08 ock 2015
A Magyar Értéktár példáját követve, létrehozták azt a bizottságot, amelynek feladata az erdélyi értékek beazonosítása. Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke ismertette az érték-kategóriák területeit is: épített környezet, kulturális örökség, agrár- és élelmiszer-gazdaság, egészséges életmód, ipari és műszaki megoldások, sport, természeti környezet, turizmus és vendéglátás. Hegedüs Csilla elmondta felkérték a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt elnökeit, Biró Zsoltot és Szilágyi Zsoltot is, hogy vegyenek részt az RMDSZ értékfeltáró és értékteremtő munkájában, ez által is megvalósítva az erdélyi magyar összefogást értékeink védelmében.
Megjegyzés
Kicsit érhetetlen a kultúráért felelős alelnök "kezdeményezése", mert egy pár hónapja - márciusban - a cilvilek mellett az RMDSZ vezetőségi tagjai is jelen voltak azon a "kezdeményező gyűlésen", amit Kolozsváron rendeztek meg és ahol úgy a magyar értékek mint a hungarikum kérdéskörének a problematikája központi téma volt, igy az épitett környezet, kulturális örökség, agrár-, és élelmiszer-gazdaság, egészséges életmód, ipari és műszaki megoldások, sport, természeti környezet, turizmus és a vendéglátás is!
Akkor és ott az RMDSZ képviselői mellett sok más civil szerveződés is jelen volt a kezdeményező RMGE mellett, és nem csak pártpolitikai oldalról voltak a dolgok megközelítve, hanem konkrét felajánlások is elhangzottak a civilek részéről. Hegedűs Csillát felkérjük jelezze ha esetleg nem tudott volna erről vagy csak kérdezzen rá a megyei alelnöknél aki a Szövetség szineiben képvisel minket. Akkor és ott egy emlékeztetőt is megfogalmaztaka jelenlevők amit a MÁÉRT (GÖSZ)-nek is megküldtek.
Azon a gyűlésen a magyarországi értéktár szakemberei mellett a Hungarikum szakemberei is jelen voltak.(Erdélyi Polgár szerk)
Kiegészités
Mivel rosszalló visszajelzést kaptunk, amiért kritikát fogalmaztunk volna meg igyekszünk megjegyezni:
- Több alkalommal a Szövetség jelelegi kultúráért felelős ügyvezető alenöke mellé álltunk, sőt meg is dicsértük... Most azt szerettük volna jelezni, hogy egy Erdélyi Értéktár problémája mellé lehet állni, de az nem igen helyes, hogy az a három politikai alakulat számára legyen "hasznos", hiszen ez az erdélyi népközösségünkké kell legyen.
- Jó lenne, a márciusi kezdeményzést a független civil szervezetekből összeálló csapat koordinálná, úgy ahogy a márciusi kezdeményező RMGE is ajánlotta.
- Ha már újra elindította és meg is szervezte az Érték Tár Bizottságot, akkor abba fel kéne kérnie a civileket is akik ebben segithetnének, A márciusi kezdeményezéskor több régiós és egy központi azaz erdélyi csapatnak a felállitását is elhatározták a jelenlevők. vagyis a korrekcióra lenne hely és idő...
- A MÁÉRT.ba is csak a politikai tényezőkre épitenek és a civilek csak mutatóba vannak ott, holott az lenne a korekt, hogy azoknak is adjanak lehetőségeket akik munkájukkal segithetik a politikai alakulatokat.
- Megadtuk a lehetőséget, hogy a megnevezett beszámolhasson, hogyan is képzelte el az Erdélyi Értéktárat mert az éreztük, hogy nem ismeri a márciusban megrendezett kezdeményezést.
