Népszava|2015. febr 18.
Egymásra nézve: szavakban sikeresnek ítélték a megbeszéléseket, a lényegről azonban feltehetően nem beszéltek a nyilvánosság előtt FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Ahogy az idén lejáró hosszútávú orosz-magyar gázszállítási szerződés meghosszabbítása ügyében is a háttérben születhetett megállapodás, úgy az sem derült ki Vlagyimir Putyin ás Orbán Viktor tegnapi sajtótájékoztatóján, hogy valójában miről tárgyalt az orosz elnök és a magyar miniszterelnök maratoni, négyszemközti megbeszélésén. A formális megállapodások aláírása mellett ugyanis a lényeg elsikkadt, ráadásul az ukrán válság ügyében Putyin részéről a béke hangsúlyozását követően a fenyegetésből is kijutott Magyarország szomszédainak és nemzetközi partnereinek. Orbán mindehhez csak bólogatott.
hirdetés
Oroszország megbízható partnere Európának és Magyarországnak a gáz- és olajszállításban - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök Budapesten. Az orosz államfő az Országházban egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnökkel, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: minden kérdést megoldottak, amelyet a magyar fél felvetett az idén lejáró hosszútávú orosz-magyar gázszállítási szerződés ügyében. Ennek kapcsán az előtte szóló Orbán Viktor bejelentette: megállapodtak, hogy az eddig fel nem használt gázt Magyarország a jövőben felhasználhassa, és mindig az igénybevételkor fizessen. Putyin kiemelte: a Gazprom készen áll arra, hogy ezt a gázmennyiséget átütemezze a következő időszakra, és Magyarországnak nem kell kifizetnie a fel nem használt gázmennyiséget, ráadásul - tette hozzá - a cégnek "nincs ellenvetése", hogy a tárolt gáz mennyiségét, a tárolási kapacitásokat növeljék Magyarországon (magyarán ez a csereüzlet alapja - a szerk.).
Az orosz államfő szerint jó lehetőségek vannak a Magyarország és az Oroszország közötti gazdasági együttműködés szélesítésére, hiszen Oroszország az elmúlt években az egyik legfontosabb külgazdasági partnere volt Magyarországnak, és tenniük kell azért, hogy a kereskedelmi forgalom ismét növekedésnek induljon. A tavaly kötött egyezmény a paksi bővítésről és az annak megvalósításához nyújtott kedvezményes orosz hitel nagyon kedvező üzlet Magyarországnak - állította az orosz elnök. Ugyanezt hangsúlyozta Orbán is, aki lényegében hitet tett Oroszország és Putyin mellett, kiemelve ugyanakkor: Magyarország nem veszélyezteti az ukrán válság miatt kialakult európai egységet.
Minél előbb rendezni kell, mégpedig ésszerűen az Európai Unió és Oroszország közötti viszonyt - mondta Orbán, külön kiemelve: Oroszország kirekesztése Európából nem ésszerű dolog. "A térség biztonságát nem lehet Oroszország ellenében megteremteni" - mondta, hozzátéve, hogy a rendezésnek jó kiindulópontja a minszki tűzszüneti megállapodás. A rendezés alapja - folytatta - a béke és az eurázsiai gazdasági együttműködés lehet. Először hasonlóan érvelt Putyin is, ellenben kérdésekre válaszolva az orosz elnök egyértelművé tette: amennyiben a Debalceve városánál kialakult helyzetben az ukrán vezetés "nem fúj visszavonulót", az további emberéleteket fog követelni. Az orosz elnök hosszasan értekezett arról is, hogy eredménynek és jó kompromisszumnak tartja a minszki megállapodást, ám a tűzszünet megsértése előre látható volt, s "veszíteni tudni kellene". Az amerikai fegyverek ukrajnai szállítását illetően Putyin elmondta: Washington ezzel már nemcsak fenyegetőzik, de már szállított is fegyvert a konfliktusos területre. "Az eredmény azonban így is az lesz, mint ami ma van" – mondta Putyin, mert szerinte az ukrán katonák nem is akarnak harcolni, a szakadárok pedig nagyon motiváltak abban, hogy megőrizzék területüket. Putyin szerint Kijev már harmadszor akarja felújítani a harcot a szeparatistákkal szemben. "Ennek nem lesz vége, amíg a döntéshozatalért felelősek nem ismerik be, hogy a konfliktust csak békésen lehet rendezni" - mondta Putyin, aki szerint a minszki múlt heti megállapodás erre a rendezésre esélyt ad.
