2018. január 31., szerda

Ki kicsoda Viorica Dăncilă kormányában? Bemutatjuk a minisztereket

2018. január 30.   Bogdán Tibor
Letette hétfő este a hivatali esküt a PSD-ALDE koalíció egy éven belüli harmadik kormánya, amelyet – Románia történetében először – nő vezet, Viorica Vasilica Dăncilă személyében. Bemutatjuk a minisztereket.
A Dăncilă-kabinetben négy kormányfő-helyettes van: a szociáldemokraták részéről Paul Stănescu, Ana Birchall és Viorel Ştefan (utóbbi tárca nélküli miniszter), az ALDE színeit pedig Graţiela Gavrilescu képviseli. A kabinetből eltűntek a korábbi miniszterelnök, Mihai Tudose emberei: Marius Nica, Felix Stroe, Marcel Ciolacu, Gheorghe Simon, Lucian Romașcanu. Nem kapott tárcát két olyan miniszter sem, akiket mandátumuk alatt sok bírálat ért, az oktatási és az egészségügyi tárcavezetőről, Liviu Popról és Florian Bodogról van szó.
Fő erény: Teleorman megyei
A miniszterelnök, Vasilica Viorica Dăncilă Teleorman megyében, Roșiorii de Vede városában született 1963. december 16-án. 1996 óta tagja a Szociáldemokrata Pártnak. 2018. január 17-én, Mihai Tudose miniszterelnök lemondását követően a kormánykoalíció javaslatára Klaus Johannis államfő kormányalakítással bízta meg.
A miniszterelnök 1983–1988 között a ploiești-i Kőolaj- és Gázipari Egyetemen tanult és szerzett diplomát, Videlében dolgozott szakközépiskolai tanárként, majd az OMV Petrom mérnökeként. 2004–2006 között Bukarestben politika- és közigazgatás-tudományi szakon szerzett mesterfokozatot.
2000–2003 között a szociáldemokraták videlei nőszövetségének volt az elnöke, 2003-2011 között a helyi pártszervezetének elnökeként ténykedett. 2009 óta európai parlamenti képviselő, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének tagja, a román szociáldemokrata képviselők vezetője, ugyanakkor az Európai Parlament mezőgazdasági és falufejlesztési bizottságának tagja, 2015-től a Szociáldemokrata Párt országos nőszervezetének elnöke.
Férje, Cristinel Dăncilă, az OMV Petrom egyik menedzser, fia, Victor Dăncilă, szintén az OMV Petromnál dolgozik. Liviu Dragnea szerint franciául és angolul beszél, ám egy interjújában az angol kérdésekre románul válaszolt, egy kulturális rendezvényen pedig angol nyelvű szöveget olvasott fel – erősen teleormani akcentussal. Az Európai Parlamentben úgy ismerik, mint a kérdésekre adandó válaszok elkerülésének nagymesterét.
Lehet, hogy lemond
A miniszterelnök-helyettesek egyike Paul Stănescu lesz, aki ellen a korrupcióellenes ügyészség éppen a napokban indított újra egy 2010-ben lezárt eljárást, amelyben egy Olt megyei labdarúgócsapat illegális finanszírozása miatt szolgálati visszaéléssel gyanúsítják. Paul Stănescu kijelentette, ha vádat emelnek ellene, akkor lemond.
Amikor ügyvivő kormányfőnek javasolták a távozó Mihai Tudose helyére, Klaus Johannis államfő ezt nem hagyta jóvá. Miniszterelnök-helyettesként az új kormányban a regionális fejlesztésért és közigazgatásért felel.
Stănescu maga is Olt megyében, Vișina községben született, a Craiovai Egyetem agronómiai karán végzett, 1982-ben. 2005-ben a gazdasági minisztérium által szervezett gazdaságmenedzseri tanfolyamának, 2005 és 2006 folyamán pedig franciaországi és olaszországi szaktanfolyamok hallgatója volt. 2008 és 2012 között az Olt megyei tanács elnöke, korábban, 2004 és 2008 között a megyei tanács tagja volt. 2010-től pártja Olt megyei szervezetét vezette.
Kőolajvegyész a környezetvédelmi miniszter
A kabinet másik kormányfő-helyettese Grațiela Leocadia Gavrilescu, aki Mihai Tudose kormányában úgyszintén a környezetvédelemmel foglalkozó miniszterelnök-helyettes volt.
1966. június 24-én született Bukarestben. A ploiești-i egyetem kőolaj-vegyészeti karán végzett, egyetemi évei után több tanfolyamon is részt vett, így ipari marketingre, helyi közigazgatási képzésre szakosodott. 1990-1994 között kaucsuk-feldolgozási vegyésztechnológusként dolgozott, 1994 és 1996 között a bucovi Arpacor Rt vállalatnál környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozott, 1996 és 2004 között pedig a cég vezérigazgatója lett.
Grațiela Leocadia Gavrilescu 2003-2004 között a Román Humanista Párt ploiești-i szervezetét vezette. 2004-ben tagja lett a Nemzeti Liberális Pártnak, a Liberális Nők szervezetének elnöke volt, 2014-ben lett tagja Călin Popescu Tăriceanu Liberális Reformpártjának, majd a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE). 2004 és 2007 között Ploiești alpolgármestere volt, 2014 és 2015 között környezetvédelmi miniszterré nevezték ki.
5000 euróval megbuktatta Geoanát
A Dăncilă-kormány harmadik miniszterelnök-helyettese Ana Birchall, aki a nemzetközi stratégiai partnerségekért felel. A Grindeanu-kormányban az európai ügykért felelős megbízott miniszter volt, és a román elnökség koordinátora lett volna Románia elnöksége idején az Európai Unió Tanácsában.
Ana Birchall 1973. augusztus 30-án, a Prahova megyei Mizilben született, a Bukaresti Egyetem jogi karán végzett 1996-ban, jogi tudományokból az Egyesült Államokbeli Yale egyetemen szerzett mesterfokú képzést. 2002-2003 között a New York-i White & Casse ügyvédi iroda ügyvéde volt, 2003-2004 között a szenátus külpolitikai bizottságának tanácsosaként, 2012-ben miniszterelnöki tanácsosként dolgozott. 2013-ban a Hillary Clinton által alapított tekintélyes Vital Voices nem kormányzati szervezet nagykövete lett. 2005 óta a Bukaresti Dimitrie Cantemir Egyetem előadótanáraként oktat.
2009-ben azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy videofelvételt készített arról, amikor Mircea Geoană volt PSD-elnöknek 5000 eurót adott át. Az elnökválasztási kampányban nyilvánosságra hozta a videofelvételt, amellyel jelentősen csökkentette a jelölt esélyeit.
Tárca nélkül
Tárca nélküli miniszterelnök-helyettes az új kormányban Viorel Ștefan. A politikus 1954 július 26-án született Botoșani megyei Mitoc településen. A iași-i Al. I. Cuza Egyetem közgazdaság-tudományi karán végzett 1980-ban, doktori címet pedig a galaci Dunărea de Jos Egyetemen szerzett.
Ezt követően 1987-ig a galaci NAVROM folyami hajózási vállalat közgazdászaként, majd 1991-ig osztályvezetőjeként dolgozott. 1991 és 1996 között a vállalat vezérigazgatójává, majd 1996-ban elnökévé nevezték ki. 1992 és 1998 között a Hajószállítási Munkáltatók Egyesületének elnöke volt, 1995 és 2001 között a romániai folyami kikötői alkalmazottak egyesületének elnökeként ténykedett.
1993 óta tagja a Szociáldemokrata Pártnak, 2015-ben a PSD alelnökévé választották. A Grindeanu-kormányban pénzügyminiszter volt, tisztségéről 2017. június 14-én mondott le, a kabinet tárcavezetőinek nagy részével együtt.
Nyelvtani hibák, érdekkonfliktus
Az oktatásért Valentin Popa, a Suceavai Egyetem eddigi rektora felel. 1989 és 1999 között a suceavai Ștefan cel Mare Egyetemen dolgozott, különféle beosztásban.
A pártján belüli döntő szavazás alkalmával legyőzte Ecaterina Andronescut és a volt tárcavezetőt, Liviu Popot. Szociáldemokrata források szerint Liviu Dragnea pártelnök a jelölésével kívánta viszonozni a moldovai pártszervezeteknek a támogatását. Az új oktatási minisztert máris bírálják amiatt, hogy még az elődjéhez képest is rengeteg nyelvhelyességi hibát vét.
Valentin Popa 1964 július 12-én született, a fălticeni-i Nicu Gane ipari iskolában végzett 1983-ban, egyetemi tanulmányait a iasi-i műegyetem elektrotechnikai karán folytatta, ugyanezen az egyetemen szerzett doktorátust az elektronikai berendezések és áramkörök témájában.
1993-1994-ben a portói műegyetem tanfolyamának hallgatója volt a Tempus program keretében, majd ugyancsak e program támogatásával végezte el a franciaországi, lille-i Universite des Sciences et Technologie kutatási tanfolyamát. A suceavai sajtó érdekkonfliktussal vádolta, miután az egyetem tanárai annál a cégnél vásároltak repülőjegyeket, amely feleségét alkalmazta – a cég tulajdonosa, Oana Cosman viszont az egyetem gazdaságtudományi és közigazgatási fakultásának alkalmazottja.
„Dokumentációs egyetemi látogatások”
A kutatási minisztérium élén Nicolae Burnete áll. 1960. június 4-én született, a kolozsvári műegyetemen végzett 1985-ben, majd a sinaiai MEFIN, a kolozsvári műegyetem, a franciaországi, toulouse-i INSA tanfolyaminak hallgatója volt. „Dokumentációs látogatásokat” tett a Franche-Comté egyetemen, a belfort-montbéliard-i IOUT intézetben, a toulouse-i Paul Sabatier egyetemen, a németországi Hohenheim egyetemen.
1985-1989 között a bácsi állami gazdasági gépészeti műhelyét vezette, 1995-2001 között a kolozsvári műegyetemen tanított. 2004 és 2012 között a műegyetem szenátusának tagja, majd a gépészeti fakultás dékánja volt. 2012-2013-ban aligazgató-helyettesekén ténykedett, majd a kolozsvári műegyetem közúti forgalmi és szállítási főigazgatóságának igazgatója.
Prorektor, államtitkár, miniszter
Az energiaügyi tárca élére Anton Anton került. 1949. december 22-én született, Temesváron. 1972-ben végzett a temesvári Traian Vuia műegyetem gépészeti karán, egyetem utáni képesítését 1973-1974 között a bukaresti egyetem informatikai karán végezte. 1977-ben Fullbright-ösztöndíjas volt az Egyesült Államokbeli baltimore-i Johns Hopkins egyetemen. Doktorátusát a bukaresti építészeti intézetben szerezte meg. 1972 és 2003 között a bukaresti építészeti műszaki egyetem hidraulikai laboratóriumát vezette, 2008 és 2012 között az egyetem prorektora volt, 2012 és 2016 között pedig az egyetem szenátusát vezette.
2006-2006-ban az oktatási tárca államtitkára, 2006 és 2008 között pedig a Tudományos Kutatás Országos Hatóságának elnöke volt. A 2008-as választásokon a Nemzeti Liberális Párt színeiben indult temesvári képviselői tisztségért, 2008-ban rövid ideig az oktatási tárca minisztere is volt, Cristian Adomniței helyett, akit Călin Popescu Tăriceanu mozdított el tisztségéből. 2016-ban az ALDE színeiben lett parlamenti képviselő.
Az örök Meleșcanu
A külügyminisztériumnál nem történt változás, a minisztérium élén Teodor Meleșcanu maradt. Az 1941. március 10-én a Hunyad megyei Rudabányán született politikus a Bukaresti Egyetem jogi karán végzett 1964-ben, majd a genfi Nemzetközi Felsőfokú Egyetemi Intézet tanfolyamán szerzett diplomát. 1966-ban került a román külügyminisztériumba, amelynek szakmailag minden lépcsőfokát végigjárta, mígnem 1992-1996 között külügyminiszter lett. 1997-ben hozta létre a Szövetség Romániáért pártot, amely 2002-ben beolvadt a Nemzeti Liberális Pártba; Teodor Meleșcanu ekkor lett a párt alelnöke. 2000-ben indult az államfő-választáson, a szavazatok 1,9 százalékát szerezte meg.
A 2007-es kormányátalakítás alkalmával a Tăriceanu-kormányban védelmi miniszterré nevezték ki, 2008-ban rövid ideig igazságügy-miniszter is volt. 2012-ben Traian Băsescu államfő a Külső Hírszerző Szolgálat igazgatójává nevezte ki, a tisztségről 2014-ben mondott le. 2016-ban lett az ALDE tagja.
18 iskola, nem létező diploma
Az 1960-ban Bukarestben született Rovana Plumb az európai alapok lehívásáért felel, akárcsak korábban, a Tudose-kabinetben. Mivel a korrupcióellenes ügyészség vizsgálatot indított ellene, Mihai Tudose lemondásra szólítására fel. Korábban volt munkaügyi miniszter és környezetvédelmi tárcavezető is.
A Bukaresti Műegyetemen végzett 1984-ben. Tanulmányait illetően életrajzában ott szerepelt az amerikai George Washington Egyetemen szerzett „stratégiai menedzseri” oklevél is, az amerikai felsőoktatási intézmény azonban román hírügynökségek kérésére közölte, Rovana Plumb nem kapott diplomát az egyetemtől. Mindezek után Rovana Plumb beismerte, csak egy kéthetes tanfolyamon vett részt.
Önéletrajzában azonban így is 18 iskola, tanfolyam szerepel, amelyet elvégzett, egyebek között Portugáliában, Belgiumban, Írországban. Miniszterként botrányt váltott ki azzal is, hogy Audi Q7-es gépkocsiját Bulgáriában íratta be a forgalomba, miután korábban ő vezette be a gépkocsikra kirótt környezetvédelmi adó új formáját.
1989 előtt a bukaresti Miraj kozmetikai cikkeket gyártó vállalat mérnöke volt, 1992 után a vállalat kereskedelmi igazgatója lett, majd a nevét Gerovital Cosmetice Rt-re változtató intézmény elnökévé választották. Vezetésével a vállalat 2010-ben csődbe jutott.
A vád – felbujtás
A parlamenttel való kapcsolattartásért továbbra is Viorel Ilie fele, aki a Tudose-kabinetben is ugyanezt a tisztséget töltötte be. Ekkor tárcájának két munkatársa ellen a korrupció elleni ügyészek nem nyilvánosságnak szánt információk felhasználásáért vizsgálatot indítottak, a tárcavezetőt pedig e bűncselekményre való felbujtással vádolják. A szenátus azonban megtagadta mentelmi jogának megvonását.
A politikust három alkalommal is megválasztották Moinești polgármesterévé. Az 1965-ben született politikus a iași-i Gheorghe Asachi Műegyetem automatizálási karán végzett 1989-ben, emellett két mestervizsgája is van, a közigazgatási erőforrásokkal való gazdálkodásából valamint kommunikációból. Az egyetem elvégzése után 2000-ig mérnökként dolgozott, majd a moinești-i Trust Incom kft igazgatója lett. Az ALDE szenátusi csoportjának vezetőjévé választották. Nős, három fia van.
Öt kormány tagja
A pénzügyminiszter Eugen Orlando Teodorovici, aki 1971. augusztus 12-én született Bukarestben. Előbb Buzău, majd Tulcea megyei szenátor volt. A Ponta-kormányban az európai alapokkal foglalkozott, majd pénzügyminiszter lett. A bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia kereskedelmi szakán végzett, mesterfokú képzését a nemzetközi kapcsolatokból és az európai integrációból szerezte, a bukaresti Politikai és Közigazgatási Tudományok Országos Intézetében.
A közlekedési tárca piackutatási, előrejelzési és emberi erőforrások főigazgatóságának referense, majd a tárca európai integrációs főigazgatóságának szakértője volt. 2007 és 2009 között a gazdasági és pénzügyi tárca államtitkáraként ténykedett, 2012 májusa és decembere között Victor Ponta kormányfő munkacsoportjának államtanácsosa volt.
2017 óta a szenátus költségvetési és pénzügyi szakbizottságának elnöke. Eugen Orlando Teodorovici tagja volt a 2., 3. és 4. Ponta-kabinetnek, valamint Sorin Câmpeanu kormányának.
Művész a művelődési tárca élén
A művelődési tárcát színész vezeti, George Ivașcu személyében. A miniszter 1968. február 15-én szültetett Bukarestben. A fővárosi színművészeti akadémián végzett, doktorátusi disszertációjának témája a 20. század előadó-művészetének abszurd logikája volt. A bukaresti és nagyszebeni országos színművészeti egyetemének előadótanára, előadásokat tartott a békéscsabai, színművészeti akadémián, a budapesti színház- és filmművészeti egyetemen, valamint az újvidéki színiakadémián.
Több bukaresti színházban játszott, így a I.I. Caragiale Nemzeti Színházban, a Lucia Sturdza Bulandra Színházban, az Odeon Színházban, a bukaresti Vígszínházban, a Nottara Színházban, a Theatrum Mundiban és a Cassandra Stúdióban. 2007-ben létrehozta a Metropolis Színházat, amelynek igazgatója.
Üzletkötő, közgazdász, erőgazdálkodás, kórházigazgatás…
Az egészségügyi tárca élére Sorina Pintea került. 1965. szeptember 13-án született, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem gazdasági fakultásán végzett. Ezt követően üzletkötések adminisztrációjából, kórházigazgatásból szerzett képesítést.
1988 és 1995 között a nagybányai erdőkitermelési és szállítási vállalat közgazdásza, majd pénzügyi-könyvelési osztályvezetője volt. 2001 és 2003 között a Máramaros megyei tanács menedzseri majd európai integrációs tanácsosa volt, 2005 és 2009 között a Máramaros megyei erdészeti igazgatóság gazdasági igazgatójaként tevékenykedett.
2013 óta a nagybányai megyei sürgősségi kórház menedzsere volt. 2017-ben lemondott szenátori tisztségéről, azért, hogy jobban elláthassa menedzseri funkcióját. 2009 óta tagja a Szociáldemokrata Pártnak.
Közgazdász a gazdasági tárca élén
A gazdasági tárca élére Dănuţ Andruşcă került. 1969. január 19-én született, a iași-i Al.I.Cuza egyetem közgazdasági fakultásán végzett. 1991 és 2014 között az Androrix és az Ulprod vezérigazgatója, 2013 és 2014 között a Turnu Severin-i Nukleáris Tevékenységek Közhasznú Társaságának különleges felügyelője volt, majd ugyanezt a tisztséget töltötte be 2014 és 2016 között a Cuprumoin vállalatnál, 2014 és 2016 között pedig a Conversmin Rt igazgató tanácsát vezette, elnöki tisztségben. 2014-2015 között a gazdasági tárca államtitkárának tanácsosa volt. A 2016-os választások alkalmával Neamț megyei képviselővé választották.
Adócsalás és pénzmosás
Az 1970. június 14-én született Ștefan-Radu Oprea a kereskedelmi és üzleti környezettel foglalkozó tárcát vezeti. 1994-ben végzett a ploiesti-i kőolaj- és földgázkitermelési egyetemen. Ezt követően több tisztséget is betöltött: Prahova megye prefektusa, az Electric Urban kft, a ploiești-i Bau kft, az Optimex kft és az Util kft igazgatója volt. 2010-ben a szociáldemokrata párt Prahova megyei szervezetének alelnökévé választották, tagja lett a párt Országos Tanácsának.
2012-ben illetve 2016-ban választották meg Prahova megyei szenátornak, 2017-től a párt állandü bizottságának titkára. A főügyészség 2016-ban bíróság elé állította adócsalás és pénzmosás vádjával.
Közúti szállítási szakember
A közlekedési tárcát Lucian Șova vezeti. Az 1960. május 31-én született politikus Bákó megyei képviselő, a parlament közlekedési és infrastrukturális szakbizottságának titkára, de volt a közlekedési tárca államtitkára illetve vezérigazgatója is. A Brassói Egyetem gépipari szakán végzett, több mesterképző tanfolyamon is részt vett.1999 óta tagja a Szociáldemokrata Pártnak.
A közlekedési tárcán belül, 2001-ben a miniszter személyes tanácsosa, a Közúti Hatóság helyettes vezérigazgatója, a közúti szállítás főigazgatóságának vezérigazgatója volt. A politikai életbe 1999-ben kapcsolódott be, ekkor aPSD bákói szervezetének tagja lett, 2012-ben és 2016-ban Bákó megye parlamenti képviselőjévé választották.
A korrupcióellenes ügyészség korábban befolyásgyakorlással vádolta, a vádat azonban idén ejtették.
Hölgy maradt a belügyminiszter
A belügyminiszteri tárcát továbbra is Carmen Dan vezeti. A politikus 1970. október 9-én született Bukarestben. A fővárosi Zoja Koszmogyemjanszkaja Líceum bölcsészeti-történelem osztályában végzett 1989-ben, majd a Bukaresti Környezetvédelmi Egyetem jogi karán szerzett diplomát, 2000-ben elvégezte az Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémiát. Politikai pályafutását hamar elkezdte: 1990-ben már az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács titkára volt.
Ezt követően volt iskolai titkárnő, banki referens, a Teleorman megyei tanács jogtanácsosa, a megyei tanács ügyvezető igazgatója, Teleorman megye alprefektusa és prefektusa, a 2016-s decemberi választásokon pedig a Szociáldemokrata Párt Teleorman megyei szenátora lett.
Gazdaság és hadsereg
A védelmi tárca élén maradt Mihai Fifor. Az 1970. május 10-én született Arad megyei szenátor a közlekedési és energiaügyi szakbizottság elnöke, de tagja a Románia schengeni térséghez való csatlakozását szorgalmazó képviselőházi és szenátusi bizottságnak is. 2010 óta a Szociáldemokrata Párt Craiova megyei szervezetét vezeti. 2013-ban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése póttagjává választották. 2016-ban egyöntetűen megválasztották a PSD Országos Tanácsának elnökévé.
Tevékenységét 1994-ben a craiovai Nicolăescu-Plopșor kutatóintézetben kezdte, tudományos kutatóként, majd a Dolj megyei hagyományőrző központot vezette, később a craoivai Oltyán Múzeum menedzsere volt. Mihai Fifor a Tudose-kormányban gazdasági miniszter volt. Tavaly szeptemberben azonban, miután a honvédelmi tárcavezető, Adrian Tutuianu lemondott tisztségéből, helyét ideiglenes jelleggel Marcel Ciolacu miniszterelnök-helyettes, majd Mihai Fifor vette át.
Mihai Fifor a szegény politikusok közé tartozik. Vagyonbevallása szerint egy Dolj megyei, ișalnițai, 150 négyzetméteres házzal rendelkezik, ugyanakkor több mint 17 ezer eurós adóssága van, amelyet 2031-ig kell törlesztenie. Tavaly valamivel több, mint 59 ezer lejt keresett szenátorként.
Justitia őrzője 
Az igazságügyi tárca élén nincs változás, a miniszter Tudorel Toader maradt. Az 1960-ban, a Vrancea megyei Vulturu településen született jogászt 2006-ban az alkotmánybíróság tagjává nevezték ki, 2016-ban a iași-i Alexandru Ioan Cuza egyetem rektora, 2017 februárjában pedig a Grindeanu-kormány igazságügyi tárcavezetője lett.
A iași-i Alexandru Ioan Cuza egyetemen végzett, évfolyamelsőként. Több hazai és nemzetközi szakosított szervezet tagja. Korábban a Iasi megyei prefektus, a liberális Radu Prisacaru ügyvédje volt. 1986-1990 között a Vrancea megyei Panciu ügyészségének ügyészeként dolgozott. 2006-ban kinevezték az alkotmánybíróság bírójának, 2007-ben kilenc évre megerősítették tisztségében. 2016-ben az Al. I. Cuza egyetem rektorává választották.
A juhok szerelmese
A mezőgazdasági miniszter az 1949-ben a Mehedinti megyei Sișesti településen született Petre Daea maradt. 1973-ban a temesvári egyetem mezőgazdasági karán végzett agronómusként, a mezőgazdasági tudományok doktora. Több Mehedinți megyei mezőgazdasági vállalatnál is dolgozott. 2001-ben lett a Szociáldemokrata Párt tagja, 2002-2004 között a mezőgazdasági tárca államtitkára, 2004-ben minisztere lett.
2017-ben ugyanezt a tisztséget töltötte be a Grindeanu-kabinetben is. 2004-ben lett szenátor a Szociáldemokrata Párt színeiben, ezt követően minden választáson bejutott a parlamentbe. Nyilatkozataival több alkalommal is elszórakoztatta a sajtót, elsősorban a juhokat népszerűsítette, úgy vélte például, hogy a juh „élő szobor”.
Polgármesterből miniszter
Nincs változás a munkaügyi tárca élén sem, a miniszter Lia Olguța Vasilescu maradt. Az 1974. november 18-án Craiován született politikust 2016-ban városa polgármesterévé választották. A craiovai egyetem bölcsészeti-történelem szakán végzett, román-olasz szakon 1997-ben, majd elvégezte a Védelmi Kollégiumot, 2007-ben pedig az Bukaresti Egyetemen szociológiából doktorált. 1997-2000 között újságíróként dolgozott, a craiovai Cuvântul Liber főszerkesztő-helyettese volt.
Alapító tagja, majd szóvivője volt a Nagy-Románia Pártnak, 2007-ben a párt ifjúsági szervezetének élén állt. A pártot 2007 végén hagyta ott, és belépett a Szociáldemokrata Pártba, ahol ügyvezető titkárnak választották. A 2016-os választásokon Dolj megyei képviselői mandátumot szerzett.
Nem jutott be a parlamentbe
A távközlésért Petru Bogdan Cojocaru felel. Az 1983. augusztus 30-án született politikus iskoláit a iasi-i Mihai Eminescu Főgimnáziumban végezte, majd az Al .I. Cuza Egyetem informatikai szakán szerzett diplomát. A legutóbbi parlamenti választásokon iasi-i képviselőjelöltként indult, ám nem sikerült bejutni a törvényhozói testületbe. A szociáldemokraták Iasi megyei ifjúsági szervezetének elnöke, a megyei tanács tagja.
Pálinkalepárló munkatársa
Az ifjúsági és sportminiszter nagy tervekkel vág neki új hivatásának. A 31 éves Ioana Bran azon lesz, hogy „a román sport visszanyerje megérdemelt méltóságát”, hogy érvényt szerezzen „a sport igazi értékeinek”, amivel kiválthatja majd a világ tiszteletét Románia iránt. E célkitűzését pedig igyekszik mielőbb megvalósítani.
Ioana Bran vagyonos szatmári családból származik, amely pálinkafőzésből gazdagodott meg. Az új miniszter büszkén állítja, hogy ő már a család pálinkafőzőinek negyedik nemzedékéhez tartozik. 
Az új miniszternek mindeddig semmiféle kapcsolata nem volt a sporttal. 2010-ben kezdte el politikai pályafutását, két évvel később a liberális-demokrata szövetség listáján Szatmár megyei tanácsos lett. A szociáldemokrata párt szatmári ifjúsági szervezetét vezeti, a párt megyei szervezetének alelnöke. Tavaly került be a parlamentbe, a szociáldemokraták Szatmár megyei listájának első helyezettjeként. Ezt követően a képviselőház titkára lett. Korábban apja cégénél dolgozott – apja a Bran Pálinkalepárlók tulajdonosa. 
A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem gazdaságtudományi fakultásán végzett, mesterfokú képzését könyvelésből szerezte meg. Testvérét, Daniel Brant 2013-ban a korrupcióellenes ügyészség 29 napig őrizetbe vette 500 ezer eurós csúszópénz elfogadásáért. A bukaresti táblabíróság 2015-ben hivatali visszaélés miatt két év börtönre ítélte.
Agronómusra bízták az idegenforgalmat
Az idegenforgalmi tárca élére Bogdan Gheorghe Trif került. Nagyszebenben született, 1977. április 28-án. A nagyszebeni közigazgatási és szolgáltatási iskolacsoport líceumában érettségizett, majd a helybeli Lucian Blaga Egyetemen végzett, majd a TIPA fakultáson agronómiára szakosodott. A Lucian Blaga egyetemen szerzett mesterfokú képesítést az ökológiai rendszerek menedzsmentjéből. A nagyszebeni Alma Mater egyetemen jogra szakosodott.
Korábban az ITAL Semințe Romania kft agrármérnöke, az Astra Múzeumkomlexum piackutató részlegének mérnöke, a Szeben megyei környezetvédelmi bizottság főkomisszárja, majd igazgatója, illetve ügyvezető igazgatója volt. 2004 óta tagja a Szociáldemokrata Pártnak, tavaly a párt Szeben megyei szervezetének ideiglenes elnökévé nevezték ki.
Villanyszerelőből – miniszter
Ioan Deneș az erdő- és vízügyi miniszter. 1968. április 13-án született a Beszterce-Naszód megyei Ispánmezőn. 1986-ban elektrotechnikát tanult a bethleni ipari líceumban, majd a kolozsvári műszaki egyetem gépipari fakultásán végzett. 1983 és 1993 között villanyszerelőként dolgozott a Kolozs megyei államvasutaknál, később a bethleni Profing kft, majd a dési Termotec kft kereskedelmi igazgatója lett.
2000 és 2004 között a bethleni tanács tagja, 2004 és 2006 között a Beszterce-Naszód megyei tanács tagja lett. 2012-ben szenátorrá választották. 2014-ig a Nemzeti Liberális Párt, ezt követően a szociáldemokraták parlamenti csoportjának tagja volt. Ioan Deneș Liviu Dragnea bizalmi embere, aki nemrégiben azzal a meglepő kijelentésével vált ismeretessé, miszerint az utcán kézenfogva sétáló homoszexuálisok sértik a személyes szabadságát.
Két-három munkahely
A határon túli románok minisztériumának tárcavezetője Natalia Intotero. A Hunyad megyei Rudabányán született, 1976. január 14-én. Másodjára sikerült mandátumot szereznie a képviselőházban.
A dévai Sabin Drăgoi pedagógiai líceumban végzett, majd a temesvári Nyugati Egyetem román és angol szakán szerzett tanári diplomát. Ezt követően elvégezte a bukaresti Spiru Haret egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó karát, majd a bukaresti Ovidiu Șincai Szociáldemokrata Intézet politikai menedzsment karának hallgatója volt.
A rudabányai Mircea Sântimbreanu általános iskolában tanított, majd a helybeli Horea, Cloșca és Crișan általános iskola igazgatójává nevezték ki, később a Hunyad megyei tanács tagja lett. 2009-ben pár hónapig a külügyminisztérium államtitkáraként, 2012-ben pedig ugyancsak néhány hónapon át a határon túli románok tárcájának államtitkáraként ténykedett.
Férje egy olasz üzletember – Natalia Intotero azonban nem hajlandó részletezni, hogy konkrétan mivel is foglalkozik. Intotero célja az, hogy a fiatalok ne hagyják el Romániát. Mint mondta, az országban ugyanis bőven van munkalehetősége, ha két-három munkahelyen is dolgoznak, akkor szépen kereshetnek. Ez a kijelentés már csak azért is különös, mert testvére Olaszországban él.
Európai ügyek – megbízott miniszteri szinten
Victor Negrescu az európai ügyek megbízott minisztere. Bukarestben született, 1985. augusztus 17-én. 2004-ben érettségizett a párizsi Victor Duruy líceumban, 2008-ban szerzett diplomát a bukaresti egyetem politikatudományi karán, mesterfokú képzését pedig a franciaországi Pierre Mandes egyetem végezte, a nemzetközi kapcsolatok fakultásán. A bukaresti Politikai és Közigazgatási Tudományok Országos Iskolájában doktorált politikatudományokból.
2004 és 2006 között a Radio France International romániai szerkesztőségének riportere volt. 2007 és 2008 között a sajtókapcsolatokkal foglalkozó tanácsos volt a román törvényhozás képviselőházában, ugyanezt a tisztséget töltötte be 2008 és 2009 között az Európai Parlamentben is, majd 2013 és 2014 között a gazdasági tárca tanácsosaként dolgozott. 2009 óta a Dimitrie Cantemir Keresztény Egyetem. 2012 óta pedig a Politikai és Közigazgatási Tudományok Országos Iskolája tanára. 2008 óta tagja a Szociáldemokrata Párt Országos Tanácsának, 2009 óta a párt Fehér megyei szervezetének alelnöke. A párt 2015-ös rendkívüli kongresszusán Szociáldemokrata Párt országos alelnökévé választották.
Victor Negrescu az Európai Parlament tagja, miután Ecaterina Adronescu a 2014. évi európai parlamenti választásokon lemondott mandátumáról a javára.

Az eröltetett növekedés veszélyei.

Évtizedek óta nem hallunk mást, mint hogy a GDP (bruttó hazai termék) mennyit növekedett az elmúlt évben és mennyire növekedhet a következő évben. Ezt az emberek, a társadalom annyira megszokta, hogy ha egyszer előfordul, hogy a GDP mutatói nem emelkednek, akkor mindenki elkesereredve várja a rosszat. Hivatalos helyeken ilyenkor riadót fújnak, és az ország közgazdászai azon törik a fejüket, hogy miként lehetne a növekedést ismét elindítani. 
Az átlagpolgár fél a változásoktól, szereti a nyugalmat, a biztonságot, és mivel megszoktatták, hogy a gazdaságnak állandóan növekedni kell, ha ez megváltozik, már nem érzi jól magát, jövőjét bizonytalannak érzi. Persze az egész egy nagy hazugság, mert azt még a laikus is kell tudja, hogy egy ún. véges területen, jelen esetben Földünkről, mint bolygóról volna szó, nem lehet semmit sem a végletekig terjeszteni, szélesíteni. Ez mindenre vonatkozik, ami ezen az égitesten található. A nyersanyag készlet egyszer elfogy, mert megszűnik az utánpótlás a föld belsejéből, a só nélküli víz, tehát az ivóviz is elfogy, mert a föld lakossága rohamosan növekszik, mind több embert kell (kellene) ivóvzzel ellátni, de ez már most is szinte lehetetlen, a klimaváltozás megzavarja a víz természetes körforgását, egy pár év múlva egyszerűen akut vizhiány áll be, elsősorban a száraz, trópikus területeken. Nos, csak két alappróblémát említettem, úgy mint, az energia és az ivó- víz hiányát, és nem is kell tovább menni, mert e kettő nélkül minden további fejlődés leáll, örülhetünk, ha egyszerúen életben maradunk Pedig volna mit sorolni, mert például az erőltetett fogyasztás után fennmaradt hulladék mennyiségével már most nem tudunk mit kezdeni, még egy pár év és térdig gázolunk a szemétben. 
A fent említett nagyon egyszerű igazságok matematikailag bizonyítottak, elismert szaktudósok napról, napra emlegetik, írásiaikban és előadásaikban, de a politika nem vesz erről tudomást, hanem tovább szajkolja a GDP növelésének fontosságát. 
Az emberiség szaporodik és minden embernek munkát kell adni, mert ha nincs munkája nincs jövedelme, ha nincs jövedelme és nem kap segélyt, egyszerűne elpusztul és vele együtt családja is. Ez a Tény alátámasztja az állandó termelés szükségességét, mert a termelt árut ha eladjuk, akkor van jövedelem és biztostjuk az állampolgárnak- akik állandóan szaporodnak- a megélhetését. Amilyen arányban növekszik az emberiség, olyan arányban kell növelni a Világ összes GDP termelését is!? És itt bezárul az ördögi kőr, mert ha így megy tovább, elpusztulunk a már emltett problémák miatt, ha pedig leállunk, vagy lelassítjuk a termelés ütemét, akkor beáll egy általános szegénység, nem  tudjuk mindenki számára az életfeltételeket biztostani. 
Találni erre a bonyolult kérdésre megnyugtató megoldást?
Sokan, már régen gondolkoztak megoldáson, és nap , mint nap érkeznek újabb és újabb „ ötletek”.
Az első lépés lehetene, hogy a Világ népességének mai ütemű szaporodását egyszerűen le kell lassítani. Ez egy kulcskérdés. És főleg ott, ahol ez a leggyorsabb, tehát Afrikában, Ázsiában, Dél- Amerikában.
A mai ütemet nyomon kevetve ijesztő adatokat látunk. Ebben a percben, mikor e sorokat lerom, a Föld lakossága, a mai napon már legalább 226.000 személlyel növekedett, igaz meghalt legalább 95.000, a szaporodás tehát már 133.000, és most még csak két óra van délután. Ha ezt egy egész évre, tehát 2017-re kiegésztjük, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy a jelenlegi tempőban, minden évben egy új Németország születik. Ha a mai ütemen nem tudunk változtatni – ez egy másodpercre kb.4,2- 4,5 embert jelent, és ebből meghal 1,8 - 2,0, a különbség tehát a szaporodási mutató –, akkor nagy bajok lesznek
.Ehhez járul még egy olyan csekélység, egy olyan tény, hogy az 1800-as évek elején még csak 1 milliárd ember élt a Földön, de 30 év volt az átlag életkor, ma 7,5 milliárdan vagyunk, de leglább 70 évig élünk. A fejlödő, tehát szegény országokban, egy asszonynak átlagosan 5-6 gyermeke születik, az USA-ban 2 , és Európában 1,3, hazánkban még kevesebb.
Tudom, ezek a számadatok unalmasak, de ezeket naponta kellene politikusaink fülébe belesúgni, hogy figyeljenek milyen döntéseket hoznak.
Földünk jövője ezen adatok változásától függ. A véges erőforrások, tehát a víz, az energiatartalék, főleg a nyersolaj, a nővekvő lélekszám, a magasabb élettartam, az állandó termelési és fogyasztói láz, egyaránt súlyosan terhelik és korlátozzák az emberség fennmaradásának esélyeit.
Pesszimista jóslások a 2050-es évszámot jelőlik meg fordulópontnak. Ha a következő 30 évben nem történik valami pozitív változás, akkor beállhat egy olyan katasztrófa, melynek minőségét és méreteit nem lehet kiszámítani.
Ahogy fentebb emlitettem, az első kulcskérédés, hogy a fejlödő országok nagyon erős, és ellenőrzés nélküli szaporodását drasztikusan le kell lassítani.
Ehhez elsősorban egy azonnali és lényeges életszínvonal emelkedést kell nekik biztosítani. Ha ezt elodázzuk, akkor távlatilag vissavonhatatlan és végzetes következményekkel számolhatunk. 
A számunkra legégetőbb probléma, a már szinte ellenőrízhetetlen migráció leállítása, vagy legalábbis fékezése. Az Afrika felől érkező menekültáradatot viszont egyszerűen nem lehet leállítani, csak ha az ottani szerncsétlen körülményeket, legalább valamennyire megváltoztatjuk. A legutóbbi NATO elemzés szerint, egyedül az észak-afrikai térségból, a következő 3-4 évben, legalább hatvan millió menekülő indulhat el Európa felé. Az ellemzés kiemeli, hogy a fó okok a demográfiai robbanás, vagyis az afrikai lakosság szaporodási ütemének óriási fokozódása, ehhez járul egy olyan vízhiány, amit már ma sem tudnak ellensúlyozni, de pár év múlva katasztrófális méreteket ölthet. Ha ezeket a problémákat nem tudjuk orvosolni, akkor hiába minden vita, és veszekedés a migrációról, jönni fog, aminek jönnie kell., a tömegek ott állnak majd Európa déli határainál.
Itt most már megállhatok és jogosan kérdezhetem, hogy ha mindezt én leírom, akkor ezt feltételezhetően már mások megfogalmazták, szakértők és a problémákhoz közelállók. Politikusaink ezekkel a kérdésekkel legalább úgy kellene foglalkozzanak, mint papok a bibliával. De úgy látszik ez nem érdekli őket, de akkor mire várnak, miben rejlenek számukra a kulcskérédések, milyen terveik vannak ?
Olvastam már egy olyan jelszót, hogy vegyüljön a világ, de úgy, hogy minél könynyebben tudjuk fölötte uralkodni! Kik ezek, aki ezt akarják, akik erre összpontosítják erőiket? És ha ilyen erők ténylegesen léteznek, Európa poltikusai miért asszisztálnak ennek az idegen, a saját fajtájuk, népeik ellen irányuló akaratnak.Vagy az egész egy nagy humbug, és semmi más, mint része az unalmas összeesküvés-elméletnek?
A különböző elméletek elhanyagolása és figyelmen kivűl hagyása után, még mindig látunk olyan jeleket, és főleg tevékenykedést, ami kétségtelenűl bizonyítja, hogy nem a nép által megválasztott, törvényes, ún. demokratikus kormányok döntései érvényesülnek, hanem mindig valami olyasmi történik, amit senki, aki józan ésszel igyekszik gondolkodni, nem tud megérteni.
A nagy háború utáni világgazdasági helyzet kialakulására visszatekintve, látjuk, hogy a vezető szerepét megtartó Egyesült Államok mellé több, nagyon gyorsan fejlődő gazdasági gócpont alakult. Nyugat-Európában a német-fran- cia és benelux államok gazdasági szövetsége fejlődött igen gyorsan, míg Ázsiában Japán lett az ötvenes évektől a vezető gazdasági hatalom. Párhuzamosan, de lényegesen lemaradva, a Szovjetunió és csatlósai képeztek egy , a többiektől elszigetelt, gazdasági területet. Kína csak a nyolcvanas évektől zárkozott fel, és hogy most hol tart, azt már naponta tapasztaljuk. A kilencvenes évektől a helyzet annyiban változott, hogy a Szovjet blokk megszűnt, és Európában megszületett az Unió. A Világgazdaság harom vezető központja továbbra is az USA, Japán és az újonnan született Európai Unió maradt. Kína viszont felgyorsított ütemben már ott van az elsők között, és a közben megszületett, és kiterjesedő globalizációnak köszönhetően, pár év múlva átveszi a vezetést.
A szakértő közgazdászok természetesen figyelik és értékelik az eseményeket, és tudják, hogy Kína, egyelőre “csak” gazdasági, terjeszkedését nem lehet leállitani. Azt sem tudjuk kiszámítani, hogy az„ártalmatlannak” és jóhiszeműnek látszó gazdasági előretörést, nem e kiséri majd, egy politikai szándék.
Ezt azért emeltem ki, mert ez bizonyítja a legjobban, hogy a nagyon dicsért globalizáció mennyire veszedelmes, és mennyire árt, éppen azoknak, aki ezt kitalálták.
Európa legyengítése azáltal, hogy ide idegen kultúrájú, és nehezen kezelhető, részben ellenséges milliós tömegeket telepitsenek be, egyenlő egy gyilkossági kisérlettel, ha pedig ebben mi is segédkezünk, az öngyilkossággal. De szögez- zük le, nem akar mindenki öngyilkos lenni ! Kelet-Európa a legkevésbé….
Ha életben akarunk maradni, ha továbbra is a megszokott kulturális közegben és egy tradicionális, évszáza- dokon át felépített civilizációs környezetben szeretnénk tovább dolgozni, akkor gyökeresen meg kell változtatni politikai hozáállásunkat a jelenlegi helyzethez. És ha ez felülről nem indul el, akkor alulról kell kierőszakolni.
Az első legfontosabb kérdés, amire őszintén kell feleljünk, hogy ténylegsen szükséges egy ilyen mértékú fogyasztás, mint amit ma tapaszutalunk? Józan meggondolással a válasz csak az lehet, hogy a mai fogysztási láz, egy örület, egy betegség, amivel megfertőztek minket, és ebből a leggyorsabban ki kell gyógyulni.
A fogyasztói társadalom számtalan buktatóit nem szándékom felsorolni, de az biztos, hogy az állandó fogyasztás, a vásárlási láz, az ami a társadalmat elsősorban függévé teszi a gazdasági hatalomtól. Ezt a helyzetet meg lehet fordítani, a társadalom, tehát a nagy tömeg, a nép akarata kell, hogy a gazdasagi erőket kézben tartsa, és ezt csak a fogyasztás mértékletességével lehet elérni.
Itt megjegyezném, hiszen a reformáció 500.-ik évét ünnepeljük, hogy a mértékletesség a protestáns vallás egyik alapér- tékei közé tartozik, hiszen elutasítja az önteltséget, az önzést, irigységet. Az ember nagyon könnyen lehet mértékle- tes, főleg fogyasztási szokásaiban, ha csak arra gondol például, hogy mennyi vízet fogyasztunk, néha feleslegesen, mikor tölünk ezer kilométerre délre, emberek millóinak hiányzik a tiszta ivóvíze. Tudatosítani kellene, hogy a mér- tékletesség egy olyan fegyver, egy olyan felforgató erény, melynél hathatősabb fegyvert igen nehéz találni, a mai gazdasági rendszer elnyomása ellen. A mai gazdasági rend, a neoliberális elképzelés, azt szugerállja, hogy az ember szüntelenül újra, újabb és újabb javakra és élvezetekre, állandó nyerészkedésre vágyik, és ezt ki kell elégíteni. Ezen a hamis filozófián alapszik a világ mai gazdasági rendje, és ezt a filozófiát kell megváltoztatni. A fent sorolt, rövid és rapszódikus gondolatok révén szeretnék oda eljutni, hogy mindenki megértse, ma, – sajnos- nem politikusainkra kell várni, nem ők, akik megváltanak minket, mert maguk is rabságban vannak, hanem mi, a nagy és gondolkodni képes tömeg, akik saját magukat kiszabadthatják a gazdasági terror fogságából.
Az utóbbi évtizedekben számos olyan kezdeményezés indult, mely egy fenn-tartható, egy hosszabb távon is működő gazdasági rendszer kialakitásán tevékenykedik, és szembeszegül a mai, erőszakos, globalizációs tendenciáknak. A franciáktól indult el az ún. „nemnövekedési mozgalom”, melynek előfutára Serge Latouche közgazdász. Az ő paradigmájának, illeve paradigmaváltásának az a lényege, hogy a jövő társadalma, a mai, folyamtos növekedésre alapozott vadkapitalista rendszerrel szakítani fog, erre kényszerűl, mert ez már nem fenntartható és ha tovább erőltetjük, a mai világ elpusztulásához vezethet. Hogy az ún. növekedés nélküli társdalom pontosan milyen lesz, azt még nem tudjuk, de hiszen éppen erre képezzük ki a jobbnál, jobb közgazdászokat, hogy a problémákra megoldásokat találjanak.
Visszatérve a világ, elsősorban Európa legakutabb problémájára, a migrációt nem Brüsszel, nem is a tagállamok kor- mányai, de a külső erőszakos, és háttérből mozgató erők sem fogják megoldani, vagy elrendezni, hanem a népakarat. Szükség van egy tudatos felvilágosító munkára, melynek eredményeképpen Európa polgárai meg kell értsék, hogy a jelenlegi elképesztő életszínvonal különbség, ami pl. Afrika lakossága és a mi uniós népességünk között létezik, már rövid távon is türhetetlen, hosszú távon pedig nem csak az ő halálos itéletük, de számunkra is nyomorúsgot ered- ményez. Ne vitakozzunk tehát Brüsszellel, Sorost haggyuk a békében, (az élet törvényei szerint egy pár év múlva már úgy sem lesz köztünk), hanem foglalkozzunk, (és ez lehet példamutató) azzal, hogy Afrikát milyen módon tudjuk segteni. Persze egy magyar segtség kb. olyan lehet, mintha egy pohár hideg vizbe két csepp forró vizet öntünk, de ettől a víz még hideg marad. Mégis, egy látványos magyar segítség jó hírnevet is szerez nekünk, de felhívhatja azok figyelmét a dolgokra, akik eddig csak csodákra vártak. Csodák pedig nincsenek!
Afrika demográfiai problémáit egyik napról a másikra nem lehet megoldani, de ha most, és nem holnap kezdünk el segíteni, akkor is évtizedek telnek el, amig egy kicsinyke javulást észlelhetünk. Földünk legelmaradottabb kb. 50 országából, több, mint 30 Afrika közepén, a Szaharátől délre elhelyezkedő területen található. Ez egy nagyon száraz és vízben végtelenűl szegény régió, napi két dollárból élnek, és ahol a nagyon magas népességnövekedés csak növeli a nehézségeket. Becslések szerint a mostani kb.1,5 milliárdos lakossági szám, a következő 30 évben a két és félszeresére nőhet. Azt tudni, hogy ahol a gyermekek száma gyorsan növekszik, és azok az esetleges lehetőségek, melyek segítségével iskolákat, kórházakat lehetne építeni, teljesen hiányoznak, ott a nyomor nem csökken, hanem rohmosan növekszik. Ezek a hiányzó lehetőségek maguktól, tehát egyedül az afrikaiak igyekezetétől nem teremtődnek meg, csak külső beavatkozás segthet.
Erre vonatkozólag komoly jelentéseket, helyzetfelmérést és ötleteket, ajánlásokat lehet olvasni. Elméletileg tehát már léteznek komoly tervek, melyek Afrika megsegítését célozzák, a tempó azonban túl lassú, és a hajlandóság, főleg a tehetős, gazdag országok, vagy vállalatok részéről, még nem egyöntetű.
Földünk jövéje nagy részben tölünk függ, az átlagpolgártól. Ismerni kell a világ helyzetét, szükség van alapos felvilágosító munkára. Tudatában kell legyünk, hogy a Föld erőtartalékai nem kimerithetetlenek, és ha már teljesen elfogynak, akkor beáll egy olyan csőd, amit nem lehet visszafordítani. Idejében fékezzük le a mértéktelen fogyasztás örületét, mert egy adott pillanatban már mindenünk lesz, már nincs mit venni, de még mindig nem biztos, hogy boldogabbak leszünk, másodszor, ha telitődünk, akkor mit csinálnak majd a termelők, mit fognak eladni.
A nemnövekedés ötletét érdemes tanulmányozni, főleg politikai sikon. Az is megoldás, ha tovább dolgozunk keményen, de nem csak magunkra gondolunk, hanem segitünk azokon, akik lemaradtak, akiknek nincs munkájuk, tehát igyekszünk az óriási különbségeket nivellálni.
Egyes vélemények szerint az emberiség túlélése azon múlik, hogy az elkövetkező évtizedekben, a Föld különböző társadalmai között ma létező óriási életszínvonal különbségeket, milyen mértékben tudjuk csökkenteni, illetve párhuzamosan, a fogyasztás színtjét milyen mértékben tudjuk korlátozni.
A nemzeti politikát a civil szervezetek, okos együttműködéssel, hatékonyan tudják befolyásolni. Ha az emberek többsége saját igazárol meg van győződve, akkor ezt nyomatékosan követelheti, és ebben az esetben sor kerülhet a politikai döntések hathatós befolyására. Európa mai válsága elsősorban egy mentalitásbeli, a gondolkodásban fellelhető válság.
Érdemes elgondolkozni azon, hogy mit akarunk; – egy tartalmatlan fogyasztói társadalom rabjaiként, tovább hajszolni a pénzt, és ezzel támogatni a nemzetközi pénzhatalom további basáskodását,– vagy egy kicsit visszahúzódni, a fogyaszást célszerűen, okosan csökkenteni, és szerény eszközeinkkel azon igyekezni, hogy a világ végre egységesen egy Közös Jólét érdekében tevékenykedjen.

Hollai  Hehs Ottó, Németország


Megjelent a Kapu folyóírat, decemberi számában

Kissé gyengült, de továbbra is vezet a Fidesz, 1 %-ot erősödött a Jobbik


Noha minimális csökkenés megfigyelhető a kormánypártoknál a választási év első hónapjában, továbbra is meggyőző fölénnyel vezetnek – ez derül ki az Iránytű Intézet legfrissebb, a Magyar Nemzet számára készített kutatásából.
Az adatok szerint a Fidesz–KDNP a biztos szavazók között a decemberi 50 százalék után januárban 48 százalékon áll. Igen jelentősen van lemaradva tőlük a Jobbik, amely a múlt havi 21 után ebben a hónapban 22 százalékot ért el.
Újabb ugrással lehet elérni a többi ellenzéki pártot, amelyek már a harmadik helyért versengenek: az MSZP nyolc, a velük állandó harcban, mégis szövetségben álló Demokratikus Koalíció (DK) hét százalékot tudhat magáénak, és ugyancsak hétszázalékos az LMP.
A kisebb formációk közül a kutatás szerint a Momentum három-, az Együtt két-, a szocialisták miniszterelnök-jelöltjét adó Párbeszéd pedig egyszázalékos támogatottságú.
A teljes népességet tekintve az erősorrend ugyanez, a kormánypártok némi csökkenést, a Jobbik minimális erősödést könyvelhetett el. A felmérés alapján a Fidesz–KDNP 33 százalékon áll, a Jobbiknak 17 százalékos tábora van, a szocialisták hat-, a DK és az LMP pedig öt-öt százalékos támogatottságot élvez.
A kutatás szerint az emberek 14 százaléka bizonytalan, nyolc százalék nem válaszolt, hét százalék pedig nem is akar elmenni szavazni.
Az is kiderült, hogy a pártok közül a Jobbiknak vannak a legnagyobb arányban fiatal szavazói, táboruk 26 százalékát a 18 és 29 év közöttiek teszik ki. Az LMP-nél ez az arány 22, az MSZP-nél 21, a Fidesz–KDNP-nél pedig 13 százalék.
[Forrás: mno.hu]

Sabin Gherman: A nép az anyjukba küldte őket, közben ők az egyesülés hóráját ropták

Nincs semmilyen egyesülés. Átverés annál nagyobb. Először Moldvát verték át, aztán Erdélyt, a Bánságot, mindenkit. Sabin Gherman írása.
„Kerítések voltak köztünk és a politikusok között. És kifütyültük a beszédeiket. Nem törődtek vele, azért voltak ott, hogy kipipáljanak egy pártfeladatot. Aztán hórába (körtánc – a szerk.) kezdtek. Köztünk és köztük a csendőrség kerítései. Az emberek elküldték őket az anyjukba. Nem csülkös babfőzelék kell nekünk, hanem autópálya, iskola, kórház.
Ezek már képtelenek felfogni, már nem idevalósiak.
Kipirult az arcuk, egyik kezecske a másikat fogta, a sikeres tolvajok egyfajta eskütételeként. Aztán elmentek enni-inni.” Ilyen volt Iaşi-ban a Kis Egyesülés napja (Moldva és Havasalföld 1859-es egyesüléséről van szó – a szerk.).
Focşani-ban szintén kiosztották a nemzeti csülkös babfőzelék-adagot – a pórnépnek. A politikusok különleges menüt kapnak, ha nem hiszed, nézd meg a vrancea24.ro-n: kaviár és mandzsúriai ikra, kacsamell, tengerisügér-szelet, szűzpecsenye whisky- és rózsaszínbors-szószban, apróra vágott zöldség, provence-i fűszerek, mousse, válogatott borok. Mindenből a legjobbat a vörös bojárok vastagbelének. A te pénzedből, nem az övékéből.
Miféle egyesülésről beszélünk?
Miféle országok táncikáltak az Egyesülés Hórájára? Egy örökké kiéhezett, uralkodó és villogó, meg egy másik, mely még mindig azon ámul, hogy bár mindenhova az van írva, hogy demokrácia van, a demokrácia urai undorítóbbak Ceauşescu főtitkárainál.
Románia soha nem tér magához, amíg ezek kormányoznak. Ezek még mindig azt hiszik, hogy ha babot és zászlócskákat osztogatnak a népnek, akkor már semmi másra nincs szükség – sem igazságszolgáltatásra, sem infrastruktúrára, sem oktatásra, sem semmire.
Az Egyesülés napjára – gratuláció helyett – azt kaptuk Brüsszeltől, amit megérdemlünk: egy nyaklevest az értékek elleni egész ostromért. És mi a következménye? Dragnea és Tăriceanu kipréseltek a szinapszisaikból egy rosszkedvű választ, mely szerint Brüsszelt félrevezették. Kicsoda? Mert vannak ők, a politikusok és mi, a többiek. Mi vezetünk félre, az utcán dideregve a vörös koalíció minden egyes ostobaságáért?
Azok vezetnek félre, akik a Iași–Marosvásárhely autópályát kérik, az Erdély-autópályát kérik, akik gyógyszereket kérnek a rákos betegeknek? Az új törvényekkel vegzált üzletemberek? A tankönyv nélküli diákok? Ki a fene vezet félre a Párt remek eredményeiről? Ki fog válaszolni, ha az európaiakban felmerül a kérdés, hogy miként kerülhettünk be az Unióba?
Nincs semmilyen egyesülés, átvertek bennünket. Előbb a moldvaiakkal szúrtak ki, 1859 utánra leígérték nekik a csillagokat az égről, de aztán kicsinálták őket. Ezután Erdély, Bánság, Bukovina következett. Dobrudzsából egyfajta manelestúdiót csináltak, hogy minden magára is valamit adó román átmenjen a bolgár tengerpartra. Bukarestet is ők vágták gajra, a hathavonta cserélt járdaszegélyektől kezdve a mai közigazgatás balkáni villogásáig.
Ezek mindent szétvertek, azt hitték, hogy a szerencse és a pofázás elég egy ország vezetéséhez.
Ez egyfajta középkor, csakhogy most már nem Isten ken fel uralkodónak, hanem a Párt – mert ha netán egy takarítónői vagy országos vállalati vezetői állást akarsz, akkor a párttól kell megkapd a rábólintást.
Tudod, hogy mi a leginkább észbontó? Az, hogy ez az ország igazi ékszer lehetne, amilyen gazdag. Senki sem programozható kormánykerékért vagy füstösebb virsliért vonul utcára, ez a türelmes nép csak tisztességet és egy cseppnyi jóhiszeműséget kér. Odaadjuk az aranyat, odaadjuk az olajat, a gázt, a földet, gyermekeinknek pedig a takonykendőnkkel integetünk búcsúzóul a repülőtéren.
Itt vagyunk; nem egy hórában, hanem egy spirálban – a tehetetlenség, a bőség, az örök rácsodálkozás spirálja ez, hogy máshol lehetséges, miközben nálunk nem.
Ha akarod, nyugodtan szidhatsz, de január 24-e már nem a te napod is – ez csak az ők újabb ünnepnapjuk, egy fagyosabb, persze, de mentes a csülkös babfőzelék-szagtól és a tömegtől, amely autópályákról, iskolákról, kórházakról üvöltözik. És kerítésekről. És anyákról.
Sabin Gherman
[Forrás: Főtér, Glasul Hunedoarei]

A kormány lemondott a kormányőrség szolgálatairól

2018. január 31. 
A szerdai kormányülés elején közölte Viorica Dăncilă miniszterelnök, hogy a kabinet tagjai lemondanak a kormányőrség (SPP) szolgálatairól. Mint ahogy arról már mi is beszámoltunk tegnap, Liviu Dragnea a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke egy televíziós műsorban azt nyilatkozta, hogy: „Paul Stănescu miniszterelnök-helyettes több nyilvános eseményen és az országos végrehajtó bizottság ülésein is elmondta, hogy egy jó barátján keresztül Lucian Pahonţu a SPP vezetője azt üzente neki (...), hogy engem valamikor március körül kivégeznek, ő meg tartsa távol magát tőlem, őt védeni fogják, és az is lehet, hogy ő lesz a párt új elnöke”, nyilatkozta Dragnea. Ezt követően olyan információk jelentek meg a sajtóban, miszerint Viorica Dăncilă és az általa vezetett kormány tagjai lemondanak a kormányőrség szolgálatairól. (stirilepesurse.ro)

2018. január 25., csütörtök

Bíró Zsolt úr, Berki Ferenc úr, és Vass Imre úr Szolnokra Boldog Istvánhoz látogatott

Boldog István fényképe.


Bíró Zsolt úrral, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnökével, Berki Ferenc úrral, az MPP Maros megyei elnökével és Vass Imre úrral, Makfalva polgármesterével a nemzetünk előtt álló kihívásokról tárgyaltak Szolnokon.

Székelyföldi aláírásgyűjtést hirdetett az MPP az autonómiatervezet támogatására

2018. január 23. 
 Székelyföldi aláírásgyűjtést hirdetett a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezete a parlamentben tavaly decemberben benyújtott székelyföldi területi autonómiastatútum-tervezet támogatására. Az aláírásgyűjtés elindítását Kulcsár Terza József parlamenti képviselő, az MPP Háromszéki szervezetének elnöke, a törvénytervezet beterjesztője jelentette be egy keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón. A politikus a sajtótájékoztató után, ugyan az összegyűjtött aláírásoknak jogi érvényességük nem lesz, de arra mindenképpen alkalmasak lesznek, hogy erőt mutassanak fel a parlamentbe benyújtott tervezet mögött. Kulcsár Terza József szerint az RMDSZ valamennyi képviselőjének lehetősége van arra, hogy utólag támogatóként csatlakozzék az általa benyújtott törvénytervezethez. (mti)

Újraélesztett egy utast a Nagyvárad-Bukarest repülőjáraton a román egészségügy-miniszter

Újraélesztett egy utast szerda este a Nagyvárad-Bukarest repülőjáraton Florian Bodog román egészségügy-miniszter – közölte csütörtökön az Agerpres hírügynökség.
A miniszter elmondta, arra lett figyelmes, hogy a háta mögött utazó utasnak fulladási tünetei vannak, arca szederjessé vált. Egy utas segítségével kiemelték a székéből a fulladozó utast, a miniszter felszabadította a légutait, amelyeket teljesen elzártak a váladékok, és újraélesztési műveleteket hajtott végre. A pilóta fontolóra vette, hogy visszafordítja a gépet Nagyváradra, de erre már nem volt szükség, mert az utas – egy 42 éves férfi – állapota jobbra fordult.
Florian Bodog egészségügy-miniszter orvosi végzettséggel rendelkezik, a plasztikai sebészetre szakosodott. Miniszteri kinevezése előtt a Nagyváradi Tudományegyetem orvosi és gyógyszerészeti karának volt a dékánja.
[Forrás: agerpres.ro]

Iașiban füttyszó fogadta a „kis egyesülést” ünneplő politikusokat

A kis egyesülést (Moldva és Havasalföld 1859-es egyesülését) ünnepelték szerte az országban január 24-én.Volt ahol az ünneplés botrányosra sikeredett.
Iași-ban, Moldva és a is egyesülés „fővárosában” például kínos jelenetekre került sor. Pedig igazán sokcsillagos VIP-gárda gyűlt össze a jeles esemény alkalmából. Ott voltak a helyi és megyei hatóságok képviselői, parlamenti képviselők, Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, Victor Ponta ex-miniszterelnök és Margit hercegnő, Mihály király leánya, a román korona őre. Na és körülbelül 3000 polgár.
A fújolás, kiabálás akkor kezdődött, amikor a pártos hivatalosságok belefogtak beszédeikbe: Autópályákat akarunk, nem büntetőügyeseket a pályán! Tolvajok! PSD, a vörös pestis! Mások Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését követelték. Az egybegyűltek között szétosztották a „Iași-i kiáltványt”, egy tíz pontból álló dokumentumot, amelyben befektetéseket követelnek a városban, no meg egy népszavazást, az igazságügyi törvénymódosítások ügyében.
Bukarestben is tüntettek a kis egyesülés évfordulójának estéjén. Több száz polgár gyűlt össze a kormány épülete előtt, eljárták a hórát, ám a tüntetők szerint ez a tánc a független, politikamentes igazságszolgáltatásért való egyesülés hórája, a büntetőügyes és korrupt politikusok ellen.
[Forrás: hotnews.ro]

Az RMDSZ saját halottjának tekinti Verestóy Attilát

2018. január 24. 
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nevében Kelemen Hunor a Szövetség elnöke sajtóközleményt adott ki Verestóy Attila halála kapcsán. A közlemény szövegét az alábbiakban tesszük közzé: A Szövetség megdöbbenéssel és mély fájdalommal értesült Verestóy Attila halálhíréről. Verestóy Attila szenátorként, az Udvarhelyszéki Szervezet elnökeként életét és munkásságát a magyar közösség szolgálatába állította. 
Az RMDSZ saját halottjaként tekint elhunyt kollégájára. Verestóy Attila már a kezdetektől, 1989. december 22-től alapítóként szerepet vállalt a Romániai Magyar Demokrata Szövetségben. Közösségéért végzett tevékenysége szorosan kötődött a parlamenti munkához, a rendszerváltozást követően mindvégig tagja volt a bukaresti törvényhozói testületnek. Verestóy Attila már a kommunizmus megbukása előtt is nagy érdeklődést tanúsított a magyar ügy iránt, elkötelezettsége 1989 előtt a Securitate figyelmét is felkeltette. Bevallása szerint – a Magyar Nagykövetség néhány diplomatájával való kapcsolatfelvételt követően – többszörösen is sikerült magyar sajtótermékeket juttatnia Székelyföldre. Telefonját lehallgatták, egyetemi betanítói státusát pedig megvonták tőle. 
Ilyen volt Verestóy Attila: egy egész életet állított közössége szolgálatába, rendületlenül hitt Székelyföld felemelkedésében. 2008-ban létrehozott Alapítványa pályázatokon keresztül biztosított anyagi támogatást és segítségnyújtást. A Dr. Verestóy Attila Alapítvány filantróp tevékenységének fókuszában a helyi magyar emberek, fiatalok, diákok, egyetemisták, hátrányos helyzetűek, betegek és idősek álltak. Tudta, mindenek előtt nevelni kell a közösséget. Ragaszkodott ahhoz, hogy olyan fiatal generáció lépjen elődjei helyébe, amely felelősséget érez térségének megmaradásáért, kész áldozatokat is hozni azért. Verestóy Attila példát mutatott az összefogásra. 
1954. március 1-én született Székelyudvarhelyen. Nős volt, egy gyermek édesapja, két unoka boldog nagyapja. Tanulmányait szülővárosában kezdte, a Bukaresti Műszaki Egyetemen tanult vegyészmérnöknek. 1999-ben lett a kémiai tudományok doktora. 1989 előtt gyakorlómérnökként dolgozott Gyergyószentmiklóson, majd Székelyudvarhelyen. Tanársegéd volt a Bukaresti Műszaki Tudományegyetemen, majd a Bukaresti Szervetlen Vegyipari Kutatóintézet tudományos kutatója. 1990-et követően a Nemzeti Megmentési Front tanácsosa, Király Károly alelnök irodája szakértőcsoportjának tagja. 
1990. február-májusában az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács tagja, a Kisebbségi Bizottság elnöke. 1990-től a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Hargita megyei szenátora, amely időszak alatt többször is volt a Szövetség szenátusi frakciójának vezetője. Az erdélyi magyar közösség iránti elkötelezettsége példaértékű marad mindannyiunk számára. Volt szenátorként, munkatársként és barátként is búcsúzunk tőle. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nevében őszinte részvétemet fejezem ki gyászoló családjának. Isten nyugtasson, Attila! Kelemen Hunor szövetségi elnök (Közlemény)

2018. január 22., hétfő

Zsiday Viktor interjú

Windisch Judit
Tízszázalékos reálbér-növekedés mellett nagyon bénának kell lennie a kormánynak, hogy elbukja a választást, de a jövőre nézve van pár jelentős kockázat – mondja Zsiday Viktor befektetési szakember. Például, hogy milyen állapotban érkezünk a gazdasági fellendülés végéhez, mihez kezd majd a csúcson lévő 10-50 szereplő, ha elapad az uniós pénz, mi lesz a nekik adott, egyre duzzadó hitelekkel. Interjú.
...
hvg.hu: Ki lehet mondani, hogy jobban élünk, mint négy éve?
Zsiday Viktor: Egyértelműen. A lakosság nagyobb része jobban él, mint négy éve. Szép lassan a devizahitelek is elmorzsolódnak, a bérek több szektorban jelentősen nőnek. Egy barátom mondta, hogy ha 10 százalékkal nőnek a reálbérek, egy kormányzatnak nagyon bénának kell lennie, hogy elbukja a választást.
hvg.hu: Nem is úgy áll most a széna.
Zs. V.: Nem. A kormány csodálatos helyzetben van, jön az uniós pénz, a bérnövekedés miatt nő a fogyasztás, ez élénkíti a gazdaságot, tehát a világon semmit nem kell csinálniuk.

Zsiday Viktor © Fazekas István

hvg.hu: Csak hátradőlni és sorosozni.
Zs. V.: Igen, egyébként minden jó. Az embereknek van elég pénzük, kicsit tudnak gyarapodni és van valaki, aki megvédi őket.
hvg.hu: 2015 októberében azt mondta, most mindenki boldog, mert fújja a hajunkat a szél, pedig csak egy összetákolt Trabantban ülünk, amely megy lefele a lejtőn. Váltottunk azóta valamit? Kocsit, lejtőt?
Zs. V.: Nem. Magyarország továbbra is azon az úton megy előre, amin már sok fejlődő, latin-amerikai ország végigment: egy nagy összeomlás után van lehetőség valamilyen élénkítésre. Ez nálunk az uniós pénz volt. A kormány azt gondolja, megtalálta az utat, ami örök sikerre visz, közben nem érzékeli azt, hogy alapvetően nagy, strukturális változást nem tudott elérni. A gazdaságnak két komoly hátszele van, az uniós pénzek és a lakossági fogyasztás, amely utóbbi az EU-s bérkonvergenciából ered. Fontos látni, a fejlett országokban az elmúlt 40 évben most a legalacsonyabb a munkanélküliség, óriási a munkaerőhiány, egy komolyabb bérkövetelés esetén a német vagy francia cég már nem fenyegetőzhet azzal, keletebbre viszi a termelést, mert nem tudja megtenni. A következő 2-3 évben bőven lesz 10 százalékos béremelkedés a régióban, ettől nő a fogyasztás. Ezért – hacsak nem csapódik be egy aszteroida, vagy omlik össze Kína vagy India – a következő két-három évben növekszik a gazdaság. Látjuk viszont, miért fog véget érni a kedvező időszak: előbb-utóbb termelékenységnövekedés nélkül nem lesz fenntartható a bérnövekedés. 2-3 évig még belefér, hogy sokkal jobban nőnek a bérek, mint a termelékenység, aztán a vállalatok profitja elfogy.
hvg.hu: Már most is mondják egyesek, hogy sok lesz a béremelés.
Zs. V.: Mondják, de azért még bőven van tere ennek. Ha a következő 2-3 évben 20-30 százalékkal nőnek a bérek, a termelékenység viszont csak 1-2 százalékkal, azt még el fogják tudni viselni a vállalatok, ugyanis 2007–14 között keletkezett egy puffer, amikor minden cég nagyon megszorította a nadrágszíjat.
hvg.hu: De mi lesz a lejtő végén? Becsapódunk a betonfalba?
Zs. V.: Ez attól függ, milyen politikával érkezünk meg oda. Egy ilyen gazdasági fellendülés alatt már rég nullszaldósnak kellene lennie a teljes költségvetésnek, az állam összehúzhatná magát, kisebbnek kellene lennie a hiánynak. Ezzel fel lehetne készülni a kedvezőtlenebb időszakra, volna miből élénkíteni a gazdaságot, simítani a folyamatokat, amikor eljön az elkerülhetetlen lassulás/recesszió. Ha folytatódik a jelenlegi gazdaságpolitika, a fellendülés végén, emelkedő kamatok mellett könnyen ott állhat a kormány 3-5 százalékos költségvetési hiánnyal, egyre drágábban finanszírozható államadóssággal, lassuló gazdasággal és csökkenő adóbevételekkel, ami miatt – ha el akarja kerülni a túlzott deficiteljárást – megszorításokra kényszerülünk majd. Ez történt 2008–2009-ben is: nagyon rossz pillanatban kellett monetáris és fiskális megszorítást végrehajtani.
hvg.hu: De nem biztos, hogy a kormány megszorít majd, az Orbán-kormány inkább bankadót vetett ki, a multikat adóztatta. Ott lehet még mit fogni?
Zs. V.: El lehet venni a vállalatoktól pénzt, de az én értelmezésemben ez ugyanolyan megszorítás, emiatt ugyanis elküldhetik a dolgozóik egy részét. A kamatemelést is el lehet kerülni, ha hagyják elszállni a forintot. De az biztos, a feszültséget valahol le kell majd vezetni. Lehet recesszió vagy stagfláció – ami magas áremelkedés, alig növekvő, vagy csökkenő gazdasággal és magas munkanélküliséggel –, más kimenetet jelenleg nem látok. Nyilván még nagy kérdés, hogy a következő ciklusban mi lesz az EU-s pénzekkel, mennyi lesz a visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás.
hvg.hu: Vita van arról, mennyi hatása van az uniós pénznek a magyar gazdaságra, a kormány szerint nem sok, elemzők viszont azt mondják, több százalékot hozzátesz. Ön szerint mennyit tesz hozzá, és ha jelentősen csökken a pénz, mekkora reccsenés lesz?
Zs. V.: Szerintem a strukturális növekedés potenciálja 0 és 1 százalék között van, az uniós pénz és a bérnövekedésből adódó fogyasztásbővülés nélkül valószínűleg erre a szintre állna be a gazdaság. 2010 és 2017 között összesen kb. 16-17%-kal nőtt a hazai gazdaság, úgy, hogy nettó módon legalább a GDP 25%-nak megfelelő támogatást kaptunk. Lehet vitatkozni a pontos értékeken, de ebből a két számból én azt látom, hogy a támogatások nélkül igen csekély növekedés lenne.
hvg.hu: Orbán Viktor a szeptemberi frakcióülésen azt mondta, ha a kormány a helyén maradhat, akkor 13 év múlva Magyarország lehet a régió húzóországa. Ez elrugaszkodott?
Zs. V.: Ennek sajnos semmi alapját nem látom – bár nagyon örülnék, ha a miniszterelnöknek igaza lenne. Az elmúlt 10 év adatai alapján Magyarország a régión belül lemarad, nem mutat sem az innováció, sem a beruházások, sem az oktatás irányából arra, hogy Magyarország a régió éllovasává válhatna. El fogunk lébecolni, maradunk ebben a félázsiai posványban.
hvg.hu: A romló versenyképességért milyen arányban tehető felelőssé az állam, illetve a cégek?
Zs. V.: Mindkettőnek van rá hatása. A cégek akkor fejlesztenek bátran, ha látják, hogy a következő pár évben milyen lesz a gazdasági környezet. A foglyul ejtett államban nagyon nehéz bátran innovatívnak lenni, mert nem tudom, hogy az én innovációm eredményét le tudom-e aratni, vagy más fogja. A beruházások aránya évek óta nagyon alacsony, valószínűleg nem véletlenül.
hvg.hu: Hány stadiont bír el az ország?
Zs. V.: Ez makrogazdaságilag nem értelmezhető. A gyerekeimmel egyébként múltkor kiszámoltuk, hogy a stadionok árából minden általános iskola minden osztályába lehetne hozatni anyanyelvi angoltanárt, akik heti két órában taníthatnák a gyerekeket. Önmagában ez óriási változást hozhatna a hazai humánerőforrás fejlettségében.
hvg.hu: Meddig mutogathat vissza a kormány az elmúltnyolcévre?
Zs. V.: Bármeddig, a papír mindent elbír.
hvg.hu: De alappal?
Zs. V.: Valójában szerintem 2015-16 óta már nem lehet azt mondani, hogy ez a múltnak az öröksége. Persze a devizahitelekre még 10 év múlva is lehet mutogatni, de szerepük egyre csekélyebb.
hvg.hu: Amiatt is bírálják a kormányt, hogy oktatásra meg egészségügyre az uniós átlag alatt költ. Mennyire reális elvárni, hogy elérjük az uniós átlagot?
Zs. V.: A régiós átlagnál is kevesebb megy oktatásra és egészségügyre, miközben az állam a saját működésére sokkal többet költ. Azt lehetne átcsoportosítani. Gyurcsány óta minden kormány megígérte a közszféra karcsúsítását, a saját költségek csökkentését. Ezt most, a nagy munkaerőhiány idején meg lehetne és meg is kell csinálni.
hvg.hu: Mi volt a kormány legjobb ötlete az elmúlt 7 évben?
Zs. V.: Végrehajtottak egy makrogazdasági stabilizációt. 2011-ben még költekezéssel akarták beindítani a gazdaságot, de a görög válság kapcsán kiderült, ez nem járható út, ezért szigorúan 3 százalék alatt tartották a hiányt, ami adott egy stabilitást. Jobb lett az adóstruktúra, javult az adóbeszedés minősége, csökkent az áfacsalás. Egyetértek azzal is, hogy inkább a fogyasztási jellegű adóra helyezik a hangsúlyt.
hvg.hu: Ezt szokták szegényellenesnek nevezni.
Zs. V.: Meg lehet ezt jól is csinálni, például egy bizonyos jövedelemszintig jelentősen csökkentik a járulékokat, így nettóban a szegényebbek többet kerestek volna, és a vállalkozásokban is inkább bejelentik a félig feketén foglalkoztatott dolgozókat.
hvg.hu: Mi az, amiért Orbán a hibás?
Zs. V.: Volt egy rendszerváltásszerűség, „fülkeforradalom”, ami után kialakult egy új államstruktúra, amit nevezhetünk foglyul ejtett, autoriter vagy illiberális államnak is. Ezt a rendszert ő alkotta, az nézőpont kérdése, hogy ezt köszönjük neki vagy hibáztatjuk érte. Az én véleményem szerint az iránya nem jó.
hvg.hu: Látja, hogy gazdaságpolitikában a kormány honnan hová akar eljutni? Sokszor mondják, hogy csak kapkod, reagál, lukakat tömköd be.
Zs. V.: Látni vélem az intézkedések mögötti struktúrát. Egyrészt ott van az ázsiai modell a fejükben, a termelés és export mindenhatóságával, törekszenek a gazdasági és politikai függetlenségre, az összes külső zsarolhatósági potenciált vagy veszélyforrást megpróbálják leépíteni, csökkenteni akarják az államadósság devizaarányát, valamiféle mindenkitől független, „harmadik utas”, semleges Magyarország van a fejükben. Eközben megpróbálnak saját tőkésosztályt építeni. Az adózás miatt elég gyorsan tud vagyont fölhalmozni, akinek van jövedelme, viszont a kormány politikája nagyon jelentősen növeli a társadalomban a vagyoni különbségeket. Nem szerencsés, ha egy társadalom kettészakad.
hvg.hu: Mindenkinek meg van adva a lehetőség a vagyonosodásra, vagy elég jelentősen a haverokra épül a rendszer?
Zs. V.: Úgy látom, 50-100 millió forintot bárki nyerhet pályázaton, a nagyobb támogatásoknál elég jelentős a politikai beágyazottság. Ha nem haver valaki, 1 milliárd fölött aligha nyer.
hvg.hu: Sokszor vádolják azzal a kormányt, hogy a haverok, vagy a saját, személyes gazdagodását szolgáló döntéseket hoz, ilyen a belgrádi vasútvonal vagy a Paks II. Ez mennyire meghatározó?
Zs. V.: A rendszerváltás után, ha lehetett, bizonyos szereplők mindig is loptak, de most strukturális változás következett be: nem a „lepattanóra” mennek rá a szereplők, hanem sokszor eleve azért születnek törvények, hogy bizonyos emberek, csoportok sokkal előnyösebb helyzetbe kerüljenek. Ez a foglyul ejtett állam szindróma. Erre mondta Lánczi András, hogy ez nem korrupció, hanem a kormány politikájának a lényege.
hvg.hu: Történelmileg normálisnak tekinthető, ha egy rezsim megpróbálja a saját vagyonos rétegét felépíteni?
Zs. V.: Vannak ennek előképei, de nem mindenhol így zajlott. Van alapja annak, hogy a kormány megpróbál tőkésosztályt képezni Magyarországon, a végrehajtás módja viszont szerintem a legtöbb ember számára elfogadhatatlan.
hvg.hu: Mi az oka annak, hogy korrupció nem veri ki a biztosítékot? A 4 milliárdos felcsúti beruházásnál is a 150 millióba kerülő teakonyha akadt be, mert mindenki tudja, az nem kerül annyiba. A milliárdos tétel már felfoghatatlan.
Zs. V.: Részben túl nagy összegről van szó, részben viszont nálunk nem az ukrán jellegű korrupció van, ahol mindenkit le kell fizetni a parkolóőrtől a hivatalnokig. A legtöbb embernél a normális élet szintjén ez nem jelenik meg – a hálapénzt nem is tartják korrupciónak –, a felső szinten meg olyan bonyolult jogi és pénzügyi konstrukciók vannak, hogy az emberek akkor sem tudják értelmezni, ha elmondják nekik. Sem az összeget, sem a lebonyolítás módját. Nem is biztosak abban, hogy korrupcióról van szó. Erre mondom, hogy ügyes.
hvg.hu: Csak a beruházás véletlenül kétszer annyiba kerül a végére.
Zs. V.: Igen. De mondhatnánk sok más példát is, mostanában magántőkealapok, zárt befektetési alapok és tőzsdei cégek mögé kezdenek bebújni, ami a nem hozzáértők számára nagyon nehezen értelmezhető, a végső haszonhúzók pedig gyakorlatilag kideríthetetlenné váltak. Az emberek számára az a korrupció, hogy 100 ezer forintért elintéz valamit, amit amúgy nem tudna, miközben itt arról van szó, hogy kevés ember olyan előnyökhöz jut, ami a többség számára teljesen elérhetetlen.
hvg.hu: Ön átlátja ezeket a folyamatokat?
Zs. V.: Azzal áltatom magam, hogy a nagy részét igen. Gyakran csodálkozással vegyes meghökkenéssel szemlélem a pénzügyi szektor, a tőzsde és az ingatlanpiac környékén zajló folyamatokat.
hvg.hu: Ilyenkor nem megy el a kedve attól, hogy itt éljen? Ha az ember sokat lát, gondolhatja, hogy „Jézus Mária!”
Zs. V.: Van „Jézus Mária!”-szindróma, de szeretek itt élni. Ha úgy csinálunk, mintha a Balkánon élnénk, akkor ott is fogunk élni. Meg kell próbálni mindenkinek a saját szintjén úgy viselkedni, mintha egy fejlett, szociális piacgazdaságban, egy átlátható országban élne, hátha majd elmozdulunk efelé.
hvg.hu: Mennyire van ettől messze a valóság?
Zs. V.: Eléggé. Nem tudom, hogyan tud kikecmeregni az ország abból, hogy a politika és a gazdaság ilyen szinten összefonódott.
hvg.hu: Minden jel szerint marad az Orbán kormány még 4-8 évig. Milyen társadalom és gazdaságpolitika lesz itt?
Zs. V.: Még jelentősebben szétszakad a társadalom, a csúcson lévő 10-20-50 szereplő pedig olyan nagyra nő, hogy az lesz a kérdés, ha már nem lesz elég uniós pénz, amiből táplálkozhatnak, akkor elindulnak-e az orosz–ukrán vonalon, rámozdulva más szereplők vagyonára azzal, hogy adják el, különben másnap lesz egy törvény.
hvg.hu: Előjelek azért vannak, volt már arra példa, hogy erővel szereztek meg valamit.
Zs. V.: Lehet, de nem ez a jellemző. Lehet, hogy van fenyegetés is, de ha akarnak egy céget, akkor tárgyalnak és kifizetik, mert van rá EU-s forrás meg hitel a magyar tulajdonú bankrendszerből. Pont ebből adódik egyébként az újabb nagy kockázat: félő, hogy a bankrendszer egyre jobban hitelezi majd a baráti köröket, a nagyra nőtt hitelállomány pedig recesszió vagy politikai rendszerváltás esetén rossz hitellé válhat, a tőkét pedig végső soron az állam, vagyis mi fogjuk kipótolni.

