A Kormányzót nem kell rehabilitálni

https://erdelyinaplo.ro/interju/horthy-miklost-nem-kell-rehabilitalni

Makkay József • 2017. július 25.

 Folyamatos közéleti vita tárgyát képezi Horthy Miklós személye. A sokak által bűnösnek tartott kormányzó munkásságáról nincs egyetértés a történész szakmában. Raffay Ernő magyarországi történészt, nyugalmazott egyetemi tanárt Horthy Miklós megítéléséről kérdeztük. 

Nemcsak a Ceauşescu-rend­szer Romániájában, hanem a kádári Magyarországon is a máig ható Horthy-kép rögzült sok ember gondolkodásában. A közbeszédben gyakran visszaköszön a „fasiszta-Horthy” jelző. Miért kezelte Horthy Miklóst közellenségként a kommunista történetírás? 

– Magyarországon a közbeszédben ma is él, nem is kevés ember tudatában a negatív Horthy-kép. Ennek több oka van. Az 1945 után a választásokat elveszítő, azonban a szovjet megszálló hatóságok segítségével, erőszakkal hatalomra került – 1919-es gyökerű, önmagát kommunistának maszkírozó – baloldal a Horthy nevével fémjelzett korszakot megsemmisítendő ellenségének látta. Nem véletlenül, ugyanis 

1920–1944 között a szó szoros értelmében üldözték a (csekély létszámú) hazai kommunistát. Sallait és Fürstöt, a két terroristát kivégezték, Rákosit és Vass Zoltánt fejenként 16 év börtönre ítélték.

A Horthy-korszakban nemcsak belügyi, hanem szellemi irtóháború is zajlott az osztályharcos kommunizmus ellen. Ennek megfelelően a szovjet Vörös Hadsereg megszállásától (1944–1945) a Moszkvából hazajött (s szinte mindegyik szovjet titkosszolgálatnak dolgozó) kommunisták megkezdték a polgári- és nemzeti erők megsemmisítését és kivonását a (politikai) életből. 

Az egész magyar politikai, oktatási- és sajtórendszert úgy alakították át, hogy az gyalázta a Horthy-korszakot. Ez 45 éven keresztül zajlott, és a baloldali (liberális és szocialista) körökben még most is folytatódik. Horthyról kizárólag elfogult, hazugságoktól és ügyes ferdítésektől sem mentes képet alkotnak ma is az állami egyetemeken és a Magyar Tudományos Akadémián. – A Tanácsköztársaság bukását követően, a Horthy Miklós által vezetett magyar kormány az Antant támogatását élvezte. 

Az új hatalom mennyire törekedett a jogállamiság kialakítására, illetve az új kormányzó milyen mértékben hunyt szemet az önbíráskodás felett? 

– Az 1919-es kommunista rombolás után – megtetézve a román, cseh és szerb megszállás rablásaival (pl. csak a román hadsereg mintegy 30 ezer vagon rabolt holmit vitt ki az országból) – stabilizálni kellett az országot. 

Elsőként a politikai stabilizációt, majd a gazdaságit (20-as évek), közben pedig (mivel nemcsak a háborút, hanem a békét is elveszítették a magyarok, jórészt a kommunisták és Károlyiék tevékenységének köszönhetően) a lelki stabilizációt kellett végrehajtani. 

Tény, hogy először volt a vörösterror, s erre adott válasz volt a magyar nemzeti erők visszavágása. Ez utóbbi nem terror volt, hanem a nemzet egészségesen maradt tagjainak/szervezeteinek jogos visszavágása (lásd Prohászka Ottokár püspök álláspontját). 

Tehát: nem kell vörösterrort bevezetni, és akkor nem lesz „fehérterror”. Horthy szerepe itt kimondottan pozitív: miután ténylegesen kezébe került a hatalom, leállította a durvább üldözéseket, éppen a mielőbbi normalizáció érdekében. 

– A két világháború közötti Magyarország trianoni poraiból éledt újjá. Mai szemmel nézve mennyire nevezhető ez a két évtized gazdasági és szociális sikertörténetnek? 

– A politikai megerősödés után (amit jórészt gróf Bethlen István hozott létre) a Magyar Királyság európai demokrácia lett, a szó liberális értelmében. Azzal a kivétellel, hogy az országban nem működhetett olyan politikai párt, amely az osztályharcra uszított. 

Ráadásul Bethlen a 20-as évek közepén jó kompromisszumot kötött a szociáldemokratákkal. 

A gazdasági konszolidáció a 20-as évek második felére stabilizálta a kapitalista gazdaság működését (a régi iparágak elérték az 1913-as termelékenységi szintet, új pénzt s új iparágakat hoztak létre: elektronikai ipar, vegyipar stb.). 

A Horthy-korszak teljesen új szociálpolitikát vezetett be: a dolgozók juttatásait az angol szociálpolitika sarkpontjaihoz mérték, de úgy, hogy a különféle juttatások százalékai nagyobbak voltak, mint Angliában. 

1927–28-ban létrehozták az OTI-t (Országos Társadalombiztosítási Intézet), amely koordinálta a teljes szociálpolitikát. Az 1927/XXI. törvénycikk a kötelező betegségi- és balesetbiztosítási törvény az ipar és kereskedelem, a közlekedés dolgozóira, a háztartási alkalmazottakra és a különböző hivatalok (közjegyzői, ügyvédi irodák), az orvosi rendelők és a szerkesztőségek munkatárasaira vonatkozott. Eszerint az igényjogosultságot a monarchiabeli 20 hétről 52 hétre (!) emelték, úgy, hogy a táppénz a fizetés 55–75 százalékára nőtt (Angliában ez 18–32 között mozgott). Baleset esetén a dolgozó 60–66 százalékot kapott (Angliában 31–56-ot). 

1928-ban az öregségi-, rokkantsági, özvegységi- és árvasági biztosításról szóló törvény hasonló szemlélettel kezelte a dolgozókat. 

1920–1930 között országos lakásépítési program indult (nagyon sokan menekültek, természetesen lakás és pénz nélkül a megszállt területekről Magyarországra): 10 év alatt mintegy 290 ezer új ház és lakás épült; ez mintegy 25 százalékos növekedést jelentett. 

A Horthy-korszakban a százezer lakosra jutó orvosok száma majdnem a duplájára, a kórházi ágyak száma 329-ről 467-re nőtt. 

Sokáig elmaradt azonban a mezőgazdasági munkások és a munkanélküliek biztosítása, a hitbizományi birtokok felülvizsgálata – tény, hogy a 30-as években ezekre nézve is történtek változtatások. 

Tehát: a horthysta kormányok komoly szociálpolitikai intézkedéseket hoztak – természetesen olyan arányban, ahogyan egy kirabolt és megcsonkított ország anyagi helyzete engedte. 

– A Horthy-korszak egyik fő vezérfonalává vált Trianonban a magyarsággal elkövetett történelmi igazságtalanság jóvátétele, a revíziós politika. Mennyire volt ebben partner a magyar társadalom, a magyar pártok? 

- A korszak mindegyik kormányának legfontosabb külpolitikai célja a területi revízió volt: visszavenni azt, ami a miénk. Megszállás alatt lévő magyar népcsoportok területi autonómiája eszébe sem jutott senkinek. Megítélésem szerint most is csak ez volna helyes álláspont. A magyar társadalom és az összes politikai párt egyetértett ezzel: senki nem mondott olyan vicceset – a politikai öngyilkosságot kockáztatva –, hogy mondjuk Kassa vagy Marosvásárhely környéke vívja ki a területi autonómiát: ez ugyanis az akkori felfogás szerint a megszálló ország határait stabilizálta volna. 

Az akkori magyarok pontosan tudták, hogy – a nagyhatalmi erőviszonyokat kihasználva – nagyobb az esélye a revíziónak, mint a megszálló akármelyik kormánytól, parlamenttől kivívott autonómiának. 

A Horthy-korszak magyar embere (mind Budapesten, mind Kolozsváron) egyetlen, egységes magyar etnikai és politikai nemzetben gondolkodott. 

– Egyes történészek szerint a bécsi döntéssel visszaszerzett utódállamokban levő magyar területek elsősorban a német szövetségesnek köszönhetőek. Horthy mennyire volt Hitler megbízható szövetségese? 

– Magyarországon háromféle történész létezik: szocialista (kommunista), liberális és konzervatív. Az első két irányzat (szocialista és liberális) történészei szerint Horthyék Hitlertől kapták vissza a területeket 1938–1941 között. Ez nem felel meg a valóságnak: a magyar kormányok kiváló diplomáciai tevékenységgel, helyenként katonai fenyegetéssel érték el a négyszeres határmódosítást. 

A részletes bizonyító tények leírására itt nincs tér, ám való igaz, hogy a történelem által akkor felkínált lehetőségeket a magyar kormányok ügyes politizálással és brutális haderőfejlesztéssel ki tudták használni. (Hasonló nagy lehetőségek adódtak volna 1999–2009 között, amikor egyetlen magyar kormány sem ismerte fel az adott lehetőségeket, pedig három utódállamból kettő fölbomlott.) 

Ami Horthy személyét illeti: 1920 után a Magyar Királyság harapófogóba került: Leninékkel ideológiai különbség, a szomszédos megszálló országokkal területi gondok, s az őket támogató nyugati hatalmakkal pedig ezek támogatása miatt nem lehetett politikai szövetséget kötni. Maradt az egyre erősebb Németország – ott meg az volt a baj, hogy Hitler a román olaj miatt inkább Romániát, mint Magyarországot támogatta. A magyar vezetés a II. bécsi döntés előtt éppen a Románia elleni katonai fenyegetéssel győzte meg Hitlert az erdélyi kérdés rendezéséről. 

– A Horthy-korszak sokat vitatott része a kormányzó és a magyar zsidóság viszonya. A kormányzó idején jelentek meg a zsidótörvények, illetve hozzá köthető a vidéki zsidóság egy részének a deportálása. A háború után Horthyt nem állították bíróság elé. Nem volt ellene terhelő bizonyíték, vagy ebben más okok is közrejátszottak? 

– Szerintem Horthy, mint minden normális ember, nem szerette a Tanácsköztársaság gyilkosait, akik között aránytalanul sok volt a zsidó (az első népbiztosok közül 89,5 százalék zsidó, egy részük korábban szabadkőműves). 

Bethlen gróf tanácsára azonban az ország gazdasági konszolidációjához felhasználta a zsidó kézben lévő nagytőkét. Emiatt eltörölték a numerus clausust, s teret engedtek a hazai zsidó nagytőke további tevékenységének. 

A háború végén mind az amerikaiak, mind Sztálinék tudták, hogy Horthy nem bűnös, emiatt nem állították bíróság elé. Horthy 1944 kora nyarától sok hazai zsidót mentett meg annak ellenére, hogy politikai, sőt katonai hatóköre csökkent. 

E megmentett emberek és leszármazottaik 1945 után mind a mai napig sajnos gyalázzák a kormányzót. 

– Magyarországon folyamatos viták vannak a szoborállítások ügyében. Miközben Horthynak vagy a hozzá hasonló jobboldali politikusoknak nem lehet szobrot állítani, az ország tele van kommunista múltú emberek szobraival. Mennyire jellemzi ez a kettős mérce a mai magyar történetírást? 

– Ma sok magyar azt gondolja, ne bántsuk az egykori áldozatok itt élő leszármazottait, tehát ne állítsunk szobrot Horthynak sem. Aki ugyanis nem akar vagy nem mer szobrot állítani, az kimondatlanul is elfogadja a kormányzó bűnösségét. 

Ez helytelen álláspont, mivel Horthy a 20. század három legnagyobb magyarjának egyike. A megoldás az lehetne, hogy Horthy szobrot kapna az Országgyűlés előtti téren. Természetesen lovas szobrot. (Egyes Horthyt gúnyoló szegény kollégáimnál néha nem tudom eldönteni, Horthyt utálják-e jobban vagy a lovát.) Ez nem a kormányzó, hanem a szoborállítók számára jelentene megtiszteltetést. 

A magyarországi történetírás szellemileg katasztrofális helyzetben van: az MTA történészei között kizárólag liberális és szocialista (volt kommunista) történészek vannak. Amíg ők vannak ott (és az állami egyetemeken), addig Horthy megítélése változatlan marad. 

– Lehet-e rehabilitálni Horthy Miklóst a maga eredményeivel és bűneivel együtt? 

