2015.02.01.
Forrás: 3szek.ro
Két autonómiatervezete is van immár a székelyföldi magyarságnak, ám a patthelyzetet nem sikerül feloldani, nincs olyan jogszabály, melyet minden szervezet, párt hajlandó lenne felvállalni, támogatni. A székelyföldi autonómia kivívásáért létrejött Székely Nemzeti Tanács tizenegy évvel ezelőtt, 2004. január 17-én fogadta el a Csapó József által kidolgozott statútumot, és azóta is azt tartják alapdokumentumuknak, az egyetlen hiteles tervezetnek, mely megfelelő autonóm státust biztosíthatna Székelyföldnek.
Több ízben próbálták a román parlament elé terjeszteni, 2004 tavaszán az RMDSZ színeiben megválasztott képviselők megtették a szükséges lépéseket, ám előbb a képviselőház, majd a szenátus is vita nélkül leszavazta a törvénytervezetet. Egy év múlva Sógor Csaba szenátor és Garda-Becsek Dezső képviselő az RMDSZ elutasítása dacára vállalta az SZNT statútumának újbóli, változatlan formában történő parlamenti beterjesztését, ám a végeredmény nem változott.
Ezt követően RMDSZ-esek többé nem vállalták fel a statútumot, és 2013 tavaszán kongresszusukon Kelemen Hunor elnök bejelentette, hogy kidolgozzák saját tervezetüket. Majd másfél éves késéssel 2014 szeptemberére készült el az RMDSZ statútuma – a munkába bevonták a Magyar Polgári Pártot is –, melynek alapjául az alkotók szerint a dél-tiroli autonómiatervezet szolgált. Az SZNT elnöke, Izsák Balázs élesen bírálta az RMDSZ tervezetét, amely végül a szövetség vezetőinek ígérete ellenére mindmostanáig nem került valós közvitára, és az elnökválasztási kampány múltával feledésbe merült parlamenti beterjesztésének ígérete is. Ugyanakkor csak fokozza az ellentéteket Kelemen Hunor január eleji nyilatkozata: „Székelyföldön mi vagyunk a Székely Nemzeti Tanács, nem más.”
Az SZNT tavaly november 8-ai ülésén ismét nyitással próbálkozott, határozatot fogadtak el, melyben leszögezték, ragaszkodnak saját tervezetükhöz, de hajlandóak a vitára. Levélben fordultak az RMDSZ képviselőihez, szenátoraihoz, hogy ha már elutasították az SZNT statútumának újabb parlamenti beterjesztését, február végéig tegyék meg azokat a módosító javaslatokat, melyek számukra is elfogadhatóvá tennék a tervezetet. „Annak érdekében, hogy a székely autonómiamozgalom egysége megmaradjon, a Székely Nemzeti Tanács készen áll rendkívüli ülésen megvitatni az esetleges módosító indítványokat” – állt levelükben. Bő két hónap teltével egyetlen képviselő méltatta válaszra az SZNT kezdeményezését, Márton Árpád. Az alábbiakban levelét és Izsák Balázs feleletét közöljük, melyekből kitetszik az egyetlen találkozási pont: mindketten tisztában vannak azzal, hogy szükséges egy mindenki által elfogadott és támogatott autonómiastatútum. De melyik legyen az? Melyik a jobb? Melyik szolgálja Székelyföld érdekeit? – erről továbbra is élesen különbözőek nézeteik. (Farkas Réka)
* * *
Márton Árpád levele Izsák Balázsnak
Tisztelt Izsák Balázs!
Kérésüknek több okból nem tudok eleget tenni. Az egyik az, hogy az RMDSZ-nek is van egy közvitára bocsátott tervezete, amely, véleményem szerint, lényegesen jobb, mint az Önök által támogatott. A másik az, hogy a történelmi Székelyföldről beszélnek, de tervezetük nem a történelmi Székelyföld területi szerkezete szerinti. A harmadik az, hogy abban a tervezetben, amelyről szavaztak, 126 közigazgatási egység szerepel, melyek közül néhány soha nem tartozott a történelmi Székelyföldhöz, legutóbbi határozattervezetükben, melyet néhány tanács elfogadott, a közigazgatási egységek számát 153-ban jelölik meg.
