Tendenciák és valóság

https://kronika.ro/velemeny

A latin, illetve francia eredetű tendencia kifejezés magyar megfelelője az irány, irányzat, áramlat szavak, de tágabb és főleg politikai értelemben, valamely elképzelés, törekvés kiteljesedésének az iránya. Az emberiség több évezredes történelmi múltjának folyamán rengeteg ilyen tendenciát láthattunk és nem ritkán többirányú tendenciák álltak egymással szemben, és okoztak súlyos vitákat, sőt véres háborúkat.

Logikusan feltehető a kérdés: miért nem halad az emberiség egy közös irányba?

Hiszen történelmi tapasztalataink és fantasztikus elméleti és gyakorlati ismereteink segítségével könnyen felmérhetjük jövőnk lehetőségeit, kilátásait. Tehát szükség volna egy közös irányvonalra!

Revízió, szocializmus, fogyasztói társadalom

Kisebb népeknek, nemzeteknek néha nagyon nehéz bizonyos tendenciák közül a legmegfelelőbbet, a legjobbnak ígérkezőt kiválasztani. Hozzánk közel álló példa erre Magyarország két világháború közötti külpolitikája. A magyarság számára elfogadhatatlannak látszó Trianon utáni helyzet indokolta a külpolitika irányvonalában a Kárpát-medence területi változásainak revízióját. A későbbiekben ez a célkitűzés mérséklődött, és bizonyos mértékig a status quo elfogadásának elve győzedelmeskedett. A harmincas évek Európájában, a hatalmi egyensúlyváltozás után azonban olyan diplomáciai feladat hárult ránk, amelynek megoldására az akkori külpolitika nem rendelkezett határozott és megfelelő vonalvezetéssel. A második nagy háború kitörése előtt, a semlegesség helyett ismét csatlós állam szerepét vállaltuk, és nem az eddigi győztesek, hanem a vesztes és szintén revízióra készülő Németország oldalán léptünk be egy számunkra teljesen értelmetlen háborúba. A többit már tudjuk. A háború utáni öszszeomlás után, 1945–1948 között már szinte lehetetlen lett volna saját érdekeinknek megfelelő politikai irányt választani, a nagyhatalmak ránk kényszerítették a „szocialista” tendenciát. Aztán sok évtizedig tartó hidegháborús status quo után, szintén külső befolyásra, beléptünk egy új, ismeretlen világba, és igyekeztünk olyan kapitalista társadalmat kialakítani, ahol lényegében minden a pénzről szól, legfontosabb a termelés és a fogyasztás állandó növelése, szóval a fogyasztói társadalom rabszolgái lettünk. Ha tehát az utóbbi száz év magyar politikai (társadalmi) tendenciáit sorra vesszük, akkor három nagy irányvonalat láttunk: revízió, szocializmus, fogyasztói társadalom. Persze ezek mellett apróbb igyekezetek (tendenciák) is léteztek, és léteznek. A logikus kérdés most az lenne, hogy a fent említett évszázad magyar történelmében a magyar társadalom, a magyar nép, szóval az összmagyarság megelé- gedett, boldog életet tudhatott-e magának. A válasz kétségtelenül: nem. A Horthy-rendszer még féleudális társadalmában az arisztokrácia jól, a középosztály tűrhetően, a parasztság és proletariátus szegényen élt. A szocializmusban az osztályharc felosztotta a társadalmat, és a vörös terror könyörtelenül elseperte a másképp gondolkodót. Ma a lehetőségek korlátlanok, de aki nem tud harcolni, nem könyököl, vagy nem elég tehetséges, hogy felemelkedjen, az a vesztesek között marad. Ez még nem is volna nagy baj, ha egy igazságos szociális rendszer mindenkiről gondoskodna. A vadkapitalista szellem azonban annyira beférkőzött a magyar köztudatba, hogy a javak igazságos elosztásáról nálunk sem beszélhetünk, de ez sajnos sehol a világon nem létezik. A belső bajokat talán a nemzeti társadalmak idővel orvosolnák, ha nem lennénk ismét függőségben kívülálló erőktől. Idén májusban volt 13 éve, hogy Magyarország az Európai Unió tagja lett. Ez akkor óriási sikernek számított, ma is vannak, akik lelkesen szerencsés történelmi fordulatnak, igazi felemelkedésnek tartják a csatlakozást. Vannak azonban erős bíráló hangok is, hiszen Brüsszel politikáját sokan diktatórikusnak ítélik, és visszautasítják a nemzeti belügyekbe való beavatkozást. Nem állok egyik oldalhoz sem, az igazság valahol középen van. Az Unió valamilyen formában tényleg egyesíti Európát, rengeteg előny származik a tagságból, főleg fiataljaink igazán szabadnak érzik magukat, oda utaznak, ahova akarnak, látják a világot, tanulhatnak, dolgozhatnak, tapasztalatokat gyűjthetnek. Az uniós tagságnak gazdasági előnyei vannak, és ellensúlyozza a provinciális gondolkodásmódot. A dolgok azonban egyáltalán nem mennek rendben. A mai világpolitika annyira zavaros és átláthatatlan, hogy nincs egyetlen felelős gondolkodású politikus Európában, aki meg tudja, vagy meg meri mondani, mi lesz az Unióval, Európával, az egész világgal mondjuk egy hónap vagy egy év múltával. Az emberek nagy része nem foglalkozik politikai kérdésekkel, nem érdekli, mi lesz holnap, a mindennapos gondok lekötik idejét, és örül, ha a családja problémáit rendezni tudja. Európa nagyvárosaiban a karácsonyi vásárok helyszínét betongyűrűvel fogták körül, így védekezve a terrorista támadások ellen. Az utóbbi évek leggyakrabban emlegetett szavai a migráció, menekültek, terrorizmus voltak, az évnek nem volt olyan hete, hogy valahol ne robbanjon bomba, vagy ne tartóztassanak le gyanús személyeket. Nem volt hadüzenet, nincs háború, igazában nem harcolunk, de védekezünk egy alattomos, és látszólag legyőzhetetlen ellenséggel szemben. Meddig mehet ez így?

Nincs szükség uniformizált falanszter világra

Rengeteg az elmélet a világpolitika jelenéről, alakulásáról, a veszélyekről, ezek elhárításáról, a jövőnkről. Ha az ember a peszszimista előrejelzéseknek hinne, elmenne a kedve az élettől. Eligazodni viszont nagyon nehéz, hiszen választani kellene tendenciák tucatjai közül. Az egyik fő irányzat, amelyet elsősorban balliberális körök támogatnak, egy teljes egészében globalizált világ, egy hatalmas multikulturális társadalommal. Ez a társadalom, ahogy egyesek elképzelték, és sokan ma is hisznek benne, nyílt társadalom lehetne, ahova mindenkit befogadunk, mindenki egyenlő, nincsenek vallási, faji, nemzetiségi ellentétek. Igazán szép álom, de egyelőre utópia, nem megvalósítható. De minek is, a világ így szí- nesen nagyon szép, éppen a sokrétűsége, ami csodálatos, elbűvölő. Sok ezer nyelv, sok száz nemzet, megannyi hit és vallási különbségek, más és más mentalitás. Nincs szükségünk uniformizált falanszter világra. A konzervatív felfogás szerint ha túlélte a hatalmas történelmi múltat, akkor az emberiség így maradhat, a törzsi, illetve családi hagyomá- nyokkal, a nemzetállamok egymás mellett élésével, és ha még rengeteg baj és veszély fenyegeti is létünket, a biológiai és erkölcsi törvények betartásával átbukdácsolhatunk a nehézségeken is. A globalizációra szükség van, de nem minden tekintetben. A világ problémáit közösen kell megoldani, mert másképpen ezek nem megoldhatók. A túlnépesedés, az energia- és vízhiány, a javak egyenlőtlen elosztása, a fegyverkezés megszüntetése, a veszélyes klímaváltozás, ezek mind csak közös akarattal, együttesen kezelhető problémák. A világgazdaság globalizációja viszont kimondottan a nemzetközi óriáscégek érdeke. A jelszó továbbra is a GDP állandó növelése. Hogy ez meddig mehet, azt senki nem tudja, de az törvény, hogy az erőltetett fogyasztás végső fokon önpusztításhoz vezet. A szomorú az egész bonyolult világpolitikában az, hogy az okos szót sehol nem hallgatják meg, nem szakértők, nem jóindulatú értelmiségiek, tudósok döntik el, hogy mit kellene tenni, hanem konok, önző, bizonyos érdekcsoportokat kiszolgáló politikusok kezében a döntések joga, akik sajnos buták is. Ezen felül a még létező, és egymással rivalizáló szuperhatalmak önző geopolitikai törekvései akadályozzák az együttműködést. A világnak erre nincs szüksége, ellenkezőleg, éppen a szuperhatalmi együttműködés kisegítené a bonyolult helyzetből. A már említett globalizációs tendencia olyan erős, hogy teljes leállítása szinte lehetetlen. De sokat lehet rajta javítani. Ott kell alkalmazni, ahol a szükség és az érdekek közösek. Európa legnehezebb, szinte megoldhatatlannak látszó problémája ma a menekültválság. A gazdasági érdekek a munkaerő-utánpótlást látják megoldani a délről érkező migránsokkal. Téves elképzelés, mert Afrika lakossága olyan mértékben és ütemben szaporodik, hogy még hoszszú évekig onthatja menekültek millióit Európa felé, akiket integrálni kellene, de életkörülményeikről is gondoskodni kell, tehát évről évre újabb és újabb problémák elé állítják a kontinenst. Az egyedüli megoldás, ha Afrikát a leggyorsabb tempóban és természetesen közös akarattal, erővel megsegítjük, elindítjuk a gazdasági felfejlődés útján. Ha ez nem történik meg, a mai Európa elveszett. A terrorizmus, bár a migrációval felerősödött, lényegé- ben nem más, mint az iszlám fanatikus, ortodox szárnyának antiglobalizációs, antikeresztény mozgalma. Ez elsősorban Amerika-ellenes, és olyan nyugati életforma ellen tiltakozik, amely teljesen távol áll a vallási alapokon nyugvó iszlám társadalomtól. Bizonyított tény, hogy az erősen vallásos iszlám soha nem tud megbékülni a szekularizált Nyugattal. Sajnos ezt az ellensé- ges hangulatot csak növeli a nyugati társadalomban felfedezhető, egyelőre lassú, de mégis tisztán felfedezhető távolodás a keresztény gondolkodásmódtól. Mi azt hisszük, hogy ha távolodunk a hitünktől, hízelgünk a bevándorló muszlimoknak, a valóság azonban az, hogy a teljesen hitetlent még jobban gyűlölik. Ha nem vagyunk eléggé óvatosak, akkor minden, amit az utóbbi kétezer év európai kultúrájaként ismerünk, rövid idő alatt elveszhet.

