Furcsa lépésre szánta el magát az LMP gazdasági tótumfaktuma, a neves közgaszdász Róna Péter. Olyasmit fogalmaz meg ami egy sokmindent átélt gazdasági szakember részéről- akitől elvárható, hogy ismerje az ország gazadsági mutatóit - a gazadasági oldalról próbálja azt a vészhelyzetet bemutatni, hogy ha a Fideszre szavazunk, akkor lényegében "kilépünk az Európai Unióból"!
Nos, mi ugyan nem vagyunk gazdasági tótumfaktumok, de látva a magyar gazdaságot elemzők véleményét s mindazt amit a jelenlegi magyar kormány bemutatott, azt az un. unortodox gazdasági lépéssorozatot nem tudunk egyetérteni az ATV-ben megszólaltatott közgazdásszal, aki a műsorvezető normálisnak tűnő kérdeseit lesöpörve, szemrebbenés nélkül, mondja, hogy "kiléptetnének az EU-ből, ha a Fideszre szavazunk" ...
Mi csak annyit jegyeznénk meg, hogy az a rengeteg pénz amit a Nyugat nyert azzal, hogy az olcsó munkaerő alkalmazásából kinyert, lemondana...
Nem kell gazdasági szakembernek lenni ahhoz, hogy megértsük a keleteurópai országok csatlakozásával kinyert piacról sem mondana le a Nyugat.
Igy a Neves szakember véleménye nagyon sok sebtől vérzik...
Nekünk tulajdonunkban van egy kis könyv, amit általunk kapott meg a neves szakemberünk és amiből nagyon "ötletet" vett át és ott semmiképpen sem lenne az megírva, hogy a politikai csatározásokba a gazdaságiaknak kellene municiókat adni az ellenfeleknek...
ui. Az "inkriminált" cikk után csatoltunk egy pár cikket, amelyikből egészen más derülhet ki nem az, amit a neves közgazdász állit, hiszen egy erősödő partnert - lévén az éppen az anyaországunk - nem igen tudnának az Únión kivül az EU-s vezetők. HZ
http://www.atv.hu/belfold/20180405-rona- aki-a-fideszre-szavaz-az-eu-bol-valo-kilepesre-szavaz
Nos, mi ugyan nem vagyunk gazdasági tótumfaktumok, de látva a magyar gazdaságot elemzők véleményét s mindazt amit a jelenlegi magyar kormány bemutatott, azt az un. unortodox gazdasági lépéssorozatot nem tudunk egyetérteni az ATV-ben megszólaltatott közgazdásszal, aki a műsorvezető normálisnak tűnő kérdeseit lesöpörve, szemrebbenés nélkül, mondja, hogy "kiléptetnének az EU-ből, ha a Fideszre szavazunk" ...
Mi csak annyit jegyeznénk meg, hogy az a rengeteg pénz amit a Nyugat nyert azzal, hogy az olcsó munkaerő alkalmazásából kinyert, lemondana...
Nem kell gazdasági szakembernek lenni ahhoz, hogy megértsük a keleteurópai országok csatlakozásával kinyert piacról sem mondana le a Nyugat.
Igy a Neves szakember véleménye nagyon sok sebtől vérzik...
Nekünk tulajdonunkban van egy kis könyv, amit általunk kapott meg a neves szakemberünk és amiből nagyon "ötletet" vett át és ott semmiképpen sem lenne az megírva, hogy a politikai csatározásokba a gazdaságiaknak kellene municiókat adni az ellenfeleknek...
ui. Az "inkriminált" cikk után csatoltunk egy pár cikket, amelyikből egészen más derülhet ki nem az, amit a neves közgazdász állit, hiszen egy erősödő partnert - lévén az éppen az anyaországunk - nem igen tudnának az Únión kivül az EU-s vezetők. HZ
http://www.atv.hu/belfold/20180405-rona- aki-a-fideszre-szavaz-az-eu-bol-valo-kilepesre-szavaz
2018-04-05
Az LMP közeli közgazdász szerint sokkal fontosabb egy összedrótozott összefogásnál, hogy a magyar társadalom gyökeresen elutasítsa a mostani rendszert. Véleménye szerint Európának elege van az Orbán-kormány vezette Magyarországból.