– Ez komoly és fontos kérdés. Nem is rehabilitálni kellene – hiszen őt semmilyen bíróság nem ítélte el, – hanem értelmes politikai, előtte szakmai vitával tisztázni kellene a történelmi szerepét. Sajnos ameddig a magyar történetírás ilyen tragikusan nemzetellenes kezekben van, erre nem sok az esély. 

Kulcsár-Terza József ősszel akár egyedül is benyújtja az autonómiatervezetet

https://szekelyhon.ro/aktualis/kulcsar-terza-jozsef-osszel-benyujtja-az-autonomiatervezetet
http://itthon.ma/erdelyorszag.php?cikk_id=20805

2017. július 31. 

Ha más nem is, ő benyújtja szeptemberben az autonómiastatútumot – ígérte az RMDSZ és az MPP választási megállapodásának eredményeként a szövetség jelöltlistáján bejutott MPP-s parlamenti képviselő, Kulcsár-Terza József. Hozzátette, „nem fogják napirendre tűzni, de ország-világ tudja meg, van akaratunk, mert amelyik gyerek nem sír, nem kap enni”.

Kulcsár-Terza József a félévről beszámolva kijelentette, olyan is történt, hogy amikor felvetette, a magyar frakciónak ki kell állnia azokért, akik a nemzeti ügyekben felszólaltak, és akiket emiatt meghurcoltak, akkor egy Hargita megyei szenátor rászólt. Beszélt arról is, hogy szót emelt a székelyföldi jelképüldözés kapcsán egy napirend előtti felszólalásban, és a legfelsőbb ügyészségre adták azért, mert kifejtette, hogy a romániai magyarság nem akar egyebet, mint az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatba foglalt, máig beváltatlan ígéretek teljesít
ését.

Kulcsár-Terza hiányolja, hogy nincs a háta mögött támogatás, sem az RMDSZ, sem az MPP nem állt ki mellette, pedig szerinte ma igenis szükség lenne rá, amikor bárkit bármikor elvisz a korrupcióellenes hatóság, függetlenül attól, hogy bűnös vagy ártatlan. Ismertette, hogy miként sikerült létrehozni az Emberjogi Bizottság magyar ügyekkel foglalkozó albizottságát, amely egy lehetőség a párbeszédre a többségi társadalommal. 

Szólt arról, hogy Sepsiszentgyörgyön sikerült megszervezni a három székely megye önkormányzatainak és az albizottság képviselőinek a találkozóját, Kolozsváron viszont megbuktatták kezdeményezését. Állítja, nem adja fel, lesz ott is találkozó, és Székelyföldet is be fogják mutatni a román parlamentben, mert vannak olyan politikusok, akik nem tudnak róla. Idén kell benyújtani a statútumot Azt is megindokolta, hogy szerinte miért idén kell benyújtani az autonómiastatútumot: jövőben ugyanis a román egyesülés centenáriumának apropóján a többségi társadalom, amellett, hogy az ünnep szervezésével lesz elfoglalva, provokációként értékelheti a kezdeményezést. 

A képviselő szerint a dokumentumot már tavasszal elő kellett volna terjeszteni, amikor a Grindeanu-kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány kapcsán kitört a magyarellenes hisztéria. Kulcsár-Terza József közölte, ha nem sikerül megegyezni a frakcióval, ősszel egyedül is benyújtja a tervezetet. Kérdésre válaszolva hozzátette, „mindegy, melyik tervezetet, a Csapó-félét-e vagy az RMDSZ-ét nyújtjuk be, úgysem fogják napirendre tűzni. De legalább tudják meg nyugaton is, van kérésünk.” Úgy véli, a tervezet kapcsán konszenzusra kellene jutni, és egyetlen statútum mögé kellene felsorakoznia az egész erdélyi magyarságnak, mert az „autonómiaigény nem valamelyik párté vagy civil szervezeté, hanem Székelyföldé”. „Az SZNT, a Néppárt, az MPP megy a saját útján, nincs összefogás, pedig elvárom a támogatásukat, összefogva lehetne eredményt elérni” – mondta. 

Felvetődött a kérdés, hogy hiba volt-e RMDSZ-frakcióban indulni. „Nem volt téves lépés, hogy az RMDSZ színeiben indultunk, jobb két MPP-s képviselő, mint egy se. Ez volt az egyetlen lehetőségünk.” Hozzátette, „mindenkire szükség van, pártoktól függetlenül, cselekvőképes politikát kell folytatnunk, s ha látják, hogy együtt vagyunk, lesz eredmény”.

[Forrás: szekelyhon.ro]

Apáti Bence: A női provokátorok anatómiája

http://polgarportal.hu/apati-bence-noi-provokatorok-anatomiaja/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201707

2017-07-25

Történt a minap, hogy a belpesti értelmiség egy számára eddig teljesen ismeretlen életformával találkozott. Azóta is olyan döbbenten nézik a Tusványoson felbukkant balos székely asszonyt mint Abdul, a szír fogorvos a női kvóta szükségességéről agitáló Szél Bernadettet. (a Kabul melletti köves lankákon, ahol – talán túlságosan is – szeretett kecskéit terelgette, nem voltak ilyen úri huncutságok)

Sokadik napja tartja lázban a haladó sajtó szerkesztőségeit ez a furcsa jelenés. Más magyarázat nem lehet arra, hogy az Index minden nap címlapon tart egy olyan sztorit, ami egyébként forgatókönyvét tekintve nem szokta elérni az ingerküszöbét. (Ne legyünk igazságtalanok – nem vagyunk mi libbant propagandisták – meg szokták írni, ha történetesen Gulyás urat felpofozza egy nyugdíjas DK-s ultranéni, de nem szokott vezető hír lenni napokig. Vagy, ahogy a dolgok állnak: hetekig.)

Ma épp azt olvastam, hogy a Dakota (értik, ugye? Höhö.. Da-ko-ta!! Nem esett le? KÖZMONDÁS!! Megvan? “Dakota közmondás”) Security embere, aki nem átallotta kikísérni azt a zavart székely hölgyet, aki a méltán elfeledett vasárnapi boltzárról szerette volna egy síppal a szájában kifaggatni a miniszterelnököt – a Kárpátia (!) zenekar mellett pózolt a Facebookon. Elképesztő! Tűrhetetlen! (Valamint a képek tanúsága szerint kopasz is. És halmazatilag fradista és/vagy Kispest drukker) És ezeknek adnak őrző védő engedélyt azok a románok, akikre eleddig mindig számíthatott a magyar baloldal?

Sic transit gloria mundi.

Ezért tart itt ez az ország. Már a románok sem a régiek, na. (Egyébként ezért az oknyomozó bravúrért én már most megelőlegeznék egy újabb rangos díjat az index újságírójának.)

Szóval, hogy szavam ne felejtsem, van nekünk egy mentálisan zavart asszonyunk, aki olyan, mint Swan Edgard a Kolozsvári Szalonna vezető bloggere. Erdélyi, mentálisan zavart és nem szereti Orbánt. Van ilyen. Nem egy nagy etwas. Mert lehet, hogy az Auróra nevű italkimérésben úgy gondolják, hogy Erdélyben az összes székely atyafi egy zúzósabb Kárpátia dal ütemére karcolja a szíve fölé Orbán arcképét egy erre a célra rendszeresített bugylibicskával a sok pálinkától és Csiki sörtől megrészegülve, ez azonban koránt sincs így. Vannak ilyenek és olyanok is.

Persze többségében jószívű, fogalmazzunk így: nemzeti érzelmű emberek. A rendes pálinkát is szeretik. Kínálják is. Példának okáért az sem kizárt, hogy a hosszú hajú asszony is kapott abból a kerítésszaggatóból, és emiatt gondolhatta azt, hogy neki mindenáron fűtőelemekről és vasárnapi boltzárakról kell eszmét cserélni miniszterelnökkel. No, és persze meleg is volt. (Meleg plusz pálinka… hát…)

Szegény jóravaló provokátornőt aztán a szokásos ügymenet követve – ahogyan ez egyébként minden provokátorral megesik, miután provokált – elráncigálták a provokáció helyszínéről. Egy felnőtt férfinak nem tekinthető ember pedig a haját is meghuzigálta. (Bár utólag férfiasan bocsánatot kért!)

Én egyébként utoljára a Bécsi úti oviban húztam meg Barna Annamari gyönyörű hosszú haját, abban a reményben, hogy mielőtt feleségül veszem, az én társaságomban fogja elfogyasztani a zöldborsófőzeléket. Fiatal voltam, s naiv. Valamint gyerek. Felnőtt férfi nem verekszik nőkkel.

Pont.

Hálaistennek nagyobb baj nem történt. (Innen is mielőbbi gyógyulást kivonások földimnek, és csak arra kérném, hogy vigyázó szemét a “fekete ruhás nővérre” vesse. Mert van az úgy, hogy a baloldali agitpop corporation felveszi, megrágja, aztán kiköpi a tudatlan ámde jó szándékú civilt, aki aztán, miután feleslegessé vélik a “diktatúra elleni harcban” az öngyilkosság gondolatával kezd kacérkodni… És ez most nem a vicc helye!)

A nyájas olvasóval – aki csak a “lakájmédiát” olvassa – szeretném itt és most közölni, hogy az Index-HVG-444 Bermuda háromszög szerint Magyarországon a lakájmédia férfi olvasói a nőket elnyomják, verik, nem engedik dolgozni, s ha igen, akkor is csak éhbérért, csak “gyerekgyártásra”, főzésre, és mosogatásra tartják.

Valamint minden lakájmédia fogyasztó férfi tart otthon egy férfisoviniszta vak komondort. (Tovább nem is ecsetelem. MINDENKI tudja, ez mit jelent…)

Az ilyen férfiak időnként meg is néznek egy-egy csinosabb nőt az utcán, de egyes kiemelten veszélyes egyedeik esetenként utánuk is fütyülnek. Szél Bernadett már dolgozik az ellenanyagon.

De, hogy miért is beszélek most erről?

A női provokátorokat ért sérelmek tekintetében a sajtószabadság utolsó őrkutyai rendkívül szenzitíven szoktak reagálni. Egészen addig, míg egy közel 190 cm magas 90 kilós férfi le nem tépi egy 10 éves kislány kokárdáját és meg nem pofozza úgy 2007 idusán. Az ilyen eseteknél valahogy mindig csöndben marad a haladó média.

Érthető ez persze, hiszen a kislány potenciális lakájmédia fogyasztó, és mint ilyen, kiesik a védelemre szorulók halmazából. Meg egyébként is No pasarán!, vesszenek a 10 éves kokárdás, náci leány gyermekek!

Én egyébként tegnap több ezer, a boldogságtól zokogó, többségében lakájmédia fogyasztó férfit láttam, amikor Katinka megszerezte az első aranyérmet Magyarországnak. Valószínűleg azért kerültek ilyen idegállapotba, mert Katinka ahelyett, hogy otthon mosna, takarítana, és gyerekeket gyártana, inkább valami medencében úszkál.

Ilyenek ezek a lakájmédia fogyasztó férfiak.

ALTERNATÍVA EURÓPA SZÁMÁRA- A tusnádfürdői beszéd az úniós reformterv meghirdetése miatt emlékezetes

http://magyaridok.hu/velemeny/alternativa-europa-szamara-2013259/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201707

2017. 07. 29.Mráz Ágoston Sámuel

Az idei tusnádfürdői beszéd egyik kulcsmondata az utolsó volt: „Huszonhét éve itt, Közép-Európában abban hittünk, hogy Európa a jövőnk, most azt érezzük, hogy mi vagyunk Európa jövője.” Orbán Viktor sok fontos gondolatot fogalmazott meg 2017-ben is, a beszéde azonban az Európai Unió reformtervének meghirdetése miatt lesz igazán emlékezetes. Manapság egyre kevesebb politikus mond olyan beszédet, amelyet érdemes elemezni. A közhelyparádék, patikamérlegen kimért semmitmondások és a liberális kánon recitálása semmiképpen sem érdemelnek komolyabb figyelmet.