Hallgassunk Huntingtonra!

Ideje volna például közszemlére tenni a kilenc éve elhunyt amerikai politológus, Samuel P. Huntington 1996-ban megjelent, A civilizációk összecsapá- sa és a világrend átalakulása cí- mű könyvét. Elsősorban politikusainkat kötelezném arra, hogy lassan, figyelmesen olvassák át a tanulmányt, és hasonlítsák öszsze a szerző akkori állításait a világ mostani eseményeivel. Már a könyv indítóoka is beigazolódott, hiszen Huntington válaszként írta Francis Fukuyama amerikai filozófus, közgazdász azon állítására, miszerint „az emberiség ideológiai fejlődése lezárult, és egyetemessé lesz a nyugati liberális demokrácia mint az emberi kormányzás végső formája.” Azóta láthattuk, hogy a liberális demokrácia éppen a végkorában leledzik, és a történelem nagy tempóban óriási átalakulások előtt áll. Huntington szerint bele kell nyugodni, hogy bár a nyugati civilizáció egyedi, de nem egyetemes. A Nyugat befolyása a világ menetére hanyatlóban van, ugyanakkor az ázsiai civilizációk felemelkedőben, elsősorban a „Nagy-Kínáé”, ami nem pusztán elvont koncepció, hanem gyorsan növekvő kulturális és gazdasági realitás. Sokkal több baj van viszont az iszlámmal, amelynek politikai, társadalmi és főleg vallási szerkezete, identitásfogalma merőben különbözik a nyugati társadalomban tapasztaltaktól. Az iszlám és a keresztény kultúra keveredése életveszélyes, egyik oldalnak sem használna, mindkettőt rombolná. A sokszor emlegetett Eurábia – az arab világ és Európa integrációja – sikertelenebb elképzelés, mint a fából vaskarika. Akik ezt kitalálták és gazdasági megfontolásból erőltetik, azok veszélyeztetik Európa jövőjét. A mi nyugati civilizációnk megtartása, amely nagy részben a keresztény kultúra alapjain fejlődött naggyá, csak akkor lehetséges, ha az amerikaiak is megerősítik nyugati identitásukat, és segítik a más civilizációk felől érkező támadások kivédését. Sajnos ezt az igyekezetet egyelőre nem látjuk a tenger másik oldaláról, az amerikaiak saját magukkal vannak elfoglalva, és nem tágítanak geopolitikai, szuperhatalmi elképzeléseiktől. A világ, Európa jövője sokban függ attól, mennyire tudjuk mi, a keresztény Nyugat a szintén nyugati találmányt, a jelenleg alkalmazott globalizációs tendenciát ha nem is végleg kizárni, de legalább lefékezni, negatív hatásait kiszűrni. Mert a globalizáció nem csupán a tőke szabad áramlását jelenti, hanem új, számunkra idegen eszmék beáramlását. A globalizáció egy határok nélküli világban érzi jól magát, a nemzet fogalma egy ilyen világban ismeretlen. Ha fékezzük ezt a tendenciát, automatikusan fékezzük a tőke és a nagy világcégek politikai befolyását például Brüsszelre és a nemzeti kormányokra. Ha sikerülne legalább részben visszatérni a regionális fejlesztésekhez, ha saját magunk dönthetnénk, mit termelünk és hol értékesítjük, ha nem várnánk idegesen, mennyi pénzt kapunk jövő- re Brüsszeltől, ha több függetlenséget tudnánk magunknak biztosítani, akkor a menekültkérdés is szinte magától megoldódna. Fontos végre megszabadulni az idegen hatásoktól, a kívülről, felülről és célzatosan érkező irányvonalaktól, főleg azoktól, amelyek nincsenek párhuzamban a nemzet érdekeivel. Az is lényeges, hogy ezek a sajátosan nemzeti érdekek ne legyenek kizárólagosak, hanem a szomszédos államok érdekeivel álljanak összhangban. Ezért jelentős például a visegrádi négyek együttműködése.

HOLLAI HEHS OTTÓ A szerző Németországban élő publicista

Közelről a pezsgő

http://borhirek.blog.hu/2017/12/29/kozelrol_a_pezsgo

Egy füzet, ami irányított kérdéseken és gyakorlatokon keresztül segít visszatekinteni az elmúlt évre és ami az álmokat célokká formálja. Ez a YearCompass, azaz éviránytű. Egy csapat fiatal 2012-ben hozta létre az évösszegző kiadványt, azóta pedig minden év végén egy nemzetközi mozgalom is indul a füzet kitöltésére, amit bárki elérhet online is – idén már több mint 20 nyelven. Az éviránytű egyik ötletgazdájával Békéssy Lászlóval Nagy Nóra beszélgetett.

Lelassulni, megállni, megfigyelni – erre biztat a Let is slow mozgalom, melynek tagjai, akik a mindfullness módszerével hívják fel a figyelmet arra, hogy ne rohanjunk el az életünk mellett. De vajon hogyan lehet átültetni a gyakorlatba a jól hangzó elméletet és hogyan lehet akár egy mosogatás elvégzendő feladat helyett relaxációs gyakorlat? És vajon lehet-e az idegőrlő sorbanállás akár hasznos időtöltés? Faragó Bettinával, a Let is slow mozgalom alapítójával Nagy Nóra beszélgetett.

A szódavíz szúr, a pezsgő csiklandoz. Ez pedig egy olyan anyagnak köszönhető, amit az élesztő bocsát ki. A jó pezsgő érleléséhez rengeteg mesterfogás és türelem kell. Nemcsak a megfelelő hőmérsékletet kell biztosítani, nem mindegy, milyen szögben állnak a palackok, és időről időre el is kell forgatni az üvegeket. Itt a pezsgőszezon, sokan már megvásárolták az italok királynőjét az év utolsó éjszakájára. A pezsgő története az 1600-as évek második felében kezdődött. Kulisszatitkok a pincéből – Bánsági Éva összeállítása.

És még mindig gasztronómia: itthon még többé kevésbé ismeretlen fogalom volt az ún. újhullámos kávézás. Várady Tibor ennek jegyében üzemelteti 2012-ben megnyitott kávézóját. A pályaelhagyó jogász 7 évvel ezelőtt döntött a szakmaváltás mellett, ekkor hónapokig tanulmányozta a kávékészítés fortélyait, sőt Londonba is elutazott, hogy a szakma legjobbjaitól tanulhasson. A riporter Nagy Nóra.

Demográfiai zuhanórepülésben Szerbia: az utóbbi tíz évben több mint 350 ezerrel csökkent az ország lakosságának száma. A központi statisztikai hivatal becslései szerint a természetes fogyás továbbra is hasonló ütemben folytatódik, így 2030-ra biztosan hétmillió fő alá csökken a nyugat-balkáni népessége. Bővebbet Ternovácz Istvántól.

Tavaly egy amerikai kutatócsoport 115 évben maximalizálta az ember élettartamát, de izraeli tudósok szerint az öregedés folyamatának késleltetésével ez az idő meghosszabbítható. Eddig a bizonyítottan legmagasabb korú ember egy 122 évet élt francia nő volt, aki 1875-ben született és 1997-ben halt meg. De mit jelent a késleltetés? A tudósító Shiri Zsuzsa.

Az Európai Fesztiválszövetség a minősített rendezvények közé választotta a Szegedi Szabadtéri Játékokat és a Thealter fesztivált, az elismeréseket nem régiben adták át a csongrádi megyeszékhelyen. Európában idén 715 fesztivál kapta meg a minősítő oklevelet. A harminc magyar rendezvény között két olyan szegedi művészeti fesztivál van, amely meghatározó az ország kulturális élete szempontjából. Herczeg Tamás, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója úgy fogalmazott: a több műfajú fesztivál előadásainak nagyobbik része magyar nyelvű, így elsősorban a régió közönségére számítanak, Magyarország mellett a határon túlról. Még véget sem ért az idei program a nyáron, már javában zajlott a 2018-as előadások előkészítése. Herczeg Tamással beszélgetett Tráser László.

Közelről – Kossuth – december 29., péntek, 15:35

forrás a https://www.mediaklikk.hu/cikk/2017/12/28/kozelrol-a-pezsgo/

BÚÉK 2018 !

Boldog Új Évet Kívánunk! 
An Nou fericit! 

Neue Jahr!

Happy New Year! 

Yeni Yılınız Kutlu Olsun! 