A nemzetközi konfliktus kérdése a tegnapi ukrajnai események miatt a magyar fél számára is kínossá vált, ugyanakkor a sajtótájékoztatón Orbán minderre csak annyit mondott: az Oroszországgal való partneri viszony és gazdasági együttműködés nélkül nem lehet egységes Európa. A kormányfő és Putyin egyetértettek abban, hogy bármi is lép a Déli Áramlat gázvezeték helyébe, annak megépítésében és üzemeltetésében keresni fogják az együttműködést. "Továbbra is érdekünk, hogy déli irányból energia, gáz érkezzen Magyarországra" - fogalmazott a magyar kormányfő, hozzátéve: Magyarországnak az a beruházás lenne jó, amely a gázt Törökország felől Görögországon, Macedónián és Szerbián keresztül hozná ide és "innen vinné aztán tovább Nyugat-Európába". Elmondása szerint biztatást kapott Putyintól e projekt létrehozására. Putyin ezután közölte: "nem mondtunk le a Déli Áramlatról", csak Oroszország nem kapott engedélyt arra az EU-tól, hogy ezt megvalósítsa. Arra kaptak egy holland engedélyt, hogy tengeri úton kezdjék el az építést, azt viszont lehetetlen volt elkezdeni. A török partnerekkel most azon dolgoznak, hogy egy másik rendszert építsenek ki. A gáz így Törökországon keresztül juthat el Európába. Ebbe szívesen bevonják Bulgáriát vagy Görögországot is és a magyar illetve szerb vegyesvállalatok segítségét is fel tudják használni. A törökökkel viszont nem fognak lemondani az együttműködésről, megegyeztek, hogy együttműködnek, még ha Európa mást is ajánl. Hogy Orbán e célért dolgozott már az utóbbi napokban is, azt jelzi, hogy egy hétfőn, éjfél előtt 8 perccel kiadott MTI hír szerint a kormányfő a Putyin látogatása előtti estén gyorsan "elszaladt" Szabadkára Szijjártó Péterrel együtt, ahol szűkkörű, informális találkozót tartottak Aleksandar Vucic szerb kormányfővel és Ivica Dacic külügyminiszterrel. Megállapodtak, hogy a Déli Áramlat kiesése nyomán előállt helyzetben folyamatosan konzultálnak a lehetséges új beruházásokról, és együtt végzik azok műszaki és pénzügyi előkészítését.
Orbán egyébként tegnap közölte: léteznek európai tervek, amelyek szerint Oroszország részvétele nélkül is lehet energiarendszer, energiabiztonság és energiapiac. "Ki akarják rekeszteni Oroszországot az európai energiapiacról, noha inkább be kéne vonni a versenybe" – mondta a kormányfő. "Aki azt hiszi, hogy Európában lehet energiabiztonság az oroszországi energiabehozatal nélkül, az illúziókat kerget. A Déli Áramlat sajnos elesett - még jó, hogy az Északi Áramlat megvalósult" - szúrt oda a kormányfő Berlinnek.
De tegnap az is kiderült: a miniszterelnök már ma Lengyelországba utazik, ahol holnap (csütörtökön) a tervek szerint Ewa Kopacz miniszterelnökkel is találkozik. Németh Zsolt külügyi bizottsági elnök szerint "roppant időszerű", hogy magas szinten magyarázzuk el: az Oroszországgal megerősített gazdasági együttműködés nem jelenti azt, hogy kihátrálunk Ukrajna európai integrációjának támogatásából. Nemcsak nemzetközi szövetségeseink fejezték ki aggályaikat a magyar-orosz barátkozás miatt, a hazai ellenzék is.
Az MSZP figyelmeztette Orbánt, hogy "Magyarország függetlensége nem rezsikérdés". Tóth Bertalan, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese közölte, kérik a miniszterelnöktől, hogy ne saját, ne pártja és ne az oligarchák érdekeit, hanem a magyar nemzetét képviselje, utóbbi pedig az, hogy semmilyen függőségbe, illetve kiszolgáltatott helyzetbe ne hozza a kormányfő Magyarországot a háborús konfliktusba keveredett Oroszországgal.
