Balta János 2018. július 25.,
Helyzetértékelő Faragó Péter parlamenti képviselővel Erdélyi magyarságunk a sovinizmus kereszttüzében.
– Képviselő úr, mi a véleménye a napirenden lévő, ellenünk irányuló támadásokról?
– Az igazsághoz tartozik, hogy az ország százéves centenáriumának a közeledtével, kicsit tartottunk, aggódva gondoltunk az ünnepségsorozat lebonyolításának a módjára. Mert előre nem tudhattuk, hogy az ünneplésben milyen szerepet szánnak az erdélyi magyar közösségnek. A magunk részéről idén megpróbálunk minél többet felmutatni azokból az értékekből, amelyeket az eltelt 100 év folyamán a közösségünk létrehozott. Teljesen logikusnak tekintettük volna, ha a román állam is hasonlót tesz, vagyis az elmúlt évszázadban, amióta Románia a mai formájában létezik, mit is valósított meg? Amikor elmondtuk, hogy sok felmutatnivalójuk nincs, szúrós szemekkel néztek ránk, mocskolódó hangnemben beszéltek rólunk, azt azonban nem gondoltuk volna, hogy az igazságszolgáltatáson keresztül is a magyar közösség ellen lépnek fel. Ez több esetben is megtörtént, példának okáért a kézdivásárhelyi szomorú eset, amikor néhány magyar fiatal teljesen meggondolatlanul, és valljuk be, nem megfelelő módon viselkedett. Az esetben a megdöbbentő az volt, hogy első fokon felmentették őket, ezt látva az állam, az ügyészség képviselői a vádak közé beemelték a terrorizmus vádját is, hogy ezzel megtalálják az alapot arra, hogy 5 év letöltendő börtönbüntetéssel sújthassák a két gyereket. Ez sok szempontból elfogadhatatlan, éppen ezért hangoztatjuk, hogy a román igazságszolgáltatás rendszerében nagyon súlyos gondok vannak. Elfogadhatatlan az, hogy valakit első fokon felmentenek, majd az állam képviselői olyan új vádat keresnek, amelyek következtében másodfokon 5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélik el a magyar közösség tagjait.
– Tudtommal a védelem bizonyítékait figyelembe sem vették…
– Nem követtem, de akik megtették, azoktól úgy hallottam: igen csúnya per volt. Olyan, ahol a védekezés lehetősége ingatag lábakon állt, ami a romániai igazságszolgáltatási rendszer másik nagy gondját tükrözi: a bíróság előtt nem egyenlő feltételek között áll a vádló és a védekező, az ügyész és az ügyvéd. A védelem képviselői nincsenek megfelelően tájékoztatva a vád információiról. Nagyon sok esetben nem is férnek hozzá azokhoz a bizonyítékokhoz, amelyek alapján a bíróság ítéletet hoz. Elfogadhatatlan, hogy a vád és a bíróság olyan információk birtokában van, amelyeket nem bocsát a védelem rendelkezésére. Ez így egyáltalán nem nevezhető jogállamiságnak, és a nyugati világban – ahova törekszünk – ilyen egyáltalán nincs, nem is létezhetne. A Marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium feloszlatása a másik tipikus példája annak, hogy a közösségünk ellen támadásokat intéz az állam. Az egyház létrehozta iskolát megszüntetni és ott a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) nyomozását elrendelni egy másik abszurduma ennek az országnak. Nem állítom, hogy az iskolaalapítás körüli tanácsi határozattal nem voltak gondok. Lehetséges, hogy valakik a marosvásárhelyi önkormányzatban megvezették az ügyet, ahol jogi úton lehetne rendet tenni, de a tény, hogy az iskolaalapítás körül a Korrupcióellenes Ügyészség nyomozzon és meghurcoljon iskolaigazgatót, szülőket és az egyház képviselőit, az teljességgel abszurdum, elfogadhatatlan.
– Mi a jelenlegi helyzet a jelzett iskolával?
– Egyelőre úgy néz ki, hogy az ügy megoldódik, és ősztől a gyermekek folytathatják a tanulmányaikat, de egy évfolyam kiesett, illetve a városban kialakult egy évek óta tartó bizalmatlansági légkör.
– Mi lesz, ha a megfélemlített szülők nem íratják az iskolába a gyermekeiket?
– Bízom benne, hogy az iskola újraalapítása minden próbát kiálló jogi alapon történik.
– Az hallatszik, hogy a székelyföldi románok Klaus Iohannis államfőtől kértek meghallgatást, hogy ne hirdesse ki a módosított közigazgatási törvényt. Erről mi a véleménye?
– A módosított közigazgatási törvényt az Alkotmánybíróságon támadták meg, noha az, véleményem szerint, jobb közigazgatási keretet biztosít az eddiginél Romániában. Az megtart minden eddigi jogot, amit az elmúlt 27 évben megszereztünk, illetve azokat ki is bővíti, hiszen ezentúl azokban a közigazgatási egységekben, ahol 20% a közösség számaránya, ott nemcsak a helységnévtáblákat, hanem az utcanév- és a térjelző táblákat is kötelező lesz az illető kisebbség anyanyelvén is kiírni. Az elmúlt években ez értelmezés kérdése volt, hiszen kerültek közigazgatási egységek, ahol ez lehetséges volt, másokban azonban a prefektúra megtámadta a határozatokat, ezért bírósági döntések mondták ki a kétnyelvűség lehetetlen voltát. Az új törvény egyértelművé teszi nemcsak a helységnévtáblák, hanem az utcák és a közterek tábláinak is a kétnyelvűségét. Sajnálatos, hogy a volt államfő, Traian Băsescu pártja az egészből csak a magyar közösség jogainak a bővülését látta, ezért erre hegyezték ki az Alkotmánybíróságon történt megtámadását. Kicsit szomorú, hogy a PNL-ben is találtak 3 parlamenti képviselőt, akik aláírtak és megtámadhatták. Egyébként nem lett volna meg nekik a szükséges aláírási szám. Ez is azt bizonyítja, hogy a PNL országos szervezetével évek óta meglévő nézeteltéréseink nem oldódtak meg.
– Az országos nézeteltérések befolyásolhatják-e az Arad megyei együttműködést?
– Hála Istennek, az Arad megyei együttműködés hosszú ideje viszonylag jól működik. A PNL-vel vagy az elődjével, a PNDL-vel mindig jó volt. Soha nem éreztük, hogy a vezetőik vagy a politikusaik a közösségünket támadták volna, sőt Gheorghe Falcă polgármester úrnak minden tisztelet és köszönet kijár, hiszen magyar ügyekben mindig demokratikusan, européer módon nyilatkozott meg. Több alkalommal országos ügyekben is a párt védelmébe vette a közösségünket. Ez valószínűleg az évek óta folyó gyümölcsöző együttműködésnek is köszönhető, hiszen nem csupán Arad, hanem a megye önkormányzatában is együttműködünk. Ennek a jóvoltából támogatni tudjuk a magyar közösségeket aradi, de megyei szinten is.
– Véleménye szerint az államfő visszaküldheti-e a parlamentnek a módosított közigazgatási törvényt?
– Az egyelőre az Alkotmánybíróságon meg van támadva, tehát egy döntés születni fog. Bízunk benne, hogy az alkotmánynak a törvény teljesen megfelel. Hogy utána az államfő kihirdeti-e vagy talán még ő is megtámadja, esetleg visszaküldi a parlamentnek, ebben a kérdésben nem bocsátkoznék jóslatokba. Mindenképp bízom benne, hogy az rendben van és kihirdetésre kerül. Célunk volt, hogy a 20%-os nyelvhasználati küszöböt esetleg lejjebb vigyük 10-15%-ra. Ugyanakkor terveztük egy alternatív küszöb bevezetését is, ami a dél-erdélyi nagyvárosokban jelentett volna komoly előnyt. Sajnos, a mostani ingatag politikai légkörben, ahol az ellenzéki pártok minden irányú törekvésünket azonnal, sovén támadással reagálják le, még várnunk kell, de nem mondunk le róluk.
– Gondolkozott-e a közösségünket vehemensen támadóknak a logikáján?
– A politikai népszerűségszerzésnek az egyik legegyszerűbb, legkönnyebb módja a sovinizmus, a nacionalizmus, ami egy bizonyos rétegre hatással lehet. Azok a politikusok, akik erre az útra lépnek, a népszerűségszerzés legkönnyebb módját választják, hiszen nincs benne következetesség, számon kérhetőség, a mocskolódó egyént egykönnyen nem tudják elővenni miatta. Pillanatnyi népszerűséget szerezhet az, aki a választói előtt minél nagyobb románnak próbálja magát beállítani. Véleményem szerint ez súlyos hiba, hiszen csak pillanatnyi népszerűséget hozhat, de amíg van rá kereslet, addig kínálat is kerül bőven, ezért nem tehetünk mást: türelemmel, de egyenes derékkal várjuk ki a végét…
– A leírt körülmények között milyen védelemre számíthat a romániai magyarság?
– Számunkra méltánytalan lenne a „kesztyű felvétele”, vagyis a mocskolódásra, az uszításra hasonlóval válaszolni. Az RMDSZ csúcsvezetése azonban az EP-képviselőink, illetve az anyaországi és a nyugati kapcsolataink révén nemcsak az Európai Parlament, hanem az egész világ elé tárja a valós helyzetünket. A közmédiában elharapódzott gyűlöletkeltéstől nem szabad megijednünk, hanem fogjuk szorosabbra a kapcsolatainkat, jobban vigyázzunk egymásra, mint bármikor!
– Köszönöm szépen az értékelőt és a biztatást!
– Én köszönöm a lehetőséget!