Srećna Nova godina!

Szczęśliwego Nowego Roku! 

С Новым Годом!

A FIDESZ SIKERÉNEK TITKAI TÍZ OK, AMIÉRT A FOLYTATÁS VALÓSZÍNŰ A JÖVŐ ÉVI VÁLASZTÁSOK UTÁN

http://magyaridok.hu/velemeny/fidesz-sikerenek-titkai-2620855/

2017. DECEMBER 30. Mráz Ágoston Sámuel

Akár száz nap múlva is lehetnek országgyűlési választások Magyarországon, amelyen 2022-ig szóló felhatalmazást adhatunk. A szabad választások történetében először nem kérdés az, hogy melyik párt lesz az első helyezett, de félreértés ne essék: az első nem feltétlen győztes. Az alábbiakban a Fidesz sikerének tíz okát elemezzük.

2017-ben a Fidesz népszerűsége a legtöbb közvélemény-kutatónál emelkedett. Azoknál is, akik ennek nem örültek. A Mediánnál például a teljes népességben a januári 37 százalékról decemberre 39, Závecz Tibor kutatócégénél 26-ról 33, a Nézőpont Intézetnél pedig 34-ről 37 százalékra.

A legvalószínűbb listás választásieredmény-előrejelzések pedig a 45–60 százalék közötti sávban mozogva a 2010. tavaszi hősidőket idézik. Lehet rossz szándékot sejteni az egyik vagy a másik publikációnál, s altatásra vagy éppen az alvó választók mozgósítási szándékára gyanakodni, de talán érdemesebb ennél mélyebbre is tekinteni.

A kormánypárt népszerűségemelkedésének oka biztosan nem olyan egyszerű, mint elsőre látszik. Nem csupán a kormányfő kedvező megítélésére vagy az ellenzéki pártok ügyetlenkedésére vezethető vissza. Tagadhatatlanul fontos tényezők ezek is, de inkább a szavazóbázis létét teszik érthetővé, mintsem idei növekedését.

A baloldali megmondóemberek sztenderd magyarázata is csak részigazság. Ők a bevándorláskezelésre vezetik vissza a kormány sikerét, rögtön hozzátéve, hogy a migrációs válság egyébként csak kitaláció, s amúgy is már vége van. Tény, hogy a 2015. őszi határozott, eredményes és egyre több európai vezető által elismert fellépésnek fontos szerepe van a kormány népszerűségében, de mindez még mindig kevés a 2017. őszi emelkedés megértéséhez.

Ennél fundamentálisabb okai vannak a kormánypárt elismertségének. Aprólékos munkával sikerült megszólítania és megnyernie a társadalom közepét. Nem trükk, pillanatnyi szerencse vagy megfelelő széljárás a siker oka, hanem a társadalmi beágyazódás. Az ilyen hatalmi struktúra sem örök, még csak nem is megingathatatlan – sokszor egy rossz lépés, egy hiteltelen személyi döntés vagy egy visszájára forduló szimbólum is súlyos károkat okozhat –, mégis sokkal biztosabb lábakon áll, mint a nemzeti kormányok felhatalmazása 1945 óta valaha.

Az alábbiakban tíz okot próbálunk felvázolni, amelyek átfogó magyarázatát adhatják a Fidesz 2017-es sikerének, megérkezésének a társadalom közepébe. Lehet, egyesek legyintenek majd, hogy ez csak „fideszes sikerpropaganda”, a tizenkét éve alakult Nézőpont Intézet gondolatait kormánykritikus körökben sokszor sajnálták már így le. Sebaj, a szemellenző viselete még nem jelenti azt, hogy nincs látnivaló.

1. Elsőként a kormányváltó hangulat hiányát kell kiemelni. Természetesen függ a kutatási kérdéstől is a kinyerhető válasz, nem mindegy, hogy új kormány alakításának vágyát vagy a jelenlegi kormány bukásának óhaját firtatjuk, mégis egyértelmű, hogy az ellenzéket nem segíti felhajtóerő, nincs elemi társadalmi igény a változtatásra. Ezt támasztja alá, hogy a magyarok csaknem fele egy közvetlen miniszterelnök-választáson megerősítené Orbán Viktor mandátumát, s egyébként a választópolgárok kétharmada (nagyjából a választáson résztvevők aránya) a Fidesz győzelmét várja. Mindez önbeteljesítő jóslatként is hathat.

2. Másodikként az alternatívahiány említhető. Feltűnő, hogy az ellenzéki pártok ősszel nem is akarták elhitetni, egy-két szerénytelen miniszterelnöki önjelölést leszámítva, hogy tavasztól átvennék az ország irányítását, s hogy ehhez volna bármilyen tervük. Az újraalkotmányozás vágya csak Gyurcsány Ferencben ég, de ma már ő is ritkán beszél róla. Az identitásában megzavart Jobbiknak nincs világos programja, az sem lenne meglepő, ha tavasszal neoliberális elképzeléseket mutatna be. Az MSZP pedig Botka László után is a „fizessenek a gazdagok” követelésével tántorítja el a még megmaradt középosztálybeli szavazóit. Ez alternatívának édeskevés.

3. Mindenképp a Fidesz sikerének kiemelkedő záloga az eredményes gazdaságpolitika. Sokan próbálták meg az elmúlt harminc-negyven évben irányítani a magyarországi gazdaságot, de legtöbbjüknek ebbe beletörött a bicskája. Eladósodás, kényszerprivatizáció és magas infláció maradtak csak hátra. E téren 2017-re egyértelmű a fordulat: fegyelmezett költségvetési politika, GDP-arányosan csökkenő államadósság és gyarapodó nemzeti vagyon a kormányzás eredménye. Utóbbira csak egy, a balliberális sajtóban elhallgatott példát szeretnék hozni. 2011-ben az Orbán-kormány mintegy ötszázmilliárd forintért megvette a Mol 21,2 százalékos részvénypakettjét a Gyurcsány-kormány végóráiban tulajdonossá vált Szurgut orosz energetikai cégtől. A részvénypakett az év végi árfolyam alapján több mint harmincmilliárddal többet ér, mint vásárlásakor, s ehhez hozzá kell számolni a tulajdonrész után hat év alatt az államot gazdagító további mintegy hetvenmilliárd forint osztalékot. Az ehhez hasonlítható felelős nemzeti vagyonpolitika nemzedékek óta ismeretlen Magyarországon.

4. A szép makroszámok mellett a döntő azonban az egyéni életszínvonallal való elégedettség, illetve annak növekedési kilátásai. Az építőipari és ingatlanpiaci boom haszonélvezői és kárvallottjai is láthatják, valami megmozdult e téren. Az egy év alatt 10-15 százalékkal emelkedő bérszínvonal is a javuló tendenciára utal. Az igazán jó hír azonban a statisztikusok által regisztrált csökkenő szegénység. A munkahelyteremtés, a növekvő bérek és nyugdíjak, valamint a hatékony segélyezés révén az elmúlt hat-nyolc évben a társadalom harmadáról negyedére csökkent a hivatalos nyelven csak társadalmi kirekesztődéskockázatnak nevezett szegénység.

5. A kormányzati siker ötödik alapja a magyarok értékrendjéhez közel álló társadalompolitika. Nem az állítólag progresszív baloldaliság „pozitívan diszkriminált” kisebbségeit, hanem a nemzetmegmaradás szempontjából kulcskérdésnek számító, s a társadalom többségét kitevő családok támogatása a kormányzat kiemelt célja. Ezt ma már a kormány barátja és ellensége is tudja, s mivel minden család haszonélvezője, kis szójátékkal azt mondhatjuk, az Orbán-kormány politikailag semleges családpolitikát folytat.

6. Szintén nagyon fontos fejlemény, hogy a 2006-os mélypont után, 2010 óta mindent egybevetve, társadalmi béke van az országban. Politikai tiltakozó akciók voltak természetesen az „elmúlt nyolc évben is”, hiszen politikai konfliktusok minden demokráciában vannak. Az események azonban sokkal inkább a gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadság létezését bizonyítják, mintsem a társadalmi konfliktusok kiéleződését. Nagy sztrájk, tiltakozó akció nem volt. A társadalmi béke fenntartásában alighanem kulcsszerepe van annak is, hogy az állam 2010 után kiszűrte a „business egyházakat”, és azóta minden valós felekezetre szövetségesként tekint.

7. A béke indirekt bizonyítéka a radikalizmus iránti igény csillapodása, s ezzel a Jobbik megváltozása is. Mi, politikai elemzők sokszor elmondjuk, hogy Vona Gábort a tábora bővítése motiválta a híres-neves néppártosodás során, valójában a támogatottsági szint megtartása is éppen ennyire fontos lehetett neki. Válság híján ugyanis nincs szükség radikalizmusra sem. Más kérdés, hogy az ügyetlen megvalósítás miatt a Jobbik minden kutatás szerint sokat bukott az akcióján. Alighanem tanulni kellett volna a kilencvenes években megizmosodó Fidesztől: a néppártosodásról nem beszélni kell, hanem csinálni.

8. Itt kell megemlíteni a Fidesz sikerének nyolcadik összetevőjét, magát a Fideszt. Közép-európai, sőt európai mércével mérve is sikeres és modern pártról van szó, amely harmincezer körüli tagot számlál, hatékony pártszervezetet épített fel, s a legmodernebb nemzetközi kampánytechnikákat is ismeri és használja. A magyar versenytársak e téren komoly hátrányban vannak, de az európai partnerek az angol Konzervatív Párttól a francia Republikánusokon keresztül a német CDU-ig mind irigykedhetnének a Fideszre.

9. A kritikusok szerint lehet, hogy a Fidesz hatékony, de „nem demokratikus”. Ez az egyik legnagyobb tévedés, a demokrácia valójában éppen az egyik legfontosabb összetevője a Fidesz sikerének. Az aktív többség – kutatásban, konzultációban vagy népszavazáson megnyilvánuló – támogatása nélkül a nemzeti kormány nem hozott stratégiai döntéseket tartalmi kérdésekben. Legyen szó a bevándorlásról, a családpolitikáról, az alkotmányozásról, az atomenergia-felhasználásról, vagy esetleg a brüsszeli konfliktusokról, Orbán Viktor mindegyik kérdésben a magyarok többségének támogatását tudhatta maga mögött. Erre a legjobb bizonyíték közvetett: a vasárnapi boltzár kormányzati szíveknek mégoly kedves tervétől is visszalépett a kabinet, miután kiderült, hogy a társadalom többsége nem szerette meg az intézkedést.

10. Végül talán a siker legfontosabb oka, hogy a magyarok úgy érzik, a kormány hatékonyan képviseli és védi a nemzeti érdekeket. A közép-európai országok összefogása, amelyben Budapestnek tagadhatatlanul nagy szerep jut, ma Magyarországnak az unión belüli kétszázalékos lakosságarányánál nagyobb befolyást biztosít, s így szembe tud szállni a nyilvánvaló érdeksérelmekkel és a kettős mércével is.

Mindez nem jelenti azt, hogy a nemzeti kormánynak ne volna bőven feladata a következő évekre. Azt sem jelenti, hogy a 2018-as választás lefutott meccs volna. Éppen az nem teszi lefutottá, hogy sokan lefutottnak hihetik azok közül, akik amúgy nem a kormány ellenfeleinek drukkolnak. A következő választáson – jelen tudásunk szerint – az ellenzék nem győzhet, de megakadályozhatja a Fidesz győzelmét. Éppen ezért ez a szavazás is sorsdöntő lesz. 2010-ben a magyarok a múlt és a jövő között választhattak, s az utóbbi mellett döntöttek, 2014-ben a restauráció és a folytatás között, s megint a másodikra szavaztak.

2018-ban a bénultság és a cselekvőképesség között kell választani. S tudjuk, attól még, hogy valami észszerű, nem automatikus.

A szerző a Nézőpont-csoport vezetője

Kiderült, kik csinálják a székelyföldi kriptovalutát

http://penzcsinalok.transindex.ro/hir/20171228-kiderult-kik-csinaljak-a-szekelyfoldi-kriptovalutat

2017. december 28.

Egy csíkszeredai mérnök-közgazdász és a NASA egyik szakértője áll annak a fejlesztőcsapatnak az élén, amely még 2018 első felében piacra dobná az első kelet-közép-európai kriptovalutát, amelyet koronának hívnának majd - írja a Világgazdaság.hu.

Amint arról korábban mi is beszámoltunk, egy székelyföldi csapat arra készül, hogy egy kifejezetten a Kárpát-medence számára létrehozott kriptovalutát bocsát ki. A Világgazdaság megkereste a projekt mögött álló egyik személyt, aki nem más, mint Bustya Attila, mérnök-közgazdász, a Spider Drone Security cég társalapítója. Bustya onnan is lehet ismerős, hogy az általa alapított drónos vállalat egyik drónja 2015-ben megdöntötte az akkumulátorral működő rotoros drónok lebegési rekordját. A Spider Drone Security másik tulajdonosa Lénárd András, a Csíki Sör mögött álló üzletember.

Bustya Attila (balról a második) és Lénárd András (napszemüvegben). Fotó: Mihály László

"Terveink szerint a korona elsődleges vonzerejét elsősorban az jelentheti, hogy reális applikációkba kívánjuk ültetni a kriptovalutával való vásárlást" – mondta a Világgazdaságnak Bustya Attila. A mérnök szerint a korona műszaki fejlesztésével párhuzamosan igyekeznek kialakítani a leendő felhasználói kört is.

A gazdasági lap szerint a korona elsősorban a skálázhatóság és az okoszszerződések tekintetében lehet különleges. A lap értesülései szerint a kriptovalutát arra otpimalizálják, hogy nagyértékű és business to business típusú tranzakciókat lehessen vele biztonságban végrehajtani.

Bustya Attila a Világgazdaságnak Lőrincz Istvánt nevezte meg, mint a legfontosabb munkatársát, akiről elmondta, hogy a székelyföldi származású szakember korábban több alkalommal közreműködött az alacsony föld körüli pályán keringő NATO-rakétarendszerek fejlesztésében, illetve a NASA fejlesztés alatt álló plazmarakéta-programjában. (vg.hu)

Jön a székelyföldi bitcoin

https://www.vg.hu/gazdasag/jon-szekelyfoldi-bitcoin-719733/

2017. 12. 20. 06:30 Cs. S. 

Egy székelyföldi csapat arra készül, hogy három hónapon belül piacra dobja az első Kárpát-medencei regionális, blockchainalapú kriptovalutát. A fejlesztéssel már elkészültek, a tervek szerint a korona névre hallgató virtuális érmék elsődleges kibocsátására (Initial Coin Offering) a jövő év májusában kerül sor Svájcban. A piaci bevezetéssel egy amerikai csapatot bíztak meg a fejlesztők.

A Világgazdaság érdeklődésére Lénárd András megerősítette: előrehaladott tárgyalásokat folytat a kriptovaluta fejlesztőivel, hogy már indulástól kezdve koronával is fizethessenek, akik házhoz szállítással rendelnek sört. A percenként változó piacon több mint kétezer kriptovalutát tartanak nyilván, teljes tőkepiaci értékük december 18-án már meghaladta a 600 milliárd dollárt, a napi forgalom pedig a 30 milliárdot.

Autóalvázra épül a szlovák növekedés

Úgy látszik, hogy a szlovákokat nem zavarja, hogy alaktrész és összeszerelő ország lettek, eltérően egyes magyarországi ballibbes gazdasági szakirótól, akik mindegyre azt bizonygatják, hogy a jövő évben "beüt a ménkő". A szlovákokat az sem zavarja, hogy dolgozniuk kell és, hogy ennek ellenére a gazdasági növekedés még kicsi és sokszor változik. HZ
https://www.vg.hu/gazdasag/autoalvazra-epul-szlovak-novekedes-2-728489/

2017. 12. 29.  Sidó Zoltán, Pozsony

Az autógyártó-kapacitások bővülése és a béremeléseknek köszönhető lakossági fogyasztásnövekedés lesz a motorja a jövő évi, 4 százalék körüli szlovák GDP-többletnek.

Szlovákia gazdasága az idei 3,4 százalékos gazdasági növekedést követően jövőre 3,8 százalékos pluszt produkálhat, köszönhetően a nyitrai Jaguar Land Rover autógyár üzembe állításának, valamint a pozsonyi Volkswagen napokban befejezett, 800 millió euróra rúgó bővítésének, továbbá az egyre izmosabb lakossági fogyasztásnak – mondta Andrej Arady, az Intesa-leány Vseobecná úverová banka (VÚB) makrogazdasági elemzője.

Forrás: AFP

Összehasonlításul: az eurózóna idevágó átlaga idén 2, jövőre pedig 1,7 százalék körüli lehet. A prognózis valamivel óvatosabb a Szlovák Nemzeti Bank karácsony előtt ismertetett, 2020-ig szóló előrejelzésénél, ugyanis a jegybank jövőre 4,3, 2019-ben 4,7, 2020-ban pedig 3,8 százalékos gazdasági növekedést vár.

A világgazdaság jóval ígéretesebben bővül, mint azt korábban gondoltuk, a legjelentősebb gazdasági partnereinknél tapasztalható dinamikus növekedés pedig a szlovák kivitelen is meglátszik. A vártnál gyorsabban nőnek a beruházások is – magyarázta optimizmusukat Jozef Makúch jegybankelnök.

A gazdaság dinamizmusával párhuzamosan jövőre legalább fél százalékponttal tovább csökken az eleve történelmi mélyponton, 6 százalékon lévő munkanélküliség, köszönhetően részint annak, hogy az NBS előrejelzése szerint 2017 és 2020 között 150 ezer fővel növekedhet a foglalkoztatottak száma. A bruttó átlagbér pedig az idei 4 százalékos növekedés után 2020-ig minden évben 5-5 százalékkal, vagy ezt is meghaladóan nőhet.

Ha ez így lesz, akkor az átlagbér az idén várt 950 euró után jövőre elérheti az ezer eurót – áll az ország második legnagyobb kereskedelmi bankjának elemzésében. Ezen belül viszont meglehetősen nagy a területi szórás: Pozsony megyében az átlagfizetés már most 1170 euró, míg a legfejletlenebb, kelet-szlovákiai Eperjes megyében csupán 703 euró. A bérkiáramlás látszik a lakosság vásárlókedvén, idén a lakossági fogyasztás volumene 3,7 százalékkal nő, jövőre pedig további 3,5 százalékkal bővülhet, noha a fogyasztás mértéke csak most éri el újra a 2008-as szintet. Tény, hogy a lendülettel párhuzamosan némileg az infláció mértéke is nő, s az idei 1,3 százalék után tartósan a 2 százalék körüli szintre áll be.