A kevés beszélők egyike, akinek mondandóját érdemes követni, Orbán Viktor. Természetesen a politikusi létből adódik, hogy az ő felszólalásai sem minden esetben egyediek, de az országértékelő, a tusnádfürdői és a kötcsei beszédei mindenképpen figyelmet érdemelnek. Ezt sokáig a magyar politika szereplői tudták csak, ezért készítették el rövid szavatosságú válaszközleményeiket Orbán felszólalásai után. Az illiberális államokról mondott gondolataival azonban, 2014-től Európa és a nagyvilág is felfigyelt rá. Mindezt a kormányfő ügyesen használta ki, tudva, hogy helyzetelemzése, mondanivalója és tanácsai egyre szélesebb publikumhoz jutnak el. Így beszélhetett az elmúlt években a gazdasági világválság következményeiről, a migráció okairól és hatásairól, az amerikai elnökválasztásról vagy Európa válságáról is.

Az idei beszéd mégis más volt, mint az eddigiek. Nem a mondanivaló volt kevesebb, esetleg a fogalmazás pontatlanabb. Az idei előadásban a magyar miniszterelnök nemcsak értelmezte a minket körülvevő világot, hanem programot is hirdetett a válságba került Európai Unió számára. A rendszerellenes német párt nevét kikölcsönözve ez a beszéd „Alternatíva Európa számára” címet is kaphatna. S mivel kevesen dekódolták Orbán Viktor szövegének programadó szintjét, a továbbiakban erre teszek kísérletet.

A tusnádfürdői előadások, akár a kormányfő parlamenti szónoklatai, azért különösen izgalmasak az elemzőknek, mert a hivatalos rész után a miniszterelnöknek a kritikákra, kérdésekre és észrevételekre is válaszolnia kell. Ebben a részben, papír nélkül, sokszor frappánsabb mondatok vagy fésületlenebb gondolatok hangzanak el, mint a szükségszerűen alaposan átgondolt beszédben. Idén erre élő bizonyíték a székelyföldi autonómia kapcsán mondott miniszterelnöki bonmot, miszerint támogatja az autonómiát, „jobb híján”.

HELYZETELEMZÉS: FELÉRTÉKELŐDŐ VISEGRÁDI NÉGYEK

Később azonban az európai alternatívahirdetési szándéka szempontjából még fontosabb mondatot mondott, miszerint a magyar külpolitikában „egy mozaikkocka nincs a helyén”, Brüsszel, amely „a következő választás után megoldandó feladat”. A magyar kormányfő ezzel lényegében azt fejtette ki, hogy 2018, a magyar választás éve vagy 2019, az európai választás éve után fordulat fog beállni az európai politika fővárosában, és ezáltal az európai–magyar viszonyrendszerben is.

Az európaiak többségével szemben ugyanis nem lehet hosszú távon hatalmon maradni az európai országokban, még ha „inkvizítorokkal” (Orbán) is törekszenek az ellenállók megtörésére. Hiába a keresztény- és a szociáldemokrácia összeolvadása liberális demokráciává, sikeréhez a társadalom többségének elköteleződése is kell a liberalizmus mellett. A kulturális identitás kikezdése azonban nem igazán kedvez a szabadságjog-védelem kizárólagosságának, amelyet a XX. század erőszakos diktatúrái elleni harc egykor legitimált.

Tudjuk, hogy Jean-Claude Juncker bejelentette, 2019-ben lelép a színről, s többé nem szeretne (talán nem is lehetne) bizottsági elnök lenni. Ez mindenképpen alátámasztja a kormányfői reményeket. Az is tudható, hogy 2019 nyarára, amikor a következő bizottsági elnökről kell dönteni, az Egyesült Királyság már nem lesz tagja az uniónak, hiszen az alapszerződés két évben maximalizálja egy tag kiválását, s ez a határidő az év tavaszán lejár majd.

Az új bizottsági elnökről szóló döntésben kulcsfontosságú lesz Közép-Európa. Nem véletlen, hogy Orbán az elmúlt tizenkét hónap legfontosabb magyar és európai eseményének éppen a visegrádi négyek megerősödését nevezte meg előadása elején. Az idén októberben megválasztandó cseh kabinetnek, valamint az akkor még várhatóan hivatalban lévő lengyel és szlovák, valamint a jövőre alighanem újraválasztott magyar kormánynak kulcsszerepe lesz a következő vezető kiválasztásában. Ki tudja, lehet, hogy a balti és délszláv országok, Románia, Bulgária vagy éppen Ausztria és Olaszország vezetői is csatlakoznak majd ehhez a szövetséghez.

Két évvel ezelőtt Orbán Tusnádfürdőn gaulleista politikusnak, az V. köztársaságot alapító francia elnök, de Gaulle követőjének nevezte magát az Európa-politikában. Helmut Kohl temetése kapcsán sokan az újraegyesítés kancellárjának örökösét látták benne. A két államférfi alighanem eltérő személyiség volt, európai elkötelezettségükhöz azonban nem férhet kétség. Közös céljaik elérésében még egy dologban egyetértettek: abban, hogy csak sikeres nemzetek és nemzetállamok szoros összefogása teheti Európát is sikeressé. De Gaulle a „hazák Európájáról” beszélt, Kohl pedig az egységes német nemzetállam mellett bábáskodott Közép-Európa nemzeteinek függetlenedése mellett is a balti államoktól Csehszlovákián át a délszláv térségig.

ESZKÖZ: A HAZAFIAS KORMÁNYZÁS

Orbán Viktor példaképeinek tehát közös nevezője és – az utókornak nem kell spórolnia már a nagy szavakkal – sikerreceptje a hazafias kormányzás volt. A magyar miniszterelnök is ezt a modellt ajánlotta idei előadásában követendő például, amikor kifejtette a magyar nemzeti kormányzás alapelveit.

Az államadósság korlátok közé szorítása, a költségvetési egyensúly fenntartása, a hitelezők korlátozott beleszólása a gazdaságpolitikába magyar szemmel az IMF-től vett búcsú után evidencia, akárcsak a gazdasági növekedés kényszere és a stratégiai ágazatokban a nemzeti tulajdon többsége. Könnyen belátható, mégsem automatikusan a hazafias kormányzás eszközrendszeréhez sorolt szempont a demográfiai hanyatlás megállítása. Egy nemzet sem lehet sikeres, ha zsugorodik. Ezt a nyugat-európai elitek is felismerték, de a kulturális fordulatot igénylő családpolitika helyett a kulturális konfliktusokat eredményező migrációt választották. Nem véletlen, hogy Orbán a közbiztonság fenntartását is az erős nemzetállam fontos ismertetőjegyei között említette.

Az erős kulturális identitás, a saját rendezvényeken túlmutató világesemények vendégül látása és az adott nemzet globális közösségének kialakítása szintén a hazafias kormányzás jellemzője a magyar kormányfő szerint. Ezek megnevezése aligha lepték meg a hallgatóságot, annál inkább a jövő iparágai felé való nyitottság melletti kormányfői elköteleződés. Hány LMP-s szakértő kesergett már azon, hogy a magyar kormányfő csak „összeszerelő üzemet” akar az országban létesíteni és az olcsó munkaerőre támaszkodni? Ha ez így lenne, vajon Orbán az innovációt a nemzetállam sikerének kulcsaként említi? Végül a hadseregfejlesztést és a stabil katonapolitikai szövetséget – igen, a NATO-tagságot – is kiemelte a kormányfő, finoman üzenve a hazánkat orosz gyarmatként láttatni akaróknak.

MESTERTERV: A NEMZETÁLLAMOK SZÖVETSÉGE

Orbán előadásának lényege a hazafiasan kormányzott nemzetállamok európai összefogásának megújítása volt. Az elmúlt években sokat bírálta már az európai kudarcokat, bürokratikus hatalmat, brüsszeli csúsztatásokat és az irreális célkitűzéseket. Mostani beszéde azonban, talán először, megoldási javaslatokat is tartalmazott. Persze bátorság és alázat kell ahhoz, hogy egy kisebb tagállam kormányfője az unió megreformálásán töprengjen – gondolhatnánk. Ugyanakkor, ha Nyugat-Európa pénzügyi központjának, Luxembourgnak már régóta hatalmas beleszólása van küldöttjei által az európai politikai döntésekbe, a sokat látott magyar miniszterelnök miért ne fogalmazhatná meg a gondolatait?

Orbán 2019 után megvalósítható mestertervének célja az Európai Unió függetlenségének megerősítése, amelyhez az EU reformját javasolta hat lépésben.

Mindenekelőtt a tagállamokat politikai alapon bíráló, azokkal folyamatos konfliktusban lévő Európai Bizottságot szeretné a magyar kormányfő visszavágni, hogy ismét az európai vezetők által elfogadott közös jogszabályok betartatása felett őrködjön, ne pedig ideológiai vitákat szítson. Ehhez hozzátartozik „a lopakodva (…) elcsalt és elvett” (Orbán) hatáskörök visszaadása is a tagállamoknak.

A következő programpont, a nemzeti határvédelem és a törvénytelen migránsok visszatoloncolása ma már senkit nem lephet meg, a sikeres nemzeti kormányzáshoz szükséges kulturális identitásvédelem szempontjából nélkülözhetetlen elem. Az európai hadsereg felállítását már tavaly is szorgalmazta Orbán, így ez sem új gondolat. Az adócsökkentéssel és a munkavállalás rugalmasabbá tételével elérhető gazdasági növekedés azonban friss követelés: ilyet eddig csak a magyar gazdaság számára követelt. Végül két új elem is megjelent Orbán Európa-tervében, a balkáni országok irányába a hosszú évek óta függőben lévő bővítés felgyorsítása, valamint az unió határában lévő két birodalommal, Oroszországgal és Törökországgal egy új kiegyezés, „két nagy ívű politikai, gazdasági és katonai szerződés” letárgyalása és megkötése.

Sokan elmondták már, hogy 2015-ben Orbán Viktor a migrációs válság révén regionális politikusból európai tényezővé lett. Az idei tusnádfürdői beszédével pedig európai tényezőből európai reformerré emelkedett.

I. Székelyabódi falunapok 2017

Huszárvágás

A tusványosi rendezvény előtti és utánni események tükrében kérdeztük Horváth Zoltán urat, mi a véleménye?

- Tisztelt igazgató úr, ismerve a utóbbi időszakban megtörténteket, mi az Önök álláspontja?

- A Kolozs megyei MPP számára mindig is, fontos volt a tagjainak véleménye és elsődleges feladatként tekintünk tagjaink tájékoztatására. Ami fontos a HANGYA Egyesület számára is.

- Kezdjük talán azzal, hogy a magyar kormányfő vette át V4-ek soros elnöki teendőit, miben lett más a mostani elnökségi feladat?

- Elsősorban, abban, hogy időközben a magyar kormányt ért eddigi támadások mellé az EU vezetése most már a V4-ek másik oszlopos tagját a lengyel kormányt is, kötelezettségszegési herce-hurcában keverik. Vélt vagy inkább nem valós jogi kérdésekben akarnák elmarasztalni. Míg ott az elnök maga akadékoskodik addig a magyar ballibesek alkottak egy fajta frontot saját országuk ellen.

- Ezek szerint várható volt a V4-ek újrarendeződése?

- Igy is fogalmazhatunk, de lényegében a kelet európai orgszágokban ugyanazok a gondok és a balos politikusok a liberálisokkal együttesen nem tudják eltűrni, hogy nem ők vezetnek. Egy dologban azonban a V4-ek  közösen lépnek fel éspedig a nemzeti önmegtartás illetve a nemzeti szuveranitás. Mivel az EU-s vezetésekben kialakultak a sértődöttség mellett a hatalmi uralkodás és a kis országokban eddig megmaradó ellenkezést úgy akarnák eltörölni, hogy újabb hatásköröket vennének el tőlük és a Közös Elvek alapján az EU szervezetinek adnák át. Ezt látták-vélték veszélyesnek a V4-ek és ez ellen szeretnének továbbra is a Visegrádban leszögezett egyezség értelmében közös álláspontot képviselni!

- Most hogy a magyar kormányfő a V4-ek soros elnöke, mi változott?

- Nem változott, hanem kibővült. Orbán miniszterelnök úr - a rövid idő ellenére - egy jól irányzott és főleg hathatós - "huszárvágás"-sal is egyenlő - lépéssorozatot kezdeményezett és a V4-ek mellé újabb szerplőket igyekezett felsorakoztatni.

- És sikeres lett ez a "huszárvágás"?

- Föltétlenül! Annyira sikeres, hogy felgyorsultak egyes EU-s mozgások és a legyelek ellen felgyorsították a kötelezettszegési eljárást! Ha ott és abban sikeresek lesznek, akkor elvághatják a kisebb országok - igy a magyarországi - vezetéseinek a mozgási felületét-területét, azaz továbbra is hisznek abban, hogy az ezekre nehezedő nyomás miatt végül is a V4-ek "beadják a derekukat"

- Tudjuk, hogy a V4-ek soros elnökének lehet tulajdonítani, hogy több ország vezetői fogadták vagy ellátogattak Budapestre, mint például az izraeli kormányfő. Mi erről a véleménye?

