2015. november 28., szombat

„Bár ne történt volna meg" – Erdogan sajnálkozását fejezte ki az orosz vadászgép lelövése miatt

2015.11.28. 
Recep Tayyip Erdogan török elnök kifejezte sajnálkozását szombaton amiatt, hogy egy török vadászgép négy nappal korábban lelőtte az orosz légierő egyik vadászbombázóját a szíriai határnál. Az államfő most először tette ezt meg az orosz-török viszonyban komoly feszültséget okozó incidens óta.
Erdogan támogatói előtt beszélt. Ismét védelmébe vette az orosz gép lelövését, amelyet Ankara légtérsértéssel indokol, és bírálta Oroszországot szíriai beavatkozása miatt.
Mindazonáltal sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt.
„Bár ne történt volna meg (az orosz gép lelövése), de megtörtént. Reméljük, többé nem fordul elő hasonló eset" – mondta.
Mindkét félnek higgadtabban kellene viszonyulnia az ügyhöz – jelentette ki. Megismételte, amit az előző nap mondott: a párizsi klímakonferencia alkalom lesz a feszültségek elsimítására Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Erdogan beszéde előtt nem sokkal az ankarai külügyminisztérium arra kérte a török állampolgárokat, hogy „a helyzet tisztázódásáig" halasszák el nem sürgős utazásaikat Oroszországba, mert „problémákkal" szembesülhetnek ott.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken Moszkvában bejelentette, hogy Oroszország január 1-jétől felfüggeszti a török állampolgárok vízummentességét. Moszkva kifejezetten aggódik a Törökországban fennálló terrorveszély miatt, aminek közvetlen hatása lehet Oroszország biztonságára és állampolgáraira. „Mindenféle irányba utaznak fegyveresek Törökországon keresztül" – utalt rá az orosz tárcavezető.
Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó Moszkvában azt mondta, hogy Putyin elnök nem akar beszélni Erdogannal, mert Ankara nem hajlandó bocsánatot kérni a vadászbombázó lelövéséért. Usakov hozzátette: Moszkva megkapta a török fél felkérését egy lehetséges találkozóra a november 30-i párizsi klímacsúcs keretében.
MTI

Székelyzászló-ügy – Jogerős ítélet minősíti reklámzászlónak a székely zászlót

2015.11.28.
Jogerős ítéletben minősítette reklámzászlónak a székely zászlót a Bihar megyei törvényszék – írta internetes oldalán szombaton a Krónika napilap.
A nagyváradi helyi rendőrség 2014 augusztusában szólította fel Tőkés Lászlót, hogy távolítsa el európai parlamenti irodája erkélyéről a szolidaritásvállalás jeleként korábban kitűzött székely zászlót, amelyet a hatóság reklámzászlónak tekintett. Az önkormányzatnak alárendelt rendőrség 30 ezer lej és 50 ezer lej közötti pénzbírságot helyezett kilátásba, ha Tőkés László nem enged a felszólításnak. Az európai parlamenti képviselő ezt a felszólítást támadta meg a bíróságon. A Bihar megyei törvényszék ebben a perben mondta ki pénteken a jogerős elutasító ítéletet.
Kincses Előd, Tőkés László ügyvédje a per során azzal érvelt, hogy Románia súlyos elmarasztalásra számíthat az Európai Emberjogi Bíróságon a székely zászló üldözése miatt. Az ügyvéd idézte az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia elleni Bizottsága (ECRI) Romániáról szóló, 2014-es országjelentését. A dokumentum kitért a román hatóságok székely jelképeket üldöző magatartására, és felszólította Romániát, hogy alkalmazza az egyenlő bánásmód elvét a jelképhasználatban.
A nagyváradi a második olyan romániai eset, amikor a reklámzászlókra vonatkozó jogszabály alapján próbálják eltávolíttatni a székely zászlót. Tavaly októberben a Marosvásárhelyi Bíróság eltörölte azt a bírságot, amelyet a marosvásárhelyi rendőrség az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra (EMNT) rótt ki a reklámzászlónak minősített székely zászló kitűzése miatt.
A marosvásárhelyi bírák részben elfogadták az EMNT panaszát, a bírságot megrovásra enyhítették. Az EMNT fellebbezett a döntés ellen, amely – megítélése szerint – azt jelzi, hogy a bíróság is reklámzászlónak tekinti a székely zászlót. 
MTI

Több mint ezer fős tömeg gyűlt össze ma Csíkszereda főterén

Több mint ezer fős tömeg gyűlt össze ma Csíkszereda főterén, hogy felhívja a román kormány és a nagyvilág figyelmét az 1918. december elsején elfogadott Gyulafehérvári Nyilatkozatban tett – máig be nem tartott – ígéretekre. / Kérjük együtt alapvető jogaink alkotmányos garantálását!
Iochom Zsolt fényképe.
Iochom Zsolt felvételei
Az igazság, akkor is igazság marad, ha azt kevesen mondják ki!

2015. november 27., péntek

A tabudöntő szír jezsuita kimutatta: a terrorizmus a Koránban gyökeredzik

Miután megjelentettük az Erdélyi Polgárba az egyik doktorandusnő elmékedéseit, "Ezért nem érdemes félnünk az iszlámtól" Arra gondoltunk, hogy az alábbi cikket is jelentessük meg ne legyen csak a  mi véleményünk negatív. (Erdélyi Pogár)
Szőnyi Szilárd 2015.11.26.
Henri Boulad hazánkban is népszerű egyiptomi jezsuita. A szír-olasz származású szerzetes új megvilágításba helyezi a terrorizmus és a Korán kapcsolatát, és megoldást is kínál.
A párizsi terrortámadás után Az igazság órája – komoly levél a nyitott, mérsékelt és liberális muzulmánok számára címmel szólította meg Mohamed követőit Henri Boulad. Az Egyiptomban élő szerzetes egy korábban nem emlegetett szempontból világítja meg az iszlám és a terrorizmus kapcsolatát, mondván, a Koránnak két egymástól jól elkülöníthető része van. A békés passzusokra a mérsékelt muszlimok, a dszihadista buzdításra viszont a radikálisok fogékonyak. A tanulságos levelet az alábbiakban nyersfordításban közöljük.
Elképzelem gondterheltségeteket és zavarotokat, amit éreztek ezzel a szörnyűséggel kapcsolatban, amelyet bizonyára magatok is mélységesen elítéltek. Ugyanakkor azt is érzitek, hogy maga az iszlám is érintett, mivel ez a szörnyű vérengzés „Allah akbar” kiáltások kíséretében történt.
Ne próbáljátok mentegetni az iszlámot az alól, ami történt. Hagyjatok fel annak a jól ismert refrénnek az ismételgetésével, amit az iszlamisták által a világban elkövetett borzalmak után egyre hajtogattok: „Mindennek semmi köze az iszlámhoz”. Ne hangsúlyozzátok, hogy a muzulmán és az szélsőséges nem ugyanaz, mert ezzel elegánsan felmentitek az iszlámot az iszlám nevében elkövetett, ismétlődő erőszakcselekmények alól.
Helytelen azt állítani, hogy az iszlám nevében elkövetett kegyetlenkedéseknek semmi közük az iszlámhoz. Egy bizonyos „liberális” nyugati gondolkodás és egy bizonyos katolikus egyház – a nyitás és párbeszéd híveként – folyamatosan ezeket a szlogeneket hajtogatja, anélkül, hogy őszinte és nyílt párbeszédben érintené az igazi problémákat.
Ütött az „igazság órája”. Ideje felismerni, hogy az iszlám gondban van. Ez olyan probléma, amellyel az iszlámnak bátran, tárgyilagosan és bölcsen szembe kell néznie. Nem születik megoldás akkor, ha homokba dugja a fejét.
Egyáltalán nem kételkedem a nyitott és mérsékelt muzulmánok őszinteségében és jó szándékában. De nem erről van szó. Lehetünk őszinték, miközben teljes tévedésben vagyunk.
A muzulmánoknak túl könnyű felelőssé tenni, a „korrupt” és „imperialista” nyugatot mint minden bajok forrását. Túl könnyű azokat vádolni, akik kihasználják az iszlámot a saját érdekeik szerint. A probléma gyökere azonban magában az iszlámban rejlik. A muzulmánok mindig hajlamosak voltak arra, hogy bűnbakot találjanak, s a hibát másban, ne önmagukban keressék. Épp ideje, hogy feltegyenek maguknak néhány döntő kérdést, és felismerjék, hogy „a kukac a gyümölcsben van”. Ha elítélik és elvetik a barbár radikalizmust, amely zavarja őket, tegyenek egy kis erőfeszítést, hogy megtalálják az okát.
Akkor rájöhetnek, hogy az ok vallásuk alapító szövegeiben rejlik – Korán, Sunna, Hadith –, melyekben szerepelnek felhívások az intoleranciára, gyilkosságra és erőszakra. Ezeket a szövegeket még ma is tanítják az Azhar-on, a szunnita iszlám legmagasabb szintű felsőfokú oktatási intézményében, ahol a prédikátorok és ulémák, vallástudósok képzése folyik. Ezek a gyakran lázító tanok a pénteki prédikációkon keresztül eljutnak az egyszerű emberekhez, és a tankönyvek által az iskolás gyerekekhez is.
A X. század felé az iszlámnak lehetősége adódott, hogy válasszon a misztikus, mérsékelt és nyitott, mekkai út, valamint az erőszakos, hódító, medinai között. Sajnos az utóbbi mellett döntött, és a mekkai helyett a medinai szövegeket választotta a híres An nâsékh wal mansoukh „visszavonható és visszavont” doktrinában. [A Koránnak kronologikusan két része van. Az első, a mekkai a 610 és 622 közötti, a második, medinai a 622-től 632-ig, Mohamed haláláig kapott kinyilatkoztatásokat tartalmazza. Vannak a Koránnak olyan részei – szurák –, amelyeket visszavontak, és másikat helyeztek hatályba helyettük, felcserélve az előzőt. Ezt nevezik „visszavonható és visszavont” dekrétumnak – A fordító.]
Annak elkerülésére, hogy bárki visszatérjen ehhez a döntéshez, a kor hittudósai deklarálták, hogy „az ijtihad [iszlám szakkifejezés a független, szabad gondolkodás kifejezésére – A fordító] ajtaja” ezentúl zárva van, ami azt jelenti, hogy örökre meg van tiltva minden próbálkozás a kritikai gondolkodásra, amely megkérdőjelezhetne egy ilyen döntést.
A történelem során az iszlámnak a reformjára tett számos kísérlet mindegyike beleütközött ebbe a megváltozhatatlannak és visszafordíthatatlannak tartott dekrétumba. Mahmoud Taha neves szudáni mestert 1985. január 18-án Khartum főterén felakasztották, amiért azt javasolta, hogy fordítsák meg a „visszavonható és visszavont” doktrínát, vagyis helyezzék előtérbe a mekkait a medinaival szemben.
Az iszlám egérfogóban van, amelyet maga állított önmagának. Olyan egérfogóban, amelyből nem tud kijönni. Ezért vannak a muzulmánok aggodalomra okot adó helyzetben.
„Az iszlám új gondolkodói”, ahogy ma nevezik őket, olyan reformról álmodnak, amely által az iszlám összeegyeztethető lesz a modernitással. Példa erre a kimagasló gondolkodó, Abdennour Bidar kísérlete. Sajnos az ilyen bátor emberek gondolatai nem azonos súlyúak a 14 évszázada uralkodó szigorú és határok közé szorított iszlámmal.
Elképzelem, mennyire fájdalmas lehet számukra, hiszen annyira szeretnének kijáratot találni a zsákutcából, amelyben vannak.
A katolikus egyház ugyanezen a válságon ment keresztül, de sikerült kikeveredni belőle a II. vatikáni zsinatnak köszönhetően. Éppen ideje, hogy az iszlám is megtegye ezt a lépést, és hasonló aggiornamentót, megújulást éljen meg.
Jámbor óhaj? Utópia? Wishful thinking? Az iszlám megreformálható anélkül, hogy megváltozna?
Nem hiszem. De erre maguknak a muzulmánoknak kell megfelelni.

