2019. szeptember 30., hétfő

Három személy kapott Pro Urbe-díjat Nagykárolyban

2019-09-30
A városért végzett munkájukért hárman vehették át a nagykárolyi önkormányzat és a városi tanács által megszavazott Pro Urbe-díjakat pénteken. Aurel Donca, dr. Szilágyi Dénes, valamint Dorel Oprea voltak az idei díjazottak, akiknek Kovács Jenő polgármester adta át az elismerést.
Péntek délután a Nagykárolyi Városi Színházban megtartott ünnepség keretében adták át az idei Pro Urbe-díjakat. Nagykároly önkormányzata és Nagykároly Helyi Tanácsának jóváhagyásával ebben az évben hárman részesültek a rangos elismerésben: Aurel Donca, Dorel Oprea és dr. Szilágyi Dénes.
Aurel Donca és Dorel Oprea azért vehette át ezt a díjat, mert munkásságukkal sokat tettek a közösség fejlődéséért, áldozatos munkájuk, lelkiismeretességük nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is elismerést szerzett Nagykárolynak. A harmadik díjazott dr. Szilágyi Dénes, Mátészalka korábbi polgármestere, aki azért vehette át ezt a kitüntetést, mert kezdeményezője volt a két város közötti testvérvárosi kapcsolat létrejöttének
Nagykároly polgármestere, Kovács Jenő köszöntőjében rámutatott, hogy a helyi önkormányzat ezzel a díjazással sokéves mulasztást pótolt, hiszen sok olyan személy is megérdemelte volna már ezt a kitüntetést, akik elkötelezettségükkel, munkásságukkal, lokálpatriotizmusukkal, személyiségükkel méltók lettek volna rá. Mint mondta, mindhárom díjazottat személyesen és jól ismeri, és nagyon megtisztelőnek érzi, hogy átadhatja nekik ezt az elismerést.
Miután átvették a Pro Urbe-díjat, illetve az oklevelet, mindhárom díjazott meghatottam mondott köszönetet. Aurel Donca arról beszélt, hogy az elmúlt évek során mindig arra törekedett, hogy tehetségét a közösség hasznára fordítsa. Igyekezett megőrizni gyökereit, soha nem feledve, honnan származik.
Dr. Szilágyi Dénes, Mátészalka korábbi polgármestere meghatottan vette át az elismerést. Elcsukló hangon mondott köszönetet a kitüntetésért, amelyre — mint mondta — egyáltalán nem számított. Családja erről a vidékről származik, s ahányszor már eltávozott szüleire gondol, mindig meghatódik, mondta a díjazott.
Szeret erre a vidékre jönni, mert itt értik a viccet is.
„Sok helyen jártam a világban, sok olyan helyen, ahol megértettük ugyan egymás nyelvét, de nem mindenütt értik a viccet, ahogy mondani szokás. Nagykárolyban és környékén olyan emberek élnek, akikkel értjük egymás viccét. Amikor az alkalom adódott, hogy kapcsolatba lépjünk Nagykároly városával, nagyon szívesen vállaltam. Ez részben származásom miatt is történt, részben pedig azért, mert itt velünk azonosan gondolkodnak az emberek, és ez nagyon jó dolog. Mostani látogatásom alkalmával volt lehetőségem körülnézni, és azt tudom mondani, hogy meg van fiatalodva ez a város. Azon gondolkodtam, hogy milyen erők munkálkodnak itt, ha erre képesek voltak?! Nagyon sok szép dolgot láttam ma, és tervezem, hogy később is átjövök, hogy alaposabban körülnézzek, mert még nem láttam mindent. Örülök, hogy a sors kegye folytán a város irányítása olyan emberek kezébe került, akik elsősorban a közért tevékenykednek, és olyan dolgokat hajtanak végre, amiknek a jövő szempontjából még jelentőségük lesz. Az élet elmúlik, minket elfelejtenek, de amit alkottunk, az hatással lesz a jövőre is. Büszke vagyok arra, hogy olyan barátaim vannak itt, akik ezért dolgoznak, mert nem mindenütt van ez így. Én azt kívánom, hogy mindig legyenek emberek, akik segítik ezt a munkát, legyenek polgárok, akiknek fontos városuk boldogulása. Jó egészséget kívánok mindenkinek!” — mondta Mátészalka korábbi polgármestere.
A díjazottak sorában Dorel Oprea következett, aki amellett, hogy igencsak meghatódott a kapott kitüntetés miatt, beszédében azon véleményének is hangot adott, hogy sok nagykárolyi lenne még méltó erre a díjra, s reméli, meg is kapják majd azt a későbbiekben.
Az ünnepi alkalmon Bogdan Georgescu, a Nagykárolyi Kulturális és Sportigazgatóság vezetője, valamint Szolomájer Tímea, a Nagykárolyi Művelődési Központ referense látta el a konferanszié feladatát.
A gálaműsor végén a Carmina Renascentia régizene-együttes műsorát hallgathatták meg a jelenlévők, majd a Nagykárolyi Művelődési Központban állófogadáson látták vendégül a meghívottakat.
A díjazottak laudációja
„Aurel Donca egyszerű parasztcsalád fiaként született 1946-ban a Terem községhez tartozó Érendréden. Származására a mai napig büszke, hiszen ezen kicsi falu keretein belül szívta magába a haza, a hagyományok és a festészet iránti szeretetét, amelyek későbbi tanári és képzőművészi pályájának melegágyaként szolgáltak.
Tanári pályafutását Borsabányán kezdte, de idővel visszatért szülőhelye szomszédságába, Nagykárolyba. Az egykori Pionírház (jelenleg Tanulók Háza) vezetése során is több nemzedéknek adta át a történelem tiszteletének fontosságát és a képzőművészeti látásmódját. Diákjainak munkái több ízben kerültek kiállításra Nagykárolyban, Szatmárnémetiben, Zilahon, a Bukaresti Nemzeti Történelmi Múzeumban, valamint külföldön is, és közülük többen a képzőművészeti pályát választották felnőttkorukban.
Nyolc saját kiállítással is büszkélkedhet, valamint szerető családdal, az unokái soraiban öröklődött tehetsége és a képzőművészet szeretete.
És végül, de nem utolsósorban szeretnénk köszönetet mondani, hogy mindig azonnal és lelkesen válaszol a Nagykárolyi Polgármesteri Hivatal, valamint a művelődési központ felkérésére, és kiemelni, hogy városunk megyei jogúvá válása alkalmából kiadott plakett, valamint a nagykárolyi grófi kastély és a Román Katona Emlékművének stilizált képe a jelenlegi városcímeren az ő keze munkáját dicséri.”
„Oprea Dorel Petru 1951-ben látta meg a napvilágot a Szilágy megyei Felsőszéken. Az temesvári Traian Vuia Műszaki Egyetem elvégzése a kezdete volt annak a képzési folyamatnak, amely lehetővé tette számára, hogy számos európai uniós finanszírozású pályázatban vegyen részt, feleljen a városi önkormányzat által támogatott főbb pályázatok kivitelezéséért, a fontosabb épületek rehabilitációs munkálataiért, valamint a városi infrastruktúra modernizálásáért.
Nyugdíjas éveinek beköszöntéig több funkciót töltött be, úgymint Nagykároly alpolgármestere, a városi vízművek (Apaserv) elnöke, valamint a Nagykárolyi Polgármesteri Hivatal műszaki igazgatója. Munkaköreinek fő célkitűzése a lakosok életminőségének javítása volt.
A városunk hírnevét öregbítő, áldozatos munkája mellett ezúton szeretné a város megköszönni széles körű műveltségéből fakadó munkaszellemét, optimista világlátását, amellyel pozitív munkalégkört teremtett.”
„Dr. Szilágyi Dénes Mátészalkán született, s jelenleg, ha nyugdíjasként is, de elkötelezett polgára szülővárosának. Hogy ezért érdemben tehessen is, 1990-ben betöltötte Mátészalka polgármesteri tisztségét, s tizenkét évig ténykedett ebben a munkakörben. Mandátumai alatt a város jelentős kereskedelmi és szociális fejlődésen ment keresztül, amely a dr. Szilágyi Dénes által hozott, rendszerváltási utáni új lendületnek köszönhető. 2002 és 2009 között a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tanács alelnöki tisztségét töltötte be, hogy ezzel is előmozdítsa Mátészalka, valamint az egész térség gazdasági és kulturális presztízsének növekedését. Ezen ténykedéséért 2009-ben elnyerte Mátészalka díszpolgári címét.
Példaértékű hozzájárulása volt a kistérségi fejlesztésekhez a határon innen is, hiszen ő kezdeményezte Nagykárollyal a testvérvárosi kapcsolatot, amely azóta is hatással van mindkét város infrastrukturális, kulturális és sportéletére is.
A testvérvárosi kapcsolat lehetővé tette mindkét város elöljárói számára, hogy számos találkozót szervezzenek különböző fejlesztési területeken, úgymint sport, kultúra, gazdaság, pénzügy, szociális és adminisztratív területek. Ezeken túl számos nagykárolyi küldöttség látogatott el Mátészalkára, mely alkalmakkor gyümölcsöző együttműködési kapcsolatok épülhettek ki. Ezen kapcsolatok haszonélvezője mindkét város fiatal közössége, akik ennek köszönhetően kölcsönös szervezésű versenyeken, fesztiválokon, táborokban vehettek részt.
Nyitottságának és haladó szellemének köszönhetően az általa kezdeményezett kétoldalú együttműködések során dr. Szilágyi Dénes nagyban hozzájárult a két város polgárai közötti kapcsolatok fejlesztéséhez, a román és magyar hagyományok megőrzéséhez és népszerűsítéséhez, a két nép egymáshoz való közeledéséhez, nagy hangsúlyt fektetve a kölcsönös tiszteletre, az egyéni és közösségi értékek jelentőségére.”
Bejegyezte: dátum:

Egy kézben az összes Volán-járat

2019. SZEPTEMBER 30. Jámbor Gyula
ÖSSZEFÉSÜLIK A MENETRENDEKET, MIKÖZBEN CSAKNEM EZER ÚJ BUSZT ÁLLÍTANAK FORGALOMBA
Holnaptól egyetlen állami társaság, a Volánbusz Zrt. látja el az ország egész területén a közúti helyközi személyszállítást. – Önmagában az egyesülés nem befolyásolja sem a menetrendet, sem a tarifát, tehát a járművek és az autóbusz-vezetők ugyanazokon a viszonylatokon fognak közlekedni és ugyanazokon a megállóhelyeken fognak megállni – mondta Dávid Ilona, a közlekedési vállalat elnök-vezérigazgatója, aki az integráció folyamatáról, következményeiről és a küszöbönálló piacnyitásról is beszélt a lapunknak adott interjúban.
– Mi volt a célja a Volán-társaságok egyetlen cégbe olvadásának?
– Az integráció alapvető célja a közúti közösségi közlekedés fejlesztése, az utasok magasabb színvonalú kiszolgálása. Emellett állami vállalatként fontos szempont a költséghatékonyabb, szervezettebb működés kialakítása. Eddig a közlekedési központok működési területei elhatároltak voltak, a társaságok nem működtek együtt, nem segítettek egymás problémáinak megoldásában. Azzal, hogy országosan egyetlen társaság látja el a közszolgáltatási feladatokat, rugalmasabban és racionálisabban szervezhető meg a helyközi közlekedés, egyszerűbb a menetrendek összehangolása, amihez ráadásul nem hét, hanem csak egy adminisztrációs szervezet társul. Emellett kiemelt tervünk, hogy a helyi közlekedésben, azaz a települések, városok személyszállítási feladataiban újra aktív szerepet kapjon a Volánbusz. Azon dolgozunk, hogy egyéb üzleti célú feladatokra is alternatívát kínálhassunk a megrendelőknek.
– Hogyan és miben érinti az utasokat az összevonás?
– Önmagában az egyesülés nem befolyásolja sem a menetrendet, sem a tarifát, tehát a járművek és az autóbusz-vezetők továbbra is ugyanazokon a viszonylatokon fognak közlekedni és ugyanazokon a megállóhelyeken fognak megállni. A jegy- és bérletvásárlás módja sem változik. Az integrációval azonban jobban tudunk majd alkalmazkodni az utazási igényekhez, így biztos vagyok benne, hogy utasaink is nyertesei lesznek a folyamatnak.
– Mit jelent mindez a munkatársaknak?
– A közlekedési központok beolvadnak a Volánbusz Zrt.-be, azaz a munkatársak jogutódlással átkerülnek a társasághoz. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalóknak ugyanott és ugyanazt a munkát kell ellátniuk október 1-jét követően is. Nincs szó tehát arról, hogy például egy szombathelyi autóbusz-vezetőnek majd Békéscsabán kell szolgálatot teljesítenie. Az pedig meggyőződésem, hogy egy erősebb, jobban teljesítő vállalat stabilabb munkahelyet biztosít a kollégáknak.

