2015. április 4., szombat

Nép, népi, népies, népiesek, népieskedők

Valahogy nem jön össze, hogy a nép mindig van megvédve, hiszen vannak olyanok is, akik csak felhasználják a nevét. Keletről érkezett, de a magyar vidékeken is sokszor előfordul a narodnyik[1], amely orosz szóból származik és népbarát-ot, „népi-t jelent.
„A narodnyik–ok az orosz parasztság felszabadításáért küzdő értelmiségiek csoportja. Az általuk elindított nyarodnyik mozgalom, az orosz forradalom egyik irányzata, amely a XIX. sz. 60-as éveinek végén alakult ki. A narodnyikok, a "népiesek" eszméi a forradalmi demokratáktól származtak, de ezeket sokkal fejlettebb társadalmi és politikai viszonyok közepette hirdették. Nem értették meg az oroszországi kapitalizmust, a faluközösséget (obscsina) tekintették a szocializmus sejtjének és a parasztságot a forradalom vezető erejének. A narodnyikoknak számos irányzatuk és árnyalatuk volt.
Mint társadalmi mozgalom, lényegében az anarchizmust és a liberalizmust egyesítette magában. Ez a sajátos kettősség osztálybázisának, a kispolgárságnak ellentmondásos helyzetéből adódott.
Történelmi helyét és értékét is ez a kettősség határozta meg. A narodnyikok egy része reformista, opportunista irányt vett, ideológiájukat Georgij Valentyinovics Plehanov s főleg Lenin kűzdötte le.
Ezzel szembe a másik részük a marxista forradalmi munkásmozgalomhoz csatlakozott.”
Farkas Zoltán [2], aki a cikk írója is egyben ezt irja:
„Az eszerek elődei mind szervezetileg mind ideológiailag a narodnyikok voltak, akik a XIX. század utolsó harmadában széleskörű és igen sokszínű társadalmi mozgalmat hoztak létre. „
Bergyajev[3] viszont így jellemzi a mozgalmat:„ugyanolyan jellegzetesen orosz jelenség, mint a nihilizmus és az anarchizmus: jobb- és baloldali, szlavofil és nyugatos, vallásos és ateista formái egyaránt ismeretesek. … szentül hitték, hogy a nép őrzi az igazi élet titkát, amely a művelt uralkodó osztályoktól viszont továbbra is rejtve marad.”
"Az 1860-as években a narodnyik mozgalom a forradalmi (nem nemesi eredetű) értelmiség (raznocsinyecek) viszonylag szűk rétegére terjedt csak ki, és Lavrov és Mihajlovszkij elveit követte.
Viszont az 1870-es években ez a kör bővült, a mozgalomba bevonták a munkások radikális képviselőit is, és egyre gyakorlatiasabb megoldásokkal kívántak előállni. A parasztforradalom megszervezése érdekében számos titkos társaságot hoztak létre. A forradalmi erők összefogása érdekében 1876-ban Föld és Szabadság néven egységes titkos szervezetet hoztak létre, de ez rövidesen két részre bomlik és csak a mérsékelt oldala marad meg.
Az 1880-as évektől a forradalmi narodnyikizmus liberális áramlattá vált, ami a parasztság további rétegződésével, a munkásság számszerű növekedésével és kibontakozó forradalmi harcával állt összefüggésben. A liberális narodnyikok már csak a parasztság helyzetének bizonyos fokú megjavításának igényével léptek fel. 
Az 1880-90-es években alakult még néhány forradalmi narodnyikszervezet, amely a "népakarat" ügyét képviselte. Közülük az egyik, a Népakarat pártjának terrorista frakciója 1886-ban előkészítette a III. Sándor elleni merényletet. (Közéjük tartozott Lenin bátyja is.)".
Az olvasó felteheti a kérdést, miért lenne fontos a mostani erdélyi politikai alakulatok szemszögéből a fenti történelmi bevezetés?
Az erdélyi politikai szinten is megalakult egy ilyen nevet is viselő alakulat, amely elég sokszor tévesen vagy csak magát nem éppen kellőképpen elhelyezve próbál - a nemzeti és nem népközösségi érdekek mellett érvelve - működni.
Igy ez egyfajta kettőséget határoz meg, ez koordinálja az alakulat létét. 