2015. november 26., csütörtök

Ígéretek helyett tervek – Kerekasztal-beszélgetés az alaptörvény-módosításról

Kiss Előd-Gergely 2015.11.25.
Az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban tett ígéretekről, alkotmánymódosításról és az önrendelkezés kivívásának lehetséges eszközeiről esett szó többek közt azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Magyar Polgári Párt (MPP) szervezett szerdán Kolozsváron szakértők bevonásával.
A City Plaza Szálloda konferenciatermében megtartott eseményen Biró Zsolt, az MPP elnöke elmondta: a beszélgetést azért épp mostanra időzítették, mert közeleg december elseje, és a gyulafehérvári nyilatkozatban a magyar közösségnek tett ígéreteit Románia mai napig nem teljesítette. Egyébként épp ezekre a lassan százéves ígéretekre alapozta az MPP ötpontos alkotmánymódosító javaslatcsomagját.
„Sajnos aktualitása van ennek a kérdésnek. Figyelmeztetni kell román honfitársainkat és az ország vezetőit arra, hogy a közel 100 éve tett ígéretek a mai napig nem valósultak meg. Akkor lehetünk lojális állampolgárai ennek az országnak, hogyha nem másodrendű polgároknak érezzük magunkat, és ahhoz, hogy ez megtörténjen, az alaptörvényben kell garantálni a magyar közösség jogait" – magyarázta Biró Zsolt. A beszélgetésen az alkotmány első cikkelyének módosítása mellett – amely kimondja, hogy Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam – a régiósítás, a decentralizáció és az autonómia kérdése is terítékre került.
Bakk Miklós kolozsvári politológus kifejtette: politikai kreativitásra van szükség az alkotmánymódosítás kivitelezéséhez. „Le kell fordítani a szépen hangzó, nagy ívű gondolatokat apró, konkrét javaslatokra, amelyeket meg kell magyarázni, nem látok más lehetséges stratégiát" – magyarázta.
Sabin Gherman kolozsvári újságíró ugyanakkor leszögezte: az ország régiósítása nem önmagában való cél, hanem eszköz, amellyel javítható az élet minősége. „Nálunk az alapvető gond az, hogy az alkotmány úgy van megszerkesztve, hogy a legerősebb érv legyen arra, hogy ne tegyünk semmit. Nem tudunk sem földet művelni, sem kultúrát ápolni, de az oktatást és az egészségügyi ellátórendszert sem tudjuk működtetni, mert vannak a törvényekben olyan cikkelyek, amelyek meggátolnak ebben" – fejtette ki Sabin Gherman.
Az Elegem van Romániából kiáltvány szerzője ugyanakkor elmondta, egy olyan erdélyi ernyőszervezetre lenne szükség, amelyhez az autonomista civil szervezetek, pártok csatlakozhatnak, ugyanis ha ez legalább félmillió embert tömörít, akkor az igényeiket sem tudná könnyen lesöpörni az asztalról a bukaresti hatalom.

Leader-akciócsoportok üléseztek Székelyföldért

2015. október 15.,  G.E.
Épülő Székelyföld Leader-partnerséggel címmel szervezett konferencián egyeztettek csütörtökön a csíkszeredai megyeházán Hargita, Kovászna és Maros megye Leader akciócsoportjainak képviselői. Az értekezleten részt vett a magyar agrár- és vidékfejlesztési államtitkár is.
Eddigi tevékenységükről számoltak be egymásnak a három székely megye Leader-csoportjai, majd szakelőadásokat hallgattak, végül kijelölték a fejlesztési irányt azÉpülő Székelyföld elnevezésű konferencián.
Házigazdai köszöntőjében Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke a megyehatárokon átnyúló együttműködések fontosságát hangsúlyozta. Könczei Csaba, a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője Tamás Sándor megyeelnök üzenetét tolmácsolta, aki biztosította a Leader-csapatot, hogy a megyei adminisztráció a jövőben is támogatni fogja őket. Mint az igazgató jelezte, az elmúlt három évben Kovászna megyében a három a Leader-akciócsoport 149 sikeres, önkormányzati, vállalkozói és civil szférából érkező pályázatot bonyolított le – ezeknek, mint mondta, településfejlesztő és gazdaságélénkítő hatásai vannak.
A konferencián előadással is résztvevő Kis Miklós Zsolt, a magyar kormány agrár- és vidékfejlesztési államtitkára a Székelyfölddel közös összefogási perspekívákról elmondta: a Leaderek keretében kialakított nemzetközi partnerségek esetében is előnyben vannak a magyarországi és a székelyföldi csoportok, hiszen a közös nyelv, kultúra révén könnyebben megy az együttgondolkodás, a közös tervezés. 
Előadásában ismertette a magyarországi Leader-támogatásokat, elmondta, a 2014–2020-as EU-s támogatási időszakban több forrás áll rendelkezésre, mint az előző periódusban. Felhívta a figyelmet arra, hogy a térségek közötti és nemzetközi együttműködésen alapuló projektekre elkülönített keret 1,9 milliárd forint, és várhatóan 2016-ban hirdetik meg a forrásokat a vidéki térségben működő mikro- és kisvállalkozásoknak, közjogi és magánjogi szervezeteknek, illetve magánszemélyeknek, továbbá az irányító hatóság által elismert helyi akciócsoportoknak.


A konferencián Köllő Miklós építész a székely falukép megőrzése kapcsán beszélt a Leader-pályázatokról, figyelmeztetett, hogy az uniós pályázatok miatt sem szabad aprópénzre váltani e sajátos épített örökséget, és szűk határidő miatt rossz tervet vagy gyenge minőségű munkát sem szabad elfogadni.
A konferencia végén, a Leader-akciócsoportok képviselői a 2007–2013-as időszakban tapasztalt problémák alapján javaslatokat fogalmaztak meg a jövőre nézve. 
Az összeállított lista szerint:
- közös képzéseket igényelnek az irányító hatóság, a Leader-egyesületek vezetői és alkalmazottjai számára
- szorgalmazzák az alulról való építkezést, tanulmányút szervezését, szakember felkérését tanácsadásra
- közbenjárást szeretnének a benyújtott visszaigénylés engedélyezési eljárásának gyorsítására, illetve a - bankoknál gyors, egy-két hónapra szóló kölcsönre
- szükségesnek látják a helyi és megyei tanácstól tagdíj befizetését a kistérségi társulásokon keresztül, a tanácsok segítségét pályázatok és stratégiák írásában, tanulmányutak szervezésében, fordításokban, jó gyakorlatok összekapcsolását, közös megjelenést, egymás népszerűsítését
- gyakoribb találkozókat szorgalmaztak a Leader-akciócsoportok képviselői között
- kérik a faluképvédelem terén az építési szaktanácsadó-bizottság működésének támogatását
- szorgalmazzák a közös székelyföldi módszertan elkészítését, építészeti minimális követelményeket, valamint a Leader gazdaságfejlesztő szerepének kiemelését.
Hargita megyéből a Csík Leader, a G10, a Homoród-Rika-Küküllő, a Sóvidék-Hegyalja; Kovászna megyéből az Alutus Régió Egyesület és az Angustia egyesület; Maros megyéből a Marosmenti Leader Egyesület, a Nyárádmente Leader Egyesület, valamint a Kis-Küküllő Leader képviselete vett részt a csütörtöki értekezleten.

Gazdasági, társadalmi és szociális fejlesztés uniós forrásból

2015.11.26.
Polgármesterekkel tartott megbeszélést a Csík Leader Akciócsoport csütörtökön, november 26-án a csíkszeredai megyeházán. A találkozó témája a 2014–2020-as időszak stratégiája volt, erre várja az akciócsoport az ötleteket, hogy intézkedéseit a térség gazdasági, társadalmi és szociális igényeihez igazítsa. A megbeszélésen jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Becze István megyei tanácsos is.
A jelenlevőket Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere, az akciócsoportban az önkormányzati munkacsoport vezetője köszöntötte, majd Mátéffy Mária, a munkaszervezet vezetője az elmúlt időszakról tájékoztatott. Mint elmondta, a Csík Leader Akciócsoport országos listavezető a civilszervezetek támogatásában, az elmúlt pályázási időszakban ezeken keresztül főként kulturális, turisztikai és sportrendezvényeket, terveket és tanulmányokat, oktatást és képzést támogattak. 
A 2014–2020-as időszakban mezőgazdasági egységek beruházásaira, termékeik feldolgozására és értékesítésére, gyümölcsfeldolgozásra és –értékesítésre, erdészeti fejlesztésre, a fiatal gazdák vállalkozásalapításának segítésére, turizmusfejlesztésre, a vidéki tevékenységek szélesítésére, örökségvédelemre, tanintézetek fejlesztésére és iskolán kívüli „after school” programok indítására stb. lehet pályázni.
A megbeszélésen felmerült a településeket összekötő kerékpárút kiépítése Csík térségében, a polgárvédelem megerősítése kistérségi központok létrehozásával, a műemlékek és a természeti értékek adatbázisának és tanulmányainak elkészítése, a turisztikai látványosságok és a szolgáltatások összekapcsolása a jobb eladhatóság érdekében, a gyógynövények bevonása a kereskedelembe, a turizmusba, az orvoslásba, valamint a nagyobb, több települést érintő vagy térségi jellegű rendezvények finanszírozása.
– Meg kell nézni, hogy milyen nagyobb térségi beruházásokra van szükség, és össze kell fogni a pénzek lehívásához. Olyan intézkedéseket kell kitalálni, amelyek a fiatal vállakozókat segítik, munkahelyeket teremtenek, a fiatalok itthon tartását segítik elő. Be kell vonni a közösséget és olyan tervet összeállítani, amely serkenti a gazdasági növekedést – mondta Borboly Csaba.
– Fel kell mérni az egyes szakterületek igényeit, és annak függvényében megvizsgálni a duális képzés lehetőségét, a gyakornokok bevonását az önkormányzatok, a különböző vállalkozások munkáiba. Ez is a fiatalok itthon tartását segíthetné elő – fejtette ki Becze István. 
Az akciócsoport a további ötleteket december végéig várja a településektől.