- A baloldali magyar pártok és sok neves zsidó származású például a "Hires Hármas" is az utóbbi 20 évben, azt próbálták elhitetni, hogy a polgári-és kereszténydemokrata magyar kormány antiszemita lenne és sokszor a Jobbikkal egy társaságba keverték, de most az izraeli vezető saját szemével láthatta és tapasztalhatta, hogy ebből semmi sem igaz. Az izraeli vezető pedig nem egy gyors, egynapos protokoláris látogatást tett, hanem hosszabb időt is töltött a magyar fővárosban, sőt a V4-ek vezetőivel is talákozott, akikkel egy közös projektet is aláírt, amelynek alapján egy közös antiterorista szervezetet létesitenek! Az Orbán miniszterelnökkel való többszöri találkozása pedig azt is elárulja, hogy nagyon is komoly együttműködés jött létre.   

- A brüsszeli vezetők megijedhettek?  

- Csak megjegyzésképpen ez az információ valószínűleg nagyon is hathatott Brüsszelben, mert rájöhettek, hogy az Orbán kormány olyan infók tulajdonába kerülhetne, amelyekből kiderülhetne, hogy az a 286 európai parlementer, miként lettek sorospárti... Arról nem is beszélve, hogy több olyan dolog is kiderülhet, hogy az EU-s vezető esetleg partnerre volt a most már nyolcvan éves spekulánsnak...

Sőt, továbbmenve, ha továbbra is kekeckednek meglehet, hogy a maguk lábába rughatnak, mert azok az infók, amiket megkaphatnak a V4-ek komoly adui lehetnek a mostani kelet-európai vezetéseknek

- Tehát Ön komoly szándékot lát az izraeli elnök látogatása mögött?

- Nagyon is komoly! A nemzetközi spekuláns az izraeli vezetés szemében is szálka. 

Ugyanakkor valószínű, hogy ha nem is látható, de a titkos tárgyalásokban igencsak felpörgette a kedélyeket ez a V4-ek és az Izrael közti együttműködés. 

- Van-e belpolitikai utóhatása az izraeli vezető látogatásának?

- Nyugodtan kijelenthető, hogy több tévhit is megdőlt, például, hogy a baloldali és liberális oldal és a sajtója nem lenne antiszemita... De az is bedőlt, hogy a baloldali  "Hires Hármas" komoly partnerként adja át a magyarországi zsidóközösségek életéről a hireket. 

- Térjünk át az itteni, erdélyi történésekre. Milyen hatása volt az Orbán kormányfő beszédének?

-  Csak egy kis idő elteltével derülhetnek ki, hiszen a tusványosi Orbán beszédek, mindig előre mutatóak és egyfajta útkijelőlőek. Amint ismerjük ezek a beszédek már régóta alapos visszhangot keltenek, lásd az "iliberális" újdonságot, amire többévre is kihatóan még mindig hivatkoznak úgy a barátai, mint az ellenzéke.

- Történt, hogy egy budapesten élő lövétei illető tusványosi beszéd alatt kétszer fütyülni kezdett, de megállitották, ami nagy sajtóvisszhangot eredményezett

- Csak a ballibes sajtóban és azért mert vélhetően az egész, egy általuk megszervezett dolog. Lényegében az elképzelés bejött mert azóta sokan irogattak róla, de végül is éppen a főszereplők a lövétei csajszi és az őt hajától fogva hátrahúzó fotós járták meg jobban, mert mindkettő kapott 500 - 500 lejes büntetést a hazai csendőrségtől.

- Megfelelőnek tartja?

- Nem az a probléma, hogy mi a legmegfelelőbb, hanem, hogy nem érdemes egy rendezvény alatt fütyürészni , mert az "rendbontásnak" minősül. 

Van olyan névrokon főszerkesztő is, aki a székely férfiaknak tudja be, azt, hogy a lövétei hölgyet nem védték meg, de egy jobbára jobbközép többezres tömegben kétszer is fütyülni annyit jelent, hogy kiteszed magad az atrocitásnak! Annak az atrocitásnak pedig nem igen van helye, lásd miként vélekedett a hazai csendörség. Ami a fotóst illeti szerintem nem volt egyforma a büntett, mert könnyen tudta a lófarkától hátrahúzni a fütyülőjét nem adót, aki éppen lehúzódott a föld felé és meglehet, hogy le is feküdt volna, de a sipot nem akarta kiadni a kezéből. 

A zavarási szándék pedig igazolt volt fütyölő által és azzal is, hogy másodszor is visszament, hogy sipoljon. Ezt így látta a csendőrség is! Ennyi!

- Végére maradt, de szeretném ha szólna egy pár szót a további tervekről

- Amint köztudott nem szoktunk előre tudósítani a terveinkről, de annyit elárulhatok, hogy Keizer Róbert elnök úrral és a Gazdasági és Vidékfejlsztési Csoport révén több olyan projekt van előkészületben, amelyek úgy a tagjaink, mint a népközösség számára fontos. 

Több szakcsoport felállitása is közeledik és a szövetségiekkel közös projektjeink is lebonyolítás alatt vannak. Itt a megyei tanácshoz letett pályázatokat említem meg - amelyből kettőt már megtartottunk - illetve a Communitas Alapitványnál van még kettő.

Köszönhetően a  Vákár megyei alelnök úrnak és Keizer megyei tanácsos úrnak, s ha bár csekély összeggel de a pályázatunk sikeres volt. Úgy a kulturális, mint a sport kategóriában vannak még lehetőségeink.

- Köszönöm a beszélgetést!

- Köszönöm a lehetőséget!

lejegyezte. Zöld Sára  

Újra Magyarországot bírálta az osztrák kancellár, Szijjártó visszaszólt

https://mno.hu/kulfold/ujra-magyarorszagot-biralta-az-osztrak-kancellar-szijjarto-visszaszolt-2410193

MTI  2017. július 30.,

„Mivel bizonyos országok milliárdos hozzájárulásokat szereznek az uniós adókból, legalább annyi »ellenszolgáltatást« meg lehet követelni, hogy tartsák magukat az uniós szabályokhoz” – közölte Christian Kern osztrák kancellár egy vasárnapi osztrák lapinterjúban arra a kérdésre válaszolva, hogy Magyarországgal és Lengyelországgal szemben anyagi nyomásgyakorlásra van-e szükség.

A mintegy másfél oldalas interjú az Österreich című országos kiadású, politikai és közéleti osztrák lap vasárnapi kiadásában jelent meg. Az interjúban a kancellár két kérdés kapcsán beszélt Magyarországról és Lengyelországról.

„Európa értékközösség is, ezért nem elfogadható, hogy ezek az országok lépésről lépésre felszámolják a demokráciát és a hatalmi ágak szétválasztását, valamint korlátozzák a sajtószabadságot” – hangsúlyozta a kancellár, aki szerint le kell vonni a következtetéseket. Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy minderről a következő uniós költségvetési tárgyaláson feltétlenül szót kell ejteni.

A kancellár még a múlt héten a német Frankfurter Allgemeine Zeitung című újságnak nyilatkozva a többi között azt mondta, az unió szabályainak megsértése esetén csökkenteni kell Magyarország és Lengyelország uniós támogatását.

Szijjártó Péter az interjúra reagálva csütörtökön kijelentette: Európában hadviselés zajlik azokkal szemben, akik nem hajlandók illegális bevándorlókat befogadni, ennek a hadviselésnek két eszköze van: a jogi és a pénzügyi fenyegetőzés. A miniszter szerint létezik egy „Soros-terv” arról, miként kell fenyegetéssel rávenni országokat arra, hogy migránsokat fogadjanak be. Az osztrák kancellár a magyar miniszter szerint nyilatkozatával „beállt" azon balliberális politikusok közé, akik ezt támogatják, és kinyilvánította, hogy el akarja venni a szerződések alapján járó uniós forrásokat.

Andreas Schieder, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) parlamenti frakcióvezetője az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozva egyebek mellett „színvonaltalannak” nevezte Szijjártó Péter csütörtöki kijelentéseit az osztrák kancellárról, és azt hangoztatta, hogy az unió egy értékközösség, amelyet „nem szabad összekeverni egy bankautomatával”.

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Norbert Hofer, az osztrák parlament harmadik elnöke, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) alelnöke viszont szombati közleményében bírálta az osztrák kancellár Magyarországgal kapcsolatos kijelentéseit, amelyeket kevéssé tárgyilagos kritikaként értékelt. Hofer az osztrák hagyományok megszégyenítéséről beszélt, szerinte Ausztria külpolitikai újrapozícionálására van szükség.

Az SPÖ parlamenti frakcióvezetőjének reagálása szerint megdöbbentő, hogy az FPÖ inkább Magyarországot védi és Ausztriát támadja. Andreas Schieder kifejtette: a nemzetközi kritika nem a magyar népnek szól, hanem a „jobboldali nacionalista kormánynak”. A frakcióvezető szerint Orbán Viktor Európa-ellenes politikájával el akarja terelni a figyelmet az ország szociális mélypontjáról.

Szijjártó reagált

A külgazdasági és külügyminiszter szerint Christian Kern balliberális osztrák kancellár úgy próbál belpolitikai népszerűtlenségén változtatni, hogy Martin Schulzhoz, a német szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltjéhez hasonlóan szünet nélkül Magyarországot szidalmazza. Elutasítjuk „ezt a liberális gőgösséget” – közölte.

A külgazdasági és külügyminiszter reagálásban hangsúlyozta: az Európai Unió valóban értékközösség, és a magyarok értéknek tartják a biztonságukat, a határvédelmet, „sőt azt is, hogy Ausztriát is mi védjük az illegális bevándorlással szemben”.

Magyarország azonban nem tartja a közös értékek részének, hogy valaki beleszól egy másik ország belügyeibe, és meg akarja mondani, hogy a magyaroknak kikkel kell együtt élniük, „ezt a liberális gőgösséget elutasítjuk” – tette hozzá.

Szijjártó Péter azt írta: a kötelező kvóta egész Európában kudarcot vallott, Magyarország tehát nem kritikát, hanem elismerést érdemelne, mert „ellentétben a képmutatókkal” mindig őszintén, világosan és egyértelműen elmondta, hogy elutasítja az illegális bevándorlók betelepítését.

Úgy fogalmazott: „az osztrák kancellár a bevándorlók betelepítésén, a Soros-terv végrehajtásán dolgozik”, Magyarország ezzel szemben mindig meg fogja védeni magát.

Izsák Balázs: az autonóm Székelyföld gazdag lesz és szabad

http://itthon.ma/erdelyorszag.php?cikk_id=20784

2017. július 29. 

„Egy közösség, amelyik kitart a céljai mellett, annak a sikere garantált. Lesz székely autonómia” – fogalmazott Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke az EMI-tábor meghívottjaként. A feltett kérdésekre válaszolva kitért az autonómiatörekvés száz évére, a romániai viszonyulás változásának szükségszerűségére is.

Százéves a székely önrendelkezési törekvés, százesztendős a Székely Nemzeti Tanács. A centenáriumi év meghirdetésére kerül sor az október 21-re tervezett, tisztújítást is tartalmazó gyűlésen. A következő egyéves időszak eseményei tehát a centenárium jegyében zajlanak, az SZNT feladatának tekinti, hogy minél több ismeretet szerezzenek a székelyek azon személyiségekről, akik a száz év alatt ezen törekvés zászlóvivői voltak – fogalmazott Izsák Balázs a szombati előadásán. 

Szintén a kerek évforduló során beszélni kell arról, hogy meddig jutott, mit ért el a székely autonómiaküzdelem, az önrendelkezési jog fejlődése is téma kell legyen, illetve megoldást kell találni, ellenlépést a székely zászló kiszorításával szemben. Beszámolt arról is, hogy nemrég törökországi meghívásnak tett eleget László Györggyel. Értékesnek tartja, hogy a törökök nem felejtik a rokoni viszonyt, úgy tartják, Szekelisztánban élnek hun leszármazottak. „A történelmi tudatban jelen van a rokonság, és ezt mozgatórugóként kell kezelnünk” – nyilatkozta az elnök. 

