Johannis kihírdette az újságírók nyugdíj-kiegészítéséről szóló törvénymódosítást

http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=202981&cim=johannis_kihirdette_az_ujsagirok_nyugdij_kiegesziteserol_szolo_torvenymodositast

2016.04.30. 

Kihirdette Klaus Iohannis államfő pénteken azt a parlament által néhány hete megszavazott, de a bukaresti kormány által bírált törvénymódosítást, amely 50 százalékos nyugdíj-kiegészítést vezet be az újságírók egy része számára.

A nyugdíjba vonult újságírók ezentúl öregségi járandóságuk felével egyenlő plusz juttatást igényelhetnek a nyugdíjpénztártól, ha legalább öt évig tagjai voltak egy hivatalosan bejegyzett romániai „alkotói szövetségnek" és legalább 15 évig a sajtóban dolgoztak.

A törvénymódosítás az alkotó- és előadóművészek nyugdíj-kiegészítéséről szóló, 2007 óta hatályos törvényhez fűz értelmező kiegészítést, amely szerint „alkotói szövetség" alatt a zeneszerzés, előadóművészet, filmgyártás, irodalom, műépítészet, színház és újságírás területén tevékenykedő, közhasznúként elismert nonprofit egyesület értendő.

Dan Suciu kormányszóvivő korábban jelezte: a szakértői kormány elvből nem támogatja a költségvetést terhelő extra nyugdíjakat. A szóvivő megjegyezte: nem sok erkölcsi alapja marad az újságíróknak ezek után, hogy a törvényhozókat bírálják, amiért extra nyugdíjat szavaztak meg maguknak, vagy más kivételezetteknek.

A törvénymósítás megosztotta a romániai újságíró-társadalmat. A Mediafax hírügynökség szerint egyetlen közhasznúként elismert újságíró egyesület létezik Romániában, mégpedig a Romániai Hivatásos Újságírók Szövetsége (UZPR) amelynek mindössze 900 tagja van. Az UZPR pénteki közleménye az egyesület négyéves „kitartó erőfeszítésének gyümölcseként" üdvözölte a jogszabályt, amely alkotói tevékenységként ismeri el az újságírást.

Az Adevarul című szabadelvű lap szerint a törvénymódosítás leginkább a „sajtóveteránoknak" kedvez, hiszen a fiatalabb korosztályok nem tömörültek egyesületekbe. Romániában számos újságíró szövetséget jegyeztek már be, de egyik sem igazán reprezentatív – állítja az Adevarul szerzője. A jobboldali sajtó jelentős része egyenesen az „újságírók megvesztegetéseként" értékelte a szociáldemokrata politikusok által kezdeményezett, de a többi frakció által is megszavazott törvénykezdeményezést.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) a törvénymódosítás elfogadásakor közölte: becslése szerint mintegy 150 idős pályatárs lesz jogosult a nyugdíjpótlékra, ha pedig a magyar szakmai egyesület is közhasznúvá válik, akkor a plusz juttatást mintegy 60 MÚRE-tag is megkaphatja.

MTI

Megbukott regionalizáció

Nagyon érdekes ahogyan az első cikk írója az aránytalan fizetésektől eljut a régiósításig, de a következtetése  már nem igen élethű, mert ha a kritikai érzéke jó ugyan, de elfelejt egy-két olyan dolgot amelyek a gazdasági és rágiófejlesztések esetében fontos lehet. A Tăriceanu kormány idején aláírt és elfogadott területi felosztás, vagyis a régiók kialakítását a NUTS Normák alapján kellett megejteni, de a statisztika szó megtévesztette az akkori kormányt, (persze az is meglehet, hogy csak kihasználták a lehetőséget)  mert nem egy átgondolt régióbeosztást tettek le az EU asztalára. Csak gondolható, hogy a Centru régió kialakításakor az lehetett az adu, hogy a Székelyföld ne tudjon kialakulni! Azaz az EGTC-k elve alapján egy olyan Európai Területi Társulás jöhessen létre amelyben a Székelyföld mint NUTS2-es régió részt vehessen. 

NUTS Norma szerint a NUTS1-es, NUTS2-es,és a NUTS3-as szintek kötelezőek mindegyik EU-s tagországra! 

Csak az alacsonyabb szintű NUTS4-es, és a NUTS5-ös kategóriák kerültek a tagországok kormányainak a hatáskörébe. A NUTS3-as kategóriába a megye került. Ez a NUTS Norma alapegység., 

Több megye viszont kialakíthat NUTS2-es régiót, ha a lakosság-szám 800.000 és 3.000.000 közötti. Több NUTS2-es régió pediga NUTS1-es makrórégiót alakíthatja ki . 

Mindezek ismeretében a hazai régiósításról beszélni csak akkor lehetne ha a kormányaink nem kötnék magukat ahhoz, hogy hazánk a nagy-országok közzé kéne soroltatni, Tették ezt úgy, hogy a romániai NUTS2-es régiók lakossági-számát 2,7 millióra alakították, mondván ilyenképpen alakította ki a "nagy testvér" Franciaország illetve a Lengyelország is?!?

Felhívnánk a cikkíró figyelmét arra a lehetőségre is, hogy a régiók kialakítását a lakosság is igényelheti alulról felfelé, így nem kellene arra várni, hogy majd a kormány vagy a politikusok megcsinálják... 

A második cikket azért tettük az első mellé, hogy elgondolkozzanak mindazok, akik csak tehetik, hogy nemcsak az a a megoldás létezik amit pártjaink, vagy a kormány akar velünk megetetni. (Zöld Sára) 

http://erdely.ma/publicisztika.php?id=202970&cim=megbukott_regionaliz%E1ci%F3

2016.04.30. 

Forrás: erdelyimagyarokkozossege.hu

Szerényen bontakozik ki a nagy kampánylázban a jelöltek programja, egyelőre elsősorban a listákat ismertették, de néhányan azért megfogalmaztak egy-két célkitűzést is. Szembeötlő, hogy pártállástól, irányultságtól függetlenül szinte mindenki megemlíti a munkahelyteremtést, a magasabb fizetés biztosítását, teszik ezt annak dacára, hogy nem a polgármesterek, megyei­tanács-elnökök dolga.

Igyekezetük nem véletlen, sor végén kullog Hargita megye, és az 1500 lejes nettó átlagkeresettel nem nagyon dicsekedhet Háromszék sem, hiszen ez csak kicsivel több, mint a legjobb helyezést elérő bukarestiekének fele, és alig kétharmada az országos átlagnak.

Érdekes elemzés látott napvilágot nemrég egy gazdasági oldalon, amely a 2014. és 2015. végi béreket, az alkalmazottak számát hasonlítja össze az ország megyéiben. Óriási különbségek, szakadékok mutatkoznak nemcsak Székelyföld, de más régiók esetében is, és a korábbi adatokat figyelve kiderül, az elmúlt évek során ezek csak mélyültek, jele sem mutatkozik bármiféle felzárkózásnak. 

Ezer sebből vérzik a jelenlegi rendszer, maguk a régiók sem tudnak hasonlóan teljesíteni, és pontosan tetten érhetőek a belső aránytalanságok, hogy egy, jó esetben két megye elgaloppozott, a többiek pedig végzetesen lemaradva kullognak. Jól jelzi, mennyire elhibázott volt Románia regionális fejlesztése, mennyire nem vált be a Brüsszel által is támogatott politika.

Az 1998-ban létrehozott fejlesztési régiók az EU-s elvárásoknak megfelelnek ugyan, de semmilyen más szempontból nem bizonyultak jónak. Kijelölésükkor szemlátomást egyik legfontosabb elv a történelmi régiók felszabdalása volt, kínosan ügyeltek, hogy még véletlenül se igazodjanak az egykori fejedelemségek természetes határsávjaihoz. Mintha Románia egységét veszélyeztette volna. 

Összecsaptak egymáshoz jellegben, mentalitásban, szellemiségben egyáltalán nem hasonló megyéket, csak nehogy éledezni kezdjen a regionális szellemiség, netán életmagra kapjon az erdélyi, bánsági, oltyán vagy moldvai öntudat, s nehogy a székelység azt higgye, autonómiatörekvéseinek esetleg teremhet babér. 

S bár mind egyértelműbb a baklövés, korrigálni senkinek nem akaródzik, a legfrissebb regionalizációs tervek majd mindenike a mai helyzethez igazodik, csak éppen több hatáskörrel, nagyobb hatalommal ruházná fel a jelenlegi régiókat. 