Ami a lakosság anyagi lehetőségeit illeti: Zdenko Stefanides, a VÚB vezető elemzője arra figyelmeztetett, hogy aggasztó mértéket kezd ölteni az eladósodottság. Amíg 2002-ben a hitelállomány alig érte el a lakossági összbevétel 10 százalékát, napjainkban ez a mutató már a 70 százalékot ostromolja, ezzel meghaladták az olaszok szintjét is. Mindez a történelmileg legalacsonyabb, gyakorta 2 százalék alatti jelzáloghitel-kamatok következménye. Megjegyzendő, hogy a szlovák polgárok megtakarításai (egy főre átlagosan 12 200 euró jut) nem érik el az eurózóna átlagának egyötödét, ráadásul a megtakarítási hajlandóság ugyancsak alacsony, ami a jövőre nézve kockázatokat hordoz magában.

Befogadta a Porschét a pozsonyi Volkswagen

A Volkswagen pozsonyi telephelye a napokban újabb gyártócsarnokkal bővült, amelyben Porsche Cayenne városi terepjárók (SUV) készülnek majd. A luxuskategóriába tartozó Cayenne-ek gyártása ezentúl csak Pozsonyban folyik. A hipermodern csarnokban 700 robotot állítottak csatasorba, az új beruházás 600 embernek ad munkát, miközben a VW már eddig is 12 700 főt alkalmazott a szlovák fővárosban. A fizikai munkásainak átlagosan 1800 eurós fizetést adó német cégóriás jövőre itt szeretné gyártani a harmadik generációs Volkswagen Touareg modellt és az Audi Q8-at is, emellett a Porsche egy alkatrészgyártó üzem felépítését fontolgatja a Vág-parti Pöstyén (Piestany) fürdőváros térségében. | VG

Csúcsot dönthet idén a görög turizmus

https://www.vg.hu/vallalatok/csucsot-donthet-iden-gorog-turizmus-728675/

2017. 12. 29. 18:46 MTI

Minden eddiginél több turista érkezik várhatóan az idén Görögországba. Becslések szerint elérheti, sőt meghaladhatja a 30 milliót a vendégek száma.

A görög turisztikai vállalatok szövetségének (SETE) pénteken közzétett adatai szerint az év első tíz hónapjában 25,9 millió külföldi turista érkezett Görögországba a tavalyi első tízhavi 23,5 millióval szemben. A legtöbben, 3,6 millióan Németországból jöttek, majd 2,9 millióval Nagy-Britannia következik.

Forrás: AFP

Alekszisz Ciprasz miniszterelnök a nyáron azt jósolta, hogy a turisták száma az idén eléri a 30 milliót. A szakmai szervezet első becslése szerint ez elérhető, sőt meghaladható, mert Athén és Thesszaloniki télen is sok vendéget vonz.

A turizmus fellendülése belső és külső okoknak is köszönhető. Az országban lassan két éve alig voltak zavargások, és a sztrájkok száma is jelentősen csökkent. Görögország ugyanakkor hasznot húzott abból, hogy a terrorveszély és a belpolitikai bizonytalanság miatt sok turista Törökország és az észak-afrikai országok helyett Görögországot választotta.

Jön a hidegzuhany 2018-ban?

Megrángatták Magyarországot - jön a hideg zuhany 2018-ban?

Az alábbi cikkben annak írója megpróbál egy svájci üzleti iskolától megjelentetett rangsort úgy bemutatni, mintha az általa előrevetített dolog már a jövő évben be is következne. Nos, első megjegyzésünk az lenne, hogy a rangsor még a májusi hónapban jelent meg, de  miért várt a cikkíró eddig? Csusztat a cikkíró akkor is, amikor a májusi adatokat véglegesnek mutatja be az egész 2017-es évre, pedig azt az év második felében több alkalommal is felfelé igazitották. Növelték azokat az adatokat is, amelyek a termelékenységben, versenyképességben igencsak fontosak. 

Nem akarja a cikkíró tudomásul venni azt sem, hogy egy tönkszélén álló nemzeti gazdaságot nem lehet rövíd idő alatt felerősiteni. Aztán észrevehető, hogy csak a kritizálás kedvéért elég könnyedén összekeveri a fogalmakat, pld. kritzálja a gyengülő versenyképességet miközben a gazdasági teljesitmény romlására hivatkozik, talán megmagyarázza nekünk is mi az ok, amiért ezeket összekeveri? Ha a gazdasági termelés csökken az a bementi oldalon értékelhető, mig a versenyképességet a piac diktálja azaz a kimeneti oldalon számit. Melyek azok a "jó kormányzási alapelvek és gyakorlatok", amiket egy unortodox álláspontnak követnie kellene? A magyar kormány már több éve jelentette, hogy nem a hagyományos, hanem egy nemhagyományos (unortodox) utat követ. A gazdasági teljesitmény azért is mutathat romlást mert az oroszok elleni bojkot nagy piackiesést okozott! És hogy van az, hogy a gazdaság nem zárt az előirányzott mérleghiánnyal, hanem jóval kisebb értéket mutatott. Immár több éve kevesebb lett. Nagyon sok üzleti befektetést politikailag irányítanak el és nem a gazdasági mutatók alapján. Most, amikor a kínai nagy óriás gazdasági befektetésekbe akar kezdeni de nem a nyugati gazdaságiakkal közösen akkor már azzal is baj van. Ja, most nekik "adjuk el magunkat"  Na de lássuk a cikket: HZ 

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/megrangattak_magyarorszagot_jon_a_hideg_zuhany_2018-ban.653764.html

Szabó Zsuzsanna, 2017. december 29.

A 2017-ben megjelent versenyképességi mutatók jól kirajzolták azokat a területeket, amelyeken Magyarországon jelentős romlás következett be, ám amelyeket a kormány szokásához híven megpróbált bagatellizálni.an

Összességében úgy tűnt 2017-ben, hogy Magyarország versenyképességét tekintve nem áll valami jól a nemzetközi palettán, annak ellenére, hogy a fő makrogazdasági mutatói azt sugallják: jó állapotban van az ország. Az alábbiakban összefoglaljuk annak a három nemzetközi szinten is széles körben jegyzett versenyképességi rangsornak az eredményeit, amelyek - bár a kormány sokszor megpróbálja elhitetni, hogy ezek jelentéktelenek - fontos szerepet játszanak a külföldi befektetők üzleti, beruházási döntéseinek meghozatalában.

Az első hideg zuhany

Először május végén a svájci IMD Versenyképességi évkönyv rangsora jelent meg, amelyet a világ egyik leghíresebb üzleti iskolájának versenyképességi központja publikál. Az évkönyv az egyes országokat aszerint elemzi és rangsorolja, hogy képesek-e a vállalkozásoknak olyan környezetet teremteni és fenntartani, amely erősíti a versenyképességüket.

A 63 országot összehasonlító ranglistán Magyarország 2017-ben az 52. helyre csúszott a 2016-os 46.-ról, és mind a visegrádi, mind a kelet- és közép-európai uniós tagállamok között az utolsó helyre került. Az elemzés összességében azt állapította meg, hogy "a magyar út eleddig nem mutatja egyértelmű jeleit egy jövőorientált és konzisztens versenyképességi stratégiának, sokkal inkább erősíti azt a benyomást, hogy az ország egyre távolabb sodródik az úgynevezett jó kormányzás alapelveitől és gyakorlatától."

Utolsó hely

Magyarország gazdasági teljesítménye számottevő romlást mutatott: a 2015-ös 17. helyezés 2016-ban 26.-ra, majd 2017-ben 36.-ra romlott. Ekkora pozícióvesztést más visegrádi országban nem lehetett tapasztalni - jegyezte meg az ICEG European Center független közgazdasági kutatóintézet, amely az IMD magyarországi partnereként működött közre a jelentés elkészítésében.

A gazdasági teljesítménnyel kapcsolatban az elemzés egyebek mellett kiemelte, hogy nemzetközi befektetések terén az utolsó (63.) helyre került az ország, ami azt sugallja, hogy a magyarországi gazdasági-társadalmi helyzet bizonytalanságai nem vonzóak a befektetőknek. Ez azt eredményezheti, hogy az ország még jobban rászorul majd az uniós forrásokra.

A közép- és kelet-európai tagállamok versenyképessége (2013-2017) Forrás: IMD

Kormányzati hatékonyság terén Magyarország ugyan megtartotta az 54. helyét, de ezen belül a közpénzügyek (51.) és az adópolitika (57.) terén egy-egy helyet visszaesett. Az intézményi környezet (43.) és az üzleti szabályozás (42.) terén megtartotta korábbi pozícióit. A megkérdezett vállalatvezetők kevésbé tartották hatékonynak a kormány jóléti állam működtetése terén produkált teljesítményét, és az elszegényedés, a szegénység, valamint a társadalmi kirekesztettség kérdéseihez kapcsolódó társadalmi kohézió (59.) terén is komoly problémákat látnak.

Rosszul áll az ország

Üzleti hatékonyság terén Magyarország a 2016-os 56. helyről a 60.-ra csúszott vissza. A vállalatvezetők túlnyomó többsége egyre problémásabbnak látta a termelékenység és a hatékonyság területét (45. helyről az 57. helyre) és az uralkodó menedzsment gyakorlatot (55.-ről a 61. helyre), de a munkaerőpiac (57.-ről az 59. helyre), a finanszírozás (52.-ről az 54. helyre), illetve az uralkodó attitűdök és értékek (59.-ről 62. helyre) indikátorai is romlást mutatnak. Az eredmények az ICEG szerint azt is igazolták, hogy a globalizációval szembeni negatív kormányzati attitűd (63.) is szerepet játszhat abban, hogy a fiatal és szakképzett munkavállalókat nehéz megtartani (63.).

Az infrastruktúra terén is rontott két helyet Magyarország (41.). A rangsorhoz kapcsolódó elemzés pedig (az év során megjelenő más rangsorokhoz hasonlóan) megállapította, hogy Magyarország nagyon rosszul áll a digitális és technológiai készségek (61.), illetve a nyelvtudás és nyelvi készségek terén (60.).