A harmadik az, hogy az önök által bejelölt székek mindegyikének lakossági száma alatta van a NUTS III. számára a vonatkozó uniós normában előírt minimális lakossági számnak. Egyebek között ezért is jobb a mi változatunk, mely az uniós szabályzatnak megfelelően a székeket a NUTS IV.-előírásnak felelteti meg, mint a NUTS III. alegységei, melyek közigazgatási hatáskörrel rendelkeznek. Ami a történelmi központokat illeti, az is a mi változatunkban áll közelebb a történelmi múlthoz.
Ugyanis a ma Székelyföldnek tartott területen (Aranyosszék nélkül, ami azért a történelmi hűség tiszteletben tartása szerint szintén oda tartozna) négy közigazgatási központ, azaz főkirálybíróság működött Udvarhelyen, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön (lásd a székely székek létének kortársa, Benkő József leírását), efölött volt a hat szék kapitánya.
Ennek megfelelően az RMDSZ-változatban a régió testületeinek székhelye e négy város között oszlik meg, és nyitva hagyja annak lehetőségét, hogy akárcsak a történelmi múltban, a székek közigazgatási hatásköreit azok központjában lássák el, és ennek mibenlétéről már csak a székelyek dönthetnek. Ezért javasolom, hogy inkább konstruktívan szóljanak hozzá a mi változatunkhoz, hátha sikerül egy olyan szöveget létrehozni, ami minden követelménynek és elvárásnak megfelelő és szervezetünk által benyújtható.
Maradok tisztelettel,
Márton Árpád
* * *
Izsák Balázs válasza Márton Árpádnak
Tisztelt Képviselő Úr!
Bevallom, hogy levelére az első reakcióm az öröm volt: akad legalább egy magyar képviselő a román parlamentben, aki az RMDSZ ígéretét be is akarja tartani, és hajlandó is, képes is a vitára. A harmadik mondat után ért a csalódás. Az nem lenne baj, sőt, természetes is, hogy eleve jobbnak tartja „az RMDSZ sajátjaként” aposztrofált törvénytervezetet, mint azt, amely egy évtizede általánosan elfogadott, vagy ahogyan Ön fogalmaz: az általunk támogatottat. Az viszont már nem természetes, hogy már a harmadik mondatából kitűnik, a rosszabbnak tartott tervezetet Ön eleve olvasatlanul utasítja el. Azt írja ugyanis, hogy mi „történelmi Székelyföldről” beszélünk, viszont ezzel szemben az igazság az, hogy ez a szóösszetétel a Székely Nemzeti Tanács tervezetében egyáltalán nem szerepel.
A második kifogása így egyből kútba is esett. Harmadik ellenvetésként azt hozza fel, hogy a tervezetben, amelyről szavaztunk, 126 közigazgatási egység szerepel, míg legutóbbi határozattervezetünkben, „melyet néhány tanács elfogadott, a közigazgatási egységek számát 153-ban jelölik meg”. A képviselő úr bizonyára tud róla, hogy 2004 után számos új község jött létre. Azon közigazgatási egységeknek a száma, amelyeknek a tételes felsorolása 2004-ben kijelölte Székelyföld határait, időközben 153-ra emelkedett, anélkül azonban, hogy a korábban kijelölt határ változott volna.
Ön azt is hibaként rója fel nekünk, hogy olyan községeket is az autonóm régión belül képzelünk el, amelyek nem tartoztak a „történelmi Székelyföldhöz”. Ez igaz, és természetes. Egyetlen példával élek. Orbán Balázs Székelyföld határát megvonva leírja a kulturális különbséget Balavásár „vármegyei magyarsága” és a Székelyföldhöz tartozó Kelementelke székely lakói között, némi megbocsátható elfogultsággal az utóbbiak javára. Mára ezek a különbségek elmosódtak, a két település lakossága a Székely Nemzeti Tanács által megszervezett népszavazáson egyformán kifejezte akaratát, hogy a majdani autonóm Székelyföldhöz akar tartozni.