Úgy tűnik, Románia saját hibájából sem hajlandó tanulni, és mint az említett elemzés is jelzi, ha ezt az utat folytatja, a jelenlegi helyzet tovább romlik, a már fejlettebb megyék minden lehetőséget elszippantanak gyengélkedő szomszédaik elől, a szakadék tovább mélyül.

Nem véletlen hát, hogy az önkormányzati választások kampányában nem településük fejlesztésével foglalkoznak a jelöltek, hanem választóik életminőségének, jövedelmének javítását, a tetten érhető igazságtalanságok kiküszöbölését emlegetik. Ha sokan, sokszor mondják el, talán eljut oda is, ahol a döntések születnek.

Farkas Réka, Háromszék

LENNÉNEK SZÖVETSÉGESEINK

http://erdelyimagyarokkozossege.hu/2015/03/lennenek-szovetsegeseink/

Nem is oly esélytelenek a föderatív Romániáról, az ország történelmi régiók mentén történő közigazgatási átszervezé­séről szóló elképzelések, programok – az Evenimentul zilei napilap által a napokban közölt felmérésből legalábbis az derül ki, a lakosság többsége úgy véli, hasznukra válhat a regionalizáció.

Figyelemre méltó, hogy az IRES közvélemény-kutatási cég által végzett felmérés szerint mind többen vannak azok, akik belátják: a korrupció, a szegénység egyik oka a túlzott központosítás. A megkérdezettek 55 százaléka szerint a régiósítás nyomán hatékonyabbá válna a közügyek kezelése, 40 százalékot meghaladja azok aránya, akik szerint javulna a közszolgálatatások minősége, az életszínvonal, az infrastruktúra, közel ugyanennyien pedig úgy gondolják, így lehetne csökkenteni a bürokráciát és hatékonyabban felhasználni a közpénzeket.

Beszédes adat, hogy a lakosság mintegy fele úgy gondolja: a jelenlegi politikai elit nem képes végigvinni a regionalizációt, és elsöprő többségben vannak azok, akik szerint a kérdésben a polgárok hivatottak dönteni, nem elsősorban a parlament, az elnöki hivatal vagy a helyi hatóságok. Nem túl népszerű a lakosság körében a prefektúra intézménye sem: a megkérdezettek kétharmada szerint a régiósítás után csökkenteni kellene a kormányhivatal hatáskörét, húszszázaléknyian pedig egyenesen azt javasolják: szüntessék meg ezt az intézményt.

A felmérés közzétett eredményei nem térnek ki arra, hogy konkrétan miként képzeli el a közigazgatási átszervezést az ország lakossága – tehát arról nem tudunk meg részleteket, miként vélekednek a történelmi régiók szerinti közigazgatási berendezkedésről –, de egyértelműen jelzik: egyre többen vannak, akik megtörnék a Bukarest-központúságot. S bár Klaus Johannis államfő most még megtehette, hogy egyik tanácsadója semmitmondó válaszával próbálta lesöpörni az asztalról az Erdély autonómiáját célzó petíciót, a regionalista mozgalmak napról napra izmosodnak, és immár nem csupán értelmiségiek, de a lakosság egyre szélesebb rétegei kezdenek ráeszmélni, mekkora terhet jelent a központosított állam.

Lennének tehát szövetségeseink egy számunkra is kedvező közigazgatási berendezkedésért folyó harcban, csak meg kellene keresnünk, meg kellene szólítanunk őket. Legfőbb érdekképviseleti szervezetünk talán erre is fordíthatna időt, energiát – minden bizonnyal célravezetőbb volna, mint sértődötten kioktatni a népet, mert hálás taps helyett kifütyülte vezetőjüket.

Farcádi Botond 

Háromszék

Április 30-tól új roamingkedvezmények

http://adozona.hu/altalanos/Aprilis_30tol_uj_roamingkedvezmenyek_FXBV8O?s=hl

MTI/Adózóna  2016.04.29.

Tovább csökkennek a roamingdíjak az EU-ban április 30-tól az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács tavalyi megállapodásának megfelelően – olvasható az Európai Parlament honlapján.

A tájékoztatásban emlékeztetnek, hogy az egységes távközlési piacról szóló rendelet alapján 2017. június 15-ét követően megszűnnek a roamingdíjak.

Az átmeneti időszakban a mobiltelefonos hívásokért percenként legfeljebb 5 eurócentet, sms-enként 2 eurócentet, az adatforgalomért pedig megabájtonként 5 eurócentet számolhatnak fel az EU-ban a szolgáltatók.

A roamingdíjak eltörlése az úgynevezett távközlési csomag egyik eleme, amelynek részeként a felek megegyeztek abban is, hogy lépéseket tesznek a netsemlegesség előmozdításáért, ennek eredményeként az internetes szolgáltatók azonos módon ítélnék meg az online elérhető tartalmakat, weboldalakat és platformokat - olvasható az összegzésben.

A szabályozásnak megfelelően a magyarországi mobilszolgáltatók is átalakítják roaming-díjszabásukat: a Telekom pénteken közölte, hogy 2016. április 30-ától új roaming-kedvezményeket vezetnek be. A távközlési szolgáltató lakossági és üzleti ügyfelei EU-zónán belüli roamingdíjait az előfizetésük szerinti belföldi díjcsomaghoz igazítja.

A Vodafone április elsején jelentette be, hogy aznaptól minden új előfizető számára eltörli az európai uniós roaming díjakat, valamennyi havidíjas lakossági és üzleti előfizetője a belföldi feltételekkel megegyezően indíthat, fogadhat hívásokat, küldhet sms-üzeneteket és a hazai adatkeretüket használhatják az unió területén is.

A Telenor azt közölte, hogy április 30-tól megfelel az EU-s szabályozásnak, ugyanakkor idén február 17-étől már ennél kedvezőbb új roaming szolgáltatásokat vezetett be.

Megfogyatkozott polgári oldal (Vajon? szerk megj.)

A cikk írója egy kicsit későn vette észre, hogy a polgáriaknál kevesebben lennének. Vajon nem vette észre, hogy  osztódást követtek el egyesek? (Zöld Sára) 

http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=202952&cim=megfogyatkozott_polg%E1ri_oldal

2016.04.29. 

A Magyar Polgári Párt Háromszéken húsz településen és a megyei tanácsba indít jelölteket a júniusi önkormányzati választásokon, összesen több mint 200 jelöltjük van, hét közigazgatási egységben a polgármesteri tisztséget is megpályázzák – jelentette be Kulcsár-Terza József megyei elnök.

Kulcsár-Terza kifejtette, az MPP a magyar lelkiismeret pártja, képviselőik nemcsak a valódi versenyt és a választás szabadságát, de az együttműködés lehetőségét is megteremtették az erdélyi magyar politikában.

A városok közül Kézdivásárhelyen és Kovásznán lesz polgármesterjelöltjük, Szigethy Kálmán, illetve Fülöp Csaba. Zabolán Fejér Levente, Gelencén Cseh József, Málnáson Szotyori Angéla, Sepsibükszádon Gál Csaba, Illye­falván Benkő Árpád pályázza meg a községvezetői tisztséget az MPP színeiben, Vargyason Sütő Levente függetlent támogatják. Önálló listával 17 helyen indulnak, három községben az RMDSZ-listán szerepelnek jelöltjeik. Bár megtehették volna, Sepsikőröspatakon, Zágonban és Nagyborosnyón nem állítottak össze önkormányzati képviselői listát sem, így kívánják segíteni az RMDSZ-es magyar polgármesterjelölt győzelmét a román jelölttel szemben, „úgy döntöttünk, egészségesebb, ha listát sem állítunk” – magyarázta Kulcsár-Terza.

Sepsiszentgyörgyön Bedő Zoltán visszalépett, miután lehetővé vált Antal Árpád indulása, mint fogalmazott, jó polgármesternek tartják az RMDSZ színeiben induló jelenlegi városvezetőt, folytatnia kell megkezdett munkáját, és egy nappal korábban vázolt terveivel is egyetértenek. Bedő kiemelte, az MPP listája is az összefogásé, az első tíz helyen öt civil szerepel (elsősorban a Magyarság megmaradásáért mozgalom tagjai). 

A listavezető Bedő Zoltán újságíró, a második Ütő Gusztáv képzőművész, harmadik Orbán-Barra Gábor, aki hamarosan nyugdíjas lesz. Őket követi Kováts István orvos, Miklós András egyházi gondnok, Fazakas Ildikó pszichológus, Huza Laura Helén, Tóth Gábor Barnabás, Tókos Pál és Nagy Gábor Levente. A megyei pártelnök leszögezte, tiszta kampányt kívánnak folytatni, a tanácsban pedig együttműködést ígérnek az RMDSZ-szel.