Kárpát-medencei vőfélytalálkozó lesz Földesen

2015.11.26.
Több mint 120 vőfélyt várnak péntektől vasárnapig a Hajdú-Bihar megyei Földesre, ahol már nyolcadik alkalommal rendezik meg a Kárpát-medencei vőfélytalálkozót – közölte a rendezvény sajtóreferense az MTI-vel.
Gönczi Mária tájékoztatása szerint a vőfélyek közel száz régi magyar településről érkezve idézik fel a magyarság lakodalmi szokásainak emlékét a földesi nagyközség Karácsony Sándor közösségi házában.
A szervezők igyekeztek úgy összeállítani a programot, hogy a színes lakodalmi szokások bemutatása mellett legyen idő a vőfélyek szakmai továbbképzésére és ismerkedésre is. A vőfélyek szakmai programjának idején a vőfélyfeleségek és a földesi asszonyok csigacsinálással múlatják az időt – tette hozzá.
Az érdeklődő közönség előtt november 28-án, szombaton kora reggel disznóöléssel nyitják a csárdát, és attól kezdve vasárnap hajnalig szünet nélkül, több helyszínen zajlanak az események.
A közösségi ház nagytermében vőfélyek, valamint népzenei és néptánc csoportok bemutatkozását, dramatikus népszokások felelevenítését láthatják az érdeklődők, az intézmény előterében pedig kézműves bemutatókkal várják a közönséget. Ezeken kívül lesz még néprajzi előadás, hagyományos lakodalmi sütemények vására, borkóstolás, kopjafa állítása, faültetés, közös fotózás – sorolta a programokat Gönczi Mária.
Hozzátette: a VIII. Kárpát-medencei Vőfélytalálkozó hivatalos megnyitója péntek délután lesz a földesi közösségi házban, majd a vőfélyek bemutatkozására, a lakodalmi rigmusok előadására kerül sor. Szombaton délelőtt a résztvevők kopjafát állítanak, a felső-háromszéki gazdák ajándékát, délután pedig a művelődési ház nagyszínpadán a vőfélyek és a művészeti csoportok önálló és közös műsorára várják az érdeklődőket. 
MTI

2015. november 25., szerda

Amerikai diplomata Romániát dicséri, miközben az semmibe veszi a tulajdonjogot

2015. november 25. 
Románia kiemelkedő eredményeket ért el a korrupció elleni harcban, és ezen a téren példát mutat az egész térség számára – állítólag ezt hangoztatta Hoyt Yee, az amerikai külügyminisztérium közép-európai és nyugat-balkáni ügyekért felelős vezető munkatársa, Victoria Nulandnak, az USA európai és eurázsiai ügyekért felelős külügyi államtitkárának egyik helyettese hétfőn Bukarestben.
A diplomata a Románia-Egyesült Államok munkacsoport (task force) idei ülésén vett részt. A munkacsoport évente értékeli a stratégiai partnerségi egyezménybe foglalt célkitűzések teljesülését, amiről 2011-ben Barack Obama amerikai és Traian Băsescu akkori román elnök írt alá közös nyilatkozatot Washingtonban. A bukaresti külügyminisztériumban megtartott mostani negyedik találkozón a kétoldalú kapcsolatok mellett a felek áttekintették a térség biztonsági kockázatait, és egyetértettek abban, hogy támogatják Moldova európai integrációját. 
Klaus Iohannis államfővé választása óta Bukarest az amerikai-román stratégiai partnerség gazdasági téren való kamatoztatására is hangsúlyt próbál helyezni. Ebben a vonatkozásban került hétfőn ismét előtérbe a korrupció témája: Washington ugyanis ennek megfékezésétől teszi függővé a gazdasági kapcsolatok fejlesztését. Az Egyesült Államok újonnan kinevezett bukaresti nagykövete, Hans Klemm – de korábban a külképviselet ügyvivője is – rendszeresen megszólalt a román médiában, vagy tüntetőleg találkozót kért a román vezetőktől, ha a parlament megtagadta valamely korrupciógyanúba keveredett tagja mentelmi jogának felfüggesztését.
Az amerikai-román stratégiai partnerségről 2011-ben aláírt közös nyilatkozatban rögzítették, hogy Románia befogadja a NATO rakétavédelmi rendszerének egyes elemeit. Bár az eredeti tervek szerint a rakétapajzs romániai része 2015-ben vált volna működőképessé, a munkacsoport mostani nyilatkozata szerint „még dolgoznak” véglegesítésén. A dél-romániai Deveselun épülő rakétabázis leghamarabb 2016 tavaszán válhat ütőképessé.
Mi lesz a restitúcióval?
Hoyt Yee bukaresti látogatásáról és tárgyalásairól a sajtó kizárólag a román külügyminisztérium által kiadott kommüniké alapján tájékoztatott, ami azt jelenti, hogy a diplomatát nem engedték a média közelébe. Nem tudni tehát, hogy Yeenek volt-e alkalma és hajlandó volt-e szóba hozni a romániai restitúció ügyének botrányos, a jogállamiságot megkérdőjelező helyzetét. Tőkés László erdélyi európai képviselő ugyanis egy 2014. december 3-i levélben kérte az amerikai külügyminisztertől, hogy sürgesse meg a román kormánynál a kommunista diktatúra idején elkobzott egyéni, közösségi és egyházi javak jog szerinti, in integrum történő visszaszolgáltatását, illetve a megfelelő kárpótlást, ami mindmáig nem történt meg az elvárt módon. 
Hoyt Yee 2015. február 6-án kelt levelében ezt írta az EP-képviselőnek: „A külügyminiszter úr engem kért meg, hogy nevében válaszoljak Önnek. Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége továbbra is elkötelezett a Székely Mikó Református Kollégium ügyében. Nagykövetségünk szoros figyelemmel követte az eseményeket, több alkalommal megfigyelőt is küldtünk a kapcsolatos bírósági tárgyalásokra. Tudomásunk szerint európai szinten megfellebbezték a bíróság döntését, és a fellebbviteli eljárást is figyelemmel fogjuk majd kísérni. A fasiszta és a kommunista rendszerek idején elkobzott épület- és földvagyon visszaszolgáltatásának lassú üteme továbbra is emberi jogi vonatkozású aggodalmakra, illetve a vallásszabadsággal és a jogállamisággal kapcsolatos aggályokra ad okot. Tájékoztatom, hogy minden lehetőséget megragadunk arra, hogy a román kormányt a nemzeti és vallási kisebbségekkel szembeni kötelezettségei mielőbbi teljesítésére ösztönözzük, és gyorsítsák fel közösségi javaik restitúcióját. A visszaszolgáltatási törvény 2013-as módosításai ellenére a folyamat továbbra is nehézkes és túlságosan vontatott. Külügyminisztériumunk holokauszt-ügyekért felelős biztosa, Nicholas Dean a közeljövőben Romániába látogat, hogy további szükséges lépésekről egyeztessen a kormánnyal.”
Dean biztos már február hónap végén felkereste Bukarestet, de mint kiderült, többnyire a holokauszt-túlélők vagyonbiztosítását és kárpótlását szorgalmazta a román illetékeseknél, egy interjúban pedig futólag megemlítette: a görögkatolikus egyházat érte a legnagyobb sérelem a diktatúrában. Eközben a történelmi magyar egyházaktól elbitorolt és más közösségi tulajdonok visszaszolgáltatását a román hatóságok negyedszázada szabotálják, sőt, perbe fogtak, meghurcoltak és elítéltek olyanokat, akik a restitúciós ügyekben törvényesen és jóhiszeműen eljártak.

Megszólalt a orosz pilóta, figyelmeztetés nélkül lőtték le a törökök a vadászbombázót

2015. november 25. 
A kedden lelőtt orosz Szu-24-es egyik pilótája azt állítja, nem kaptak figyelmeztetést a török légtérvédelemtől. Moszkva azt is tagadja, hogy csak egyáltalán berepültek volna a török légtérbe. Az ankarai vezérkari főnökség viszont azt állítja, hogy 5 perc alatt tízszer szólították fel a vadászbombázót, hogy repüljön ki a területükről.
Egy polgári repülőgép pilótája állítja, hallotta a török légierő üzenetét, amin a Reuters szerint is hallani a felszólításokat.
Egy tizenkétórás mentőakció során megmentették Konsztantyin Muraktin kapitányt, a kedden lelőtt Szu-24-es vadászbombázó pilótáját. Társával a lázadók végeztek: katapultálás után, az ejtőernyős ereszkedés közben lelőtték – írja a BBC.
„Nem kaptunk figyelmeztetést arra, hogy hagyjuk el a törökök felségterületét” – jelentette ki Muraktin az orosz állami tévének. A gép pilótája azt is kizártnak tartja, hogy megsértették volna Törökország légterét.
[Forrás: index.hu]

Nem lesz magyar-magyar választási összeborulás Vásárhelyen

2015. november 25. 
A marosvásárhelyi előválasztást követően, még november elején a Néppárt elnöke, Szilágyi Zsolt azt javasolta az RMDSZ-nek, hogy a magyar-magyar versenyből győztesként kikerülő Soós Zoltán legyen közös jelölt az önkormányzati választáson. Azt szorgalmazta, hogy a két párt kössön egy választási koalíciót a választások idejére, mely garantálná a magyar szavazatok maximalizálását.
A három héttel ezelőtti javaslattal kapcsolatosan a Kossuth Rádió megkeresésére Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt nyilatkozta: az előválasztás csak a polgármesterjelölt személyéréről szólt, és nem arról, hogy „csinálnak egy lecsót”, amely révén aki kiesett a versenyből, az most más megoldással mégis bejut az önkormányzatba. Azt is kifejtette, hogy a Magyar Polgári Párttal (MPP) „mindenképpen” összefognak, de azzal a párttal, amelynek a célja az RMDSZ térdre kényszerítése, és amelynek tagjai „igazi politikai vándorok”, nem működnek együtt.
Szilágyi Zsolt Kelemen Hunor szavaira reagálva azt mondta a Kossuth Rádiónak, hogy mindkét párt helyi szervezete támogatja az összefogást, csak az RMDSZ országos vezetősége kellene jobb belátásra térjen. Hozzátette: a kommunizmussal együtt lejárt az egypártrendszer ideje, időszerű lenne, ha a magyar pártok tárgyalóasztalhoz ülnének.
[Forrás: Főtér]

Mennyire technokrata a Dacian Cioloș vezette szakértői kormány?

2015. november 25. Bogdán Tibor
A technokrata Dacian Cioloş szakértőinek nevezett kormányában akad néhány miniszter – a tárcavezetők egyharmada –, aki nem tagja ugyan egyetlen pártnak sem, politikai szimpátiákkal, kapcsolatokkal gyanúsítható.
Szociáldemokrata kötődésű miniszterek
A kormány miniszterelnök-helyettese, a regionális fejlesztési tárca vezetője, Vasile Dâncu „minden kétséget kizáróan” a Szociáldemokrata Párt (PSD) embere: korábban a PSD meghatározó politikusa, Adrian Năstase kormánya idején miniszter is volt. A szociológus a párt „kolozsvári csoportjának” egykori politikusa, aki most sem tagadja, hogy még mindig közel áll a szociáldemokratákhoz. A „kolozsvári csoport” egyébként éveken át meghatározta a szociáldemokraták politikáját.

