Ambrus István 2018. július 18.
Bár a helybéliek bosszúsága ellenére a székelyföldi medvelesek egyre népszerűbbek, külföldről továbbra sem sokan érkeznek, és a fiatalokat sem nagyon van mivel megszólítani. A repülőutakat és egyéb turisztikai szolgáltatásokat kínáló momondo.ro keresőmotor összesítése szerint az európai felhasználók 52%-a tengerparti nyaralást tervez idén, a romániai turisták 65%-a pedig Dél-Európa valamelyik városába kirándul, ahol legkevesebb egy hetet tervez eltölteni. A romániaiak legkedveltebb utazási célpontjai Barcelona, Lisszabon és Palma de Mallorca, de Olaszország városai is népszerű desztinációk, ahová Romániából kedvező áron lehet repülőjegyet vásárolni. A romániai utazási irodák kínálatai közt legnépszerűbbek a görög és törökországi üdülések, a legtöbb vásárló pedig kényelmi vagy biztonsági okokból választ ilyen szolgáltatásokat. Nemcsak a külföldi célországok népszerűek, hosszú hétvégék vagy szabadságolás alkalmával sok magyarországi illetve belföldi turista látogatja a székelyföldi megyéket is. A faluturizmus mellett a gyógykezeléseket szolgáltató egészségügyi központokat is sokan felkeresik, de a fiatalabb korosztály számára továbbra sem kedvelt úti cél Kovászna és Hargita megye. A székelyföldi megyékbe is belföldről érkezik a legtöbb turista A székelyföldi panziósok és más vendéglátóipari egységek a múlt év során a 2016-os évhez képest nagyobb bevételt könyveltek el, mindemellett a Kovászna és Hargita megyét elsősorban az idősebb belföldi korosztály, valamint a magyarországi turisták látogatják. A szakemberek szerint ezekben a megyékben úgy lehetne a leghatékonyabban fejleszteni a turizmust, ha a jelenlegi látványosságok és programkínálat mellett fiataloknak szóló szabadidős tevékenységeket szerveznének. Szabó Károly, a Hargita Közösségi Fejlesztési társulás igazgatója elmondta, Hargita megyében Parajd a turisták által leginkább kedvelt célpont, de a csíksomlyói zarándokhely és az ehhez vezető Mária út is a kedvelt úti célok közt szerepel. Szabó szerint a székelyföldi turizmus továbbfejlesztését elsősorban a már nagyrészt külföldön is népszerű turisztikai desztinációk továbbfejlesztésében látják, ezért az elmúlt években törekedtek arra, hogy a Mária zarándokutat is megfelelően kiépítsék. A vallási turizmus mellet a természeti látványosságok is népszerűek, amelyeket elsősorban belföldi turisták látogatnak. Ezek a helyek Gyergyószentmiklós és az azt övező Gyilkos-tó környéke, amelyet az utóbbi időben Erdély "kalandfővárosaként" népszerűsítenek. Szabó Károly hozzátette, ezeket a turisztikai látványosságokat elsősorban Magyarországon népszerűsítik, ugyanakkor a Hargita megyei turisztikai szakemberek tapasztalatai azt mutatják, hogy a népszerűsítés terén érdemesebb a belföldi turizmusra összpontosítani. „Hargita megyében 4 olyan látványosság van, amelyet minden turista kipipál a listáján: Parajd, Csíksomlyó, Gyilkos-tó és a Szent Anna-tó”- mondta a fejlesztési társulás igazgatója, aki hozzátette, hogy a helybéliek bosszúsága ellenére a székelyföldi medvék egyre népszerűbbek, ezért a Hargita megyei medveleseket is sokan látogatják. Jánó Szabolcs, a Kovászna megyei Turizmusért Egyesület ügyvezető igazgatója elmondta, a térségben a legnépszerűbb látványosságnak a kúriák számítanak. Ezek múzeumként vagy vendéglátóipari egységként látogathatók, ugyanakkor a borvízforrások és az ezekkel végezhető gyógykezelések is egyre népszerűbbek, elsősorban az idősebb korosztály körében. Jánó hozzátette, helyi sajátosságokat kihasználva a turizmus fellendítését hosszú távon a fiataloknak szóló szabadidős tevékenységek szervezésében látja. Bántó Norbert, a Bihar megyei Turisztikai Desztináció Menedzsment Igazgatója a Transindexnek elmondta, ahhoz, hogy több külföldi turista érkezzen Romániába, elsősorban az ország külföldi népszerűsítésére kéne nagyobb hangsúlyt fektetni. A tapasztalat azt mutatja, hogy a nyugati országokban, de sok esetben még Magyarországon is, még mindig élnek a Romániával