Bedő Zoltán kifejtette, bevezetnék az erdélyi magyar politikába az egymásnak feszülés helyett az egymásért való dolgozást, értelmes vitákra van szükség, amelyek segítenek kihúzni a kátyúból a magyar közösség szekerét. Pethő István megyei alelnök hangsúlyozta: elkezdték összeállítani programjukat, a következő hetekben bemutatják elképzeléseiket.

Farkas Réka Háromszék

Facebook-os "győzelmek"

Amióta az anyaországban sikeres volt a facebook-os kommentelők egymás elleni harca ami által a Fidesz meg is nyerte a 2010-es választásokat, egyre inkább és főleg érezhetően behálózott lett az erdélyi politikai blog-és weblapokban kommentelők élettere. Sok esetben értelmetlenül és főleg értéktelenül, de sok esetben komoly erőket mozgósitanak egyesek és vélni lehet, hogy nem maguktól hanem nemi ellenszolgáltatást is hajlandók elfogadni. 

Igy lehet olyan "nickname"-ket olvasni, amelyek által a kommentelőknek sikerül aránylag névtelenül a vélt vagy a valós ellenséget vagy esetleges politikai ellenfelet lehengerelnie...

Igy olvashatunk arről is, hogy a szövetségiek a mindenkori hatalommal, vagy a polgáriak a szövetségiekkel "feküdtek volna össze"...
Vádak, vélemények amelyek közül csak kevés olyant találni, amivel kellene vitatkozni.

De arról is hallhattunk, hogy a polgári vonal a szövetségiek új női szakosztálya lenne vagy, hogy a polgári párt egy "légies" zsebpárt lenne, stb, stb...
A volt Kolozs megyei polgári elnök sokszor elmondta, hogy amikor nekiszegzi valaki, hogy egy zsebpárt lenne a polgári alakulat, akkor azt mondja: "Igen, uraim való igaz, hogy zsebpárt vagyunk, mi saját magunk támogatjuk alakulatunkat és leosztunk vagy elkérünk az anyaországtól"

Érdekességek közzé lehet majd sorolni azt is, hogy éppen az, aki a "polgári légiesség" kitalálója volt most az általa sokat kritizált alakulatban a második helyen akar a városi tanácsba bekerülni, mondván, hogy ha az élettársa ugyannak az alakulatnak volt az alelnöke a megyei tanácsban akkor neki is kijár egy tisztség. Rájöhetett arra, hogy nem elég ismert vagy csak mindenáron odaakar kerülni ahová a másik alakulattal nem sikerült neki. 

Ugyancsak érdekes lehet, hogy egyes kommentelők attól sem riadnak vissza, hogy a választókat sértegessék, mert nem az általuk megnevezett "húlló-csillag"-ra szavaztak és valószínűleg ezután sem fognak arra fognak szavazni, hiszen a józanság azt sugalja a kisebbik rosszra adják le a szavazatukat...

Május folyamán - a kampány alatt - a politikai harc még erőteljesebb hangnemben fog majd lezajlani, hiszen az eltelt negyed évszázad alatt kinőtte magát egy olyan politikai generáció amelynek semmi sem kedves és a többiek iránti tisztelet ismeretlen fogalommá vált számukra. Szinte átmenet nélkül tudnak átváltani és annak ellenére, hogy bejelentették, hogy nem fognak "mocskos kampányt" folytatni, látható, hogy egy percig sem gondolták komolyan.

De vajon akkor mire jó a "Terv" vagy a nemzeti "tanács", ha a magánérdek lehengerli a népközősségünk érdekét?

Erre nem várhatunk választ, hiszen sok esetben bebizonyosodott, hogy Ők a politikából akarnak és fognak megélni. nem számít nekik ki fizet, csak ott legyenek az élen.
A nemzeti oldalra kerültek csak most szembesülnek azzal a ténnyel, hogy kevesen vannak és csak nehezen tudják az összes népközösségi helyeségeket tanácsosi vagy helységvezetői listával lefedni.
Egy egész Erdélyre kiterjedő fiókszervezeti rendszert nem lehet egyszerűen csak lerohanni, úgy ahogy a polgári sejtekkel tették, amikor is abból a választói területről "épitkeztek" amit már a polgáriak "feldolgoztak".
Ezután is figyelmesen követjük a facebook-os csatákat, hátha hamarabb eldöl a  harc sorsa és okosabbak leszünk a többségiek ellenébe...(EP)

A Mezőségre látogattunk Keizer Róberttel

A szövetségi jelöltlista hatodik helyezetjével, a Keizer Róbert úrral tartottunk, aki a mezőségi polgármesterekkel akart találkozni, hogy megismerje az ottlakók problémáit illetve a tisztségviselők véleményét is. 

A jó úton a kocsink lendülettel nyelte a kilométereket de még igy is nem kis időben került, amíg a mócsi polgármesteri hivatal elé érkeztünk.

A mócsi polgármester a Horváth Tibor Márton, aki a szövetségi lsitán több éven keresztül a község alpolgátmestere volt jelenleg pedig már polgármesteri tisztségben komoly tevékenységekkel büszkélkedhet. Meglepően észleltük, hogy a mezőségi községben a Los Angeles-i utcai világításrendszert fedeztünk fel.  A világon első alkalommal a Los Angelesben míg a vidéken itt a mócsi községben szereltek fel leddiódás utcai fényforrásokat. A leddiódás utcai világitás a Los Angelesben a 2.5 milliónyi befektetés mellett évente 7 milliónyit takarítanak meg évente. Ez egy községi szinten is hasonló megtakarítást eredményezhet, mindamellett, hogy mindegyik oszlop önellátó megvilágitásrendszerrel van ellátva.

A polgármester úr nagyon szerényen sorolta mindazokat a problémákat, amivel a vidéke küszködik,
A Keizer úrral nagyon gyümölcsöző beszélgetés alatt több témában is egyetértettek. Igy megemlithetjük a község területén az eddigi megvalósitások folytatását illetve az újabbaknak a bevezetését is. 

Többek között a testvérkistérségi kapcsolatokat kell ezután erősiteni a Duna Stratégia alapjaira való pályázázhoz, hiszen Mócs község terültén található a Erdélyi Mezőség Kistérség központja is. 

A Mócs községhez tartozó Keszű lakosságának a mindennapos problémája is előkerült, hiszen a faluba vezető alig 940 méteres út nagyon kátyus és rosszabb mint egy földút.
Az itt lakók a szövetségi megyevezetés és a megyei tanács alelnökének a segitségét kérik a keszűiek számára, A helyiek a helyhatósági választás előtt nagyon bizakodnak, hogy legalább most kisegítik őket.

Körbejárva a községet elérkeztünk a központba ahol az újonnan kialakitott parkba voltunk meghíva és ahol egy modern esketési épitményt majd a házasulandó fiatalok által kedvelt vizeséssel diszített parkban ott ahol már eddig is nagyon sok fénykép készült visszautasítva a néhány akadékoskodó ellenérveit, amelyek miatt még a DNA is ellátogatott ide - persze nem kimondottan fényképezéséért. Most az ortodox húsvét előtt még egy nagyméretű nyuszi és tojás is ki lett állítva.

A parkban taláható a feljavított kulurház mellette pedig a sporttelep és a felújjított iskolaépületek is virit.

A polgármester a látogatásunk végére hagyta a meghivását, amelyet a Juhtenyésztők Egyesülete rendez minden évben a május hónap közepén(az idén éppen május 15-én) amelyre szépszámú vendégsereget várnak. 

Az ünnepélyen a juhtenyésztő gazdák bálmossal, más júhtúróből készült ételekkel büzskén kinálják az ideérkezők seregét. Az idén is maga a polgármester is 25 juhot ajánlott fel a rendezvényre, úgy ahogy eddig is tette.

Több helység meglátogatása következett majd a magyarszováti polgármesterrel bővebb megbeszélést folytatott Keizer úr. A magát viccesen "Sztálin"-nak becéző polgrámester elmagyarázta mindazokat a problémákat, amelyeket az utak jó minőségű modenizálása majd a csatornahálózatnak a kialakitása okoztak. Igazi falugondokként és követésre méltó gazdaemberként ismertük meg őt.