Az sem titok, hogy Dâncu épp Daniel Cioloş kormányfő és Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök közötti egyeztetések nyomán kapta a kormánytisztséget, annak fejében, hogy a PSD megszavazza az új kormányt. Maga a pártelnök is Vasile Dâncu „tanítványa”, Liviu Dragnea nyomban megválasztása után Kolozsvárra utazott és két napon át hallgatta a szociológus tanácsait. Szociáldemokrata források szerint különben Ponta távozása után Dragnea éppen Dâncut akarta megtenni kormányfőnek, ám tervébe beleszóltak az utcai tüntetések.
A Cioloş-kormány belügyminisztere, Petre Tobă szintén szociáldemokrata-kötődésű. Soha nem volt ugyan párttag, de valahányszor a szociáldemokraták hatalmon voltak, minden alkalommal fontos tisztségeket töltött be. 2009-ben, a szociáldemokrata-demokrata liberális nagykoalíció idején nevezték ki a román rendőrség vezetőjévé, Gabriel Oprea javaslatára. Emil Boc kormányfő 2010-ben leváltotta, a Ponta-kormány hatalomra kerülésével azonban ismét elfoglalhatta ezt a tisztséget, az akkori belügyminiszter, Ioan Rus kérésére. Petre Tobă még Radu Stroe, Mircea Duşa és Gabriel Oprea belügyminisztersége idején is megőrizte tisztségét. Miniszteri kinevezése alkalmával felfüggesztették ugyan rendőrparancsnoki tisztségéből, ám mandátumának lejártakor ismét elfoglalhatja a posztot.
Tobă egyébként igen fontos időszakban lett belügyminiszter, hiszen tárcája szervezi meg a jövő évi helyhatósági és parlamenti választásokat. Neve szerepel a Mehedinţi megyei helyi tanács volt elnöke, Adrian Duicu bűnvádi dossziéjában is: a tanácselnök azt állította, hogy komoly befolyása van a belügyminiszter több vezető káderére, közöttük a román rendőrség parancsnokára is.
Törpepártok tárcavezetői
A parlamenttel való kapcsolattartásáért felelős miniszter, Ciprian Bucur a Konzervatív Párt és a Călin Popescu Tăriceanu által vezetett Liberális Reformpárt egyesüléséből létrejött Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) Galac megyei képviselőjével, Bogdan Ciucával, a képviselőház jogi bizottságának elnökével áll szoros kapcsolatban. Bucur a képviselőház jogi bizottságának osztályvezetőjeként jó kapcsolatokat ápolt a bizottság alelnökével, a szociáldemokrata Ciprian Nicával is.
Politikai megfigyelők éppen jó politikai kapcsolataival próbálják magyarázni azt, hogy Bucurnak jóformán semmilyen „rázós kérdést” nem tettek fel a miniszteri kinevezését megelőző parlamenti meghallgatáson, jóllehet éppen a parlament előtt csúfosan elbukott igazságügyi miniszter-jelölt, Cristina Guşeth után következett. A bizottság tagjai a meghallgatásán szelídnek bizonyultak, mi több, egyenesen a kormány legjobb miniszterének titulálták.
A Cioloş-kormánynak két, egykori parasztpárti politikus is tagja. Costin Grigore Borc, a gazdasági, kereskedelmi és üzleti körökkel fenntartott kapcsolatokkal foglalkozó tárca nélküli minisztere – a kabinet másik miniszterelnök-helyettese – Emil Constantinescu államfő mandátuma idején Radu Vasile miniszterelnök kabinetfőnöke volt. Borc még Corneliu Coposu idejében lett tagja a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártnak. 1991 és 1994 között a szervezet akkori elnökének, Coposunak „szárnysegédje” volt.
Marius Bostan távközlési és információs miniszter ugyancsak tagja volt a parasztpártnak, amelynek egyetemi ifjúsági szervezetét vezette. Victor Ponta kormánya idején a Telekom Romania vállalat igazgatótanácsi tagja volt, ez pedig a szociáldemokratákhoz közelíti őt.
Független kormány?
A Cioloş-kormány összetétele ellen zúgolódnak a nemzeti liberálisok, akik mellőzöttnek érzik magukat, és elképzelhetetlennek tartják, hogy még a Parasztpárt is képviselőkkel rendelkezik a kabinetben, amelyben a PNL egyetlen embere sem kapott helyet.
Jóllehet a kormány beiktatásán Klaus Johannis államfő külön kiemelte, hogy Románia élén talán még sohasem állt ennyire független kormány, Dacian Cioloş kabinetje azonban mégsem rendelkezik teljes szabadsággal. A kormány ugyanis nem függetlenítheti magát a politikától, a kabinet projektjeinek parlamenti támogatásra lesz szükségük, ezeket a projekteket a kormány és a politikai pártok közötti – alighanem kemény – egyeztetések árán lehet csak megvalósítani.

Továbbra sem könnyű kijutni Borsnál Magyarországra

2015. november 25. Fried Noémi Lujza
Továbbra is hosszú időbe telik átjutni Borsnál a román-magyar határon Magyarországra. Romániába jövet mintegy húsz-harminc percet kell várni, a kilépési idő hosszabb, mintegy 40 perc. Ez főként a magyarországi települések és Nagyvárad között ingázók életét keseríti meg.
Valamelyest felgyorsult a forgalom a román-magyar határátkelőn a határellenőrzések szigorításának első napja óta, de továbbra is hosszú a várakozási idő Borsnál. Biharkeresztesen élő, Nagyváradon dolgozó olvasónk tapasztalata szerint Romániába jövet mintegy húsz-harminc percet kell várni, az országból történő kilépés hosszabb időt, mintegy 40 percet igényel.
A Biharkeresztes–Nagyvárad buszjáratot üzemeltető nagyváradi Helyi Közszállítási Vállalatnál szóvivője, Carmen Tocuţ a Maszolnak elmondta: szigorúbban és részletesen ellenőrzik a járataikon utazókat. Volt rá eset, hogy egy órát tartott a menetrend szerint közlekedő busz utasainak ellenőrzése a Romániából való kilépéskor.
A román határrendőrök korábbi közlése szerint az ellenőrzés szigorításának az a célja, hogy megelőzzék olyan emberek határátlépését, akik háborús övezetből érkezhetnek, és esetleges tevékenységük a biztonságot fenyegetheti. A várakozási idő csökkentése érdekében bővítették a szolgálatot teljesítő határrendészek számát, ahol lehet több sávot is megnyitottak, ugyanakkor arra kérik az utazókat, hogy az utazók ne a legforgalmasabb útvonalakat válasszák a határátkelésre.
A Magyarországról Romániába való átlépéshez tapasztalataik szerint is kevesebb idő kell. A szóvivő felvetésünkre elmondta: az utasok számát nem befolyásolja a szigorítás, az alaposabb ellenőrzések bevezetése óta is 20-50 személy utazik a járatokon.
A szigorítások leginkább azoknak az életét keserítik meg, akik valamelyik határ menti magyarországi településen vásároltak ingatlant, és onnan ingáznak naponta Nagyváradra. Az ingázást ugyan nem lehetetleníti el a megnehezített határátkelést, de kellemetlen. Számolni kell a hosszabb várakozással, és korábban kell elindulni Keresztesről Nagyváradra” – nyilatkozta egy Biharkeresztesen élő olvasónk.
Majdnem lekéste a próbát
Rosszabbul járt Herman Ferenc nagyváradi színművész, az M.M. Pódium tagja, aki a debreceni Csokonai Színházban meghívott vendégként játszik. A szigorított ellenőrzések első napjaiban, november 17-én volt legutóbb Debrecenben. Aznap majdnem lekéste a próbát, mivel másfél órát kellett várakoznia a határnál.
„A kocsisor nagyon feltorlódott, ötpercenként haladtunk egy métert, pedig négy sávon engedték az autókat” – mesélte a Maszolnak. A rendőrkutyás határőrök nagyon szigorúak voltak, az iratokat is, a járműveket is ellenőrizték, akadt autó, amelynek alját tükörrel is megvizsgálták. A színművésznek visszajövetelkor mintegy 25 percet kellett várnia, igaz, akkor már este 11 óra volt.
Az iratokat végigfuttatják a rendszeren
Szigorúbb határellenőrzésről számolt be az a nagyváradi olvasónk is, aki vállalkozása számára áruért megy általában hetente Magyarországra. „A személyi igazolványokra nem csak rápillantanak, mint eddig, hanem a számítógépes rendszerben is ellenőrzik az iratokat, kérik az autó papírjait, a csomagtartóba is benéznek” – mesélte.
Szerinte is szigorúbb az ellenőrzés a Romániából való kilépéskor, mint visszatéréskor, de az sem törvényszerű, hogy sokat kelljen várni kilépéskor. Míg hétfőn több mint fél órát várt a határnál, kedden délelőtt nem kellett várakoznia, mert nem volt kocsisor – tájékoztatott a vállalkozó.

A menekültekkel érkezett Európába a párizsi stadion másik öngyilkos merénylője is

2015-11-22 
A BBC értesülései szerint a párizsi stadionnál, a Stade de France-nál öngyilkos merényletet elkövető másik terrorista a M. al Mahmod névre kiállított útlevéllel utazott, és ő is a menekültekkel együtt érkezett Párizsba Görögország felől. 
A francia rendőrség vasárnap adta közreadta a Stade de France-nál támadó merénylő fényképét, és a lakosság segítségét kérte az azonosításában. 
A BBC számára bemutatott dokumentumok szerint a Mahmod nevet használó férfi is október 3-án Lerosz szigetén érkezett az Európai Unió területére Ahmad al Mohammaddal együtt, aki szintén a párizsi stadionnál robbantotta fel magát. Al Mahmod egy kompjegyet vett a szigeten, és azzal mentek tovább Európába.
Korábban már nyilvánosságra került, hogy a szír útlevéllel érkező Ahmad al-Mohammad a menekülteket segítő új eljárásoknak köszönhetően kapott egy ideiglenes útlevelet Görögországban. Őt a párizsi támadás után a holtteste mellett talált útlevél alapján azonosították, illetve a holttestről vett ujjlenyomat egyezett azzal, amit októberben a görög hatóságok regisztráltak.
Egyáltalán nem biztos azonban, hogy ez a két ember igazi neve. Nagy valószínűséggel már eleve hamis szír útlevéllel érkeztek, így valódi azonosításuk kétséges. Ezt az is bizonyítja, hogy nemrég a szerb-macedón határ melletti Presevóban is találtak egy szíriai férfit, akinek pont ugyanolyen útlevele volt mint Ahmad al-Mohammadnak. Abban is ugyanez a név és születési dátum szerepelt. Az iratok szerint mindketten 1990. szeptember 10-én születtek a szíriai Idlibben. 
A terroristák november 13-án a párizsi stadionban 80 ezer néző előtt zajló francia-német mérkőzésen akartak robbantani, de a biztonságiak kiszúrták őket. Nem jutottak be és már ment a meccs, amikor a stadionon kívül mindhárman felrobbantották magukat. A három támadásban egy civil halt meg és a három merénylő. 
A stadionnál magát felrobbantó harmadik öngyilkos merénylőt Bilal Hadfinak hívják. Ő Belgiumban élt, és állítólag harcolt az Iszlám Állam soraiban. 
A korábbi információk alapján megpróbáltuk felvázolni a párizsi merényleteket elkövetők személyazonosságát és kapcsolatait. Azóta folyamatosan új információk jelennek meg, így a grafikánkon látható információk már nem teljesen aktuálisak. Kiderült például, hogy a Saint Denis-ben a kommandósok által megostromlott házban nem egy nő, hanem egy férfi robbantotta fel magát. A holttest DNS-azonosítása nem vezetett eredményre, a merénylő nem szerepel a rendőrségi nyilvántartásban.

