Bort búzát, békeséget!
Minden kedves olvasónknak Boldog Új Esztendőt, kivánunk 2019-ben
2018. december 31., hétfő
Hegedüs Csilla: a 2019-es EP-választás az erdélyi magyar közösség fejlődéséről szól
2018. december 29., közlemény
„A jövő évi európai parlamenti választáson dől el: tudunk-e jobb életkörülményeket teremteni itthon, a szülőföldünkön, megmaradnak-e, és növekednek-e a támogatások” – hívta fel a figyelmet Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke csütörtökön Csíkszeredában.
A Csíki Területi RMDSZ rendezvényén részt vevő politikus hangsúlyozta: „Önkormányzataink kiváló munkát végeztek: út, híd, csatornahálózat épült, gyermekeink sok településen felújított iskolákba járnak, azonban ez nem állhat meg, mert mi jól akarunk élni, jövőt akarunk építeni Erdélyben”.
Fotó: Serar Szabolcs
A politikus szerint az erdélyi magyar emberek érdekeinek képviseletében fontos szerepet játszik az, hogy segítséget kapjanak munkájukban az önkormányzatok.
Hozzátette: tény, hogy az EU jelentősen támogatta az önkormányzatokat, megvalósultak olyan fejlesztések, beruházások, amelyek a román állam pénzéből száz év alatt sem történhettek volna meg. „Kiemelt feladatomnak tartom, hogy folyamatosan az önkormányzatok rendelkezésére álljak, tegyek meg mindent azért, hogy munkájukat hatékonyabbá tegyük, és az Unión keresztül még több anyagi támogatás jusson el a helyi közösségekhez.
Vállalom, hogy elhozom Erdélybe azokat a szakembereket, akik pontos információval tudnak szolgálni a kiírásokról, a megvalósítás módjáról. De ezek a találkozások arra is lehetőséget nyújtanak, hogy bemutassuk értékeinket: azt, hogy ma is értékteremtő, fejlődő közössége vagyunk az Európai Uniónak” – nyomatékosított. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete támogatja Hegedüs Csilla jelöltségét a 2019-es európai parlamenti választásokon. „Megtiszteltetés számomra az, hogy megbíznak bennem, és az önök érdekeit, de a problémáikat, gondjainkat is képviselhetem majd az Európai Parlamentben. Ahogyan eddig is, az európai parlamentben is azért fogok dolgozni, hogy Erdély fejlődjön, és hogy jobb életkörülményeket teremtsünk itthon, a szülőföldünkön” – fejtette ki a politikus
Oroszország határkerítést épített a Krím-félszigeten
Hatvan kilométer hosszú határkerítést épített Oroszország az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten az ukrán határ mentén.
A Perekop-szoros térségében létesített akadály elkészültét a határvédelemért is felelős orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) jelentette be a nap folyamán. Az Interfax orosz hírügynökség szerint az építési munkálatok 2015-ben indultak. A határkerítés mentén több száz, rejtett, illetve szemmel látható megfigyelési eszközt, a többi között térfigyelő- és hőkamerákat, illetve az FSZB szerint vibrációkat nyomon követő szenzorokat is telepítettek.
A krím félszigeti parlament egyik szóvivője a határakadály létesítésével összefüggésben elmondta: az intézkedésre azért volt szükség, hogy megvédhessék a helyi lakosságot a kijevi kormánytól, amelytől – mint fogalmazott – bármi kitelik. Hozzátette: a félsziget északi részén húzódó határkerítés jelentősen növeli a biztonság szintjét.
Oroszország és Ukrajna viszonya 2014-ben romlott meg, amikor Oroszország elcsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet, és Ukrajna keleti részén támogatást nyújtott a Donyec-medencei szakadár erőknek.
Moszkva a kelet-ukrajnai történésekkel kapcsolatban azt hangoztatja, hogy ukrajnai belső konfliktusról van szó, amelynek nem részese, illetve a Krím a helyi lakosság “akaratnyilvánítása” nyomán “egyesült újra” Oroszországgal. Kijev visszautasítja ezt, s 2015 januárjában “agresszor országnak” bélyegezte Oroszországot.
A nap folyamán Martin Sajdik, az EBESZ különmegbízottja és Ertugrul Apakan, a szervezet ukrajnai megfigyelői missziójának vezetője megerősítette, hogy december 29-én újabb tűzszünet lép életbe a Donyec-medencében az újévi ünnepek idejére. A csaknem öt éve tartó Donyec-medencei fegyveres konfliktus során már sokadszor léptettek életbe fegyvernyugvást a térségben, de eddig egy sem bizonyult tartósnak. Utoljára az iskolai tanév kezdetére való tekintettel augusztus végén hirdettek tűzszünetet.
[Forrás: alfahir.hu]
Körözik azt a marosvásárhelyi férfit, aki átverte Tăriceanut
2018. december 31.
Általános körözést rendelt el a rendőrség egy marosvásárhelyi férfi ellen, aki becsapta Călin Popescu Tăriceanut, az ALDE és a szenátus elnökét, számolt be a hírről a Marosvásárhelyi Rádió. A rádió szerint a férfit karácsony előtt egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság, mert 14 500 eurót fogadott el a politikustól egy Mercedes típusú személygépkocsi ellenértékeként. Később azonban kiderült, hogy az autó, amelyről fényképeket küldött, nem az ő tulajdona, a pénz átvétele után pedig eltűnt. A férfi, aki sajtóértesülések szerint Németországban tartózkodik, az autó ára mellett 6000 eurós kamatot is kell majd fizessen Tăriceanunak. A Pro Tv úgy tudja, hogy a rendőrség a napokban kiadja ellene a nemzetközi elfogatóparancsot. (Marosvásárhelyi Rádió)
2018. december 30., vasárnap
Nyugati Szövetség: út a pénzügyi autonómia felé
Sajnálom, hogy meg kell kérdőjeleznem a cikkíró - a Jóska barátom - jóhiszeműségét hiszen már több alkalommal is elmagyaráztam neki, hogy létezik más megoldás is az autonómia eléréséhez, mint az, amit a néppárti, a szövetségi vagy az SZNT vezetői akarnak elérni, de továbbra is elhallgatja. A cikkírónak elmagyaráztam azt a módot ahogyan lehet az autonómiát lépésről lépésre megteremteni a NUTS2-es régiószintű megoldással.
Furcsa az is ahogyan a megkérdezettek is megkerülik magát a megoldást, hiszen egyesek kivárnának, mások, meg a nemzetközi helyzettől remélnek megoldást.
Megemlithetjük, hogy a városok szövetsége nem tudna EU-s pénzekre pályázni. Ezért egy NUTS2-es hazai elnevezéssel ROZZ ideiglenes fejlesztési régiót kell nekik kialakitaniuk, azokből a megyékből, amelyeknek a megyeközpontjait vezetik azaz Kolozs, Bihar, Arad és Temesről lenne szó. Ez már megfelelne a NUTS norma előirásának és ez esetben már adott a pályázási lehetőség. Erre hivta fel a figyelmet Corina Cretu is, igaz Ő nem adott megoldást is...
Az Északi Szövetség már problémásabb, mert NUTS2-es fejlesztési régiót csak megyékből lehet kialakitani, mivel ezek alkotják az alacsonyabb NUTS3-as szintet és nem lehet a megyehatárokat megtörni. A megye az EU-s normáknál alapegység!
Ezekről hallgat a politkum egy része...
Ezzel szembe a dr. Szili Katalin igazolta, hogy a régiós megoldás (azaz a NUTS2-es szint) komoly kiinduló pont lehet az autonómia felé! Még akkor is, ha az a nevében magával hozza a statisztikai elnevezést is - tesszük hozzá, mi.
A kistérségi NUTS4-es szint azért sem elegendő, mert az csak alacsonyabb szintű pályázatokat fogad el.
A temesvári polgármester, amikor az alapitó okiratra hivatkozik, amely a gyulafehérvári Nyilatkozatnak megfelelne, lényegében téved mert az EU-s megoldás jobb, mert nem csak a polgárok szabad társuláshoz való jogát, hanem a fejlesztési alapokhoz való pályázást is biztositja.
Még egy megjegyzést teszek éspedig, ha már pártvezetőket kérdezz meg, miért hagyta ki a polgáriak új elnökét? Ez is hozzájárul ahhoz a kételyemhez, hogy a cikkíró csak "hazabeszél" HZ
Furcsa az is ahogyan a megkérdezettek is megkerülik magát a megoldást, hiszen egyesek kivárnának, mások, meg a nemzetközi helyzettől remélnek megoldást.
Megemlithetjük, hogy a városok szövetsége nem tudna EU-s pénzekre pályázni. Ezért egy NUTS2-es hazai elnevezéssel ROZZ ideiglenes fejlesztési régiót kell nekik kialakitaniuk, azokből a megyékből, amelyeknek a megyeközpontjait vezetik azaz Kolozs, Bihar, Arad és Temesről lenne szó. Ez már megfelelne a NUTS norma előirásának és ez esetben már adott a pályázási lehetőség. Erre hivta fel a figyelmet Corina Cretu is, igaz Ő nem adott megoldást is...
Az Északi Szövetség már problémásabb, mert NUTS2-es fejlesztési régiót csak megyékből lehet kialakitani, mivel ezek alkotják az alacsonyabb NUTS3-as szintet és nem lehet a megyehatárokat megtörni. A megye az EU-s normáknál alapegység!
Ezekről hallgat a politkum egy része...
Ezzel szembe a dr. Szili Katalin igazolta, hogy a régiós megoldás (azaz a NUTS2-es szint) komoly kiinduló pont lehet az autonómia felé! Még akkor is, ha az a nevében magával hozza a statisztikai elnevezést is - tesszük hozzá, mi.
A kistérségi NUTS4-es szint azért sem elegendő, mert az csak alacsonyabb szintű pályázatokat fogad el.
A temesvári polgármester, amikor az alapitó okiratra hivatkozik, amely a gyulafehérvári Nyilatkozatnak megfelelne, lényegében téved mert az EU-s megoldás jobb, mert nem csak a polgárok szabad társuláshoz való jogát, hanem a fejlesztési alapokhoz való pályázást is biztositja.
Még egy megjegyzést teszek éspedig, ha már pártvezetőket kérdezz meg, miért hagyta ki a polgáriak új elnökét? Ez is hozzájárul ahhoz a kételyemhez, hogy a cikkíró csak "hazabeszél" HZ
Makkay József 2018. december 18.,
Kolozsvár, Nagyvárad, Arad és Temesvár polgármesterei látták el kézjegyükkel a négy város szoros együttműködéséről szóló szerződést. A temesvári esemény óriási sajtóvisszhangot keltett: miközben Bukarestben az ország egységét féltik, az erdélyi polgármesterek számára ragadós a példa. RMDSZ-es és néppárti politikust kérdeztünk az eseményről. Útelágazás: egyre több erdélyi polgármester hiszi azt, hogy az ő útjai nem Bukarest fele vezetnek
Nyugati Szövetség elnevezéssel kötött együttműködési megállapodást múlt szombaton. A hetekkel korábban bejelentett kezdeményezés aláírói – Emil Boc kolozsvári, Ilie Bolojan nagyváradi, Gheorghe Falcă aradi és Nicolae Robu temesvári polgármester, mindannyian a Nemzeti Liberális Párt (PNL) tagjai – a bánsági nagyvárosban bejelentették, hogy az alapító okirat a városok közötti szoros együttműködést célozza. Közös nagyberuházásokat terveznek: a négy várost összekötő gyorsvasúthálózatban, régióközi és régión belüli tömegközlekedési hálózatban és egy-egy regionális kórház felépítésében gondolkodnak.
Nyugati Szövetség elnevezéssel kötött együttműködési megállapodást múlt szombaton. A hetekkel korábban bejelentett kezdeményezés aláírói – Emil Boc kolozsvári, Ilie Bolojan nagyváradi, Gheorghe Falcă aradi és Nicolae Robu temesvári polgármester, mindannyian a Nemzeti Liberális Párt (PNL) tagjai – a bánsági nagyvárosban bejelentették, hogy az alapító okirat a városok közötti szoros együttműködést célozza. Közös nagyberuházásokat terveznek: a négy várost összekötő gyorsvasúthálózatban, régióközi és régión belüli tömegközlekedési hálózatban és egy-egy regionális kórház felépítésében gondolkodnak.
Az uniós és saját forrásokra alapozó terveket lehetővé tevő társulási szerződéssel kapcsolatban a polgármesterek siettek eloszlatni a szeparatizmus vádját. Emil Boc szerint szó sincs semmiféle területi szeparatizmusról, azonban egyértelművé tette: egyetlen ország sem tud gazdaggá válni, ha nincsenek tehetős nagyvárosai. Kolozsvár polgármestere kiemelte, mindannyian elégedetlenek a Bukarest-központú politizálással. Úgy fogalmazott, a központosításon alapuló kormányzati módszert az Európai Unióban működő mintegy háromszáz régió példája alapján lehetne ellensúlyozni, „e fejlesztési motorokat kell itthon beindítani”. Temesvár polgármestere szerint a most elfogadott alapító okirat a száz évvel ezelőtti Gyulafehérvári Nyilatkozaton alapszik, és a közösségek szabad társuláshoz való jogát tekinti kiinduló alapnak. A partiumi, a közép-erdélyi és a bánsági példa ragadós. A héten hasonló kezdeményezésről beszélt Mihai Chirică, Jászvásár polgármestere, illetve Cătălin Cherecheş, Nagybánya városvezetője. Cherecheş már kész tényként kezelte: a Nyugati Szövetség mintájára Észak-Erdélyi Szövetséget hoznak létre Nagybánya, Szatmárnémeti, Zilah, Nagykároly, Máramarossziget és Szinérváralja részvételével. Nagybánya polgármestere újságíróknak azt is elmondta, hogy gyorsforgalmi utat szeretnének építeni Zilah és Nagybánya között, amely a régiót az erdélyi autópályával kötné össze. A rövidesen megszülető új társulás egyik érdekessége, hogy két magyar polgármester is tagja lesz Szatmárnémeti és Nagykároly képviseletében. Ugyanakkor a másod- és harmadvonalhoz tartozó több kormánypárti politikus kemény szavakkal bírálta a Temesváron aláírt társulási szerződést. A szociáldemokrata párt nevében nyilatkozó helyi politikusok szerint az erdélyi polgármesterek társulása Románia függetlenségét veszélyezteti. Adrian Bourceanu Neamţ megyei önkormányzati képviselő egyenesen úgy fogalmazott: „1918 óta még soha nem született Románia területi épségére ennyire veszélyes kezdeményezés”.
Antal Árpád: változik a világ, csak türelmesnek kell lenni. Ha valaki azt hiszi, hogy pár hónap alatt Románia megváltozik, az téved
Félretájékoztat a kormány
Mivel a kormánypárt tisztségviselői szerint a négy liberális erdélyi polgármester olyasmikkel akar foglalkozni, ami nem az ő hatáskörükbe tartozik, megkérdeztem Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét, hogy a romániai közigazgatás jelenlegi szabályai szerint milyen területeken kerülhető meg Bukarest. A háromszéki városvezető szerint súlyos gondok vannak az uniós alapok lehívásával: eddig több mint 2 milliárd euró támogatás maradt Brüsszelben, amit romániai önkormányzatok felhasználhattak volna, ha a bukaresti kormányzati szervek idejében lépnek. A bukaresti illetékesek mindig azzal érveltek, hogy túl nagy a brüsszeli bürokrácia: az EU hivatalnokai olyasmiket kérnek Romániától, amelyet nem mindig lehet teljesíteni. Miután több romániai polgármester is kinn járt Brüsszelben, és rákérdezett az uniós illetékeseknél, miért támasztanak ilyen igényeket Romániával szemben, a válaszokból kiderült: a bukaresti hivatalosságok félretájékoztatnak. Brüsszel szerint ugyanazon feltételek érvényesek minden tagországra: ha Budapest vagy Varsó nagyságrenddel több pénzt tudott eddig lehívni, akkor nem Brüsszelben, hanem Bukarestben kell a gondokat keresni. Antal Árpád szerint az unió központjában az elv az, hogy egyre több forrás közvetlenül is lehívható legyen. A négy erdélyi nagyváros társulása ezt a lehetőséget célozza meg: a közösen benyújtott nagy infrastruktúra- projektek megvalósításához pénzt akarnak szerezni. Antal megerősítette, a romániai önkormányzatok is kétféle módon pályázhatnak uniós projektekre: a kiírásoktól függően Bukaresten keresztül vagy direktben. Éppen a bukaresti bürokrácia miatt szeretne egyre több romániai polgármester egyenesen Brüsszelhez fordulni, ehhez azonban összefogásra van szükség. Ellehetetlenítik az „ellenzéki városokat” A román kormány vajon miért érdekelt abban, hogy saját önkormányzatait szegénységben tartva ne hívja le az uniós pénzeket? „Ha megnézzük az ország politikai térképét, világosan látszik, hogy a nagyvárosok polgármesterei sok esetben szemben állnak a kormánypárt vezetőivel, még Bukarest szociáldemokrata polgármestere is. Erdélyben mindössze két nagyvárosnak – Zilahnak és Besztercének – van szociáldemokrata városvezetője, az összes többi RMDSZ-es, nemzeti liberális vagy más párt képviselője. Ebben az országban mindig az volt a szokás, hogy a kormányzó párt azt a közigazgatási szintet ugrasztotta ki pénzelosztó szintnek, ahol ő erős. Mivel ebben a mandátumban a megyei tanácselnökök kétharmada kormánypárti, őket részesítik előnyben Bukarestből, amivel saját politikai logikájuk mentén a pártot is erősítik” – magyarázza a romániai közpénzek elosztásának ügyeit Antal Árpád. Erre válaszul az erdélyi polgármesterek szervezkedése már korábban elkezdődött, mert egyre több városvezető tartja tarthatatlannak az önkormányzatok hosszú évek óta történő vergődését. Az utolsó csepp a pohárban tavaly év végén következett be, amikor a kormány a gazdagabb és nagyobb városok költségvetéséből nyúlt le jelentős összegeket. Ez mindenki számára világossá tette, a bukaresti vezetés azokat bünteti, akik jól dolgoznak és fejleszteni akarnak: egy tollvonással elveszi a megtakarított és beruházásra szánt pénzüket. A központi régióban korábban Brassóban, majd Nagyszebenben szerveztek hasonló találkozót a székelyföldi polgármesterek részvételével is. Az újabb szintén Temesváron esedékes, ahova meghívják az érintett megyék városainak polgármestereit és a megyék vezetőit is. Kolozsvárról és Bukarestből másként látszik Kolozsvár polgármestere, Emil Boc a temesvári okmány aláírását követően olyan beszédet mondott, amelyet bármelyik európai régió vezetője megirigyelhetne: keményen síkra szállt a központosítás leépítése és a régiók fejlesztése mellett. Miközben köztudott, hogy évekkel korábban Románia miniszterelnökeként semmit nem tett a decentralizációért: ugyanazt az agyonközpontosított államapparátust hagyta hátra, amit korábban átvett.
Megkérdeztem Antal Árpádtól, mivel magyarázható ez az ellentmondás, a kolozsvári ellenzéki politikus nagy pálfordulása. „A Nemzeti Liberális Párt kevesebbet tett a központosított állam leépítéséért, mint a szociáldemokraták. Emil Boc utólag azonban sokszor elmondta, Bukarestből a világ egyféleképpen látszik, Kolozsvárról másként. Tény, hogy ha bárki Erdélyből kormánytisztségbe kerül Bukarestben, azzal szembesül, hogy nem egyszerű keresztülvinni elképzeléseit. A minisztériumokban létezik egy stabil második vonal, amelyik nem cserélődik, mindig ott marad, miközben a miniszterek jönnek-mennek. Ez a másodvonal minden ilyen kezdeményezést megakadályoz” – magyarázza a székelyföldi politikus. Miközben Bukarestben a visszatartó erők dominálnak, Antal szerint Konstancától Temesvárig mindenki egyetért a decentralizáció és a szubszidiaritás elveivel, de egyre több önkormányzati vezető a pénzügyi autonómia gondolatát is támogatja. A háromszéki városvezető mégis úgy látja, a mostani erdélyi szövetségek ellenére sem szabad becsapnunk magunkat. Ez nem szeparatizmus, a négy polgármester mindegyike román, aki büszke románságára. Ők az államigazgatási bénultságra próbálnak ellenszert találni, mert nem megoldás, hogy mindenre Bukarestből kell papírt kérni, amely legtöbbször hónapokat késik. „Változik a világ, csak türelmesnek kell lenni, mert ez lassú folyamat. Ha valaki azt hiszi, hogy pár hónap alatt Románia megváltozik, az téved. Azok a láthatatlan szervek, amelyek ezt az országot az elmúlt években vezették, és harcolnak azért, hogy a továbbiakban is vezethessék, abban érdekeltek, hogy Románia továbbra is központosított, Bukarest-centrikus állam maradjon. Ez nem egyszerű mérkőzés, amelyet könnyen meg lehet nyerni, de biztos vagyok benne, hogy olyan folyamat, amit nem lehet megállítani” – összegzi véleményét Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Toró T. Tibor: izgalmas és mozgalmas időket élünk, komoly tektonikai rengések várhatóak a geopolitikában is
T. Tibor: valós alternatíva születhet Az Erdélyi Magyar Néppárt eddigi választási kampányaiban Románia régióinak autonómiájáért és az ország szövetségi állammá történő átalakulásáért küzdött.
A párt ügyvezető alelnökét, Toró T. Tibort kérdeztem: hogyan értékeli az erdélyi polgármesterek összefogását? „Mindenképpen figyelemre méltónak és fontosnak tartom, még akkor is, ha az erdélyi magyarság szabadságharcában, identitásmegőrző és közösségépítő törekvéseiben eddig kis mértékben voltak partnerek. Politikai szempontból e kezdeményezésnek igazi jelentősége abban van, hogy erősíti a román transzszilvanisták politikai közösséggé alakulását, amelynek természetes következménye lesz egy vagy több regionális párt megerősödése és a Bukarest-központú, politikai fősodorral szembeni valós alternatíva megjelenése” – fogalmazott a néppárti politikus. Toró szerint a pénzügyi autonómiának természetes – mondhatni kötelező – következménye a közigazgatási autonómia.
Ebbe pedig sokkal könnyebben beilleszthetőek az erdélyi magyarság autonómiatörekvései, mint az egységes és homogén román nemzetállami modellbe. Toró úgy látja, a föderális államstruktúra felé való elmozduláshoz több feltételnek kell egyszerre teljesülnie. Egyrészt meg kell lennie a kritikus tömegnek: olyan támogatottsággal bíró politikai erőnek, amely ebben látja a megoldást. „Ennek esélyét kétségtelenül növeli az erdélyi nagyvárosok kezdeményezése, főleg akkor, ha erre Bukarest elutasító választ ad, amely valószínűleg csak segíteni fogja a mozgalom erősödését” – hangsúlyozta a politikus.
Nagyhatalmi döntések függvénye
A helyi történéseken túllépve Toró szerint azt is látni kell, hogy e folyamatban a geopolitikai csillagállás is meghatározó. Románia jelenleg kulcsszerepet játszik az Amerikai Egyesült Államok, azaz Nyugat és Oroszország között zajló újabb hidegháborúban. Ilyenkor az értékek – igazságosság, jogbiztonság, emberi, netán közösségi jogok – mindig háttérbe szorulnak a nagyhatalmi érdekekkel szemben.
Esély akkor mutatkozik, ha a belső átalakítási igény találkozik valamelyik – lehetőleg a győztes – nagyhatalom érdekeivel. A néppárti politikus szerint a föderalistáknak a belső igényt kell felerősíteni, politikailag artikulálni és közben figyelni a „nagyok” játszmáira. „Izgalmas és mozgalmas időket élünk, komoly tektonikai rengések várhatóak a geopolitikában is. Azon kell lenni, hogy a romok ne temessenek maguk alá” – fogalmazott az ellenzéki politikus. Kérdésemre, mekkora esélyt lát arra, hogy az erdélyi magyarság az Erdély pénzügyi autonómiájáért síkra szálló román politikusi körökkel szövetségre lépjen, Toró úgy fogalmazott: „a néppárt egyértelműen ezt szeretné, és erre figyelmezteti folyamatosan a magyar nemzetpolitika döntéshozóit is.
A Bukarest-központú politikai érdekérvényesítés – amelyet a képviselet monopóliumát kisajátító, »labanc« szemléletű RMDSZ-vezetés immár negyed évszázada egyedüli üdvözítő útnak jelölt meg a magyar érdekek érvényesítésére – megmutatta korlátait. Bármennyire is próbálja ezt elfedni a kudarcot is sikerként felmutató pártpropaganda”. Az eddigi Bukarest-centrikus politizálás helyett Toró szerint ideje esélyt adni a regionális érdekérvényesítés alternatívájának is, amelynek most, az erdélyi nagyvárosok polgármestereinek kezdeményezése jó alkalmat ad. Érdemes lenne ennek szellemében felülvizsgálni a jelenlegi kormánypártokkal kötött paktumot. „Megérett az idő egy új paradigma kidolgozására, és jó lenne ezt az erdélyi magyar politikai szervezeteknek közösen megtenniük, nem egymás ellenében. A néppárt készen áll tudását és politikai kapcsolatait betenni a közösbe” – fogalmazott az EMNP ügyvezető elnöke.