Mivel a község területén a mezőséget annyira sújtó elöregedés is előtérbe került örvendve jelezte, hogy a Keizer úr által ajánlottak közül a Szociálisfarm projekt igencsak hasznos helyi szinten.
Hazafele sok informáciőval gazdagodva a következő körútra készitettük a terveket és a megoldásokat.
A körút alatt hallhattuk a polgáriak részéről jelentkező jelöltnek a válaszát arra kérdésre, hogy vajon mind a hat szövetségi jelölt bekerül majd a megyei tanácsba?
Keizer úr elmondta, hogy nem az a fontos, hogy bekerül-e vagy sem hanem azt látta, hogy segithet a Kolozs megyei polgároknak.
Ha mindenki elmegy szavazni valószinűsithető hogy meglesz a hat tanácsosi hely, de ehhez az is kellene, hogy a többségiek közül kevesebben szavazzanak,aminek a valószinűsége kicsi...
GBI, Erdélyi Polgár 

  

Kisfilmeket díjjazott az Áldás Népesség Egyesület

A Sapientia Erdélyi Magyar Egyetem adott helyett az Áldás Népesség Egyesület gála előadására, amely alkalommal a meghirdetetett kisfilmek fesztiváljának is beillett volna, hiszen igyazi majdnem profeszionális szintű pályaműveket láthatottak az egybegyültek.

A szombat délre meghirdetett kisfilmes pályázatra több pályázó is jelentkezett. Többen a saját életükből ihletődtek és igazi élethű pillanatokat örökitettek meg, amit a neves zsüri nagyon értékelt is.

Az Áldás Népesség Egyesület hagyományos eseményeire magas rangú vendégek és védnökök is jelen voltak  igy dr. Kövér László és Szász Jenő, de jelen volt Keizer Róbert a megyei tanács jelöltje is, aki a kisfiával érkezett.

Simon Csaba az egyesület elnökének az expoziciójából megtudhattuk, hogy az Áldás Népesség még milyen projekteket szeretne lebonyolitani.

Szász Jenő megdicsérte a rendezőket és a pályázókat is, kiemelve, hogy népközösségünkben a harmadik gyermek jelenléte normális kell legyen hiszen ezzel tudnánk a negatív trendet megforditani.

A többi felszólaló is a több gyermeket nevelő családokra irányitotta a figyelmet. Sajnos dr. Kövér Lázsló nem tudott jelen lenni.

Ezután következett a pályaművek értékelése. A zsüri az első helyre Marosan Csabát, míg a másodikra Major Lajost és munkatársnőjét nevezték meg! A harmadik helyre került kisfilm készitője nem jelent meg az ünnepségen.

A dijazott kisfilmek bemutatás után kötetlen beszélgetésre került sor és a svédasztal mellett a dijazottakkal lehetett csevegni.Gurka Balla Ilona

Keizer Róbert, a megyei tanács jelelöltje, civil egyesületek vezetőivel találkozott

2016. április 26- án újabb igéretes találkozóra került sor.
Keizer Róbert közbenjárásával több civil egyesület is jelent meg.
Az Áldás Népesség Egyesület képviselője Simon Csaba elnök, az Ipó László Alapítvány részéről pedig Ipó Ildikó Imola elnök jelent meg. 

A civil vezetők közös célokat fogalmaztak meg, amelyekre a polgári jelölt támogatását kérik.
A fenti eseményhez hasonló találkozókat többször is szervez majd a polgári jelölt mert számára nagyon fontos, hogy a civil vezetők véleményét is figyelembe vegye ha bekerül a megyei tanácsba.
  

Imádom

Vicces

Hűha

Szomorú

Dühítő

Tájházak Napja Hargita megyében

http://erdely.ma/ajanlo.php?id=202869&cim=tajhazak_napja_hargita_megyeben

2016.04.25. 

A XII. Hargitai Megyenapok keretében a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és Hargita Megye Tanácsa második alkalommal szervezi meg a Tájházak Napját, amelyet a Hargita megyei tájházakkal, néprajzi gyűjteményekkel való együttműködésben valósít meg.

A Tájházak Napjára május 7-én 9 és 19 óra között kerül sor. Ekkor a programhoz csatlakozó tájházak, néprajzi gyűjtemények kinyitják kapuikat a nagyközönség előtt. A tájházak felelősei szervezett formában bemutatják a helyi gyűjteményt az érdeklődőknek, majd ezt követően a tájházba ellátogató felnőttek és gyermekek kézműves tevékenységen vehetnek részt. A gyűjteményfelelősök további kulturális műsorral is színesítik a rendezvényt, így ezen a napon többek között könyvbemutatókra, kiállításmegnyitókra, színdarabokra, néptánc előadásokra, gasztronómiai bemutatókra kerül sor. 

Csík, Gyergyó, Gyimes, Kászon és Udvarhely vidékén összesen huszonöt helyszínen várják a látogatókat. Az érdeklődőknek változatos programot biztosít a csíkmadarasi Zsigmond Malom Fogadó, a csíkmenasági gyűjtemény, a csíkszentdomokosi gyűjtemény, a csíkszentmiklósi tájház, az énlaki tájház, a gyergyóremetei tájház, a gyimesközéploki Hagyományőrző Ház, a kápolnási tájház, a kászonújfalvi Szent Miklós Ház, a Kászoni Székely Tájmúzeum, a korondi tájház, a lövétei tájház, a Lövétebányai Iskolamúzeum, a szentegyházi Kismesterségek Múzeuma, a szentegyházi homoródmenti tájház, a máréfalvi tájház, a homoródszentmártoni Múlt Idők Háza, a nagygalambfalvi gyűjtemény, az oklándi gyűjtemény, a parajdi Sótörő Játszóház a bögözi Székelyruha-tár, a székelyszentléleki tájház, a székelyvarsági tájház, a tordátfalvi tájház és a zetelaki gyűjtemény.

A program célja felhívni a figyelmet a helyi értékekre és a lakosság körében népszerűsíteni a tájházakat, gyűjteményeket. Az ingyenes program lehetővé teszi, hogy minél több személy ellátogasson a tájházakba és maradandó élményben legyen része. A Tájházak Napja programban a Forrásközpont koordinátori szerepet vállal, és segíti a gyűjteményfelelősöket a programok megszervezésében. 

A Tájházak Napján autóbuszos kirándulásra is sor kerül, az érdeklődők szervezett formában látogathatnak el többek közt a szentléleki és korondi tájházakba, megtekinthetik a parajdi Sótörő Játszóházat és részt vehetnek a tordátfalvi tájház programjain. A kiránduláshoz előzetes bejelentkezés szükséges. Jelentkezni április 29-ig lehet a 0758 104724 telefonszámon. A helyek száma korlátozott! 

Program

Tájházak Napja

2016. május 7.

Csíkmenasági gyűjtemény

10.00-16.00 Gyűjtemény bemutatása (Károly Veronika)

12.00-15.00 Kézműves foglalkozások: bútorfestés, szövés (Károly Veronika)

Csíkszentdomokosi gyűjtemény

09.00-19.00 Gyűjtemény bemutatása (Karda László)

Csíkszentmiklósi tájház

10.00-14.00 Tájház bemutatása (Lakatos István), varrás (Bereczki Andrea, Erős Judit, Kovács Zsuzsa, Lakatos Éva), fafaragás (Péter István)

Énlaki tájház

09.00-19.00 Tájház bemutatása (Kocs Veronika), cséplőgép bemutató, mesterségek műhelyének bemutatása, helyi varrásminták bemutatása és tanítása, kürtőskalács sütése kemencében

Gyergyóremetei tájház

10.00-16.00 Tájház bemutatása (Laczkó-Szentmiklódi Endre), kézműves foglalkozások: bútorfestés (Fazakas Mónika), hímzés (Bakos Zsófia, Nagygyörgy Erzsébet), a rendezvényen bemutatkoznak a gyergyószárhegyi és a gyergyóremetei varró-hímző körök

Gyimesközéploki Hagyományőrző Ház

10.00-12.00 Tájház bemutatása (Mihók György)

10.00-14.00 Hímzés, szövés, bundahímzés (Bodor Katalin, Bucuri Julianna, Mihók Gizella)

Homoródmenti tájház (Szentegyháza, Mihai Eminescu utca 2B)

09.00-15.00 Gyűjtemény bemutatása (Máthé István),

kézműves foglalkozások: gyöngyfűzés (Theil Emília), fonalgrafika (Mihály Kinga), fafaragás (Godra János), népi bútorfestés (Frandes Emília), tánctanítás (Opra Levente)

