban) 
Dear Sir Sipos, 
The RUTEGA AG Company, founded in 1967 with Head-office in Zürich, has a profound competence in the project and investment performing. We own an exclusive relationship with important companies, institutions and banks of Europe. The Managing Director of RUTEGA AG is Mrs. Viola PETER. (Master of Economics) 
The RUTEGA AG Company is committed to attract solids european companies to perform investments in Romania. Since 2009 we have a subsidiary company in Romania: RUTEGA SRL in Targu-Mures directed by Mr. Kund Lehel HORHAT, specialized among other in strategical real-estates for industrial investments and development. 
The ownership of Rutega AG is not public (protected by law) and can not be a mass-media matter. We assure You that, Rutega AG has no juridical or physical persons as owner from Romania. The Schweighofer Group from Austria is one of the most important, solvent and competent of the european timber industry. It is a great honor for Romania and Covasna County to become a strategical investor like Schweighofer Group. Also our company ist rewarded and motivated to support this investment. We have Mr. Olosz come to know as Senator from Covasna. Mr. Olosz is a cognoscente of the local economical infrastructure and opportunities of this county. 
Best regards 
Rutega AG 
Löwenstrasse 20 
CH-8037 Zürich 
Tisztelt Sipos úr, 
A Rutega AG céget 1967-ben alapították, központi irodája pedig Zürichben van. Mély kompetenciája van a projekt és befektetés teljesítményben. Van nekünk exkluzív kapcsolatunk fontos európai cégekkel, intézményekkel és bankokkal. A Rutega AG ügyvezető igazgatója Péter Viola, aki közgazdaságtan mesteri fokozattal rendelkezik. 
A Rutega AG cég elkötelezett amellett, hogy szolid európai cégek befektetéseit vonzza Romániába. 2009 óta van egy romániai leányvállalatunk: a marosvásárhelyi Rutega SRL, melynek igazgatója Horhat Kund Lehel, aki többek között ipari és fejlesztési célú, stratégiai ingatlanokra szakosodott. 
A Rutega AG tulajdonosi köre nem publikus (törvény által védett) és nem lehet tömegtájékoztatási ügy. Biztosítjuk Önt hogy a Rutega AG-nak nincsen fizikai vagy jogi személyiséggel rendelkező tulajdonosa Romániában. Az osztrák Schweighofer Group egyike a legfontosabb, legfizetőképesebb és legkompetensebb az európai fafeldolgozó iparból. Hatalmas megtiszteltetés Romániának és Kovászna megyének, hogy stratégiai befektető legyen mint a Schweighofer csoport. Ugyanakkor cégünk ellenszolgáltatásban részesül és motivált hogy támogassa ezt a befektetést. Olosz urat Kovászna megyei szenátorként ismertük meg. Olosz úr ismeri a helyi gazdasági infrastruktúrát és ennek az országnak a lehetőségeit. 
A legjobbakat 
Rutega AG 
Löwenstrasse 20 
CH-8037 Zürich 
A Rutega SRL válasza 
Tisztelt Bakk-Dávid Tímea! 
A RUTEGA Kft. 2009-ben volt alapítva és a svájci RUTEGA részvénytársaság romániai leányvállalata. 
Anyacégünket, a RUTEGA részvénytársaságot, 1967-ben alapították és székhelye Zürich-ben van. 
A RUTEGA Rt. egy független vállalat, mely figyelemre méltó partnerekkel rendelkezik Európában a bankok, cégek és intézmények területén. 
A RUTEGA Kft. alapvető tevékenységei közé tartozik az ipari ingatlan, a beruházás menedzsment a reklám illetve az informatikai szolgáltatások. 
A romániai leányvállalat által eszközölt befektetések értéke 3,46 millió euro, nagyrészt az ingatlanok területén. A RUTEGA Kft. Erdély több városában, illetve Kovászna megyében, több ipari jellegű ingatlannal rendelkezik. 
Több fontos európai kliense van a RUTEGA Kft.-nek, többek között a Schweighofer csoport. Az ausztriai Schweighofer csoport egyike a legfontosabb és legversenyképesebb cégeknek a faiparban, egész Európában. Nagy megtiszteltetés Románia és főleg Kovászna megyének, hogy egy ekkora mértékű stratégiai befektetővel rendelkezik, mint a Schweighofer csoport. 
A RUTEGA Kft. büszke arra, hogy lehetőséget kapott arra nézve, hogy fontos része legyen a Kovászna megyében történő 150 millió euro értékű gazdasági és pénzügyi infrastrukturális befektetésnek. Az ingatlan megvásárlására a megbízás az anyacég részéről érkezett. 
A RUTEGA Kft. által ingatlanokba befektetett pontos összegekről, beleértve a Schweighofer csoport részére vásároltakat is, nem nyilatkozhatunk a szerződésekben foglalt titoktartási kikötések miatt, de ugyanakkor stratégiai szempontok miatt sem közölhetünk a nyilvánosságnak ilyen jellegű információkat. Annyit viszont elmondhatok, hogy az Önök becslése igencsak messze áll a valóságtól. 
A RUTEGA Rt. tulajdonosai kizárólag külföldiek, kilétük nem tartózik a nyilvánosságra, illetve az anyacégtől sem kaptam engedélyt ilyen jellegű információk továbbítására. 
Olosz Gergely szenátor urat a Schweighofer csoport által ismertem meg, arról pedig, hogy a Schweighofer csoport milyen támogatást kapott Olosz Urtól nem rendelkezem konkrét információkkal. 
Üdvözlettel 
Horhat Kund Lehel 
S.C. Rutega S.R.L., Str. Aurel Filimon nr. 19/A, Targu Mures 
Tel.: +40 735 233 209, Fax: +40 372 874 032 E-mail: horhat.kund@rutega.ro 
J26/827/2013 * C.U.I. RO 25656982 
www.rutega.ro
A külföldi cégadatokat az Investigative Dashboard segítségével szereztük meg.