0 HOZZÁSZÓLÁS(Ezt a cikket a Erdélyi Naplóról másolták: https://erdelyinaplo.ro/aktualis/osszeallitasok/nyugati-szovetseg-ut-a-penzugyi-autonomia-fele)
Elindult az első Kolozsvár-Bécs vonatjárat
Különösebb csinnadratta nélkül, a normalitás helyreállításának megtestesüléseként indult el vasárnap reggel az első menetrend szerinti Kolozsvár-Nagyvárad-Budapest-Bécs vonatjárat a császárváros irányába.
A beszámolók szerint a kincses városból mintegy 60 személy utazott a vonattal, míg Váradon 15 utas szállt fel – itt vasárnap már nem is lehetett jegyet kapni, mert Kolozsváron meg Budapesten már elkapkodták őket.
Az utasok örömmel fogadták az új járatot, amely közvetlen összeköttetést teremt Közép-Európa két fontos régiója között.
A Transilvania névre hallgató új járat az érintett három ország vasúttársasága – a CFR Călători, a MÁV Start és az ÖBB – társaulása nyomán indulhatott el.
Kolozsvárról minden reggel 7:25-kor indul, Nagyváradra 10:11-kor, Budapestre 14:20-kor, Bécsbe pedig 17:21-kor érkezik meg.
Bécsből 10:42-kor indul, Budapestre 13:19-kor, Nagyváradra 19:43-kor, Kolozsvárra pedig 22:25-kor érkezik. [Forrás: Főtér]
Sabin Gherman: A Nyugat és a Maradék, vagyis Erdély és Románia
Mi is a helyzet a Nyugati Szövetséggel? Vegyük sorra a dolgokat, hogy ne szenvedjenek tovább a habzószájú nacionalisták.
1. Már néhány éve működik a Duna-delta Integrált Területi Beruházási Közösségen Belüli Fejlesztési Egyesület (ADI-ITI DD) – ugye nem hallottak róla? A pészédések sem ugrottak azzal, hogy szakad az ország, a tévéstúdiók sem inogtak a haza nagy elemzőinek gyalázkodásai alatt – egyszerűen arról van szó, hogy a Delta környékén 38 intézmény (megyei tanácsok és polgármesteri hivatalok) összefogtak és szereztek 1,2 milliárd eurót, európai pénzeket.
Meg tudják nevezni azt a kormányt, mely ekkora beruházásokkal büszkélkedhet a térségben? Meglepne…
De amikor erdélyi és bánsági városokról van szó, mindenki felkapja a vizet, mintha ezeknek a történelmi régióknak az lenne a sorsuk, hogy mozdulatlanok maradjanak, örökké a Központban ülő miniszterek ajtaja előtt tartva a markukat.
Miért van ez így? Netán valamilyen történelmi, Bukarest lángoló hazafiságának szőnyege alá rejtett bűnről lenne szó az európai körforgásból kivont és a balkáni büntetőszázadba küldött régiókkal szemben? Rondán hangzik, igaz? De ha megnézzük az 1859 utáni Moldvát, vagy akár az 1918 utáni Erdélyt, Bánságot és Bukovinát is, láthatjuk, hogy a Központ törekvései és hozzá nem értése vitte őket padlóra. Akár tetszik nekünk, akár nem. Másrészről, a történelem arra kötelez bennünket, hogy tovább haladjunk előre és higgyünk abban, hogy együtt erős és jó európaiak lehetünk.
Miért fogadta hallgatás a Deltával kapcsolatos társulást és miért van ekkora cirkusz a Kolozsvár–Nagyvárad–Arad–Temesvár négyes miatt? Él még a rettegés attól, hogy bár azt is meghódították, klónozták a keleti rossz szokások, a térség még mindig őriz egy jó adag etikai emlékezetet? Nagyjából így szokták mondani: akármekkora hazafi is az erdélyi, akkor is jobb a Bécsi vagy Budapesti kávé…
2. Mi látható? Gyors vetélkedés indult egyes erdélyi és bánsági városok polgármesterei között, de a jászvásári (Iaşi) polgármester szándéka is egy „Kárpátok feletti” együttműködésre. És miért? Az erdélyiek és a bánságiak esetében a Nyugati Szövetséggel nyilvános tanúsítványt kaptak a frusztrációk. A minisztériumi bürokráciával szembeni elégedetlenség eddig csak pártüléseken volt téma, vagy legfeljebb a választási kampányban, ha ellenzéki volt valaki.
Mostantól kezdve rendszerrel szembeni ellenállásról van szó.
Megemlítendő: a Kárpátokon túl a témát szimbólumokon szűrik át megelőző módon. Bár a négy nyugati polgármester világosan megmondta, hogy a források és a lehetőségek jobb hasznosításáról van szó, a jászvásári Chirică mégiscsak szükségét érezte az elszakadás veszélyét szembeállítani a decentralizációval – igaz, csak futólag, de azért legyen ez ott a neve mellett, hogy ő megmondta. Ez egyszerűen azt mutatja, hogy a nemzeti identitás még nem gyógyult meg. Eltelt száz év, ami alatt ahelyett, hogy építettünk volna valamit, folyamatosan azt lestük, nehogy ellopja valaki a meg nem épített dolgot. A regionális szövetségeket gyanúsnak tekinteni azt jelenti, hogy semmit sem értünk a szubszidiaritásból, vagyis végső soron nem bízunk abban az államban, melynek képviselője vagyunk.
3. Meglepett annak az embernek az elemzése, akinek rendkívül sokat köszönhet a jogállam: Liviu Avramról van szó. Azt mondani, hogy a Nyugati Szövetség az Elegem van Romániából manifesztum közigazgatási változata (1998-ban írtam), nos, ez megengedhetetlen túlzás. Számomra megtisztelő, de túlzás.
Ha a hírtévék mást is mutattak volna a baleseteken és a csodaserpenyős teleshoppingon kívül, akkor értesültünk volna róla és megvitattuk volna a fejlesztési régiókról szóló 151/1998. sz. törvényt; ha a rádiók, ha az újságok… Románia választottai az akkoriban bővítési biztos Eneko Landaburu látogatása előtt három héttel szavazták meg ezt a félig-meddig törvényt, egy rakásra, gyorsított menetben, hogy kipipáljunk még egy dolgot.
Beszéltem a törvény szerzőségével dicsekvő, keménykedő fickóval, aki folyamatosan arra ügyelt, nehogy ellopják a magyarok Erdélyt az ágya alól. Beszéltem Landaburuval is. Brüsszelben pontosan tudták, mit csinálnak a mieink a Parlamentben, de úgy vélték, majd menet közben kijavítják a törvényt. Ez nem történt meg: a régiók továbbra is átruházott hatáskörök és továbbra is identitás nélkül maradtak – holmi kiglancoltabb NGO-k és nagyjából ennyi.
4. Plusz: megfigyelték, hogy a pészédések úgy tesznek, mintha észre sem vették volna az RMDSZ decentralizációs, mit szépítsünk, autonómiás tervezetét? Egyszerűen úgy tekintették, hogy ez csak egy keményebb tárgyalási manőver és kész, nem fordítottak figyelmet a decentralizálás technikai részleteire.
Arra számítottak, hogy a nacionalisták majd üvöltözni fognak, hogy „pfuj autonómia” és kész,
megfeledkezve arról, hogy a decentralizálás autonómiát feltételez, vagyis a döntések és a felelősségek átruházását, vagyis öngazdálkodást, vagyis milyen megnyugtatóbb szót találjunk még ki?
Mitől kezdett habzani a pészédések szája? Két dologtól. Egy: ezúttal a románok léptek és a lépés hivatalos – és nem Bukaresthez fordulnak kérésekkel, hanem közvetlenül Brüsszelhez. Kettő: szóba hozták a gyulafehérvári nyilatkozatot, amit a tankönyvekhez hozzáférő történészek feledtetni szeretnének. És egy kis részletkérdés: C. T. Popescu azt mondta, hogy az erdélyieknek nincs joguk autonómiához, mert a nyilatkozatban világosan azt szerepel, hogy „ideiglenes, az alkotmányozó gyűlésig összeüléséig”. Csakhogy az alkotmányozó gyűlés végül sohasem ült össze, Brătianu az általa uralt Parlamentet változtatta alkotmányozó gyűléssé – nagyjából úgy, ahogy azt Dragnea teszi most ezzel a párt/kormány jojóval. Nemcsak az újonnan érkező tartományokban élők voltak elégedetlenek, de a nekik tett ígéretek teljesítését már 1859 óta váró moldvaiak is. Gyakorlatilag egy nagy hiányosságokkal rendelkező alkotmányt kényszerítettek rájuk, az 1923-ast, melyről ma dicshimnuszokat zengünk, úgy mitizálva, hogy sohasem olvastuk – egy nap majd az akkori vitákról is írni fognak és a mítosz lelepleződik…
5. A tisztesség kedvéért ezt is ki kell mondani: ez a regionális javaslat az utolsó másodpercben érkezett. Három évtized telt el azóta, hogy a demokráciába nulla lej adóssággal és soha korábban nem létező szimpátia által övezetten belépő Románia elutasította modernizálódását.
Ma a liberálisok beszélnek rendszerváltásról, márpedig a liberálisok már voltak kormányon és kijavíthatták volna azt, amit ki kellett volna javítani; sőt, egyikük, Boc, kormányfő is volt és minden érv, hatalom, gyeplő a kezében volt. Ilyenek vagyunk; Ralea szavaival élve, a „megkésettség komplexusa” terhel bennünket.
Az igazság még szomorúbb, mint a négy polgármester késői feleszmélése: az alkotmány 1. cikkelyét úgy alkottuk meg, hogy a fő érv legyen Románia blokkolására. Ahelyett, hogy a sokszínűséget ünnepelnénk, madárijesztőt csináltunk belőle. Ahelyett, hogy autópályákat és iskolákat építettünk volna, ráterítettük a romokra a trikolórt és kész, ennyi hazafiaskodás után aztán hanyatt vágódtunk a fáradtságtól.
Mítoszokból nem élhetünk, a politikai csicskák nyugodtan felmázolhatják az összes kerítésre az oszthatatlan egységes nemzetállamot, meg a nagy félelmeket és a többit, és a többit – beléptünk abba a korba, amikor az egyén fontosabb az intézménynél, amikor nem vitézséggel és karddal lehet kivívni a szabadságot, hanem újító szellemmel. Ha nem vesszük észre, hogy azok a legvirágzóbb országok, melyek szilárd oktatási politikákkal rendelkeznek és nem a múltba révednek, akkor nyugodtan és szájhősködve csücsülhetünk a XIX. században, vagyis itt és most…
Hasonlóképpen, ha nem tesszük fel magunknak a kérdést, hogy egy román miért lesz sikeres Nyugaton vagy Amerikában és nálunk miért nem. Itt az idő, hogy ez a felmagasztalt állam választ adjon néhány kérdésre – és ha nem, akkor inkább nézze meg a tankönyvekben: amikor az államok maflák, a geopolitika beszél helyettük.
5 és fél, vagy utóirat, vagy Isten őrizz, ahogy akarják: Nem igaz, hogy ez a szövetség a közösségek fejlesztésének és az újító példamutatásnak az őszinte óhajából fakad? És semmi köze sincs egy sovány, magas, egy kicsit aszténiás úriember kolozsvári és temesvári látogatásaihoz (valószínűleg Florian Coldeáról, a Román Hírszerző Szolgálat volt műveleti igazgatójáról van szó – a szerk.)? Köpködj magad elé és vess három keresztet a nyelveddel.
Sabin Gherman [Forrás: Főtér]
AMIKOR A JOGÁLLAM ELLENSÉGGÉ VÁLIK
Bayer Zsolt
A jogállam, éppúgy mint a szabadság, önmaga paródiájává, a normalitás ellenségévé vált. Az a kérdés, hogy amikor a jogállamból "jogállam" lesz, akkor köteles-e eltűrni működését és létezését a társadalom. Azt hiszem, sőt, egyre inkább meggyőződésem, hogy NEM!
Fotó: Reuters
Tisztelt Bayer úr!
Legújabb fejlemény az amerikai migráció ügyében: az Associated Press ma reggeli jelentése szerint egy szövetségi bíró MEGTILTOTTA a Trump kormánynak, hogy visszautasítsák a menedékjogot az azt követelő illegálisan betolakodóktól.
Itt:
Tiszteletteljes üdvözlettel, V. I. Baldwin Park, California
Nagy Imréről folytatólag
2018-12-30 Stefka István
Tény, hogy a kommunisták a hatalom megszerzése után egymást is gyilkolászták. Ez a hagyomány 1917-ben született, a leszámolás volt a lényeg, a leszámolás volt permanens, nem a forradalom.
Olykor Lenin is aggódott a kétfrontos harc miatt, nem véletlenül adta ki a jelszót, hogy egy lépés előre, két lépés hátra. Azaz néha meg kell alkudni az ellenfelekkel, akár a jobboldaliakkal is. A „kommunizmus “lényege mégis az egymás elleni leszámolásban csúcsosodott ki, főként Sztálin hatalomra jutása idején.
Nem néhány ember haláláról van szó, hanem tízmilliók eltüntetéséről. Ez volt a bolsevizmus, a kommunizmus.
Ennek egyik vezető szovjet, később magyar szereplője volt Nagy Imre. Mint sokakat, őt is elpusztították az elvtársai. A „jó” elvtársak. Akiknek eszmetársai ma védelmezik 1956 „arcát”, a vértanút. Micsoda álságosság! A hazugság ködébe burkolózva úgy lépnek fel mai elvtársai, mintha valóban valódi könnyeket hullatnának érte.
Gyurcsány Ferenc, a gyenge epigon, amikor bajba került, szinpadiasan elment a Nagy Imre szoborhoz és tegezve, a bronzszobortól kérdezte: Mondd, Imre, te mit tennél? Az elvtárs, az elvtárstól. Mindenesetre a forradalom 50. évfordulóján Fletótól sem volt idegen az erőszak. Lehet, hogy Gyurcsány is hatvan éves korára megszelídül? Hiszen Nagy Imre elvtárs, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom egyik fontos vörös katonája, a szovjet hatalom belső embere, majd a kommunizmus 1945 után Magyarországra küldött rendteremtője végig aktív résztvevője volt belügyminiszterként, pártvezetőként a polgári pártok szétverésében, a letartóztatásokban, a koncepciós perekben, a gyilkosságokban, a paraszti gazdaság felszámolásában – legalábbis tudott róla –, amely erőszak néhány év alatt hosszú időre szétverte Magyarországon a demokráciát, a nyugodt, élhető polgári társadalmat.
A nagy hazugok, a nagy átöltözők, liberálisok és volt komcsik a Nagy Imre szobor, az Idol eltávolítása kapcsán nyilvánítottak véleményt a Vértanúk terén. Mécs Imre, az 1956-os kádári megtorlás egykori halálraítéltje, volt SZDSZ-es, majd MSZP-s politikus a forradalom arcának nevezte Nagy Imrét. Elfelejtette, hogy mit tettek vele a börtönben, mit köszönhet a Rákosi- és Kádár-korszaknak.
Kövér László tényszerű megállapítást adott nemrégiben egy interjúban a PestiSrácok.hu felületén: „Akié a múlt, azé a jövő, mondják. Hét évtizeden át a kommunistáké és utódaiké volt a múltunk, hiszen a szovjet megszállástól a rendszerváltozásig, majd azt követően egészen mostanáig ők mondták meg, mit hogyan kell értelmezni. Tudatában vannak a múlthamisításban rejlő hatalomnak, ezért is ragaszkodnak körömszakadtukig a saját hegemóniájukhoz. A rendszerváltozás után felnőtt generációk még mindig az általuk kialakított történelemértelmezést szívják magukba az iskolarendszeren és médián keresztül. Hogy mennyire cizellált gondolkodásúak a sokszor – egyébként hibásan – általunk intellektuálisan lenézett komcsik, arra jó példa, hogy Nagy Imre szobrát éppen a vörösterror áldozatai emlékművének helyére állították föl, majd nevezték vissza Vértanúk terévé az eredetileg egészen más vértanúk előtt tisztelgő helyszínt. Nagy Imre szobrával elfoglalták tehát ezt a teret, és azt üzenték, hogy még vértanú is csak az lehet, aki kommunista. Sőt, a kommunisták vértanúja is csak az lehet, aki maga is kommunista. Hozzá kell tenni, hogy sem az alkotónak, sem pedig a kezdeményezés jóhiszemű szponzorának, a néhai Demján Sándornak nincs semmi vétke ebben, de az eredeti ötletgazdák pontosan tudták, hogy mit miért csinálnak. Őszintén szólva, én is csak mostanában gondoltam bele ebbe az egész aljasságba, amikor elhatároztuk, hogy vissza kell állítani a Kossuth tér kommunista rombolás előtti arculatát.
PS: Sokakban felmerül, hogy amíg Nagy Imre szerepe nem tisztázódik, hogy kinek is a mártírja ő – a kommunistáké, vagy az egész országé -, illetve amíg nem ismerjük pontosan a szerepét a cári család meggyilkolásában, a két világháború közti, Sztálin melletti munkában, a svábok kitelepítésében, a padlássöprésekben vagy akár a Kossuth téri sortűzben, kell-e állítanunk Nagy Imrének ilyen központi emlékhelyet?
Kövér László: Ezzel a felvetéssel egyáltalán nem értek egyet! Nagy Imréről mindenki tudja, hogy kommunista volt, mégpedig a legrosszabb fajtából, a felsorolt bűnlajtsrom nagyobbik részében tisztázott a semmivel sem mentegethető szerepe. Az ’56-os forradalom után mégis volt egy pillanat, amikor a meg nem alkuvó módon, önként vállalt halálával felülírta mindezt. A Jóisten majd elbírálja a tetteit. Amit mi Nagy Imréről gondolunk 2018 decemberében, az pontosan megegyezik azzal, amit 1989 júniusában, az újratemetésének napján elmondtunk róla. Nagy Imre kommunista múltján nincs mit szépíteni, de a halála önmagában is hősies és minden magyar számára példaértékű. Élete döntő – és egyben egyik utolsó – pillanatában a saját nemzete oldalára állt az elvtársai helyett, pedig megúszhatta volna. Tudjuk, hogy nagyon sokan megúszták, és őket sincs jogunk elítélni, mert csak az tehet ilyet, akinek volt módja az akasztófa árnyékában meghozni a döntését.”
Ezzel az értékeléssel teljesen egyet lehet érteni.
Végül feláldozta az életét a kommunizmus oltárán. De azért néhány mondatot megér, hogy Nagy Imre miért jutott idáig. Nagy Imre a jó rendőr volt, de ugyanazt a kegyetlen bolsevizmust szolgálta, mint Rákosi Mátyás, Rajk László, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Péter Gábor, Kádár János és a többiek. Nagy Imre nevéhez, miniszterelnöksége idejéhez fűződik a kommunista történészek szerint a magyar internálótáborok (100 internálótábor, 45 ezer embert tartottak fogva) felszámolása, a börtönajtók megnyitása. Az igazság viszont az, hogy Sztálin halála (1953 március 5.)nyitotta meg részben a börtönkapukat. Recsk, Tiszalök, Hortobágy és a többi kényszermunkatábor felszámolása, a kitelepítettek hazaengedése, a Gulag koncentrációs táborai magyar foglyainak szabadon engedése elsősorban Sztálin, a szovjet diktátor halálának köszönhető.
A jó rendőr követte az idők szavát.
Közben, Nagy Imre miniszterelnöksége alatt, a szovjet gulágokról hazatérő magyar foglyok tízezrei közül, az ávéhások zaklatásainak köszönhetően, sok ezren újra börtönbe kerültek, a sok ezer embert megfigyelés alá helyeztek. A kínzások, a megaláztatások, a megfélemlítések továbbra sem maradtak abba. Igaz kiengedték a börtönből a kommunistákat, így Kádárt, Losonczy Gézát és Donáth Ferencet, de újak kerültek vissza, vagy maradtak a koncepciós perek jobboldali, polgári áldozatai. Mindszenty József hercegprímás még mindig börtönben volt. Grősz József kalocsai érsek is. Üldözték a keresztény vallást, a papokat. Ordass Lajos evangélikus püspököt, Ravasz László református püspököt szigorú megfigyelés alatt tartották. Az ÁVH 1949-1953 között 650 ezer ember ellen folytatott eljárást, 387 ezret el is ítéltek. Ezenkívül 850 ezer ember sújtottak rendőrségi büntetéssel. A belügyiek munkáját több mint 40 ezer besúgó segítette.
Moszkva parancsára Rákosi helyett Nagy Imre lett a miniszterelnök, amely valamilyen enyhülést hozott, de a kommunista diktatúra lényege alig valamit változott. Nem véletlenül telt be a pohár 1956-ra és lett népfelkelés. Tehát a kommunista, szovjet tipusú rendszer valódi ellenségeit – ezreket – továbbra is a börtönben tartották, a többi között Fehérváry Istvánt, Tollas Tibort horthysta katonatiszteket, Kéthly Anna a szociáldemokraták vezetője könnyítésként házi őrizetbe került, Pártay Tivadar kisgazda vezető a börtön után fizikai munkásként tengette életét.
A vidéki Magyarországon, az agrártársadalom nagy részében nem olyan pozitív Nagy Imre-kép élt, mint a budapesti reformkommunistákban. Ismerték a moszkovita és 1945 utáni múltját, végső soron annak a rendszernek volt oszlopos tagja, amely eljuttatta az országot ’56-ig.
A parasztság szemében ő is a rendszer gyűlölt figurája volt.
Emlékeztek a könyörtelen padlássöprésekre, ő volt az az élelmezésügyi miniszter, aki az utolsó szem gabonát elvette tőlük, és belügyminiszterként az ő hatáskörébe tartoztak a háborús bűnösök mellett a kommunisták ellenfeleivel is leszámoló népbíróságok. Ugyanabban az időben szerepe volt több, a kommunisták által elkövetett gyilkosság eltussolásában, ráadásul a németek erőszakos kitelepítése idején is ő volt a belügyi tárca vezetője.
Népszerűsége viszonylagos volt, és igazán csak a reformkommunisták bíztak benne, de nem a nép.
Nagy Imre hívei, a reformkommunisták korábbi kőkemény sztálinisták közül kerültek ki (például Méray Tibor, Aczél Tamás, Losonczy Géza, Vásárhelyi Miklós), akik irányt váltottak Sztálin halála után. Részben miattuk alakult ki torz Nagy Imre-kép a köztudatban. Írásaikban idealizálták Nagy Imrét. Ő lett a jó kommunista.
Ma már tudjuk, hogy a kommunizmust nem lehet megreformálni, ahogyan a fasizmust sem. Nagy Imre miniszterelnöksége idején kormányrendeletbe foglalta Sztálin dicsőítését, noha éppen a szovjet vezető halála utáni változások nyomán léphetett elő; akkor adták ki Moszkvában a parancsot a tehetetlen Rákosi leváltására és új kormányprogram megírására.
Ennyiben volt ő reformer.
Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy Nagy Imre végig ott volt a párt vezetőségében, és részt vett a döntésekben is, amelyek erősítették a kommunista diktatúrát. Nagy Imre 1956-ban nem volt a forradalom vezetője, nem volt a forradalom egyetlen arca, bár miniszterelnök volt. Valójában ő végig az eseményeket követte.
Abból is látszik, hogy nem tudta pontosan mi történik október 22-én, 23-án Budapesten és az országban uralkodó hangulattal sem volt tisztában, hiszen erről tanúskodott a hírhedt »Elvtársak!« megszólítása a Parlament előtt álló tömeg előtt. Az események kezdetekor is a sztálinista énje jött elő, amikor a Magyar Rádióban fasiszta ellenforradalmároknak minősítette a felkelőket. A statárium folyamatos meghosszabítása, a fegyverletétellel, fegyverbeszolgáltatással való fenyegetőzés elbizonytalanította az embereket, hogy valójában kinek a miniszterelnöke végül is Nagy Imre?
A forradalom arcai a magyar társadalom többsége előtt továbbra is a pesti és budai srácok, a munkások, a parasztok, az egyetemisták, a vidéki és városi polgári értelmiség, akiket a többi között megtestesített Pongrátz Gergely, Tóth Ilona, Hegedűs László, a mentős, Wittner Mária, Regéczy-Nagy László, Obersovszky Gyula újságíró, Tollasi Ilona, Végvári Vazul, a szerzetes, Pákh Tibor, Mansfeld Péter és sok ezren az ismertek, ismeretlenek, akik életüket áldozták fel vagy kockáztatták a szabadságért. Ők ma is a forradalom arcai, és az a szerény becslések szerinti hatszáz kivégzett, akiknek történetének feldolgozása még várat magára.