Dávid Ilona: Az utasok is nyertesei lesznek a folyamatnak
Fotó: Volánbusz Zrt

– Mekkora a sofőrhiány, és hogy befolyásolja ezt az integráció?
– Az egyesülés után a Volánbusz 19 ezer fős nagyvállalattá válik. A létszámhiány szempontjából nagy különbségek vannak az egyes régiók között. Egyes területeken egyáltalán nincs sofőrhiány, máshol jóval több ember hiányzik a rendszerből. Minden autóbusz-vezetőre, műszaki munkatársra szükségünk van, és meg is teszünk mindent annak érdekében, hogy megtartsuk a kollégákat. Emellett folyamatosan toborzunk. Nyáron útjára indítottuk toborzóbuszunkat, amelyben egy szimulátor is helyet kapott. A karrierjárattal a hagyományos állásbörzék mellett fesztiválokon és egyéb rendezvényeken is megjelenhetünk.
– Milyen előnyök várhatók az üzemeltetésben, a szolgáltatásban?
– Az egyik legnagyobb előrelépés a közlekedési központokat körülvevő határok feloldása lesz. Megkezdtük a menetrendek összehangolását, először a Volánbusz és a DAKK Zrt. dél-alföldi menetrendjét optimalizáltuk. Ennek eredményeként ugyanahhoz a teljesítményhez most kevesebb autóbusz és autóbusz-vezető szükséges, csökkennek a működési költségek, de az utasokat ugyanúgy kiszolgáljuk, hiszen csak a régiók közti párhuzamos közlekedést számoltuk fel. A karbantartási színvonal javításával pedig emelkedik a rendelkezésre álló autóbuszaink száma, kisebb tartalékállomány szükséges, ami szintén költséghatékonysági szempont.
– Hogyan alakult az elmúlt években a társaságok járműparkja, és milyen fejlesztések várhatók?
– A szolgáltatási színvonal növeléséhez feltétlenül szükséges a járműpark megújítása. Már tavaly megkezdtük a korszerű, a mai kor igényeit kielégítő autóbuszok beszerzését, 2018 novemberétől idáig 269 új jármű állt forgalomba országszerte. A közelmúltban 638 autóbusz beszerzését indítottuk el, ami a teljes járműállomány tízszázalékos megújulását jelenti. Stratégiánkban a buszbeszerzések a jövőben is kiemelt helyen szerepelnek. A napokban megjelent buszstratégia és annak határozata nyomán mindenki számára egyértelmű, hogy a kormány is elkötelezett az autóbuszflottánk teljes megújítása mellett.
– A folytonosságra vagy a megújulásra teszi a hangsúlyt az új, egyesült cég?
– Az autómentes napon mutattuk be a Volánbusz új logóját, amely már egy országos lefedettségű vállalat egységét szimbolizálja. A jövőt mindenképpen a dinamikusabb, fiatalosabb működésben látjuk. Az integrációt követően a beolvadó cégek logóit már nem használhatjuk, ezért úgy gondoltuk, hogy az egyébként szükséges cserét összekötjük az arculat megújításával. Ezeket a feladatokat a saját műhelyeinkben, saját kollégáinkkal végezzük el. Terveink szerint 2020 nyarára a teljes flottánk és megjelenésünk az egységet tükrözi majd. A kommunikációnkban is megújulásra törekszünk, jelen vagyunk a Facebookon, az Instagramon, sőt már a YouTube-on is bárki követhet minket. Megújul a honlapunk is, amelyen már az egész országra kiterjedő információk megtalálhatók lesznek.
– Hogyan készülnek a liberalizációra, vagyis arra, hogy hazai és nemzetközi szereplőkkel kell versenyeznie a Volánbusznak a közszolgáltatás ellátásáért?
– Erősebb és hatékonyabban működő szolgáltató céget akarunk létrehozni, megújult járműparkkal és utastájékoztatással. Csak így van ugyanis esélyünk sikereket elérni a helyközi autóbuszos közszolgáltatási feladatok ellátására kiírandó pályázatokon.
Bejegyezte: dátum:

Kurz magabiztos győzelme

2019. SZEPTEMBER 30. Kottász Zoltán
VALÓSZÍNŰTLEN A SZABADSÁGPÁRTTAL VALÓ KORMÁNYZÁS FOLYTATÁSA
A Sebastian Kurz vezette Osztrák Néppártot (ÖVP) megjutalmazták, a radikális jobboldali Szabadságpártot (FPÖ) viszont megbüntették az osztrák választópolgárok a tegnap rendezett parlamenti választások eredményei alapján. Az FPÖ vezetősége egyértelművé tette: nem lépnek újra koalícióra Kurzcal.
Vasárnap este 94 százalékos feldolgozottságnál az ÖVP a szavazatok 37,1 százalékát szerezte meg, 5,6 százalékpontot javítva a két évvel ezelőtti választásokhoz képest. A második helyen a szociáldemokraták végeztek 21,7 százalékkal, ám meggyengülve kerültek ki a megméretésből, hiszen az előző voksolás során 5,2 százalékponttal volt jobb az eredményük. Ráadásul ez a baloldali alakulat eddigi legrosszabb eredménye. A dobogó harmadik fokára az az FPÖ állhat, amely miatt az előre hozott választások egyáltalán szükségessé váltak. A Heinz-Chris­tian Strache akkori pártelnököt kompromittáló, májusban nyilvánosságra került, Ibiza-videóként elhíresült felvétel nyomán bomlott fel a néppárt és a Szabadságpárt alkotta kormánykoa­líció.
A megtépázott tekintélyű és a szakadás szélére került FPÖ a legutóbbi választásokon elért 26 százalékhoz képest most mindössze a polgárok 16 százalékát tudta maga mellé állítani. A tegnapi eredmények szerint a nyugat-európai tendenciáknak megfelelően szerepeltek, s jelentősen megerősödve (14 százalék) kerültek vissza a parlamentbe a Zöldek, a bejutási küszöböt pedig ötödik pártként elérte még a liberális NEOS (Új Ausztria és Liberális Fórum), amely a voksok 7,8 százalékát szerezte meg.

Az ÖVP hívei ünneplik a régi-új kancellár diadalát Bécsben Fotó: Reuters

A néppárt főtitkára, Karl Nehammer történelmi győzelemről beszélt, hiszen az ÖVP legjobb eredményét érte el 2002 óta, ráadásul rekordtöbbséggel, a második világháború utáni eddig legnagyobb, 15 százalékpontos különbséggel előzte meg a második helyen végző Szociáldemokrata Pártot. Az osztrák ATV csatorna által közzétett felmérés szerint Sebastian Kurz személye volt a legerősebb motivá­ciós tényező a voksolás során az ÖVP-választóknak, ahogyan 2017-ben is.
Ám míg két évvel ezelőtt a változás iránti vágy állt e motivációs erő mögött, most a stabilitás és a folytonosság ígérete volt az, ami miatt bizalmat kapott a mindössze 33 éves politikus. „A győzelem személyes sikerként értékelhető, hiszen az ÖVP az egész választási kampányát Sebastian Kurzra építette” – írta véleménycikkében a Die Presse napilap, amely azt is kiemelte: a széttöredezett osztrák politikai rendszerben Kurz pártja maradt az egyetlen nagy néppárt, hiszen a győztes és a második helyezett közötti különbség európai mércével mérve is számottevő.
A Szabadságpárt politikusai ugyanakkor csalódottságuknak adtak hangot a 2006 óta elért legrosszabb eredményük miatt. Mint Harald Vilimsky pártfőtitkár fogalmazott, az eredmény nem azt mutatja, hogy az FPÖ kormányzati megbízást kapott, inkább azt, hogy ellenzéki szerepet szánnak a pártnak a választók. – Felkészülünk az ellenzéki szerepre – nyilatkozta ugyancsak Norbert Hofer, a párt elnöke, aki elmondása szerint nincs lenyűgözve az eredményektől.
Fotó: Reuters

E kijelentések után kérdéses, hogy a szigorú migrációs intézkedéseket és népszerű adócsökkentési reformot végrehajtó néppárti–szabadságpárti koalíció folytatja-e az együttműködést. Az eredmények alapján Sebastian Kurz az FPÖ mellett a szociáldemokratákkal, illetve a Zöldekkel is többséget alkothat a parlamentben. A régi-új kancellár tegnap egyelőre annyit mondott, mindegyik parlamentbe jutott párttal tárgyalni kíván az elkövetkező napokban. – Tisztelettudóan kell bánnunk egymással, a kampány során elértük a mélypontot – mondta Kurz az ORF televíziónak.
Bejegyezte: dátum:

Matolcsy György: Maslow Magyarországon

2019. 09. 30.Matolcsy György
NOVEKEDES.HU
Miért is ne üzenhetne nekünk magyaroknak valami nagyon fontosat Abraham Maslow az 1950-es évekből? – tette fel a kérdést Matolcsy György a novekedes.hu oldalon közölt írásában.
A kitűnő amerikai tudós, Abraham Maslow szerint minket embereket legbelül egy piramis mozgat. Elsőként is a test igényeit kell kielégítenünk, ha ez teljesül, akkor biztonságra vágyunk, majd összetartozásra valakivel és másokkal, ha ezt is elérjük, már az önbecsülés és a mások elismerése a legfontosabb számunkra. Ha már értékeljük magunkat és mások is minket, akkor minél többet szeretnénk tudni a világról. Ha ezt is elértük, akkor a rend és a szépség lesz számunkra a legfontosabb belül, a családban és a kinti világban egyaránt.
A piramis tetejére lépve a bennünk élő lehetőségek megvalósítása válik a legfontosabbá.
Ezek a vágyak mozgatnak minket magyarokat ezekben az években, még a sorrend is mintha igazodna Maslow piramisához. Vágyainkból igények lesznek, azokból érdekek, majd érdekeink irányítják döntéseinket és mozgatják tetteinket. Sőt, nem csupán külön-külön, hanem a családokat, közösségeket és az egész nemzetet is.
A jó hír, hogy Magyarország már egy másik ország, mint volt 2010-ben, a nagy kaland elején. Rendbe tettük pénzügyeinket, beindítottuk a gazdaságot, elérhetővé tettük a munkát, otthont, gyermekvállalást és gyarapodást a magyarok többségének. Ezzel nem is egy helyet léptünk feljebb Maslow piramisán: szinte a zero vonalról legalább hármat léptünk felfelé. Már útban vagyunk az önbecsülés és a külső elismerés felé, mert kevesen fordítottak akkorát a sorsukon röpke 9 év alatt, mint mi magyarok.
A magyar értékrendben a gyarapodás az egyik legerősebb mozgató erő, mára a magyarok többsége számára a biztonságos emelkedés elérhetővé vált, miközben az anyagi gyarapodás mellé egyre többeknél lép a tudás bővítésének vágya és stratégiája. De a rend és harmónia elérésének igénye is megerősödött, mert az alapszükségletek teljesítése, a biztonság és a közösségi összetartozás megőrzése rendet és társadalmi harmóniát igényel. Sőt, egyre többen lépnek tovább, a vágyak piramisának tetejére és kérdezik meg maguktól: mit is szeretnének elérni az életben, és fedezik fel ehhez a belső és külső lehetőségeiket.
Magyarország egésze mozgásban van, egyéni és közösségi vágyaink egyre feljebb törnek a Maslow piramison.
Egyre többen lépnek néhány év alatt még eggyel feljebb, miközben az ország egésze 5-10 évenként újabb és újabb emeletet vehet be a piramisból. A nemzet egésze igen közel került az önbecsülés és a külső elismerés eléréséhez, mert egyre többen belátják, hogy a világban csak kevesen voltak képesek olyan eredményes fordulatokra, mint mi magyarok.
A piramison azonban nem csupán felfelé lehet lépdelni, hanem lefelé is lehet zuhanni, ahogy az történt 2002 és 2010 között. Ezért hát menjünk mindig felfelé úgy, hogy megfogadjuk Rhonda Byrne tanácsát: Gondolj jó gondolatokat, mondj jó szavakat és tégy jó tetteket.
A szerző a Magyar Nemzeti Bank elnöke
Bejegyezte: dátum:

Orbán: jogunk van a keresztény szabadság törvényei szerint berendezni az életünket

2019.09.29 
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Megegyezésre kell jutni Európa két fele között, de ennek világos feltételei vannak, például az, hogy “nekünk jogunk van a keresztény szabadság törvényei szerint berendezni az életünket” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Budapesten, a Fidesz 28., tisztújító kongresszusán, ahol újraválasztották őt a kormánypárt elnökévé.
A kormányfő hangsúlyozta, Magyarország már nem egyedül áll a küzdőtéren, hanem egy tekintélyes hadoszlop tagjaként: lengyelek, csehek, szlovákok, reményei szerint vasárnap estétől az osztrákok ismét, és csak idő kérdése, hogy az olasz szabadság is újra zászlót bontson.
Ezek azok az országok, amelyek nem brüsszeli birodalmat, hanem az európai nemzetek szövetségét akarják, amelyek nem bevándorlótársadalmat akarnak, hanem meg akarnak maradni a keresztény kultúrából kisarjadt büszke európai nemzeteknek – mondta Orbán Viktor.
Arról is szólt, hogy megegyezésre kell jutni Európa két fele között, de ennek világos feltételei vannak: Nyugaton el kell fogadniuk, hogy “nekünk jogunk van a keresztény szabadság törvényei szerint berendezni az életünket, és fel kell hagyniuk az államaink és kormányaink elleni nyílt támadásokkal”. “Nem vagyunk hajlandóak többé európai pénzből finanszírozni a velünk szemben ellenséges, Soros-féle álcivil szervezetek garmadáját” – jelentette ki a pártelnök-miniszterelnök, távozásra szólítva fel őket Közép-Európából.
Közölte: fel kell hagyni a közép-európai kormányokkal szembeni rejtett akciókkal is, nem juttathatnak hatalomra nekik tetsző politikai pártokat ilyen eszközökkel. Úgy fogalmazott: “Ibizából egy is elég volt”, utalva az osztrák belpolitikában történtekre.
Az EU költségvetése nem arra való, hogy a liberálisoknak tetsző csapatokat, médiumokat és az ő céljaikat szolgáló bevándorlókat finanszírozzák, tüntetésszervezőket és aktivistákat képezzenek ki – mondta.
Példaként említette, hogy a macedón belpolitikai instabilitásért és a román “kormányzati bajokért” is szerinte “az ő rejtett támadásaik a felelősek”. A nemzetközi baloldal, Washington és Brüsszel nemzetközi politikába beépült liberális hálózatai jelentik a legnagyobb veszélyt Közép-Európa békés életére, “politikai trükkökkel és fake news-hálózatok tucatjaival kell szembenézni” – jelentette ki, helyesnek nevezve ezért, hogy “a Soros-megbízott Timmermans alól kirántottuk” az európai bizottsági elnöki széket.
Közép-Európa ugyanakkor nem csak követel, teljesít is: erősíti az EU pénzügyi fegyelmét, hozzájárul a növekedéshez, és megvédi a kontinens külső határait. Utóbbival kapcsolatban ismét megerősítette Giuseppe Conte olasz miniszterelnöknek címzett felajánlását: “ha kell, készséggel átvesszük az olasz államhatár egyes szakaszainak védelmét. És ha nem boldogultok, bár ti engedtétek be őket, vállaljuk jelentős számú migráns hazaszállítását Olaszországból. (…) Csak egy szavadba kerül, és már megyünk is”.
Összegzése szerint az elkövetkező évtized Közép-Európa évtizede lesz.
Az elmúlt évek magyarországi munkáját összegezve Orbán Viktor kifejtette: létrehoztak egy kereszténydemokrata államot, amelyhez két rendszerváltáson keresztül jutottak el. Az elsővel megszüntették a szovjet világot, amelyet azonban végül “szocialista rémkormányzás” követett, és “csak rajtunk múlott, hogy utcai forradalom helyett az alkotmányos forradalmat választottuk”. Utóbbi volt a második rendszerváltás – folytatta -, amely nemzeti, keresztény rendszerváltás volt, “a keresztény szabadság szellemében rendeztük be”.
Világpolgárság helyett hazafiak, internacionalizmus helyett hazaszeretet, azonos neműek kapcsolatának propagálása helyett házasság és család, drogliberalizáció helyett gyermekeink védelme, migráció helyett határvédelem, bevándorlók helyett magyar gyermekek, “multikulturális zagyvalék” helyett keresztény kultúra, erőszak és terror helyett rendezettség, biztonság, “december 5-i nemzetárulás helyett nemzetegyesítés” – felsorolása szerint ez a keresztény szabadság.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy még mindig a politika porondján vannak “a december 5-i nemzetárulók”, akik 2006-ban lovas rohamot vezényeltek, véresre verték a fideszes Révész Máriuszt, az országot gazdasági összeomlásba vitték, az embereket devizahitel-csapdába csalták. “Nem is tudják, milyen szerencséjük van a magyar néppel” – tette hozzá.
Az elkövetkező évtized feladatairól szólva a kormányfő kijelentette: a Fidesz lesz az a párt, amelyik elmondhatja magáról, hogy felszámolta a szegénységet Magyarországon. A másik nagy munkának a cigányság helyzetének rendezését nevezte.
Az októberi önkormányzati választásról a pártelnök azt mondta: az ellenzéki oldalon történt néhány dolog a parlamenti választás óta, “egy Gyurcsányból két Gyurcsány lett, az egyik idehaza, a másik Brüsszelben gáncsolja a magyarok ügyét”.
“Egy ideig úgy tűnhetett, az ellenzék elásta a belső harcok csatabárdját, az elmúlt két nap óta azonban a vak is látja: valójában inkább egymást ásnák el, azt is mondhatnánk, a jó zuglói szocialista párját ritkítja”- mondta.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy sokak szerint szerencsés a csillagállás, “nagy győzelmet arathatunk”, de semmit sem szabad a szerencsére bízni. Megjegyezte: “a kommunisták mind ott lesznek, legyünk ott mi is”.
Szegedre kitérve úgy fogalmazott: “nem értjük, miért akarnak kimaradni a fejlődésből, miért akarnak migránsvárossá válni”. “Mert illúzióink ne legyenek: amikor a betelepítési kvótát ismét megvétózzuk, akkor majd ők a nagyvárosokkal akarnak megállapodni” – mondta, hozzáfűzve: ha Szeged baloldali kézen marad, az első számú betelepítési célpont lesz. Ha a szegediek tényleg ezt akarják, egyszerűbb lenne Frans Timmermanst felkérni polgármesternek – mondta.
Orbán Viktor a Fideszt rendezettnek, az ország legnagyobb, legerősebb és egyetlen kormányképes pártjának nevezte, amely szövetségeseivel együtt Magyarország legrégibb, legmélyebb hagyományokkal és legerősebb lelkiséggel rendelkező politikai közössége.
Úgy fogalmazott, egyre kevésbé az ellenfél támadásai, egyre inkább a bajtársiasság tartja össze a közösséget, amelynek bölcsességre, bátorságra, igazságosságra és mértékletességre van szüksége. Hozzátette, a Fidesz generációs megújítása is jól halad, “a jövőnk hosszú évtizedekre biztosítva van”.
“Ami eddig történt, sem volt éppen kismiska, de az igazán nagy dolgok most következnek, és ebből semmiképpen sem szeretnék kimaradni” – mondta.
A hazáért vívott csata nem valamiféle balsors, hanem vissza nem térő lehetőség, hogy megmutassuk erényeinket. “Magyarország mindenek előtt, a Jóisten mindannyiunk fölött. Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!” – zárta beszédét.
A kormányfőt 1406 szavazattal választották meg a küldöttek ismét pártelnöknek.
A kongresszus újraválasztotta alelnöknek Novák Katalint (1396 szavazat), Kubatov Gábort (1392 szavazat) és Németh Szilárdot (1359 szavazat), a tisztségről leköszönő Gulyás Gergely helyére pedig Kósa Lajost (1387 szavazat) választották meg.
Bejegyezte: dátum:

Hatalmas összegekkel támogatják a hegyvidéki gazdasági tevékenységeket

2019. szeptember 24.,    Farkas Endre 
Nagyszámú érdeklődő előtt mutatták be a múlt hét pénteken Csíkszeredában azt a fejlesztési tervet, amelynek keretében kifejezetten hegyvidéki gazdasági fejlesztésekre lehet pályázni a jövőben. A pályázat hamarosan kiírásra kerülhet és kizárólag szövetkezetek, vállalkozások vehetnek majd részt rajta. Az Agri-Cultura-Natura Transylvaniae Egyesület és a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság szervezésében létrejött tájékoztató során részletesen ismertették a program által támogatott tevékenységeket, valamint azok körét, akik várhatóan majd pályázatot nyújthatnak be. A Hegyvidéki Beruházások Program keretében támogatható lesz vágópont, kis húsfeldolgozó, gyapjú- begyűjtő és feldolgozó, gyógy- és fűszernövény begyűjtő és feldolgozó, gyümölcs és gomba begyűjtő és feldolgozó, tejcsarnok, tejfeldolgozó, valamint hegyi esztena (nyári állattartó szállás) létesítése. Török Jenőtől, a Hargita Megyei Mezőgazdasági igazgatójától megtudtuk, hogy a támogatási program során kifejezetten vállalkozások (II, PFA, IF, SRL) és szövetkezetek jelentkezését várják majd a fent említett tevékenységek valamelyikének támogatására. Egyesületek ezúttal nem pályázhatnak, szögezte le az igazgató. Az igazgatóság felajánlotta a segítségét az új szövetkezetek létrehozásában, illetve a későbbi pályázati folyamatokban is, első körben az érdeklődők szándéknyilatkozatot tölthettek ki. A szerző felvétele A későbbiekben kiírásra kerülő pályázaton községenként és témánként maximum 1 nyertes lehet majd. Várhatóan kis számú projektet tudnak majd támogatni, a pályázható összegek viszont 100 ezer eurós nagyságrendűek lehetnek. A támogatás mértéke több tényezőtől függ, alapvetően a tervezett beruházások értékének 40%-át lehet a segítségével fedezni, de ez az arány nagyban növelhető lesz különböző feltételek teljesítésével.
Bejegyezte: dátum:

„Az egyetem küzdelmes, akár a sportolimpia” – a BBTE magyar tagozatának tanévnyitóján voltunk

2019. szeptember 30.,    Bereczki Szilvia
Dr. Soós Anna rektorhelyettes akitartásra buzdította a hallgatógat a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának hétfő délutáni ünnepélyes tanévnyitóján, Buryán Tünde diák-alprefektus a diákévek szépségét, felelősségét emelte ki, és a tudatosságra ösztönözte a gólyákat. Soós Anna a sportolimpiák küzdelmeihez és teljesítményeihez hasonlította az induló egyetemi évet. Elmondta, a sportesemények nyitógáláin, akárcsak a BBTE tanévnyitóján több a résztvevő, mert a kezdés pillanatában még bárkiről feltételezhető, hogy potenciális nyertes. A későbbiekben dől el, ki az, aki kiállhat a dobogóra, ez ugyanis „arról tanúskodik, hogy az illetőnek olyan teljesítménye van, amely meghaladja az átlag képességeit” – hangsúlyozta a rektorhelyettes, majd hozzátette, az olimpiai megnyitó, akárcsak a tanévkezdés, azt üzeni, hogy a hosszútávú, kitartó és következetes munka meghozza a gyümölcsét. A rektorhelyettes arra is rávilágított, hogy az idei 70 alapképzési szak 1164 elsőévese kiállta a középiskolai éveket követő érettségi és felvételi próbáját, képességeik pedig lehetővé tették azt, hogy az átlag teljesítményét fölülmúlva az ország legjobb egyetemére jussanak. Reméli, hogy a BBTE 344 főállású és mintegy 100 megbízott oktatója igazi edzőként áll az újonnan érkező hallgatók mellé: „irányítja és segíti a fiatalok munkáját, hogy a legjobbak a legjobbak maradhassanak” – tette hozzá. 
Fotók: Serar Szabolcs 

„Kolozsváron egyetemistának lenni az egyik legszebb dolog az életünkben: olyan évek következnek, amelyek meghatározzák a teljes karrierünket, életünket” – buzdította a hallgatóságot Buryan Tünde diák-alprefektus. Hozzátette, az akadémiai közösség tagjainak tisztában kell lenniük a kötelezettségeikkel és a jogaikkal. "Büszkének kell lennünk arra, hogy olyan diákélet részesei lehetünk, amelyről mások csak álmodnak: ezért a KMDSZ tagjai, a diákok képviselői és prefektusai mindenben segítséget nyújtanak” – emelte ki. Az akadémiai közösségen túl az erdélyi magyar közösség tagjai is vagyunk, hiszen nagy részét képezzük az erdélyi magyarságnak, tehát „legyünk büszkék, hogy egy ilyen értékteremtő közösségnek vagyunk a tagjai” – hangsúlyozta a diák-alprefektus. A nyitóbeszédeket követően egy tudományos előadás hangzott el, amelyet dr. T. Szabó Levente egyetemi docens, a Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettese tartott Lehet-e a színházi/irodalmi hangnak társadalomtörténete? A színházi csönd 19. századi feltalálása és a színházi/irodalmi modernség kezdetei címmel.
Bejegyezte: dátum:

Keddre maradt a bizalmatlansági indítvány benyújtása

2019. szeptember 30.,   Digi24 / Maszol 
Bár a múlt héten azt nyilatkozta Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, hogy szeptember 30-ig pártja benyújtja a kormány elleni bizalmatlansági indítványt, erre csak kedden kerülhet sor. Orban azt nyilatkozta a Mediafaxnak, hogy „valószínűleg kedden nyújtják be a bizalmatlansági indítványt”, a támogató aláírások számát firtató kérdésre pedig azt felelte, hogy „több lesz, mint 237”. A múlt héten 238 támogató aláírásról beszéltek a PNL politikusai; a kormány menesztéséhez 233 voksra lenne szükség a két ház együttes ülésén. 
A többi parlamenti párt által is támogatott indítvány címe: „Románia újjáépítéséhez sürgősen meneszteni kell a Dăncilă-kormányt”, és jó esetben is a jövő hétfőn szavazhat róla a parlament. 
Az RMDSZ közleményben hozta nyilvánosságra, hogy megszavazza a bizalmatlansági indítványt, de közölte, hogy annak „vitája nem memóriateszt”.   „Nem felejtjük el, hogy a liberális párt és Klaus Iohannis sorozatosan támadta a számunkra kedvező törvénykezdeményezéseket az alkotmánybíróságon. Nem felejtjük el, hogy akadályozták a marosvásárhelyi római katolikus iskola újraalakítását, ahogyan Rareș Bogdan magyarellenes hisztérikus kirohanásait sem felejtjük” – olvasható a Facebookon közzétett állásfoglalásban.
Bejegyezte: dátum:

Klaus Johannis nyitotta meg a tanévet a kolozsvári BBTE román tagozatán

2019. szeptember 30.,  Agerpres/ MTI/ Maszol Forrás: presidency.ro 
Klaus Johannis államfővel ünnepelték hétfőn a kolozsvári állami egyetemek tanárai és diákjai a városban 1919-ben indított román nyelvű egyetemi oktatás centenáriumát. Hatalmas tömeg várta hétfő délelőtt az államelnököt a kolozsvári Farkas utcában: Klaus Johannis a Babeş-Bolyai Tudományegyetem román tagozatának tanévnyitójára érkezett szigorú biztonsági intézkedésektől kísérve a kincses városba. 
Az államfő a BBTE főépülete elől a hat kolozsvári állami egyetem rektorával, Kolozsvár polgármesterével, Kolozs megye önkormányzati elnökével és több mint tízezer diákkal, tanárral együtt a főtérig vonult, ahol köszöntötte a tanévkezdőket. Klaus Johannis aktivitásra biztatta a diákokat. Elmondta: a diákélet nemcsak a szakmai felkészülés időszaka, hanem a nézetek ütköztetéséé, a társadalmi aktivizmus kialakulásáé is: „azt várom tőletek, hogy tegyétek a román társadalmat jobbá, élénkebbé, vibrálóbbá és versenyékesebbé!” - jelentette ki az elnök a centenáriumi zászlócskákat lobogtató diákoknak. Arról is beszélt, hogy a romániai oktatásnak a tehetségeket kellene támogatnia, értékeket kellene teremtenie, de ez csak kevés oktatási központban valósul meg. „Az oktatásban az egyetlen állandó tényezőt az a gyakorlat jelentette, hogy olyan hozzá nem értő minisztereket neveztek ki a tárca élére, akik nemhogy nem oldották meg a rendszer problémáit, de nem is értették, nem is akarták megérteni azokat. Középszerű miniszterekkel csak középszerű eredményeket érsz el – magyarázta. A romániai oktatásnak a tehetségeket kellene támogatnia, értékeket kellene teremtenie. Sajnálatos módon azonban nálunk ez nem szabály, csak kivétel, amellyel alig néhány oktatási központban találkozunk, mint ez is itt. Emellett ugyanakkor Románia még nem nyújt elég lehetőséget a fiataloknak, hogy sikeres karriert építsenek maguknak itthon” - mondta az államfő a Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanévnyitóján. 
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere és Klaus Johannis államelnök | A szerző felvétele 

Kiemelte ugyanakkor, hogy Kolozsvár az elmúlt években mágnesként vonzotta a tehetséges és ambiciózus ifjakat. „Csak az egyetemi központok megerősítése, a minőség kultúrájának továbbadása és a magánszektorral, illetve az európai és nemzetközi partnerekkel való aktív együttműködés révén tudjuk biztosítani ezeket a lehetőségeket. (...) Az itteni egyetemi és gazdasági szféra már megtette az első nagyon fontos lépéseket a normalitás és korszerűség felé” – fűzte hozzá Johannis. Az államfő arra biztatta a tanárokat, hogy egyesítsék erejüket. „A romániai egyetemi központoknak megvan a lehetőségük, hogy fontos erőforrásokat használjanak fel közösen, hogy együttműködjenek. Megfelelő stratégiai együttműködés nélkül a romániai egyetemek azt kockáztatják, hogy nem lesznek képesek figyelemre méltó megvalósításokat felmutatni globális szinten. A hazai és a nemzetközi ranglistákon szereplő felsőoktatási intézmények büdzséje közötti különbség óriási, esetükben egy lehetséges megoldás olyan egyetemi pólusok kialakítása lenne, amelyek az üzleti szféra és a helyi hatóságok támogatását egyaránt élveznék”. Határozott biztonsági intézkedések: sorfalat álló fiatalok, kíváncsiskodó egyetemi hallgatók, tiltott területek a BBTE főépülete körül Az egyetemistáknak sikerült lerombolniuk „az érdektelen és passzív fiatal mítoszát”, aki nem szokott elmenni szavazni, mondta Klaus Johannis államelnök hétfőn a Babeş–Bolyai Tudományegyetem diákjainak, arra biztatva őket, hogy továbbra is maradjanak ilyen aktívak. „A fiatalok az elmúlt években a polgári szerepvállalás élharcosaivá váltak. A legutóbbi választásokkor leromboltátok az érdektelen és passzív fiatal mítoszát, aki nem szokott elmenni szavazni. Gratulálok ezért, és arra biztatlak, hogy továbbra is legyetek ilyen aktívak, mindig készen arra, hogy szankcióban részesítsétek a politikai vezetők túlkapásait. (...) A fiatalok átvették az újjáépítés stafétáját, amelyre Romániának oly nagy szüksége van” - fejtegette Johannis. Virágcsokorral fogadták az államfőt Az államfő azt állította ugyanakkor, hogy a kutatásnak kiutalt büdzsé „történelmi minimumon” áll. „Ti toljátok ki az emberi megismerés határait. Ti építitek ki az összekötő hidakat a nemzetközi együttműködés irányába is, amelytől egyre jobban függ a kortárskutatás. Sajnálatos módon azonban ahelyett, hogy az ágazat fontosságának megfelelő támogatást és pénzalapokat kapjatok, a kutatásnak kiutalt büdzsé elérte a történelmi minimumot” - mondta még Johannis az egyetemistáknak.
Bejegyezte: dátum:

Érintetlen kriptát találtak a bánffyhunyadi református templomban

2019. szeptember 30.,    MTI / reformatus.ro
Gyerekkoporsó a bánffyhunyadi református templomban talált érintetlen kriptában. A felirat valószínűleg az elhunyt nevét tartalmazza | Fotó: MTI  

Érintetlen kriptát találtak hétfőn a bánffyhunyadi református templomban. A temetkezési helyen öt ember maradványait tárták fel az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum régészei, vélhetően a 16-17. századból. Erdélyben utoljára 120 éve találtak érintetlen kriptát, a szakemberek szerint ezért európai jelentőségű leletről van szó. A reggeli órákban megbontott kriptában valószínű 17-18. századiak a leletek, amelyeket a régészek elkezdtek kiemelni és konzerválni. 
Csók Zsolt, az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum régésze elmondta, hogy a holttesteket a kiemelés után ún. karanténba helyezik, hogy minél jobban megőrizzék azokat. Ezt követően a kolozsvári történeti múzeumba szállítják a holttesteket és az ezüst csillagformával veretezett koporsókat, hogy ott megvizsgálják azokat. 
A kriptában két felnőtt és két gyermek koporsóját kapták meg, az egyik koporsón a „Bánffy K” feliratot találták meg a régészek. Csók Zsolt szerint egy 3-4 éves gyerekről lehet szó, akit díszes ruhákba öltöztettek. A ruhákban illatos növények maradványai is fellelhetők, ezek közül egyelőre a rozmaringot azonosították a helyszínen. A gyerek holttestén brokát párta volt ezüst csipkével. 