Orosz vadászgépet lőttek le a török harci gépek

2015.11.24. |
Az orosz légierő Szu-24-es vadászbombázóját lőtték le török harci gépek a török-szíriai határnál – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.
A tárca közleményében egyúttal tagadta azt, hogy az orosz gép megsértette volna Törökország légterét.
A török hadsereg illetékesei azt mondták, hogy a gép berepült az ország légterébe, és mielőtt lelőtték, többször is figyelmeztették, hogy távozzon onnan.
Hírügynökségi jelentések szerint a lelőtt vadászbombázó két pilótájának sikerült katapultálnia.
Még nem tisztázott, hogy török harci repülőgépek, vagy a földi légvédelem lőtte le az orosz légierő SZU-24-es vadászbombázóját. A NATO is figyelemmel kíséri a helyzet alakulását.
Török harci repülőgépek lelőttek kedden reggel a török-szíriai határnál egy orosz vadászbombázó repülőgépet – jelentette több forrás. Az orosz védelmi minisztérium nem sokkal később megerősítette, hogy az orosz légierő Szu-24-es vadászbombázóját lőtték le, feltehetően a földről.
Meg nem nevezett török állami források szerint az orosz gép megsértette a török légteret, és a török légierő öt percen belül tízszer figyelmeztette erre az „ellenséges” gép legénységét, távozásra szólította fel. A legújabb hírek szerint két harci gép közelítette meg kedden a török határt Szíria felől, és az egyiküket lőtték le török vadászgépek, előzőleg figyelmeztetve őket a légtérsértésre – közölték török kormányzati tisztségviselők.
Az oroszok szerint gépük nem sértette a török légteret 
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz légierő Szu-24-es vadászbombázóját lőtték le, feltehetően a földről. A minisztérium tagadta, hogy az orosz gép megsértette volna a török légteret. A gép ekkor Szíria felett repült hatezer méteres magasságban, és nem Törökország légterében volt, amit a földi repülésfigyelő eszközök is rögzítettek – közölte az orosz minisztérium. Közölték: bizonyítani tudják, hogy a gépet nem a török légtérben lőtték le.
A Kreml hitelt érdemlően tudja, hogy a lelőtt Szu-24-es orosz vadászbombázó szíriai terület felett repült – hangsúlyozta kedden Szocsiban Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, aki szerint várható, hogy Vlagyimir Putyin államfő hamarosan nyilatkozik az ügyben.
„Helytelen volna most bármilyen értékelést adni, feltételezéseket vagy következtetéseket levonni addig, amíg nem rendelkezünk az összes információval” – mondta újságíróknak az orosz elnök szóvivője, a Moszkva és Ankara közötti kapcsolatok jövőjével kapcsolatos kérdésre reagálva.
Dmitrij Peszkov az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint cáfolta azokat a török sajtóértesüléseket, amelyek szerint Putyin a gép szíriai lezuhanása miatt kérné az orosz biztonsági tanács rendkívüli ülésének összehívását.
„Egyelőre nem hallottuk az orosz védelmi minisztériumból, mi okozta a gép lezuhanását. Megbízhatóan tudjuk, hogy a gép szíriai légtérben, Szíria felett tartózkodott. A tárca közleményében szerepelt a ‘feltételezhetően’ szó” – mondta Peszkov arra a kérdésre válaszolva, hogy alkalmazza-e Moszkva az ENSZ Alapokmányának 51. cikkét, amely elismeri az államok önvédelmi jogát.
A gép az AFP francia hírügynökség értesülése szerint Szíria északnyugati csücskében, Idlíbtől nyugatra zuhant le, ahol több napja heves harcok dúlnak az orosz légierő támogatta szíriai kormányerők és a lázadó csoportok között.
Az orosz vadászgép lelövése miatt előreláthatólag nem marad el Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdára tervezett ankarai látogatása. „Nincs változás a programban” – közölte a török külügyminisztérium az AFP francia hírügynökséggel az incidens után.
A Hürriyet című török ellenzéki napilap viszont internetes oldalán – egy orosz szóvivőre hivatkozva – azt írta, hogy Lavrov lemondja a látogatást.
Szíriai területre zuhant – a lázadók szerint az egyik pilóta meghalt
A Dogan török hírügynökség meg nem nevezett katonai forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a gép szíriai területen zuhant le.
A gép lelövéséről készült videofelvételen látszik, amint a gép kigyullad, a két pilóta katapultál és ejtőernyővel leereszkedik. A gép egy hegynek csapódott.
Rámi Abderrahmán, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű emigráns szervezet vezetője úgy értesült, hogy a gép a Türkmén-hegységben, a tengerparti Latakia tartomány területén csapódott a földnek.
A CNN Türk török hírtévé úgy tudja helyi forrásokból, hogy az egyik pilóta a szíriai türkmén kisebbség harcosainak fogságában van, és keresik a másik pilótát. Ezzel kapcsolatos, hogy egy szíriai lázadócsoport videofelvételt küldött Reuters hírügynökségnek, amelyen a szíriai-török határnál kedden lelőtt orosz gép (egyik) pilótája látható, aki a földön fekszik mozdulatlanul, súlyos sérülésekkel. Az egyik lázadó szerint a pilóta halott. A szóban forgó személy nem tett említést a lelőtt orosz gép másik pilótájáról, aki ugyancsak katapultált. A másik pilótának egyelőre nyoma veszett.
A Türkmén-hegységben az utóbbi napokban a szíriai kormányhadsereg orosz légitámadások fedezete alatt támadott lázadókat.
A NATO rendkívüli tanácskozást tart
A NATO figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és állandó kapcsolatban áll a török hatóságokkal a török-szíriai határ közelében lelőtt orosz vadászbombázó ügyében – közölte az észak-atlanti szervezet egy meg nem nevezett tisztségviselője, de egyelőre többet nem volt hajlandó közölni az incidenssel kapcsolatban. A NATO Törökország kérésére rendkívüli tanácskozást tart kedden délután – jelentették be Brüsszelben. A tanácskozás 17 órakor kezdődik.
A lelőtt Szu-24-es vadászbombázó
A Szu-24 – NATO kódnevén Fencer – szovjet-orosz kétszemélyes, változtatható nyilazású szárnyú, légi utántöltésű, nagyteljesítményű fedélzeti számítógéppel felszerelt vadászbombázó. Földközeli szárazföldi és tengeri célpontok elleni nappali és éjszakai rakéta- és bombatámadások végrehajtására tervezték. Ebbe a géptípusba építették be először a Puma navigációs rendszert.
A gép fegyverzetéhez bombák, irányítható és nem irányítható rakéták, illetve különböző kaliberű ágyúk tartoznak.
A Pavel Szuhojról elnevezett repülőgépgyárban és tervezőirodában tervezték az 1960-as években. Több éven át tartó kísérletek után 1975-ben állították hadrendbe. Sorozatgyártását 1971-ben kezdték meg Komszomolszk-na-Amure repülőgépgyárában és a novoszibirszki Cskalov üzemben, majd a novoszibirszki gyárban 1983-ban áttértek a gép továbbfejlesztett változatának, a Szu24M-nek a gyártására, amelynek a sorozatgyártása 1993-ig folytatódott, amikor áttértek egy újabb korszerűsített változat, a Szu-24MK gyártására.
Az 1988-1992-es években Szu24MK típusú gépeket Algéria, Líbia, Irán, Irak és Szíria is vásárolt Oroszországtól.
A Szu-24 alapján fejlesztették ki az 1970-es évektől a Szu-24MR felderítő és a Szu-24MP elektronikus felderítő változatot, amelyből mindössze tíz darab készült.
A Szu-24 gépcsaládból összesen mintegy 1400 darabot gyártottak.
MTI

Támogatják Şova letartóztatását

2015.11.25. 
A szenátus jogi bizottsága támogatja, hogy a törvényhozás engedélyezze a korrupcióval gyanúsított Dan Şova szociáldemokrata szenátor – Victor Ponta volt kormányfő feltételezett bűntársa – előzetes letartóztatását.
A korrupcióellenes ügyészség a múlt héten közölte, hogy újabb ügyben indított bűnvádi eljárást Şova ellen, akit Pontával együtt szeptemberben állítottak bíróság elé.
Şovát most ismét befolyással való üzérkedéssel gyanúsítják: állítólag közbenjárt a govorai (Vâlcea megye) hőerőmű igazgatójánál, hogy az állami vállalat havi 10 ezer eurós jogi tanácsadói szerződést kössön egy ügyvédi irodával, amelytől minden hónapban megkapta a pénz felét.
A jogi bizottság tegnapi – öt szavazattal kettő ellenében, három tartózkodás mellett elfogadott – állásfoglalása ajánlás jellegű, a szenátus plénuma várhatóan december másodikán titkos szavazással dönt arról, hogy hozzájárul-e Şova őrizetbe vételéhez, illetve előzetes letartóztatásához.

Nyerges Attila az Ismerős Arcok frontembere a sepsiszentgyörgyi atrocitásról

http://szekelyfold.ma/hirek/nyerges-attila-az-ismeros-arcok-frontembere-a-sepsiszentgyorgyi-atrocitasrol
2015-11-25
Fekete ruhás, csuklyás rendőrök szakították meg az Ismerős Arcok sepsiszentgyörgyi koncertjét. A rendőrök a közönséget kiterelték a szórakozóhelyről, az együttes pólóit, lemezeit, relikviáit áruló kereskedő portékáját pedig lefoglalták.
Nyerges Attilával az Ismerős Arcok zenekar énekesét az N1TV készített interjút a múlt heti sepsiszentgyörgyi atrocitásról.


itthon.ma  N1TV

2015. november 24., kedd

Újra virust telepítettek az Erdélyi Polgárra "ismert" ismeretlen személyek

Alig telt el egy fél év újra virust kapott "ajándékba" az Erdélyi Polgár! valószínűsíthető, hogy azok tették akiknek nem kedvezett valamelyik kommentünk.
Több órán át próbáltuk megkapni de eddig nem sikerült. Valószínű, hogy valamelyik cikkre építették,hogyne lehessen elolvasni. Erre azét is gondolunk mert, hogy  most is "jelen" van a vírus...
Az, hogy belső vagy országon kivűli volt a "ajándékozó" még nem tudjuk, de dolgozunk rajta.
Reméljük, hogy a kedves olvasóink megértik és nem fognak neheztelni és továbbra is olvassák az Erdélyi  Polgárt. Köszönjük!

