2015. DECEMBER 10. Bákonyi Ádám
A közvélemény-kutató cég november 27. és december 1. között készített felmérése szerint korábban nem fordult elő, hogy a választások után bő másfél évvel a nagyobbik kormánypárt a választani tudó „biztos” szavazók több mint felének támogatását élvezze, ám most a Fidesz ezeknek a szavazatoknak az 51 százalékát kapná.
A Medián emlékeztetett: arra korábban többször is volt példa, hogy ennyi idővel a választások után valamelyik ellenzéki párt tudhassa maga mögött a választani tudó „biztos” szavazók abszolút többségét: 1999 decemberében az MSZP-nek 52 százalékos, 2003 novemberében a Fidesznek 51 százalékos, 2007 végére pedig szintén a Fidesznek 64 százalékos volt a támogatottsága. Most viszont az erős kormányoldallal szemben csak töredezett ellenzéket láthatunk.
A Jobbik – amely a választások óta átvette a második legerősebb párt pozícióját – az utóbbi fél évben valamelyest gyengült, támogatottsága a májusi 16 százalékos rekordmagasságról 13 százalékra mérséklődött. Az MSZP népszerűsége a teljes szavazókorú népességre vetítve időközben 7 százalékra apadt – a párt utoljára az Antall-kormány első két évében szerepelt ilyen gyengén a Medián felméréseiben. Gyurcsány Ferenc viszont ott liheg Tóbiás József nyakában, a Demokratikus Koalíció 6 százalékra tornászta fel magát.
– Tavaly novemberben rossz adótörvényekről, például az internetadóról döntött a kormány, ami átmeneti népszerűségvesztést okozott. A migránsválságot azonban jól kezelte a kabinet, arra a többségi álláspontot tükröző válaszokat adott, míg az ellenzék a kisebbségi véleményt képviselte – magyarázta a Fidesz sikerét Kiszelly Zoltán. A politológus emlékeztetett arra, hogy már 2014-ben sem volt kormányváltó hangulat, a kormányváltásokat követő megszorítások elmaradtak, eközben a lehetőségekhez képeset a gazdaság is jól teljesít.
Horn Gábor is elsősorban a menekültkérdésre vezette vissza a nagyobbik kormánypárt támogatottságát.
A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a kormány a magyar választók értékítéletének megfelelően kezelte az ügyet. Ebben szerinte szerepet játszott a félelemkeltés, az „ide nem jönnek menekültek” hangulat erősítése. Horn szerint a Fidesz népszerűsége annak is köszönhető, hogy a magyar ellenzék teljesen harcképtelen és háttérbe szorult. Szerinte a menekültkérdésben gyakorlatilag semmilyen álláspontot nem képviselő MSZP kárára erősödött a Demokratikus Koalíció, amely a legsarkalatosabb kisebbségi véleményt hangoztatta.
Ismert: a Tárki, a Szonda Ipsos és a Nézőpont Intézet legutóbb közzétett felméréseiből az derült ki, hogy a Fidesz 2006 júniusa, azaz 115 hónapja vezeti a pártok népszerűségi versenyét. Ezzel szemben a baloldal mostanra 2006-os, 2,7 milliós táborának kétharmadát elvesztette. A Nézőpont szerint Orbán Viktor támogatottsága a kormánypárti táborénál is magasabb, ami az elemzők szerint a bevándorlásügyben kialakult tartós nemzeti egységnek is köszönhető.
A Süddeutsche Zeitung című liberális német lap nemrég arról írt, hogy „szilánkokra tört és teljesen marginalizálódott” a magyarországi baloldali ellenzék. A lap szerint Orbán Viktor kormányfő a menekültválságot arra használta fel, hogy helyreállítsa a róla korábban kialakult képet az erős, határozott vezetőről. Ez a törekvés sikerre vezetett: ezt mutatja, hogy a választói támogatottságot vizsgáló felmérési eredmények csaknem annyira jók, mint Orbán legjobb időszakában – írta a Süddeutsche Zeitung. Megkeresésünkre a cikk megjelenése után a DK-nál és az MSZP-nél is visszautasították a lap megállapításait. Szerintük csupán a baloldalon is verseny folyik a szavazók kegyeiért. Lendvai Ildikó viszont elismerte, hogy kétségkívül újfajta kihívással szembesülnek, ami a baloldalt is, a jobboldalt is eléri. Az MSZP elnöke úgy véli, hogy ez viszont nem egyenlő a teljes széteséssel. Mint mondta, „nem drámának fogja fel a dolgot”.