Csók Zsolt régész | Fotó: MTI 

A bánffyhunyadi református templomban zajló ásatások a templom felújításához kapcsolódnak. A gyülekezet 2017-ben nyert uniós pályázatot, amely során közel 2 millió eurót kapnak a templom teljes felújítására. A felújítás befejezésére összesen négy év áll a gyülekezet rendelkezésére.
Bejegyezte: dátum:

Már 400 kilométer járható az „erdélyi El Caminóból”

2019. szeptember 30. 
Románia egyik legizgalmasabb turisztikai projektje a Via Transilvanica, amelynek célja, hogy Erdély gyalog, egyhuzamban átszelhető legyen egy túraúton, majdnem 1000 kilométeren keresztül. A projektet a Tășuleasa Social nevű civilszervezet találta ki tavaly, és ehhez képest elég sokat haladtak, immár négyszáz kilométeren keresztül járható, vagy tekerhető az út. Mindezt úgy, hogy most hétvégén adták át az egyik szakaszát, mintegy 98 kilométert Mehedinți megyén keresztül. A teljes tervezett út Szörényvártól a putnai kolostorig fog tartani, ez két történelmi pont is, ugyanis Szörényvárnál érkezett be az országba először I. Károly román király, Putnán pedig I. (Nagy) István moldvai uralkodó nyugszik. Ugyanakkor a projektnek még 600 000 euróra van szüksége ahhoz, hogy befejezhessék, adományokból és szponzorok segítségével dolgoznak, állami támogatást nem kapnak rá. Körülbelül kilométerenként kerül ezer euróba a különböző jelzések és pihenőhelyek kihelyezése. Az út úgy lett megtervezve, hogy a különböző etnikumok által lakott vidékeken haladjon át, így Székelyföld egy részén, vagy a volt szász terülteken is átmegy majd. Összesen 10 megyén keresztül fog áthaladni. Az utakon kizárólag gyalog, vagy biciklikkel lehet majd közlekedni, és minden 25 kilométernél lehetőség lesz friss ivóvizet szerezni, megszállni, vagy étkezni egy vendéglátói helyen. Több fantasztikus szépségű tájon is át lehet majd gyalogolni vagy bringázni, ha Szörényvártól indul el valaki, akkor észak fele áthalad a Domogléd-Cserna Nemzeti Parkon Hátszegig, innen Szászvároson át Gyulafehérvár fele veszi az irányt, majd Balázsfalván, Medgyesen és Segesváron keresztül Székelyföldre ér: Székelyudvarhelyről Parajd és Szászrégen felé halad, innen pedig Dornavátra és Putna felé, a végállomásig. Bár több megyei tanács is (így például Fehér megye) partnere a projektnek, a moldvai részeken egyelőre sikeresebben épül. Putnától Dornavátáig már szinte teljesen sikerült kiépíteni, és jól áll a nyugati, Krassó-Szörény megyei szakasz is.
Bejegyezte: dátum:

A MIÉRT Csomortányi lemondását kéri

2019. szeptember 30.  
Csomortányi István EMNP-elnök lemondását kéri a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), a pártelnöknek nemrégiben napvilágot látott náci karlendítős fényképe miatt. Kijelentik, hogy elítélnek minden olyan megnyilvánulást, amelynek célja egy bizonyos etnikai csoport megalázása és megfélemlítése, illetve a csoport tagjai elleni erőszak vagy előítéletes fellépés kiváltása - írja a Transindexhez eljuttatott sajtóközleményében a MIÉRT. „Mélységesen felháborítónak és elítélendőnek tartjuk, hogy Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt ismét megválasztott elnöke 2003-ban négy társával együtt egy olyan karlendítéssel pózolt, amivel Európa legsötétebb korát felidézve gúnyt űzött a Holokauszt áldozataiból”- áll a sajtóközleményben. A MIÉRT szerint az, hogy ez a fotó nyilvánossá vált, nem egy belső politikai játék eredménye, még csak nem is photoshop-manipuláció, hanem arról tesz tanúvallomást, hogy az EMNP vezetősége teljesen elfogadhatónak tartja ezt a fajta megnyilvánulást, sőt mi több, gúnyt űz az egész szituációból. A közlemény szerint megalázó és elszomorító az a mód, ahogyan a párt vezéregyéniségei megpróbálják szőnyeg alá seperni az ügyet: egyszer ujjal mutogattak azokra, akik kiszivárogtatták a fényképet, személyes bosszút kiáltván, majd gúnyt űzve a helyzet súlyosságából, Bálint József, a Háromszéki EMNP elnöke a karlendítést a „fiúk, ki kér egy sört?” kérdésre való feleletnek tekinti. „Elfogadhatatlan, hogy 2019-ben, amikor a többség-kisebbség viszonyának megoldása erdélyi magyarok számára létfontosságú, olyan politikai vezető jusson hatalomhoz, akinek a náci karlendítés nem elítélendő, hanem egy jó poén, akinek több millió ember halála kacagnivaló semmiség, aki egy kisebbségi jogokért harcoló katonának kiáltja ki magát, de előszeretettel él a más etnikai kisebbségeket támadó megnyilvánulásokkal. Ahelyett, hogy ezek a közéleti személyiségek jó példát mutatnának a soron következő generációknak, arról próbálnak minket meggyőzni, hogy az intolerancia elfogadható, az egymási iránti tisztelet vagány dolog és egy nemzet tragédiája vicces. Mi ezt nem tudjuk elfogadni!”- áll a sajtóközlény szövegében. Ezek miatt a MIÉRT arra kéri „tisztelettel” Csomortányi Istvánt, hogy nyilvánosan kérjen bocsánatot mindenkitől, akit megnyilvánulásával megbántott és mondjon le az EMNP-ben betöltött minden tisztségéről. (közlemény)
Bejegyezte: dátum:

2019. szeptember 29., vasárnap

Tizenöt ország nyolcvanötezer látogatója vett részt a 79. OMÉK-on

AMC Közlemény
Közel nyolcvanötezer látogató részvételével zárult a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK), amely négy napon keresztül mutatta be a magyar agrárium és élelmiszergazdaság legjavát a HUNGEXPO területén, vendégországként pedig Marokkó mutatkozott be. Az idei rendezvény fókuszában az élelmiszeripar állt, a szervező Agrárminisztérium és Agrármarketing Centrum szerint a kiállítás mind a szakma, mind a közönség visszajelzése szerint is sikerrel zárult. A vásárra tizenöt országból érkeztek látogatók.
Az agrárinnovációk, az agrárdigitalizáció és az élelmiszeripar legújabb vívmányainak bemutatása mellett a generációváltás szerepelt a 79. OMÉK legfőbb témái között.
A HUNGEXPO átépítése miatt idén kisebb területen, ugyanakkor jóval fókuszáltabban rendezték meg a kiállítást: a szakmát most először nem csak az agráripari kis- és középvállalkozások, valamint őstermelők, kistermelők és családi gazdálkodó képviselték, hanem az innovációban és hozzáadott értékben élen járó nagyvállalatok is. A látogatókat a hagyományos, vásárt jellemző attrakciók – őshonos udvar, állatsimogató, gyermekelőadások – mellett a tizenéves korosztályt megcélzó élménygazdasággal, esti nagykoncertekkel és minőségi étel- és italkínálatot felvonultató gasztropasszázzsal várták. A látogatók olyan különlegességeket kóstolhattak és vásárolhattak a 79. OMÉK-on, mint az emuszalámi, a hidegen sajtolt magolajok, vagy a magyar fejlesztésű „minden mentes” készételek.
A 79. OMÉK záróeseményén Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője köszöntötte a külföldről az OMÉK-ra érkező 64 kiállítót és azt a 180 kiállítót is, akik a Kárpát medencéből, határainkon túlról hozták el bemutatni termékeik legjavát. „Az ő közreműködésükkel az OMÉK igazán nemzetközivé, régiójában kiemelkedően rangos kiállítássá vállhatott, ahol nem csupán a kínálat bemutatása, az üzletkötés is fókuszba került” – fogalmazott. Ondré Péter beszélt arról is: "Az OMÉK első napja, a Szakmai Nap ismét olyan hozzáadott értéket teremtett, amiről a jövőben sem mondunk majd le.”
Dr. Nagy István agrárminiszter záróbeszédében a magyar és a határon túli gazdák szakértelmét, elhivatottságát méltatta: „A magyar agrárium sikerének a záloga a gazdák szíve és lelke, amely áthatja munkájukat. Ezt látjuk a földjeiken és gazdaságaikban, ezt érezzük és éreztük itt is, felsorakoztatott portékáikban. Ebben van az a többlet, a szív és a lélek, amellyel mi magyarok más országok felé fordulunk és partnerekre találunk. Különös tekintettel gondolok itt a Marokkói Királyságra, akit idén díszvendégként köszönthettünk.”
A miniszter hozzátette: még ez a nagyszabású rendezvény sem biztosított elég időt az agrárium sikereinek bemutatására, maradt még megmutatni való a jövőre nézve is.
A záróbeszédek után Dr. Nagy István agrárminiszter és Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője díjakat adott át. Az OMÉK nyolcvanezredik látogatója címet Juhászné Galló Orsolya és családja nyerte el.
Az OMÉK legszebb standja kitüntető címet a látogatói visszajelzések alapján a Flamingo 24 by Talentis Kft. kivitelezésében a Talentis Agro Zrt., a Kall Ingredients Kft. és a Viresol Kft. közösségi standja nyerte.
A Miniszteri Nagydíjat az Integrál Élelmiszeripari és Kereskedelmi Zrt. Regius kacsa- és liba termékcsaládja kapta. A73 éves múltra visszatekintő, 100%-os magyar tulajdonú vállalat jelenleg a világ egyik legkorszerűbb hízott vízi szárnyas feldolgozója, a vállalkozásnak közel 500 munkavállalója van.
A 79. OMÉK eseményeiről, híreiről a https://omek.amc.hu/ oldalon találhatnak bővebb információt..
Bejegyezte: dátum:

KÜLHONI MAGYAROKKAL FOGLALKOZÓ HONLAP INDULT

Sze 24, 2019 
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes (j) és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Külhoni magyarok honlap, a www.kulhonimagyarok.hu portál indulásáról tartott sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetirodában 2019. szeptember 24-én. Az új nemzetpolitikai honlap célja, hogy újszerű módon mutassa be a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek életét és az anyaország értük végzett munkáját.