Eredetileg délután öt órára tervezték a magyar kormányfő és az orosz elnök közös sajtótájékoztatóját, Putyin repülőgépe azonban egy órát késett, ezután megkoszorúzta a Hősök terén az Ismeretlen katona sírját, majd a Fiumei úti sírkert szovjet katonai parcelláját. További késést okozott, hogy az Orbánnal folytatott négyszemközti találkozója csaknem kétórásra nyúlt. A két delegáció ezután elment vacsorázni, emiatt az Orbán-Putyin sajtótájékoztató csaknem három órával később kezdődött. Az eseményen öt egyezményt hagytak jóvá Magyarország és az Oroszország képviselői az atomenergia-ipari képzés területén, valamint megállapodtak, hogy magyar főkonzulátus nyílik az Oroszországi Föderációhoz tartozó Tatárföld székhelyén, Kazanyban. Emellett orosz-magyar regionális, egészségügyi és felsőoktatási együttműködésről szóló egyezményeket szignáltak a két kormány képviselői. Végül Putyin találkozott Áder János államfővel a Sándor-palotában.
Meztelen aktivistanő tüntetett Putyin ellen a Parlament közelében tegnap délután.
Az ORFK az MTI kérdésére közölte: a Készenléti Rendőrség munkatársai szabálysértés miatt előállítottak egy 26 éves francia állampolgárságú nőt Budapest V. kerületében, a Markó utca és a Balassi utca kereszteződésében. A Femen radikálisnak nevezett feminista mozgalom, amely a legújabb tiltakozóakcióját ezúttal Budapesten szervezte. A még 2008-ban, Ukrajnában alapított - ám ma már Párizsban székelő - csoport nálunk is a védjegyükké vált, meztelenséget alkalmazó demonstrációt választotta eszközéül. A topless akció ezúttal extra mutatvánnyal egészült ki: Budapesten a fiatal francia nő először levette a felsőjét, majd felhúzta a szoknyáját, amely alatt teljesen meztelen volt, a szoknya belső részére pedig az volt írva, hogy "Putin go home!" (azaz "Putyin, menj haza"), egy nyíl pedig a nő festett lába közé mutatott.
Colleen Bell leiskolázta a kormányt
Colleen Bell, a budapesti amerikai nagykövet ma ebédet adott a NATO szövetség országait képviselő kollégáinak, hogy a régióban felmerülő problémákat megvitassák a díszvendéggel, Mykhailo Yungerrel, a magyarországi ukrán nagykövetség ügyvivőjével - közölte az amerikai nagykövetség. Magyarországot Benkő Levente helyettes államtitkár képviselte a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól. További díszvendégek voltak Lengyelország, Olaszország, Kanada, a Szlovák Köztársaság, Litvánia és a Cseh Köztársaság nagykövetei, valamint a norvég és a német nagykövetség ügyvivői. "A szankciók terén mutatott egységességünk egyértelműen megüzente Oroszországnak, hogy bennünket nem lehet megosztani. Közös üzenetünk azt is világosan kifejezte, hogy nem fogadjuk el az „új Oroszország” jövőképét, nem fogadjuk el a maláj repülőgép lelövésével kapcsolatos orosz magyarázatot, nem fogadjuk el a mariupoli civilek elleni rakétatámadásokat, és nem fogadjuk el az ártatlan embereket, köztük ártatlan gyerekeket gyilkoló vagy megnyomorító szeparatisták toborzásával, felszerelésével és felfegyverzésével kapcsolatos folyamatos valótlanságokat sem. Mi erre nemet mondunk. Ukrajna szuverenitására igent mondunk. Most a cselekedetek fognak számítani" - hangsúlyozta az ebéden elhangzott beszédében a nagykövet.
Szakértő: Putyin látogatására nem mondhattunk nemet
http://mno.hu/belfold/szakerto-putyin-latogatasara-nem-mondhattunk-nemet-1273252
2015. február 17. forrás: MNO, szerző: Veczán Zoltán
2015. február 17. forrás: MNO, szerző: Veczán Zoltán
Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy visszautasítsa az elnök látogatását, viszont a magyar diplomácia megpróbálja a maximumot kihozni ebből a helyzetből. A Russia Today portál szerint Vlagyimir Putyin a Déli Áramlat alternatíváját kínálhatja fel Magyarországnak.