Erre utalhat a kistérségi-, vagy megyeszinteken létrehozott gazda egyesületek nagy száma is, nem egy erős gazdaalakulatként, hanem több kicsi vagy helyi szervezettel. Lásd a mellékelt képeket, ahol a Mezőségi Gazdák Egyesülete, az Aranyosszéki Gazdák Egyesülete és a Kalotaszegi Gazdák Egyesülete nagyjából lefedi az év elején megalakult Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének (EMGE) a tevékenységi körét, de a tagoknak abban már nem segithet, hogy a szakmai hátteret teremtsen illetve az agár szakembereket ide tömörítse. (részben mert azok már vagy szövetségi vagy pedig polgári kötödöttségűek és csak az anyországiakra épitene). A három alakulat lényegében a Kolozs megyét fedné le, de ez esetben a szakemberek csoportjának a jelenléte fontos mozzanat lehetett volna hisz olyan kevesen vannak már és nagyon szétziláltak.
Igaz ugyan, hogy már a megalakuláskor azt hangoztatta az új - 2014-ben létrejött - EMGE vezetősége, hogy nem a 25 évvel újraalakult RMGE ellenében hanem mellette akarna működni, viszont a Kárpát–medencei Gazdák Egyeztető Forumában (KMGET) igencsak ők kaphatnának helyett, hiszen az EMGE a 12 kistérségi gazdaegyesület ernyőszervezteként akarna működni.
Sajnos, ezt már az első Kolozsváron megtartott Mezőgazdasági Konferencia is megcáfolja. 
Ha valamelyik helyi vagy esetleg országos egyesület egy Erdély-szintű rendezvényt tart, illő lenne más gazdaegyesületnek a véleményét is - legalább - megismerni, vagy a KMGET szellemében járni el azaz valós egyeztetés történjen és nem csak termékbemutatással egybekötött FM küldöttel való egyeztetés... Leszámítva azt, hogy a megyei illetve országos tiszségviselők többen voltak mint maguk a gazdatisztviselők, fontos lett volna egy Gazda Szórványstratégiának a megbeszélése és kidolgozása hiszen a helyi termékeket előállítók illetve a kisgazdaságok a 2014-2020 közötti EU-s előirásokban elsőbbséget élveznek. A támogatási rendszerek új formájában, amikor is a támogatások határon is átnyúlló együttműködésekre is igényelhetők, jól fogna egy összefogás, amiben a pártérdekeket felül múlnák a gazdaegyesületi érdekek! Éppen a Mikó Imre Tervben (EMIT) már 2014-re előirányzott  Erdélyi Stratégiai Tervezési, Fejlesztési és Monitoringközpont tervei közzé tartozna  az említett Gazda Szórványstratégiának az elkészitése.
(A gazdatársadalomnak a megsegitéséért kellett volna létre hozni a az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Hálózatot (EGFH) is. Az EMIT-ben megfogalmazottak alapján ez az EGFH azzal felelhet meg az érintettek elvárásainak, ha hatásos, hatékony és eredményorientált szervezetként működik.) 
Sajnos hiányoztak olyanok is, akik a régi gazdamozgalmakban már jól teljesítettek, illetve a történelmi HANGYA mozgalom újraéledését követő alakulat is, hogy a vidékfejlesztési egyesületek hiányáráról ne is szóljunk.
A gazdaegyesületi tevékenységek kiszélestésének a gondolata – kistérségi szinten - nagyon jó és hatékonyságra való törekvést fedez, de ehhez az összes együttműködési lehetőségeket fel kell keresni és semmiképpen sem lenne szabad ezt elhalasztani, mint ahogy most is történt a Mezőgazdasági Konferencia alkalmával.
Nem éppen ildomos továbbra is a faluközösséget (obscsina) a szocializmus sejtjének tekinteni, mert csak a tudatos gazdaközösség az, amely alkotni is képes, az értékteremtés mellett! Ez a gazdatársadalom is alkotja a NÉP-et, de ha nem sikerül mindenkivel elhitetni, hogy nem a magánérdek a fontos, akkor sajnos a narodnyikokhoz hasonlóan tévedésbe leledzenek azok is, akik ebbe az irányba terelik a dolgokat és igencsak a liberalizmus felé fog a dolog eltolódni (hasonlóan a narodnyikokhoz), aminek köszönhetően csak egy nagyon kis réteg fog jól járni. Ezt akarjuk?... (Erdélyi Polgár)
[2] http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/narodnyikok-eszerek
[3] Nyikolaj Bergyajev: Az orosz kommunizmus értelme és eredete Századvég K., Bp. 1989


Bejegyezte: dátum: