2019. szeptember 18. Í Király M. Jutka
A Szlovén Országgyűlés Oktatási, Tudományos, Sport- és Ifjúsági, majd Nemzetiségi Bizottsága is elvetette múlt heti ülésén az Államtanács által július elején benyújtott jogi keresetet „Az olasz és magyar nemzetiségi közösségek tagjainak az oktatás és nevelés terén való külön jogai megvalósításáról” szóló törvény 11. cikkelye, valamint az „Általános iskoláról szóló törvény” 48. cikkelye alkotmányossági felülvizsgálatáról.
Mindkét törvénycikkely az iskolakörzetek meghatározásáról szól. Az általános iskoláról szóló törvényben általánosan a körzetek meghatározásáról, az iskola és a szülők kötelezettségeiről, illetve jogairól a beiratkozást, illetve átiratkozást illetően szólnak a cikkelyek, míg a nemzetiségi közösségek külön jogai megvalósításáról szóló törvényben a 11. cikkely meghatározza, hogy az olasz tannyelvű iskola, illetve a kétnyelvű általános iskola iskolakörzete a nemzetiségileg vegyesen lakott területtel van meghatározva. A Nemzetiségi Bizottság a kérdéskört sürgős ülésén tárgyalta, melyen a tizenegy tag közül heten voltak jelen.
Elsőként Martina Vuk oktatásügyi államtitkár tolmácsolta az Oktatási Minisztérium, illetve a kormány álláspontját, kiemelve, hogy a szlovén alkotmány az őshonos nemzeti kisebbségeknek biztosítja az anyanyelven való oktatást, így alkotmányellenességről semmiképpen sem beszélhetünk. „A kétnyelvű oktatási modellről, melyben már több évtizede folyik az oktatás, nem mondhatjuk, hogy nem minőségi és hogy gyengébbek az eredményei, illetve hogy olyan mértékű módosítások bevezetése lenne szükséges, hogy ezt a modellt be kellene szüntetni. Ezért is az a kormány álláspontja, hogy nincs szó alkotmányellenességről. Ezt az oktatási formát kell építeni, s esetleg változtatni bizonyos elemein, ha kiderül, hogy szükség van rá, viszont semmiképpen sem szabad rombolni vagy más rendszerben gondolkodni” – nyilatkozta Vuk államtitkár a nemzetiségi médiának. Az Országgyűlés Jogi-Törvényalkotó Szolgálatának képviselője is alaptalanak ítélte az alkotmányos felülvizsgálatot, és nem ért egyet vele, hogy a kétnyelvű oktatási modell sértené a Szlovén Alkotmány 57. (A képzettség és az oktatás), 14. (A törvény előtti egyenlőség), 2. (Szlovénia szociális jogállam), 32. (A mozgásszabadsághoz való jog), valamint a 66. cikkelyét (A munka védelme), amit jogi keresetükben felvetnek alkotmányossági felülvizsgálat kezdeményezői.
Stane Baluh, a Nemzetiségi Hivatal igazgatója hangsúlyozta, hogy a hivatal véleménye szerint a kétnyelvű oktatási rendszer széthullása nem csak a nemzetiségi oktatást ingatná meg, hanem precedens jellege miatt a nemzetiségi oktatásnak egy negatív irányvonalat jelölne ki, s ugyanakkor a nemzeti közösségi identitás megőrzését is maga alá temetné. Emellett figyelembe kell venni a tudományos felméréseket is, melyek rácáfolnak arra, hogy a kétnyelvű oktatás nem eredményes modell, s be is mutatták ezeket a kétnyelvű oktatása 60. évfordulója alkalmával szervezett konferencián a parlamentben – emelte ki.
Az olasz közösség is támogatja a magyar közösség álláspontját. Felice Žiža olasz nemzetiségi képviselő, a Nemzetiségi Bizottság alelnöke a két nyelv tanulását, ismeretét nagy előnynek nevezte, melyből az egész oktatási skálán csak előny származhat. Szerinte a kétnyelvű iskola gazdagítja a Muravidéket és hozzáadott értéke a területnek.
Horváth Ferenc magyar nemzetiségi képviselő, bizottsági elnök ismét csalódottságát fejezte ki, hogy az Államtanács ezt az utat választotta a kétnyelvű oktatás kérdéskörében – még úgy is, ha a modell természetesen nem ideális és változásokra lenne szükség – és nem a dialógust kereste. „Örülök viszont annak, hogy egyik bizottságban sem alakult ki vita az Államtanács kezdeményezését illetően, ami azt jelenti, hogy a képviselők támogatják a kormány, illetve a Jogi-Törvényalkotó Szolgálat álláspontját, amiben arra kérik az Alkotmánybíróságot, hogy a jövőben is álljon ki a kétnyelvű oktatás mellett. Az oktatás a nemzetiségileg vegyesen lakott területen az együttélésnek is a szimbóluma” – nyilatkozta Horváth Ferenc.
A Nemzetiségi Bizottság tagjai öt igennel és ellenszavazat nélkül támogatták a kormány, illetve a Jogi-Törvényalkotó Szolgálat álláspontját, visszautasítva a Szlovén Államtanács kezdeményezését a kétnyelvű oktatás alkotmányos felülvizsgálatát illetően.
A kérdéskörben fontos a szakma álláspontja is, ezért a kétnyelvű tanintézmények igazgatói közös álláspontot fogalmaznak meg és szeptember 20-ig közvetítik azt az MMÖNK-hoz.