Izsák Balázs szerint kétség nem fér ahhoz, hogy lesz-e autonómia Székelyföldön. Igaz, a román államfő kijelentéseiből pártolásra nem lehet számítani, de amúgy is hosszú azon államelnökök sora, akik nem támogatták az ügyet. Băsescu kijelentését idézte, aki szerint akkora autonómiája lesz Székelyföldnek, mint Caracalnak. Izsák szerint az államelnökök hozzák azt a formát, amivel a választói elvárásoknak próbálnak megfelelni. De változnak az elvárások, a demokrácia elmélyítése felé kell haladnia Romániának is. Ha valós megoldásokat akar keresni az ország a jelenlegi problémákra, mint az óriási elvándorlás, akkor be kell lássák: egy stabil, autonóm Székelyföld ebben nagy segítségükre lehet. 

Az idő szorításában vannak – hangzott el. Felvetődött ugyanakkor a kérdés, hogy a magyarság érdekképviselete nem teszi meg a kellő lépéseket a törekvések megvalósulásáért. Az előadó elmondta, ez ügyben is számít változásokra, egy egységes autonómiatervezetben való megállapodásban. Olyan irányelvek egységes képviseletét várja, melyek mögött nincs semmilyen hátsó szándék, nyíltan és egyértelműen a székelység javát szolgálja. Az SZNT mindent megtesz, hogy fenntartsa az önrendelkezési igényt, noha „közhatalommal nem rendelkezünk, forrásaink is korlátozottak. Azt mondom: ennyi ma a szabadság Romániában.” Románia nemzetközi színtéren való felértékelése nem árthat, mi több, használ az autonómia ügyének, véli az SZNT-elnök.

A felértékelődés ugyanis a kevésbé befolyásolhatóság mellett stabilitást, biztonságot is kell jelentsen, ahol nincsenek feszültséggerjesztő gócok. Az autonómia tehát állambiztonsági kérdés is. A címadó kérdésre, hogy milyen lesz az autonómia, Izsák Balázs elmondta: az SZNT autonómiastatútumában taglalja azokat az intézményeket, melyek révén fenntartható az autonóm terület. Pontosan rögzítettek a határai, és a nemzetközi tapasztalatok is segítségünkre vannak abban, hogy optimisták legyünk. 

Nem számítható ki viszont az az erőforrás, amit a szabadság ad az embereknek. Az alkotásnak felmérhetetlen lendületet ad, amikor az ember érzi: amit létrehozunk, az a miénk marad – közölte Izsák, hozzátéve, „az autonóm Székelyföld gazdag lesz és szabad. Olyan hely, ahová a világban szétszóródott székelyek visszatérnek, és minden nemzet tagjai, akik élnek, ennek haszonélvezői lesznek.

[Forrás: szekelyhon.ro]

Megbüntették Ladó Andreát és a fotóst is

http://itthon.transindex.ro/?hir=48104

2017. július 29

Hivatalból indult eljárás Ladó Andrea ellen, amiért rendbontóan viselkedett Orbán Viktor tusványosi beszéde alatt - írja a HírTV. A televízió szerint a csendőrség a lányt 500 lejre büntette. Ugyanekkora büntetést kapott az a csíkszeredai fotós is, aki hajánál fogva földre rántotta a nőt. „Egy szervezett közgyűlés szándékos megzavarása vagy a szándékos felbujtás a román törvények értelmében kihágásnak számít, a pénzbüntetés ötszáz lejtől egészen ötezer lejig terjed. Két személyt büntettünk meg, mindketten valamilyen módon megzavarták a közrendet. Az érintetteknek 15 napig jogukban áll fellebbezni a büntetés, illetve a kiállított jegyzőkönyv ellen” – mondta Suciu Gheorge, a Hargita megyei csendőrség szóvivője. 

A csendőrséghez hasonlóan a csíkszeredai rendőrség is hivatalból indított eljárást a médiában bemutatott felvételek alapján. „Mi közrend megzavarásának gyanúja miatt kezdtük el a nyomozást, a vizsgálatokat azon személyek ellen indítottuk el, akik bármilyen módon megzavarták a közrendet, legyen az testi sértés elkövetése vagy bármilyen olyan tett, amely sérti vagy meggyalázta egy ember testi vagy lelki épségét. Ez a bűncselekmény pénzbírsággal, illetve három hónaptól két évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható” – mondta Incze Miklós, a Hargita megyei rendőrfelügyelőség ügyeletes szóvivője. 

A pénzt a HírTV szerint már be is fizette Ladó családja. A lánynak előzőleg jogsegélyt ajánlott fel az LMP, amit ő visszautasított. (hírtv)

Vizes vb - Ezüstérmes a férfi vízilabda-válogatott

http://www.ma.hu/sport/303685/Vizes_vb__Ezustermes_a_ferfi_vizilabdavalogatott?place=srss

2017.07.29 MTI

Világbajnoki ezüstérmes lett Budapesten a magyar férfi vízilabda-válogatott, miután 8-6-ra kikapott a horvátok legjobbjaitól a szombat esti döntőben.

Ez a magyar csapat hetedik vb-ezüstje. 

Eredmény, vízilabda, döntő, férfiak: 

Horvátország-Magyarország 8-6 (4-0, 0-2, 2-2, 2-2) 

góldobók: Sukno 3, Garcia 2, Loncar, Jokovic, Macan 1-1, illetve Vámos 3, Török, Erdélyi, Manhercz 1-1

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Megjósolhatatlan volt az aranyéremért zajló meccs előtt, hogy melyik válogatott veszi majd sikerrel az utolsó akadályt is a vizes vb férfi pólótornáján, a teljesen kiegyenlített esélyek miatt. Nem segített a latolgatásban az utolsó két év egymás elleni statisztikájának felemlegetése sem, hiszen 2015-től a mostani világbajnoki döntőig hatszor találkozott a két gárda, s három vereség mellett három győzelem alkotta a mérleget mindkét oldalon. A fél tucat meccsből négyet felkészülési tornákon vívtak egymással a felek (két siker itt is, ott is), a két tétmérkőzést tekintve pedig a horvátok a 2015-ös világliga szuperdöntőjének csoportkörében diadalmaskodtak 15-12-re, míg a magyar válogatott a 2016-os Európa-bajnokság negyeddöntőjében aratott 8-5-ös sikert. 

Az utóbbi idők nemzetközi eredményességét tekintve Horvátország alakulata a tavalyi riói olimpia, s a tavalyelőtti vb ezüstérmeseként, viszont a legutóbbi - 2016-os - Eb hetedik helyezettjeként érkezett Budapestre, míg a magyarok olimpiai ötödikként, vb-hatodikként és Eb-harmadikként várták a szombat esti ütközetet. A múlt pólós képéhez tartozik, hogy a horvátok csak egyszer, 2007-ben, a magyarok viszont háromszor is - 1973-ban, 2003-ban és 2013-ban - világbajnokságot tudtak nyerni. 

A Hajós uszodában zsúfolt nézőtér, vagy nyolcezer lelkes szurkoló előtt kezdődött a döntő, horvát akciógóllal. A rivális egyik legjobbja, a csapatkapitány Sandro Sukno volt eredményes. Majd kimaradt a magyar emberelőny, Luka Loncar viszont nem hibázott. Újabb hazai emberelőnyön belül két magyar kapufa következett, Maro Jokovic találatával pedig már 3-0 volt a jóval pontosabban és higgadtabban játszó horvátok javára. Mi több, a szerencse is az ő oldalukra állt, amikor a nyitónegyed hajrájában Marko Macan alakítása nyomán "bevánszorgott" Nagy Viktor kapujába a labda.

A második negyed elején Vámos Márton balkezes bombája célba ért, a hálás publikum hatalmas "hangrobbanással" üdvözölte a szépítő találatot, hosszan zúgott a "Hungária, Hungária!". Két kivédekezett támadás után Török Béla távoli lövése is a hálóba jutott, 4-2-re felzárkózott a magyar válogatott. Közben Nagy egyre nagyobbakat védett, a támadások befejezésével azonban gondok akadtak, így a nagyszünetre kétgólos horvát előnynél mentek el pihenni a csapatok. 

A harmadik negyed Erdélyi Balázs emberelőnyben szerzett góljával indult. A horvátok egyre inkább elbizonytalanodtak, a kapufa is többször kisegítette a magyar csapatot, esély nyílt az egyenlítésre. A negyed felénél Märcz Tamás szövetségi kapitány időt kért, előnyhöz jutott a hazai gárda, s Manhercz Krisztián nem hibázott (4-4). Hosszú gólszünet után a blokkról bepattanó lövéssel a horvátok ismét vezetéshez jutottak Javier Garcia révén, aki úgy volt másodszor is eredményes, hogy megint védekező kézről került a hálóba a labda. 

A befejező nyolc percben Nagy-bravúrok után már nem sikerült az újabb emberhátrány kivédekezése: Sukno lövése a hálóban kötött ki. Vámos gyorsan válaszolt, időkérést követően pedig újfent ő jeleskedett: harmadik lövésével harmadik gólját jegyezte. A túloldalon is lett azonban egy triplázó, Sukno módosította 8-6-ra a meccs állását, amellyel beállította a végeredményt.

A végeredmény

1. Horvátország 

2. Magyarország 

3. Szerbia 

4. Görögország 

5. Montenegró 

6. Olaszország 

7. Ausztrália 

8. Oroszország 

9. Spanyolország 

10. Japán 

11. Kazahsztán 

12. Brazília 

13. Egyesült Államok 

14. Franciaország 

15. Kanada 

16. Dél-afrikai Köztársaság

A cirkuszi mutatvány folytatódik

A tusványosan megrágatott egyén saját bevallása szerint szoftverfejlesztőként 7 éve dolgozik valahol az anyaországban...

Zavarodottságát, zavaros beszédét a hosszú út alatt szerzett fáradtságra fogja, amikor a történtekről beszél. Sajnos sem kinézete sem öltözete nem val arra, hogy ő jó környezetvédő lenne.

Ha valaki, aki valóban valamicskét konyít is a komputerekhez, akkor elvárható, hogy tájékozottabb legyen s ha még ráadásul még zöld harcosnak is vallja magát akkor ismernie kellene az erre vonatkozó törvényi előírásokat, hogy valóban hatékonyan tudjon a szennyezés ellen "harcolni", de ...

De ha elolvassuk mit is mond akkor biza elég furcsa kép alakulhat ki körülötte: "Jöttek a hírek, és úgy éreztem, semmit nem tudok hozzátenni a világhoz, teljesen tehetetlen vagyok" mondta volt a riporternek 

A 444 pedig igyekszik megmagyarázni még milyen dolgokat tartana cselekedetének a kiindulási pontjaként: "Ladó attól akadt ki, hogy az RDE Harghita kft-n keresztül a magyar állam szennyezi a Székelyföldet, de már zavarta előtte is épp elég dolog: közeledés Erdoganhoz, az oroszokhoz, az állami vagyon kijátszása haveroknak, földmutyi, Simicska majd Tiborczék helyzetbehozása. Egyedül a vasárnapi zárva tartással értett egyet, most már az is kuka."

Amikor egy magyar  tulajdonu cég, szennyezi a környéket akkor, a Környezetvédelmi Hivatalhoz kell legelőször is letenni egy bejelentést és nem a másik országbeli kormányfő ellen kellene fütyülni... Azzal nem oldhatunk meg semmit sem! 

Csak van egy kis bökkenő, mert az emlitett RDE Harghita Kft, valójában egy szemét-, és hulladékgyűjtő cég! Azaz éppen a szennyezést számolja fel. Jól vagy rosszul, az már más tészta.