Az NGM megtalálta az okot

A kormány, mint korábban minden olyan elemzésnél, jelentésnél, amely a magyar gazdaság gyengeségeire, kritikus pontjaira hívta fel a figyelmet, ennél is támadóan reagált, megpróbálta megkérdőjelezni hitelességét. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) elismerte, hogy a rangsor valós versenyképességi kihívásokra is ráirányítja a figyelmet, ezért a kormány fel is állította a Nemzeti Versenyképességi Tanácsot - amely konkrét javaslatainak pozitív hatásai a kormányzati remények szerint a következő években már megjelennek majd a rangsorokban.

Ugyanakkor belekötött abba, hogy az elemzés kétharmad részben a 2016. év hivatalos statisztikáira, egyharmad részben pedig a 2017 márciusában 6252 vállalatvezetővel folytatott véleményfelmérésre épített. A szaktárca szerint "az IMD versenyképességi rangsora, nyilvánvalóan nem tükrözte például a gazdasági növekedés év eleje óta megfigyelhető gyorsulását, vagy a beruházások ez évi dinamikus bővülését".

Továbbá azt is megjegyezte, hogy "az IMD felmérése és a hozzá hasonló nemzetközi rangsorok fontos korlátja, hogy a statisztikai adatokkal nem mérhető tényezőket szakértői vagy vállalatvezetői véleményekkel helyettesítik, és emiatt gyakran nem annyira a valós, objektív módon mérhető versenyképességet, hanem inkább a versenyképesség szubjektív megítélését tükrözik. Hosszabb ideje jól megfigyelhető, hogy Magyarország a statisztikai adatokkal mért rangsorokban jobban teljesít, mint a szubjektív vállalatvezetői megkérdezések alapján."

Végre valami pozitívum?

Ehhez képest nagy felüdülést jelenthetett a kormány számára, amikor pár hónap múlva megjelent egy másik, globálisan szintén igen széles körben követett, ugyancsak svájci rangsor, a Világgazdasági Fórum (WEF) által összeállított Globális Versenyképességi Index (Global Competitiveness Index - GCI).

Magyarország ugyanis nagyot ugrott ezen a versenyképességi ranglistán, miután összpontszámán egy tizedet javítva (4,3 pont) egy év alatt 9 helyet lépett előre, így a globális rangsorban a vizsgált 137 országból a 60. helyre került. Ezzel az EU 28-ban a 24. legversenyképesebb tagállamnak számít.

A Világgazdasági Fórum 2003 óta teszi közzé minden évben a világ országainak versenyképességi rangsorát, amelyben 2017-ben összesen 137 országot vizsgált. A Globális Versenyképességi Index (GCI) a legátfogóbb ilyen jellegű mutató a világon, 114 olyan részmutatóból áll össze, amelyek befolyásolják a termelékenységet és a hosszú távú növekedési potenciál alakulását.

Ezt az eredményt ünnepelte a szaktárca, kommentárjában nyoma sem volt az előző versenyképességi rangsor kapcsán előhozott "szubjektív megítélés" kritikájának, és "az eddigi legnagyobb egy év alatt mért előrelépés" sikerét a kormány által tavasszal felállított Versenyképességi Tanács munkájának tudta be.

Az összpontszámban tükröződő javulás a technológiai fejlesztéseknek, a lakossági internethasználat bővülésének volt köszönhető, illetve annak, hogy az üzleti szféra megítélése szerint kedvezően alakultak a pénzpiacok, javult az üzleti és az innovációs környezet.

Az ördög a részletekben

Ez a tetszetős eredmény azonban csak első látásra tűnik úgy, mintha óriási javulást ért volna el Magyarország. A részleteket megvizsgálva ez sem mutatott lényegesen eltérő képet a magyar gazdaságról, mint a másik svájci rangsor, csak sokkal árnyaltabban mutatott rá igen súlyos problémákra.

A részletekből egyrészt az tűnt ki, hogy bár a magyar gazdaság versenyképességi szerkezete újra közelít a régióéhoz, még így is jelentősen elmarad attól, illetve, hogy Magyarország eredményei egyetlen pillérben sem számítanak a legjobbnak, illetve az ország egyetlen pillérben sem igazán rendelkezik versenyképességi előnnyel, viszont egyben - a felsőoktatás és szakképzésben - a legrosszabb.

Az új lengyel kormányfő első hivatalos útja Budapestre vezet

Az új lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki első hivatalos külföldi kétoldalú látogatása Magyarországra vezet, ahol Orbán Viktorral tárgyal majd. 

A látogatás január 3-án lesz - tájékoztatta az MTI-t csütörtökön Havasi Bertalan, Orbán Viktor miniszterelnök sajtófőnöke.
Witold Waszczykowski külügyminiszter elkíséri budapesti látogatására a lengyel kormányfőt.

Hogy lehet nagyot hazudni, csak azért, hogy feltünjön az illető cikkíró?

Nos a cimbe szereplő kérdés juthat az olvasónak az eszébe, amikor is elolvassa az öles betűkkel leirtakat. Az Index cikkírója újra elragadtatta magát, a szerkesztője pedig szemethunyva elengedte a cikket. Igaz vannak más megközelítések is, amelyekben a megtalált fegyverek száma kb. 40.000 db, sőt még azokra is vonatkoztatják a 7,2%-os magyar származást. Ez pedig 2880 dbszámot adna, de...

De, a tudományos kutató jelentéséból az derül ki, hogy az összes fegyverszámból azaz az 1832 darabból 797 (vagyis 43,5 %) kínai gyártású fegyver A cikkben megadott grafikonban megjelenik, hogy a magyarföldön gyártott kézifegyverek száma 7,2% azaz 132 db. 
Ezeket az adatokat ismerve semmiképpn sem lehetett volna kicsikarni olyan hangzatos mondatokat, mint  "tele volt magyar fegyverekkel az Iszlám Állam"  vagy amint az Alfahir fogalmaz "rengeteg magyar fegyvert találtak az Iszlám Állam harcosainál" HZ

De lássuk a cikket:
https://index.hu/kulfold/2017/12/27/isis_magyar_fegyver/

Tele van magyar gyártású fegyverekkel Irak és Szíria, egy friss jelentés szerint a kínai, román és orosz gyártmányú fegyverek után magyar fegyverből volt a legtöbb az Iszlám Állam harcosainak. A háborús zónákban használt fegyvereket és azok eredetét vizsgáló, EU-s forrásokból működő Conflict Armament Research 2017-es, "Az Iszlám Állam fegyverei" című jelentéséből derült ki, hogy az Iszlám Állam harcosainál Irakban és Szíriában összesen 132 magyar gyártású fegyvert találtak, Ez azt jelenti, hogy az Iszlám Államnál talált fegyverek 7,21 százaléka Magyarországon készült. 

A fegyverek többsége, összesen 112 darab magyar gyártású AK-63F gépkarabély, vagyis kalasnyikov-másolat volt, a jelentés szerint ráadásul soknak a gyártási száma is elég közel van egymáshoz. Ahogy egy, a magyar fegyvergyártással foglalkozó cikkünkben korábban írtuk, ezeket a fegyvereket még a FÉG magyar fegyvergyár gyártotta és olyan sok van belőle, hogy Magyarország NATO segélyként adományozott ilyeneket többek között az iraki hadseregnek. Arról már korábban is sejteni lehetett, hogy ezek közül sok az Iszlám Állam terroristáinál köt majd ki, de a CAR jelentése meg is erősíti ezt a félelmet. 

A jelentés szerint a legtöbb fegyver Kínából érkezett Irakba és Szíriába, összesen 797 darab, innen jött az Iszlám Állam fegyvereinek 43,5 százaléka. Ezután Románia és Oroszország következik, ahonnan főleg szintén kalasnyikovok kerültek a terroristák kezébe, utána pedig Magyarország, Bulgária, Szerbia és (Kelet-)Németország következik. Ahogy a jelentés megállapítja, ezek mind volt kommunista országok, többségük a Varsói Szerződés tagja volt, ahonnan így-vagy úgy, de elszivárogtak a fegyverek a rendszerváltás után.

2018-től ötven erdélyi falugazdászt fizet majd a magyar állam

http://www.maszol.ro/index.php/gazdasag/90313-otven-erdelyi-falugazdaszt-fizet-2018-t-l-a-magyar-allam

2017. december 28.,   Pengő Zoltán

Az agrárszakemberek feladata az lesz, hogy információkkal és tanácsadással segítsék a magyar gazdálkodók munkáját.

December elején, Kárpát-medencei Falugazdász Program címmel megállapodást írt alá a budapesti Földművelésügyi Minisztérium egy sor, az utódállamokban működő civil szervezettel. Ennek értelmében jelentősen kiterjesztik az Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján, a Bácskában és a Muravidéken működő falugazdász-hálózatot.

Sebestyén Csaba, az egyik hazai partnerszervezet, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke azt mondja, idehaza jelenleg két falugazdász iroda működik, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön, az öt utódállamban működő, a magyar állam által fizetett falugazdászok száma pedig 41. A most aláírt dokumentum értelmében ez utóbbiak száma jövő évtől kezdve 100 lesz, közülük ötvenen Erdélyben fognak tevékenykedni. Bár a hálózat nagysága e fejlesztést követően még mindig nem lesz arányos a szükségletekkel, a létszámnövelés egy nagyon pozitív lépés, szögezi le az RMGE elnöke.