Erdélyi Polgár szerkesztősége
Igazolás képpen ideragsztjuk a márciusban megjelent cikket:
Értéktárunk
http://erdelyipolgar.blogspot.ro/2015/03/ertektarunk.html
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=543235089150595&set=np.59718039.100000655260984&type=1&theater¬if_t=close_friend_activity
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete meghívására több, Erdélyi képviselettel rendelkező szakmai civil szervezett vett részt azon a Hungarikumokkal és egyéb, a magyar nemzethez kötődő erdélyi értékekkel kapcsolatos megbeszélésen, amely hét végén zajlott Kolozsváron a felújított Sport Aréna protokoll termében.
A megbeszélésen olyan, az erdélyi magyar civil-társadalom meghatározó szervezeteinek vezetői és képviselői vettek részt, mint: Az EME (Erdélyi Múzeum Egyesület), az EMKE (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület), a Kriza János Néprajzi Társaság, Az Erdélyi Magyar Kézmíves Céh vagy a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete országos szervezete, az erdélyi HANGYA (gazda)egyesület, a PRO Kolozs Vidékfejlesztési Egyesület és több megyei egyesület is.
Sebestyén Csaba a Romániai Magyar Gazdák egyesülete elnöke és a Hungarikum Bizottság tagja miután felvázolta a jelenlegi helyzetet, melynek része az az áldatlan állapot is, hogy az elmúlt 3 évben összesen 5 termék került be az erdélyi magyar értékek tárába (ehhez képest a Vajdaságban 64) több javaslatot tett a hungarikumokhoz kapcsolódó munka újraszervezésére, az erdélyi értékek felkutatására és értéktárba való helyezésére.
A jelenlevők arról döntöttek, hogy három regionális és egy erdélyi „Értéktár Bizottság” létrehozását látnák célszerűnek, amelyben az egyes ágazatokban (agrárium, épített környezet, kulturális örökség stb.) kiemelkedő szakmai tevékenységet végző civil-szakmai szervezetek delegálnák a bizottság tagjait. Mivel a Hungarikum törvény lehetőséget ad arra, hogy a MÁÉRT az értéktárak szervezését átadja a civil társadalomnak, javaslattal fognak élni a politikum felé annak érdekében, hogy a jogok átadása gyakorlatilag is megtörténjen. A jelenlevők egy „emlékeztető” dokumentumban több javaslatot is megfogalmaztak, melyet megküldenek a Földművelésügyi Minisztérium, a Hungarikum Bizottságnak és a MÁÉRT erdélyi tagszervezetei számára is.
A találkozón a Földművelésügyi Minisztérium Hungarikumokért felelős államtitkárságát Antal Andrea osztályvezető, a MÁÉRT erdélyi tagszervezetei közül a Magyar Polgári Pártot Biró Zsolt elnök, az RMDSZ-t Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke képviselte.
Biró Zsolt gratulált a szervezőknek a kezdeményezéshez és azon meggyőződésének adott hangot, hogy a szakmai szervezetek bevonásával lendületet kaphat az értéktár bővítése, mert jelenleg Erdély messze alulreprezentált a Hungarikum minősítéssel rendelkező termékek tekintetében. „Az engem személyesen büszkeséggel tölt el, hogy az 5 erdélyi érték 3 olyan településhez köthető ahol az MPP adja a polgármestert – mi a MÁÉRT Gazdasági és Önkormányzati Szakbizottságában (GÖSZ) vállalt feladatot tehát egyedüliként teljesítettük – de a cél, hogy éljünk a lehetőséggel, bizonyítsuk, hogy az erdélyi magyar kultúra az egyetemes magyar kultúra része, értékeink a magyarság értékei. Meggyőződésünk, hogy a Hungarikum törvény és a Kárpát-medencei értéktár elkészítése szerves része a nemzeti újraegyesítés folyamatának, és meggyőződésem, hogy a szakmai szervezetek bevonásával jelentős lendületet kap a folyamat kiterjesztése Erdélyben is. Gratulálok az RMGE-nek, és Sebestyén Csabának a kezdeményezéshez, a jelenlevő szakmai szervezeteket pedig csak biztatni tudom: éljenek a lehetőséggel. Magunk részéről minden ajánlást, előterjesztést szívesen fenntartunk a MÁÉRT ülésein, ígérhetem ezt a többi társszervezet nevében is, hiszen ez nem pártpolitika, ez közös ügyünk, a magyarság közös ügye.” – mondta Biró Zsolt MPP elnök.
Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke helyi kezdeményezésekről beszélt, olyanokról, mint a „Székely termék” vagy „Góbé termék”. „Ezek a védjegyek mind egy-egy termék presztízsét emelik, cél, hogy akár több, minél több márkajegy, védjegy emelje a székelyföldi gazdák által előállított termékek értékét” – emelte ki.
A jelenlevők egy „emlékeztető” dokumentumban több javaslatot is megfogalmaztak, melyet megküldenek a Földművelésügyi Minisztérium, a Hungarikum Bizottságnak és a MÁÉRT erdélyi tagszervezetei számára is.
Kolozsvár, 2015. március 20.
MPP/RMGE
Kiegészités
Mivel rosszalló visszajelzést kaptunk, amiért kritikát fogalmaztunk volna meg igyekszünk megjegyezni:
- Több alkalommal a Szövetség jelelegi kultúráért felelős ügyvezető alenöke mellé álltunk, sőt meg is dicsértük... Most azt szerettük volna jelezni, hogy egy Erdélyi Értéktár problémája mellé lehet állni, de az nem igen helyes, hogy az a három politikai alakulat számára legyen "hasznos", hiszen ez az erdélyi népközösségünkké kell legyen.
- Jó lenne, a márciusi kezdeményzést a független civil szervezetekből összeálló csapat koordinálná, úgy ahogy a márciusi kezdeményező RMGE is ajánlotta.
- Ha már újra elindította és meg is szervezte az Érték Tár Bizottságot, akkor abba fel kéne kérnie a civileket is akik ebben segithetnének, A márciusi kezdeményezéskor több régiós és egy központi azaz erdélyi csapatnak a felállitását is elhatározták a jelenlevők. vagyis a korrekcióra lenne hely és idő...
- A MÁÉRT.ba is csak a politikai tényezőkre épitenek és a civilek csak mutatóba vannak ott, holott az lenne a korekt, hogy azoknak is adjanak lehetőségeket akik munkájukkal segithetik a politikai alakulatokat.
- Megadtuk a lehetőséget, hogy a megnevezett beszámolhasson, hogyan is képzelte el az Erdélyi Értéktárat mert az éreztük, hogy nem ismeri a márciusban megrendezett kezdeményezést.
Erdélyi Polgár szerkesztősége
Igazolás képpen ideragsztjuk a márciusban megjelent cikket:
Értéktárunk
http://erdelyipolgar.blogspot.ro/2015/03/ertektarunk.html
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=543235089150595&set=np.59718039.100000655260984&type=1&theater¬if_t=close_friend_activity
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete meghívására több, Erdélyi képviselettel rendelkező szakmai civil szervezett vett részt azon a Hungarikumokkal és egyéb, a magyar nemzethez kötődő erdélyi értékekkel kapcsolatos megbeszélésen, amely hét végén zajlott Kolozsváron a felújított Sport Aréna protokoll termében.
A megbeszélésen olyan, az erdélyi magyar civil-társadalom meghatározó szervezeteinek vezetői és képviselői vettek részt, mint: Az EME (Erdélyi Múzeum Egyesület), az EMKE (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület), a Kriza János Néprajzi Társaság, Az Erdélyi Magyar Kézmíves Céh vagy a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete országos szervezete, az erdélyi HANGYA (gazda)egyesület, a PRO Kolozs Vidékfejlesztési Egyesület és több megyei egyesület is.
Sebestyén Csaba a Romániai Magyar Gazdák egyesülete elnöke és a Hungarikum Bizottság tagja miután felvázolta a jelenlegi helyzetet, melynek része az az áldatlan állapot is, hogy az elmúlt 3 évben összesen 5 termék került be az erdélyi magyar értékek tárába (ehhez képest a Vajdaságban 64) több javaslatot tett a hungarikumokhoz kapcsolódó munka újraszervezésére, az erdélyi értékek felkutatására és értéktárba való helyezésére.
A jelenlevők arról döntöttek, hogy három regionális és egy erdélyi „Értéktár Bizottság” létrehozását látnák célszerűnek, amelyben az egyes ágazatokban (agrárium, épített környezet, kulturális örökség stb.) kiemelkedő szakmai tevékenységet végző civil-szakmai szervezetek delegálnák a bizottság tagjait. Mivel a Hungarikum törvény lehetőséget ad arra, hogy a MÁÉRT az értéktárak szervezését átadja a civil társadalomnak, javaslattal fognak élni a politikum felé annak érdekében, hogy a jogok átadása gyakorlatilag is megtörténjen. A jelenlevők egy „emlékeztető” dokumentumban több javaslatot is megfogalmaztak, melyet megküldenek a Földművelésügyi Minisztérium, a Hungarikum Bizottságnak és a MÁÉRT erdélyi tagszervezetei számára is.
A találkozón a Földművelésügyi Minisztérium Hungarikumokért felelős államtitkárságát Antal Andrea osztályvezető, a MÁÉRT erdélyi tagszervezetei közül a Magyar Polgári Pártot Biró Zsolt elnök, az RMDSZ-t Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke képviselte.
Biró Zsolt gratulált a szervezőknek a kezdeményezéshez és azon meggyőződésének adott hangot, hogy a szakmai szervezetek bevonásával lendületet kaphat az értéktár bővítése, mert jelenleg Erdély messze alulreprezentált a Hungarikum minősítéssel rendelkező termékek tekintetében. „Az engem személyesen büszkeséggel tölt el, hogy az 5 erdélyi érték 3 olyan településhez köthető ahol az MPP adja a polgármestert – mi a MÁÉRT Gazdasági és Önkormányzati Szakbizottságában (GÖSZ) vállalt feladatot tehát egyedüliként teljesítettük – de a cél, hogy éljünk a lehetőséggel, bizonyítsuk, hogy az erdélyi magyar kultúra az egyetemes magyar kultúra része, értékeink a magyarság értékei. Meggyőződésünk, hogy a Hungarikum törvény és a Kárpát-medencei értéktár elkészítése szerves része a nemzeti újraegyesítés folyamatának, és meggyőződésem, hogy a szakmai szervezetek bevonásával jelentős lendületet kap a folyamat kiterjesztése Erdélyben is. Gratulálok az RMGE-nek, és Sebestyén Csabának a kezdeményezéshez, a jelenlevő szakmai szervezeteket pedig csak biztatni tudom: éljenek a lehetőséggel. Magunk részéről minden ajánlást, előterjesztést szívesen fenntartunk a MÁÉRT ülésein, ígérhetem ezt a többi társszervezet nevében is, hiszen ez nem pártpolitika, ez közös ügyünk, a magyarság közös ügye.” – mondta Biró Zsolt MPP elnök.
Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke helyi kezdeményezésekről beszélt, olyanokról, mint a „Székely termék” vagy „Góbé termék”. „Ezek a védjegyek mind egy-egy termék presztízsét emelik, cél, hogy akár több, minél több márkajegy, védjegy emelje a székelyföldi gazdák által előállított termékek értékét” – emelte ki.
A jelenlevők egy „emlékeztető” dokumentumban több javaslatot is megfogalmaztak, melyet megküldenek a Földművelésügyi Minisztérium, a Hungarikum Bizottságnak és a MÁÉRT erdélyi tagszervezetei számára is.
Kolozsvár, 2015. március 20.
MPP/RMGE