De mindemellett még a többi felsorolt - a kifütyülő által kivetni valónak tartott - dolog pedig igencsak "cicaharc" ha nem egy áporodott egyénné.
A földre pedig saját maga húzódott le, hogy ne tudják a sipját elvenni tőle, pechére, mert közben a hajától meghúzták és lecsücsült, amikor az egyensúlyát elveszítette, de nem maradhatott ott sokáig mert a rendfenntartó felerőltette és kivonszolta, igaz a karjától fogva, úgy ahogy a rendbontókat is elviszik. Durva volt a rendfentartó? Az kellett legyen ha a fütyülős továbbra is fekve akarta fényképeztetni magát.
Viszont nem magyarázta meg kit keresett amikor a Hol vagy?-ot, hajtogatta mert ha nem ismerte volna a HVG-ést akkor nem kereste volna a kikisérésekor. Na és azt sem mondiogatta volna, hogy "ennek meg kellett történnie"

Az LMP pedig mindenképpen rosszul jár ha ezt az "eltévedt" egyént a sorai közzé fogadja, nem igen zöldpárti, legalábbis nem bizonyított, erről az oldaláról.  Zöld Sára, E.P.
Szerk.megj.
Az RDH Harghita Kft-éről alább közlünk egy kis ismertetőt azért, hogy az olvasó képben legyen ki ellen tüntetett a fütyülős:

A hulladékgazdálkodási tevekénységünket 2006 óta folyamatosan fejlesztve, az ISO 9001, ISO 14001 és az ISO 18001 minőségirányítási rendszerek bevezetésével, valamint kollégáink szakmai felkészültségével, több országban szerzett tapasztalatával és technikai felszereltségünkkel biztosítjuk ügyfeleinknek az ideális körülményeket a hulladékkezeléssel kapcsolatos kérdésekben.

A Cekend-tetőn, a DN 13A út közelében működik a Regionális Hulladékkezelő Központunk, amely a környéken egyedülálló módon, teljes mértékben eleget tesz az európai uniós normáknak.

A Cekend Regionális Hulladéklerakó Székelyudvarhely közelében, a Cekend-fennsíkon található. Összkapacitása közel 1 millió m3, ami hosszú távon biztosítja ügyfeleink kommunális hulladékainak biztonságos elhelyezését.

A depónián elhelyezhető hulladékfajták:

·kommunális jellegű hulladék

·nem veszélyes ipari hulladék

·építési törmelék

·föld

·kertészeti hulladék

Mindent egy kézből: gyűjtés, előkészítés, kezelés és ártalmatlanítás. Ügyfeleinknek innovatív, komplex megoldásokat kínálunk, a hulladék- és nyersanyagpiac minden szolgáltatási területén.

Nos, ha elolvassuk a fenti rövíd ismertetőt, amit az internetismerő fütyülősünk könnyen el tudott volna olvasni látható, hogy "veszélyes" hulladékgyűjtést nem folytatnak az RDH-nál. A kommunális jellegű hulladékok nem megfelelő körülményekben  képezhetnek "szennyezést" a csurgalék által, de azt az ellenőrzések hamar kiszürhetik, és komoly büntetésekkel jár ha ez meg történne. Az illető cég nem a magyar kormány tulajdona, igy azért nem is lehet elővenni a kormányfőt! Üres járatban van a fütyülösünk és ráadásul másfajta problémái is lehetnek, nemcsak érzelmi... (EP)

III. Kisperegi Néptánctalálkozó

http://www.nyugatijelen.com/jelenido/iii_kisperegi_neptanctalalkozo.php

Balta János 2017. július 26., 

A Nagyperegi Polgármesteri Hivatal és a Községi Tanács július 29–30-án, szombaton és vasárnap szervezi meg a III. Kisperegi Néptánctalálkozót, aminek a programja szombaton 16.30 órától kerékpár-felvonulással indul, 17 órától a műfüves futballpályán kispályás labdarúgó-bajnokságot szerveznek, ezzel párhuzamosan indul a bográcsfőző verseny és az aszfaltrajzverseny. 

18 órától modern tánc, ahol fellép a nagyperegi Just Us, a kisperegi Manócskák, a Dream Team csoport, majd Tóthpál Eszter mazsorett-bemutatójára kerül sor. 20.30 órától Zumba. 20.45 órától a bográcsfőző verseny eredményhirdetése. 21 órától a Dupla Kávé együttes koncertje. 22 órától szabadtéri bál, ahol Nagy Zsolt zenél.

Vasárnap 16 órától ünnepi istentisztelet a kisperegi református templomban, ezt követően zenés felvonulás. 17 órától ünnepi megnyitó a szabadtéri színpadon, fellép a pécskai Búzavirág és a Nagyboglárka, a simonyifalvi Leveles, a zimánd-

újfalui Kankalin, a majláthfalvi Százszorszép, a nagyzerindi Kis-

ibolya, a kisiratosi Kisgyöngyvirág, a kisperegi Kisnapraforgó és a Napraforgó, az ágyai Tőzike, az apátfalvi Kardos István Néptánccsoport, a nagyiratosi Forray Népdalkör, a Tornyai és Nagyvarjasi Asszonykórus. 21 órától Csiga Duó – zenés szórakoztató műsor gyermekeknek, 22 órától Magyar Rózsa-koncert,++ww 23 órától szabadtéri bál a Roulette együttes zenéjére.

Az Arad Megyei Kulturális Központ által támogatott néptánctalálkozó szervezői szeretettel várják a helybeli és a környékbeli szórakozni vágyókat!

Találkozunk a csűrben!

http://erdely.ma/kultura.php?id=207465&cim=tal%C3%A1lkozunk_a_csurben

2017.07.27. 

Július 27-én kezdődik a második Méra World Music fesztivál, a csűrök tárt kapukkal várják a fesztiválozókat! Mérára nem csak a koncertekért érdemes eljönni: egész napos programmal és sok-sok helyi különlegességgel várunk kicsiket és nagyokat.

Mire bulizunk?

Esténként világ- és népzenei együttesek lépnek a csűrszínpadra Európából és a tengerentúlról. Vendégeink a magyar világzene legnagyobbjai, a fesztiválozók megismerkedhetnek a mediterrán régió kelta zenéjével, tombolhatnak balkáni ritmusokra és lazulhatnak karibi dallamokra. A buli azonban nem ér véget a koncertekkel, a kalotaszegi zenészek hajnalig húzzák a talpalávalót.

Részletes zenei program itt: 

http://www.meraworldmusic.com/language/hu/program/fellepok/

Ma még elővételben, kedvezményes áron juthatsz fesztiválbérlethez (99 lej) vagy napijegyhez (29 lej): http://www.meraworldmusic.com/language/hu/jegyvasarlas/

A helyszínen, csütörtökön a bérlet 99 lej, a napijegy 39 lej.

Milyen helyi különlegességekkel várjuk a fesztiválozókat?

A fesztivál idején látogatható lesz a Bivalymúzeum. A múzeum számos különleges programnak ad otthont. Itt lesz pénteken a Hagyományok Háza Hálózat– Erdély szervezésében az I. Kalotaszegi Prímásverseny válogatója, illetve szombat délután a Kalotaszegi Gasztroudvar. A Szarka telken, a Cifraszobában dr. Tötszegi Tekla tart előadást a mérai népviseletről. A mesehallgatás nem csak a gyerekek kiváltsága lesz, a Chill Zone-ban délutánonként népmesékkel várjuk a felnőtteket is! 

A Csűrstúdióban kalotaszegi zenészekről vetítünk dokumentumfilmeket és archív felvételeket. A vetítések után az alkotókkal és a filmek szereplőivel beszélgetünk! Két fotókiállítással is készültünk, egyik Neti Sándor prímás, a másik a kalotaszegi régió arcait mutatja meg. 

Az esti táncház senkit nem ér majd felkészületlenül! A Szarka telekben minden délután lehet kalotaszegi táncokat tanulni Muszka Györgytől és Ilonától.

Részletes program itt: http://www.meraworldmusic.com/language/hu/teljes-program/ 

Mivel várjuk a gyerekeket?

A fesztivál minden napja gyereknap a Csűrfiában! Naponta este 6-ig kézműves foglalkozásokkal, zenével, tánccal, énekkel, bábszínházzal, mesemondással várjuk a gyerekeket!

Ott leszünk! De hogyan?

Méra csupán 13-km-re van Kolozsvártól, könnyen megközelíthető vonattal, busszal és biciklivel is. A fesztivál ideje alatt a Kisállomástól és a Magyar Operától éjszaka is rendszeresen járnak buszok Mérára és vissza.

Menetrend itt: https://www.facebook.com/meraworldmusic/photos/a.642533029234393.1073741828.636154526538910/880819615405732/?type=3&theater

Hol alszunk?

Az éjszakába nyúló zene és tánc után meg lehet Mérában is pihenni. Sátorhelyek és helyi lakosok házában puha ágyak várják a megfáradt fesztiválvendégeket.

A foglalásokat itt regisztráljuk: camping@meraworldmusic.com. 

Az időjárás a fesztivál alatt jót ígér: napos, meleg hétvégére számítunk.

A rendezvény szakmai partnere a Hagyományok Háza (FolkUdvar), Hagyományok Háza Hálózat – Erdély. A fesztivál fő intézményi támogatói a Nemzeti Kultuális Alap, a Román Állami Nemzeti Kulturális Alap (Administrația Fondului Cultural Național) és a Bethlen Gábor Alap.

Sajtóközlemény

Erdélyi magyarként

http://erdely.ma/publicisztika.php?id=207433&cim=erdelyi_magyarkent

2017.07.22.

Sokszor és elég sokan vádolnak minket, erdélyi magyarokat, hogy érdemtelenül kaptunk magyar állampolgárságot, szavazati jogot, úgy szólunk bele a magyar belügyekbe, hogy nem vagyunk közvetlenül érintettek, nem oda fizetünk adót, félretájékoztatott Fidesz-bérencek vagyunk. 

Úgy gondolom, hogy elmondom a véleményemet, nem mint Fidesz-bérenc, Soros-szimpatizáns vagy balliberális, hanem egy tájékozódni próbáló, a dolgokat megérteni törekvő, magyar állampolgársággal rendelkező, a szavazáson részt vevő, egyszerű erdélyi ember. Vegyük sorra.

1. Magyar állampolgárság: csak visszakaptuk, és nem ajándékba. Erről sem mi, sem az elődeink nem mondtak le soha. Nem hagytuk el a hazánkat, most is ott élünk magyarként. Hogy a határ átment a fejünk fölött, egyformán lehet bűnbakot keresni a kialakult határ mindkét oldalán, ebben nincs különbség közöttünk. Mindegyikünk magyar nyelven beszél, a magyar kultúrán egyformán osztozunk, és egyformán is gyarapítjuk. Véleményem szerint a magyar állampolgárság elsősorban nem gazdasági kérdés.

2. Szavazati jog, szavazás: igen, voksoltam és voksolni is fogok. Egyáltalán nem mindegy nekem, hogy ki van kormányon Magyarországon. És nem is tartom tájékozatlanabbnak magam csak azért, mert a határ másik oldalán élek. Ugyanazok a tájékozódási lehetőségeim, mint a határon belül élőknek. Hogy nem érint közvetlenül a mindenkori magyar kormány tevékenysége? Nem igaz: a gyerekeim ott élnek, évente többször megyek hozzájuk, amikor ott vásárolok terméket vagy szolgáltatást, az áfát oda fizetem be – ahogy egyébként a Magyarországról jövők itt fizetik be azt, de az arányok nem ugyanazok –, az autópályadíjat, a tömegközlekedési költségeket, múzeumlátogatásra a jegyek árát stb. (Igaz, a nem magyar turisták is, de érdekes lenne egy statisztika a megoszlásról.) 

3. Nem járulunk hozzá a költségvetéshez, nem adózunk a magyar államnak: nagyon sok jelenleg használatban levő vagyontárgyhoz őseink egyformán járultak hozzá, akkor miért is ne használhatnánk közösen? Nagyon sok erdélyi vendégmunkás dolgozik Magyarországon, ott fizetve az adót. De a legnagyobb adót akkor fizetjük, amikor az itt felnevelt, iskoláztatott gyerekeink Magyarországon letelepedve – hogy a minket „nagyon szeretők” szavával éljek – az ottani költségvetést gyarapítják. Ha kiszámolná valaki, hogy mennyit fizettünk a kiköltözött orvosok, nővérek, tanárok, szakmunkások felnevelésére, képzésére, lehet, a magukat „nettó adófizetőknek” nevező személyek nagyon meglepődnének.

4. Fidesz-bérencek, Orbán-rajongók, tessék már megmondani: az utolsó választáson kire is szavazhattunk volna? A „23 millió bevándorlóval” riogató baloldalra, a román nemzeti ünnep alkalmával a román miniszterelnökkel Budapesten koccintó SZDSZ-re vagy a magyarországi választók által is mellőzött többi törpe pártra? Maradt a Jobbik és a Fidesz, akikről úgy éreztük, hogy partnerként kezelnek. Hogy ezek „lopnak, csalnak, hazudnak” vagy „jobboldali szélsőségesek”? Mégis: a magyarországi lakosok túlnyomó része is rájuk szavazott. Akkor miért is vagyunk mi inkább „Fidesz-bérencek”? Azért, mert „üveggolyóként” „kettős állampolgárságot kaptunk”? A határon belül élők akkor mit kaptak?

