Kedves Jóska Barátom!
Az alábbi cikkedet olvasva eszembe jutott egy régen lezajlott beszélgetésünk, amikor is elmondtam, hogy az autonómiára létezik egy nagyon jó megoldás éspedig a NUTS2-es Régiószint, amely a EU-s normagyűjteménybe található.
Most, amikor azon felvetésed olvasom, hogy az erdélyi önkormányzatoknak is követni kellene a moldáviai önkormányzatok példáját, megint csak eszembe jutott a NUTS-os megoldásnak a lehetősége. Pontosabban a NUTS2-es Régiószint, amelyet a székelyföldi megyevezetők csinálhatnának meg!
Több cikkben is bemutattam azokat a lehetőségeket amivel a többségeket sem bosszantjuk és a három székelylakta megye lakosságának az akaratát végrehajhatjuk. Aláirásgyűjtést kellene szervezni, ami által a székelylakta megyevezetőknek együttműködési szerződést kötnének és kijelenthetik, azt a szándékukat, hogy megalakitják az új ideiglenes státuszú NUTS-es ideiglenes státuszú Régiót, (aminek a neve lehet Székelyföld). Ez egy fajta gazdasági és fejlesztési strukturájú Régiót eredményezne, amelynek a lehetősége széles a ROZZ-belül is és végül is elsődlegesen megteremtené a gazdasági függetlenségét is, hiszen a két-három megye külső határai alkotnák a régió határait, amelyen belül a területi fejlesztés közös programok segitségével történhetne.
A mostani CENTRUM Régióból való kilépés is adott, ha az új kisebb régió megmaradt statisztikainak és csak a megyehatárok megtartásával alakul ki. A ROZZ Régiószintű kategóriát az EU-s vezetők éppen az utóbbi lehetőségnek tartogatják, hiszen az új ROZZ egy ideiglenes státuszt kap és csak a 2021-2028 periodusban kaphat végleges státuszt.
Nagyon fontos, hogy a megyéknek az új egyesülését a brüsszeli irodába kell bejelenteni a lakossági akaratnak megfelelően. Ezt sajnos kifelejtette a hazai vezetés, amikor is megalakitotta a 7 régiót...
Egy Régió megalakitásához csak a lakosságszámot veszik figyelembe ami a 800.000 és a 3.000.000 közötti lehet és a megyehatárokat nem szabad megváltoztani,mint alacsonyabb NUTS kategória határai.
Mivel továbbra is statisztikai Régióról van szó nem kell sem az Alkotmányt módositani sem pedig más törvényt alkotni, mert a hazai vezetés még 1997-ben elfogadta a NUTS-os területi egységfelosztást!
Ez kötelezi a hazai vezetést arra, hogy a lakossági akarat figyelembe vételével elfogadja és elfogadtassa a többségiekkel, hogy erre voksoltak amikor az EU-ba való belépést 89%-os aránnyal elfogadták.
A NUTS2-es megoldást egyes vezetők nem igen tudják elfogadni, de ez lenne az egyik - mindenki számára - elfogadhatóbb és főleg, hogy európai megoldást tükröz!
Öszinte barátsággal HZoltán.
Makkay József 2018. július 20.,
Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán lapunknak adott interjújában úgy fogalmaz, minden székely családhoz eljuttatott színes kiadványban kellene megértetni az emberekkel az autonómia lényegét. Az autonómiának kevés olyan elkötelezett politikusa van az RMDSZ-ben, mint ő. Szavaira azért is érdemes odafigyelni, mert önkormányzati vezetőként tapasztalatból tudja, mit beszél.
Másrészt, ha a román politikai elit egyetért azzal, hogy Moldova köztársaságbeli önkormányzatok Romániához való csatlakozási szándékukról határozzanak, akkor a székelyföldi településeknek legalább annyi jár, hogy saját határozatban mondják ki: területi autonómiát akarnak Székelyföldön.
Ezt a két fontos észrevételt nem erdélyi magyar ellenzéki politikus állítja, hanem az egyik legfontosabb székely város RMDSZ-es polgármestere, aki kijelentéseivel az autonómiaküzdelem hiányosságaira és ugyanakkor a lényegére tapint rá. Amikor néhány évvel ezelőtt Traian Băsescu akkori román államfő Tusnádfürdőn a sajtó nyilvánossága előtt keveredett párbeszédbe magyar fiatalokkal, és pechünkre rákérdezett, mit értenek Székelyföld autonómiája alatt, a hebegés-habogáson kívül értelmes választ nem kapott.
Persze mindenre van magyarázat. Erre is, hiszen egy magyar fiatal nem biztos, hogy román nyelven azonnal körülírja az autonómia lényegét. Pedig nekem inkább az volt a gyanúm, hogy sokan magyar nyelven sem tudták volna megfogalmazni. És ha ez a helyzet az erdélyi magyarság sorskérdéseivel foglalkozó legnagyobb közéleti táborunkban, elképzelhető, mit tud az autonómiáról az átlag székely ember, aki időnként elvont fogalmakat olvas autonómiastatútumokról. Ez az állapot magyar politikusaink számára nem újdonság, hiszen szavazóik között mozognak, így közelről ismerik a valós helyzetet.
Ha ismerik, vajon miért marad egyedül a tömegek felvilágosítását sürgető székely politikus, aki jogosan hisz abban, hogy amíg az átlagember fejében nem tisztul le az autonómia fogalma, nem lesz tömegtámogatás és egységfront a kiharcolásához sem?
Azt is érdemes lenne megkérdezni Bukarestben tartózkodó politikusainktól, miért nem ütik le a románok részéről feldobott labdát, akik pártállástól függetlenül támogatják a moldvai települések Romániához való csatlakozását.
Vajon mi lenne, ha ennek mintájára erdélyi magyar önkormányzat határozatban kérné csatlakozását Magyarországhoz?
A székely települések ennél jóval kevesebbel, az autonómiával is beérnék. Mindössze erről szóló határozatot kellene minden székely önkormányzatnak elfogadnia.
Vajon miért nem kerül sor rá évek óta?
