(onlinejelen) 2018. január 14.
A szabadtéri ünnepség utolsó mozzanata: az emlékmű megáldása. 48 pályamű közül választották ki a győztest, Liviu Mocan alkotását
,
Az 1568-as tordai országgyűlés napra pontosan 450. évfordulóján, január 13-án, szombaton Tordán a főtéri római katolikus templomban az erdélyi történelmi egyházak együttműködésében hálaadó ünnepséggel és emlékjelhagyással ünnepelték a vallásszabadságot.
A hálaadó ünnepségen felszólaló egyházi főméltóságok a vallás- és lelkiismereti szabadságot a világon elsőként törvénybe iktató országgyűlési határozat fontossága mellett a történelmi háttérre és az akkor kihirdetett vallásszabadság relatív voltára is kitértek. Ezzel a relativizáló megközelítéssel sikerült elkerülni a patetikusság csapdáját.
A Magyar Unitárius Egyház intézményi fennállását az országgyűlés vallásügyi határozatának kihirdetésétől számítja, az ünnepség az egyház egész éves ünnepségsorozatának része. Az erdélyi egyházi vezetők ünnepi előterjesztésben fordultak a Magyar Országgyűléshez, Románia Parlamentjéhez és az Európai Parlamenthez, amelyben kérték, hogy foglalják határozatba a 450 évvel ezelőtti országgyűlés verdiktumának korszakalkotó jelentőségét, nyilvánítsák kiemelt jelentőségű értékké, január 13-át pedig nyilvánítsák a vallásszabadság emléknapjává. Az előterjesztést a Magyar Unitárius Egyház, az Erdélyi és a Királyhágómelléki Református Egyházkerületek, a Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház és a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspökei és főgondnokai írták alá.
A templomi ünnepségen Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök, Jakubinyi György római katolikus érsek, Kató Béla református püspök, Reinhart Guib, az ágostai hitvallású szász lutheránus egyház püspöke, Csűry István református püspök, Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök, Bogdan Ivanov, a Román Ortodox Egyház tanácsosa, Daniel Crişan görög katolikus esperes, Fekete Károly püspök, a Kárpát-medencei Magyar Református Generális Konvent képviselője, Farkas Emőd unitárius főgondnok, Victor Opaschi romániai egyházügyi államtitkár, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke szólalt fel, illetve felolvasták Klaus Johannis (meglehetősen semmitmondó) üdvözletét.
A Vallásszabadság emlékművének avatóünnepségén, a templom kertjében Gyerő Dávid unitárus főjegyző, Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, illetve Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere tartott beszédet. Az ünnepség zárómomentuma a Tordai Történeti Múzeumban kiállított Körösfői-Kriesch Aladár Tordai országgyűlés című festményének megtekintése volt. És elég meglepetten tapasztaltuk, hogy a sókamaraház egykori épületében milyen decens múzeumot rendeztek be, olyat, amit még Kolozsváron is megirigyelhetnének.
Németh Zsolt ünnepi beszédében kijelentette, 1568-ban a három nemzet és a négy vallás politikai küzdelmeiből kialakult az egyensúly, miközben mindenkinek autonómiája volt. „Erdély 450 évvel ezelőtt nagyon az élen járt a világban; egyik forrása, méghozzá a tartalomban és az időrendben kútfője volt Európa máig érvényes gyakorlatának: a vallásszabadság kialakításának” – jelentette ki. Németh Zsolt szerint – utalva a miniszterelnök néhány nappal ezelőtti kijelentésére – ma újra kell tanulni a tolerancia azóta elveszett gyakorlatát, például azt, hogy mindenki ott dönthet a jogairól, ahol gyakorolja azokat.
„A nagy kérdés, a mi kérdésünk, ha befelé tekintünk, hogy fel tudjuk-e ismerni az igazságot, hogy az összekössön bennünket, és erőssé, erősebbé tegyen” – jelentette ki Balog Zoltán, hozzáfűzve: keresztény kulturális ökumenizmusra van szükség katolikusok, ortodoxok és protestánsok között. A templomi ünnepség után avatták fel a Vallásszabadság emlékművét a templom melletti téren.
