Az MSZP-ben, majd a Demokratikus Koalícióban is politizáló Szabó Bálint ellen személyiségi jogi pert nyert a Szegedi Törvényszéken Dr. Szili Katalin. A rágalmazó másfél millió forintot és kamatait bukta el. De nem ezért kerestük föl az Országgyűlés volt elnökét, a miniszterelnök megbízottját, hanem azért, mert júliusban lapunknak azt nyilatkozta, szeretné egy asztalhoz ültetni az erdélyi magyar politikum képviselőit.
Sikerült a terve?
– Megtörtént az első lépés: szeptember 10-én megbeszélést tartottunk Kolozsváron az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek vezetőivel. Ennek a tárgyalásnak az a legfontosabb üzenete, hogy a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Nemzeti Tanács, az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt vezetői mind úgy nyilatkoztak, hajlandók részt venni ezen a megbeszélésen.
Örömteli fejlemény, ám egy piciny keserűség is csak ott bujkál az ember szívében. A magyarok között már az is siker, hogy egy asztalhoz ültek?
– Kérem, ne becsüljük alá az eseményt, mert mint talán közismert, ma elég bonyolult a helyzetünk. Igen, az első lépés sikerét abban vélem, hogy senki sem utasította vissza a felkérésem csupán azért, mert ott egy másik politikai erő is képviselteti magát. Az is lényeges, hogy mindenki úgy gondolta, hogy legyen folytatása ennek az informális találkozónak. A mostani, bizalomerősítő találkozót követően azokat a pontokat kell megkeresnünk, amelyek mentén folytathatjuk a párbeszédet.
A román külügy szerint „Szili az etnikai alapú területi autonómiatörekvések meghatározásában és kivívásában koordinálja a romániai magyar szervezeteket”, amit Bukarest a belügyekbe való elfogadhatatlan beavatkozásnak nevezett. Válaszolt erre az otromba vádra?
– A bukaresti nagykövet úr ezekre a felvetésekre nagyon határozottan és korrektül válaszolt. Aki engem azzal vádol, hogy etnikai alapú autonómiát követelek, hatalmasat téved, mert ilyet soha nem hangoztattam. Az autonómiáról a nemzetközi szabályok, mint alapvető kisebbségi jogról írnak, s azt eléggé furcsállom, hogy Románia, mint uniós tagország a belügyekbe való beavatkozásnak tartja, ha valaki az önrendelkezéssel foglalkozik. Ráadásul a határon túli románság helyzetére a román kormány is figyelmet fordít. Nekem semmi olyat nem kell koordinálnom, ami idegen az európai jogszabályoktól. Éppen ezért minden fórumon megerősítem, hogy tevékenységemet az európai szabályrendszerek és a helyi közösségek akarata határozzák meg. Aki ehhez a nemzethez tartozik, annak teljesen természetes, hogy a határon túli magyarságot is segítse.
Felkeresi a felvidéki, a délvidéki és a kárpátaljai magyarokat is?
– Abban az esetben, ha a helyi magyarság is ezt szeretné, mert nem akarok ártani nekik. Tehát a látogatást megelőzi a magyar szervezetek vezetőivel való konzultálás.