A DNA vádirata szerint 69 illegális bírósági határozat segítette a Schweighofer suceavai telepnyitását

2014. június 27.
Egy bíró, egy ügyész és egy üzletember letartóztatását kérte az Országos Korrupcióellenes Ügyészség, miután a nyomozás során kiderítette, hogy egy osztrák fafeldogozásra szakosodott cég számára 69 illegális határozat született. Noha a vádirat nyilvános változatából törölték az érintett cég nevét, a benne szereplő információkból kikövetkeztethető, hogy a Holzindustrie Schweighofer cégről van szó, ugyanis ez a cég nyitott fafeldolgozó telepet az illető településen. 
Az ügyet kivizsgáló ügyészek Bogdan-Ilarion Bărbuță rădăuţi-i bíró, Dîmbu Dumitru ügyész és Constantin Gavril Babiuc üzletember őrizetbe vételét kérték. 
Az ügyészek által összeállított vádirat szerint 2004-ben az osztrák cég 100 millió euróra rúgó befektetést tervezett Suceava megyében, a Rădăuţi melletti Satu Mare község határában. A befektető Constantin Gavril Babiuc üzletembert a beruházáshoz szükséges 130 hektárnyi szántóföld megvásárlásával bízta meg. A kiszemelt terület parcellákból állt, az üzletembernek az volt a feladata, hogy ezeket a parcellákat egyenként vásárolja meg a tulajdonosoktól, majd jutányos áron adja el az osztrák befektetőnek. Mivel a szisztematikus felvásárlásról a tulajdonosoknak nem volt tudomása, a földek értéke nagyon alacsony volt. A felvásárlás hírének keltését elkerülendő, az üzletember a parcellákat egyenként vásárolta meg hol személyesen, hol közvetítők segítségével, miközben azt a látszatot keltette, hogy a területet egy ménes számára fogja felhasználni. 
Nem ment gördülékenyen a felvásárlás, ugyanis 79 parcella esetében az örökösödési perek még nem zajlottak le, így érvényes dokumentumok hiányában nem lehetett közjegyző előtt megvásárolni ezeket. Ezek megvásárlása azért volt elengedhetetlen a befektető számára, mert közülük több is szigetként maradt fenn a kiszemelt 130 hektáros terület közepén. 
A vádiratban továbbá az szerepel, hogy az osztrák befektető azzal fenyegetőzött, hogy nem fizeti ki Babiucnak a szolgálataiért járó összeget, amennyiben nem talál mielőbb megoldást a parcellák megszerzésére. A nyomásgyakorlás hatására Babiuc a rădăuţi-i bíróságon szolgáló Bărbuță bíróhoz fordult, hogy bocsássa ki a parcellák felvásárlásához szükséges bírósági határozatokat. A bíró 2005 márciusában, májusában, szeptemberében és októberében összesen 69 törvénytelen bírósági határozatot bocsátott ki. 
A bíró úgy bocsátotta ki a határozatokat, hogy nem kérte be a telekkönyvi kivonatokat, a parcellák pontos fekvését ábrázoló dokumentumokat, nem ellenőrizte, hogy valóban létezik-e a parcella, illetve, hogy a megnevezett tulajdonos birtokában áll-e, továbbá, hogy a megnevezett tulajdonos ténylegesen az illető parcella birtokosa. A bírósági határozatokat úgy bocsátotta ki, hogy több esetben folyamatban voltak az örökösödési perek. Hat esetben az elővásárlási egyezményeken nem szerepelt a tulajdonos aláírása, egy másik dokumentumon egy 11 éve halott személynek tulajdonított aláírás szerepelt. 
A bírósági határozatok révén az összesen 41,59 hektárnyi területet átjátszották Babiuc kezére, aki továbbadta az osztrák cégnek. Az ügyészek szerint Babiuc 4 millió lejes profitra tett szert az ügylet révén. 
Ugyanebben a dossziéban a Suceavai Törvényszék ügyészségén dolgozó Dîmbu Dumitru ügyész őrizetbe vételét is javasolták a vádiratban, akit befolyással való üzérkedéssel, zsarolásban való bűnrészességgel, az elkövető favorizálásával és az igazságszolgáltatás érdekeinek kompromittálására való felbujtással vádolnak. 
Babiucot az ügyészek hivatali visszaélésre való felbujtással, zsarolással, csúszópénz nyújtásával, befolyásvásárlással, hivatalos nyilatkozattétel befolyásolásával, hamis nyilatkozattételre való felbujtással vádolják. 
A bírót hivatali visszaélés, csúszópénz elfogadása és zsarolás kapcsán bűnrészességgel, befolyással való üzérkedéssel, és hivatali visszaéléssel állítják bíróság elé.(adevărul/pesurse.ro/hírszerk.)