Ellehetetlenítette az ingázást a román-magyar határátkelőkön megszigorított ellenőrzés

2015.11.24. 
„Ellehetetlenítette" a magyarországi határ menti településeken lakó, de Nagyváradon dolgozó személyek ingázását a szigorított határellenőrzés, amelyet múlt csütörtökön vezetett be a román határrendészet – írja keddi számában a Krónika napilap.
Az ideiglenes jelleggel bevezetett szigorított ellenőrzések miatt az elmúlt napokban több mint egy órát kellett várakozniuk azoknak, akik az Ártánd-Bors határátkelőhelyen akarták átlépni a román-magyar határt. Románia uniós csatlakozását követően több ezren költöztek a Nagyváradtól alig pár kilométerre fekvő magyarországi településekre, ahonnan továbbra is a romániai nagyvárosba járnak dolgozni. November elején pedig Biharkeresztesen toboroztak magyarországi munkavállalókat egy nagyváradi ipari park vállalatai.
Egy, a Krónikának nyilatkozó ingázó elmondta, hogy amikor nyolc évvel ezelőtt házat vásárolt Biharkeresztesen, abban reménykedett, hogy Románia hamarosan belép a schengeni térségbe, és megszűnik a határellenőrzés. Ehelyett most ismét csak hosszú sorbaállás után lehet átlépni a határt. A nyilatkozó szerint ez különös nehézséget jelent a nagyváradi iskolába járó gyereke számára.
A nagyváradi helyi tömegközlekedési vállalat nemrég autóbuszjáratot indított Biharkeresztesre. A vállalat illetékese elmondta, ha hosszú ideig fennmarad a szigorított határellenőrzés, nem lesz fenntartható a járat.
A román határrendőrség múlt héten közölte, hogy ideiglenes jelleggel vezették be a szigorított ellenőrzést, melynek célja, hogy megelőzzék olyan emberek átlépését a határon, akik háborús övezetből érkezhetnek, és esetleges tevékenységük a biztonságot fenyegetheti.
Közölték, hogy a szigorított ellenőrzést belépésnél és kilépésnél egyaránt alkalmazzák. A hatékonyság érdekében a román határrendészet megnövelte az iratok ellenőrzését végző személyzet létszámát és a határátlépés lebonyolítására használt sávok számát is.
MTI

Így jutnak fegyverekhez a terroristák Európában - egyszerűen a "hangya-kereskedelemmel"

2015.11.24.
Sokakat foglalkoztat a kérdés, hogyan tudják becsempészni a terroristák Európába az AK-47-eseket, pisztolyokat, gránátokat. A válasz nagyon egyszerű, és egyben döbbenetes.
Nyolc nappal a párizsi merényletek előtt Németországban az autópályán dolgozó rendőrök megállítottak egy autót rutinellenőrzésre. Az 51 éves montenegrói sofőr azt állította, hogy párizsi vakációra készül, és szeretne feljutni az Eiffel toronyba. A rendőröknek valami gyanús lehetett, így alaposan átkutatták a bérelt autót, ahol rejtett zugokban hatalmas meglepetésre egy rakás AK-47-es gépkarabélyt, kézigránátokat, pisztolyokat, valamint 200 gramm dinamitot találtak. A nyomozók a merényletek óta különös figyelmet fordítanak a Vlatko V.-ként azonosított férfira, rengetegszer kihallgatták, de egyelőre nem tudni, mire készült a sok fegyverrel Párizsban, és főleg hogyan jutott hozzájuk?
Alkatrészenként hozzák be a fegyvereket, aztán a központokban összerakják
Az illegális fegyverkereskedelemmel foglalkozó szakértők szerint ez az eset jól példázza az általuk csak „hangya kereskedelemnek” hívott módszert – írja a brit The Telegraph. A lényege az, hogy az Európai Unióba belépő személyeknek – adott esetben migránsoknak – csupán egy-két fegyveralkatrészt kell elrejteniük, melyeken gyakran nem is látszik, hogy gyilkos eszköz részegységei. Sok ember (hangya) pedig sokra megy, hat-hét személy bőven elegendő ahhoz, hogy egy egész puskát, vagy pisztolyt behozzanak alkatrészenként. Mint tudjuk az utóbbi hónapokban milliószám özönlöttek kontinensünkre a tisztázatlan előéletű migránsok, így megtippelhetetlen, hány lőfegyver került be Európába észrevétlenül. Az előbb említett Vlatko V. gyaníthatóan már egy Európán belüli terrorista rejtekhelyről indult Párizsba, és ezen a bázison szerelhetik össze a fegyvereket a behozott alkatrészekből.
Jó néhány fegyverről kiderült a vizsgálatok során, hogy legálisan vásárolták őket, mint hatástalanított puskát, pisztolyt. Az EU országain belül is komoly eltérések vannak abban, hogy mit is jelent a hatástalanítás. Van, ahol vasbetonnal öntik ki a csövet, de olyan országokat is találunk, ahol csak az ütőszeget, meg néhány fontos alkatrészt távolítanak el a fegyverekből, és ha valaki beszerzi ezeket az eszközöket, akkor könnyedén használatra kész állapotba hozhatja a puskákat, pisztolyokat.
Rengeteg fegyver van kelet-Európában
Csak Albániában félmillió fegyver tűnt el az állami raktárakból, mikor 1997-ben összeomlott az akkori kormány. Szerbiában és Boszniában még az optimista becslések szerint is legalább kétmillió illegális lőfegyver maradt magánkézben a polgárháború után. Montenegróban is hasonló a helyzet, ahonnan a Németországban letartóztatott Vlatko V. származik.
A terroristák tehát nincsenek rákényszerítve arra, hogy komplett fegyvereket csempésszenek be Európába, ugyanis itt mindent megtalálnak, amire csak szükségük van. Az AK-47-es pedig nem véletlenül közkedvelt körükben, ugyanis az elmúlt hét évtizedben több mint 75 millió darabot gyártottak belőle világszerte, és arról híres, hogy igénytelen, könnyen javítható, és nagy tűzerővel rendelkezik.
magyaridok.hu / telegraph.co.uk

Bizottsági nem a Trianon-törvényre

2015.11.24. 
A szélsőséges nézeteiről ismert Bogdan Diaconu parlamenti képviselő, az Egyesült Románia Párt elnöke már hozzászoktatta a közvéleményt magyarellenes megnyilvánulásaihoz, a legutóbbi tervezete azonban minden eddigi javaslatán túltesz.
A képviselő „Június 4-e Trianon és a magyar elnyomás elleni harc napja" címmel terjesztett be jogszabály-tervezetet, mely többek között kötelezővé tenné a trianoni békeszerződés aláírásának (1920. június 4.) állami pompával történő megünneplését országos és helyi szinten egyaránt. Diaconu ugyanakkor 1-től 5 évig terjedő börtönbüntetést róna ki azokra, akik Trianon jogosságát megkérdőjelezik, a békeszerződést negatív jelzőkkel illetik, valamint kétségbe vonják azt a „tényt", mely szerint a magyarok az erdélyi románokat évszázadokon át elnyomták.
A törvénytervezetet véleményezte a képviselőház Emberjogi, egyházügyi és nemzeti kisebbségi bizottsága is. Erről kérdeztük Kereskényi Gábor parlamenti képviselőt, a bizottság titkárát. „A Trianon-törvénytervezetet benyújtó kolléga Vadim Tudor egy gyengére sikeredett, kicsinyített mása. Szerencsére nem kellett túl sokat érvelni e felháborító kezdeményezés ellen, a szakbizottság ugyanis egyhangú szavazatával negatív véleményezést bocsátott ki annak kapcsán. Remélhetőleg ugyanígy fog dönteni a Képviselőház plénuma is. Fel kell ugyanakkor figyelnünk arra, hogy a romániai magyarság elleni törvénykezdeményezések és közigazgatási intézkedések igenis léteznek, jelen vannak, s valószínűsíthető, hogy a választások közeledtével egyre gyakoribbá válnak. Nekünk az a kötelességünk, hogy minden ilyen kezdeményezést elhárítsunk, hogy megvédjük közösségünket, hiszen erre kaptunk felhatalmazást" – hangsúlyozta az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke.

2015. november 19., csütörtök

A kisebbségi jogok betartását fogják kérni Csíkszeredában

Bíró Blanka, Molnár Rajmond | 2015.11.19. 
Alkotmánymódosításra buzdító, illetve a Gyulafehérvári Nyilatkozatban megígért kisebbségi jogok hiányára rávilágító, figyelemfelkeltő megmozdulást szervez a Magyar Polgári Párt (MPP). Az eseményt november 28-án a csíkszeredai Szabadság téren tartják.

November 28-án a csíkszeredai Szabadság térre várják a székelyeket

A politikai alakulat a tavalyi sepsiszentgyörgyi megmozdulás után idén Csíkszeredába hívja az erdélyi magyarságot, hogy közösen hívják fel a figyelmet az 1918-as gyulafehérvári ígéretekre – közölte a párt csütörtöki sajtótájékoztatóján Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke. „Nem várhatják, hogy lojális polgárai legyünk az országnak, amíg nem érezzük magunkat egyenrangúnak” – nyilatkozta. Mint hangsúlyozta, az Európai Unióban számos tagállam kisebbségei alkotmány által elfogadott autonóm közösségekben élnek, ezért az erdélyi magyarság sem kér többet, csak azt, ami az EU-ban természetes.
A november végi esemény kapcsán a szervezők már egyeztettek a történelmi egyházak vezetőivel, más politikai szervezetekkel és a csíkszéki Székely Nemzeti Tanáccsal is. A párt elnöke szerint mindenki partnerként viszonyul a rendezvényhez, egy ideje már elkészültek a szórólapok és plakátok, illetve gőzerővel folyik az erdélyi magyarság mozgósítása. „A megmozduláson nem lesznek politikai beszédek. December elsejét felidéző kulturális műsor lesz, illetve felelevenítjük a december 1-én elhangzott nyilatkozatot” – számolt be Bíró. Hozzátette, a tiltakozás során új petíciónak szeretnének helyet adni, hiszen a tavalyi kérvény sikertelensége után Romániában kormányváltás történt, és fontosnak tartja megszólítani az új kormányt.
Ahogy az a megmozdulásra felhívó plakáton és szórólapon áll, a november 28-i demonstráció célja, hogy a tömeg együtt kérje: Székelyföld régió elismerését, referendum kiírását Székelyföld autonómiájáról, új alkotmányt Romániának, a magyar nyelv hivatalossá tételét Székelyföldön és a székely zászlónak az elismerését.
A mozgósításáról Salamon Zoltán, a Magyar Polgári Párt Hargita megyei elnöke számolt be. „A területi szervezeteinknél bejelentkezés alapján történik a feliratkozás a buszokra. Hargita megyéből és más erdélyi megyékből is várunk embereket, viszont a masszívabb mozgósítás székelyföldön történik. Az autóbuszok a csíkszeredai Erős Zsolt Sportaréna parkolójába érkeznek, az esemény befejeztével pedig onnan indulnak vissza” – ismertette a részleteket Salamon.
Buszokat indítanak Kovászna megyéből
Háromszékről ingyenes buszokat indít a Magyar Polgári Párt a csíkszeredai rendezvényre, négy városból Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről, Kovásznáról és Barótról is indulnak különjáratok. Kulcsár Terza József az MPP Kovászna megyei elnöke elmondta, az előzetes bejelentkezések alapján döntik el, hogy honnan hány buszt indítanak, további tájékoztatást a feliratkozásról a 0267- 318 180-as telefonszámon nyújtanak. Kulcsár Terza emlékeztetett, hogy az első hasonló megmozdulást tavaly tartották Sepsiszentgyörgyön, a Victor Ponta akkori miniszterelnöknek címzett petíciót nyújtottak be a prefektúrán, kérve, hogy tartsák be az 1918 december 1-ei, gyulafehérvári kiáltványban foglaltak, ám erre azóta sem kaptak választ. A háromszéki politikus megfogalmazta, ezt a rendezvényt ezentúl minden évben megtartják, fontos, hogy minél többen vegyenek részt, hogy Bukarestig is jusson el hangjuk. Párbeszédet szeretnének a kormánnyal az autonómiáról, azonban ebben eddig még egyik kormány sem volt partner. A Kovászna megyei MPP tárgyalt a helyi RMDSZ, SZNT, a civil szervezetek, egyházak képviselőivel, akik megígérték, hogy segítenek a mozgósításban. Az RMDSZ a tavalyi megmozdulást nem tartotta időszerűnek, ám idén már pozitívan válaszolt a megkeresésre, mondta el Kulcsár Terza.