Kápolnási tájház

09.00-15.00 Tájház bemutatása (Bálint Irma), kézműves foglalkozás (Csender Zsuzsánna)

Kászonújfalvi Szent Miklós Ház

09.00-19.00 Gyűjtemény bemutatása (Lakatos Tamás)

Kászoni Székely Tájmúzeum

09.00-19.00 Tájház bemutatása (Vizi Veronika)

12.00-14.00 szövés, varrás (Balázs Teréz, Balázsi Ilona, Vizi Julianna), zsindelykészítés, faragás (Lakatos Sándor, Mihálcz József, Mihálcz Tamás, Mihálcz Zoltán) 

Kismesterségek múzeuma (Szentegyháza, Mihai Eminescu utca 2B)

09.00-15.00 Gyűjtemény bemutatása (Máthé István)

Korondi tájház

10.30-11.30 Tájház bemutatása (Ambrus Judit), könyvbemutató – Ambrus Lajos: Vezérek és atyafiak. A Székelyföld mondákban és legendákban

15.00 Virágozás (Józsa János, Pál Rozália)

17.00 Mesedélután (Bertalan Mária,Tófalvi Rozália)

Lövétei tájház

09.00-12.00 Lepénysütés

12.00-15.00 Babakészítés (Fazakas Ágnes)

15.00-19.00 Népi gyermekjáték készítés (Márton Gáspár)

Lövétebányai Iskolamúzeum (Lövétebánya, Fő út)

09.00-15.00 Gyűjtemény bemutatása (Mihály Szilárd)

Máréfalvi tájház

09.00-17.00 Kézműves foglalkozások: fafaragás (Nagy Levente), bútorfestés (Csathó Kunigunda), ostorfonás (Deák Huba); lepénykóstolás (Ilonka Róza)

Múlt Idők Háza (Homoródszentmárton-Bükkfalva)

09.00-19.00 Szekérkerék készítésének bemutatása, szövés és fonás bemutatása

Nagygalambfalvi gyűjtemény

09.00-16.00 Gyűjtemény bemutatása, feliratos falvédők gyűjtése (Szabó Ilma) 

11.00-12.00 Bemutató a kopjafákról (Derzsi Pál)

14.00-15.00 Előadás: A székelység rövid története (Szabó Attila Árpád)

Oklándi gyűjtemény

10.00-17.00 Gyűjtemény bemutatása, bútorfestés (Kelemen Éva)

12.00 Műemléktemplom látogatása

Sótörő Játszóház (Parajd)

10.00-17.00 Gyűjtemény bemutatása, bútorfestés (Tövissi Zsolt)

10.00 Kenyérsütés (Herczeg Erzsébet)

11.00 Népzene (Ilyés Károly)

13.00 Fánksütés (Józsi Márta)

Székely népviseleti kiállítás – Székelyruha tár (Bögöz)

09.00-19.00 Kiállítás bemutatása

10.00 Megnyitó ünnepség

10.30 Népdalokat énekel Botorók Anikó

11.00 Kóstoló

12.00 Népi gyermekjátékok (Botorók Anikó), mesterségbemutatók (seprűkötés, csuhéfonás, hímzés)

Székelyszentléleki tájház

09.00-19.00 Gyűjtemény bemutatása (Balázsi Dénes)

09.30 Nyikómenti népviselet bemutató

Székelyvarsági tájház

10.00-11.00 Tájház bemutatása (Tamás Lenke)

11.00-12.00 A kender termesztése és feldolgozása Székelyvarságon (előadó: Tamás Lenke, meghívottak: Józsa Margit, Kovács Anna, Tőkés Erzsébet)

12.00-13.00 Ismerkedés a gyűjtemény tárgyaival

13.00-14.00 A csergeványoló megtekintése (Pál Erzsébet)

Tordátfalvi tájház

09.30-10.00 Tájház bemutatása (Pop Anna)

10.00-13.00 Kézműves foglalkozások: laposkötő szövés (Pop Andrea, Karda Emese), horgolás (Barabás Lilla, Köblösi Júlia), laskasirítés, sütés (Molnár Anna, Tamás Lenke), agyagozás (Boda Csilla, Deák Edit), kosárfonás (Ráduly János), bogozás (Király Beáta) 

13.00-14.00 A három selyp leány – mesefeldolgozás (siménfalvi IV. osztályos diákok), Néptáncelőadás, irodalmi összeállítás (IV. osztályos diákok), Népdalok (Szász Zsanett, Pálfi Anita), Kányádi Sándor összeállítás (Pop Andrea, Bözödi Margit, Molnár Tímea, Fodor Orsolya), Népdal (Pop Andrea). Felkészítő pedagógusok: Boda Csilla, Paniti Imola, Pop Anna)

14.00-15.00 Ebéd

15.00 Néptánc tanítás (Faluvégi Erzsébet)

Zetelaki gyűjtemény

09.00-19.00 Gyűjtemény bemutatása (Sándor Olga, Zetelaka 737 sz.)

Zsigmond Malom Fogadó (Csíkmadaras 629.)

09.00-19.00 Malom és házak bemutatása, néprajzi gyűjtemény bemutatása. Előzetes bejelentkezés: 0721 946434 (Gál Levente)

Közlemény

Kallós Zoltánt a neves néprajzgyűjtőt köszöntötték kilencvenedik születésnapján

https://www.facebook.com/RMDSZ

„A szabadság említése furcsamód éppen a tiltások időszakát idézi meg bennem, a nyolcvanas éveket, amikor egyetemistaként megismertem Kallós Zoltánt. Én Székelyföldről érkeztem és abban az ajándékban volt részem, hogy Kalotaszeget először Kallós Zoltánnal járhattam be és ismerhettem meg. 

Túl Kalotaszeg megismerésén, a másik nagy élményem az volt, hogy egy csomagtartónyi Erdély történelmét szórtunk szét, helyeztünk letétbe a magyar családoknál. 

A szellemi szabadság értékes tápanyagát Magyarországról csempésztek át, ki tudja, micsoda viszontagságos körülmények között. 

Ez a kaland számomra a mai napig tömör kifejeződése annak az értékrendnek, amelynek megtestesítője Kallós Zoltán, és amely a közösség felemelkedéséért való tenni akarás legszebb mintapéldája” – fogalmazott laudációjában Kelemen Hunor, aki a neves néprajzgyűjtőt köszöntötte kilencvenedik születésnapján, a Kolozsvári Magyar Operában megszervezett ünnepségen, április 23-án, szombaton. A laudáció teljes szövege itt olvasható: http://goo.gl/D6V1mj

Fotók: Biró István

Felmérés Székelyföld állapotáról

http://erdely.ma/gazdasag.php?id=202807&cim=felmeres_szekelyfold_allapotarol

2016.04.23.

Vaskos dokumentumot, Székelyföld jelenlegi állapotáról szóló tanulmánykötetet mutattak be csütörtökön délután Sepsiszentgyörgyön. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet megrendelésére különböző szakterületek fiatal kutatói, elsősorban a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanárai vállalták a munkát, féléves kutatás, majd még féléves „összerázás” után látott napvilágot a térségünk jelenlegi helyzetét bemutató munka, mely alapul szolgálhat egy fejlesztési stratégia kidolgozásához.

Megtisztelőnek nevezte Tamás Sándor megyeitanács-elnök, hogy elsőként Háromszéken ismertetik a hiánypótló anyagot. Felhívta a figyelmet, hogy ez csak az első állomás, amelyet Kovászna és Hargita megye által egyaránt elfogadható fejlesztési stratégiának kell követnie, majd ütemtervnek konkrét napirendekkel, melyeket belső jogrendjévé tehet a két önkormányzat. Háromszék stratégiája elkészült, Potsa-terv a neve, az is felhasználható, hogy e jelenlegi dokumentum kivitelezési tervvé csúcsosodjék – mondotta.

A kutatók nevében Lázár Ede, a Sapientia dékánhelyettese kiemelte, a fiatalok számára kell jó megélhetést biztosító Székelyföldet teremteni, hogy ne kényszerüljenek máshol kamatoztatni itthon megszerzett tudásukat. A 18 fős csapat munkájának értékét az adja majd, ha felhasználják a döntésekben is – fogalmazott.

A tanulmányt kezdeményező Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, Szász Jenő elmondta, azért időzítették mostanra és ide a dokumentum bemutatását, „mert Szent György Napokon Sepsiszentgyörgyre figyel a világ”. Kiemelte, a rendszerváltás után nem készült ilyen látlelete Székelyföldnek, nem volt egyszerű munka, hisz nem alapozhattak csak a hivatalos statisztikai adatokra, ugyanakkor dilemmát okozott Maros megye kezelése is, nehéz volt leválasztani székelyföldi részét, az ottani jobb gazdasági adatok pedig torzították volna a teljes képet.

A tanulmány végül összeállt, abban a három megye külön-külön is értékelhető, és székelyföldi egységes áttekintést is nyújt. „Született egy nagyszerű dokumentum, egy kilométerkő, amely megmutatja, hogyan állunk, honnan indulunk” – hangsúlyozta. Nyomatékosította, a közös munkát folytatni akarják, ennek akkor van értelme, ha bekapcsolódnak az önkormányzatok, a vállalkozói szféra, a különböző társadalmi szervezetek. Közös gondolkodásra, cselekvésre hívnak mindenkit, hogy felépítsék Székelyföld mozdonyszerepét – mondotta. 

Szász Jenőt követően munkatársa, Molnár György a Nemzetegyesítési Fejlesztési Program megvalósításának Székelyföldi vonatkozásairól beszélt.

Nagy Benedek, a Sapientia tanára, a kutatás koordinátora munkájukat mutatta be, eredményeiket összegezte röviden. A székelyföldi megyék gazdasági állapotának felmérését tűzték ki célul, stratégiai irányokat, javaslatokat nem tartalmaz a kötet. Nagy hangsúlyt kapott a gazdasági rész – ez képezi a kötet gerincét –, és tanulmányozták a gazdaságra ható tényezőket is: a minőségi és mennyiségi szempontból is elégtelen humán erőforrásokat, a természeti nyersanyag erőforrásokat, a gazdaság szerkezetét, teljesítményét, a külső erőforrásokat. 

Sikerült néhány tévhitet megcáfolniuk, többek között azt, hogy Kovászna és Hargita megye eltartott lenne – mondotta. Bemutatta a tanulmány szerkezetét: az első két fejezetben a természeti erőforrásokat és az infrastruktúra állapotát elemzik, a középső rész a közpénzügyekről szól ipari és vállalkozási szinten, a közszolgáltatások területén, eddig nem ismert módon sikerült feltérképezniük a mezőgazdaságot, a turizmusról sokan sok mindent megírtak már, így igyekeztek kicsit továbbgondolni a statisztikai számokat, és újabb adatokat felsorakoztatni, mély elemzés készült a pénzintézetek és a külföldi befektetések helyzetéről, és felmérték az EU-s támogatások lehívásának állapotát is. 

Elmondta, végig törekedtek arra, hogy ne csak a székelyföldi megyék állapotát ismertessék, viszonyítási alapként a romániai átlagadatokat is feltüntették. Számba vették a regionális önállóság és fenntarthatóság szempontjából stratégiai kérdéseket, az oktatást, illetve a migrációt és kivándorlást is. A már említett okokból, hasonló szerkezetben, de külön jelenítik meg Maros megyét. Nagy Benedek beszélt munkamódszerükről, forrásaikról, adatigénylési nehézségeikről. Céljuk volt előkészíteni a terepet egy későbbi stratégia, egy gazdasági autonóm modell megalapozásához, legyen egy anyag, mely alapul szolgál, hogy egyáltalán létrehozható-e, életképes-e az autonóm Székelyföld.

Az általános bemutatást követően a jelen levő kutatók külön-külön ismertették az általuk felmért területek érdekesebb következtetéseit, majd egy kávészünet után a jelen levő háromszéki szakemberekkel vizsgálták a továbblépési lehetőségeket.

Farkas Réka Háromszék

Háromszék felkerült a turisztikai térképre

http://erdely.ma/turizmus.php?id=202813&cim=haromszek_felkerult_a_turisztikai_terkepre

2016.04.23.

Turisztikai szolgáltatásokat kínáltak. Albert Levente felvétele

Harmadszor nyitotta meg kapuit a Travel & Fun névre keresztelt turisztikai kiállítás. A kereskedelmi kamara szervezésében és a Magyar Turizmus Zrt. közreműködésével az eseményen nemcsak a szakma találkozik, hanem a látogatók is válogathatnak a kínálatból. A megnyitón bejelentették, hogy több háromszéki turisztikai egységet nevesítettek a hazai turisztikai Oscarnak is nevezett Romanian Top Hotel Awards seregszemlére.

Bár a turizmus csupán két százalékát teszi ki a megye forgalmának, a jelentős természeti erőforrás kihasználására tett erőfeszítések lassan eredményekkel is kecsegtetnek – össze­gezhetjük a megnyitón elhangzott beszédek lényegét. Azt minden felszólaló – Édler András kamaraelnök, Tischler Ferenc alpolgármester, Nagy József, a megyei tanács alelnöke, Bagoly Miklós Asimcov-elnök – hangsúlyozta, hogy a fejlesztési stratégiát, amelynek egyik fontos eleme a turizmus, élettel kell megtölteni. 

Soós Júlia, a Magyar Turizmus Zrt. képviselője szerint a Magyarországon eltöltött vendégéjszakák tekintetében bekerültünk az első tíz kibocsátó ország közé. László Endre, a turisztikai irodák szövetségének képviselője pedig egy aktuális örömhírrel érkezett: Románia egyik legrangosabb, a turisztikai szolgáltatásokat rangsoroló versenyében eddig nem tapasztalt számba került be háromszéki egység is, ugyanis a kovásznai Clermont és Mercur szállodát, a bálványosi Grand Hotelt, az olaszteleki Daniel-kastélyszállót és Szabó Lajos mesterszakácsot nevesítették a május végi megmérettetésre.

A délelőtt folyamán az Asimcov Vállalkozói Szövetség húsz- éves évfordulója kapcsán az inkubátorházban (amely tíz éve indult) kiállításmegnyitóval, divatbemutatóval kezdődött az ünneplés. A kiállításra a Művészeti és Népiskola szabás-varrás tanfolyamának végzettjei hozták el munkáikat, a bemutatót pedig a Kós Károly Szakközépiskola diákjai segítségével bonyolították le. A megnyitón mind a vállalkozói szövetség, mind a kereskedelmi kamara vezetői, a tagozatok képviselői kiemelték, hogy – a korábbi évekhez képest – sikerült igazi együttműködést kialakítani, ami az egész vállalkozói réteg javát szolgálja. 

Ugyanakkor a felszólalók az immár országosan is klaszterbölcsőként nyilvántartott intézményben az országos, sőt, nemzetközi gazdasági együttműködések perspektíváit is felvillantották, a textilklaszter vezetői pedig átadták a nemrég elnyert bronz elismerést tanúsító okiratokat a klaszter tagjainak.

Ferencz Csaba Háromszék

A helyzet változatlan

http://erdely.ma/publicisztika.php?id=202756&cim=a_helyzet_valtozatlan

2016.04.21.

1981 júliusának egyik hajnalán a lábunknál fogva rángattak ki a Szent Anna-tónál felhúzott sátrunkból az oda kivezényelt milicisták, és még mielőtt felocsúdhattunk volna, már ránk is ripakodtak: azonnal adjuk oda nekik személyi igazolványainkat. Így jutott a mogorva hatóság tudtára, hogy ama emlékezetes Anna-napot megelőző éjszakán mi is azok között voltunk, akik hitet tettek magyarságuk mellett, és elítélték a kommunista rendszer elnyomó és jogainkat semmibe vevő politikáját. Ennek első következményeként augusztusban borsos pénzbüntetést róttak ki rám a tónál az említett időpontban elkövetett, úgymond, „csendháborítás” miatt. 

Folytatásaként Kolozsváron egy professzor előadásáról hurcoltak el a Securitate pribékjei, majd a megtörésemet célzó két, kihallgatásoktól terhes esztendő után, a diplomavizsga napján eltávolítottak a főiskoláról.

Azóta kis híján 35 esztendő múlt el fölöttünk, a diktátor 26 éve megbukott, de 2016 áprilisának egyik délutánján mégis az előbbivel azonos tartalmú csendőrségi jegyzőkönyvet találtam a postaládámban. Ismét megbüntettek, mert folyó év március 10-én 18 óra 30 perckor egy szerintük engedélyezetlen felvonulás résztvevőjeként a marosvásárhelyi Rózsák téren megzavartam az ott lakók nyugalmát. Állításukat egy videofelvételre alapozzák.

