jan 5, 2018
Kulcsár-Terza József (képünkön), a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki elnöke és az RMDSZ jóvoltából parlamenti képviselője azon ritka erdélyi magyar politikusok egyike, aki mandátumhoz jutva igyekszik a kampányban tett ígéreteit valóra váltani.
Ezek legfontosabbika a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvényjavaslatnak a román parlamentbe történő benyújtása volt.
– Miért tartja fontosnak Székelyföld területi autonómiáját?
– Ha tömören akarok rá válaszolni: azért, mert a jelenlegi helyzetben ezt tartom az erdélyi magyar megmaradás egyetlen biztosítékának. Éppen ezért nem véletlen, hogy az MPP is a Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása érdekében jött létre. Így ennek képviselete nem csak becsületbeli ügye, hanem egyben feladata is a párt tagjainak és tisztségviselőinek. Rám vonatkoztatva pedig ennek az elvárásnak kétszeres súlya van, ugyanis a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) küldötteként 2010-ben Budapesten, a Szent Korona előtt is fogadalmat tettem az autonómia ügyének szolgálatára.
– Ön szerint az autonómiát hogyan lehet megvalósítani?
– Elsősorban a kérdés megvitatásával és folyamatos napirenden történő tartásával a román parlamentben, hiszen ez az egyetlen módja a mibenléte megértetésének a román közvéleménnyel. Ehhez viszont nemzeti összefogásra van szükség. Ezért az MPP legfontosabb feladata az, hogy erről meggyőzze az RMDSZ politikusait.
– Lát arra lehetőséget, hogy ez sikerüljön?
– Természetesen, hiszen egykor a székely jelképek nyilvános használatától is elzárkóztak, néhány éve viszont már ők is erre biztatják polgármestereiket.
– Mi az oka annak, hogy az RMDSZ ezúttal sem támogatta az autonómia-tervezet benyújtását?
– Nem tartották időszerűnek, mert szerintük ez fokozta volna az országban amúgy is uralkodó magyarellenességet. Én ezzel az érveléssel nem értek egyet, mert egy ilyen súlyú kérdést nem szabad a közhangulat függvényévé tenni. Székelyföld területi autonómiája tegnap is időszerű volt, ma is időszerű, és holnap is az lesz, mindaddig, amíg meg nem valósul.
– Tettek kísérletet a benyújtása megakadályozására?
– Az RMDSZ-frakció és Kelemen Hunor szövetségi elnök megpróbált erről lebeszélni, viszont miután belátták, hogy ez nem fog sikerülni, tudomásul vették a döntésemet. Csupán arra kértek, hogy a marosvásárhelyi katolikus iskola újraindításáról folytatott tárgyalásokra való tekintettel az időpontot egyeztessem velük. Ez pedig meg is történt.
– Mi a véleménye arról, hogy az MPP országos elnöke, Biró Zsolt sem írta alá az ön által benyújtott autonómia-tervezetet, így az egyéni törvénykezdeményezésként került a román parlament asztalára?
– A párt vezető testületei, így az elnökség, választmány, illetve kongresszus hatásköre és kötelessége, hogy erről állást foglaljon. Remélem, az MPP felnőtt a feladathoz, és bölcs döntést fog hozni ebben a kérdésben. Én csak annyit fűzök hozzá, hogy egy választmányi döntés az autonómia-tervezet 2017-ben történő benyújtására kötelezte az MPP mindkét parlamenti képviselőjét, így Biró Zsoltot is.
Bedő Zoltán / Székely Hírmondó
Szerk.megj.
Mi semmi bonyoldalmat nem látunk abban, hogy az autonómia tervezet be lett nyújtva! Azzal, hogy a MPP-s parlamenter egymaga adta be ezt, nem lehet semmilyen probléma, hiszen meg is magyarázta a kérdezőnek, hogy miért tette, amit tett.
A fenti riportot elolvasva, az a gyanúm kezdett megerősödni, hogy egyeseknek még akkor sem jó, ha éppen jó dologról ír. Már több alkalommal is szerettem volna megérteni a kérdezőt, aki több cikkében is nem viszonyul helyesen - legalábbis deontológiai szinten - a problémához, amiről éppen értekezik, hiszen mindegyre "kiakarja ugratni a nyulat a bokorból" miközben véleményt formál. Tendenciózusan feltett kérdéseivel sem tudunk egyetérteni, hiszen azzal megkérdőjelezi a polgári vonalban levő szabadakaratot, a vezetőinek a jóindulatát. Ezzel, mintegy ráerősítve arra, hogy nem igen érti milyen most a polgári vonal! Nem látja azt, ami nyilván való, hogy a polgári vonalban is vannak sikeres emberek. Egyik ilyen az éppen megszólaltatott.
Olvasva a kommenteket jól látható, hogy az olvasók zöme sem érti, hogy a szövetségi-polgári "közös vonal" miatt sokkal több jó kezdeményezés lett befejezve! A polgáriak nem "befeküdtek" a szövetségiek ágyába, hanem valós partneri kapcsolatra törekednek. Sikeresen! Az már más tészta, hogy mennyire látszik,mint ahogy az is, hogy ki mennyire siet.
Az eltelt "demokratikusan" megélt idő alatt nem nagyon lehetett egy olyan "apparátussal" harcolni, amelyik nem látszik, - egyesek szerint ugyan él - nem lehet tudni milyen helyen tud ellenakciókat szervezni és még itt-ott a fiatal nemzedékben is újra feléled. Ezek a régi rendszer kiszolgálóiként kitünt egyének ma is köztünk élnek és valljuk be sokszor elő is bukkanak és az "oszd meg és uralkodj" mentén mindegyre a népközösségünk ellen tesznek...
Az egyik olvasó azzal hozakodott elő, hogy a polgári vonal azért jött volna létre, hogy a szövetségiek mellett legyen egy alternativa, csak sokan éppen azt felejtik el, hogy úgy semmiképpen sem lehet megfelelő "másfajta" lehetőség, ha a tevékenysége csak abban nyilvánult meg, hogy ellenségképet - és nem ellenfélképet - alkotott magáról vagy hogy a szövetségiek ellenségnek és nem ellenzéknek tartották.
A mostani polgári elnök álhatatos munkálkodása, pedig megmutatta, hogy tárgyalni lehet és kell, ahhoz, hogy mindenki hallhassa a polgári vonal szavát! Azzal pedig, hogy két polgári vezető is bejutott a parlamentbe elsősorban a polgári pártra hívta fel a figyelmet, hiszen ezután velük is számolnia kell a többségi vezetéseknek.
Eddig könnyen lehetett a polgáriakat mindenfélének nevezni, de ezután igencsak súlya van mindannak, amit kimondanak!
Ezzel viszont a szövetségiek is nyertek - és nem is keveset - hiszen a többségiek ezentúl nem csak könyöradománnyal vagy egyezkedéssel tudnak majd tárgyalóasztalhoz ülni! (Sőt úgy néz ki, hogy még kormánváltóvá is előléphetnek)
Ezt viszont nem mindenki nézte, nézi jó szemmel! Ami abból is kiderül, hogy a két jobboldali párt nem a szövetségiek alternativáját teremtette meg, hanem egymás elleniségét emelte ki.
Még ha napokban alá is írták azt a közös autonómia platformot, nem egyformán itélték meg, sőt azzal, hogy a nemzetiek értelmi szerzője megszólalt, csak azt erősíti, hogy vannak még olyanok, akik nem a megegyezésre törekszenek.
A szövetségi-polgári közös vonal megalkotását a választók pozitivan értékelték, ettől még a polgári vonal megmaradhatott az eredeti célkitűzései mellett! Horváth Zoltán
Szerk.megj.
Mi semmi bonyoldalmat nem látunk abban, hogy az autonómia tervezet be lett nyújtva! Azzal, hogy a MPP-s parlamenter egymaga adta be ezt, nem lehet semmilyen probléma, hiszen meg is magyarázta a kérdezőnek, hogy miért tette, amit tett.