Nem lehetséges, hogy képesek vagyunk a saját fejünk szerint is gondolkodni, esetleg egyes dolgokat másként látunk, mások a tapasztalataink, és ezek alapján döntünk másképp, mint ahogy a hangadók elvárnák?

Szakács Béla, Sepsiszentgyörgy / Háromszék

Hová, meddig süllyedünk, magyarjaim?

http://erdely.ma/publicisztika.php?id=207461&cim=hov%C3%A1_meddig_sullyedunk_magyarjaim

2017.07.26. 

Még mindig folyik, sőt, erősödik a magyar-magyar harc. Mi van itt emberek??? Mit akarunk elérni? Mit fogunk elérni? Ki és miért vezetett meg bennünket így? Tudom a választ, nyugalom… Költői a kérdés. Mióta vezethető a magyar az orránál fogva? Mióta öljük egymást, tudván tudva, hogy az uszítók röhögnek a markukba, s elveszejtésünk sikerrel fog járni, ha így folytatjuk? 

A hírek is gyilkosok, az alatta kialakuló „párbeszéd” is az. Egyetlen idegen sem kell közénk jöjjön, egyetlen egy sem! Azok ülnek a fotelben, hátradőlnek, és jó esetben szörnyülködnek, de többen vannak akik kárörvendenek azon, mint pusztítja magát belülről a magyarság. Az egyik védi a provokátort, a másik védi az erőszakot, az Anyaországból fröcsögnek a székelyekre, ismételten, sűrűbben lerománozva bennünket, a székely táposozik ismét. 

Mindeközben Berlinben a „nagyasszony” szoknyája mögé menekülve, sunyi patkányok módjára, volt lmp-sek (szándékos a kisbetű!), állítólagos magyarok, Szabad Magyar Nagykövetségnek kiáltják ki magukat, s nyilvános harcot indítanak Magyarország ellen. Azt állítják, az itt élő magyarokat képviselik. Ideiglenesen bár, de itt élek, és én ezt kategorikusan visszautasítom, kikérem magamnak! Ezek nem a kormány, nem Orbán Viktor ellen harcolnak, ezek Magyarország ellen indultak meg! 

Nem, nem vagyok sem Orbán-párti, sem más politikus-párti. Magyar-párti vagyok! Ez legyen világos! És nem tudom már nézni, mit művelünk saját magunkkal! Elviselhetetlen! A folyamat annyira beindult volna, hogy azoknak, akiknek ez érdeke, már a kisujjukat sem kell mozdítsák, mert megtesszük mi azt amire vágynak? Hát vakok, ostobák vagyunk mi? Hagyjuk már abba! Forduljunk már egymás fele, ne egymás ellen, s zárjuk már egy cseppet a sorainkat a külső ellenséggel szemben! 

Mert különben ki tudja, meddig süllyedünk, magyarjaim… ki tudja? 

Lakó Péterfi Tünde

Szövetkezetek múltban és jelenben – A fellendülés biztosítékai

http://erdely.ma/kornyezetunk.php?id=207457

2017.07.26. 

A kapuit Tusnádon nemrég bezáró szabadegyetem keretében, Szövetkezzünk – gazdák a globális világban címmel került sor arra a beszélgetésre, melynek részvevői az erdélyi szövetkezeti mozgalom múltját és jelenét tekintették át a vidék jövője megalapozásának szándékával.

Elsőként dr. Hunyadi Attila Gábor kolozsvári történész, egyetemi tanár osztotta meg a témával kapcsolatos ismereteit. Többek között megtudhattuk, hogy az erdélyi falu gazdasági fellendülését, jólétét és vagyonosodását a szövetkezeti mozgalom biztosította. Ennek kezdetei Magyarországon 1879-re, Erdélyben pedig 1886-ra nyúlnak vissza, azonban nálunk igazi lendületet a Tusnádon 1902-ben megszervezett Székely Kongresszust követően kapott. Ennek eredményeként hamarosan az erdélyi magyarság fele a mezőgazdaság, ipar, kisipar, bankszektor, oktatás és teljes iskolahálózatot területére kiterjedő szövetkezeti rendszer tagja lett. Nem véletlenül, hiszen ez egy olyan szabad társuláson alapuló vállalkozás, mely a közös beszerzés és értékesítés által megnöveli a tagok alkupozícióját, illetve jövedelmét.

Ezt a virágzó szövetkezeti hálózatot 1948-ban Erdélyben is felszámolta a kommunista diktatúra, hatalmas vagyonát pedig államosította. A vidék helyzetét ugyanakkor tovább súlyosbította a megélhetést és fejlődést biztosító magángazdaságok megszűntetése és az emberek úgynevezett termelőszövetkezetekbe történő kényszerítése földjeikkel, a megművelésükhöz szükséges eszközökkel, valamint állatállománnyal együtt. Így telítődött negatív tartalommal a szövetkezet fogalma, ami a társulás és közös cselekvés máig tartó elutasításához, illetve a kisparcellás gazdálkodáshoz való visszatéréshez vezetett.

Ez viszont gazdasági leromlást vont maga után, amiből kilábalást és fellendülést Hunyadi szerint csak a szövetkezeti mozgalom újraindítása hozhat, amint azt világszerte példák sokasága igazolja. A szövetkezet ugyanis lehetővé teszi, hogy a gazdák a piacnak kiszolgáltatott alanyokból azt alakítani képes szereplőkké váljanak. Ezt napjainkban a piaci tényezőkön kívül már világos szabályok is biztosítják. A Szövetkezetek Világszövetsége által Manchesterben 1995-ben jóváhagyott meghatározás szerint például „a szövetkezet olyan személyek autonóm társulása, akik önkéntesen egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális szükségleteiket és törekvéseiket közös tulajdonú és demokratikusan irányított vállalat útján megvalósítsák.” Ugyanakkor azt is kimondják, hogy a jövedelem bizonyos hányadát közösségfejlesztésre kell fordítani.

Bedő Zoltán Székely Hírmondó

Hosszú Katinka bronzérmes 200 méter pillangón

http://itthon.ma/sport.php?cikk_id=20756

2017. július 27. 

Hosszú Katinka bronzérmet nyert 200 méter pillangón csütörtökön a Duna Arénában zajló úszó-világbajnokságon.

A háromszoros olimpiai bajnok 2:06.02 perces idővel csapott célba, míg a szám másik magyar versenyzője, Szilágyi Liliána 2:07.58 perccel a hetedik lett.

Hosszú a 7-es, Szilágyi pedig az 1-es pályáról vágott neki a finálénak, a „Ria, Ria...Hungária” ezúttal is szinte felrobbantotta az arénát. Hosszú keményen kezdett, féltávnál elsőként fordult, majd az utolsó 50-nek a harmadik helyről vágott neki. Hatalmas hajrába kezdett, s ugyan az első két helyre nem igazán volt esélye, de magabiztosan szerezte meg a bronzérmet az olimpiai bajnok spanyol Mireia Belmonte és a német Franziska Hentke mögött. Az Eb-ezüstérmes Szilágyi végig a 7–8. helyen úszott. 

Hosszú 2009 és 2013 után harmadszor nyert vb-bronzot ebben a számban. A 28 éves bajai úszósztár a magyar csapat negyedik érmét szerezte a hazai rendezésű világbajnokságon: vasárnap a 4x100 méteres gyorsváltó lett harmadik, hétfőn Hosszú védte meg címét 200 méter vegyesen, szerdán pedig Cseh László végzett a második helyen 200 méter pillangón.

[MTI]

Tényleg megvette a román bankot az OTP

http://mfor.hu/cikkek/vallalatok/Tenyleg_megvette_a_roman_bankot_az_OTP.html?utm_source=hirlista.hu&utm_medium=referral

2017. július 27. 

Igaznak bizonyultak a múlt heti értesülések. A Banca Romaneasca megvásárlásával az OTP Bank Romania az ország legjelentősebb középméretű bankjává vált.

A National Bank of Greece megállapodást írt alá az OTP Bank Romania-val a Banca Romaneasca-ban meglévő 99,28% tulajdonrészének eladásáról, áll az OTP Bank csütörtöki közleményében. A tranzakció magában foglalja a Banca Romaneasca (BROM) National Bank of Greece (NBG-kereskedelmi vállalkozás) tulajdonában lévő részvényeit, valamint az NBG más leányvállalataihoz tartozó egyéb romániai kitettségek megvásárlását.

A tranzakció pénzügyi részleteit a felek nem kívánják nyilvánosságra hozni. A tranzakció lezárására a felügyeleti hatóságok jóváhagyását követően kerülhet sor. Az OTP Csoport szorosan együttműködik az NBG-vel, hogy a szükséges jóváhagyásokat kiadják a hatóságok. Az akvizíció eredményeképpen az OTP Bank Romania (OBR) piaci részesedése mintegy 4 százalékra emelkedik, ezzel a román bankpiac 8. legnagyobb szereplővé válik (2016. évi adatok alapján). A Societe Generale Corporate & Investment Banking az OTP Csoport kizárólagos pénzügyi tanácsadójaként működött közre a tranzakció során.

A Banca Romaneasca 2016. év végi mérlegfőösszege alapján mintegy 1,62 százalékos piaci részesedésével Románia 14. legnagyobb bankja, univerzális bankként a lakossági és vállalati szegmensben egyaránt aktív. 2016. év végén a Banca Romaneasca és az egyéb eszközök mérlegfőösszege 1.570 millió euró, bruttó hitelállománya 1.148 millió euró, saját tőkéje 145 millió euró volt. A pénzintézet sajáttőke-arányos nyeresége (ROE) az utóbbi két évben 3,8%, illetve 8,2% volt. A bank hitelállományának minősége megfelelő. A lakossági hitelállomány 85%-a jelzálog fedezetű hitel. 

A Banca Romaneasca jelenleg 1.148 munkavállalót foglalkoztat, 109 fiókot és 118 ATM-et működtet. A pénzintézet 0,72 százaléka kisbefektetők tulajdonában áll.

Úgy néz ki, hogy meg kell magyarázni az Magyar Nemzet riporterének, hogy hol vannak a székely férfiak

Van egy névrokon riporterünk, aki a tusványosi események után nagyon érdeklődött, hogy hol voltak a székely férfiak, amikor az állítólagos székely hölgyemény, akit pesti munkahelyén különös ismeretségei által megkörnyékezik és rábeszélték, hogy vegyen részt egy furcsa "fütyülési" procedurában, amiért valószínűleg ellenszolgáltatást remélt, vagy csak a droghatása vitte oda.

Visszatérve a névrokonunkhoz, aki  valószinűleg behunyt szemmel nézte a HVG-stől  megosztott videot mert azt meri leírni, hogy: "a vékony és esendő teremtést a tömegből először megütötték, a magyar konzulátus egyik alkalmazottjának férje pedig hátulról, bátran, a hajánál fogva durván a földre rántotta."

1. Nem volt sem vékony sem esendő teremtés, mert akkor nem látszik ki a tömegből és nem megy vissza másodszor is fütyülni

2. Nem ütötték ki hanem elakarták venni tőle a sípolót, de ellenkezett.

3. Egy olyan teremtés volt, aki már azelőtt is eléggé tántorgott, mielőtt védekezően hátradőlt volna, hogy ne vegyék el tőle a fütyülőt, s emiatt akár félgözzel is könnyen ki lehetett az egyensúlyából hozni, húzni, még a lófarkától is. Mivel hátrahúzódott, könnyedén kilehetett billenteni, akár a hajától fogva, mert hanyatt is eshetett volna, ha a szemben levők erősebben megnyomják, de Ő leakart ülni, hogy ne tudják kivenni a szájából a sípot!

4. A teremtés nem volt stabil a lábán s ez abból is látszott, hogy valamilyen szer hatása alatt lehetett, mert szinte semmire sem emlékezett miért kellett odamennie és mit is kellett volna mondania azaz nem emlékezett mi volt a dramaturgia része.
5. Mivel visszament és másodszor is fütyülni kezdett nem lehet semmiféle képpen esendő az aki mászodszor is odanyújtja az arcát hogy újra megpofozzák. Ez kimeríti a provokáció fogalmát.
6. Mivel a Facebook-on is meghírdette, egy előre kitervelt dologról volt szó.
7. Mindvégig  amíg kikisérték a táborból, azt hajtogatta, hogy "ennek meg kellett történnie" azaz tervezett akcióra nem lehet ráfogni, az esendőséget.