Döbbenten betűztem a hányaveti módon papírra firkantott sorokat, és habozás nélkül eldöntöttem, a rám kirótt bírságot nem fogom kifizetni, az ügyet pedig jogi útra terelem. Ugyanis a román alkotmány által biztosított gyülekezési jogom durva korlátozásán kívül több nyomós okom is akad erre. A hatóságok részéről irányunkba gyakorolt megfélemlítési kísérlettől, a jogtalanul készített és felhasznált videofelvételeken és zaklatáson át, a valótlan állításokra alapozott pénzbüntetésig. 

A székelyeket titkosszolgálati eszközökkel elhallgattatni, elüldözni vagy megsemmisíteni akaró román hatalomnak pedig ezúton üzenem, továbbra sem félünk, és a minket megillető nemzeti jogaink követeléséről sem fogunk lemondani! 

Bedő Zoltán Székely Hírmondó

Csernobil 30 év távlatából

Boldog Föld napját!

Kedves Olvasónk!

Mikor ezeket a sorokat írom, épp most kezdődik a történelmi jelentőségű párizsi éghajlatvédelmi megállapodás aláírási ceremóniája.

A párizsi megállapodás óriási lehetőség az emberiségnek. Végre van közös, pozitív víziónk: erkölcsi felelősségünk, hogy éljünk is ezzel. Pontosan annyi fog ebből megvalósulni, amennyit mi megvalósítunk. Nemcsak a gyermekeink és unokáink jövője múlik ezen, hanem a sajátunk is. Az elkövetkező 10-15 évben mindannyiunknak azon kell lennünk, hogy a saját országunk, településünk, otthonunk képes legyen klímabarát működésre átállni, hogy egy energiahatékony, fenntartható, a megújulókon alapuló energiarendszert használhassunk.

Az utolsó pillanatban vagyunk. A biztonságosnak tekinthető 1,5-2 Celsius-fokos globális felmelegedési küszöbértékhez képest a hőmérséklet emelkedése már elérte az 1 Celsius-fokot. Ezért nézd meg és oszd meg ezt a Föld-napi videót!

(Kérdésed van? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a megállapodás kapcsán.)

Üdvözlettel:
Mező János Bálint
programvezető
Greenpeace

Bálint József számonkér (Kampányban) (csak az nem derül ki, hogy miért ...szerk,megj.)

http://www.3szek.ro/load/cikk/90868/balint_jozsef_szamonker_kampanyban

2016. április 22.

Bálint József még nem tudja, hogy függetlenként vagy az Erdélyi Magyar Néppárt színeiben pályázza meg Sepsiszentgyörgy polgármesterei tisztségét, Antal Árpád visszatérése valamelyest változtatott a helyzeten – nyilatkozta tegnap délelőtt. Annak egyébként örvend, hogy a jelenlegi polgármesterrel kell megméretkeznie, „inkább egy erős ellenféllel küzdök meg, mint vérszagra gyűlő hiénákkal” – mondotta. Úgy véli, ez azért is hasznos, mert számos kampánytémára valójában Antal Árpád tud érdemben válaszolni.

A hamarosan kezdődő kampányról elmondta, meglátása szerint keményebb hangvételű lesz, mint a négy évvel ezelőtti, reményei szerint nem várható vagdalkozás, sárdobálás, de szükség van az elemzésre, bírálatra. Megvalósítások voltak, vannak, sok jó ötletet sikerült életre hívni, de ugyanakkor sok hibás döntés is született, jellemzőek a drágán és pocsékul elvégzett munkálatok, ezekről és a négy évvel ezelőtti kampányígéretekről is számot kell adnia a jelenlegi városvezetésnek – véli. Beszélni kell az elvándorolt fiatalokról, a kevesek jóléte mellett a többség nyomoráról: „lassan se fizetések, se munkanélküli-segélyek, de van magas adó, van drága vizünk és szemetünk” – hangsúlyozta. Meglátása szerint az elmúlt négy évben hiányzott a szakmaiság, a minőségi munka számonkérése, a közpénzek elköltésének felelőssége, de javításra szorul a városháza és a lakosság közötti kapcsolat minősége is. „Javítanivaló van bőven, ember, emberek kellenek hozzá” – nyomatékosította. 

Felidézte, hogy Sepsiszentgyörgyön nem jöhetett létre teljes körű együttműködés a két kisebb párt – az EMNP és az MPP – között, „elszabotálta néhány haszonleső, megméretkezés elől elfutó, lejárt szavatosságú pecsétbitorló”. A székelyudvarhelyi MPP–EMNP szövetség azonban reményre ad okot, bízik benne, hogy az „igazi MPP-sek” melléjük állnak majd. Függőben egyelőre indulásának formája – hogy függetlenként vagy a Néppárt színeiben méretkezik meg –, aláírásokat gyűjtöttek mindkét eshetőségre, és az EMNP önkormányzati listája sem végleges még, de helyet kapnak rajta MPP-sek és függetlenek is. Programja részben a négy évvel ezelőtti, ezt ötvözik az EMNP programjával.  Farkas Réka

Mezőgazdasági gépbemutató Kézdivásárhelyen

http://erdely.ma/gazdasag.php?id=202711&cim=mezogazdasagi_gepbemutato_kezdivasarhelyen

2016.04.19. 

Tegnap a kézdivásárhelyi Burgonyakísérleti és -termesztési Állomás farmján a gumiabroncsokat forgalmazó Nexxon cég nagyszabású mezőgazdasági gépbemutatót szervezett, melyen több mint kétszáz háromszéki és szomszédos megyebeli mezőgazdász vett részt.

A megjelenteket elsőként Barta Vilmos, a Nexxon cég vezérigazgatója köszöntötte, és köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a rendezvény megszervezéséhez, majd Covaciu István, a cég mezőgazdasági gépeket forgalmazó igazgatója és Baricz Lajos, a mezőgazdasági abroncsok ter­mékmenedzsere tartott rövid tájékoztatót. 

Ezt követően a cseh partnercég képviselője szólt az egybegyűltekhez, hangsúlyozva, hogy a bő esőzés miatt csak három általuk gyártott gépet tudnak bemutatni munka közben. 

Iochom István Háromszék

Éket ütők...

Több éven át az egyik - magát erdélyinek nevező - alakulat mindent elkövet, hogy bomlassza, szétszedje mindazokat, akik a jobb oldalon leledznek.

Ha a Szórványban aránylag "sikeresek" voltak most úgy néz ki, hogy az egyik székelylakta megyében is sikerült nekik éket verni...

Eddig az volt a taktikájuk, hogy ha a országos szinten nem voltak "sikeresek" akkor a megyei vagy a helyi szinteken próbálták a "megfelelő" emberkét megtalálni, aki hajlandó volt a pártfegyelmet semmibe venni vagy csak butaságból cselekedtek illetve - rosszabb esetben - egy pár zöldhasúért -   meghasonlottak.

A nemrég meghírdetett "visszalépés" csak a bomlasztó politikának a része és egy "ék" egy sikeresnek mondható tisztségviselő és a szavazótábor között. Már az, hogy az illető nem látja át ennek a veszélyeit is szomorú lehet. Az ahogyan az illető háta mögött az is ahogy az alakulatok jelképei vannak elhelyezve jelzésértékű kéne legyen, hiszen addig, amig az egyiknek a neve jól látható módon előtérbe lett helyezve addig a másiknak csak a zászlaja látszik... Ez lenne az egyenrangúság az ékverők olvastában...

Az, aki eddig is tanácstagként működött, hogy fogadhatta el, azt, hogy ne a saját alakulata irodájában, tartsa a sajtótájékoztatóját... 

No, de ez az Ő gondja, baja...

Egy olyan alakulat, amelynek élvezetése ugyan európenernek tartaná magát és akik az anyaországi adófizetők pénzével sem tudja a józan választókat megtévesztenie, nem lehet sikeres...

A közelgő helyhatósági választásokban a zsebalakulatnak tituláltakkal való "kiegyegyezés" , még ha sikeres is lenne, egyáltalán nem fogja a választók javát szolgálni, hiszen az elmúlt időkben megismerhettük, azt is hogy hogyan lehet "egyszerűen" a kormánypénzek visszatartásával, vagy azok átutalásának a késleltetésével egy helység vezetését működésképtelenné tenni...

A "székelybánja" vár mellett lakó közösség meg fogja tanulni, hogy mivel jár, ha nem odanyomja a pecsétet, ahol a helye van és a tisztségviselők szégyenkezni fognak, amiért a hamis kézfogást elfogadták...

