2019. 03. 04. hirado.hu forrás: Kossuth Rádió
Manfred Weber és Frans Timmermans között fog várhatóan eldőlni az Európai Bizottság elnökségéért folyó harc. De mit képvisel az egyik, és mit a másik jelölt? A néppárti és a szocialista csúcsjelölt álláspontjait elemezték a Kossuth Rádió hétfői Ütköző című vitaműsorában.
Egyedül a bevándorlás okozza a törést a német–magyar politikai kapcsolatokban – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégén a Welt am Sonntag című német konzervatív lapnak. Hozzátette: A magyarok ragaszkodnak a nemzetek önrendelkezéshez való jogához, a németeknek azonban más a filozófiájuk. Magyarország ebben a helyzetben határország, amely teljes készültségben él, és tudja, hogy csakis a török kormánytól függ, hogy az ott élő több millió menekült megindul-e Európa felé. Németország védettebb helyen fekszik, biztonságosabbnak érzi helyzetét – a magyar miniszterelnök szerint ebből és az eltérő történelmi tapasztalatokból ered a különböző gondolkodásmód.
Az interjúban szóba került a migrációval foglalkozó magyar plakátkampány is, illetve annak egyik főalakja, Jean-Claude Juncker. Orbán Viktor szerint a luxemburgi illetőségű néppárti politikus megítélése nyugaton és keleten merőben különbözik.
Nyugat-Európában az Európai Néppárt azzal kampányol, hogy az új csúcsjelöltje, Manfred Weber majd Juncker munkáját fogja folytatni, ami Közép-Európában valószínűleg politikai öngyilkosság, mivel Junckernek errefelé nem igazán van tekintélye – idézték fel a miniszterelnök nyilatkozatát a Kossut rádió Ütköző című adásában hétfőn, hangsúlyozva abbeli véleményét is, hogy ha az Európai Néppárt győzni szeretne Közép-Európában, akkor azt kell mondania: Juncker a múlt, Weber a jövő.
Orbán Viktor a Welt am Sonntagnak arról is beszélt, hogy a már említett plakátkampány következő szakaszában új szereplőt láthatunk a plakátokon: Juncker helyére Frans Timmermans érkezik, az európai szocialisták csúcsjelöltje.
Manfred Weber és Jean-Claude Juncker (Fotó: EPA/STEPHANIE LECOCQ)
Timmermans büszkén vállalja a nyílt társadalom minden elemét
Weber és Timmermans személyében két európai csúcsjelöltről beszélünk, közöttük fog várhatóan eldőlni a bizottsági elnökségért folyó harc – mondta a műsorban Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető kutatója. Részleteiben ismerjük Timmermans bevándorlással kapcsolatos álláspontját, ő büszkén vállalja a nyílt társadalom minden elemét, és rendszeresen találkozik Soros Györggyel is – szögezte le a kutató, és hozzátette: a jelölt rendszeresen fogalmaz meg gondolatokat a nyitott határok elvéről.
Manfred Weber azonban más kérdés – fűzte hozzá. Pócza István szerint a néppárti politikus „alapvetően pragmatikusan állt és áll a migráció kérdéséhez”, azt az álláspontot képviseli, ami most már eléggé elterjedt Európában, és jelentősen eltér a kezdeti, „merkeli” hozzáállástól.
Weber azt szorgalmazza, hogy törekedni kell a külső határok megerősítésére, arra, hogy ne legyenek teljesen zárva a határok. Nem akarja nullára redukálni a migrációt, hanem ellenőrzött, szervezett keretek között alacsonyabb szinten tartott migrációban „gondolkodik”, legalábbis a korábbi nyilatkozataiból erre lehet következtetni – elemezte Weber terveit az Alapjogokért Központ kutatója.
Frans Timmermans (Fotó: EPA/KIKO HUESCA)
Weber taktikázik
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezérigazgatója a műsorban hasonlóképpen vélekedett a két jelölt közötti hangsúlyos különbséggel kapcsolatban. Úgy fogalmazott: a baloldal jelöltje hirdeti is, hogy Soros György barátja, éppen csak a programjára nincsen ráírva, hogy „Soros terveinek megvalósítása”.
Manfred Weber viszont Mráz szerint inkább taktikus, mint pragmatikus politikus. Véleménye szerint a néppárti csúcsjelölt állásfoglalásaiban aszerint próbál megnyilvánulni, hogy az a következő Európai Parlament és Európai Tanács képviselői többségének megfeleljen, hiszen azok közösen fognak dönteni arról, hogy ki legyen a bizottság elnöke. Ehhez a taktikához illeszkedik a mondanivalója, gondolatvilága és programja is – fűzte hozzá.
Az Ütközőben felidézte Weber hétvégi, a Spiegel című német lapnak adott interjúját, amelyben az a migráció kapcsán – tipikusan – úgy fogalmazott, hogy korlátozni kell, nem pedig azt, hogy meg kell akadályozni, sem pedig azt, hogy támogatni kell – világított rá a különbségekre. „Ebben benne van a többségi álláspontot kereső, kutató személyiség. Neki van félni valója, hiszen ha a baloldalt magára haragítja, akkor könnyen meglehet, hogy a két szék között a pad alá esik” – mondta az igazgató.
A jövő Európája – fogalmazott – nem fog szobrot állítani Manfred Webernek a teljesítménye elismeréseképpen, ehhez „gránittömböt biztosan nem kell félretenni”. Mráz szerint ugyanakkor közép-európai megközelítésben a jelölteket tekintve nem az ideálisat – hiszen ilyen jelenleg nincs –, hanem „a lehetséges legjobbat kell keresni”, és ez Weber.
Nyugat- és Közép-Európát egyesítő személyre van szükség, aki ráadásul a közép-európai gondolkodásmóddal kapcsolatban a lehető legnagyobb megértést tudja mutatni. És ki lehetne a közép-európaiak számára elfogadhatóbb, ki értené meg jobban Közép-Európát, mint egy olyan bajor politikus, akinek a főnökét az év elejéig Horst Seehofernek hívták, és aki Seehofer migrációs politikáját támogatta? – zárta gondolatmenetét Mráz Ágoston Sámuel.