kapcsolatos sztereotípiák, az ide utazók közül legtöbben még mindig a közbiztonság és az utak állapota miatt aggódnak. A másik probléma, hogy a legtöbb megyében nincsenek olyan utazási irodák, amelyek a külföldiek romániai beutaztatásával foglalkoznak. Másrészt Romániában nincsenek a külföldiek számára szervezett üdülési csomagok, a turizmusban érdekeltek az ország és a megyék külföldi népszerűsítése során a helyi látványosságokra fektetik a hangsúlyt, ezen keresztül pedig az egyénileg szervezett kirándulásokat helyezik előtérbe. Bántó hozzátette, a Nagyváradon és a Bihar megyében működő utazási irodák 98%-a „outgoing”-al, azaz a romániai turisták külföldi utaztatásával foglalkozik. Bihar megyében a legnépszerűbb turisztikai célpont Nagyvárad történelmi belvárosa, valamint a nagyváradi akvapark, amely az országban második legnagyobb és legmodernebb ilyen létesítmény, de Félixfürdő is népszerű a vendégek körében, amelyet évente 200 ezer turista látogat. Az ökoturizmusnak is fontos szerepe van, amely egyrészt a megyében lévő barlangok miatt népszerű. Ezek közül leglátogatottabb a Királyerdő hegységben lévő Szelek Barlangja, melyet a kezdő, haladó és a profi barlangászok is látogathatnak, de mindemellett egyre több turista választja a vadkempingezést. A Bihar megyébe érkező turisták 83%-a belföldről, 17%-a pedig külföldről érkezik. A külföldiek közül legtöbben Magyarországról, Lengyelországból, Szlovákiából, Csehországból, Németországból és Ausztriából utaznak idek. Bántó Norbert elmondta, a kedvező áron elérhető belföldi légi járatok miatt egyre több vendég érkezik Kolozs és Temes megyéből, valamint Bukarestből. Az uniós normák is segítenék a turizmus fejlődését, de Romániában még nem ratifikálták ezeket Annak ellenére, hogy a legtöbb belföldi turisztikai iroda külföldre szóló üdülési csomagokat értékesít, még mindig nem fogadta el a román parlament a turisztikai törvény módosítását, amelyen keresztül az Európai Parlament és Tanács irányelvét kellett volna a román jogrendbe emelnie. A tervezet múlt évben került a román parlament elé, amely egyrészt több felelősséget hárít az utazási irodákra, ugyanakkor biztonságosabbá teszi a külföldi utazást a turisták számára. A törvénytervezetnek július 1-én kellett volna hatályba lépnie, de ezt még nem szavazták meg a román döntéshozók. A 2302/2015-ös európai irányelv átláthatóbbá és egyértelműbbé teszi azoknak a szolgáltatásokat igénybe vevők jogait, akik utazási irodánál terveznek belföldi vagy külföldi üdülést. Ez a törvénykezés konkrétan meghatározza az utazási irodák kötelességeit és a külföldre utazó turisták jogait. Ezek közt szerepel, hogy a megvásárolt utazási csomaggal kapcsolatosan a szolgáltatóknak széleskörű írásos tájékoztatást kell biztosítaniuk a klienseknek, amelyben szerepelnek a vásárlót megillető jogok, valamint minden olyan információ amely az utazásra vonatkozó járulékos költségeket is tartalmazza. Az új irányelv szerint az utazási irodákat terheli a felelősség olyan esetben is, ha az általuk szervezett üdülés során előre nem látott bonyodalmak történnek, amelyek plusz kiadással járnak, valamint konkrétabban szabályozza a vásárlok lehetőségeit az előre befizetett utazás érvénytelenítése esetére. A Romániában is érvénybe lépő irányelv szerint a vásárlót nem terhelheti semmilyen plusz költség abban az esetben, ha az célországban romlik a közbiztonság helyzete, természeti katasztrófák történnek, vagy háborús konfliktus tör ki és ezért visszamondja a megvásárolt üdülési csomagot. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha az előre befizetett nyaralás költségei valamilyen okból kifolyólag meghaladják az utazási iroda által meghatározott összeg 8%-át. Abban az esetben, ha az előre meghatározott időpontban az egyéni vagy csoportos szervezett kirándulások során az utasok valamilyen okból kifolyólag nem tudják elhagyni a célországot, az utazási irodának meg kell téríteniük három napra vonatkozóan a szállás költségeit és a hazautaztatást
