Tamás Gáspár Miklós 2020.04.29
Mint tudjuk, a romániai parlamenti mechanika következtében a bukaresti képviselőház – ahogy a magyar politikai-jogi nyelvben mondják – szavazás nélkül „áttette” a székelyföldi autonómiára vonatkozó törvénytervezetet a szenátushoz, amely a döntésben így az egyedüli illetékes. Ez nem jelenti azt, hogy a törvénytervezetet „elfogadták”, ez csak látszat, amelyet valóságnak tekinteni: egyszerű csalás.
Ebben a helyzetben állt a kamerák elé Klaus Johannis romániai államelnök, és mondott valamit, ami elemzésre szorul.
Az elnök elsőrendű taktikai célja az volt, hogy ártson fő ellenfelének, a Szociáldemokrata Pártnak (PSD). Erre azt a szokványos, világszerte régóta elterjedt módszert választotta, hogy az ellenfelet hazaárulónak és „idegenszívűnek” állította be. Egyrészt azt állította, hogy a PSD támogatja az autonómiatervet (nem igaz), másrészt azt, hogy a PSD ebben megegyezett az RMDSZ-szel (nem igaz), harmadrészt, hogy a PSD Orbán Viktor magyarországi miniszterelnök ügynöke (nem igaz), negyedrészt pedig azt, hogy a székely autonómia azt jelenti, hogy „Erdélyt odaadják a magyaroknak” (nem igaz).
De ezek a politikai rágalmak kevésbé jelentősek, mint az etnicista retorika, amelyet a romániai államelnök alkalmazni merészelt.
Miután először barátságosan azt mondta hallgatóságának, hogy „bună ziua, dragi români”, gúnyosan hozzátette, „jo napot kivanok, peszede” (ebben a mondatban a „PSD” betűszót rossz, magyar akcentussal ejtette ki), mintha magyarul köszönni vagy magyarul beszélni anomália lenne, nem normális, egyben nevetséges, gyanús és ellenszenves dolog, ami rossz fényt vet arra, aki így beszél vagy arra, akivel így beszél(het)nek.
Klaus Johannis elfelejti – illetve dehogy felejti, tudja, de kellemetlennek találja – , hogy mint Románia államelnöke, több nemzetiségű állam vezetője, és a legnagyobb romániai nemzetiségről mint az állam ellenségéről nyilatkoznia (nyílt etnikai megvetéssel és ellenszenvvel!) megengedhetetlen. Államellenes merényletnek föltüntetni azt, hogy román párt egyezséget köt az RMDSZ-szel (akár igaz ez, akár – mint ebben az esetben – hazugság) avval egyértelmű, hogy a romániai magyarság: ellenség, amelynek az egyik szervezetével együttműködni nemzet- és államellenes bűntett.
Ilyen hangon beszélni a romániai magyarságról, a romániai magyarság helyéről Románia politikai szerkezetében: nagyon súlyos politikai lépés – arról nem szólva, hogy gusztustalan ostobaság, alantas politikai hízelgés a szélsőséges román nacionalizmusnak, rosszhiszemű manipuláció. És tragikus lenne, ha nem volna nevetséges.
A székelyföldi autonómia jelenleg megvalósíthatatlan tervéről nyilván lehet vitatkozni, de a „jo napot, Csolaku” stílusban bizonyosan nem. Johannis nem vitatkozik, hanem – a képviselőházi többség lejáratása érdekében, amelyet mint alkotmányos államfőnek, respektálnia illenék – a romániai magyarságot illeti tiszteletlen gúnnyal, a romániai magyarságot tünteti föl egyetemlegesen a román állam ellenségének. A támadott PSD meg a többi román párt (már amelyik megszólalt) gyáván gazsulál mindehhez (frissítés: az USR néhány képviselője kivételével). Az RMDSZ persze tiltakozik, mit tehetne egyebet.
Nyilván sokan lesznek, akik kacagni fognak az egészen vagy legyintenek rá. Igen, a dolog részben nevetséges. De a szándék – ezt a magyar nyelvhasználatnak mint a honárulás megfelelőjének a szarkasztikus fölidézése jelzi – világos: a magyar nemzeti kisebbség egyenlő jogainak és egyenlő méltóságának, államalkotó mivoltának a kétségbe vonása. Ennek pedig a fele se tréfa.
A középkori szász autonómiával érvel Johannis ellen a Székelyföldi Önkormányzati Tanács
2020. április 29.
A Székelyföldi Önkormányzati Tanács határozottan elítéli Klaus Johannis államelnök sértő és méltatlan nyilatkozatát - áll a testület elnöksége által kiadott közleményében. "Mélységesen megdöbbentett, ahogyan Románia elnöke egyrészt félretájékoztat az autonómia kapcsán, másrészt pedig megbélyegez egy közösséget és ellene uszít azáltal, hogy azt állítja hamisan: ez a közösség a román állam szuverenitása ellen munkálkodik. A Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet már négyszer benyújtottuk a parlamentbe: 2004-ben, 2012-ben, 2018-ban és 2019-ben. Nem újdonság. Minden közösségnek joga van ahhoz, hogy legitim politikai célokat fogalmazzon meg, és azokat képviselje, mi pedig mindig nyíltan, egyértelműen, a jogállam és a demokrácia keretei között kértük az autonómiát, és sosem mondtunk mást, mint, hogy Székelyföld autonómiája Románia állami keretei között valósulhat meg, a parlamentben elfogadott törvény által. A legsötétebb középkorban sem volt ismeretlen gyakorlat, hogy közösségek autonómiát kapjanak. Így kapott autonómiát a szász közösség is, amelynek az államelnök is tagja: a szászok széleskörű autonómiát élveztek Erdélyben II. András magyar király idejétől számítva. Ez az autonómia tette lehetővé számukra, hogy virágzó városokat építsenek, és közösségük sikeres legyen Erdélyben. Mi is egy sikeres Székelyföldet szeretnénk, és azt, hogy a román állam hivatalosan ismerje el azt a valóságot, miszerint ebben a régióban magyar nyelvű, magyar kultúrájú emberek élnek többségben. Románia államelnöke nemcsak a román nemzetiségű emberek elnöke, hanem minden romániai állampolgáré, aki ebben az országban él. Éppen ezért felháborító és méltatlan politikai cselekedet a részéről, hogy elnökként az ország magyar nemzetiségű állampolgárai ellen uszít. Ez a megnyilvánulása számunkra egyértelművé tette, hogy nem támogatja a nyelvi és kulturális sokszínűséget, és nem támogatja a regionalizmust sem, amely fontos hajtóereje minden sikeres országnak. Mi a továbbiakban is célnak tekintjük Székelyföld autonómiáját. A leírtak alapján elvárjuk, hogy az államelnök vonja vissza felelőtlen nyilatkozatát és kérjen bocsánatot a magyar emberektől azért, hogy hatalmával visszaélve nyíltan uszított egy nemzeti közösség ellen" - zárul a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnökségének nyilatkozata. A Székelyföldi Regionális Önkormányzati Tanács Hargita, Kovászna és Maros megye több településének polgármestereit, megyei és helyi tanácsosait/tanácselnökeit és -alelnökeit tömöríti, elnöke Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Az elnökség tagjai: Borboly Csaba, Tamás Sándor, Simon István, Péter Ferenc, Rafai Emil, Laczkó-Albert Elemér és Bokor Sándor.