Moszkvának az ukrán események, a Krími félsziget annexiója és a szakadárok fegyveres támogatása miatt nagyon feszültek a kapcsolatai a NATO-val, és a papíron szépen mutató, ám betartatni nehezebb minszki egyezmény ellenére ezen nem nagyon sikerült javítania, ezért Vlagyimir Putyin orosz elnök számára mindenképpen nagyon hasznos abudapesti látogatás, mert itt megmutathatja, hogy van olyan NATO- és EU-tag ország, amely többé-kevésbé szívesen fogadja őt – fejtette ki az MNO-nak Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő.
Mint mondta, hazánk földgázfelhasználása eltörpül a kontinensen belül, az ukrán kérdésben a döntő szót Minszkben már kimondták, így ezek csak ürügyként szolgálnak a látogatásra.
Nem játszhatjuk a békítőt
A magyar kormánynak ugyanakkor ez egy nagyon kellemetlen helyzet, eleve az orosz–ukrán konfliktusból is nagyon nehezen tudnánk jól kijönni – mondta –, hiszen orosz részről hazánk energetikai függősége, ukrán részről pedig a kárpátaljai magyarok jelentenek zsarolási potenciált, mindamellett nyugati körök rosszallását is várhatóan kivívja a fogadással a kormány – annak ellenére, hogy Merkel és Hollande is leült tárgyalni Putyinnal. A magyar diplomácia nem véletlenül próbált ezen enyhíteni, például az Orbán–Porosenko-találkozóval tett gesztust az ukránok és a nyugat felé. Mindenesetre akik eddig sem kedvelték a magyar kormányt, úgyis azt fogják mondani, hogy Orbánék lepaktáltak Putyinnal – mutatott rá a szakértő. Diplomáciai tekintetben sem játszhatjuk el a békítőt, hiszen Minszk után csekély az esély arra, hogy Putyin itt jelentsen be valami pozitívat.
Gesztusért kedvezmények
Balkáni gázvezetéket ajánlhat Putyin?
Akár konkrét ajánlattal is érkezhet az orosz elnök Budapestre egy, az orosz gáztTörökország felől Macedónián és Szerbián keresztül Európába eljuttató vezeték kapcsán – írta meg a Russia Today, amely szerint gazdasági természetű kérdések dominálnak majd a kétoldalú megbeszélésen. Kiemelik, hogy Oroszország Magyarország legnagyobb Unión kívüli kereskedelmi partnere, és megemlékeznek hazánk orosz energiának való kiszolgáltatottságáról is, megjegyezve, hogy Magyarországot kellemetlenül érte a Déli Áramlat építésének lefújása. Hangsúlyozzák azt is, hogy Orbán Viktor az uniós–amerikai állásponttal szemben nem elkötelezett híve az Oroszország elleni szankcióknak. Kiemelik: hazánk az első EU-tagállam, ahová az ukrán válság kitörése óta Putyin hivatalosan ellátogat, ráadásul teszi ezt egy nyugati gazdasági szankciókkal telitüzdelt időszakban, amikor Magyarországot is több vád érte az Európai Unió részéről, miszerint gazdasági együttműködés terén túl közel engedi magához Oroszországot.
Tehát nem mi akartuk mindenáron, hogy idejöjjön, Putyin jelentkezett be, neki pedig nagyon nehéz nemet mondani. A biztonságpolitikai szakértő elmondta, hazánk energetikai kiszolgáltatottsága miatt nem voltunk olyan helyzetben, hogy visszautasítsuk a látogatást – térségünkben talán csak a lengyelek tehették volna meg ezt. Viszont ha már fogadjuk az elnököt, akkor a tárgyalás hangnemét is kedvezőbbre tudjuk hangolni, egyszóval a gesztusért cserébe lobbizhatunk kedvezményekért. Ahosszú távú gázszerződés megújítása például egy ilyen pont – amit sokan támadnak, bár jó kérdés, honnan vehetnénk máshonnan gázt.
A biztonságpolitikai szakértő hozzátette, hogy az E.ON hazai földgázüzletágának állami megvásárlása most pont jól jön, még ha minden más szempontból – piaci és versenyszempontból, vagy a szolgáltatás minősége szempontjából – nem feltétlenül jó dolog a monopólium. Ezek mellett Paks II. felépítése is jószerével elkerülhetetlen a lejáró első blokk miatt. Emellett még elérhetünk a magyar mezőgazdasági terményekkel kapcsolatban is engedményeket, mondjuk az oroszok enyhítik az embargót a számunkra fontos termékcsoportokra.
Kínos koszorúzás
Kellemetlen, és igen pikáns része ez a látogatásnak – így értékelte a szakértő azt, hogy az 1956-os forradalom leverésében meghalt orosz katonákra megemlékező sírhelyet koszorúzhat majd megsajtóértesülések szerint Putyin Budapesten (más információk szerint a világháborúban elesett szovjet katonák emlékművét koszorúzza majd meg). Ez nem biztos, hogy barátságos gesztus lenne Magyarország felé, ugyanakkor része lehetne Putyin kemény orosz hazafias imázsának a fenntartásában, aminek otthon az egyre emelkedő népszerűségét köszönheti – mondta, hozzátéve: orosz nézőpontból tekintve a dolgot az itt elesett orosz katonák végül is orosz érdekekért haltak meg, így akár érthető lenne a koszorúzás, ahogy érthető a doni magyar katonasírok koszorúzása is, hiszen mi is teljes joggal emlékezünk meg a második világháború hősi magyar halottairól, még ha a náci Németország oldalán estek is el – mondta.
Emellett figyelembe kell venni azt is, hogy hazánk és Oroszország között mérhetetlen erőviszony-különbségek vannak, és abban is biztosak lehetünk, hogy nem a magyar fél alakította így a programot. Kérdés az is, hogy Putyin milyen beszédet mondhat majd itt, próbálja-e enyhíteni a helyzetet, mindenesetre a tiszteletadást is fel lehet úgy fogni, hogy azoknak a fiataloknak az emlékére szól, akiket a politikai vezetés ideküldött meghalni, ahogy Magyarország saját fiait a Don-kanyarba. A hősi halottak szándékos elfelejtése a Rákosi- és a Kádár-rendszer politikája volt – mondta.
A látogatás lényege: politikai üzenet, gazdasági haszon
2015. február 18.forrás: MNO, szerző: Veczán Zoltán
Nagyon nagy politikai jelentősége volt Putyin budapesti látogatásának – mondta el az MNO-nak Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) docense. Mint mondta, mindkét politikus a maga hasznára próbálja fordítani a látogatást; a Gazprom regionális gáztárolójának lenni jó dolog, Moszkvának nem érte volna meg keménykedni a le nem hívott gázzal, a koszorúzás viszont nagyon erőteljes üzenet volt, nem csak a magyaroknak.
A biztonságpolitikai szakértő szerint mindkét politikus – az orosz elnök és Orbán Viktor is – a mozgásterét akarta bővíteni ezzel a találkozóval: Putyin elsősorban a politikai mozgásterét azzal, hogy megmutatja ország-világ előtt, hogy őt bármikor fogadja egy EU- és NATO-tag ország vezetője.
Putyinnak nem lehet nemet mondani
Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy visszautasítsa az elnök látogatását, viszont a magyar diplomácia megpróbálja a maximumot kihozni ebből a helyzetből –értékelte a szituációt Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő az elnöki látogatást megelőzően.
Az orosz elnök egyébként egyértelműen egy világhatalom vezetőjeként volt jelen, ezt a szerepét is játszotta, és a sajtótájékoztatón is nagyon hangsúlyos politikai üzeneteket fogalmazott meg az ukrán válság kapcsán, ezzel is tágítgatva a politikai mozgásterét. Moszkva külpolitikájának a szankciópolitika bevezetése óta célja, hogy EU-s országokat kimozdítson az európai egységből, és nemcsak nálunk próbálkozik, hanem a cseheknél, szlovákoknál és Ausztriában is – mutatott rá Gálik.
Orbán pedig Magyarország gazdasági mozgásterét akarta növelni, a meglebegtetett, Törökországból érkező gáz lehetőségével, ami egyébként egybevág az unió energetikai több lábon állással, azaz a diverzifikációval kapcsolatos stratégiai terveivel – mondta a szakértő.