Beszédében Kövér László bejelentette, hogy eleget tesz az erdélyi felkérésnek, és kezdeményezi az Országgyűlésben az erdélyi országgyűlés vallásbékét kimondó tordai határozata emlékének megörökítését. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy ma az a felismerés biztosíthat térségi stabilitást és szolidaritást, és teremtheti meg az emberek tartós biztonságérzetét, hogy nemcsak „a hit isten ajándéka” – amint azt az erdélyi országgyűlés Tordán kinyilvánította –, hanem az ember teljes önazonossága is az. Ennek a megélését ugyanúgy nem szabad korlátozni, mint a vallás szabad gyakorlását. Úgy vélte, nem szabad megismételni a XX. században elkövetett hibákat: „nemzeti önazonosságunkat és törekvéseinket ne egymás ellenében, ne egymás rovására, ne a nemzeti kizárólagosság jegyében, hanem egymást erősítve, a nemzeti méltányosság szellemében éljük, illetve valósítsuk meg”. Hozzátette: mindebben akkor is hinni kell, ha az elmúlt napokban az erdélyi magyarságot ért példátlanul durva és irracionális politikai támadás mindennek ellentmondani látszik.
Az ünnepség résztvevői egyébként nemcsak a főtéri katolikus templomban követhették az eseményeket, hanem a tordai református, illetve unitárius templomban kivetítőről is nézhették a megemlékezést. Szükség is volt erre, hiszen szerte Erdélyből érkeztek unitárius megemlékezők.
„2018 bonyolult év. Ha 450 évvel ezelőtt lehetséges volt olyan döntést hozni, amely az akkori időkben súlyos konfliktusokhoz vezető alapkérdést oldott meg, joggal tesszük fel a kérdést: a transzszilvanista értékek örököseiként tudunk-e elég ráhatással lenni azokra, akik ma még úgy gondolják, hogy egy közösségnek azt az alapvető szabadságjogát el lehet, el kell vitatni, amely lehetővé teszi számára a nyelvi, kulturális identitással kapcsolatos szabad útválasztást. Az ünnep, a megemlékezés nemcsak a múltról szól, hanem a jelen reményeiről is, tehát a jövőről. Remélem, hogy akkor, amikor a 21. században az identitásunk megőrzését zászlónkra tűzve kérünk jogot arra, hogy szabadon dönthessünk közösségünk jövőjéről, mégsem fogunk lógni, ahogy azt a minap ígérték” – mondta Kelemen Hunor az ünnepségen.
Kató Béla beszédében a tordai határozat bibliai indoklását emelte ki. Elmondta, hogy míg korábban az országgyűlés korábbi törvényekkel vagy a fejedelemség békéjének a megőrzésével indokolta a döntéseit, addig a magyar jogtörténetben példátlanul a Szentírással támasztotta alá határozatát. „Ismerték a törvényeket, de mégsem arra hivatkoztak, mert tudták, hogy van egy örök törvénykönyv. Kinyitották a szívüket a Biblia előtt” – mondta Kató. Szerinte a tordai határozat üzenete az, hogy Istennel lehet igazán maradandót alkotni.
Jakubinyi György érsek beszédében azt jegyezte meg, hogy a tordai határozatot csak a kor viszonyai között tekinthetjük haladónak, mert az csak a három nációnak, és a négy bevett vallásnak biztosított szabadságot. Majd már a jövőbe tekintve azt kívánta az unitárius egyháznak, hogy a küldetését az evangélium alapján teljesítse.
„A ma ünnepelt tordai határozat nemcsak azért jelentős, mert meghaladta korát, hanem mert a gondviselés jelenlétére utal” – mondta ünnepi beszédében Bálint-Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, aki szerint a mai nap akkor válik értékessé, ha kihámozzuk belelő az igazságot, a békére való törekvést, és ma is arra törekszünk.
(Szöveg, fotó: transindex.ro)