Az úgynevezett demokratikus soha nem fogadta el az LMP-t – fogalmazott Róna Péter az ATV Egyenes Beszédben. Elmondta, a zöldpárt szerint nem egy összefogást kell összedrótozni, hanem gyökeresen el kell utasítani az Orbán-rendszert, és új erkölcsi alapra kell helyezni az országot.
A tárgyalásokkal kapcsolatban elmondta: az LMP sokkal következetesebben ajánlott fel konkrét megoldásokat, de ezeket a demokratikus ellenzéki pártok rendre felrúgták. Leszögezte, nem illetékes a dologban, de úgy tudja, hogy jelenleg is folynak tárgyalások a visszalépésekről.
„Ha az Orbán-kormányt ez a nemzet nem utasítja el, Magyarország kipenderül az Unióból” – kongatta a vészharangot a közgazdász. Szerinte, aki a Fideszre szavaz, az az EU-ból való távozásra szavaz.„Európának elege van az Orbán vezette Magyarországból, tele van vele a hócipője” – fogalmazott. A választóknak azt üzente: szavazzanak akire akarnak, csak ne a Fideszre.
atv.hu
A MAGYAR GAZDASÁG STABIL
2018. ÁPRILIS 4. Schindler Tibor
A PRIVATIZÁCIÓ IDEJÉN A KKV-SZEKTOR JÓ RÉSZE ELTŰNT, ÉS HELYÜKBE MULTINACIONÁLIS CÉGEK LÉPTEK
A Magyar Nemzeti Bank és az Európai Unió előrejelzése szerint a magyar gazdaság reálnövekedése 2017-ben meghaladta a 4 százalékos szintet. Hasonló eredmény várható 2018-ra is. Bár ez a teljesítmény belföldi viszonylatban átlagon felüli, hiszen több mint tíz éve nem láttunk ilyen értékeket.
Az euróövezet örömmel venné a 2,5 százalékos növekedési rátát. A kelet-közép-európai régió országai visszatértek arra a konvergenciaútra, amelyet tíz évvel ezelőtt el kellett hagyniuk a globális pénzügyi és gazdasági krízis miatt. Ebben jelentős szerepük volt a fejlesztési célú EU-forrásoknak és a robusztus német konjunktúrának.
A szomszédos Romániának különösen nagy mennyiségű forrás jutott, aminek meg is lett az eredménye. A nyolcszázalékos reálgazdasági növekedés az elmúlt évben már aggodalomra késztetett egyes szakembereket, mondván, hogy ez a tempó nem tartható fenn huzamosabb ideig. A V4-ek országai is átlagon felül teljesítettek. Rá kell világítani az adott körülményekre és a stratégiai lépésekre, amelyek különösen a 2008–2009-es pénzügyi és gazdasági válság után váltak szükségessé.
A körülmények közül továbbra is az ország adósságállománya a fő téma. Nem mintha újra adósságcsapdába kerültünk volna, hanem azért, mert meg kell őrizni azt a pénzügyi stabilitást, amelyet a két utolsó kormányciklusban elértünk. Az MNB elnöke egy 2011-ben megjelent tanulmányában a következőket írta: „Ahhoz, hogy a magyar gazdaság újra talpra álljon, szükséges a makrogazdasági stabilitás megteremtése, aminek elengedhetetlen része az eladósodás csökkenő pályára helyezése. Fontos lépés ez Magyarország versenyképességének javítása érdekében és a megfelelő vállalkozási környezet kialakításában.”