LMP: a mezőgazdasági támogatások elosztása tovább növeli az egyenlőtlenséget

Budapest, 2014. június 27. (MTI) –
Az LMP véleménye szerint az uniós strukturális, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési alapok forrásaiknak elosztása során – a rossz pályázati struktúra miatt – tovább nőnek az egyenlőtlenségek – mondta pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke.
Sallai R. Benedek arra hívta fel a figyelmet, hogy 2007-2013 között 8,8 milliárd forintnyi támogatás állt rendelkezésre, és ezeknek a forrásoknak az volt a céljuk, hogy csökkentsék az egyenlőtlenségeket és a versenyhátrányt. A hozzáférés a forrásokhoz viszont nem egyenletes, és várhatóan továbbra sem lesz az – jelentette ki.
Hangsúlyozta, hogy ezekhez a pénzekhez legkevésbé a vidéki térségekben élők, valamint a kis- és közepes vállalkozások férnek hozzá, mert a forrásokat utófinanszírozási rendszerben kaphatnák meg, ezért már a pályázathoz is jelentős tőkére van szükség. Aki hitelt vesz fel a pályázathoz, annak egy húszmillió forintos fejlesztésnél körülbelül kétmilliós banki költséggel kell számolnia, úgy, hogy ezt a költséget később sehol sem tudja elszámolni – ismertette.
Emiatt tovább nőnek a különbségek, mert azok, akik nem tudnak pályázni, még inkább leszakadásra vannak ítélve, akiknek pedig van tőkéjük, azok tovább tudnak gazdagodni – mondta.

2014. június 26., csütörtök

Nemzetpolitika: Répás Zsuzsannát félreállították

2014. június 26. Cseke Péter Tamás
Répás Zsuzsanna helyett Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosításért felelős korábbi miniszteri biztos felel a nemzetpolitikáért helyettes államtitkári szinten az új Orbán-kormányban. Kinevezése a szerdai Magyar Közlönyben jelent meg.
Az új Orbán-kabinetben teljesen átalakult a nemzetpolitika irányítása. A korábbi kormányban a területtel foglalkozó államtitkárság a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban működött, mint Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes irányítása alá tartozó szervezeti egység. Az államtitkárságot Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár vezette.
Az új kormányban ez a szervezeti egység már a Lázár János vezette Miniszterelnökséghez került, és szintén Semjén Zsolt felügyelete alá tartozik. Az államtitkárságot közvetlenül Potápi Árpád, a parlament nemzeti összetartozás bizottságának volt vezetője irányítja. Őt június 12-én nevezte ki államtitkárnak Orbán Viktor. Potápi munkáját szerdától Wetzel Tamás helyettes államtitkár segíti.

Wetzel Tamás és Répás Zsuzsanna | Fotók: MTI

Lapunk már korábban arról értesült, hogy Répás Zsuzsanna már nem kap fontosabb tisztséget az új budapesti kormányzati struktúrában. A volt helyettes államtitkárt ezért már szerdán megkérdeztük arról, hogy igazak-e az értesüléseink. Répás kérdésünket azzal hárította, hogy várjuk meg a helyettes államtitkárok kinevezését.
Csütörtöki újabb megkeresésünkre a politikus már idegesen reagált. Azt szerettük volna megtudni tőle, hogy számít-e valamilyen tisztségre a nemzetpolitikai államtitkárságon, miután a helyettes államtitkári posztot más kapta meg. "Kérdezzék Wetzel Tamást, ha már őt nevezték ki" - jelentette ki a maszol.ro-nak, és elzárkózott a további kérdéseink elől.

Potápi Árpád átveszi kinevezését Áder Jánostól | Fotó: MTI

Lapunk úgy tudja, a nemzetpolitikai államtitkárságon bekövetkezett változások összefüggnek a Fideszen belüli politikai viszonyokkal. Értesüléseink szerint Kövér László házelnök párton belüli megerősödésével egy időben háttérbe szorult Németh Zsolt volt külügyminisztériumi államtitkár, aki az új kormányban már nem kapott tisztséget. Répás Zsuzsannát Németh Zsolt "emberének" tartják - korábban a kabinetvezetője volt -, ezzel magyarázható a félreállítása.
Mi lesz a támogatáspolitikával?
Az nem világos még, hogy ezek a változások mennyire érintik majd a budapesti támogatáspolitikát. A határon túli támogatásokat kifizető Bethlen Gábor Alap szakmai felügyeletét eddig ugyanis Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium látta el, ám ez a tárca megszűnt. A pályázatokról pedig tavaly júliustól egy négyfős bizottság döntött, melynek tagja volt Semjén Zsolt, Banai Péter Benő helyettes államtitkár és Biró Marcell közigazgatási államtitkár mellett Répás Zsuzsanna is.
Az valószínűsíthető, hogy Németh Zsolt térvesztésének és Répás félreállításának az Erdélyi Magyar Néppártban sem örülnek. A Fidesz "stratégiai partnere" ugyanis fontos kormányzati, vagyis pénzközeli támogatóit veszítette el Budapesten. Kövér László befolyásának növekedésével együtt járhat, hogy a Fideszben a korábbinál nagyobb - támogatásban is megmutatkozó - figyelmet kap majd a Magyar Polgári Párt.