Mi több, a Székelyföld autonómiájáért kezdeményezett népszavazást Balavásár elsőként szavazta meg Marosszéken. Székelyföld határa itt és még sok helyen – a mi megközelítésünkben – a nyelvi, kulturális határ. Hiszen ezt a kérdést a ma élő embereknek kell eldönteniük, és mi sem természetesebb annál, hogy az egynyelvű, egykultúrájú közösség egy közigazgatási egységbe akar tartozni. Természetellenes viszont az, hogy ezt éppen egy magyar képviselő nem tudja elfogadni!
Képviselő Úrnak egy újabb, „harmadik” kifogása szerint az általunk „bejelölt székek mindegyikének lakossági száma alatta van a NUTS III. számára a vonatkozó uniós normában előírt minimális lakossági számnak”. Ön megint téved, Képviselő Úr. A mi tervezetünk nem szól egyáltalán a NUTS statisztikai régiókról – különben az Önöké sem –, mi a székely székeket Székelyföld közigazgatási alegységeiként képzeljük el. Ám ha szóba hozta már a statisztikai régiók népességi korlátait, hadd hívjam fel Képviselő Úr szíves figyelmét az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK számú, a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozására vonatkozó rendeletére, amely kimondja: „ha egy adott NUTS-szinthez egy tagállamban – a (2) bekezdésben említett ismérvnek megfelelően – nincs megfelelő méretű közigazgatási egység, e NUTS-szintet megfelelő számú, egymással határos, meglévő kisebb közigazgatási egység összevonásával kell képezni”. Következésképp ez a kifogás sem megalapozott.
A továbbiakban az Önök tervezetének erényeként felhozza, hogy a majdani autonóm Székelyföldre vonatkozó koncepciójukat a négy „főkirálybíróságra” (Udvarhely, Marosvásárhely, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy) építik, nyitva hagyva annak lehetőségét, „hogy akárcsak a történelmi múltban, a székek közigazgatási hatásköreit azok központjában lássák el, és ennek mibenlétéről már csak a székelyek dönthetnek”.
Nyitva hagyják a lehetőséget? Miféle új kodifikációs találmány ez, Képviselő Úr? Nyilván, ha valamit a jogalkotó nem foglal bele a jogszabályba, az előtt még mindig nyitva maradhat a lehetőség. Ebbe a tengermélytől a csillagos égig minden belefér.
Valójában Ön arról akarja elterelni a figyelmet, hogy az Önök tervezete a Nicolae Ceausescu megyésítése során létrehozott három megyére épül. Kényelmességből, konformizmusból Maros, Kovászna és Hargita megye együttesét nevezik Önök Székelyföldnek, amelyen belül a magyarság részaránya ma alig lépi túl az 50 százalékot, míg ez az arány az Ön által rosszabbnak ítélt tervezetben megjelölt közigazgatási határok között közel 75 százalék.
Tudomásul veszem, Képviselő Úr, hogy Ön négy „királybíróságra” hivatkozva, a majdani autonóm Székelyföld térképén látni sem akar Gyergyószéket, Kézdiszéket, Bardoc-Miklósvárszéket. Arra kérem viszont, hogy menjünk el együtt Gyergyóalfaluba, Ditróba, Vargyasra, Barótra, Kézdivásárhelyre, és ütköztessük ott az érveinket lakossági fórumokon, hadd legyen valóságos a közvita, és abban az érintettek is aktív szerepet tudjanak vállalni!