Ez a falugazdász dolga

A falugazdászok feladata, hogy szakmai tanácsadással és információk átadásával segítsék a gazdákat. Ennek egyik legfontosabb területe az európai uniós, illetve a romániai agrártámogatásokra, pályázati lehetőségekre vonatkozó tájékoztatás. A mezőgazdaságot érintő törvények, ezek változásainak, illetve a törvények alkalmazási módszertanának a megismertetése a gazdálkodókkal szintén a falugazdászok feladata.

A mezőgazdasági termelők többsége számára az értékesítés az egyik legnehezebb feladat, amin a falugazdászok a potenciális felvásárlók azonosításával enyhíthetnek. A szakmai továbbképzések szervezése szintén a feladataik közé tartozik. 

Hiányt pótolnak Erdélyben

A falugazdász hálózatnak hiánypótló szerepet kell betöltenie Erdélyben, mondja Sebestyén Csaba, lévén, hogy nálunk, Magyarországtól eltérően, nem létezik agrárkamara, amely a gazdák szakmai támogatásával foglalkozna. Ilyen szakemberek az Európai Unió nyugati tagállamaiban is működnek, ott 300-400 gazdálkodóra jut egy. Nálunk, a jövő évi jelentős létszámemelést követően is, minden egyes falugazdászra 25 – 30 ezer mezőgazdasági termelő jut majd.

„Ezt a számbeli hiányosságot a szakmai munka maximalizálásával kell majd kompenzálni. Az anyaországi támogatás a fizetéseket, a telefonhasználat- és az üzemanyag-fogyasztás költségeit fedezi, de ezen kívül szükség van ingatlanokra, internetre, gépkocsira is. Mivel a hazai partnerszervezetek közül csak mi fedjük le egész Erdélyt, illetve nekünk van a legnagyobb szakmai tapaszttalatunk, indokolt volna, hogy az egész program az RMGE égisze alatt fusson. Ez azért is indokolt volna, mivel az RMDSZ társult szervezete lévén, használni tudjuk a Szövetség infrastrukturáját” – nyilatkozta a Maszolnak Sebestyén Csaba.

A program gyakorlatba ültetése januárban, legkésőbb februárban kezdődik. Arról még nem született döntés, területileg hol lesznek elhelyezve az új falugazdászok. Sebestyén Csaba szerint minden egyes megyébe kellene néhány, hogy minél közelebb legyenek a gazdálkodókhoz.

Jövő évtől 673 lejjel nő a fejpénz a közoktatásban

http://itthon.transindex.ro/?hir=49984

Évi 3.740 lejről 4.413 lejre növelte csütörtöki ülésén a kormány azt az összeget, amelyet a közoktatási intézmények kapnak minden egyes gyerek után. Az Agerpres hírügynökségnek küldött közlemény szerint egy közoktatási intézmény alapfinanszírozását a fejpénz és az illető intézmény által beiskolázott gyerekek számának szorzatából számítják ki. Ebből az összegből fedezik a fizetéseket, a pótlékokat, egyéb juttatásokat. Ugyanakkor gyerekenként 330-ról 355 lejre emelik a javak és szolgáltatások kategóriába eső, illetve a vizsgákkal kapcsolatos kiadások fedezésére szolgáló összeget - mutat rá a közlemény. (agerpres)

586 sofőr maradt jogosítvány nélkül karácsony estéjén

A rendőrséget nemrégiben ellátták egy új felszereléssel is! Ezután nem helikopterrel  kellnek harcba a gyorshajtók ellen, hanem távirányitású és hosszú hatósugarú drónokkal! Részben olcsóbbak a működtetési költségeik és jóval észrevételenebbül tudják a gyorshajtókat kiszűrni. 

2017. december 25. 13:09, utolsó frissítés: 13:12 

Több mint 500 gépkocsivezető maradt jogosítvány nélkül karácsony estéjén. Közülük 82-t alkoholfogyasztásért, 162-t gyorshajtásért büntettek a jogosítvány bevonásával. Az elmúlt 24 órában csaknem 8000 rendőr teljesített szolgálatot a közbiztonság terén, 6418 alkalommal léptek közbe, amelyek közül 5471 esetet a 112-es egységes segélyhívószámon jeleztek. 1501 bűncselekményt lepleztek le, ebből 306 tettenérés volt. Ugyanakkor nyomára bukkantak 16 országos vagy nemzetközi szinten körözött bűnözőnek. A kirótt bírságok értéke meghaladta a hárommillió lejt. Több mint 7400 lej értékben koboztak el élelmiszert, 4000 lej értékben faanyagot, 5747 lej értékben karácsonyfát és 21000 lej értékben pirotechnikai eszközöket. A közlekedési rendőrök 6360 törvényszegést állapítottak meg. 586 sofőrnek bevonták a gépkocsivezetői engedélyét, és 123 esetben felfüggesztették a gépkocsi forgalmi engedélyét. (agerpres)

Két földrengés is volt szerdáról csütörtökre virradóan Románia területén

http://itthon.transindex.ro/?hir=49972

2017. december 28.  

Két földrengés volt szerdáról csütörtökre virradóan, közölte az Országos Földtani Intézet. Az első földmozgást 01:33 órakor észlelték, ez a Richer-skála szerint 3,1 fokos volt és Buzău megyében, 127 kilométeres mélységben következett be.

A földrengések a felszínen Nehoiu településtől 9 km, Kovásznától 43 km, Bodzafordulótól 42 kilométer távolságba voltak . 

Alig két órával később, 03:25-kor másodszor is megmozdult a föld, ekkor Vrancea megyében, 68 kilométeres mélységben. 

Decemberben ezidáig húsz földrengés is volt Romániában, de ezek közül egyik erőssége sem haladta meg a 3,9-es fokozatot a Richter-skálán. (agerpres)

Ausztria új külügyminisztere: Inkább Budapest, mint Párizs vagy Madrid. A migránsok 80 százaléka azért jön, mert otthon nem tud nőhöz jutni.

http://www.kulfoldiapro.com/news/ausztria-uj-kulugyminisztere-inkabb-budapest-mint-parizs-vagy-madrid-a-migransok-80-szazaleka-azert-jon-mert-otthon/

Karin Kneissl, Ausztria új külügyminisztere hét nyelven beszél, köztük magyarul. 

Az iszlámot remekül ismeri, a migrációval szemben kifejezetten kritikus. 

A Mandiner közölt egy hosszabb portrét az új osztrák külügyminiszterről, Karin Kneisslről, aki Sebastian Kurzot váltotta a pozícióban. 

Ausztria új külügyminisztere: Inkább Budapest, mint Párizs vagy Madrid. A migránsok 80 százaléka azért jön, mert otthon nem tud nőhöz jutni. 

Kneissl független, bár az FPÖ kérte fel a külügyminiszterségre, ennek ellenére egy fontos tradíció újjáélesztését jelenti, hogy Ausztriában független külügyminisztert neveztek ki. Az sem véletlen azonban, hogy Heinz-Christian Strache kérte fel erre a tisztségre. 

Kneissl hosszabb ideig élt a Közel-Keleten, és bár hamar világossá vált számára, hogy nem tudna élni az arab világban, azonban elszakadni sem tudott tőle. Először a Bécsi Egyetemen szerzett jogi diplomát, majd ott végezte el az arab szakot is. 

A frissen kinevezett külügyminiszter az 1990-es években dolgozott már az Osztrák Külügyminisztériumban. Tagja volt az akkori Miniszteri Kabinetnek, dolgozott a Külügyminisztérium nemzetközi jogi irodájában, de töltött be hivatalos posztot Párizsban és Madridban is. Erről az időszakról azt írja Kneissl a Mein Naher Osten (Közel-Keletem) című könyvében, hogy sokkal szívesebben tevékenykedett volna Budapesten, hiszen ekkor tanult magyarul. Útja mégis az Ibériai-félszigetre vezetett — írja a Mandiner. 

Kneissl kifejezetten kritikus a politikai iszlámmal szemben. Úgy gondolja, hogy az egy olyan irányzat, ami a vallási alapon nyugvó társadalommodellt állítja szembe a nyugati életformával. 

Szerinte mérsékelt iszlám nem is létezik. 

Az ember vagy iszlamista, és ezzel együtt az iszlámon alapuló társadalomban és gazdaságban hisz, vagy pedig nem az, és elismeri az állam és az egyház szétválasztásának jogosságát”— véli. 

Kneissl Európa-pártinak tartja magát, azonban az EU vezetését több alkalommal is bírálta. Junckert közönségesnek tartja, a katalán függetlenedést viszont pártolja. 

A migránsokkal kapcsolatban már 2015-ben is azon a véleményen volt, hogy 80 százalékuk gazdasági migráns és fiatal férfi, akik azért hagyták el a hazájukat, mert nem tudtak nőhöz jutni – írja a mandiner.hu.

Részvéttel búcsúzunk!

Elhunyt Kovács Sándor főesperes, a kolozsvári Szent Mihály-templom plébánosa

http://itthon.ma/erdelyorszag.php?cikk_id=23144

2017. december 27. 

December 25-én, este fél tíz előtt néhány perccel egy Kolozsvár közeli klinikán elhunyt Kovács Sándor kanonok, a Kolozs-Dobokai Főesperesi Kerület elöljárója, a kolozsvári Szent Mihály-templom plébánosa.

Székelykálban született 1948. április 25-én. Középiskoláját Marosvásárhelyen, teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte, ahol 1972. április 9-én Márton Áron püspök szentelte pappá. Segédlelkészként szolgált Sepsiszentgyörgyön (1972–1976) és Marosvásárhelyen (1976–1979). Plébánosi működését Csíkszentgyörgyön kezdte (1979–1984). Székelyudvarhelyi plébánosi kinevezését 1984-ben kapta, ahol később kerületi főesperes lett. Huszonhárom évi szolgálatához kötődik a Kis Szent Teréz-templom és plébánia létrejötte, a szombatfalvi plébánia önállósulása, a változások után a város pezsgő egyházi életének megszervezése.