 MTI/Balogh Zoltán

Külhoni magyarok elnevezéssel új honlapot indított a kormány, a felület célja, hogy újszerű módon mutassa be a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek életét és az anyaország értük végzett munkáját.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes keddi budapesti sajtótájékoztatón elmondta: az volt a cél, hogy legyen egy újszerű felület, ahol minden elérhető egy helyen, és egyúttal az egész személyes is legyen.


MTI/Balogh Zoltán

A www.kulhonimagyarok.hu honlapot három részre lehet osztani: hírportálként küldetése a tájékoztatás, hogy egy helyen elérhetők legyenek a külhoni magyarságot érintő hírek. Elérhetők a nemzetpolitikai programok, pályázatok is, köztük a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program, a Kőrösi Csoma Sándor-program, a Petőfi Sándor-, valamint a Mikes Kelemen- és a Julianus-programok. A honlapról egy kattintással el lehet jutni a Határtalanul! program új, folyamatosan frissülő honlapjára is.
Semjén Zsolt kitért arra, hogy 2010 óta a Határtalanul! program keretében 300 ezer anyaországi magyar diák jutott el külhoni magyar területekre, számuk csak ebben a tanévben eléri a 100 ezret.
A miniszterelnök-helyettes beszámolt egy nemzetismereti középiskolai vetélkedő tervéről is, amelynek meghirdetése őszre várható az új honlapon.
Semjén Zsolt kiemelte a diaszpórában működő magyar iskolákat, amelyek interaktív térképen tekinthetők meg a honlapon.
A kormányfő helyettese az MTI kérdésére elmondta: a távolabbi tervek között szerepel valamennyi tárca külhoni magyarságot érintő programjának egy helyen való bemutatása.
A felület másik részét alkotja egyfajta tudástár, ahol az aktuális jogszabályok, stratégiák, különböző kiadványok érhetők el.
Megtalálható a testvértelepülési program, amelynek bővülését interaktív térképen követhetik az érdeklődők.
A honlap harmadik, és egyben legfontosabb része a személyes történetek bemutatása, a Kárpát-medence arcai és a magyarok a diaszpórában rovatokban kisfilmekből, interjúkból lehet megismerni külhoni magyar fiatalokat, családokat, vállalkozókat. Első körben ötven ilyen történetet töltöttek fel, de ezek száma bővülni fog – jelezte Semjén Zsolt.
Célként jelölte meg, hogy kapcsolatot teremtsenek a külhoni magyarok között, élettel töltsék meg azokat a jogi kereteket, amelyeket létrehoztak, még inkább “hajszálerekkel hálózzák be” a Kárpát-medencét és az egész világot.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár kiemelte: az új honlap keddtől elérhető. Rövidesen egy angol változat is elkészül – jelezte az államtitkár.

MTI/Balogh Zoltán

Hozzátette: felhívással fordulnak az új honlapon a külhoni magyar egyetemi és főiskolai hallgatókhoz, akiktől a külhoni magyarságot bemutató személyes történeteket várnak. A legjobb munkák beküldői részt vehetnek november végén a nemzetpolitikai államtitkárság szakmai hétvégéjén Egerben. A pályázatokat október 30-ig várják. Nem csak egyetemisták, hanem bárki küldhet történetet a nemzetpolitika@me.gov.hu címre. (MTI)
Bejegyezte: dátum:

FIFA-GÁLA – DÍSZPOLGÁRRÁ AVATNÁK SIMONYIFALVÁN A PUSKÁS-DÍJAS ZSÓRI DÁNIELT

Sze 24, 2019 
Fotó: MTI

Az Arad megyei Simonyifalván díszpolgári címet készülnek adományozni Zsóri Dánielnek, a MOL Fehérvár FC labdarúgójának, aki hétfőn este, a nemzetközi szövetség (FIFA) milánói gáláján átvehette az év legszebb góljáért járó Puskás-díjat – közölte kedden a Maszol.ro portál.
Zsóri Dániel ugyan Nagyváradon született, más kötődése nincsen a partiumi városhoz. Az Arad és Bihar megye határán fekvő Simonyifalván nőtt fel, szülei ma is ott élnek. A falu közigazgatásilag Tőzmiske (Misca) községhez tartozik.
Haász Tibor, Tőzmiske polgármestere a honlapnak elmondta: várják haza a fiatal futballistát, akit méltóképpen szeretnének fogadni, és díszpolgári címet szeretnének adni neki. Az elöljáró szerint a falubeliek egy emberként szurkolnak Zsórinak, hogy épüljön fel a mostani könnyebb sérüléséből, váljon alapemberré a Fehérvár első csapatában, és meg se álljon a válogatottságig.
Zsóri Szilárd, Dániel édesapja a portálnak elmondta, maga is futballozott a helyi csapatban, 15 éve hagyta abba.
“Dani pici korától mindig rúgta a labdát. Negyedik osztály végén megkérdeztük tőle, hogy lenne-e kedve Békéscsabán focizni és tanulni. Egy hét gondolkodási időt kért, és a végén, ha nem is túl lelkesen, azt mondta, hogy megpróbálja” – idézték a büszke édesapát.
Zsóri Szilárd megemlítette, próbálkoztak Aradon is, de – ahogy fogalmazott – végül jó döntésnek bizonyult, hogy a falujuktól mintegy hetven kilométerre fekvő Békéscsabára vitték focizni a fiút. Szomorúan tette hozzá: mostanában már évente csak egyszer-kétszer találkoznak vele. Amíg Debrecenben focizott el-elmentek megnézni, de Székesfehérvárra már sokkal nehezebb eljutni.
Zsóri Szilárd azt is elmondta, a házukban van egy polc, amolyan dicsőségsarok, ott őrzik a Dani által szerzett érmeket, kupákat, kitüntetéseket. Hozzátette: a Puskás-díj is odakerül.
A román sajtó is tág teret szentelt Zsóri Dániel Puskás-díjának. A hírügynökségek és a lapok is megemlítették, hogy a fiatal labdarúgó Romániában született, és helyenként románnak is nevezték.
Gazda Árpád / MTI
Bejegyezte: dátum:

Szüreti mulatság


Bejegyezte: dátum:

XXVII. BÁTHORY NAPOK – ÉS IV. BÁTHORY FESZT (SZILÁGYSOMLYÓ)

Sze 26, 2019
XXVII. Báthory Napok – és IV. Báthory Feszt programja. szeptember 27-29. Helyszín: Szilágysomlyó
2019. szeptember 27., péntek
1500 Pedagógus-továbbképző (római katolikus közösségi ház)
A Simion Bărnuțiu Főgimnázium, Báthory István Általános Iskola és a Báthory István Alapítvány gondozásában.
NEHEZEN KEZELHETŐ, AGRESSZÍV GYEREKEK AZ ISKOLÁBAN. MIT TEHET A PEDAGÓGUS? és KÉPZŐMŰVÉSZETI NEVELÉS
Előadók: Dr. Ráduly-Zörgő Éva és Major Melinda
KÉPZŐMŰVÉSZETI NEVELÉS
A képzőművészeti nevelés, a rajztanítás hozzájárul az új ismeretek elsajátításához, a tanulók rajzkészségének és képességének fejlesztéséhez, gondolkodásuk és képzeletük mozgosításához. Mivel új ötletek, gondolatok átadásának eszköze, a rajz sokoldalú hatást gyakorol a gyermekek pszichikai fejlődésére, az intellektuális nevelés jelentős faktora.
Szervezők: Irsai Mónika, Kovács Zoltán
1500 Asztalitenisz-verseny (Báthory iskola). Szervezők: Vida Anna, Barna Cristian
1600 A Báthory Napok hivatalos megnyitása. Kiállításmegnyitó:
1000 év Erdélyben 100 év Romániában (EMKE Magyar Ház). Összeállították: Fekete Szabó Katalin, Pocsveiler Ilona, Sallay Károly, Széman Rózsa. Megnyitja: Széman Rózsa
1700 Báthory hazatér. Krosno-i lengyel barátaink ajándéka (EMKE Magyar Ház)
1800 Korhű öltözékek felvonulása (Báthory-vár, városközpont, központi park, Báthory-vár) romániai, lengyelországi és magyarországi hagyományőrző csoportok részvételével
1900 Pengettyű Citerazenekar (Jóka, Szlovákia) fellépése Csallóközi és erdélyi népdalcsokorral. Az együttes vezetője: Németh Krisztina (városi kultúrház)
1900 Tábortűz a Báthory-vár udvarában
1930 A Szilágysomlyói Játékakadémia felnőtteknek előadása (városi kultúrház). Vidám jelenetek. Szereplők: Ambrus Ildikó, Gaudi Attila, Ghetie Mária, Nyegrán Andrea, Sallay Brigitta, Sallay Károly, Tőtős Gyula, Tőtős Zsuzsa. Rendező Pocsveiler Ilona.
2019. szeptember 28., szombat
900 Pedagógus-továbbképző folytatása (római katolikus közösségi ház)
900 – 1200 Ifjúsági sakkfesztivál (Szilágysomlyói Nemzeti Információs és Idegenforgalmat Támogató Központ). Közreműködik Iván László sakkoktató, Kozma Gábor.
1000 – 1100 Fogadás a Polgármesteri Hivatalban. Testvérvárosi nyilatkozat aláírása Chchow (Lengyelország) és Szilágysomlyó (Románia) városai között, román és lengyel katonai egységek részvételével (Polgármesteri Hivatal díszterme)
1000 Anyanyelvi és egyéb játékok, óriás társasjáték, könyvturi stb. (EMKE Magyar Ház) –
1100 – 1230 Középkori felvonulás. A Báthory Fest hivatalos megnyitása.
Középkori jelmezek felvonulása a városközpontban
A Báthory Fest megnyitása
1200 Sakkbemutató a Báthory-vár udvarában
1300 Várostrom – első rész. Bemutatja Andrei Prian
1400 Boldog Jerzy Popiełuszko-emlékoszlop avatása (EMKE Magyar Ház udvara)
1500 Középkori harcászati bemutató a Vörös Oroszlán Lovagrend csapat részéről a Báthory vár udvarán
1500 – 1800 Programok a római katolikus közösségi házban
1500 Balázs Tibor festőművész kiállításának megnyitója.
1545 Hétköznapi Hőseink – Mártonfi István, Szilágysomlyó legendás orvosa. Készítette és bemutatja a Szederinda egy csoportja (Bocor Claudia, Egri Kriszta, Kulcsár Cintia, Orosz Alexandra, Torkos Alexandra, Tőtős Petra). Irányító: Széman Rózsa
1630 Szilágysági Magyarok Díszoklevelek átadása –1800 Szamárfül. Verses mekegés Romhányival. Előadja az EMKISZ versszínházi csoportja –
1600 Várostrom – második rész. Bemutatja Andrei Prian
1900 „A fejedelmi udvar zenéjétől a rock operáig – zenés kalandozás a Nyírbátori Fúvószenekarral. Vezényel Fazekas Mihály (városi kultúrház)
1930 Somlyói fiatalok koncertje (Báthory vár udvara)
2000 Középkori dallamok – variációk sakk témára, a Corbu şi Mierla Neagră együttes koncertje (Báthory vár udvara)
2019. szeptember 29., vasárnap
1000 Szentmise és istentisztelet a római katolikus templomban
1130 Báthory István szobrának megkoszorúzása
1230 A Báthory Fest zárása
Gyermekprogramok a Báthory várkertben (szombat, 2019. szeptember 28): középkori fegyverzetek és páncélzatok bemutatója, lovagi torna, harcászati technika és védekezési gyakorlatok, íjászat, solymászat, szabadfogású birkozás, SILLVAN-ART képkiállítás, tematikus fényképstúdió, festőműhely, bútorfestés, fafaragás, arcfestés, iparosok, hagyományos termelői termékek, quizek, sakkverseny.
Bejegyezte: dátum:

75 éve bombázták le Szatmárt: rengetegen meghaltak, a város csaknem megsemmisült

2019. szeptember 16.,    Hoffmann Anna 
Szatmárnémeti modernkori történelmének legsötétebb napjaira, 1944. szeptember 16-17-re és 19-re emlékeztek: a felszabadító Vörös Hadsereg több mint ezer nagyméretű rombolóbombát szórt a városra, romokban állt a Püspöki Palota, a Láncos-templom, a színház, 200 ház teljesen megsemmisült, de nem is volt olyan épület, amely ne károsodott volna, és nem volt olyan család, aki ne lett volna érintve a tragédiában. 
Több százan haltak és sérültek meg. 
Lényegesen kevesebben tudják, mint illene, hogy a második világháború vége felé Szatmárnémeti csaknem megsemmisült a szovjet bombázások során. A Szatmári Római Katolikus Püspökség az áldozatokért szóló imára hívta a közösséget, pontosan 75 évvel az események után, szeptember 16-án, déli tizenkét órára, a Püspöki palota kapualjában elhelyezett emléktáblához. A szerző felvétele A márványtáblára annak a 21 áldozatnak a neve van felvésve, akik az óvóhelyen próbálták átvészelni a rettenetet, de a három bombatalálat következtében a Püspöki Palota több mint harmada bedőlt, és vele az óvóhely is megsemmisült, ők pedig a romok alatt veszítették életüket. 
„Fájdalmas és szomorú, ami történt. Amikor ezt az emléktáblát megkoszorúzzuk, mindazok előtt fejet hajtunk, akik a második világháború áldozatai voltak. És ez nemcsak a háború kezdete és vége közötti áldozatokra értendő, hanem azokra is, akik sok évvel utána, valahol a Szovjetunióban lelték halálukat a háború miatt. A Jóisten fizessen meg nekik végtelen irgalmasságával először is bocsánattal, majd örök élettel” – fogalmazott nm. ft. Schönberger Jenő megyés püspök. 
A megemlékezés végén, a mécsesek és koszorúk elhelyezését követően a Budapestről érkezett Kaiser Ernő pillantott vissza az emberöltővel ezelőtti napokra, a bombázások utáni állapotokra, hiszen hétéves gyermekként már sok mindent megértett a szörnyűségekből. Az 1944. szeptember 16-i eseményekre annál is inkább emlékezett, mivel az óvóhelyen elhunyt Kaiser Erzsébet M. Leopoldina irgalmas nővér a nagynénje volt, édesanyja pedig püspökségi házvezetőnőként dolgozott, s csak az Isteni kegyelemnek köszönhető, hogy azon a végzetes napon az akkori főpásztorral és többekkel épp Szatmárhegyen tartózkodtak, s így megmenekültek. Sztálin-gyertyák az égen Egy emberöltő távlatából valószerűtlennek tűnik a lángoktól, füsttől megfeketedett, romos Szatmárnémeti korabeli fényképeit nézni. 
A város túlélte ezt is, és mint történelme során oly sokszor a tűzvészek, tatártámadások, árvizek, pusztítások után, ismét talpra állt, begyógyította sebeit, s lakói közül (ahogy ez 75 év múltán talán kicsit természetes is) ma már egyre kevesebben tudják, hogy 1944. szeptember 16-17-én és 19-én több mint ezer nagyméretű rombolóbombát dobtak Szatmárnémetire a szovjetek, s voltak olyan utcák, városrészek, amelyeket mind a három napon találatok értek. Persze a halványuló emlékezet nem csak az idő múlásának köszönhető, de annak is, hogy bő fél évszázadon keresztül nem nagyon „illett” és lehetett sem emlékezni, sem hangosan szóba hozni a város romba döntését – hiszen az 1944 őszén a német hadparancsnokságnak kényszerűen otthont adó Szatmárnémeti a győzedelmes szovjet hadsereg légitámadásainak célpontjává vált. Korabeli felvételek A helyi hatóságok igyekeztek mindent megtenni, hogy a lakosságot felkészítsék a légitámadásokra, megkövetelték a vízzel, gyógyszerekkel, tűzoltó- és kiásóeszközökkel felszerelt óvóhelyek kialakítását, sőt néhány alkalommal még bombariadó-gyakorlatot is szerveztek, de több esetben csak a hatóság erélyes fellépésével tudták valamelyik óvóhely védett körülményei közé terelni a lakosságot – mert háborús hírek ide vagy oda, az emberek zöme nehezen elképzelhetőnek tartotta, hogy Szatmárnémetit valaha is légcsapások érhetik. Ez ugyanakkor valamiképp érthető is volt, hiszen 1944. március 19-ig a város és környéke közvetlen módon alig szenvedett a II. világháború csapásaitól. Utána azonban változtak a körülmények. Szatmárnémetiben a Rákóczi utcai iskola épületében vetette meg lábát a német városi parancsnokság, vasszigorral ellenőrizve a helyhatóságot és a város egész lakosságát, megkezdve a zsidók gettósítását és deportálását. 
A nyár hírei között aztán egyre többször szerepeltek a német hadsereg veszteségeiről és a Vörös Hadsereg előretöréséről szóló beszámolók. A visszavonuló német katonaság 1944 augusztusában Lázári közvetlen közelében repülőteret létesített, ahol tucatnyi személyszállító repülőgép vesztegelt, a levegőben pedig idegen bombázók jelentek meg, repülésüket elsőként Szamosdara és Vetés lakói szenvedve meg, majd Szatmárnémeti fölött is le-ledobtak egy-egy „Sztálin-gyertyát” (ejtőernyőre erősített szovjet világítóbomba) a szovjet gépek, de ezek még nem okoztak jelentős károkat. 
Utolsó leheletéig énekelt Máriához 
1944. szeptember 16-án, szombaton este a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Színházban úgynevezett vöröskeresztes előadást tartottak a hadirokkantak javára, amikor megszólaltak a légiriadó szirénái – a színpad függönye aláhullott, az előadás megszakadt, a színház épülete körül pedig orvosok, civil és katonai mentők jelentek meg és szinte percek alatt menekítették ki a betegeket, testi fogyatékosokat, még nem tudva: versenyt futnak az idővel, ugyanis alig fejezték be a színház kiürítését, máris hulltak a Sztálin-gyertyák. Két nagy rombolóbomba hullott a színház műhelyeinek udvarára, a környéket megrázó robbanás szétzúzta a színházépület baloldali falát, amely leomlott, a tetőzet lezuhant, s az utcáról be lehetett látni a színház nézőterére és a színpadra. Tönkrementek a színház körüli műhelyek, raktárak is, de emberi életben nem esett kár. 
A légitámadás első „áldozatai” közé tartozott a Láncos-templom is: déli oldalát érte találat, s egyes korabeli feljegyzések szerint 4 méter hosszú és 2 méter széles részt szakított ki a falból, melynek törmeléke a hajóba zuhant. Az Úrasztala tönkrement a szószékkel és a templomhajó középső részével együtt, a tetőzet pedig teljesen megsemmisült, egy tetőcserép sem maradt épen. Találat érte a Szatmárnémeti Református Leánynevelő Intézetet, a tornacsarnokot és az esperesi hivatalt is; a Kazinczy utca sarkán álló Kereskedelmi és Ipari Bank épületét, a Kálvária templom festett ólomüveg ablakai színes szilánkhegyekké váltak, a három bombatalálat következtében a Püspöki Palota több mint harmada bedőlt, és vele az óvóhely is megsemmisült – huszonketten próbálták ott átvészelni a rettenetet, de közülük csak Tirics István szeminaristát sikerült élve kimenteni. Ő később ezt írta a végzetes estéről: „Az óvóhelyen mind elkészültünk a halálra. A villany fénye minden becsapódásnál változott, sőt olykor azt hittük, hogy kialszik. Előkészítettük a gyertyákat. A robbanások hangjából lehetett következtetni, hogy közelebb is esnek a bombák. Egyszer tisztán hallottunk ablaktörést és a tört ablak csörömpölését, ahogy az utca kövezetére esett. Azt hiszem, ekkor történt, hogy Szász Teréz néni, aki a szeminárium konyháján dolgozott, egy csöndes „jaj” után sírni kezdett. Korlát főtisztelendő úr és Somosi Béla nyugtatták meg s vizet adtak neki. Ettől jobban lett. A rózsafüzér végén a szokásos fohászokat mondtuk, amikor a villany kialudt. Manfrédi főtisztelendő úr gyertyát gyújtott. Korlát és Gyurcsovics főtisztelendő urak figyelmeztettek a veszély nagyságára, felindították a tökéletes bánatot és a kamarás úr megadta az abszolúciót. Becsapódott a bomba, mi a rózsafüzérbe kapaszkodtunk. Az abszolúció után nem emlékszem, hogy felálltunk volna, úgy maradtunk térdelve. A rózsafüzért újból kezdtük. 
Ennek az imának erős, biztató hangja most is a fülemben cseng. Úgy tűnik fel előttem, hogy elmondtuk az első tizedet amikor a robbanás történt. Tőlem balra lángot láttam felcsapni, s láttam egy pillanatra a pince falát megrepedezni. A lehulló törmelék teljesen eltemetett. Ettől kezdve inkább csak magamról tudok. Egy nővér – annak gondolom – ellenben egész addig élhetett, amíg ki nem szabadítottak. A robbanás után néhány percre énekelt: „Máriához, drága Szűzanyánkhoz, hódolattal járulunk”. Nyugodtan, mintha munka közben énekelt volna. Végigénekelte. Ez után én szóltam, hogy énekeljünk, de nem válaszolt senki. A nővér elvesztette eszméletét.” Az óvóhely romjai között dr. Kováts Gyula éneklőkanonok, Szeibel István tiszteletbeli kanonok, dr. Korlát (Frink) Ferenc hittanár és spirituális, dr. Gyurkovics Károly pápai kamarás, Manfrédi Gáspár püspöki szertartó és hitoktató, dr. Juhari (Jurkó) Gábor püspöki udvari káplán, Papp Dénes marosvásárhelyi hittan tanár, valamint a kollégiumban szubrégens és régens, Békési (Bart) József szeminarista, Samó Oszkár első éves teológus, Somosi Béla szeminarista, Wagner Julianna M. Salviana, Erni Irén M. Pongratia, Martin Mária M. Severia, Kaiser Erzsébet M. Leopoldina szatmári irgalmas nővérek, Szász Teréz háztartásbeli, Szép Julianna háztartásbeli, Szép Sára, IV. osztályos gimnazista diák, Bozóky bácsi, kőműves, Molnár Antal püspöki szolga, Görbe László szabó tanuló, ifj. Figus Illinyi Albert katonai szolgálatot teljesítő világi ferences vesztette életét. 110 perc bombázás Dr. Dobos János teológia tanár a Székesegyház melletti kanonoki ház pincéjében vészelte át a légicsapásokat, visszaemlékezésében így írt: „Szeptember 16–a előtt is mind gyakrabban fújtak már riadót és majdnem minden este zavarórepülés is volt. Egy néhány bomba is hullott elszórtan a városra: az állomás környékén és a Szamos partján – a kaszárnya közelében –, de komoly légitámadás nem volt a város ellen. Többször dobáltak le a város fölé ún. világító rakétát is, ami nagy izgalmat keltett.” A szombat esti bombázás 110 percig tartott, s mint dr. Dobos János fogalmazott: „Másnap, vasárnap láttuk világosan, milyen borzalmas rombolást végzett a bombázás a városban. Sehol sem volt azonban olyan szörnyű a kár emberéletben, mint nálunk. A püspöki palota maga is a Széchenyi u. oldalon csupa rom. Két helyen érte találat: a főbejárat két oldalán. A főbejárat előtt is leesett egy bomba a kövezetre ugyanabban az időben és egy 6-7 m széles, 2-3 m mély krátert okozott. A bomba közvetlenül az óvóhely, illetve a pincelejáró végén lévő falon robbant, állítólag nem is a tetőn jött át, hanem oldalt érte a falat és úgy robbant fel, romba döntve az épületet az irodákig.” 
Még két légitámadás Szeptember 
17-én, vasárnap hasonló légitámadás érte a várost, mint előző este, majd egy nap szünet után, 19-én ismét végigtarolták a várost: „Vasárnap este, szeptember 17-én újabb bombatámadás, ugyanabban az időben. Most a Szemináriumi rész kigyulladt egy helyen. Nagy bajjal sikerült eloltanunk a tüzet és megakadályoznunk az épület kigyulladását, egy néhány jószívű emberrel. Hétfőn csak zavaró repülés volt, de már kedden újabb bombatámadás. Szerdán csak egy néhány bombát dobtak le a városon kívül. Ezután bombatámadás már nem volt. Fejünk felett láttunk többször gépeket elvonulni, de bombákat nem dobtak. Nem is volt szükség rá, hiszen tönkretették eléggé a várost az előző támadásokkal.” Szatmárnémeti romjai porban, füstben, lángokban meredtek az ég felé. Voltak olyan utcák is, amelyeket mindhárom napon bombáztak, a gettó területén olyan alapos pusztítást végeztek a bombák, hogy alig maradt ép épület, a városban kétszáz ház a földdel lett egyenlő, de talán nem is volt olyan, amelyben ne okozott volna károkat a bombázás. A lakosság fele hajléktalanná vált, az emberek pánikszerűen menekültek és sokukat épp menekülés közben taroltak le a repülőgépek géppuskatüzei. A halottakat az egyik városszéli általános iskolába vitték, és amikor egy szekérnyi holttestet szállították a temetőbe, többségüket csak a temetési szertartást végző pap és a sírásó jelenlétében földelték el a Gőzfűrész-telepen, a Hősök Temetőjében. Voltak koporsók, amelyeken csak ennyi szerepelt: „ismeretlen férfi” vagy „ismeretlen nő”, mert nem volt senki, aki azonosíthatta volna őket. Az életben és itthon maradtak nagy erőfeszítések árán eltakarították a törmelékhegyeket, ebben a munkában a visszavonuló katonaság is segített, de az ő ellátásuk is a város lakosságát terhelte. Pár héttel később, október 23-24-én a visszavonuló csapatok elhagyták a környéket, csupán a német utászok maradtak, hogy betetőzzék az előző hetek pusztításait: felaknásították az utakat, felrobbantották a vasúti síneket, a hidakat, a közutakat, az ipari létesítményeket, a villanytelepet, a malmokat, a vízművet, a vasútállomásokat, aztán menekültek nyugat felé. Az október végén érkező, „felszabadító” Vörös Hadsereg katonáinak szabadrablást engedélyeztek, s ők éltek is az alkalommal, az élelmiszer és még megmaradt állatállomány mellett órákat, szekereket, lovakat és rengeteg ruhaneműt raboltak a már amúgy is sokat szenvedett lakosságtól.
Bejegyezte: dátum:

Kell-e nekünk a politikai pluralizmus?

Szentgyörgyi László
VÉLEMÉNYEM SZERINT
Budapesti sajtós ismerőseimtől az utóbbi időben gyakran hallom a megállapítást, hogy ez az RMDSZ már nem az az RMDSZ, amit én is, ők is annyiszor kritizáltunk. Azt kérdeztem, mikortól számítják a változást. A válasz rövid és velős volt: akkortól, hogy a párt vezetői rendezték a viszonyukat a Fidesszel. Ez pedig nagyjából onnantól datálódhat, amikor Kelemen Hunor váltotta Markó Bélát az elnöki pozícióban.
Hogy mi változott meg azzal, hogy a régi generáció egy sorral hátrébb vonult, nehéz lenne megmondani. Szerintem nem sok. Mert a párt káderpolitikája változatlan maradt, a kontraszelekció továbbra is a szokásos módon működik. Volt időszak, amikor a Fidesz támogatásával valamiféle alternatívát próbáltak gründolni, de a kísérlet nem bizonyult sikeresnek. Hogy ez mennyiben múlott az erdélyi magyar nemzetinek mondott oldal saját alkalmatlanságán, s mennyiben az erdélyi magyar politikai egypártrendszert ravaszul és kíméletlenül működtető „szövetségen”, azt nehéz lenne megmondani. Mindenesetre az tagadhatatlan, hogy ott tettek keresztbe politikai vetélytársaiknak, ahol éppen tudtak. És tudtak. Mindig, minden esetben. Erről az egykori Reform Tömörülés nevű platform tagjai sokat tudnának mesélni.
Sokszor, sokan elmondták, hogy a mindenkori magyar kormányzatnak azt az erdélyi magyar alakulatot kell támogatnia, partnerként kezelnie, amelyik élvezi a választópolgárok támogatását, megszerzi szavazatait, felvállalja érdekeinek védelmét. Ez tiszta sor. Ezen állítással nem lehet vitatkozni. Csakhogy az a helyzet, s ezt még a legelszántabb RMDSZ-es pártkatona sem vitatja, hogy nem egyenlő esélyekkel indulnak a versenybe a vetélytársak, hogy a pálya igencsak lejt.
Az erdélyi magyar politikai képviseletet magának kisajátító RMDSZ a rendszerváltás utáni másfél évtizedet nem töltötte hiába, bebetonozta magát a hatalomba. Szinte teljesen kisajátította a magyar többségű települések helyi önkormányzatait, hivatalait. Egy székelyföldi lelkipásztor jegyezte meg egy alkalommal, hogy egyetért az ellenzéki véleményekkel, az RMDSZ-t elmarasztaló kritikákkal, de értsem meg: neki, s az egyházközségnek az a fontos, hogy a polgármester leaszfaltozza a templomba vezető utat. Ezzel nem tudtam vitatkozni. Mint ahogyan az egykori lapomat időnként zsebből támogató vállalkozó azon kérésével sem, hogy lehetőleg eszünkbe ne jusson a cégét reklámozni, még magánbeszélgetésben se említsük, hogy támogatja az ellenzéki véleményeket.
Ilyen körülmények között már más megvilágításba kerül a tény, hogy az RMDSZ három évtizede uralja az erdélyi magyar politikai porondot. Lehet arra hivatkozni, hogy valamiféle őrségváltás történt a vezetők között, de azt még egy megveszekedett pártkatona sem állíthatja, hogy szakmai kompetenciák alapján történt a vezetői tisztségek leosztása. A legmagasabb pozíciókért talán folyik némi versengés – főleg a törvényhozási helyekért –, de az önkormányzati helyekre már lasszóval fogják a jelölteket.
Annak ellenére van ez így, hogy a szervezet meg a sajtója teljesen uralja a médiaterepet. Még a budapesti kormányhoz közeli tulajdonosi kör birtokában lévő sajtótröszt is igyekszik kesztyűs kézzel bánni az RMDSZ-szel. Mindebből következően úgy fest, hogy az erdélyi magyar politika még nem érett meg a pluralizmusra, itt még az RMDSZ által megtestesített politikai egypártrendszer működik. Annak minden hátrányával.
Bejegyezte: dátum:

Reggelig mulattak a fényi csőszök

2019-09-29
Pénteken Mezőfényen is megtarották az idei szüreti felvonulást és bált. A több évtizedre visszanyúló hagyományt évről évre igyekeznek ápolni a mezőfényi fiatalok, és habár némileg új formában, mégis minden évben megtartják a szüreti mulatságot.
A hagyomány szerint a sorozás előtt álló fiatalok szervezték a bált, mostanra azonban bárki csatlakozhat a csőszökhöz, nincs megkötés. Idén tíz csősz és párjaik, valamint három lovas kísérő járta végig a falu utcáit a kora délutáni órákban, hogy vidám nótával az esti vígasságra invitálja a falu lakosságát. Egyébként a mezőfényi szüreti bál mindig népszerű a környéken, az eseménynek otthont adó helyi kultúrotthon ezúttal is megtelt. A talpalávalót a mezőfényi Live Band zenekar húzta, mégpedig igen jól, hiszen reggelig tartott a mulatozás. A csőszök a hagyományoknak megfelelően a bál kezdetekor és éjfélkor is eljárták a „csősztáncot”, melyet ezúttal is Fényi Györgyi tanított meg nekik és ami ezúttal is a bál egyik fénypontja volt. Az este elmaradhatatlan kellékei a finom bor és csapolt sör, a menü pedig ezúttal töltött káposzta volt. A várva várt tombola fődíjaként ezúttal egy bárányt vihetett haza a szerencsés nyertes.
Bejegyezte: dátum:

Fiatalok bevonásával valósíthatóak meg a fenntartható fejlődési célok

2019-09-29 
Megbeszélést folytatott pénteken az amerikai munkalátogatáson tartózkodó Viorica Dăncilă miniszterelnök az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) főtitkárhelyettesével, Amina J. Mohammeddel.
A találkozón a román kormányfő ismertette a fenntartható fejlődési célok megvalósítása érdekében Románia által eddig tett lépéseket, kiemelve, hogy kizárólag egy erős intézményközi hálózattal és megfelelő koordinációs munkával mozgósíthatók azok a szereplők – üzleti szféra, egyetemek, szakszervezetek, civil társadalom, civil szervezetek -, amelyek hozzájárulhatnak a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend gyakorlatba ültetéséhez.
A kormány közleménye értelmében a miniszterelnök hangsúlyozta a fiatalok bevonásának fontosságát a fenntartható fejlődési célkitűzések megvalósításába, amit egyébként EU-elnöki mandátuma idején is szorgalmazott Románia – mondta.
A kormányfő ugyanakkor rámutatott, Románia támogatja Antonio Guterres ENSZ-főtitkár és helyettesének elképzeléseit az ENSZ megreformálását illetően, amellyel a cél többek között a 2030-as fenntartható fejlődési menetrend hatékonyabb gyakorlatba ültetése.
A találkozón az ENSZ főtitkárhelyettese megköszönte Romániának, hogy aktívan részt vesz a szervezet tevékenységeiben – mutat még rá a kormány közleménye. AGERPRES
Bejegyezte: dátum: