Sajnálatos, hogy értelmes emberek is átveszik a buta városvezetők gyakorlatát. Az alábbi cikket olvasva észre lehet venni, hogy az 500 % -os adóemelés után sem lesz elég pénz a tatarozásra a tulajdonosoknak, de másképpen a 422-es törvény, amelyet műemlék kategóriába sorolt épületek védelme - igy a tatarozást is - a polgármesteri hivatal, a megyei főispán és a művelődési minisztérium vezetőinek lenne a dolga.
A 422-es műemlékek védelmére megalkotott törvény cikkelyei alapján a polgármesteri hivatalok és a műemlékházak tulajdonosai csinálhatnak egy közös egyesületet amelynek a tevékenységei között szerpelhet a tatarozás is, de erről sem a polgármesterek sem pedig az ispánok nem akarják tudomásul venni.
Több esetben is felmerült a polgármesteri kihallgatásoknál, hogy nincs elég pénz a tatarozásra, pedig ugyancsak a 422-es törvény irja elő, hogy ha a műemlék mellett kereskedlmi tevékenység folyik annak a bevételéből a polgármesteri hivatal ezeknek 10 - 15 %-ot kell a karbantartási költségekre elkülöníteni!!! Amikor megemlitették a panaszkodók akkor egyszerűen letagadták, pedig ha olvasták volna a szóbanforgó törvény 47-49-es cikklyeit akkor erről ott is olvashattak volna.
Egy városmenedzsernek ezt is kellene ismernie, hiszen ezek az Ő munkáját is könnyitené. Kolozsváron is felmerültek az ilyen kérdések, de sem Boc sem pedig az azóta lemondatott alpolgármester sem vette annyi fáradságot, hogy a kérdéses azaz veszélyes épületek tulajdonosait felvegyék a már megalakult városvédő egyesületbe... Horváth Z.
2018-07-20
Hétfőtől kezdve fogja postázni a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal a tatarozási felszólításokat azoknak a tulajdonosoknak, akik omlásveszélyes homlokzatú épületben laknak, tudtuk meg Maskulik Csaba városmenedzsertől.
A szatmárnémeti városmenedzser elmondta, hogy tavaly átfogó felmérést végeztek a történelmi városközpontban, és lajstromba vették azokat az épületeket, amelyek állapotuk miatt veszélyt jelentenek a közterületekre. Hat hónapos türelmi idő szerepel az épületjavítási felszólításokban, illetve köztudott, hogy 500 százalékos adótöbblettel kell számolniuk az elhanyagolt épületek tulajdonosainak.
Tavaly elege lett a szatmárnémeti városvezetésnek abból, hogy mindig csak a baj megtörténte után, rövid időre megoldást jelentő mentesítési munkálatokat végeztessen az ipari alpinistákkal az elhanyagolt homlokzatú városközponti épületeken, hatékonyabb eszközökhöz nyúlt idén. Több adót kell fizetniük azoknak a tulajdonosoknak, akik olyan szatmárnémeti épületeket birtokolnak, amelyek felkerültek a nagyfokú veszélyeztetést jelentő épületek listájára. Ötszáz százalékos ez az adótöbblet, amit az épület adóértéke alapján vetnek ki.
Amikor összegezték, mely épületekre fér rá leginkább a helyreállítás, nem csak egyszerű lista készült az épületekről és azok aktuális állapotáról, hanem különböző egyéb begyűjtött adatok alapján egy algoritmus is, amelyik azt hivatott megmutatni, melyik épület felújítása a legszükségesebb, és melyik tatarozására van a legnagyobb esély. Ilyen adatok például a felújítás érdekében az önkormányzattal való együttműködésre való hajlandóság, mennyire jól vagy rosszul szituáltak a lakók, van-e anyagi tartalékuk, mennyire koros az épület, illetve hogy műemlékvédelmi szempontból mennyire értékes.
Nem is a nyilvántartás elkészítése volt a legnehezebb dolog, nyilatkozta szerkesztőségünknek a városmenedzser, Maskulik Csaba szerint sokkalta nehezebb volt nyomára bukkanni a tulajdonosoknak. Végül ez az adóhivatali nyilvántartás igénybe vételével sikerült, és most derült ki, mennyire nehéz az ügymenet, hogy ezekben az épületekben alig vannak lakótársulások; volt olyan cím, amelyikre 84 személy nevére kell majd felszólítás érkezzen, ennyien fizetnek adót az egyik városközponti társasházban.
Princz Csaba