Cifra Kalotaszeg egyik “gyöngyszeme” – a Bonanza Panzió

A polgári párt (MPP) Gazdasági és Vidékfejlesztési Szakosztálya testületileg meglátogatta a Nádas-menti „Cifra Kalotaszeget” a megyei elnök Keizer Róbert úr kiséretében. Ez alkalommal kérdeztük a küldöttség több tagját is.
- Tisztelt elnök úr milyen alkalommal vannak jelen e vidéken?
- A Gazdasági és Vidékfejlesztési szakosztálytól azt kérte az elnökség, hogy dolgozzanak ki olyan helyi fejlesztési terveket erre a vidékre amit a külföldi befektetők elé lehet tenni a munkahelyteremtés és az átképzések lehetőségek figyelembe vételével. E tervnek az első nagyszabású projektje a Nádas menti térségre volt összpontosítva, amit a szakosztály tagjai most mutattak be. Nem az íróasztal mellett és nem is a térképek révén, hanem a területi helyszíneken kellett bemutassák a szakemberek milyen fejlesztésekre vannak lehetőségek és igények.
- Eddig nem igen lehetett látni a politikusokat a Nádas-mentén ebben a formában. Ez valami új dolog?
- Igen is, meg nem is. A szakosztályokat koordináló Horváth Zoltán úrral - aki környezettudományi szakember is, mindamellett, hogy fizikus is - arra gondoltunk, hogy ez lehet az a forma, amely a legjobb, hiszen a régiók „bejárásával”, ötletgazdagabb terveket lehet előállítani. A helyi fejlesztési tervek egyik nagy hiányossága, hogy nem mindig fedi a valóságot, nem használja megfelelően a helyi adottságokat, stb. Az EU-s pályázatok nagyon sokrétű fejlesztésekre adnának lehetőséget, de sem a polgármesterek és más felelős tisztségviselők sem értik igazándiból, mi is lenne a saját szerepük ezekben. Nem csak a pénzalapok megléte az, amivel jó gazdaként fejleszthető egy kistérség, vagy régió! A jó ötletek sokszor elvesznek mert nem megfelelően vagy csak sablonosan készítik el a pályázatokat.
- Ezek szerint Önök az alapokról indulnának el?
- Lehet így is fogalmazni, de sokszor haszontalan dolgokat építenek meg vagy nem igen veszik figyelembe a helyi adottságokat és hiába készül el a SWOT analizis, ha azt szinte senki sem érti miért kell leírni vagy hogyan kellene használni.
- Tudna példát mondani vagy csak általánossá vált dologról szólt?
- Negatív példa helyett, inkább egy pozitívra hívnám fel a figyelmet: itt van mellettünk a nemrég megépült Bonanza panzió.

Képünkön a Bonanza panzió-étterem.