2018. január 21., vasárnap

Ahol a világ legnagyobb székelykapuja található

Nagy-Bodó Tibor 18, 2018
Torja Kézdivásárhelytől tizenegy kilométerre északnyugatra, a Torja-patak völgyében nyolc kilométer hosszan elnyúlva fekszik. Az 1899-ben egyesített Altorja és Feltorjából, valamint az 1917-ben hozzácsatolt Karatnavolálból áll. Ide tartozik Bálványosfürdő és 1968 óta Futásfalva is. A Bálványosfürdő felé vezető országút menti Altorja és Feltorja mindig Háromszékhez tartozott, a velük szomszédos Karatna, valamint Alsó- és Felsővolál azonban 1876-ig Felső-Fehér vármegye része volt. A községhez tartozik a délre három kilométer távolságra, a hegységperem egyik kis völgyében fekvő Futásfalva, amelynek első írásos emléke 1567-ből való, tizenhárom kapuszámmal, valamint északon nyolc kilométer távolságra a legendás hírű, festői táji szépséggel bíró Bálványos.
Az első említés és egy vár romjai

A szóban forgó községet, Torját 1307-ben Thoria alakban írva említik először. Nevének eredetéről sem írásos emlék, de még monda sem maradt fenn.
A Torja-patak völgyében emelkedő domb tetején találhatók Torja egykori terjedelmes várának csekély maradványai. Eredete, sorsa ismeretlen.
Altorján áll az Apor család XVII. századi klasszicista kastélya, kissé távolabb az Aporok temetőkápolnája. Feltorján áll a gótikus, megújított erődített templom.

Felsőháromszék egyik legnagyobb és legrégebbi települése

A mai Torját alkotó falvak tatárjárás előttiek, legkésőbb a X-XI. században már azon a helyen léteztek, ahol most is vannak.
A Torja patak két oldalán hosszan elnyúló község öt, teljesen egybeépült faluból tevődik össze: Alsó és Felsőtorja, Karatna, Alsó és Felsővolál.
A jobb parton levő Alsó és Felsőtorja Háromszékhez, a bal parti Karatna Alsó és Felsővolál pedig Felső-Fehér vármegyéhez tartozott.
Felsőháromszék egyik legnagyobb és legrégebbi települése. Első okleveles említése 1307-ből való terra sen possesio Thorya néven.
Hogy a környék legkiemelkedőbb helysége volt, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy Luxemburgi Zsigmond király 1427-ben a mai Kézdivásárhelyt Torja vására néven részesíti városi kiváltságlevélben, ami azt jelentette, hogy kezdetben Torja határán és hozzá tartozó kis vásáros településként jött létre Kézdivásárhely, amely aztán elnyerte önállóságát és szabad fejlődésének feltételeit.
Szent István törvénye
A székelyföldi egyházalapítás Szent István törvénye: minden tíz faluból álló magyar településcsoport kötelezve volt egy templom építtetésére, a templomot a falvak saját költségükön kellett felépítsék.
Szent László kötelezővé tette a templomok mellé való temetkezést a régi pogánytemetőkkel felhagyták, és a templomok körül új temetőket nyitottak, a közös templomot építtető falvak egy egyházközséget, megyét alkottak.
Az Apor família
Altorja legismertebb családja a főrangú báró Aporok voltak. Apor László erdélyi vajda, székelyek és szászok ispánja volt. Apor István az 1506-os agyagfalvi székely nemzetgyűlésen Kézdiszék küldöttjeként vett részt.
A család 1693-ban, Apor István idején nyert báróságot. A többgenerációs Aporok közül a legismertebb Apor Péter (1676-1752) író volt.
Apja, Apor János még fia születésének évében meghalt. Az árvát nagybátyja Apor István nevelte. Torján tanult, majd jogot és filozófiát Szombathelyen.
Először háromszéki főkirálybíró, majd Küküllő vármegyei főispán volt.
Fő munkája: Metamorphosis Transylvaniae, alcíme: Erdélynek régi együgyű alázatos idejében való gazdagságából e mostani kevély, cifra, felfordult állapotján koldusságra való változása.
Amit egy legendából tudunk meg
Altorja templomának védőszentje Szent Miklós, így régi iratokban a helységet Szent Miklós Torjának is nevezték, 1334-ben pedig Torya inferiorként jegyzik nevét.
A Torja patak völgyének jobb partján, Altorja folytatásaként alakult ki Felsőtorja. Temploma 1332-ben már létezett azon a helyen, ahol ma is áll.
A hagyomány szerint a reformáció terjedésekor, Ikafalváról hittérítők érkeztek Felsőtorjára, ahol olyan sikerrel hirdették az új tanokat, hogy a község nagy része áttért a megújított vallásra.
A legenda az 1830-as években keletkezett, a felsőtorjai templomnak a fejedelmi biztosok általi átadását a reformátusok számára minden valószínűség szerint 1597-ben akadályozta meg Apor Péter dédanyja, Apor Andrásné, Lázár Borbála. Ez lehet a Szent Ilona legenda alapja.

A XVI. századi református templom
A középkori templomot – melynek titulusa Szent Márton volt – és a várfalakat mindeddig Orbán Balázs írta le a legrészletesebben.
Elemezve Orbán megállapításait, Gyöngyössy János is egyetért azzal, hogy a hajó déli bejáratát nem román korinak, hanem egy késő gótikus remissziónak lehet tekinteni, és így az 1516-os évszámmal ellátott feliratot helyesen olvasottnak tartotta.
Érveinek alátámasztására a szentély alatti kripta létét is felhozta, mondván, hogy ilyen kriptákat a XVI. században kezdték építeni a templomok szentélye alá a gazdagabb családok és patrónusok temetkezési helyéül.
A fönnmaradt adatok alapján csak feltételezésekre hagyatkozva vázolható fel a templom építéstörténete.
A templom egyik ajtaja az átmeneti kor alkotásának tekinthető
Gyöngyössy János, a Székelyföldi vártemplomok című könyvében világít rá arra, hogy az a tény, hogy az Orbán által leírt templom hajója alacsonyabb volt a szentélynél, arra utal, hogy a templom e két része nem egy időben épült, sőt mi több, még azt is valószínűvé teszi, hogy a hajó szentélyénél korábbi lehetett.
Ez utóbbit látszik igazolni a hajó déli bejáratának félköríves záródású, egyetlen hengertaggal ellátott ajtaja is, amelyik inkább tekinthető az átmeneti kor alkotásának, mint késő gótikus remissziónak.
A XIII-XIV. század fordulóján épült román kori templom szentélyét a XVI. század elején lebontották, és a nyolcszög öt oldalával záruló, csúcsíves és mérműves ablakokkal ellátott gótikus szentélyt építettek helyébe. Alatta temetkezési helynek kriptát is létesítettek.
Az egykori szentélyben látható felirat
Az új szentély kialakításával párhuzamosan a régi hajót boltozattal látták el, és ekkor kerültek külső falaira a boltozat oldalnyomását felfogó kettős tagozatú, hornyolt vízvetőkkel ellátott támpillérek.
A szentély az akkori szokásoknak megfelelően tagozott lábazattal épült, amelyet – az egységes külső kialakítása végett – a hajón is körbefuttattak.
Ezeknek az építkezéseknek befejezését az egykori szentélyen látható felirat 1516-ra tette, és mint patrónust a torjai Apor család egyik tagját, Istvánt jelölte meg.
Az 1770-ből származó bevésett felirat tanúsága
Szintén a fent említett szerző közléséből tudjuk meg, hogy a késő gótikus átépítéssel egy időben felépült a templomot övező várfal és a bejárat védelmét biztosító kaputorony is.
A várfal vastagsága az alapnál száznegyven centiméter, mai magassága 4,5-5 méter között van.
A keleti és déli oldalon a védőfal vonala hétszer megtörik, a nyugati és északi oldalon pedig egyenletes görbületet követ. A délnyugati oldalon, kívül két támpillér erősíti a falat, ezek a jelek szerint a várfallal egyidősek.
A délkeleti oldalon, a torony mellett egy ajtó nyílik, amely későbbi kivágásnak látszik. Ez ma a cinterem egyetlen bejárata.
Az ajtó elé faragott gerendákból egy zsindellyel fedett portikuszt emeltek, melynek egyik tartógerendáján a következő bevésett felirat olvasható:
„1770 építtetett ezen kis Czinterem Isten ditsőségére Bartok Mihály és Ferencz industriájából”.
Az 1838. évi földrengéskor a templom boltozata beszakad
A torony falán a legfelső emeletet kivéve sem lőrést, sem annak nyomát nem találni. Valószínű, hogy a toronyba való feljárást a középkorban is, akárcsak ma, a kapualjból induló grádics biztosította.
A tornyot zsindelyes, nyolcszögű hegyes gúlában végződő sisak borítja, amelyet az enyhébb lejtésű alsó résztől egy tornácos kiképzésű figyelő választ el. Feltehetően a XVIII. században készült, talán az oldalbejárat ácsolt portikuszával egy időben.
Kiemelten fontos tudni még azt is, hogy a bikfalvi torony 1768-as, ma részben elfalazott tornácos tetőszerkezete sokban hasonlított a feltorjaira. Ez a tornácos figyelő elsősorban a harang hangjának terjedését segítette elő.
Formavilága még a régi, a védelmét és megfigyelését biztosító erkélyes toronysisakok jegyeit hordozza.
Gyöngyössy munkájából még azt is megtudni, hogy egyházi adatok szerint az 1838. évi földrengéskor a templom boltozata beszakadt, és ezt egyszerű, lapos deszkamennyezetre cserélték fel. A templomot ekkor még zsindelytető fedte.
A mai templom 1914-1918 között épült, alaprajza feltehetően a középkori templom falainak vonalát követi.Sajnos látható középkori részletet nem őrzött meg.
A világ legnagyobb székelykapuja
A világ legnagyobb székelykapuját 2005-ben avatták fel a háromszéki Torja községben. A 9, 4 méter magas, tizenöt méter széles kapu elkészítéséhez húsz köbméter tölgyfát használt fel alkotója, Pethő Sándor.
A székelykapu az Európa-szerte előforduló fedeles kapu helyi változata. Míg azonban a magyar nyelvterület központi vidékein állított fedett kiskapuk feltűnően barokkos jellegűek, Erdélyben középkori eredetű ácsszerkezetekkel, gótikus arányokkal, esetleg reneszánsz gyökerű ornamentikával rendelkeznek.
Kovács Piroska, a székelykapuiról híres Máréfalván élő néprajzkutató egyik tanulmányában megállapítja:
„A legrégebbi tárgyi emlék az 1673-ból való mikházai ferences kolostor előtt álló, geometrikus díszítésű galambbúgos kapu, amit a Magyar Nemzeti Múzeum őriz. Egyes szakemberek a székelykapuk legtökéletesebb példányának tartják”.
* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Gyöngyössy Jánosnak, és Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek. Az illusztrációkat és a képeket Demján László műemlékvédő építész saját munkájából és gyűjteményéből küldte be a szerkesztőségünkbe.