A fenti kijelentést úgy is lehetne értelmezni, hogy a célkitűzés nem annyira azért volt fontos, hogy megint élharcosok legyünk, hanem azért, hogy megmaradjunk. A nemzetközi szervezetek továbbra is nagyon odafigyelnek az ország közgazdasági adataira, miután megvívtuk a szabadságharcot pár évvel ezelőtt a Nemzetközi Valutaalappal. Húszmilliárd euró hitelt törlesztett az ország még az előző kormányciklusban. Az államadósság csökkentésének azonban meglett az ára.
A nem mindenki számára népszerű, 2010-től bevezetett teherviselő válságadók mellett több állami intézmény nem kapta meg azokat a juttatásokat, amelyekre szükség lett volna. A beruházások is vissza lettek fogva, az állam ugyanakkor tehermentesítette az önkormányzatokat az adósságcsapdától, és korlátok közzé fogta a további önkormányzati költségvetést.
Ezekkel az intézkedésekkel viszont sikerült a közgazdasági és pénzügyi helyzetet olyannyira stabilizálni, hogy még a lassan reagáló nemzetközi minősítő intézmények is újra besorolták Magyarországot a befektetésre érdemes kategóriába. Ez a fordulat segítette elő a kedvezőbb államfinanszírozást és a külföldi befektetők érdeklődését. 2014 óta a forint devizaárfolyama stabilizálódott, a dollárral szemben az utóbbi időben megerősödött euróhoz képest is. Mindezek ellenére mindig fontos kérdés marad, hogy mit lehet tenni a további növekedés érdekében a költségvetési hiány emelése nélkül.
A következő feladat a hazai gazdaságpolitika további fő irányának megjelölése és a kivitelezéshez szükséges stratégiai lépések megtétele.
A 2014–2018-as ciklusban kezdődött azoknak a szerkezeti reformoknak a kivitelezése, amelyek hosszabb távú kihatással lesznek a gazdaságra. Ilyen az építő- és feldolgozóipar, a kereskedelem, a gépjármű- és információs technika. Ezek a szektorok serkentik a gazdaság többi részét. Az említett iparágak a hazai terméknek a kétharmadát adják.
Az export 80 százalékát nagyvállalatok, 20 százalékát a kis- és középvállalkozások (kkv) termelik meg. Csehország kiegyensúlyozottabb, Lengyelországban a kkv-vállalatok dominálnak, akárcsak Németországban. A strukturális összehasonlításból egyértelműen kiderül, hogy a rendszerváltás privatizációs hullámában a magyar kkv-szektor jó része eltűnt, és helyükbe multinacionális cégek léptek. Ezzel komoly függőségi viszonyba került a magyar gazdaság. Hosszabb távon megfelelő politikai stratégiával még van lehetőség a függő viszony enyhítésére.
A feladatok ismertek. Az állami elvonások 2010 után reformszándékúak voltak, de ugyancsak hozzájárultak a költségvetési konszolidációhoz. Most jelentős bővítésekre van szükség. Az oktatás már kapott újabb forrásokat, és továbbiak is várhatók. A képzés minősége nem elhanyagolható, de azt is figyelembe kell venni, hogy a végzett fiatalok megfelelő munkahelyhez jussanak. Tehát emellett a gazdaság tartós növekedése is fontos szempont.
Hasonló kihívások előtt állnak mind az állami, mind a privát irányítású intézmények. A kutatásra, innovációra és a digitalizációra még nagyobb forrásokat kell betervezni, hiszen lényegében az ország versenyképességéről van szó. Ugyanakkor a hazai vállalatoknak szerényebb források állnak rendelkezésükre, mint a külföldieknek.
Vita tárgya a bérpolitika is. A válságkezelési ciklusban, 2010–2014 között ez visszafogott volt, de azóta folyamatos reálbéremelésekről beszélhetünk. Ennek ellenére tisztában kell lennünk azzal a ténnyel, hogy óriási kihívások előtt áll az ország a bérfelzárkózásban, hogy vissza lehessen fogni a képzett munkaerő elvándorlását.
A rezsicsökkentés ugyan elég jelentősen mérsékelte a fogyasztók terheit az elmúlt években, de az elvándorlást ezzel nem lehet megállítani. Az említett hosszabb távú kormánycélkitűzések mellett azt is figyelembe kell venni, hogy még mindig a mezőgazdaság és az ipar hozzák az évi termelés jó részét. Nélkülük nincs gazdasági növekedés.
Kétségtelen, az EU-kohéziós forrásai is jelentős mértékben hozzájárultak a növekedéshez az utóbbi években. Felmerül a kérdés, hogy mire számíthat az ország 2020 után, az EU következő költségvetési ciklusában? Nagy-Britannia kilépése az EU-ból 12-14 milliárd euróval kevesebb forrást jelent Brüsszelnek évente.
Ez az összeg nagyjából megfelel annak, amit Lengyelország és Románia kapott 2016-ban. A nettó befizető országoknak, Németországgal az élen jól meg kell gondolniuk, hogy milyen mértékű forráscsökkentést fognak hozni. Miután az új EU-tagállamok, különösen a V4-ek már komoly gazdasági érdekeket képviselnek, leginkább arra lehet számítani, hogy az EU-n belüli szerkezeti reformok fogják lehetővé tenni a források átcsoportosítását a közép-európai régió javára. Itt még a politika is befolyásolhatja a döntést, de remélhetőleg ez nem fog bekövetkezni. A szerző pénzintézeti elemző
ELEMZŐK: TOVÁBB GYORSUL AZ IPARI TERMELÉS
MTI 2018. ÁPRILIS 6. PÉNTEK 16:05
A következő hónapokban tovább gyorsul az ipari termelés az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők szerint, az ipar teljesítménye a második fél évben nőhet látványosabban, éves átlagban 5-8 százalék körüli emelkedést várnak.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett első becslése szerint februárban az ipari termelés 4,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal emelkedett az ipari kibocsátás februárban. A termelés az év első két hónapjában 5,4 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában arra utalt, hogy az új kapacitások folyamatos beindulásával a következő hónapokban gyorsuló ipari termelési trend alakulhat ki, és ezt a legutóbbi üzleti felmérések – így a BMI trendje – is alátámasztják. Idén 8 százalékos növekedést várnak az ING elemzői, a tervezett új kapacitások beindulását is feltételezve.
Az elemző szerint a januárit követő visszaesést elsősorban az erős bázishatás magyarázza, hiszen tavaly februárban minden idők egyik legmagasabb hó/hó növekedését regisztrálta az ipar. A német ipari teljesítmény vártnál jóval gyengébb adata közvetve szintén negatívan érinthette a szektort.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kiemelte: a várakozásoknak megfelelően lassult februárban januárral szemben az ipari termelés növekedési üteme, ami összhangban van a német és a cseh ipar februári lassulásával. Az ipari termelés idei gyorsulását az év során üzembe lépő új feldolgozóipari kapacitások is támogathatják. Az ipar élénkülése a második fél évben lehet látványosabb a tavalyi második félévi gyengébb bázis miatt.
Idén összességében 7 százalék fölé gyorsulhat az ipari termelés növekedése a tavalyi 4,8 százalék után, ami jelentős mértékben hozzájárulhat a GDP-növekedés idei gyorsulásához – írta.
Az ipar erőteljesebb növekedését a munkaerőhiány akadályozhatja, így előtérbe kerülhetnek, egyes területeken elkerülhetetlenek a technológiai és gépesítési beruházások – tette hozzá a Takarékbank elemzője.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is kiemelte, hogy a magyar ipar teljesítménye függ a nemzetközi környezettől, és a februári német ipari adatok gyengére sikerültek. Ez óvatosságra ad okot magyar szempontból, mivel Magyarországnak Németország a legnagyobb kereskedelmi partnere – közölte.
További kockázatot jelentenek az elemző szerint Donald Trump amerikai elnök már bejelentett és tervezett intézkedései, amelyek feszültséget kelthetnek a globális kereskedelemben. Ugyanakkor pozitív hatással lesznek a magyar ipar teljesítményére a következő 1-2 évben kiépülő új – többek között járműipari – gyártókapacitások.
A jelenlegi kilátások alapján 2018-ban a magyar ipar 5 százalék körüli emelkedésre lehet képest – írta.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője közölte: decemberben és januárban is kifejezetten erős volt az ipari teljesítmény a havi indexek szerint, ehhez képest a februári további 0,5 százalékos havi növekedés kedvező. Hozzátette: az ipari kilátások továbbra is pozitívak, magas szinten állnak az üzleti bizalmi indexek, jól alakul a konjunktúra a főbb exportpiacokon, illetve a korábbi évek kapacitásbővítései a szektorban kezdenek beérni.
Az idei évben így gyorsulhat a kibocsátás növekedésének üteme, az év egészében az ipari teljesítmény növekedése meghaladhatja majd az 5 százalékot, a GDP-növekedésnek stabil bázist jelentve – húzta alá.
Negyedmilliárdos fejlesztés a cserdi zöldségtárolónak
2018. 04. 06. MTI
Helyitermék-raktárat, hűtőházat, csomagolót is magába foglaló logisztikai bázist létesít Cserdiben 250 millió forintos európai uniós forrásból az önkormányzat – hangzott el a túlnyomó többségében cigány lakosságú baranyai községben tartott pénteki projektnyitón.
A község egyedülálló terméke, a cigánylecsó zöldség-alapanyagainak tárolásához is használják majd a mintegy 400 négyzetméter alapterületű létesítményt – mondta Bogdán László (független) polgármester.
Ismertetése szerint budapesti éttermeket fognak kiszolgálni zöldségekkel innen, a hűtőház a község 50-60 kilométeres körzetében egyedülálló lesz, és hat embernek ad majd munkát.
Nagy Csaba, a Baranya Megyei Önkormányzat (BMÖ) közgyűlésének fideszes elnöke úgy fogalmazott: könnyű volt megítélni a projekt megvalósításához szükséges pénzt, ugyanis az ötlet jó, a pályázat pedig valóságalapú.
Bogdán László polgármester elmondta: a tervek szerint még ebben az évben elkészül az új logisztikai központ.
A település önkormányzata több mint 1,1 hektár területen termel számtalan paprika- és paradicsomfajtát.
Évente mintegy 130 ezer kilogramm zöldséget termelnek, harminc étteremmel vannak kapcsolatban – fűzte hozzá.
Emelkedtek a devizatartalékok márciusban
https://www.hirado.hu/kultura-eletmod/cikk/2018/04/06/a-kolto-is-csak-ember-es-nemcsak-verslabakon-tud-futni
2018. 04. 06. - forrás: Hunyor Erna Szofia
Márciusban 502 millió euróval nőttek a jegybank devizatartalékai a februári 857,9 millió euró csökkenés után.
Márciusban emelkedtek a devizatartalékok, amelynek mértéke plusz 502 millió euró. A múlt havi emelkedéssel együtt is a tartalékok szintje 310 millió euróval alacsonyabb a tavaly év véginél és 1,340 milliárddal csökkent az egy évvel korábbihoz hasonlítva. A jegybank devizatartalékai februárban 857,9 millió euró csökkentek – derül ki a Magyar Nemzeti Bank honlapján pénteken megjelent adatokból.
Februárban a megmaradt 369,3 millió dollár is lejárt egy eredetileg 1,25 milliárd dolláros ötéves dollárkötvényből, amelynek állománya már 2016 végére 713 millió dollárra csökkent, és a tavaly októberi kötvénycsere ügyletben 344 millió dollárt átváltottak belőle tízéves lejáratú eurókötvényre.
A legközelebbi kötvénylejárat június 11-én lesz, amikor egy tízéves, eredetileg 1,5 milliárd euró értékű 5,75 százalékos kamatozású kötvényből fennálló 1,288 milliárd euró adósság visszafizetése válik esedékessé.
