Egyik olvasónk hívta fel a figyelmünket az alábbi cikkre, azzal a megjegyzéssel, hogy "hiába tettük közzé a NUTS-2-es autonóm Székelyföld megoldást, mert sem a helyi vezetők, sem pedig az EU-parlamenti képviselőink nem vesznek annyi fáradságot, hogy ne még beszéljenek mellé, hanem álljanak a régiószintű autonómiás megoldás mellé, még ha az csak "statisztikai területre" alkalmazza az EU." Köszönjük olvasónknak a cikkre vonatkozó figyelmeztetést.
Meglepődve olvastuk az alábbi cikket, hiszen elég kellemetlen, hogy azok, akik az autonómiáról beszélnek elég tájékozatlanok, vagy nem tudják, hogy léteznek gyorsabb és aránylag járhatóbb megoldások éppen a vidékfejlesztési alapoknak a megpályázására.
Az EU- képviselőink között olyan is volt, aki az alelnöki tisztséget is betöltötte és volt arra lehetősége, hogy a székelyek részére legalább informálisan megmutassák, - ha nem is a követendő utat -, de legalább a lehetőségeket.
Elég gyakran hallunk hivatkozásokat a dél-tiroli példáról, de hogyanról már nem tudnak vagy, ami esetleg rosszabb nem akarnak tudni.
Már több alkalommal is megjelentettük a régiószintű NUTS2-es megoldást, úgy ahogy a déltiroliak csinálták.
Tudva levő, hogy a NUTS2-es régió kialakítása az alkotó megyék lakosságszámától teszik függővé.
A lakossági összetétel miatt inkább csak a Hargita és Kovászna megyeszintű egyesítése valószínűbb a NUTS2-es autonóm Székelyföld keretében. De a két megye régiószintű egyesítése esetén sem adja ki a NUTS2-es által előírt 800.000 lakossági számot. Ezért is fontos a két déltiroli NUTS2-es autonóm terület - a Bolzano és Trentino - példáját alkalmazni az Autonóm Székelyföld esetében is.
Köztudott, hogy a két déltiroli NUTS2-es autonóm statisztikai terület egyikében sincs ki a minimális feltétel azaz a 800.000 lakosságiszám. Igy a megalakítandó NUTS2-es Autonóm Székelyföld esetében is lehet-kellene alkalmazni mint, az EU-szinten alkalmazandó "jó pratika".
Igaz, a NUTS2-es régiós megoldás lényegében csak statisztikai területről szól, de ha a déltiroliakat kielégítette - fejlesztette szerintünk jó lehet a székelység számára is, hiszen akkor e régió maga is tudna az EU-s fejlesztési alapokra pályázni. De további előnyökkel járna az is, hogy kialakul a NUTS2-es Autonóm Székelyföld, mindamellet, hogy nem kellene sem alkotmányt sem pedig más törvényt módosítani!
Köztudott, hogy a NUTS normák kötelezőek a tagállamok számára és úgy voltak kialakítva, hogy mindig alkalmazhatóak legyenek, hiszen akármikor ki lehet alakítani a ROZZ ideiglenes NUTS2-es statisztikai területetket! Ha a két megyevezetőség aláírásgyűjtéssel igazolja a lakossági akaratot, akkor sem a hazai sem pedig a brüsszeli vezetések nem akadékoskodhatnak az ellen, hogy a NUTS2-es statisztikai területet ki lehessen alakítani.
Kérjük a két EU-s képviselőnket, hogy szivleljék meg e modellt, és hassanak oda, hogy gyorsan lehessen alkalmazni. Horváth Z.
dec 8, 2018
A területi autonómia nemzetiségi békét hozott és gazdasági fellendülést biztosított Dél-Tirolnak, ezért számunkra mintarégió – mondotta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a megyeházán tartott tegnapi szakmai tanácskozáson, amelynek fő meghívottja Herbert Dorfmann, a dél-tiroli németek európai parlamenti (EP) képviselője volt.
A megyeházán tanácskoztak. Fotó: Kocsis B. János
„Ezt szeretnénk mi is itt, Székelyföldön: hogy jobban éljünk és legyen etnikai béke. Sok a hasonlóság is köztünk, tudunk tanulni ebből a példából” – hangoztatta Tamás Sándor, aki arra kérte a vendéget, hogy javasolja Székelyföld és az olaszországi autonóm tartomány testvérkapcsolatának kialakítását a hamarosan újonnan megalakuló tartományi kormánynak. Herbert Dorfmann, aki kollégái, Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselők meghívására érkezett Erdélybe, felvállalta ennek az ügynek a képviseletét.
A felek egymás között meg tudnak állapodni, a jó megállapodások pedig barátsághoz vezetnek – mondta Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Az a régió és állam lesz sikeres, amely minden polgárára úgy tekint, mint aki hozzáadott értéket képvisel. A decentralizáció, az autonómia fejlődést hoz, hiszen Dél-Tirol Olaszország legszegényebb régiójából lett a leggazdagabb tartomány – sorolta a dél-tiroli autonómia tanulságait a polgármester, aki szerint azt érdemes eltanulni a dél-tiroliaktól, hogy nem siránkozni, hanem szövetkezni kell.