FENNTARTHATÓSÁGI CSÚCS 2015 A tudás erkölcs nélkül semmit sem ér

2015. november 18. 12:11 | Sebők Orsolya
Az első és legfontosabb lépés az lenne, hogy az erkölcs szerepét állítsuk vissza – mondta dr. Farkas István, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnöke, az MTVSZ ügyvezető elnöke, aki két civilszervezet véleményét tolmácsolta az ENSZ fejlesztési céljaival kapcsolatosan a konferencián. A szakember hangsúlyozta: szerintük problémás a célrendszer, amelyből hiányzik a rendszerszemlélet. Nem lehet egyszerre felszámolni a természeti károkat, a szegénységet és növelni a gazdaságot.
Farkas István a 17 pontból álló 2030-ig tartó nemzetközi fenntarthatósági fejlesztési programot (SDG) bírálta a nyáron összeállít szakértői csapat – Hand Szövetség, Magyar Természetvédők Szövetsége és független szakértők – véleménye alapján. A szakértők ugyanis úgy látják: problémás a célrendszer és hiányzik a rendszerszemlélet. Ráadásul egyes célok elérése egymással ütközik. Ilyen például az élelmiszerellátás biztosítása, az energiafogyasztás visszaszorítása, a szegénység felszámolása. Mindez magas anyaghasználatot feltételez és az sem látszik, hogy hol vannak azok a termőterületek, amelyek pluszként bevonhatók.
“A problémák hajtóerejével a célkitűzések megalkotása során nem foglalkoztak” – fogalmazta meg Farkas a nemzetközi dokumentum legnagyobb kritikájaként. “Emiatt félő, hogy a lefektetett célok megmaradnak az óhaj szintjén, ahhoz pedig, hogy valami megvalósuljon azokból, leginkább szerencsére lesz szükség. Az erkölcsi megközelítés is hiányzik, holott e nélkül a gazdasági folyamatok erodálják a társadalmat” – hangsúlyozta a szakember.
Nem lehet egyszerre felszámolni a természeti károkat, leküzdeni a szegénységet és növelni a gazdaságot. Ebből kettő megy egyszerre, és a szakember szerint valószínűleg a környezet lesz a vesztes.

A civil szakértők álláspontja szerint a mechanizmusokat kell lecserélni: például a kamatos pénzt, a természeti erőforrások magántulajdonban létét, azt, hogy a gazdaságban korlátossá vált a személyes tulajdon felelőssége – gondoljunk például a részvénytársaságok tulajdonosaira – és az adórendszert, amely nem tükrözi az egyes erőforrások korlátosságát.
Magyarország kapcsán Farkas a periféria csapdájáról beszélt. a ma futó folyamatok és fejlesztések egyáltalán nem segítik, hogy hazánk közelebb kerüljön a gazdagabb országokhoz. Jelen pillanatban a gazdasági növekedést külső tőkéből próbáljuk ösztönözni, miközben az externáliákat a társadalomra és a környezetre hárítjuk. Az eredmény, hogy a képzett és tehetséges munkaerő egyre inkább elmegy az országból. A külföldi vagyon növekedésével párhuzamosan a környezeti és társadalmi problémák növekednek. Az emberi elme korlátlanságába vetett hit is megkérdőjelezhető.
A klímaváltozás nem önmagában fenyegeti az emberi civilizációt, hanem több más problémával együtt. Ezért ezekre a gondokra közös megoldást kell találnunk, méghozzá globális szinten – vélekedtek hatodik Fenntarthatósági Csúcson felszólaló szakértők.
Farkas a mitológiából és a Bibliából hozott példával világított rá, hogy nem önmagában a tudás és a technika a probléma, hanem ha ezekhez a forrásokhoz úgy nyúlunk, hogy közben megfeledkezünk az alapvető erkölcsi normákról. Vagyis az erkölcs szerepét kell visszaállítani annak érdekében, hogy a tudást és a technológiát az emberiség megfelelő módon használja és hasznosítsa.
- Létünk súlypontját spirituális szintre kell emelni, a fejlődés paradigmáját kell újraértelmezni visszahozva az erkölcsöt. A legtöbb baj forrása a bölcsesség hiánya, így viszont a gazdasági folyamatok erodálják a társadalmat – mutatott rá Farkas.
A civil javaslatok
A nyáron összeült civil szakmai fórum a kormányzat számára megfogalmazott egy javaslatcsomagot a fenntarthatósági célokkal összefüggésben.
ÜRGE-VORSATZ DIANA: A VILÁGTÖRTÉNELEM EGYIK LEGNAGYOBB SIKERÉT KÖNYVELHETJÜK EL
Az ENSZ által deklarált Millenniumi Fejlesztési Célok hangzatosnak és irreálisan nagy horderejűnek tűnnek, mégis az emberi történelem egyik legnagyratörőbb, az alapvető szegénységet felszámoló programként értékelte Ürge-Vorsatz Diána. A szakember nem derűlátó a felmelegedés 2100-ig történő megfékezését illetően.
“Nem egyes célok végrehajtásának mikéntjét fektettük le, hanem a hajtóerő szintjén fogalmaztuk meg az elképzeléseinket” – mondta Farkas István. Lehetővé kell tenni, hogy mindenki egyenlő eséllyel jusson hozzá a jövedelemtermelő lehetőségekhez, ugyanakkor gazdasági és jogi szabályrendszereket kell alkotni, amelyek szabályozzák az anyag, energia és természeti erőforrások használatát. A helyi közösségeket kell támogatni, ennek kéne a gazdaságfejlesztés prioritásának lennie.
“Készítsen a kormányzat programot a helyi pénzek rendszerének kialakítására és használatára, ezzel is segítve a kis közösségek fejlődését. Elfelejtettük, de vegyük ismét elő a szubszidiaritás elvét! A központi irányítás nem vezet sehová, a helyi közélet demokratizálását kellene elősegíteni” – emelte ki a szakember. Jó lenne felszámolni a jelenlegi káros támogatási mechanizmusokat és helyettük az élőmunkát és az ökológiailag fenntartható megoldásokat kellene ösztönözni. Az oktatás reformjára is szükség van. Ma ugyanis az iskolákban az analitikus ismereteket oktatják, ahelyett, hogy a rendszerszemlélet elsajátításához járulna hozzá az oktatás. A fejlesztési együttműködésekben is paradigmaváltásra van szükség: a helyi közösségek identitásának fenntartása és a társadalmi önigazgatás erősítése kell, hogy fókuszba kerüljön. Az adózási igazságosság terén is sok lenne a tennivaló, ahogyan a globális nevelési programok is hiányoznak.
A tanács társelnöke szerint egy önálló természeti erőforrás minisztérium felállítására is szükség lenne Magyarországon fenntarthatósági célok elérése érdekében.
HOL TARTUNK MI A FENNTARTHATÓSÁGBAN?
Mielőtt a szakember a nemzetközi célokra rátért, a hazai fenntarthatósági stratégiáról beszélt. A 2013-ban elfogadott nemzeti fenntarthatósági program 2024-ig fogalmaz meg célokat, amelyeket kétévente értékelnek, négyévente pedig felülvizsgálnak, ha kell. A nemzeti program 34 célt tűzött ki négy területen: humán, társadalmi, gazdasági és környezeti.
Az emberi oldal
Csekély mértékben javulnak a demográfiai folyamatok, de még mindig súlyos gondokkal küzdünk. Nő a várható élettartam, ám kevés a fiatalok aránya a társadalomban. A munka frontján a közmunka kétélű fegyver: csökkenti ugyan a munkanélküliek számát, ám konzerválja a szegénységet. Abban sincs javulás, hogy továbbra is magas az iskolát korán elhagyók száma, és sajnos a PISA eredmények is romlanak.
A társadalmi tőke
Nőtt a szegénység és a kirekesztettség, továbbra is magas a korrupció, az uniós támogatások pedig lehetőséget adnak a járadékvadászatra. És hiába nőtt hazánkban a közbiztonság, az uniós átlagnál még mindig jóval magasabb a magyar mutató.
A természet helyzete
A vízkészlet, ha nem is nagymértékben, de romlik, a mezőgazdaságunk rossz szerkezetű, az ökológiailag inaktív – vagyis a művelésbe nem bevont – területek aránya nő. Probléma a horizontális integráció alacsony foka és a környezeti irányítási rendszer széttagoltsága is.
A gazdasági erőforrásaink
Az alacsony termelékenység szintje évek óta nem javul, ma pedig a magas elvándorlás is veszélyezteti az ország gazdasági versenyképességét. Jóllehet a foglalkoztatottság nő, ez jórészt a már említett és bírált közmunkaprogramnak köszönhető. A jóléti rendszerekben minimális a javulás.

2015. november 17., kedd

Van kormányunk - A Cioloș-kormányról szavazott a parlament

2015. november 17., kedd, 20:04 | Hírösszefoglaló
Nagy többséggel bizalmat szavazott kedden délután Dacian Cioloș kormányának a parlament: 389-en támogatták, 115-en ellenezték a beiktatását. Este az államelnöki hivatalban letették az esküt a miniszterek. A kormány tagjairól itt olvashat részleteket.
FRISSÍTÉS: „Románia a válság legsúlyosabb formájával küzd. A bizalmi válsággal. A bizalom a legfontosabb érték a politikában: nehéz megszerezni, de könnyű elveszíteni” – jelentette ki Klaus Johannis kedd este a miniszterek eskületételekor. 
Az államfő szerint a szakértői kormány egyéves mandátuma esélyt jelent a politikai pártoknak, hogy helyreállítsák kapcsolatukat a választókkal. Az elnök kifejtette: a romániai kormányváltást a politikai elittel szembeni bizalmi válság tette szükségessé, miután a politikai elit eltávolodott azoktól, akik rábízták érdekeik képviseletét. Emlékeztetett: azután nevezett ki szakértői kormányt, hogy az egyeztetéseken egyetlen párt sem tett javaslatot politikus kormányfő-jelöltre.
"Pártok nélkül nincs politika: való igaz. De a demokráciában a népakarattól sem lehet eltekinteni" - jelentette ki Johannis. Úgy vélte, a jövő őszi választásokig hátralévő idő jó alkalom a politikai pártoknak a megújulásra, a választók szolgálatához és képviseletéhez való visszatérésre.
Az elnöki hivatalban lezajlott ünnepélyes eskütétel után Iohannis a kormánypalotába is elkísérte az új kabinetet, ahol részt vett annak első ülésén. Rámutatott: még sosem volt politikailag "ennyire független" kormánya Romániának, majd kifejezte reményét, hogy a rosszakarók várakozásait meghazudtolva a szakértői kormány sikeres lesz, és meg fogja mutatni, hogyan lehet "jól kormányozni" az országot.
15.50: Megvan a végeredmény: 389 igen, 115 nem szavazat.
14.48: Megkezdődött a szavazás.
14.35: Ismét Dacian Cioloș lépett a szónoki emelvényre. A kinevezett miniszterelnök megköszönte a felszólalásokat, és közölte, hogy kormánya a romániai demokrácia megerősítését tartja legfontosabb céljának. Mint mondta, a polgárok bizalmának visszanyerésére törekednek majd a miniszterei. Dacian Cioloș ugyanakkor folyamatos párbeszédet ígért a parlamenti pártokkal.

