2020. április 02.,
Az új koronavírus-járvány kapcsán is megjelentek a tévhitek, egy súlyos problémára egyszerű módszereket kínáló megoldások. A Tudomány.hu erre reagálva készült összeállítása az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadványa alapján lett összeállítva, célja a hiedelmek cáfolata és néhány alapvető kérdés tisztázása – olvasható a magyar kormányzati tájékoztató honlapon.
Az új koronavírus (2019–nCoV) megjelenése, gyors terjedése váratlan kihívások elé állított bennünket, az egész emberiséget érintő járványról van szó. A betegség tüneteit nagyjából ismerjük, mechanizmusát már kevésbé, hosszú távú egészségi hatásait pedig egyáltalán nem. A járvány egyéb következményei (pl. gazdasági válság, politikai kihatások) is beláthatatlanok jelenleg.
Ahogyan ez haváriák (az embertevékenység során bekövetkező váratlan, hatásában jelentős, nem szándékosan okozott esemény, amely veszélyezteti az emberi egészséget vagy környezetet – szerk.) esetén lenni szokott, most is megjelentek a tévhitek, egy súlyos problémára egyszerű módszereket kínáló, „valaki valakitől azt hallotta, hogy betonbiztosan működik” megoldások. Ezeket az állításokat is az ismerethiány, az áltudományos megállapítások feltétel nélküli elfogadása alapozza meg. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadványa alapján készült összeállítás célja a hiedelmek cáfolata és néhány alapvető kérdés tisztázása.
***
Az idén újonnan izolált új koronavírus (2019–nCoV) rendszertanilag a koronavírusok családját alkotó négy vírusnemzetség egyikéhez, a béta-koronavírusokhoz tartozik. Örökítőanyagként nagy méretű, egyszálú RNS-t tartalmaz; az ezt védő kapszidburkot egy lipidjellegű külső burok határolja, amihez napkoronához hasonlító glikoprotein-tüskék kötődnek. Korábban az ugyanehhez a csoporthoz tartozó SARS (2002–2003) és MERS (2012) vírusok okoztak számos halálesettel járó világjárványt.
A 2019–nCoV emlősökről (valószínűleg denevérről és/vagy tobzoskáról) terjedt át az emberre. Erősen fertőző, magas lázat és potenciálisan halálos kimenetelű légúti megbetegedést, illetve tüdőgyulladást okozhat.
A hideg időjárás és a hó nem pusztítja el az új koronavírust.
A forró fürdő nem akadályozza meg az új koronavírus-fertőzést.
A koronavírus nem terjed a szúnyogcsípéssel.
A kézszárítók nem pusztítják el az új koronavírust.
Ne használjunk UV-lámpát a kéz vagy más bőrfelületek fertőtlenítésére!
A hőszkenner csak a lázas koronavírusos betegeket szűri ki.
Az egész test alkohollal és klórral való permetezése nem jó módszer a koronavírus-fertőzés elkerülésére.
A tüdőgyulladás, illetve az influenza elleni védőoltások nem védenek az új koronavírus ellen.
Az orr sóoldatos öblítése nem előzi meg a koronavírus-fertőzést.
A fokhagyma fogyasztása nem véd meg a koronavírus-fertőzéstől.
Az új koronavírus minden korosztályt megfertőzhet, de az idősek és krónikus betegségben szenvedők esetében általában súlyosabb a betegség lefolyása.
Az új koronavírus-fertőzés nem gyógyítható antibiotikumokkal.
Egyelőre nincs az új koronavírus megelőzésére vagy kezelésére alkalmas gyógyszer.
A vízivás nem véd meg a koronavírustól.
Lélegzet-visszatartással nem lehet megállapítani a fertőzöttséget.
(ORIGO.hu)
E pontok mindenikéhez bővebb magyarázat társul, de a lényeg a fentiekben van. Eszerint a gyakori és alapos kézmosáson és fertőtlenítésen (no meg természetesen az elszigetelődésen) kívül pillanatnyilag nem ismeretes igazán hatásos gyógymód a koronavírus ellen.