Sok a közös vonás Dél-Tirol és Székelyföld között – értett egyet a háromszéki önkormányzati vezetőkkel Herbert Dorfmann, aki az olaszországi német közösséget képviseli az Európai Parlamentben. Néhány mondatban ismertette az általa képviselt régiót, etnikai összetételét, gazdasági helyzetét. Elmondta, hogy a második világháborút követően Dél-Tirol a legszegényebb régiója volt Olaszországnak, ma a második legnagyobb nettó befizető a tartományok sorában. A turizmus a legfontosabb ágazat, de a régió fenntartásában a mezőgazdaság is lényeges szerepet tölt be.
Mint elmondta, Dél-Tirolban nagyon korán felismerték, hogy a vidékfejlesztésre kiemelten oda kell figyelni, ugyanakkor mindig szövetkeztek, együtt dolgoztak. Akkor maradnak helyben az emberek, ha megfelelő az életszínvonal és az infrastruktúra, a kis gazdaságok – mint amilyenek a dél-tiroli farmok – csak akkor maradnak fenn, ha együttműködnek – mutatott rá a mezőgazdasági végzettségű EP-képviselő, aki konkrét példákat is sorolt.
Nyilván tisztában van azzal, hogy itt a társulás érzékeny kérdés a kommunizmus miatt, viszont ez az egyetlen lehetőség, hogy a kisebb gazdaságok megmaradjanak. Ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a mezőgazdaság, a gazdálkodás hatékonysága nem egyszerűen pénzügyi kérdés, hanem olyan vidéket kell kialakítani, ahol jó élni, megfelelőek a körülmények.
„Herbert Dorfmann nagyon jó partnerünk, aki ismeri közösségünk gondjait, évek óta dolgozunk együtt akár kisebbségvédelmi, akár mezőgazdasági kérdésekben. Azért hívtuk meg őt Székelyföldre, hogy ezáltal is felmutassuk a dél-tiroli jó példákat, ahol a nemzeti kisebbségek magas szintű autonómiát élveznek, erős gazdaságuk és fejlett vidéki közösségeik vannak” – mondta Sógor Csaba. Kitért arra is, hogy Herbert Dorfmann egyike azoknak a kollégáknak, akikkel együttműködnek Európában, többek között olyan célokért, hogy az EU kezelje kiemelten a vidéki és hegyvidéki régiókat, a családi jellegű kisgazdaságok fejlesztését. Az erdélyi képviselő elmondta: „ma már pontosan tudjuk, és ez látszik a dél-tiroli példából is, hogy magyar identitásunkat akkor őrizhetjük meg, ha képesek vagyunk helyben megteremteni az itthon maradáshoz és a gyarapodáshoz szükséges feltételeket, hiszen a gazdasági kérdések szorosan összekapcsolódnak a kisebbségvédelmi kérdésekkel”.
Sógor Csaba kiemelte: ezért volt fontos, hogy az elmúlt hónapokban az Európai Parlamentben számos módosító javaslattal járultak hozzá a legfontosabb európai pénzalapok – a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap – 2021 utáni időszakra vonatkozó prioritásainak kijelöléséhez. „Sikerült számos módosító javaslatot elfogadtatnunk, amelyek éppen arra irányulnak, hogy az uniós támogatások a vidéki térségek felzárkóztatását is kezeljék prioritásként” – hangsúlyozta.
A szülőföld fejlesztésében az uniós források kiemelt szerepet játszanak – mutatott rá Winkler Gyula, hozzátéve: a hatékony fejlesztéshez a pénzügyi források felhasználásáról helyben kellene dönteni. Sajnos, Románia 2007–2013 között épp a központosított ágazati programok, a Közlekedési és a Környezetvédelmi Operatív Program rossz teljesítménye miatt veszített el kétmilliárd eurót a rendelkezésre álló keretből. Ezt az összeget át lehetett volna csoportosítani, hiszen az Európai Bizottság lehetőséget ad rá.
Az átcsoportosítás eredményeként, a Regionális Operatív Program révén például minden megye kaphatott volna további ötvenmillió eurót, amelyet a helyi infrastruktúra fejlesztésére fordíthatott volna. Azt látjuk, hogy ismét ugyanabban a helyzetben vagyunk, mint hét évvel ezelőtt. Jelenleg a nagy infrastruktúra-fejlesztési operatív program keretének alig 53 százalékára kötöttek szerződést, tehát valós a veszély, hogy ismét veszítünk a rendelkezésre álló összegből, hiszen már a 2014–2020-as költségvetési időszak ötödik évében vagyunk.
Az RMDSZ javasolja, hogy csoportosítsanak át kétmilliárd eurót a leghatékonyabb ágazati program, a Regionális Operatív Program javára. Winkler Gyula hangsúlyozta, ez az intézkedés a helyi közösségek javát szolgálná az egész országban, magyarokét és románokét egyaránt – áll a megyeháza közleményében. (sz.)