Ezt jól kitervelten telepítették az Andrásfalva és a szucsági vasúti híd közötti út mellé. Dinamikus épület amely tájba belesímul. Modern anyagokat és a régi fa- és kőházak technológiáját ötvözve, de az ökoszabályokat is betartva mutatós épületegyüttest alkottak. A térségben nagy hiány pótolva 100 – 150 embert befogadó nagyterem mellett - ahol lakodalmakat vagy konferenciákat is lehet megtartani - több kisebb is megtalálható az épületben. Ehhez még hozzáadandó a 21-30 fekvőhelyes szállási lehetőség. A bejárati részben modern belsőépítészethez alkalmazkodóan, de minőségi fabútorzattal teremtődik meg a rusztikus belsőtér. Egyszóval „gyöngyszem”, amely a helybeliek gyöngyfűző kézimunkáját is kiegészíti és a Cifra Kalotaszeg turisztikai képét emeli. Ennek a gyöngyszemnek pedig a gazdája és tulajdonosa Frinkuj  Árpád közgazdász.
- Vajon megfelelően lett a hely kiválasztva?
- Az épités előtt a tulajdonos komoly piackutatást végzett és a helyszint is ennek megfelelően választották ki! A környező helységektől nagyjából egyenlő távolságra és jól megközelíthető helyre telepítették az objektumot 
- Ön szerint egyfajta etalonról lehetne szó?
- E térségnek igencsak jól jönne ha legalább még 20 ehhez hasonló panzió lenne, mert ez a régió kissé lemaradt, annak ellenére, hogy országút valamint vasút szeli át és a Nádas is bővizű. A kulturális turizmus a gasztronómiaival jól kiegészülve jobb megélhetést kinál az itt lakóknak. 
A küldöttség női tagját is megkérdeztük, aki nem más mint  Gurka-Balla Ilona a kulturális szakosztály vezetője.
- Tisztelt Gurka-Balla Ilona szakosztály vezető, mit keres egy gazdasági csoportban egy kulturfelelős?
- A vidékfejlesztésben és a gazdasági kérdésekben is fontos a csapatépítés, ebben jelen van úgy a turisztika mint a kulturális turisztika is. A faluturizmusban fontos a vendégek ellátása! A programokkal kell kiegészíteni a vendéglátást mert nagyon is számít, hogy a turista megismerje a mindennapi tevékenységek mellett  kulturánkat is! Ezt itt a Nádas-mentén megtalálhatja eredeti forrásban. Tánccsoportok, és énekkarok mellett sok faluban működnek falusi szinicsoportok, akik sokszor a profi szinészeken is túltesznek.
- A külföldi turistákat ennyire érdekelheti a kulturánk?
- A németországi kiállításkor döbbenten hallgattuk, a német turistaszállító cégek kérését, akik éppen a kulturális turizmusra összpontosítottak, már nem cikk ugyanazt a templomot, vagy más épített objektumot meglátogatni és a természeti csodákra is kevesebben figyelnek. talán ezért van "kapása" a Drakula-őrületnek
- Igen csak még erdélyiszinten nincs , megoldva az infrastruktura mindenhol, vagy ez nem számít?
- Egy pár éve disznótorral és töltöttkáposzta versennyel egybekötott tánccsoport és szinicsoport előadást szervezett a kolozs megyei MPP vezetése és nagy megrökönyödésre az inaktelki kulturház szűknek bizonyult, mert többszázan jelentek meg! A japán, német stb kulturturizmusra "éhes" turisták mellett népes volt a helyiek száma és komoly visszhangra tettek szert mert a japánok több éve rendszeresen visszatérnek... A dolog pikantériája pedig az volt, amikor a japán vendégek beálltak a táncolók közé sőt külön kis előadást is rögtönöztek bemutatva, hogy ők is ismerik a kalotaszegi táncokat. Igaz csak CD-s video felvételről tanulták meg, de igencsak nagyszerűen ropták a háziakkal együtt és nem számított senkinek sem, hogy az út milyen volt és az sem, hogy 35-40 cm havazás előzte meg az előadást!
Végezetül Horváth urat is megkérdeztük:
- Miben volt sikeres a tanulmány úttal felérő vidék "bejárás"?
- Nagyon sokan elfelejtik, hogy a vidékfejlesztés esetében a régióban élőket is és az itt dolgozókat is meg kell kérdezni, mielőtt is akármilyen akcióba kezedenének!
- De egyáltalán van nekünk vidékfejlesztési szakembergárdánk?    
- Jó kérdés! Szerintem vannak! Csak sokszor a szakemberek nincsenek megkérdezve! Az elmúlt két évtizedben sok fiatal is felnőtt a helyzet magaslatára, de sem a polgármesteri, sem pedig a megyei szinten nem veszik komolyan őket, inkább csak mutatóba tartják a hivatalokba!
- De vannak cégbe tömörűlt szakik is, akik pénzért ugyan de megtudják oldani a hiányzó szem feladatait, vagy téves a feltévés?
- Erről elég sokszor mondtam már negatív példát, mert lehet, hogy összeállítják a szükséges aktákat és még a jóváhagyásokat is elintézik, de kérdés az, hogy mennyire ismeri egy alföldi a hegyvidéken levő problémákat, vagy egy székelyföldi cégben dolgozó hogyan tud a Szórványproblémákban otthonos lenni?
- Érdekes ahogyan felteszi a kérdést, de lenne más megoldás is?
- Szerintem mindenre meglehet kapni a legjobb megoldást, de csak ha ismerjük a felmerülő probléma forrását.
- Megkérdezem: a sokat és sokak által óhajtott vagy ellenzett autónómia nem oldaná meg az Ön által felvetett problémákat?
- Elsősorban szét kell választani a dolgokat, mert, aki csak területi autonómiában gondolkodik az már elindulásakor eltévedt!
A gazdasági autonómia és a kulturális autonómia is megoldásnak látszik, de mindegyik külön-külön nem lehet cél!
Kidolgoztak már sok tervezetet, de sokszor éppen a legkézenfekvőbbet nem látták-látják.
- Nemrég egyik neves politológusunk nyiltakozta, hogy csak az általa kedvelt politikai alakulat által kidolgozott tervezet a legjobb, ahol a területi aszimetria fontos adú. Ön szerint mi a probléma ezzel?
- Semmi probléma sincs, csak azt kell megjegyezni, hogy a polgári pártnak a statumában is megjelenik az illető által emlitett aszimetria.
De szerintem "nem itt van a kutya elásva". Mindegyre elhangzik, hogy a törvényi keretek betartásával akarunk autonómiát, holott ez egy zsákutca! A többség akaratának illettve kénye-kedve szerinti jóváhagyására van ráhangolva a dolog, pedig ezerszer elhangzott az alkotmányt nem akarják változtatni és a pozitív diszkriminálás elvét sem tudják, akarják elfogadni,mondván, hogy eddig is túl sokat adtak!
- Ezek szerint értelmetlen lenne ezen az úton tovább haladni?
- Nem erről van szó, hanem az a kérdés, hogy megtaláltuk-e, számbavettük-e az összes lehetőséget? Szerintem nem, mert az EU-s keretek szerint még sok olyan dolog, van amire lehet és kell  alapozni, azok szerint eljárni, anélkül, hogy törvényt vagy alkotmányt sértenénk!
- Kezdem nem érteni, mi az amit az EU megengedne?
- Vegyük példának a Székelyföldet. Ilyen nevű területi egységet nem szívesen fogadják el a többségiek és a székelyeknek állandóan bizonyítani kell, hogy igenis VAN - létezik a Székelyföld! De ez a megyék területi elrendezésében három részre tagolódott vagyis három megyére osztott országrészről van szó.
- Csak nem a NUTS-okra gondol?
- De bizony arra is ! A NUTS-normákat figyelembe véve ügyesen meglehet oldani ennek a három megyének az össze- vagy inkább egybeszedését Székelyföld Európai Régió néven, hiszen az 1 millió feletti lakossági szám erre ad lehetőséget! Ezt részlegesen vagy egyszerre a gazdasági fejlesztések összefogásával könnyen meg lehet valósítani...
- Hogy-hogy, arra is?
- Hát az EU-s térségek számára több egyesülési együttműködési forma van megadva! Ilyen például az ETT rendszere azaz a teljes néven Európai Területi (vagy területfejlesztési) Társulás, amely az EU-s dokumentumok szerint is már Régió-ként kezelik! Ennek alapján megalakitható és sok helyen már meg is alakitott területi és sokszor aszimetrikus európai régió! Igy a "Székelyföld" ETT - Európai Régió is adott lehetőség!
- Más konkrét példát tudna mondani?
- Természetesen, az elsők között alakult meg a "Körösök Völgye" Európai Területfejlesztési  Társulás amely a román fél kérésére kiegészítődött a Korlátolt felelőségű jelzővel. Igy a teljes neve "Körösök Völgye" Európai Területfejlesztési korlátolt felelőségű  Társulás lett.
- Ezek miben különböznek az eddigi lehetőségektől?
- Egyszerű! A hazai szinten Székelyföldnek számító területen szinte mindenhol megalakult a LEADER típusú Kisrégiós térségi tömörülések, de sajnos arra már nem jutottak, hogy ezeket tömörítsék olyan nevű ETT-be amelynek a neve éppen a Székelyföld lehet!
Az ETT-nek van alapszabálya, vezetősége és költségvetése azaz fenntarthatóan lehet működtetni. Az ilyen ETT pályázhat EU-s alapokra azaz a pályázatokat meg tudja nyerni, le is tudja bonyolítani, stb. A polgári párt vezetőségének már több éve megküldtük az ezzel foglalkozó terveinket.
Jó lett volna ha a szövetségiekkel való együttműködésben ez szerepelt volna, a politikai célok mellett.
- Mégis miért nem hallgatnak a szakemberekre?
- Ez is jó kérdés! Valószínű, hogy ha sokan tudnak a bizalmasan megszerzett információkról, akkor már nem lehet titoként kezelni és az abból származó esetleges könnyen megszerezhető jövedelemből többen kellene osztozzanak. Pedig ennek az információzárlatnak van egy visszaütője is, amely a közösségen üt egy nagyot. Az európai előirások, ajánlások szinte minden esetben igényli a közösségi meghallgatást, akármilyen fejlesztésről lenne szó, sőt többszöri feedback-re is igényt tart, amit részben a civil szervezeteken keresztül megodlhatja az "okos" polgármester, vagy testület. Igy a szakembert meglehet kerülni, mondván kár sok pénzt adni az ötlet úgyis a mienk... 
- Konkrétan mit takarhat mindez?