A fenti riportot elolvasva, az a gyanúm kezdett megerősödni, hogy egyeseknek még akkor sem jó, ha éppen jó dologról ír. Már több alkalommal is szerettem volna megérteni a kérdezőt, aki több cikkében is nem viszonyul helyesen - legalábbis deontológiai szinten - a problémához, amiről éppen értekezik, hiszen mindegyre "kiakarja ugratni a nyulat a bokorból" miközben véleményt formál. Tendenciózusan feltett kérdéseivel sem tudunk egyetérteni, hiszen azzal megkérdőjelezi a polgári vonalban levő szabadakaratot, a vezetőinek a jóindulatát. Ezzel, mintegy ráerősítve arra, hogy nem igen érti milyen most a polgári vonal! Nem látja azt, ami nyilván való, hogy a polgári vonalban is vannak sikeres emberek. Egyik ilyen az éppen megszólaltatott.
Olvasva a kommenteket jól látható, hogy az olvasók zöme sem érti, hogy a szövetségi-polgári "közös vonal" miatt sokkal több jó kezdeményezés lett befejezve! A polgáriak nem "befeküdtek" a szövetségiek ágyába, hanem valós partneri kapcsolatra törekednek. Sikeresen! Az már más tészta, hogy mennyire látszik,mint ahogy az is, hogy ki mennyire siet.
Az eltelt "demokratikusan" megélt idő alatt nem nagyon lehetett egy olyan "apparátussal" harcolni, amelyik nem látszik, - egyesek szerint ugyan él - nem lehet tudni milyen helyen tud ellenakciókat szervezni és még itt-ott a fiatal nemzedékben is újra feléled. Ezek a régi rendszer kiszolgálóiként kitünt egyének ma is köztünk élnek és valljuk be sokszor elő is bukkanak és az "oszd meg és uralkodj" mentén mindegyre a népközösségünk ellen tesznek...
Az egyik olvasó azzal hozakodott elő, hogy a polgári vonal azért jött volna létre, hogy a szövetségiek mellett legyen egy alternativa, csak sokan éppen azt felejtik el, hogy úgy semmiképpen sem lehet megfelelő "másfajta" lehetőség, ha a tevékenysége csak abban nyilvánult meg, hogy ellenségképet - és nem ellenfélképet - alkotott magáról vagy hogy a szövetségiek ellenségnek és nem ellenzéknek tartották.
A mostani polgári elnök álhatatos munkálkodása, pedig megmutatta, hogy tárgyalni lehet és kell, ahhoz, hogy mindenki hallhassa a polgári vonal szavát! Azzal pedig, hogy két polgári vezető is bejutott a parlamentbe elsősorban a polgári pártra hívta fel a figyelmet, hiszen ezután velük is számolnia kell a többségi vezetéseknek.
Eddig könnyen lehetett a polgáriakat mindenfélének nevezni, de ezután igencsak súlya van mindannak, amit kimondanak!
Ezzel viszont a szövetségiek is nyertek - és nem is keveset - hiszen a többségiek ezentúl nem csak könyöradománnyal vagy egyezkedéssel tudnak majd tárgyalóasztalhoz ülni! (Sőt úgy néz ki, hogy még kormánváltóvá is előléphetnek)
Ezt viszont nem mindenki nézte, nézi jó szemmel! Ami abból is kiderül, hogy a két jobboldali párt nem a szövetségiek alternativáját teremtette meg, hanem egymás elleniségét emelte ki.
Még ha napokban alá is írták azt a közös autonómia platformot, nem egyformán itélték meg, sőt azzal, hogy a nemzetiek értelmi szerzője megszólalt, csak azt erősíti, hogy vannak még olyanok, akik nem a megegyezésre törekszenek.
A szövetségi-polgári közös vonal megalkotását a választók pozitivan értékelték, ettől még a polgári vonal megmaradhatott az eredeti célkitűzései mellett! Horváth Zoltán