Nem „paktáltunk le” az oroszokkal
Az a néhány, Putyinnal megkötött szerződés önmagában nem jelent nagy elköteleződést Oroszország felé, de ebben a kiélezett helyzetben, amikor mindenki a politikai gesztusokra figyel, mindenképpen jelzésértéke volt. Ezért persze a magyar kormány számíthat valamiféle rosszallásra Nyugatról, és nemcsak Nyugatról, hanem a saját regionális szövetségeseinktől, a visegrádi országoktól, és elsősorban a lengyelektől is – figyelmeztetett. Hozzátette, hogy a magyar külpolitika egyébként is három érdek mentén kell, hogy érvényesüljön: az Európai Unión és a NATO-n belül kell megmaradnia, valamint az utóbbi időben kissé háttérbe szorult visegrádi országokkal kell fenntartania a jó viszonyt. Magát az európai belső kohéziót nem törte meg hazánk ezzel a lépéssel, és külpolitikai irányváltás sem történt például az ukrán válság kapcsán – mutatott rá Gálik Zoltán.
Kölcsönösen előnyös elosztópontnak lenni
Arra a kérdésre, hogy valóban előnyös-e Magyarországnak az, ha a Gazprom hatalmas mennyiségű gázt tárol nálunk, a szakértő azt mondta, hogy ez stratégiailag fontos Magyarországnak is és Oroszországnak is. Moszkvának az ukrán tranzit elkerülése, Kijev kellemetlenkedésének rövid távú kivédése lehet a célja egy közép-európai elosztópont létesítésével. Hazánknak pedig a források diverzifikálását könnyíti meg, és stratégiai jelentőségünk növekszik egy ilyen elosztópontként, valamint ha máshonnan – akár orosz forrásból a Déli Áramlat alternatívája útján, akár más forrásból – gázhoz jutunk, azt ezekben a tárolókban tudjuk tárolni, ha van kapacitás, de a tőzsdei gázármozgások irányába is több játéktere lehet az országnak, illetve akkor sem kerülnénk bajba, ha például most kötelező lenne lehívni a fel nem használt, szerződésben rögzített gázmennyiséget a Gazpromtól.
Borítékolt kedvezmény
Ezzel kapcsolatban egyébként Gálik elmondta, hogy bár az oroszok kellemetlenkedhettek volna azzal, hogy csak bizonyos kötbérért engedik, hogy Magyarország fokozatosan hívja le a fennmaradt gázt – ennek mennyiségéről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterazt mondta, az ország 3-5 évnyi szükségletét fedezi –, mégsem lett volna jellemző, hogy ennyire betűhíven ragaszkodjanak az 1996-ban megkötött szerződéshez. Mint mondta, azóta sokat változott a világ, sokkal rugalmasabb a piac, felpuhult a rendszer, az oroszok itt a keménykedéssel pedig maguk ellen játszanának, hiszen elősegítenék a számukra mindenképpen hátrányos forrásdiverzifikációt, miközben az ő érdekük az, hogy minél szorosabban és minél közvetlenebbül magukhoz kössék a térség országait.
A koszorúzás nagyon erős gesztus volt
A világháborús emlékezet fontos része Putyin politikájának, és ez általában minden látogatásánál megnyilvánul – mondta Gálik az elnök budapesti koszorúzásaival kapcsolatban –, így nem volt meglepő, ami történt, sőt végül koszorúzással nyitott, és azzal is zárta például a sajtótájékoztatót is. Önmagában ez nem megalázó, bár azzal, hogy ilyen erőteljesen üzent az otthoni szimpatizánsainak – elvégre népszerűségét a kemény, hazafias imázsára építette –, és a világnak is megmutatta, hogy mit és hogyan akar, mi pedig végre is hajtottuk a kéréseit, mert nem tudtunk és nem is akartunk vele konfrontálódni, az legalábbis jelzésértékű volt. Ahogy az is – tette hozzá –, hogy nem a Szabadság téri szovjet emlékművet koszorúzta meg, hogy ne hozza kellemetlen helyzetbe az annak közvetlen szomszédságában szintén második világháborús, de ellentétes üzenetű emlékművet állító tárgyalópartnerét, a magyar kormányt (és ezzel nagy szívességet tett a Jobbiknak, akinek nem kell antikommunista szavazóinak emiatt magyarázkodnia a barátinak tartott oroszok lépése miatt), viszont beletenyerelt egy másik fájó pontba – magyarázta Gálik.