Ahol lehetett a fentemlített alakulat mindenfelé úgynevezett "szavazat-mérést" végzett és megpróbálta a jelölteket rangsorolni, amely azért sem valós mert elsősorban azoknak kedvez, aki készitették a kimutatást.

2012-ben a Szórványban 14 %-os voksra számitottak, de végül is alig jött ki az egyszámjegyű százalék...

Eközben, az erdélyi, népközösségbeli arra adja a szavazatát, amely a "kisebbik rossz"-nak számít... 

A kézdivásárhelyi csavargyár visszafoglalása

http://erdely.ma/gazdasag.php?id=202787&cim=a_kezdivasarhelyi_csavargyar_visszafoglalasa

2016.04.22.

Tegnap délelőtt nem mindennapos eseményre került sor Kézdivásárhelyen. A csavargyár elprédált vagyonáért 2005 óta pereskedő egyesület elnöke, Ráduly-Baka Lajos és tucatnyi kisrészvényes Stelian Emil Dincă brassói végrehajtóval, csendőri és rendőri kísérettel a câmpinai bíróság végleges és visszavonhatatlan ítélete szerint átvette a bírósági végrehajtótól a csavargyár megmaradt vagyonát, a négyszintes garzontömbházat, az irodaépületet, a Valkes Kft. termelőműhelyét és egyéb vagyontárgyakat, mint például a Skat-Kart Kft. ingatlanjait.

Ahová nem tudtak bemenni a lakat miatt, ott azt levágták és kicserélték. A Skat-Kart Kft. területére a sajtó képviselőit a biztonsági őr nem engedte be.

A jövő héten a Csavargyári Vagyon Megmentéséért Alakult Egyesület elkezdi a vagyon pontos felleltározását és a kármegállapítást. Időközben Erdély Ede élettársa, Marcela Ţăndărică, ifj. Erdély Ede és egy könyvelő is megérkezett a csavargyárhoz, és szóba álltak Ráduly-Baka Lajossal, akinek azt mondták, hogy a gyár területén munkapontjuk működik, ahová gépeket vittek. Az egyesület elnöke közölte, hogy miután elkészítik a pontos leltárt, ami azon nem szerepel, és igazolni tudják az eredetét, azt átadják Erdélyiéknek.

Ráduly-Baka Lajos rögtönzött sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a câmpinai bíróság 2005. március 30-án hozott 232-es büntetőjogi ítéletének polgárjogi oldalát hajtották végre, amely elrendelte az összes csavargyári ingatlan visszatérését az MTS Rt., azaz a részvényesek birtokába. Az ítélet 2010-ben vált jogerőssé, de az MTS Rt. felszámolási eljárás alatt állt, a csődbíró feloszlatta a társaságot, és elrendelte az MTS Rt. törlését a cégbíróság névsoráról, annak ellenére, hogy az ítélet jogerősen kimondta: vissza kell állítani a bűncselekmény elkövetése – 2000. január 29. – előtti állapotot.

Erdély Ede ez idő alatt elsikkasztotta az MTS Rt. egész vagyonát, amelynek most egy töredéke visszatért a részvényesek tulajdonába. A 2006. augusztus 11-ei részvényesi közgyűlésen az a döntés született, hogy visszaállítják az MTS Rt.-t, újjászervezik és zárt körű részvénytársasággá alakítják.

Ráduly-Baka azt is elmondta, hogy nagy meglepetésükre még egypár nagyobb gépet is találtak, amelyeket Erdély Ede nem adott el ócskavasként. A csavargyárral szemben lévő garzontömbházat lakhatóvá teszik és bérbe adják. A csavargyár területén helyiséget bérlő Valkes és Rompil Kft. a helyén marad, ha megegyeznek a bérleti díjban.

Megtudtuk, hogy Erdély Ede, amint rátette a kezét a „Dallasnak” nevezett helyre, az egykori téesz területére, abból 1,8 hektárt továbbadott a Skat-Kartnak. A cég azt azonnal jelzálogozta a Román Kereskedelmi Banknál, majd 600 ezer lejes hitelt vett fel, amelyből kifizette Erdély Edének a telek árát, 300 ezer lejt és az áfát. Az egyesület felajánlotta a Skat-Kart tulajdonosának, hogy folytassa a termelést, mivel érvényes szerződései vannak, de bírósági zárlat alatt áll, ami azt jelenti, hogy az összes bevétel-kiadás a bírósági zárlat számláján jelenik meg, és ezáltal az alkalmazottak megkapják a fizetésüket.

Iochom István Háromszék

A kézdivásárhelyi csavargyár magánosítás utáni élete

http://www.szekelyhon.ro/aktualis/haromszek/a-kezdivasarhelyi-csavargyar-maganositas-utani-elete

Végéhez közeledik a kisrészvényesek több mint egy évtizedes harca a kézdivásárhelyi egykori csavargyár vagyonáért, jelentették be szerdán a Csavargyári Vagyon Megmentéséért Alakult Egyesület vezetői.

Ráduly-Baka Lajos, az egyesület elnöke és Deák Mihály főtitkár a Magyar Polgári Párt sepsiszentgyörgyi székházában tartottak sajtótájékoztatót, ismertetve az egykor háromezer alkalmazottat foglalkoztató csavargyár sikertelen magánosításának történetét, és az ezt követő perek és büntetőperek tucatjainak a kimenetelét. A brassói táblabíróság már 2010-ben jogerős ítéletet hozott, hogy a gyár minden vagyona a részvényeseké, hosszas bírósági huzavona után a kényszervégrehajtást is elrendelte az igazságszolgáltatás, a következő lépés már ennek a beindítása. Ráduly-Baka Lajos szerint jövő tavaszig a több mint 5000 kisrészvényes birtokába kerül a gyár 8–10 millió euróra becsült ingatlanvagyona. Az egyesület elnöke emlékeztetett, hogy 1999-ben az üzemet magánosították, Erdély Ede „stratégiai befektető” vásárolta meg, aki ellen azóta több tucat per indult bűnszövetség létrehozásáért és sikkasztásért. 

„A befektető akkor szerződésben vállalta, hogy 1,8 millió dollárt fektet be a vállalat korszerűsítésébe, ennek ellenére fél év alatt kirabolta azt. Az ingatlanokat átírta a saját fantom-cégeire, a termelést leállította, a gépeket összevágatta és ócskavasnak eladta” – idézte fel Ráduly-Baka Lajos. A részvényesek 2000-ben tettek büntetőjogi feljelentést, az ügyben a vádlott Erdély Ede kezdeményezésére az Alkotmánybíróság is állást foglalt és kimondta, a törvény a tulajdonjogot védi, de nem a bűncselekményből hasznot húzó orgazdát. Az eltulajdonított javakat visszaszolgáltatják, az esetleges jóhiszemű vásárlók pedig az eladóval kell pereljenek. Ráduly-Baka szerint ebben az ügyben nincsenek jóhiszemű vásárlók, hiszen Erdély Ede fantomcégei adták-vették az ingatlanokat, amelyeket néhány hete az üzletember édesanyja tulajdonában levő cégre íratták át. Az egyesület vezetői nehezményezik, hogy „Kézdivásárhely önkormányzata, Bokor Tibor polgármester szövetkezve a bűnöző Erdély Edével közreműködött, hogy a csavargyár csarnokának egy részét bérbe adják a Valkes-kábelköteggyárnak”, és jelezték a befektetőnek, hogy az ingatlan kényszervégrehajtás alatt van. Ugyanakkor azt is felrótták, hogy a városháza nem hajtja be Erdélytől a több mint egymillió lej be nem fizetett ingatlanadót. 

Bokor Tibor polgármester elmondta, Kézdivásárhelyen szélhámosként ismerik Ráduly-Baka Lajost és társait, akik évek óta tagságdíjat gyűjtenek a régi csavargyári munkásoktól. „Az önkormányzatnak nincs beleszólása abba, ha két magáncég bérleti szerződést köt, ám a törvényes lehetőségekhez mérten támogatja a befektetőket, akik munkahelyet teremtenek” – szögezte le a polgármester. A jelenleg négyszáz alkalmazottat foglalkoztató, de további ötszáz munkahelyet ígérő Valkes-kábelköteggyárnak érvényben levő tanácshatározat alapján adókedvezményeket biztosít a város. Bokor Tibor elmondta, több cég valóban hatalmas összegekkel tartozik a közkasszának, de amióta polgármester lett ezek ellen eljárást indítottak, a számláikat zárolták.