A cikkírója azt is leírta, hogy a teremtés "percekig feküdt a porban az emberek gyűrűjében, miközben válogatott szitkok áradata zúdult rá" Nem tudni milyen a cikkíró időérzéke, de ha egy pár másodperc neki percekkel egyenlő, akkor el kéne menjen, hogy kivizsgálják.

Amit az után leírt stimmel kivéve hogy egyáltalán nem érthető miért magától értetődő valami. Ja, mert a kamerákat kezelők ezt akarták kicsikarni, lefilmezni és bemutatni.

Aztán az is kétséges, hogy miért a haját meghúzó embert kellene elitélni és nem azt aki zavarni akart egy rendezvényt "A büntető törvénykönyv nagyon pontosan fogalmaz az ilyen tettekre: aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő" írja a cikkíró, de ez esetben a termetésre is rá lehet fogni de nem kell a B-közép példát is idehozni Székelyföldön a székely férfiak elintézték maguk, tehát ott voltak!!!
A cikk írója megnyugodhat a székely férfiak továbbra is ott vannak. 

Csak megjegyzésként leírjuk a cikk címe nem fedte a cikkben megírtakat! Horváth Zoltán, EP

Ledönthetö gluténmítosz vagy így vezetnek félre tudatosan. Csak a világ népességének egy százalékára veszélyes

https://mno.hu/tudomany/ledontott-glutenmitosz-igy-vezetnek-felre-tudatosan-2408892

MOLNÁR CSABA 2017. július 22., 

A táplálkozási divatok úgy működnek, mint az öltözködésiek. Az emberek ezáltal is egy elhivatott közösséghez próbálnak tartozni. És a legtöbb fogyasztó ugyanolyan sűrűn cserélgeti diétafilozófiáját, mint a ruháit. A diétát örökös harcként láttató teoretikusoknak mindig szükségük van főellenségre. A glutént mintha csak e szerepre teremtették volna, az ezoterikus boltok minden bajok, például a szívinfarktus okozójaként festik le. Egy új kutatás azt állítja, hogy a gluténmentes diéta egyenesen növeli a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. És egyébként is az egésznek valójában semmi értelme.

A glutén nem szénhidrát, hanem fehérje. Már ez az egyetlen információ is megdöbbenthet sokakat, akik megszállottan kerülik ezt a vegyületet. A tévhit alapja az, hogy a glutén gabonafélékben (például búzában, árpában, rozsban) található meg, és a laikusok úgy gondolják, e magvak kizárólag szénhidrátból állnak. De a gluténnal kapcsolatos megalapozatlan vélekedések itt éppen csak elkezdődnek. Persze az emberek nem maguk találják ki ezeket, hanem az interneten és a színes magazinok oldalain terjesztett álhírek vezetik félre őket.

Az egyik zughonlapon közölt tipikus „tájékoztató” szerint „jelenleg 35 betegséget ismerünk, amelyet a glutén fogyasztása okozhat: arthritis, ADHD, depresszió, szorongás, IBS (irritábilisbél-szindróma), lupus, gyakori fejfájás, fáradtság, ekcéma, izomkoordináció elvesztése, csontritkulás, legyengült immunrendszer, gombás fertőzések elburjánzása, szervgyulladás, fogyás, testtömeg-növekedés és alultápláltság. A gluténérzékenység növeli az 1. típusú cukorbetegség, az elhízás, a gyomor-bél daganatok, agyi rendellenességek, az autizmus és a pajzsmirigybetegségek kockázatát.”

Igen nagy károkat is okozhat, mégis sokan százezreket fizetnek az önkéntes éhezésért.

Teljesen jogos, hogy a tudatos vásárló mindent megtesz, hogy elkerülje ezt a színtiszta mérget. Szerencsére ezrével akadnak vállalkozások, amelyek küldetésüknek tekintik, hogy kiszolgálják ezen aggódó fogyasztókat garantáltan gluténmentes termékekkel. Persze semmi sincs ingyen: becslések szerint a gluténmentes termékek piaca az évtized végére 7,59 milliárd dolláros értéket is elérhet a Markets and Markets piackutató cég előrejelzése szerint. Kérdés azonban, hogy a termékek marketingjének alapját képező, nagyon tudományosnak, egyben aggasztónak hangzó állításokból igaz-e akár egyetlen szó is.

Hát szinte semmi. A glutén megbélyegzésében két, világszerte milliós példányszámban eladott könyv játszotta a főszerepet, írja a The Atlantic (William Davis: Búza nélkül és David Perlmutter: Gabonaagy). Ezekben azt sulykolják a szerzők, hogy a búza a XXI. század dohánya, egyikük azt is leírja blogján, hogy a teljes kiőrlésű gabonák annyival egészségesebbek a fehér lisztnél, mint amennyivel a füstszűrős cigaretta a sima cigarettánál. A minden tudományos bizonyítékot nélkülöző, a laikusoknak szóló könyvekben mégis központi helyet elfoglaló teória szerint a glutén krónikus gyulladást okoz a szervezetben, millió egyéb betegséget idézve elő a ráktól a demenciáig. A könyvek hatalmas sikerén felbuzdulva rengeteg folytatás, oldalhajtás, másolat jelent meg anélkül, hogy bárki is megkérdőjelezte volna az eredeti munkákban megjelent állítások valóságtartalmát. Az ezoterikus hiedelmekre fogékony olvasók pedig a könyvtárnyi irodalom láttán tényként fogadták el, hogy a glutén méreg.

Noha semmilyen kutatási eredmény nem bizonyítja, hogy a glutén szívbetegségeket okozna (ahogy a felsorolt bajok nagy többségéért sem a glutén a felelős), a Columbia Egyetemen működő, lisztérzékenységet kutató központ munkatársai elhatározták, hogy tömegeken vizsgálják ezt a feltételezett hatást. Eredményeiket a British Medical Journal folyóiratban tették közzé. A kutatáshoz több mint 170 ezer amerikai egészségügyi dolgozótól 1976 óta gyűjtött kérdőíves adatot használtak fel. A nővérek és ápolók négyévente töltötték ki a kérdőívet, amely egészségi állapotukra és táplálkozásukra kérdezett rá. A kitöltőket öt csoportra osztották attól függően, hogy mennyi glutént fogyasztottak, és összehasonlították, hogy hányan szenvedtek szívbetegségekben a csoportok tagjai közül, jelenti a Reuters.

Az eredmények szerint évente a legkevesebb glutént fogyasztók 0,35 százaléka betegedett meg szívbetegségben, a legtöbb glutént fogyasztóknak viszont csak a 0,28 százalékuk. Tehát többen kaptak szívbetegséget a kevés glutént fogyasztók közül. A statisztikai elemzés szerint nincs szignifikáns különbség a két csoport között, de az nem igaz, hogy a glutén megnövelte volna a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. A szerzők szerint „azon állítás, hogy a gluténmentes étrend előnyös az egészségre, nem nyugszik tudományos bizonyítékokon. Ezért nem szabad a nem gluténérzékeny emberek számára ajánlani a gluténmentes diétát.”

A médiának a tájékoztatás a dolga, ám ostobaságokra és manipulációra is használják. Meg kéne akadályozni a szándékosságot.

A jelenséget a kutatók azzal magyarázzák, hogy akik gluténmentesen táplálkoznak, azok a teljes kiőrlésű gabonákat ugyanúgy kizárják étrendjükből, mint a finomított szénhidrátokat. Márpedig a teljes kiőrlésű gabonák csökkentik a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. A gluténmentes étrend nemcsak rostokban szegény, de B-vitamint is kevesebbet tartalmaz, növelve a nehézfémmérgezés kockázatát. A kutatók szerint ezek az eredmények nem pusztán azt jelentik, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a gluténmentes étrend csökkentené a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Hanem egyenesen azt bizonyítják, hogy nem csökkentik például az infarktus kialakulásának a veszélyét. Ha belegondolunk, hatalmas különbség van a kettő között.

Mindez nem azt jelenti, hogy a glutént bárki mértéktelenül fogyaszthatja. Vannak ténylegesen gluténérzékeny emberek (például lisztérzékenyek és más, ugyancsak a glutén okozta kórban szenvedők). Ezeknek az embereknek az immunrendszere kórokozóként ismeri fel a glutént, és toxikus antitesteket termel ellene. Ezek az immunanyagok szabályosan leborotválják a vékonybél belső falát borító bélbolyhokat, a betegnek pedig nagyon kellemetlen emésztőszervi, sőt akár idegrendszeri tüneteket is okoznak. De a teljes társadalomnak talán egy százaléka gluténérzékeny. A fennmaradó 99 százalék számára a glutén közömbös vegyület, nem okoz egészségre káros hatást. Sőt, mint láttuk, a glutén kerülése a vele együtt óhatatlanul elhagyott hasznos tápanyagok hiánya miatt kifejezetten egészségkárosító.

Róna Péter - Az ország sorsdöntő helyzet előtt áll: vagy bent leszünk az Európai Unióban, vagy kint.

Prof.dr. Róna Péter egy MNO-nek adott cikkben fogalmazta meg ezt a kérdését, amely reálisnak vélhető csak éppen az irány, amire mutatna, nem az hiszen az EU-s vezetők hibás elgondolását nem lehet másra kenni. Az EU-s volt vezetője, aki most Németországban a balodali pártokat gyengítve próbál a kancellári székbe beűlni.

Meglepő viszont az, hogy egy neves gazdasági szakértő nem képes észrevenni, hogy rosz felé néz, mert amikor 2010 előtt az országot a görögökéhez hasonló csődbe vitte a régi ballibes kormány nem igen hallatta szavát. most, amikor a mostani kormány abból a csődből kivitte, már politikai hibának tekinti sőt "orbánizmus"-nak nevezi a jellenlegi gazdaságpolitikai helyzetet.

Ami a másik megállapítását illeti igazat kell adjunk neki: „De mint magyar hazafi kötelességemnek tartom – annak alapján, amit a nyugati világban hallok és tapasztalok – felhívni honfitársaim figyelmét, hogy nem babra megy a játék”

De Róna Péter a kvótakérdés kapcsán sajnos azon a véleményen van, hogy: azzal, hogy a kevesebb mint kétezer menekültre nemet mondtunk, szemen köptük Európát. „Ez lenne egy keresztény ország? Ez a keresztény felebaráti szeretet?” – tette fel a költői kérdést, hozzátéve: amennyiben a magyarok ezt a politikát választják, akkor az EU nem kér Magyarországból.

Ez csak érdekes, mert azt viszont nem magyarázta meg, hogy miért kellene, azt a kétezernél kevesebb migránst és nem "menekültet" befogadnia magyar államnak...

Hasonlóan ehhez érthetetlenek érezzük másik kijelentését is: „A magyar társadalom előtt ott van a világos választási lehetőség: vagy ez, vagy az; nem lehet elsumákolni, nem lehet elkenni, nem lehet elszórakozni, és nem lehet eltaktikázni, mert már fél lábbal az Európai Unión kívül vagyunk.”

Ehhez hasonló kijelentést elég veszélyes lenne egy kezdő közgazdasági szakinak, de egy nevesnek biztos van aduja, ha ilyent ki mer jelenteni. 

Nem mondja ki, de a "világos választási lehetőség" alatt a kormányváltást sugallja! Ez pedig igencsak politikai kijelentés, amely azt a kijelentését is megcáfolja, hogy: "nincs pártkötődése, de még csak rálátása sincs a pártok belső viszonyaira, terveire, az esetleges koalíciókra." 

Ugyancsak furcsa az a kijelentése is, hogy: "a 2018-as választás arról szól: vagy Szent István, a keresztény Európába való betagozódás, vagy az abból való kimaradás, utóbbi esetben pedig „lesz nekünk Orbán Viktor, Erdogan, Putyin és társaik”,mert közben a magyar kormányfőt azzal vádolja, hogy elhagyta - tagadja "a Szent István-i küldetést". De ezzel a kijelentésével, azért sem lehetne egyetérteni, mert ha a második esetbe sorolja Orbánt, Erdogant, Putyint és társaikat, akkor a ballibes oldal kellene a Szent István-i keresztény Európába betagolódjon! Ez pedig teljesen lehetetlen, legalábbis számunkra! Zöld Sára, EP