Egy gondolatot fogok megosztani Önnel arról az Önök által sokat hangoztatott érvről, hogy azért jobb az Önök tervezete, mert egy „működő autonómia” statútumát másolták. Többen elmondták, beszéltem magam is részletekbe menően, hogy miért nem jó tájékozottság nélkül, ismeretek nélkül másolni. Most azt mondom el, ami ennél is fontosabb: Székelyföld autonómiáját a székely hagyományokra, a székelyek akaratára és az itteni valóságra kell építeni. Az a fajta outsider szemlélet, amely éppen ezt hagyja figyelmen kívül, s a messziről ideszakadtak értetlenségével mellőzi az itteni valóságot, és csak azért tart jobbnak valamilyen megoldást, mert az idegen, soha nem lesz győztes a székelyek körében.
Végezetül hadd mondjam el, találtam pozitívumot is a válaszában.
Levelének záró soraiból az derül ki, hogy Ön is úgy gondolja, egyetlenegy, általánosan elfogadott autonómiastatútumra van szükség. Dolgozzunk ezen, hogy azt minél hamarabb a Székely Nemzeti Tanács elé, majd Románia parlamentje elé lehessen terjeszteni.
Üdvözlettel, Izsák Balázs Háromszék
Szerkesztői megjegyzés:
Érdekes vita kezd kialakulni, ami a Székelyföld mint autonom területi egységet illeti. Nemrég közöltünk egy cikket és egy riportot is, amelyekben Horváth Zoltán úr elmagyarázta, hogy miért nem lenne jó a NUTS IV -es szint a Székek megfeleltetésére, ugyanakkor az is elhangzott, hogy nem lefelé a NUTS4 NUTS5 felé, hanem a felső szintek felé kellene a Székelyföld-i területnek símúlnia!
A szóban forgó NUTS 3-as szintre nem jó a széki elnevezést húzni, mert az nem mindenben fedi a mai valóságot.
Egyébbként az igazság valahol a két megszólaló által kifejtett álláspontjai között helyezkedik el!
Elsősorban azért, mert a NUTS 3-as szint az EU-s beosztásban a megyé-vel azonos - annak felel meg -, amelyre a NUTS Norma azt mondja, hogy az az "alapkő" és igy azt nem szabad átszabdalni, hanem a több NUTS 3-as terület(megye) alkotja a magasabb NUTS2-est de csak a megyék külső határainak a betartásával, - azok mentén!
Amint már köztudott a NUTS Norma kötelező a tagországok számára, de csak a NUTS1-,NUTS3-as szinteken. A másik kettő viszont a tagország határkörébe tartozik, amiért nem is valószinű, hogy megfelelő, vagy pontosabban járható út,mert a többségiek eleve eltudják utasitani! Ezzel szembe a NUTS-2-es szintnek megfelelő "régió"-s szint nagyjából fedi a Székelyföld elnevezést!
Meglehet, hogy mi is abba a kategóriába tartozunk amiről a székely tanácselnöke beszél azaz "a messziről ideszakadt értetlenek" közzé, de semmiképpen sem "outsider szemlélet" az ha a mostani EU-s törvényeket erőltetnénk a hazai többségre!!!
Nem azért tartjuk jobb megoldásnak mert az "idegen lenne", hanem mert célravezetőbb !!!
A Dél-tiroli autonómia nem csupán azért jó, mert az ottani német hagyományokra épül, hanem mert igenis megszereztrék majd megtartották az autonómiát úgy, hogy a NUTS2-es régióba soroltatták azokat!!!Lásd a ITH1- Provincia Autonoma di Bolzano/Bozen és a ITH2 Provincia Autonoma di Trento!
A Székelyföldnek a jövőjét nem szabadna a történelmi hagyományok nélkül megalkotni, de a mostani EU-s lehetőségekre is lehetne épiteni, mert a vidék-, és régiófejlesztés ma már modernebb szemlélettel is rendelkezik.
Lehet rátarti módon csökönyösködni, de az EU-s Normákat is figyelembe kell venni! Azoknak a betartását nemcsak a székelyül gondolkodóknak, és a többségi szemlélettel rendelkezőknek is el kell fogadniuk. Ellenkező esetben a globalizációs úthenger letaposhatja őket.
