Amint az Orbán Balázs Tervből is kiderül a polgári vezetés még 2012-ben is a "kisrégió"-szintjén képzelte el a Székelyföld Régió megvalósítását, csak...
Csak vannak azóta azaz megjelentek más megoldási lehetőségek is, amelyek az Orbán Balázs Tervre támaszkodva, de olyan megoldásokat is belefogva, amelyekben a NUTS európai normákat is figyelembe vették, felhasználták. Ilyen a Bethlen Gábor Terv is (ez utóbbit a Kolozs megyei polgáriak készítették el).
Az Orbán Balázs Terv - mint az alcímből is kiderülhet - csak egy javaslat, pontosabban a Székelyföld Régió kialakítását támogató terület-és gazdaságfejlesztési modell.
A Bíró Zsolt, a Kulcsár Terza József György , a Salamon Zoltán, a Szász Jenő, a Sebestyén Csaba és az Illyés László által fémjelzett régió fejlesztési terv modelljében (Orbán Balázs Terv) a közösségi autonómia színtere a régió, azaz a kistérség.
Az Orbán Balázs Terv elkészítői a kistérséget pedig a "szék" területi formájával teszik egyenrangúvá, valószínűleg az anyaországi modell alapján, ahol a kistérségre a "járást" kell értelmezni.
A szék azaz a kistérség pedig a NUTS4-es fejlesztési szint az európai norma szerint, amely a tagországi feladatként értelmezik az EU-ban.
Az Orbán Balázs Tervben használt "Székelyföld Régió" elnevezés félreértésre ad okot, mert a "régió" elnevezést az EU-s fejlesztések gyakorlatában a NUTS2-es statisztikai területre értik.
Az egész Székelyföld területi tagolását nem lehet kistérségre bezsúfolni, mert a kistérség(NUTS4) számára előírt lakossági szám 10.000 - 150.000 lehet. A két székely lakta megye (Hargita és Kovászna) - ahol több kistérséget is elismert a román kormány - a lakossági szám miatt inkább a "Régió" azaz a NUTS2-es kategóriába sorolható még ha nem is adja ki a régiók számára előírt minimális 800.000 lakost. Ezt a kitételt meghaladhatja a Székelyföld Régió, ha mindhárom székely lakta megye azaz a Hargita,a Kovászna és a Maros megyei lakosság kéri ebbe a régóba való belépést.
Ez alakítaná ki a modell térségi hatályát.
Anélkül, hogy tovább elmélyülnénk az Orbán Balázs Terveben foglaltak terén meg kell fogalmaznunk azt, hogy a kistérség mint területi egység még nem teljesíti az autonómia - ezen belül a gazdasági autonómia - előfeltételeit, sőt még az anyagiak előteremtési lehetőségeit sem, mert a kistérségnek nem kimondottan adminisztratív szerepkört szántak az EU-s vezetők.
Az anyaországi feltételeket - amelyben - a kistérségnek megfelelő - "járás"-nak teljes jogkört adtak az ottani törvénykezők - még nem lehet Erdélyben is megalkotni, részben a hazai gondolkodásmód illetve a cselekedetek és a törvényalkotók szűk látóköre és a többségiek nacionalista felfogás miatt sem.
Az. ahogyan a "CENTRU" nevű NUTS2-es régiót kialakították arra vall, hogy a székely lakta megyék számára nem akarták meg adni a lehetőséget, hogy Európai Régióközti (és határon átnyúló) Területi Társulást alakíthassanak, ami a határral szomszédos megyéknek számára adott. Még arra sem gondoltak, hogy ez hátrányos helyzetet eredményez azáltal, hogy az ilyen térségi társulások számára kiírt alapokra a CETRU-ban levő többi megye sem tud majd pályázni!!!
Még az is hátrányos helyzetet hordoz magában, ahogyan hazai szinten a kisrégiók kialakítását végezték igencsak arra vall, hogy semmiképpen sem szeretnék, hogy a magyar lakta területeken kialakult kistérségeknek nagyobb előnyük legyen a LEADER++ alapokra való pályázással.
Mindazon a kitételek közül, amit az EU-s előírásokban megfogalmaztak csak részben kerültek a hazai kistérségi dokumentumokba. Sőt magát a Helyi Fejlesztési Terveket sem akarják folytatni és a GAL-at (helyi akció csoportokat - HACS) is újra kellett alakitani, holott az ADI-at (Asociaţia Dezvoltare Integrate) jogi személyként a törvényszéken be kellett jegyeztetni.
A régiószintű azaz a NUTS2-es fejlesztési lehetőségek inkább javallottak a Székelyföld Régió számára igy a Bethlen Gábor vagy a néppárti Mikó Imre tervek jobb és főleg gyorsabb megvalósítást biztosíthatnak.
A NUTS2-es megoldás, annak ellenére, hogy csak részmegoldásnak tűnik az autonómia megadása után a kormánytól "magára hagyott" Székelyföld Régió. számára mégis járható út és nem kell az alkotmányt és az adminisztrációs törvény módosítani!
A régiószintű NUTS2-es fejlesztési tervekben, pedig jól megfér a kistérségi, a LEADER alapokra való pályázási lehetőség is. Ezen kívül a PRE-Urban sőt a nemzetközi kistérségi társulásokat is segítheti a régiószintű fejlesztési terv.
Az a néppárti szakemberek által megfogalmazott "kommunisták által megalakított megyékre" vonatkozó kitétel sem időszerű, mert a megye azaz a NUTS3-as statisztikai terület, a NUTS-norma "alapegység"-e, amelyeknek a határait tiszteletben kell tartania a NUTS2-es régió kialakítójának! Megyékre ezután is szükség lesz!
Ha ezek után az autonómia iránt elkötelezettek ezt a NUTS2-es lehetőséget kihagyják meglehet, hogy a lakosság fogyásával már nem lesz kinek az autonómiát felállítani... Zöld Sára, Erdélyi Polgár
.