2007-ben bízták meg a Kolozs-Dobokai Főesperesi Kerület és a kolozsvári Szent Mihály plébánia vezetésével. Befejezte a Szent István-templomot, előkészítette a főtéri templom felújítását, támogatta az oktatási intézmények életét, óvodát és bölcsődét alapított a jövő nemzedék nevelésére.

Támogatta az egyetemi és kulturális élet szervezését, szívén viselte az egyházi sajtó fejlesztésének ügyét.

Temetés pénteken, 11 órától kezdődik a székelyudvarhelyi Szent Miklós-templomból

Végakarata szerint koporsóját Székelyudvarhelyre szállítják, ahol nyugodni kívánt. 

Két este virrasztást tartanak szentmisével a Szent Miklós-templomban: december 27-én és 28-án, este 6 órai kezdettel. A temetés pénteken, 11 órától kezdődik a Szent Miklós-templomban.

A kolozsvári egyházközség autóbuszt indít a temetésre az igények szerint, ezért kérik, hogy azok, akik a végtisztesség megadásán részt szeretnének venni, iratkozzanak a sekrestyében vagy az irodán csütörtök déli 12 óráig. Az autóbusz péntek reggel 6 órakor indul a Szentegyház utca bejáratától – olvasható a Szent Mihály templom – KolozsvárFacebook oldalán.

Kovács Sándor főesperes-plébános december 25-én, este fél 10 előtt hunyt el.

[Forrás: Romkat.ro, Maszol, Szabadság]

Nagy Bandó András bocsánatot kért Orbán Viktortól

https://24.hu/kozelet/2017/12/26/nagy-bando-andras-bocsanatot-kert-orban-viktortol/

Nagy Bandó András nemrég Rónai Egon vendége az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Rónai Egon és később a csatorna is elhatárolódott Nagy Bandó kijelentésétől, a videó fel sem került az ATV honlapjára. A humorista most Facebook posztban kért bocsánatot a miniszterelnöktől. A Bayer Zsoltnak címzett nyílt levélben Nagy Bandó azt írja:

NYÍLT LEVÉL BAYER ZSOLTNAK

Tisztelt Bayer Úr!

Elolvastam a rólam, mondjuk így: velem, az ATV-s beszélgetéssel kapcsolatos írását, és Karácsony szent este, a szeretet hírvivőjének, Jézus születésének napján, Jézuskövetőként mélyen elgondolkodtam úgy a szavain, mint a december 19-én történteken. Nehéz szívvel éltem meg az ünnepet. Ezért gondoltam, hogy nyílt levélben fordulok Önhöz.

Köztudott (nem én tehetek róla) nem egy hajóban utazunk, akkor sem, ha vannak a hajónak olyan részei, melyeket nagytakarítás idején akár együtt is sikálhatnánk. Mint abban a beszélgetésben említettem, egykor a Fidesz rajongója voltam, ezekben az ifjakban láttam a jobb jövőt. Kétszer voksoltam erre a pártra, akkor sem hazudtam el, amikor ballibesként ismert újságírók hülyéztek le emiatt. Mindkétszer gondolkodó polgárként, és nem fanatikus rajongóként döntöttem így, azaz: azért, mert elégedetlen voltam a hatalmon lévő koalícióval, és bíztam abban, hogy egy jó irányba tett változás megnyugtató lehet számomra, és hasznára lenne az országnak, és nekünk, a polgárainak. (Hornért nem rajongtam, sosem voltam Gyurcsány hívő, ha kifogásolni valóm volt, mondtam a magamét, és a voksaimmal „büntettem”. Ugyanígy vagyok most Orbánnal is: néhány dologban és ügyben nem állnék le vitatkozni vele, de több tucat olyan van, ami miatt igen, sőt ezek miatt gyakran szót is emeltem, publicisztikáimban, előadásaimban. Amikor csak tudtam, éltem a morgás jogával.)

Rónai Egonnal beszélgetve is ennek szellemében mondtam a magamét, aggódva a szeretett Országom jövőjéért, és ez akkor is igaz, ha Ön és elviekben társai másképp gondolják ezt a jövőt, és úgy vélik, az a helyes út, amit Önök képviselnek. Azóta, hogy lement ez a beszélgetés, naponta álltak meg különféle, más-más korú emberek, hogy a szavaimért köszönetet mondjanak, azért, mert helyettük és értük is kibeszéltem a fájó dolgokat. Az idősebbek elpanaszolták, hogyan maradtak magukra, özvegy magányosként, mert a jobb jövőjükért külföldre menekültek a gyerekeik, unokáikkal együtt, a fiatalabbak arról beszéltek, hogy a szívük szakad meg, de itt hagyják az országot. Nem sorolom, suttogva és bizalmasan beszéltek, bizony „hallgat a mély”. Zsolt, nem jó ez így, ugye? Erről beszélni kell, beszélnem kellett..Amit elhibáztam, nem idézem ide, de kimondom: előbb említettem meg egy mástól hallott dolgot, mint helyes lett volna, és bár akkor is hezitáltam, mondjam vagy sem, kimondtam. Élő adás lévén ez így maradt. Nem az én állításom volt, amit mondtam, egy kórházi dolgozó szavait citáltam, de így is megbánthattam vele azokat, akiket érintett. Nem vagyok érzéketlen ember, azóta is bánt, ami történt, és keresem a lehetőséget, hogy ezt kifejezzem.

Karácsonyi családi együttlétünk alatt jutottam el odáig, hogy most írjak Önnek, és levelére reagálva kérjek bocsánatot a Miniszterelnöktől és Családjától.

Ezzel is szeretném cáfolni azon szavait, miszerint nekem elment volna az eszem. Nem, kedves Zsolt, nem ment el, mint ahogy az elmúlt években írt publicisztikáim, regényeim és gyermekeknek írt verseim is igazolják: maradtam ugyanaz (!) a normálisan gondolkodó ember. Olyan, mint egykor voltam: aki Lúdas Matyiként állt ki a kisemmizettek, a megalázottak, a szegények és a semmibe vett emberek sorsáért, eközben azért ír, mert komolyan veszi, hogy „nyelvében él a nemzet”, és azért, mert hisz a jó szó erejében, abban, hogy a versekkel a nyelvi gazda-godás felé irányítgatja a kicsinyeket. Jelmondatom: „Fölemelni, értéket adni, gyönyörködtetni!” Ebből mindenki érthet.

Humoristaként sem, íróként és publicistaként sem tudott megvásárolni és megváltoztatni senki, elveimen sosem változtattam, maradtam párton, később pedig pártokon kívüli véleményt mondó, és ez által véleményformáló személyiség. Ezzel vagyok megáldva, és ezzel vagyok megátkozva. A jót akaró ember mondja a magáét, akkor is, ha szembe megy az árral, és akkor is, ha többen, vagy sokan vannak más véleményen. Ebben sajnos benne van a hibázás lehetősége is. Ez történt. 

Ezzel együtt, ahogy mondtam is Egonnak: már ki akartam menekülni a közélet zavaros vizeiről, mert úgy láttam, hogy a lényeg láthatatlan, amit látok, az pedig ingerlően zavaros. Lehet, ezután pláne ezt az utat választom, és az irodalomnál maradok, lehorgonyozva egy tiszta, a politikánál sokkal tisztább közegben. Hetven éves lettem, még van célom és dolgom: kislányomat szeretném fölnevelni.

Még egyszer: bocsánatát kérem a megbántott Miniszterelnöknek, és Mindazoknak, akiket még megbánthattam, és azoknak is, akik a lehető legrosszabbat gondolják, vagy gondolták rólam! Nagy Bandó András 

2017. december 26.

NASA közzétette, milyen hangokat ad ki a világűr

http://hvg.hu/tudomany/20171031_nasa_vilagur_hangjai_milyen_hangja_van_a_vilagurnek 

szerző: hvg.hu

A NASA készített egy lejátszási listát, amire 22 olyan hangot töltöttek fel, amit normál esetben az ember nem is hallhatna. A listát végighallgatva azt kell mondanunk: talán jobb is ez így.

Az valószínűleg senkit sem meglepő kijelentés, hogy a világűr az ember számára finoman szólva sem egy barátságos hely. A nagy részében -270 Celsius-fok körüli hőmérséklet uralkodik, emellett a gyakorlatilag nulla nyomás, a levegő hiánya és a kozmikus háttérsugárzás is képes lenne azonnal végezni azzal, aki a megfelelő űrruha nélkül lépne ki egy űrhajóból. És ha mindez nem lenne elég, még az is kiderült: a világűrnek rendkívül ijesztő hangja van.

A NASA saját SoundCloud-csatornáján most egy lejátszási listában állította össze azt az összesen 22 hangot, amelynek mindegyike a Földön kívülről származik. Normál esetben ezeket a hangokat nem hallhatnánk, a NASA szakemberei azonban hallhatóvá konvertálták őket, és a végeredmény cseppent sem megnyugtató.

A lejátszási listában hallhatjuk például azt, ahogy a Juno űrszonda 2016. június 24-én átlépte a Jupiter hatalmas mágneses mezejét, de a Szaturnusz rádiójel-kibocsátását is, amit a nemrég a bolygóba kormányozott Cassini-űrszonda rögzített. Emellett hallhatunk plazmasugárzást és egy üstökössel való találkozás hangjait is.

.