Visszatérve a "kötelező" lakossági számra látható,hogy az összes szintnek van minimuma és maximuma. Ami azt is jelenti, hogy lehetőségek széles határban leledzenek, pld. a megyének azaz a NUTS3-as alapkónek számitó területi egységben 150.000 - 800.000 közötti lakossági száma lehet. A NUTS4-es pedig 0-150.00 közötti lakossági száma helyett a hazai előírásokban 0-75.000 re csökkentették(lásd a GAL vagy HACS-okra vonatkozó LEADER Kistérségi előirásokat).
A képviselő úr által elhangoztatott lakossági szám nem a NUTS3-a vonatkozik hanem az annál kissebb NUTS4-re. De hazai szinten ez nem érvényes mert a hazai LEADER-kistérségek számára előirás volt a max. 75.000 lakossági szám.
Valahogy összefolynak a széki és a Leader Kistérségekre előírt dolgok, de ez csak akkor lenne probléma, ha a régi rajon-os adminisztrációs területi egységeket szeretnénk a székekre vonatkoztatni esetleg bevezetni.
Az elnök úr elmondja, hogy az általa vezetett tanács nem akar a NUTS- beosztásra épiteni ezzel mintegy elvetve a modernebb megoldást, még akkor is ha esetleg az általa meghírdetett közmeghallgatáskor a modernebb megoldás esetleg előugrik.
Érdekes az a megközelités is ahogyan a EC 1059/2003-as Rendeletet értelmezi az elnök úr „ha egy adott NUTS-szinthez egy tagállamban – a (2) bekezdésben említett ismérvnek megfelelően – nincs megfelelő méretű közigazgatási egység, e NUTS-szintet megfelelő számú, egymással határos, meglévő kisebb közigazgatási egység összevonásával kell képezni "
A hazai szinten csak a régiókat és a makrórégiókat nem lehetett fellelni a EU-s csatlakozáskor! A megye szint azaz a NUTS-3-as adott volt! Ezzel szembe a megyénél kissebb NUTS-4-es azaz a kistérségi szint sem volt adott. A NUTS-ös szint is adott volt mint a városok, községek amelyek jól elhatároltan adminisztrációs tevékenységet tudnak végezni.
Mivel a megyék adottak voltak, akkor csak a régiókat illetve a makrórégiókat kellett a NUTS területekké alakítani. Ezzel a kiemelt résszel nem lehet mostanság úgy érvelni, hogy nem vesszük figyelembe a statisztikai területeket, de a statisztikai adatokat elfogadjuk.
Statisztikai területekre visszatérve felmerülhet egy mindenbe vágó kérdés: Hogyan lehetne széki területek fejlesztésére EU-s fejlesztési alapokra pályázni, ha nem tudjuk viszonyitani azaz igazolni, hogy az a terület az EU-s normák 75 %-a alatt van? Régiófejlesztési alapokat csak a régiókra lehetne kérni, de ha nem áll össze NUTS-al azonositható a Székelyföld Régió, akkor mire lehetne hivatkozni?
Megírtuk, hogy 2014 dec 31-ig a hazai kormány le kellett volna adja az új NUTS-os változtatásokat, de mivel nem történt semmi sem, akkor 2020-ig marad minden úgy ahogy volt: 4 makrórégió, 7 régió é 41 megye. (a LEADER kistérségek számát pedig 120-ra akarják lecsökkenteni).
A Provincia Autonoma Székelyföld pedig lehet NUTS2-es régió szint, ha a két(három) székelylakta megyevezetés ebben megegyezik és ha az aláirásukkal az ottlakók erre vonakozóan kifejezik óhajukat, (ha már a népszavazást nem engedik a többségiek).
Ha a többségiek végül is csak a két megyére engedélyeznék a provincia meglétét, akkor sem lenne probléma, mert éppen a déltiroli példa alapján az EU-s normák ezt is megengedik, lásd hazánkban is megadták azt a lehetőséget, hogy "tartalék" NUTS- területek alakulhassanak, lásd NUTS1 Extrarégió - azaz a ROZ , a NUTS2-es Extrarégió - azaz ROZZ, illetve a NUTS 3-as Extrarégió - azaz a ROZZZ.
