2020. 04. 21. - szerző: hirado.hu forrás: Kossuth Rádió
Vera Jourová uniós biztos a közszolgálati cseh hírtelevízió vitaműsorában korábban elmondta, hogy Magyarország az új koronavírus-járvány elleni védekezés során eddig nem fogadott el olyan törvényt, amely az európai uniós joggal ellentétes lenne. Hangsúlyozta, a járvány kapcsán az Európai Bizottság minden tagállamban megvizsgálja, hogy az elfogadott kormányzati intézkedések sértik-e a jogállamiságot.
Varga Judit igazságügy-miniszter keményen bírálta az EU-ügyekért is felelős német államtitkárt, Michael Roth-ot, amiért a szociáldemokrata képviselő egy interjúban
Magyarországot autoriter vezetésű országnak minősítette, és pénzügyi szankciók kivetését javasolta, ha egy ország megsérti az Európai Unió alapértékeit.
„Vajon honnan veszi magának a bátorságot Michael Roth, a Willy Brandt-i fényét már rég elvesztett, középpárttá zsugorodott német SPD EU-ügyekért felelős államtitkára, hogy a demokratikusan megválasztott magyar Országgyűlés és kormány döntései kapcsán – ízléstelen hasonlatot használva – egy autoriter vírus terjedéséről értekezzen a Die Weltben megjelent véleménycikkében?” – írta közösségi oldalán Varga Judit.
A legújabb hírek szerint hetvenhárom közéleti személyiség a Magyarországon elfogadott koronavírus-törvény veszélyeire figyelmeztet, amit 19 európai újság leközölt.
Nagyon sok érdeket, szabályozást kell összehangolni
Látnunk kell az európai térrel kapcsolatban, hogy amikor közös szokásokról, szabályokról beszélünk, akkor ezek egy lassú folyamat során születnek meg. Amióta az Európai Unió és szervezetei létrejöttek, így alakult ki történetileg, hisz nagyon sok érdeket, szabályozást kell összehangolni. Ebből nem is volt vita, ezt úgymond mindenki elfogadta. Voltak szabályok, amiket akár évtizedeken át is megrágtak, mire sikerült közös álláspontra jutni – mondta Rotyis Bálint, a Médianéző elemzője a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.
A jelenlegi helyzet azért teljesen más, mert hirtelen történnek a dolgok, a hosszú éveken át tartó vitáknak most nincs ideje. Nemcsak az Európai Unió áll azzal az óriási kihívással szemben, hogy nincsenek egységes szabályok, hanem a nemzetállamok is óriási kihívás előtt állnak.
Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök is jelezte, Magyarország az elmúlt harminc évben nem került ilyen helyzetbe – fejtette ki az elemző.
Ennek a sajátos jogi helyzetnek a gyakorlati alkalmazása is egy jelentős kihívás a nemzetállamok részéről. Azt, hogy melyik ország mennyire felel meg azoknak az uniós elveknek, amelyeket még sosem teszteltek egy ilyen helyzetben, nehéz megmondani, szakmailag talán most lehetetlen is – hangsúlyozta Rotyis Bálint.
Úgy gondolom, hogy leginkább politikai véleményeket hallhatunk. Az Európai Bizottság kísérletet tesz arra, hogy ezt kivizsgálja, és úgy látja, hogy a magyarországi szabályozással nincs gond. Ezek az aláírok, balliberális újságírók, hozzájuk közelálló politikusok valójában nem a magyar demokráciáért vagy a magyar jogállamiságért aggódnak, hanem politikai álláspontot fejtenek ki. Az ő szemükben Orbán Viktor politikai ellenfél, aki az európai uniós térben kiemelkedő politikai szereplő. Ezt nem vallják be ilyenkor, hanem megpróbálnak egy jól hangzó szlogent felhasználni, és ez jelenleg most a jogállamiság vagy a demokrácia – fogalmazott az elemző.
Újra és újra előveszik ugyanazokat a kérdéseket
Szolomayer Balázs, az Alapjogokért Központ elemzője szerint ha megnézzük az elmúlt tíz év gyakorlatát, akkor azt látjuk, hogy bármeddig képesek elhúzni a demokrácia és a jogállamiság vitáját az Európai Unió különböző szervei. Az elmúlt tíz év tanulsága, hogy a kormány hiába nyilatkozik arról, hogy már lezárt különböző ügyeket, lezárt különböző vitás kérdéseket, újra és újra előveszik ugyanazokat a kérdéseket.
Láthattuk ezt például a Médiatörvény vonatkozásában, vagy amikor a magyar kormány megállapodott az Európai Bizottsággal, módosított törvényeket, ennek ellenére újra elővették a kérdést. Magyarország és Lengyelország radikálisan ellentétben áll az unió azon szerveivel és erőivel, amelyek egy egységes Európai Uniót szeretnének látni Brüsszelben.
Ezek nyilvánvalóan politikai vélemények és politikai indíttatású támadások, és mindez azért van, mert a magyar kormánynak, és egyébként Lengyelországnak is teljesen más a felfogása az Európai Unió jövőjével kapcsolatban.
Hangsúlyozta, azt is ki kell emelni, hogy látható, az unió most fog eljutni abba a stádiumba, hogy a válságkezelési alapokat felülírja a tagországok előtt, és éppen ezért, ezek a támadások azt az irányt vetítik előre, hogy a magyar és a lengyel kormány tárgyalási pozícióit gyengítse a következő pénzosztási tárgyalásokon.