- Vegyünk egy példát az alcsiki Leader Kistérségben mezőgazdasági és gazdasági egységek komoly termelést folytatnak ezáltal a munkaerőhiány pótlására még máshonnan is hoznak munkásokat, pld. a krumpliföldekre. Ráadásul itt még sok borvizet palackozó üzem is létezik, sőt még más gazdasági tevékenységet folytató cégek is fellelhetők. A turisztikai és agroturisztikai tevékenységek a fürdő- és balneáris központokban pedig egészéven át működnek, (pld. Tusnád). Természeti adottságok, szépségek és különlegességek is gazdagítják a lehetőségek palettáját.  Mindezek a helyi adóba sok pénzt adnak vagyis az önkörmányzatoknak nem kéne pénzalapi hiányba szenvedjenek. A Leader típusú GAL vagy magyarul HACS (helyi akciócsoport) megalakulása az Alcsiki Kistérségben egy nagy ugrást kellett volna eredményezzen. Ehelyett a szentmártoni származsú elnök, aki polgármester is elég kevés infromációt tett közre, pedig az internettes weblap lehetőség is, nem csak törvényi kötelezettség. Ez a gazdag térség elég szegény mert munkahelyek száma egyre csökken és külföldre kell mennie annak, aki csaladjának normális megélhetést akarna biztosítani.
- Ezek szerint e térség kieshet az Ön álal javasolt megoldásból?  
- Valószínű, de ezzel szembe  a Felcsíki Kistérségi Fejlesztési Társulás már komolyabb lehetőségeket lehet megtalálni, sőt még egy részletes weblapot is vezetnek. A vidékfejlesztési stratégia mindenhol nyilvános kellene legyen éppen azért, hogy más térségekkel lehessen közösen pályázni. Érdekes ahogyan leírják mindazt amire a Leader vidékfejlesztés lehetőséget adhat:
"Mivel a LEADER program az országos vidékfejlesztési terv negyedik pillére. Megkülönböztethetõ elõnyei és sajátosságai: (1)- Építészeti, gazdálkodási sajátosságok (2) - Megõrzött természeti és néprajzi értékek. A Leader el kell ismerje vagy újból felismernie a: (1) Vidéki területek sokféleségét, (2) Egyediségének elõnyeit, (3) Térség sajátos jellemzõit.
Az alapgondolat a "Szolgáltató vidék és ennek gazdálkodása"! Itt az alapelvek a következők :(1) Terület-alapú megközelítés, (2)Alulról építkezés ( Helyi szereplõk bekapcsolódnak a területüket érintõ fejlesztésekbe, sõt meghatározzák azokat ) Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek, helyi bankok bevonása (3) Partnerség elve: Civil, közszféra, vállalkozó - másképp lát, de gondolataikat egyesítik a tervben , (4) Innováció: a vidéki goodwill-t és felelõsséget kialakítani, erõsíteni. (5) Integrált megközelítés - azaz nem csak egy ágazatot hozunk helyzetbe! (6)Hálózatépítés elve: A LEADER - közösségek hálózatba szervezõdnek pld. ugyanazon gazdasági szektor szereplõi között vagy hasonló adottságú és lehetõségekkel rendelkezõ szereplõk között. (7) Egyesületi forma - Jól szervezett struktúra kialakítása. Plusz más pályázatban is részt vehet!
Általános vidék-infrastruktúra fejlesztés: (1) - jövedelmi helyzet javítása, (2) - elvándorlás csökkentése (3) - életkörülmények ( élettér) javítása, (4) - munkahely teremtés, (5) - települési arculat megújítása.
A forráselosztás elõfeltétele: (1) - térségi gazdaságfejlesztési irányok összehangolása, (2) - fenntartható projektek kialakítása, (3) - tájékoztatás, ösztönzés (civil, gazdálkodó) Alapszolgáltatásokat javítani kell a Leader segítségével!
Terek kialakítása ! Helyi identitás erõsítése! Helyi piacok - helyi fogyasztás! Legalább helyi védettséget élvezõ épületek, településrészek felújítása - lehetõség szerint szolgáltatási tevékenységgel ellátva! Természeti, történelmi, kultúrtáji elemek megóvása, fejlesztése."(http://www.csikleader.ro/index.php/hu/leader-program/).
Ezeket a dolgokat ugyan kitették a Felcsikiak is, viszont a folytatás is érdekesnek mutatkozhat: 
"Azok a Leader-akciócsoportok fognak előre lépni, akik helyesen mérik fel adottságaikat és lehetőségeiket, képesek jól meghatározni a kitörési irányokat és átültetni a gazdálkodói szemléletet a helyi tervek és stratégiák kialakításában!" Ez a lényeg szerintem is!!!
- Mindezek ismeretében mégis fenntartja, hogy az ETT megfelelő lenne a Székelyföld megvédésére?
-  Igen, mert ha nehezen is de előrehaladtak a dolgok, ismertebb és elfogadottak lettek egyes fogalmak az eltelt 20 év alatt! Eddig a Leader 2++ program volt aktuális, és az új 2014 - 2020 között a vidéki térségek hálózatépitésére van a hangsúly fektetve! Lásd a név is változott, mostantól CLLD-re hallgat! A kistérségi felállás pedig megmaradt, sőt mostantól hazánkban is alakulhatnak újabbak - a többi régióban is! Nem elég az a 140 vagy ahány, amennyit eddig megalapítottak. Magyarországon összesen 199 Kistérség alakult! 
Mi az a CLLD? 
- Az angol Community Led Local Development -ből származik. Magyarra fordítva Közösségi Irányítású Helyi Fejlesztés (KIHF). Dr. Hajas Pál olvasatában: a CLLD vagy KIHF olyan konkrét eszköz, amely a régiók alatti szinten használható, és helyi szinten egészíti ki az egyéb fejlesztési támogatásokat. A CLLD képes mozgósítani és bevonni a helyi közösségeket, szervezeteket, hogy azok hozzájáruljanak az Európa 2020 stratégiában kitűzött intelligens, fenntartható és inkluzív fejlődéshez, a területi kohézió támogatásához és a konkrét szakpolitikai célkitűzések teljesüléséhez. 
- Az említett "Körösök Völgye" Európai Területfejlesztési Korlátolt Felelőségű Társulás-ra visszatérve, hogyan kapcsolódhatunk a CLLD-kel?
- A közösség által irányított helyi fejlesztésről szóló rendelet a LEADER szemléletmódján alapul, és érinti a Közös Stratégiai Keret minden alapját (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Kohéziós Alap, Európai Halászati Alap – együttesen a CSF-alapok) a 2014 és 2020 közötti programidőszakban. Dr. Hajas Pál szerint: a CSF-alapokból származó támogatások egységesek és összehangoltak lesznek. Így a kedvezményezettek könnyebben tudnak több alap forrásaira támaszkodó stratégiákat létrehozni, amelyek jobban igazodnak igényeikhez és területi sajátosságaikhoz (például egy vidéki és városi jellegű részeket is tartalmazó terület esetében). Ezt biztosítja majd az összehangolt kapacitásfejlesztés, a helyi fejlesztési stratégiák kiválasztása, jóváhagyása és finanszírozása, valamint a helyi akciócsoportok működése is. 
- Magyarán szólva a pénzalapokra való pályázással kellően kialakítható lenne a "Székelyföld" ETT?
- Pontosan. Nem csak az egy népközöséghez való tartozás számít majd alapvetően fontosnak, hanem a közös cselekvési tervek térségi megvalósításban való együttműködés!!! Igy alakulhat ki az európai régiónak számitó Székelyföld területegyüttes - társulás! Azt kell elérni, hogy a helyi vezetőkben kialakuljon a közösséghez való tartozás érzése és ne csak a maguk hasznát nézzék!
- Érdekes meglátás, de mi lesz a Szórvánnyal? Elhagyjuk mindannyian, ahogy az alapító pártelnök is már kijelentette? 
- Ez ma már a harmadik jó kérdése. Erre is vannak megoldások, de ennek még nem jött el az ideje, így korai lenne ötleteket adni! Szerintem a ráhatás-visszahatás erőviszonyok alapján ugyan fogyunk, de nem annyira magas arányban mint ahogy nő azok száma, akik elhagyják a Tündérkertet! Addig, amíg a népközöségünkben vannak olyan - hiressé vállt - tagjaink akik 3-4.000 csöpséget felnevel, addig még van remény!

- Hargita megyében még van egy kistérség a Pogány- Havas Kistérség. Ez hogyan kapcsolódhat az ETT-hez mert e terület szomszédos a Bákóval?
- A Pogány-havas Kistérségi Társulás 1999-ben hét község összefogásából jött létre: Csíksomlyó, Csíkpálfalva, Csíkszentmihály, Csíkszépvíz, Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok, és a Bákó megyei Gyimesbükk. Összesen 33 kistelepülés, illetve településrész tartozik a térségbe, lakóinak száma 23.000 fő. A lakosság 36%-a székely, míg 64%-uk a gyimesi csángókhoz tartozik. A térség települései között szerepel Csíksomlyó, Erdély szakrális központja, valamint a rendkívül izgalmas és ősi néprajzi hagyomásnyokat hordozó Gyimesek vidéke. Csíkszépvíz egykor jelentős örmény központ volt, máig őrzi ennek építészeti, kulturális emlékeit.
Ennek az érdekessége, hogy itt nem tartották be az előírt minimális 75.000 lakossági számot, de valószínű, hogy a megyei tanácselnök érdekeit is szolgálhatja ennek létrejötte.
A másik érdekes vonása ennek a területnek az, hogy még 1999-ben már megfogalmazódott az "autonom kistérség" elve Ertsey Atila épitész előadásában! Ha az akkori a megyei tanácselnökök(mindhárom megyében magyarajkúak voltak ezek) "figyelmesebb" lettek volna és alkalmazták volna, ma már nem kéne azon törni a kobakunkat, hogy létezik-e Székelyföld vagy sem!
- Köszönöm a beszélgetést!
- Mi is köszönjük a lehetőséget!
Lejegyezte Zöld Sára

Újabb határon átnyúló együttműködés Bihar–Hajdú-Biharban

Hírösszefoglaló | 2014.06.25.
A Magyar–Román Határon Átnyúló Együttműködési Program (HURO) keretében megújul Nagyváradon a Rogériusz negyedben található piaccsarnok és vállalkozói inkubátorházat alakítanak ki a volt debreceni kamarai székházból – közölte a hajdú-bihari kamara elnöke szerdán Debrecenben, a projektnyitó rendezvényen.

(látványterv)

Miklóssy Ferenc emlékeztetett, hogy a 7,7 millió euró összköltségvetésű fejlesztés – amelyre közösen pályázott Nagyvárad önkormányzata és a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az Európai Uniónál –, szeptember végére készül el. 
Iván Gábor projektmenedzser elmondta: a határ két oldalán megvalósuló projekt keretében a nagyváradi piaccsarnokban magyar, a debreceni vállalkozói inkubátorházban romániai vállalkozóknak is biztosítanak helyet. Tervezik továbbá közös agrár élelmiszeripari klaszter létrehozását is – tette hozzá.
A nagyváradi polgármesteri hivatal képviselője arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy megkezdődtek a piaccsarnok felújításának kivitelezési munkálatai. Az új vásárcsarnokot a téli ünnepekre tervezik átadni – fűzte hozzá.

Japán befektetések Kolozsváron és Szatmáron

Kiss Előd-Gergely | 2014.06.24.
Közép-európai fejlesztési irodát nyit az ősz folyamán Kolozsváron a japán Marugame régió – tájékoztatta a Krónikát Keizer Róbert, a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei szervezetének elnöke. 
Hozzáfűzte, a megnyitón a tervek szerint Keitaro Ohno japán kormánypárti parlamenti képviselő is részt vesz, eleget téve a Kolozs megyei MPP meghívásának. Keitaro Ohno és küldöttsége a bukaresti kormány képviselőivel és önkormányzati vezetőkkel is találkozik.
A tárgyalások megszervezésében a polgári párt megyei szervezete is jelentős szerepet vállal. „Marugame Japán legkisebb régiója, azonban termelése legalább akkora, mint a teljes Közép-Európának” – szemléltette a japán régió gazdasági erejét Keizer Róbert.
Az elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkozó politikus egyúttal arról is beszámolt, hogy üzleti partnere, egy német–svájci befektetőcsoport Szatmárnémetiben már a műszaki számításokat végzi szociális és fiataloknak szánt lakások építésére. Mint részletezte, ugyanez a befektetőcsoport rövidesen dönt arról is, hogy építenek-e kollégiumokat Kolozsváron. Azt is tőle tudjuk, hogy egy német befektetőcsoport érdeklődik a széki sóbánya iránt, amit újranyitanának, illetve sós fürdőhelyet hoznának létre.
Keizer Róbert egyúttal leszögezte, amennyiben Klaus Johannis szebeni polgármester lesz a jobboldal államfőjelöltje, felkéri a RMDSZ-t, hogy támogassák a jelöltségét. Mint kifejtette: ha csak ötven százalékkal nőnek a német beruházások Erdélyben, már megérte.
Emlékeztetett, hogy a kommunizmus ideje alatt, amíg a német származású Ion Gheorghe Mauer volt az ország miniszterelnöke, Románia évi egymilliárd értékben cserélt árut Németországgal, míg Mauer leváltását követően hatodára csökkent a két ország közti áruforgalom.