Milyen államférfi, példakép az, aki a parlamentben működő rádióban azt mondja 1956 november 4-én hajnalban, hogy „csapataink harcban állnak, a kormány a helyén van”, majd elmenekül a jugoszláv nagykövetségre? Tudjuk, hogy magyar katonákat bezárták a laktanyákba, nem engedték ki harcolni. Akik felvették a harcot szovjet ármádia ellen, azok a szabadságharcosok voltak, köztük voltak olyan katonák is, akik a hadparancs ellenére, a haza védelmének parancsát követték.
Nagy Imréről folytatólagosan egyelőre ennyi.
Még sok minden ki fog derülni idealizált életéről, pályafutásáról. Eszembe jut Bethlen István miniszterelnök, aki életét áldozta fel Magyarországért. Tárgyalni ment a szovjetekhez a magyarság sorsáról. Lefogták és Sztálin parancsára Moszkvába szállították. Államférfiként a Butirszkája börtönkórházban halt meg rejtélyes körülmények között. Államférfiként halt meg Teleki Pál miniszterelnök, aki ellenszegült a náciknak és halálával tiltakozott Jugoszlávia német megszállása ellen. Államférfi volt Tisza István miniszterelnök, akit felheccelt kommunisták gyilkoltak meg. De államférfi volt Antall József is, aki a halálos kór ellenére nem adta fel, hogy megalapozza a parlamentáris demokráciát Magyarországon.
Ennyit az ellenzéki műbalhéról: Az OECD szerint Magyarországra a legkevésbé sem jellemző az erős túlfoglalkoztatá
FÜSSY ANGÉLA
Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) csütörtökön hivatalos Facebook-oldalán tette közzé a túlóra kapcsán készült statisztikai adatait. Azt vizsgálták, illetve mutatták be grafikonon, hogy a 45 tagországban milyen arányban jellemző, hogy heti 60 órát dolgoznak az emberek. Az összehasonlítás rendkívül aktuális, hiszen az ellenzék hetek óta “rabszolgalázadásban él” a törvénymódosítás miatt, amely lehetővé teszi, hogy egy évben önkéntesen, 400 órát túlórázhasson aki akar. Az OECD statisztika szerint valóság azonban az, hogy Európában, sőt a világ nagy részén többet dolgoznak az emberek mint mi magyarok. Az OECD kategorizálásában erős túlmunkát heti 60 órányi munkavégzés jelent, ami ugyebár napi 12 óra. Ebben a törökök járnak az élen, akiknek több mint 20 százaléka ennyit dolgozik. 4-5 százalék közötti eredménnyel a középmezőnyt a haladó Nyugat, köztük Franciaország, Belgium, Ausztria vagy Portugália foglalja el. Magyarország a maga mindössze 1,4 százalékával a 45 OECD tagország közül az utolsók között kullog. Igaz a szervezet által közzétett grafikon 2016-os adatokat és összehasonlítást mutat, de a helyzet ma is hasonló, sőt. Mivel a munkaerőhiány a többi tagországot éppúgy sújtja mint Magyarországot, általánosan jellemző, hogy még több munkát vállalnak, akik dolgoznak.
Túl sokat dolgozol? AZ OECD-országokban dolgozó munkavállalók 5,1 százaléka átlagosan heti 60 órán keresztül dolgozik fő munkahelyén.
Az OECD ezzel a szöveggel tette közzé hivatalos Facebook oldalán a tagországok foglalkoztatási adatait.
Tehát az úgynevezett fejlett országokat tömörítő országok több mint 5 százalékára jellemző ez az erős túlfoglalkoztatás. Csaknem ötször annyian dolgoznak heti 60 órát mint Magyarországon.
A listavezető Törökország, 20,9 százalékkal. A japánok és az argentinok is jócskán 10 százalék felett járnak. A franciák 5, az osztrákok 4,8 és a belgák 4,6 százaléka vállal ennyi munkát. Még a spanyolok, az olaszok és a németek is jelentősen megelőznek bennünket, pedig rájuk kifejezetten jellemző, hogy nem szeretik túlzásba vinni a munkát és rendkívül fontosnak tartják a pihenést és az sziesztát.
Diagram az OECD hivatalos Facebook oldaláról
Az ellenzék által oly sokat emlegetett haladó, fejlett nyugat-európai országokban, amelyeknek szerintük a mintának kellene lennie Magyarország számára, háromszor, négyszer annyian dolgoznak heti 60, azaz napi 12 órát, mint mi magyarok. Egyedül Észtországban, Lettországban, Litvániában és Oroszországban dolgoznak kevesebbet nálunk.
Az Országgyűlés december 12-én fogadta el a Munka Törvénykönyvének 2019 január elsejétől hatályos módosítását, mely a korábbi 250-ről 400 órára emeli az önkéntesen vállalható évi túlórák számát. A törvénymódosítás elfogadása napján olyan paródiába illő akciókba kezdett az ellenzék, amire a magyar parlamentben még nem volt példa. Ellenzéki képviselők sípokkal zavarták az ülést, majd elfoglalták a pulpitust, hogy akadályozzák a törvénymódosítás elfogadását. Utcai megmozdulások is történtek, azonban azokon mindössze néhány ezer ember vett részt, őket ellenzéki képviselők hergelték és biztatták, hogy folytassák a tüntetéseket, miközben ők maguk is, képviselői jogkörükkel visszaélve törtek be a Magyar Televízió épületébe. Akciójukat mobiltelefonjaikkal élőben közvetítették Facebook oldalukon, amelyet a nemzetközi sajtóba is eljuttattak, kijelentve, hogy forradalom zajlik Magyarországon.
A valóság ezzel szemben az, hogy túlóratörvény a szakszervezetek szerint kétmillió munkavállalót érint, és számukra is lehetőség, nem pedig kötelezvény. Fontos érv, hogy ma az az Európai Unió országai közül a negyedik legkevesebb pluszmunka-óraszám jellemző a magyarokra.
Az EuroStat adatai szerint átlagosan évente 31,2 túlóra jut egy magyar munkavállalóra. A KDFSZ (Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is úgy foglalt állást, hogy a túlóratörvény lehetőséget teremt azok számára, akik többet szeretnének dolgozni. A kamara álláspontja a kezdetektől fogva az, hogy amennyiben munkaadó és munkavállaló meg tud állapodni, legyen lehetőség a többletmunkára. A legtöbbünk életében ugyanis vannak olyan helyzetek, amikor szükség lehet többletjövedelemre. Sőt, cégvezetők jelezték a kamara felé, hogy a dolgozóik közül többen – az elérhető magasabb jövedelem miatt – keresik a hétvégi munkalehetőséget.
A KDFSZ és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is elítélte a tüntetéseket, mert szerintük pártpolitikát keverek az ügybe az ellenzéki pártok és jogellenes magatartásra buzdítják az embereket.
A tüntikézés sem befolyásolta a pártpreferenciákat
Deák Dániel politológus, a Figyelő főmunkatársa szerint április óta “befagytak” a pártpreferenciák Magyarországon, a Fidesz népszerűsége töretlen, az ellenzék pedig szétesett. Úgy vélte, ami az MTVA székházánál, az Országgyűlésben és az utcán zajlott, lényegében egy “láthatósági” verseny volt az ellenzéki pártok között.
A politológus vasárnap az M1 aktuális csatornán arról beszélt, hogy az ellenzékiek nem tudják, mit kezdjenek magukkal, továbbra sincs ideológiájuk és víziójuk bevándorláspolitikai vagy az Európai Uniót érintő kérdésekben.
Ezzel szemben a kormánypártok továbbra is azt a politikát képviselik, mint a tavaszi országgyűlési választások előtt, amelynek köszönhetően fennmaradt mintegy hárommilliós táboruk -tette hozzá. A decemberi tüntetésekről szólva a politológus úgy fogalmazott, az elmúlt hetek tiltakozásai nem voltak olyan nagyszabásúak, mint korábban például a netadó elleni tüntetés.
Nem alulról jövő tiltakozások ezek, hanem a pártok hívták utcára a saját aktivistáikat -fogalmazott.
Deák Dániel szerint, ami az MTVA székházánál, az Országgyűlésben és az utcán zajlott, lényegében egy “láthatósági” verseny volt az ellenzéki
pártok között
Hatáskör miatt nem nyomoz a rendőrség – Szél és Hadházy szándékosan átveri a közvéleményt
Az alábbi cikkben foglaltak egy kicsit másfele mutat, hiszen az a tény, hogy Hadházi úr azzal próbálta a biztonságiakat kicselezni, hogy átölelte - igaz csak hátulról - a Bernadettet és igy vele együtt került ki az MTVA épületéből. Azaz Szél Bernadett a Hadházinak "köszönheti" hogy kikerült az épületből! Nem lehet tudni, hogy készakarva vagy előremegtervezett, "akcióként" történt a dolog igy a feljelentésnek sincs semmi értelme. Igaz ha az én feleségem lett volna a bernadett, akkor már rég elagyabuláltam volna a Hadházit: hogy meri ölelgetni másnak a feleségét? Horváth Z.
A rendőrség hatáskör hiányában valóban nem nyomoz az MTVA székházánál történtek miatt – reagált a BRFK vasárnapi közleményében a két pártonkívüli, az LMP-től elcsapott politikus, Szél Bernadett és Hadházy Ákos, valamint a balliberális média azon híreszteléseire, hogy a rendőrség ne foglalkozna a feljelentésükkel. A BRFK hangsúlyozza – amit képviselőként mind Hadházy, mind Szél természetesen tud, csak elhallgat -, hogy a képviselői feljelentésekkel a Központi Nyomozó Főügyészség foglalkozik hivatalból.
A rendőrség közleményében felidézi, nemrégiben „A rendőrség még meg sem kezdte a nyomozást a közmédiában történtek kivizsgálására”, illetve „A rendőrség még nem kezdte meg a nyomozást a közmédia épületében meghurcolt képviselők ügyében” továbbá „A rendőrség még nem nyomoz az MTVA-nál történtek ügyében” címmel jelentek meg írások egyes internetes hírportálokon. A cikkekben a rendőrséget bírálják amiatt, hogy a nyomozásokat még nem kezdte meg. A rendőrség leszögezi, hogy ezek a cikkek pontatlanok, és a hiteles tájékoztatás érdekében a Budapesti Rendőr-főkapitányság az alábbiakat közli:
Az MTVA székháznál történtek miatt Szél Bernadett országgyűlési képviselő 2018. december 17-én Budapesten a Teve utcai Rendőrségi Igazgatási Központ Központi Panaszirodáján tett feljelentést. A rendőrség gyakorlata következetes, így minden esetben vizsgálja, hogy annak elbírálása hatáskörébe tartozik-e. Amennyiben hatáskörének hiányát tapasztalja, úgy a feljelentést átteszi a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz. Tekintettel arra, hogy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. tv. 30. § e) pontja alapján, a mentelmi joggal rendelkező személy sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak esetében a nyomozás kizárólagos ügyészségi hatáskör, így a Budapesti Rendőr-főkapitányság a feljelentés áttételéről határozott és azt még aznap a Központi Nyomozó Főügyészség részére megküldte.
Forrás: police.hu; fotó: MTI
Soha ennyien nem kerekeztek a Tisza-tó körül
HÍR TV 2018. december 30.,
Minden eddiginél többen, 57 ezren túráztak kerékpárral 2018-ban a Tisza-tó körül, többen, mint az elmúlt két évben összesen; a tározótó és természeti környezete iránt megnőtt bringás érdeklődés arra sarkallja a fenntartókat, hogy 2019-ben megépítsék a teljes túrakörhöz még hiányzó 9 kilométeres bicikliutat – közölte a mesterséges tavat üzemeltető vízügyi igazgatóság területi szakaszmérnöke.
Míg 2016-ban 20 ezer 540, egy évvel később 30 ezer 884 kerékpáros hajtott át a Tisza-tó kiskörei duzzasztóművénél lévő mérőponton, addig 2018-ban már nyáron látszott, hogy minden eddiginél nagyobb lesz a bringás forgalom – ismertette Fejes Lőrinc.
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnöke megjegyezte: statisztikáikban csak azok a kerékpárosok szerepelnek, akik áthaladtak a duzzasztómű felett, tehát, akik például Abádszalókról tekernek Tiszafüredre, vagy Kisköréről Poroszlóra, azok nem jelennek meg ebben a nyilvántartásban.
A szakember a kerékpáros turizmus ugrásszerű fejlődését többek között azzal magyarázta, hogy a tó vízszintjénél 4-5 méterrel magasabb gátkorona aszfaltján haladva „egy csodálatos mozgó panorámapáholyból” gyönyörködhetnek a Tisza-tóban a kirándulók. Emellett a környezet ideális kerékpárversenyek lebonyolítására is.
Az elmúlt években, döntően pályázati pénzekből kiépített, közel 70 kilométer hosszú, a tavat körülölelő, aszfaltozott kerékpárút egy 9 kilométeres szakaszát eddig a 33-as főúton kellett megtenni. 2019-ben azonban már ott is kiépítik a bringások számára biztonságos külön utat Tiszafüred és Poroszló között. A fejlesztési tervek szerint a gáton több számlálókaput felállítanak, amelyek nemcsak a biciklis áthaladását, hanem annak mozgási irányát is képesek lesznek rögzíteni, ismertette Fejes Lőrinc.
Varga Judit: Ijesztő, amiket Juncker beszél
HÍR TV 2018. december 30.,
Az uniós kapcsolatokért felelős államtitkár szerint „van annak egy diszkrét bája”, hogy az Európai Bizottság elnöke szerint az Orbán-kormány politikája nem kereszténydemokrata, miközben ő Karl Marx szoboravatóján mondd beszédet, és Fidel Castrót hősnek tartja.
Jean-Claude Juncker egy német lapinterjúban fogalmazott úgy, nem lehet összeegyeztetni a kereszténydemokrata értékeket a Fidesz politikájával. A luxemburgi politikust a Welt am Sonntag a Fidesz és Orbán Viktor Európa-ellenesnek értékelt lépéseiről kérdezte. Az Európai Bizottság elnöke azt mondta: állandóan vitatkozik a magyar miniszterelnökkel és kezdeményezte a Fidesz kizárását az Európai Néppártból, ezt viszont elutasították. Juncker a májusi EP-választással kapcsolatban hozzátette: a migráció fontos téma, de ellenben a magyar kormány álláspontjával, nem ez a legfontosabb probléma az unió számára.
„Van annak egy diszkrét bája, hogy az a Jean-Claude Juncker jelenti ki egy mai interjújában, hogy a Fidesz és az Orbán-kormány politikája nem kereszténydemokrata, aki a kommunizmus szellemi atyjának, Karl Marxnak a szoboravatóján mond beszédet és aki Fidel Castro kommunista diktátort hősnek nevezi” – fogalmazott Facebook-bejegyzésében Varga Judit uniós kapcsolatokért felelős államtitkár.
Varga Judit továbbá megjegyezte, az különösen ijesztő, hogy Juncker arra a kérdésre, hogy vajon az EP-választások legfontosabb témája a migrációs válság helyes kezelése lesz-e, annyit tud válaszolni, hogy ezt nagyon sajnálná, mert vannak ennél fontosabb problémák is az unióban. Az államtitkár szavai szerint az Európai Bizottság elnökének szavai tökéletesen rávilágítanak arra, hogy a brüsszeli elit teljesen elszakadt a valóságtól és az európai polgároktól.
2018. december 26., szerda
Karácsonyos Iskola másként, az Erdőhegyi Általános Iskolában
http://www.nyugatijelen.com/jelenido/karacsonyos_iskola_maskent_az_erdohegyi_altalanos_iskolaban.php
2018. december 26.,
Az előkészítősöké volt az első műsorszám, ötletes jelmezeikben aranyos jelenetet adtak elő
A 2018–2019-es tanév Iskola másként hetére a vakáció előtti héten került sor, december 17–21. között az Erdőhegyi Általános Iskolában.
Hétfőn minden iskolás a tornateremben gyülekezett, ahol Sime Judit igazgató ismertette a várható tevékenységeket, majd Papp József tiszteletes úr a karácsony jelentőségéről tartott előadást. A lélekemelő előadás után, elkezdődött a lázas készülődés: próbák, teremdíszítés, képeslapkészítés, mindez a közelgő karácsony jegyében. Az óvodásokhoz és az elemisekhez megérkezett a polgármesteri hivatal ajándékcsomagja, amit nagy örömmel vettek át és bontogattak a gyerekek.
Kedden is folytatódott a munka, majd megérkezett iskolánkba az aradi Szivárvány Bábcsoport. Két előadásra került sor, előbb az óvodában, majd az iskolában. Köszönjük, hogy évente ellátogatnak hozzánk, azért, hogy tanulságos történetekkel, az ünnep igazi jelentőségére hívják fel a figyelmet. Az előadás végén a gyerekek ajándékcsomagot is kaptak. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani Ilyés Lajosnak, a csoport vezetőjének, valamint a négy önkéntes aradi fiatalnak, Kulcsár Tímeának, Kulcsár Joel Márknak, Rudolf Barnabás Joelnek és Bántó Izabella Rebekának a tartalmas előadást! Az óvodások azután mézeskalácsot díszítettek Szénási Zsuzsanna vezetésével. Köszönjük mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy a tevékenység létrejöhessen és sikeresen végbemenjen!
A szerdai nap is tele volt eseményekkel: a SNAC-önkéntesek a helyi gyermekotthonba vitték el ajándékaikat, majd iskolánk Fáy Szeréna kórusa a Kisjenői Polgármesteri Hivatalban énekelt, megörvendeztetve a jelenlévőket. A kórust elkísérték Birău Denisa Marilena, Biró Margit, Kiss Csilla Annamária, Mészár Márta, Pusztai Matild, Pálfi András és Sime Judit pedagógusok. Az iskolába visszatérve sokat játszottak, sportoltak. Óvodásaink ezen a napon tartották ünnepségüket. Az óvodás csoport délelőtt 11 órai kezdettel, Pascu Erzsébet irányítása alatt adta elő műsorát. Betlehemes jelenetet mutattak be, énekeltek és táncoltak, minden jelenlévő nagy örömére. Délután iskolánk tornatermében került sor a napközisek ünnepségére. A kislányok angyalkáknak vagy hópihéknek, a kisfiúk hóembernek öltöztek. Hent Annamária és Hotaran Zsuzsanna óvónők vezetésével lelkesen énekeltek, szavaltak, valamint ügyesen táncoltak. A legnagyobb sikert a műsor végén bemutatott keringő aratta. Az ünnepség elején Sime Judit igazgató megköszönte a szülőknek az egész éves támogatást, valamint az óvodát anyagilag támogatóknak: az RMDSZ megyei szervezetének, a Guala Pack Nadab-nak, a SC Magnita SRL-nek, a SC PRO MET RIV SRL-nek, a Kromberg § Schubertnek, a Rákóczi Szövetségnek, a Kisjenői Polgármesteri Hivatalnak és a Városi Tanácsnak, magánszemélyeknek, valamint a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési program keretében nyújtott nagylelkű segítséget. Ezen a napon került kiosztásra a nagycsoportosoknak a Rákóczi Szövetség ajándéka, egy szép meséskönyv és egy tábla csokoládé. Köszönjük Bíró Zoltán városi tanácsosnak az ajándékok eljuttatását!
Csütörtökön az óvodások önfeledten játszottak, majd a Szikra Csoport előadását tekinthették meg. Délelőtt az iskolában folytatódott a tantermek díszítése, valamint sor került az utolsó próbákra is, mivel délután 16 órától kezdetét vette a várva várt előadás. Előbb Sime Judit igazgató köszöntötte az egybegyűlteket, örömét fejezve ki, hogy együtt ünnepelhetnek, majd felsorolta, köszönetet mondva, az iskola támogatóit: az RMDSZ megyei szervezete, a Szabadság-szobor Egyesület, a SC Magnita SRL, a Szövetség Erdőhegyért Civil Szervezet, a helyi RMDSZ, a Kisjenői Polgármesteri Hivatal és a Városi Tanács. Gál Éva Gabriella nevelési igazgatónk sorra bekonferálta a műsorszámainkat, biztatva és lelkesítve fellépőinket. Az előkészítősöké volt az első műsorszám, ötletes jelmezeikben aranyos jelenetet adtak elő. Őket követték a negyedikesek. Táncuk nagy sikernek örvendett, tapsra ösztönözve a közönséget. Mindkét műsorszámot Csáki Margit tanítónő segítségével sajátították el a gyerekek. Szilasi Ildikó tanítónő elsősei, szépen kidolgozott jelmezekben adták elő jelenetüket, majd táncra is perdültek, osztatlan sikert aratva. A II. osztály tanulói is sokat készültek az elmúlt hetekben, Gál Éva Gabriella tanítónő segítségével. Verses-énekes összeállításuknak a címe „Közeleg a tél” volt. Máté Erzsébet tanárnő, a hetedik osztálynak a műsorszámát tanította be. A „Mai Betlehemes” komoly, elgondolkodtató volt, rámutatva arra, hogy mi is legyen a fontos mindannyiunk számára karácsonykor. A III. osztály Gyertyatánca Hevesi Laura tanítónő irányításával rendkívül látványos volt. Az V. osztályosok előadása következett, akik osztályfőnökük, Bíró Margit vezetésével készültek az ünnepségre. A VI. osztály is lelkesen szavalt és énekelt, osztályfőnökük, Pusztai Matild segítségével. Hagyományainknak megfelelően, a karácsonyi ünnepségen felléptek a dévai Szent Ferenc Alapítvány Napközijének tagjai. Idén, Bálint Mária nevelőnő segítségével szavalataikkal kedveskedtek a közönségnek. A Szikra csoport, iskolánk betlehemesei is felléptek. Jelenetüket, amellyel most is megnevetették a közönséget Pusztai Matild és Sime Judit pedagógusok segítségével sajátították el. Utolsó műsorszámként, a közönség együtt énekelt a Fáy Szeréna kórussal. A tevékenységekről készült összefoglalókat megtekinthetik a YouTube-on, Sime Sorin tanár úr szerkesztésében.
Kihirdették a két pályázat, a „Legszebb karácsonyi képeslap” és a „Legszebben feldíszített osztály” nyerteseit. A legszebb képeslapot Sechel Ianis készítette, őt követték Nuica Lavínia és Molnár Tamara. Az elemi osztályok közül a legszebben feldíszített osztály az I. osztály volt, őket követte a III. és a II. A nagyok közül első helyen végzett a VI., ők dolgoztak a legtöbbet a hét folyamán, majd az V. és a VII. osztály részesült dicséretben. A SNAC süteményversenyét Sánta Denisa nyerte. Második helyen végzett Hotăran Bernadett és Nuica Lavínia. A munkákat megtekinthetik iskolánk honlapján, padureni.wikifoundy.com címen. Mozgalmas és tartalmas hét után, kezdődhetett a vakáció! Örömökben gazdag új évet kíván mindenkinek az Erdőhegyi Iskola közössége!
Kép és szöveg:
Sime Judit
Karácsonyi szentmise Torontálkeresztesen
2018. december 26.,
Karácsonyi szentmise Torontálkeresztesen
Molnár Géza fényképes tudósítása
Táncos-énekes műsorral köszöntötték az ünnepet
2018. december 26.,
Karácsonyi előadás az óteleki kultúrotthonban
Advent utolsó szombatján, a szülők és a nagyszülők jelenlétében mutatták be a helyi óvodások és iskolások hagyományos karácsonyi előadásukat az óteleki kultúrotthonban. Az előadás megnyitóján, az óteleki iskola munkaközössége nevében Talpai Adél tagozatfelelős igazgatónő köszöntötte az ünneplőket: ,,A karácsony a szeretet, az egymásra figyelés, a megbocsátás ünnepe. A mai kis műsorral szeretnénk a karácsony lényegét megmutatni, melegséget, szeretetet adni, segíteni abban, hogy ráhangolódjunk az ünnep érkezésére.”
Az ünnepi előadást az óvodások jelenete vezette be, akik Mikulás-ruhába öltözve táncos-énekes műsort mutattak be. Őket követték a kisiskolások, akik a Pánov apó karácsonya című Tolsztoj-népmese feldolgozást játszották el, nagy sikerrel. Az ünnepi műsor befejező részében az V–VIII. osztályos gyerekek karácsonyi táncos előadását tapsolta meg a közönség. Az előadás végén ft. Heinrich József óteleki esperes a Csáki Caritas, az Óteleki Kolping egyesület és az Óteleki parókia adományozta ajándékcsomagokkal jutalmazta meg a gyerekeket.