2015. november 16., hétfő

Kövér László: Riasztó mértékű a népességfogyás a szórványban "Ha nem sikerül lassítani a népességfogyást, eltűnhet a szórványból a magyarság"

MH/MTI – 2015.11.15. 
Az Országgyűlés elnöke szerint ha nem sikerül megállítani vagy lassítani a szórványban a magyarság fogyását, akkor belátható időn belül ezeken a területeken a magyarság gyakorlatilag el fog tűnni. 
Kövér László a Duna televízióban vasárnap, a magyar szórvány napján rendezett tematikus napon felvételről sugárzott interjúban kifejtette: az elmúlt 20 évben a Magyarország jelenlegi területén élők száma jelentősen csökkent. Ez a fogyás még nagyobb mértékű lett volna, ha a Kárpát-medence más magyarlakta területeiről nem érkeztek volna hozzánk a magyarság képviselői. A mi népességfogyásunkat mérsékelték, de eközben a saját közösségük fogyott - mutatott rá az Országgyűlés elnöke. 
A házelnök megjegyezte: ha összevetik a tömbben és a szórványterületeken élők fogyását, akkor azt látni, hogy míg Kovászna és Hargita megyékben ez a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 6-8 százalék közötti volt, addig a szórványban 25 százalékos, ami elég rémisztő adat. Azt mutatja, ha nem tudják megállítani vagy lassítani ezeket a folyamatokat, akkor belátható időn belül ezeken területeken a magyarság gyakorlatilag el fog tűnni - figyelmeztetett az Országgyűlés elnöke.
Kövér László arról, hogy szükség van-e önálló szórványpolitikára, úgy vélekedett: ami jó Magyarországnak, az egész biztosan jó a külhoni magyaroknak is. Csak egészben szabad gondolkodni - jelentette ki az Országgyűlés elnöke, aki szerint ez nem jelenti azt, hogy ugyanazokat az eszközöket kell alkalmazni a tömbben élő magyarság megerősítésére, mint a szórványban.
Kitért arra is, hogy az utódállamok egy részében tudatos, állami szintű politika zajlik a magyarság asszimilálására az iskolarendszer elsorvasztásán keresztül. Egyetértett azzal, hogy az iskolarendszeren keresztül lehet az asszimiláció lassítását elérni.
Hozzátette: ki kell harcolni az európai fórumokon a nemzeti kisebbségeknek az egyenrangúsághoz való jogát, annak elismerését, hogy igenis vannak kollektív jogai azoknak a nemzeti közösségeknek, amelyek összességében 50-60 milliónyian vannak az unió mai területén. 
Az Országgyűlés november 3-án a határon túli magyarság iránt viselt, az alaptörvényben rögzített felelősségnek megfelelve november 15-ét, Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának napját a magyar szórvány napjává nyilvánította. A magyar parlament felhívta az intézményeket, szervezeteket, és egyúttal felkérte a polgárokat, hogy a nemzet szerves részét alkotó szórványmagyarság támogatásának egy kiemelt napot szenteljenek, és ettől az évtől kezdve ezt a napot közösen, méltó keretek között ünnepeljék meg.
Az Országgyűlés elnöke rámutatott: mi vagyunk a legnagyobb határon túli kisebbséggel bíró nemzet. Ha ennek a problémának az elismerését sikerül elérni az európai fórumokon, akkor talán nem kell állandó partizánharcot vívni a szomszédos országok politikusaival, hanem evidencia lesz hogy nekünk lehetőségünk, jogunk, - és nem csak mi szempontunkból - erkölcsi és jogi kötelességünk, hogy közreműködjünk az ottani oktatási rendszer támogatásában.
Kövér László hangsúlyozta: nagyon komoly összefüggés van a gazdaság és a megmaradás között, akkor tudják a szülőföldön való megmaradást elősegíteni, ha az egyúttal lehetőség is, azaz a szó legjobb értelmében boldogulni tudnak az ottani magyarok.
A gazdasági fejlesztés, a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok erősítése a megmaradás és a nemzeti önazonosság megtartásának nagyon fontos eszköze, de ehhez is partnerek kellenek - rögzítette. 
Kövér László arról, hogy lát-e lehetőséget a magyarság fogyásának megállításra vagy esetleg visszafordítására, úgy fogalmazott: ha 500 évre visszatekintünk, másról sem szól a történelmünk, mint a megmaradásról, az identitás megőrzéséért való szakadatlan küzdelemről. Bár egyáltalán nem vagyunk jól, de mégiscsak itt vagyunk, magyarul tudunk beszélgetni a kolozsvári, kárpátaljai, délvidéki magyarokkal és még nagyon sok helyen a világon - emelte ki.
Összegzése szerint erős Magyarország nélkül nincs erős magyar nemzet, életképes határon túli közösség, diaszpóra, ami a megmaradás reményével nézhet a jövőbe. Elsősorban Magyarországot kell megerősíteni, az itt élő magyar közösségnek kell az életerőnek olyan jeleit mutatni, ami - ha ez korábban megvalósult - pozitívan sugárzott ki a határokon túlra - mondta az Országgyűlés elnöke. 
Semjén Zsolt, a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az M1 aktuális csatorna vasárnap esti műsorában azt mondta: erkölcsi kötelességünk megakadályozni a szórványban élő magyarság fogyását. Úgy fogalmazott, a szórvány magyarságra nagy figyelmet kell fordítani, ezért is indult számos kormányzati program.
A szórványban élők megtartásának egyik legfontosabb feltétele a magyar állampolgárság, "ugyanis ez olyan közjogi kötődést ad a magyar nemzethez, ami generációról generációra megmarad", a másik pedig, hogy úgynevezett "szórvány központokat" kell létrehozni, elsősorban iskolákat, líceumokat - fejtette ki Semjén Zsolt.
Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a magyar szórvány napja alkalmából, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet által a Magyarság Házában vasárnap rendezett konferencián elmondta, hogy a kormányzat különböző programokkal kívánja segíteni a Kárpát-medencében szórványban élő magyarság megmaradását.
Hozzátette, hogy a határon túli magyarság fele, több mint egymillió ember szórványban él.
Az államtitkár a szórványban élő magyarokat segítő programok között említette a Petőfi Sándor programot, amelynek keretében 50 ösztöndíjas segíti művelődésüket, oktatásukat. A Határtalanul program keretében magyarországi, illetve határon túli iskolások látogathatják meg egymást, illetve a Szakképzés éves program nyomán 128 határon túli diák tölthette egy hónapos szakmai gyakorlatát Magyarországon.
A Lehet Más a Politika szerint a szórvány az, amelyet támogatni kell Magyarországról, illetve a határon túl, tömbben élő magyar közösségek részéről is. A párt közleménye szerint a szórványban élő magyar nyelvű kisebbség a többségi nemzetekhez képest hátrányos nyelvi, oktatási helyzetben van, és a leépült intézményrendszerrel folyamatos asszimilációnak, elvándorlásnak van kitéve.

Alakul az új kormány – Dacian Cioloș bemutatta a miniszterjelölteket

2015.11.16. 
Forrás: digi24.ro

Dacian Cioloş kijelölt kormányfő tegnap bemutatta miniszterjelöltjeinek lajstromát. A szakértői kabinetben a volt szociáldemokrata kormány egyetlen tagja sem kapott helyet, a listán magyar név sem szerepel.
Bár az előzetes tárgyalások alapján Cioloş inkább a Klaus Johannis államfőhöz közel álló jobbközép Nemzeti Liberális Pártra (NLP) támaszkodhat a parlamentben, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) felé tett gesztusként értékelhető, hogy az SZDP elnökéhez közel álló Vasile Dâncu szociológust jelölte az egyik kormányfő-helyettesi tisztségre, a regionális fejlesztési minisztérium élére. Dâncu 2000 és 2003 között a nemzeti kisebbségekért is felelős tájékoztatási miniszter volt a Năstase-kormányban, 2004-től 2008-ig pedig az SZDP szenátora. Azóta nem vállalt politikai tisztséget, jelenleg az IRES közvélemény-kutató cég elnöke, azonban médiaértesülések szerint Liviu Dragnea, az SZDP elnöke rendszeresen konzultál vele aktuálpolitikai kérdésekben.
A másik miniszterelnök-helyettes Costin Grigore Borc, a gazdasági tárca várományosa, Radu Vasile egykori kereszténydemokrata kormányfő volt kabinetfőnöke lenne, aki az utóbbi másfél évtizedben üzleti karriert futott be. Az energetikusi oklevéllel rendelkező Borc a 90-es évek elején a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt volt elnökének, Corneliu Coposunak a személyi titkáraként került a politikába, később egy amerikai egyetem tanársegédje volt, az utóbbi 15 évben pedig egy építőanyagot forgalmazó cégcsoport szerbiai, majd romániai vállalatát vezette.
A külügyminiszteri posztra Lazăr Comănescut, az államfő külügyi tanácsadóját jelölte Cioloş. Comănescu 2008-ban a Tăriceanu-kormány idején néhány hónapig volt már külügyminiszter. Több mint négy évtizede dolgozik különböző tisztségekben a diplomáciában, 2009-től 2014-ig berlini nagykövet volt. Cioloş egy másik karrierdiplomatát, Minhea Motoc jelenlegi londoni nagykövetet hívja haza a védelmi tárca élére, a belügyminisztérium vezetését pedig Petre Tobăra, a rendőrség jelenlegi országos főparancsnokára bízná. Az igazságügy-miniszteri poszt várományosa Cristina Guseth, a Freedom House Románia civil szervezet igazgatója, a pénzügyminiszteri tisztségé Anca Paliu Dragu, az Európai Bizottság szakértője, aki korábban 11 évig a Nemzetközi Valutaalap romániai és bulgáriai kirendeltségén dolgozott.
Oktatási miniszterjelölt Adrian Curaj egyetemi tanár, Dan Costescu, a Román Vasutak igazgatója a szállításügyi miniszterjelölt, az energiaügy tárcáé Victor Grigorescu, az Elecrtica villanytársaság vezetőségi tagja, a mezőgazdasági tárcáé Achim Irimescu volt államtitkár, a művelődési minisztérium élére Vlad Alexandrescu egyetemi előadótanár, volt luxemburgi nagykövet a jelölt, ifjúsági és sportminiszter Elisabeta Lipă többszörös olimpiai bajnok kajakozó lehet. 
További miniszterjelöltek: Marius Bostan, a Telekom adminisztrátora (informatikai), Aura Răducu banki szakember (európai uniós alapok), Cristina Pașca Palmer (környezetvédelmi), Claudia Ana Moarcăs (munkaügyi), Victoria Violeta Alexandru (társadalmi párbeszéd), Dan Stoenescu (határon túli románokért felelős), Ciprian Bucur (parlamenti kapcsolatokért felelős), Ioan Dragoş Tudorache (kancelláriaminiszter). Andrei Baciu egészségügyi miniszteri jelölését később visszavonta Cioloş, helyette a kolozsvári onkológiai intézet vezetőjét, Patriciu Achimaș-Cadariut nevesítette. A miniszterjelölteket ma és holnap hallgatják meg a parlamenti bizottságok, az új kormány beiktatásáról pedig várhatóan holnap délután szavaz a törvényhozás.
MTI