Molnár Géza fényképes tudósítása
Ünnepváró műsor és karácsonyi vásár Zerinden
2018. december 26.,
Az óvodások műsora idén is nagy sikert aratott
A zerindi és feketegyarmati ünnepvárásnak évek óta különleges színfoltja a két falu oktatási intézményei szervezte karácsonyi vásár. Az esemény két nagyobb egységből áll össze. Szilágyi Ildikó igazgatónő megnyitója után a látogatók az egyes osztályok standjait csodálhatták meg és válogathattak a gyerekek-pedagógusok-szülők ötleteit és keze munkáját dicsérő változatos, kézzel készített tárgyak között. Szülőként és osztályfőnökként is úgy látom, hogy egyre jobb hangulatúak azok a „barkácsolós órák”, ahol a tanár és a gyerekek együtt dolgoznak a szülőkkel, a vásárra készülve. A szülőértekezleten megszokott hivatalosabb hangnem helyett itt oldottabb hangulatban, sokkal mélyebb, őszintébb beszélgetések bontakoznak ki, ezeket nagyon becsülöm, és évről évre várom.
A vásár után karácsonyi előadás vette kezdetét. A feketegyarmati és zerindi óvodások műsora után az alsó tagozatosok dinamikus, felszabadult produkciója következett, majd szokás szerint a felsősök jöttek. Tagadhatatlan, hogy kellemes érzés szinte magunk előtt látni, amit a kis kézen fogott óvodásból a gyerekek a szemünk előtt válnak saját koreográfiát megvalósító, egyre több saját ötletet felvillantó kamasszá.
A szülői bizottság ötlete nyomán ezt az alkalmat egy tanár-diák produkció zárta: egy jól sikerült cap song bevezető után a négy adventi gyertya története és a közös ének hangolta lelkünket a közelgő ünnepre.
Kép és szöveg:
Ozsvár Erzsébet magyartanár
Egy asztalnál a Nyugati Szövetség polgármesterei
2018. december 26.,
Megvolt a Nyugati Szövetség (AVE) első munkatalálkozója. A négy nyugat-romániai nagyváros (Arad, Temesvár, Kolozsvár, Nagyvárad) önkormányzati vezetői december 20-án ültek egy asztalhoz az aradi Városháza dísztermében.
Amint arról a Nyugati Jelenben is olvashattak, a négy nagyváros vezetői – Emil Boc kolozsvári, Ilie Bolojan nagyváradi, Gheorghe Falcă aradi és Nicolae Robu temesvári polgármester, mindannyian a Nemzeti Liberális Párt (PNL) tagjai – december 8-án, Temesváron írták alá a városok közötti szoros együttműködést célzó alapító okiratot. Az ország egységét féltő bukaresti vezetők által szeparatizmussal vádolt polgármesterek közös beruházásokat terveznek, ezen belül fejlesztéseket a négy várost összekötő vasúthálózatban, a tömegközlekedési hálózatban, ugyanakkor regionális kórházakat is építenének.
A legutóbbi aradi találkozón a szervezet működésével kapcsolatos jogi kérdéseket vitatták meg, de a jövő évi találkozókat is beütemezték. Ennek értelmében a következő technikai megbeszélésre 2019. január 11–13. között kerül sor Temesváron, a másodikra január 18. és 20. között Kolozsváron.
Az aradi megbeszélésen körvonalazódott többek között, hogyan fogják a szövetségben álló városok támogatni Temesvárt az Európa Kulturális Fővárosa c. projektben.
A januári hónap végén az AVE szövetség tagjai a Világbank képviselőivel szándékoznak találkozni, a pénzügyi autonómia felé törekvő négy polgármester ugyanis közös pályázatokat készül benyújtani
Cs. E.
Könnyebb a földtulajdon rendezése
Kovács Attila • 2018. december 26.,
A földterületek adásvételét, a kataszteri, tulajdonjogi bejegyzéseket segítik a kataszteri törvény idén elfogadott módosításai. Ugyanakkor a birtoklás bejegyzése is lehetővé vált költséges bírósági eljárás nélkül. A változásokról Sorin Truțăval, a Hargita Megyei Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal (OCPI) igazgatójával beszélgettünk. A földterületek tulajdonviszonyainak teljes tisztázása még hosszú folyamat lesz • Fotó: Farkas Tamás A 1996-ból származó 7-es számú kataszteri törvény több pontjának módosítását a Hargita megyei kataszteri hivatal kezdeményezésére, a Tánczos Barna csíki szenátor által benyújtott módosítási javaslatok alapján sikerült elérni, az újdonságokat az idei 185-ös számú törvény tartalmazza. Ennek alapján a földtörvény rendelkezései szerint kiállított birtokba helyezési jegyzőkönyvek az általános kataszteri bejegyzés során a tulajdonra jogosult személyek nevére jegyezhetők be. ,,Korábban az általános kataszteri bejegyzés során azokban az esetekben, amikor a birtokleveleket még nem adták ki, ideiglenesen a közigazgatási egység nevére jegyezték be a területet, ezt csak később, a birtoklevél kiállítása után lehetett átírni a tulajdonos nevére” – magyarázta az igazgató. Rámutatott, ezzel két folyamatot, a kataszteri bejegyzést és a földtörvény alapján a tulajdonjog megállapítását egységesítették, így az általános kataszterezés finanszírozása során a visszaszolgáltatási folyamatot is be lehet fejezni. Erre szerinte Hargita megyében Csíkszenttamás a legjobb példa – a módosítás után több mint 900 birtokba helyezési jegyzőkönyvet állítottak ki azokban a dűlőkben, ahol kataszteri bejegyzés volt folyamatban.
Érvényesíthető jogok
Egy másik változtatás szerint az egypártrendszer idején kollektivizált övezetekben, amennyiben birtoklevelet kapott a tulajdonos, és eladta a telket, bejegyezhető a tulajdonjog akkor is, ha az adásvétel nem volt hivatalos, hanem zsebszerződéssel történt. Nem lehet viszont ezt megtenni, ha nincs birtoklevél. Annak ellenére, hogy sok ígéret volt és van olyan földterületek vásárlásra, amelyeket még nem szolgáltattak vissza, másképp nem lehet a tulajdonjogot bejegyezni, mert először a birtokba helyezést kell befejezni a birtoklevél kiadásával. Ellenkező esetben fennáll a veszély, hogy a földtörvény alkalmazásáért alakult helyi bizottság rendelkezésére álló földalap lecsökken” – részletezte. A kollektivizálás által nem érintett településeken, ha a tulajdonost nem lehet azonosítani, de a terület használóit igen, az általános kataszteri bejegyzés során bejegyeztethető a birtoklási jog, ha a helyi hatóság elismeri őket tulajdonosként. Amennyiben egy parcella kataszteri bejegyzése során több tulajdonost azonosítanak, ezt nyilvántartásba veszik, majd a telekkönyvezés a tulajdonrészeket megállapító jogerős bírósági döntés alapján történik meg. Fontos, hogy az általános kataszteri bejegyzés befejezése után ha hibákat, elírásokat észlelnek, az érdekelt személy, vagy a kataszteri hivatal kérésére módosításokat lehet végezni, mindaddig, amíg egy tulajdon gazdát cserél” – magyarázta Truță.
Bejegyeztethető a birtoklás
Sokan vártak arra lehetőségre, amelyet a kataszteri hivatal vezetője is nagyon fontosnak tartott, a tényleges birtoklás kérésre történő bejegyzésére – ezt szintén a kataszteri törvény módosítása teszi lehetővé. Az új rendelkezések szerint igényelhető a tulajdonjogot igazoló iratok hiányában a telekkönyvbe be nem jegyzett, vagy a korábban nyitott telekkönyvbe bejegyzett, és ezen a bejegyzésen a 2011-ben életbe lépett, 2009-ből származó 287-es számú törvény (Polgári Törvénykönyv) előtti 30 évben nem módosított nyilvántartású területek birtoklásának bejegyzése. Az érdekeltek egy, a kataszteri hivatal által elfogadott kataszteri felmérési dokumentációval kell rendelkeznie, ugyanakkor igazolást kell beszereznie a helyi polgármesteri hivataltól arról, hogy fizette a terület adóját és a telek nem közterület,, vagy a nyilvántartásban nem szerepel az állam vagy a közigazgatási egység nevén. Szükség van továbbá a szomszédok aláírásával ellátott jegyzőkönyvre, és egy saját felelősségre adott hitelesített nyilatkozatra. Utóbbinak tartalmaznia kell, hogy az igénylő a területtel tulajdonosként rendelkezik, házasságban él, vagy sem, hogy nem adta el, vagy zálogosította el a területet, a telek nem képezi jogi vita tárgyát, nincs kivonva a körforgásból (nem birtokolható, vagy eladható), résztulajdonban van, vagy sem – előbbi esetben minden tulajdonrészről nyilatkozni kell. Szintén be kell mutatni, ha létezik, a birtoklásra vonatkozó iratot, a személyazonossági igazolvány és házassági bizonyítvány másolatát, illetve a telekkönyvi kivonatot. Amennyiben bejegyezték a birtoklási jogot, a tulajdonjogot utólag, három év múlva telekkönyvezik a törvény értelmében. ,
Ez a birtokolt terület ezalatt eladható, kényszervégrehajtás, illetve örökség tárgyát képezheti – tehát teljes tulajdonjogként van jelen a körforgásban. Az eljárás során ellenőrzik, hogy a régi telekkönyvben történt-e új bejegyzés a hivatkozási időszak, 1981 október 1. óta – 30 évvel 2011 október 1. előtt, amikor érvénybe lépett a Polgári Törvénykönyv, az érintett igényli az említett igazolást a polgármesteri hivataltól és elkészítteti a kataszteri dokumentációt, majd a közjegyzőnél saját felelősségre nyilatkozatot tesz.
Az eljárás költsége sokkal kisebb, mint egy elbirtoklás érdekében indított bírósági eljárásé” – vázolta az igazgató. Mint elmondta, 120 lejbe kerül a kataszteri hivatalnál a bejegyzés, emellett a kataszteri dokumentáció elkészítéséért, illetve a közjegyzői tiszteletdíjat kell fizetni. ,,Ha figyelembe vesszük, hogy egy bírósági eljárás esetén többnyire szakértői véleményezésre is szükség van, a költségek jóval kisebbek, a procedúra pedig rövidebb” – emlékeztetett. Truță hozzátette, a helyes alkalmazás érdekében pontosításokat kértek az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökségtől (ANCPI), ezeket pedig minden polgármesteri hivatalnak elküldték.
Előnyöket hozott Sorin Truță szerint a kataszteri törvényt érintő módosítások előnye az is, hogy segíti az ingatlanok jogi körforgását a nem kollektivizált övezetekben, mert ott legtöbb esetben a telekkönyvi bejegyzéseket nem aktualizálták, sok adásvétel történt zsebszerződések alapján, és ezek nem szerepelnek a nyilvántartásokban. A területek többségének nem tulajdonosa, hanem használója volt, az idős emberek egy része el szerette volna adni mezőgazdasági területeit, de a tulajdonviszonyok rendezetlensége miatt a beruházók nem vásárolták meg” – vázolta az igazgató.
Ennyi pénzt kaptak a visszaosztásból a Maros megyei önkormányzatok
Simon Virág • 2018. december 26.
A polgármesteri hivataloktól beérkezett kéréseket figyelembe véve döntött a kormánytól visszaosztott pénzekről legutóbbi ülésén a Maros Megyei Tanács. Pénzt kaptak az önkormányzatok, hogy év végéig elkölthessék.
A legnagyobb összeget, 212 021 lejt, Küküllőszéplak kapta, de a városok sem panaszkodhatnak, hiszen Segesvár, Dicsőszentmárton, Szászrégen, Marosludas, Radnót, Nagysármás, Erdőszentgyörgy és Nyárádtő 76 ezer lejt költhet el az év utolsó napjaiban. Szovátának, Maroskeresztúrnak és Kerelőszentpálnak 66 ezer lejt utaltak át, míg a nyárádszeredai polgármesteri hivatal 61 ezer lejjel „gazdagodott”. Marosszentgyörgy és Mezőpanit 56 ezer lejt kapott a visszaosztott pénzekből, míg Nyárádremete valamivel kevesebbet, 50 ezret.
Megyeszinten ezúttal a legkevesebbet, 46 ezer lejt Ádámos és Vámosgálfalva kapta. A felsoroltakon kívül, a megye többi polgármesteri hivatala, Fehéregyházától Mezőzáhig 71 ezer lejt kell elköltsön az év végéig. A Megyei Tanácstól leosztott pénzeket működési költségekre, munkálatok, pályázatok során biztosítandó önrész fedezésére használhatják fel a városok és községek. Összesen 7 221 021 lejt osztottak szét. Tavaly decemberben mindössze 3,6 millió lej volt ez az összeg.
Nem ez az egyetlen pénzvisszaosztás, amivel év végén a megyei tanács „kisegítette” az önkormányzatokat, mivel a Maros Megyei Közpénzügyi Hivatalnak a tervezettnél nagyobb bevételei voltak a jövedelemadóból, ezért értesítette a Maros Megyei Tanácsot, hogy 918 217,39 lejjel kiegészíti a helyi önkormányzatok költségvetésének kiegyenlítésére szánt alapot. A Maros Megyei Tanács úgy döntött, az összeget egyenlő arányban osztja szét a helyi önkormányzatok között. A megítélt összeget, 9091 lejt a polgármesteri hivatalok a működési kiadásoknál felhalmozott tartozásaik törlesztésére, a helyi fejlesztési programok finanszírozására fordíthatták
Új zöldövezettel gazdagodik Kolozsvár
2018 December, 20
Parkosítási céllal a város belterületévé nyilvánított egy 21,3 hektáros területet a Kolozsvári Városi Tanács. A területet a Munka sugárút mellett fekszik, a Voroneţ utcából megközelíthető. A majdani park a Kolozsváriak Erdeje nevet fogja viselni. „A többi projekt mellett, amely a városregeneráló folyamat része – például a Szamos-part regenerálása, a Kolozsváriak erdeje is az életminőség emelését célozza a városban” - fogalmazott Oláh Emese alpolgármester.
A projektet ismertetve elmondta, a dísznövényzet-ültetés mellett sétányokat, utakat, sportolásra és szabadidő eltöltésére alkalmas övezeteket, pavilonokat, kulturális tevékenységek számára szükséges építményeket alakítanak ki benne. A park létesítésének költségeit az önkormányzat saját (2%), kormányzati (13%), és EU-s alapokból (85%) fedezné, a beruházás becsült összege 22,8 millió lej. Hosszútávon fontos a projekt, mert annak ellenére, hogy most a park számára kijelölt terület periférikus övezetben helyezkedik el, várhatóan néhány éven belül ennek környékét is belakják.
Közel 16,5 millió lejt osztottak le a településeknek a Kolozs Megyei Tanács rendkívüli ülésén
2018 December, 10
Ezúttal azt a 16,5 millió lejt osztotta el a Kolozs megyei önkormányzat a települések között, amelyet a jövedelemadóból utalt vissza nemrég a kormány a megyének.
A határozattervezet értelmében a megye öt városának a következő összegeket hagyták jóvá: - Bánffyhunyadnak 299 ezer lejt
- Szamosújvárnak, 293 ezer lejt
- Désnek 293 ezer lejt
- Tordának 293 ezer lejt
- Aranyosgyéresnek 233,5 ezer lejt adtak
A községeknek megszavazott pénzösszegeket illetően
- Bálványosváralja, 275 ezer lejből
- Kalotaszentkirály, 275 ezer lejből
- Körösfő, 275 ezer lejből
- Tordaszentlászló, 275 ezer lejből
- Tordaszentmihály, 275 ezer lejből
- Várfalva 275 ezer lejből gazdálkodhat,
Magyarszovát 270 ezer lejt,
Szék 265 ezer lejt
Búza 265 ezer lejt kapott, míg
Egeres, Bonchida, Harasztos, Magyarkapus, Magyargorbó, Ördöngösfüzes és Tordatúr 274 ezret, Szászfenes, Magyarpalatka, Kiskalota és Mócs 219 ezer lejt, Gyalu 201,5 ezer lejt, Aranyosegerbegy 171,5 ezret, Mikeháza 153,9 ezer lejt kapott.
Kisbács, Magyarkályán, Erdőfelek, Magyargyerőmonostor 146,5 ezret, valamint Kolozs 115 ezer lejt költhet még el.
„A községek igényei, tartozásaik törlesztésére, valamint folyamatban lévő infrastrukturális beruházásaikhoz szükséges pénzügyi források alapján osztottuk el a pénzt. Számos településen a kiutalt összegeket utak és járdák javítására, csatornahálózat bővítésére, orvosi rendelő, illetve kultúrotthon felújítására, kápolna építésre fordítják” – nyilatkozta Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke
10 évesek vagyunk. 576550
Azzal kezdtük a 2018-as évet, hogy 10 évesek vagyunk és 520,000-as nézettségi számunk volt a januári hónap folyamán. Egy év alatt már 580000 felé közelitünk. 1300-nál több cikket tettünk fel amely kb 60.000 olvasót érdekelt. Sok -kevés nem érdekes, hiszen az olvasói szám csak növekedett.
Reméljük e szám csak növekedni fog és a hűséges olvasóink mellé újabbak fognak csatlakozni.
Lapunk nyomtatott változata is nőtt és az ezirányba elinditott tevékenységeinket a Bethlen Gánor Alapítvány is támogatni fogja.
Minden egyes olvasónknak kivánunk Kellemes Ünnepeket és Boldog Új Évet!
Kedves pap- és szerzetestestvérek, tisztelendő nővérek, kedves jó hívek!
2018-12-24 11:
Karácsony Urunk születésének főünnepe. Jézus Krisztus születésnapját a húsvéti misztérium, vagyis az Ő kereszthalála és feltámadása fényében kell ünnepelnünk. Mert ha Krisztus nem támadt volna fel, ma nem ünnepelnénk karácsonyt.
Kedves testvérek! Meghívlak benneteket, hogy a Kegyelem Évében a liturgia kapcsán közösen elmélkedjünk azokról a kegyelmekről, amelyeket Isten egyszülött Fia megtestesülésében adott nekünk.
A karácsony liturgikus ünneplésének négy mozzanata van. A vigília mise, az éjféli mise, a pásztorok miséje és az ünnepi mise. Mind a négy szentmise olvasmányai Krisztus kereszthalálának és feltámadásának erőterében emlékeznek meg Isten értünk művelt csodás tetteiről, és vezetnek bennünket a megtestesülés titkának mélyebb ismeretére.
Miről is van szó?
A vigília szentmisét december 24-e estéjén mondjuk, amelyben az adventi várakozásunk utolsó szakaszát már úgy mutatja meg a liturgiánk, mint amikor a versenyfutók előtt feltűnik a cél. Újult erővel lendít előre, hiszen már nincsen sok a célig. Beteljesül a nép várakozása, a próféták jövendölése: Isten megmutatja magát. Közénk jön, vállalja sorsunkat. Leszáll az emberi élet legmélyére, hogy mi általa felemelkedhessünk az égi magasokba. Jézus Krisztusnak, Dávid és Ábrahám Fiának családfája az evangélium, ami azzal zárul, hogy Jákobnak pedig József volt a fia, aki férje Máriának, akitől a Krisztusnak nevezett Jézus született. József igaz ember volt, úgy cselekedett, amint az Úr angyala megparancsolta; nevelőatyja lett Isten Fiának, és ő adott nevet neki. Nemcsak Mária igenjét, szabad beleegyezését kérte Isten, hanem Szent József együttműködését is várta. Testvéreim, Isten ma is ugyanígy elvárja tőlünk az Ő kegyelmeivel való együttműködésünket.
Éjféli mise: a világtörténelem legnagyobb eseménye van a középpontban. Az örök Isten igéje, a második isteni személy emberként megszületett Betlehemben. Angyali jelenések, öröm, fény, ragyogás… Ó, hány hívő keresztény fogadja örömmel a „jó hírt”! Remélem, kedves testvérek, ti mindannyian ezek között vagytok. … Emberré lett az Isten! Emmánuel, ebben a kisgyermekben nem csak egy lett közülünk, hanem valóban velünk az Isten! Ugyanakkor hány családban csupán külsőség ez az este. A karácsonyfa ragyog, de sötétség tartja hatalmában a lelkeket. Milyen más kegyelmet kérhetnénk ezen az éjszakán Istentől, minthogy az égi kisded ragyogja be minden ember szíve rejtekét?
A pásztorok miséje: karácsonykor csak kevesen vállalják, hogy a korai misére elmenjenek, pedig ennek a szentmisének is külön mondanivalója van. Kik voltak az első hódolói a földre szállt szeretetnek? Nem királyok, nem gazdag előkelőségek, nem tanult emberek, hanem az egyszerű pásztorok. Még csak nézelődnek, de nagy örömmel, mert beteljesülve látják az angyalok által közölt örömhírt. Megszületett, aki majd saját magát hozzájuk, a jó pásztorhoz hasonlítja; aki ismeri juhait, gondozza és megvédi őket, ha kell, az élete árán is. Így tekintek-e a betlehemi kisdedre, mint aki értem jött? Mint aki értem lett emberré, hogy engem megmentsen? Úgy tekintek-e rá, mint aki azért jött, hogy értem meghaljon, mint életem és lelkem igazi pásztora? Rá bíztam-e már magam, engedem-e, hogy vezessen?
Karácsony ünnepének csúcspontja az ünnepi mise. Szent János evangélista az Úr Jézus örök születéséről beszél, aki már kezdetben volt, Istennél volt; Ő a Mennyei Atya kimondott szava, igéje, aki által és akiben mindent teremtett; akiben Isten látta, hogy jó minden, amit teremtett. Amikor pedig az ember bűnével elfordult Istentől, aki az élet, a világosság volt számára, és a sötétséget választotta, nem hagyta magára, hanem megtestesült; beleszületett az Istentől elszakadt világba, hogy fényt gyújtson a sötétségben, és visszavezessen minden rabot — a bűn rabságában sínylődő embert — Istenhez, a fényhez, az igazi élethez, még akkor is, ha ez az életébe kerül. … és akik befogadják, hatalmat kapnak az újjászületésre, hogy Isten gyermekei legyenek. Aztán következik Szent János nagy tanúságtétele: „Az ige testté lett és közöttünk lakott. Mi pedig láttuk az ő dicsőségét, az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal.” — Hol láttad, János apostol, Isten dicsőségét? — Láttuk a kereszten meghalni és harmadnapra feltámadni. Dicsőséges sebhelyei nem tűntek el a megdicsőült testéről, hanem ezek lettek az azonosító jegyei. Teljessé tette megváltásunkat, és megmutatta, hogy szeretet az Isten, aki nem tud visszaütni, csak kitárt karral átölelni. Tőlünk függ, hogy mit teszünk ezekkel a kitárt karokkal; átszegezzük-e őket, vagy hagyjuk, hogy átöleljenek. Karácsony ünnepén a kisded Jézus tárja felénk kezét. Ki lenne képes átszegezni egy kisgyerek puha, pici kezét? Pedig Jézus kezét-lábát átszegezték, s ő ugyanaz tegnap, ma és mindörökké. Ugyanaz, mint aki karácsonykor megszületett. Ez az igazság. És kegyelem az, ha megértjük, hogy a kisded Jézussal együtt a keresztre feszített Jézust is át kell tudnunk ölelni.
Kedves híveim! Karácsony ünnepe számunkra hitvallás. Hisszük és valljuk, hogy a betlehemi gyermek a próféták által megígért Messiás, Isten Fia, aki megtestesült a Szentlélek erejéből Szűz Máriától, és Betlehemben megszületett; az angyalok hirdették, a pásztorok köszöntötték; József és Mária családjában nevelkedett; Poncius Pilátus alatt keresztre feszítették, meghalt, és eltemették. De harmadnap feltámadt a halottak közül, és fölment a mennybe, de ugyanakkor velünk marad mindennap a világ végéig. Az Ő születésnapját úgy ünnepelni, hogy bennünk is megszülessen, ez a legnagyobb kegyelem. Dicsőség neki mindörökké!
És köszönet mindenkinek, aki iránta való szeretetből egész évben a szolgáló szeretet munkáját végezte. Mindenekelőtt köszönöm a paptestvéreim és szerzeteseink áldozatos szolgálatát. Köszönöm szeretett egyházmegyénk híveinek és minden jótevőjének áldozatát, amellyel lehetővé tették intézményeink zavartalan működését. Köszönöm alkalmazottaink becsületes és szorgalmas munkáját, amit szerte az egyházmegye plébániáin és intézményeiben végeztek. A lelkekben is megszületni akaró szentségi Jézus legyen a jutalmuk!
Végezetül szívből jövő főpásztori áldásomat küldve kívánok mindenkinek kegyelemteljes karácsonyi ünnepeket és Istentől áldott, békés, boldog új esztendőt!
2018 karácsonyán, Jézus Krisztus születésének főünnepén, Jenő püspök
