2021. június 30., szerda

Közösen fejlesztenék Kőországot: megyeközi egyezményt köt Bihar, Kolozs és Fehér vezetése

Pap Melinda • 2021. június 30.,
A Pádis-fennsík és környékének a közös fejlesztését és védelmét szolgálja az az együttműködés, melyet a közeljövőben ír alá Kolozs, Bihar és Fehér megye vezetése. Ennek célja közös entitásként meghatározni és népszerűsíteni a számos természeti értékéről híres karsztvidéket, melynek a Kőország fantázianevet adják.
Közösen, egymással összhangban fejlesztené az Erdélyi-szigethegység és a Pádis-fennsík térségének turizmusát Kolozs, Bihar és Fehér megye önkormányzata. A három erdélyi megye vezetése együttműködésre lép e célból. A Kolozs megyei önkormányzat szerdai ülésén bólintott rá a közös projektre, és a társulás terve a Bihar megyei döntéshozó testület szerda délutáni ülésének napirendjén is szerepelt. Az együttműködés célja az Erdélyi-szigethegység infrastruktúrájának, illetve turizmusának fejlesztése, ennek érdekében Ion Dumitrel Fehér megyei,
Ilie Bolojan Bihar megyei és Alin Tișe Kolozs megyei tanácselnök júliusban találkozik, hogy aláírja a megyeközi egyezményt.
A Bihar megyei önkormányzat korábbi közleménye szerint az együttműködés sarkalatos pontja a Pádis-fennsíkra vezető utak korszerűsítése, valamint az egész Erdélyi-szigethegység turisztikai potenciáljának kiaknázása, népszerűsítése.
A „Kőország. Románia karsztparadicsoma” (Țara de Piatră. Paradisul carstic al României) mottóval futó turisztikai projekt elsősorban a Pádis-fennsíkra és környékére összpontosít, ennek a három megyére kiterjedő területét szeretné fejleszteni és népszerűsíteni a potenciális turisták körében. Az infrastruktúra fejlesztése mellett a három megyei tanács nagy hangsúlyt fektetne a helyi hagyományok, népművészet ápolására, a népi építészet és a karsztvidék biodiverzitásának, sokszínűségének a fenntartására, népszerűsítésére.
Kolozs megye rábólintott Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzat alelnöke a tegnapi döntésről a Krónikának elmondta, az együttműködés keretében Kolozs megye vállalja, hogy folytatja a Pádisra vezető út korszerűsítését. Emlékeztetett, hogy ennek egy szakaszát már korábban sikerült felújítani, de maradt egy mintegy 10 kilométeres szakasz, mely épp a megyehatáron húzódott és nem volt tisztázott a jogi helyzete.
Az RMDSZ-es politikus szerint ennek az erdei útként nyilvántartott szakasznak a korszerűsítését vállalták, de Fehér megye felé is kiépítik az infrastruktúrát. Az alelnök hozzátette, hogy sok helyen GPS-jel sincsen, így az infrastruktúra-fejlesztés erre is kiterjed majd. „Mindhárom megye tanácselnöke vállalja, hogy befejezi az infrastruktúra kiépítését, hogy ne legyen a jelenlegi összevisszaság” – mondta az alelnök.
Vákár szerint az infrastruktúra-építés mellett a projekt másik fontos vetülete a környezetvédelem, a társulás révén ugyanis a megyei tanácsok jobban fel tudnak majd lépni a természetvédelmi területek tisztán tartása érdekében. Mint lapunknak rámutatott, a cél külön entitásként meghatározni és népszerűsíteni a Pádis környéki karsztvidéket. Az együttműködés alapján külön társulást hoznak létre, mely uniós forrásokra is pályázhat a térség fejlesztése, megóvása érdekében. Cél a turisztikai útvonalak összekötése, közös fejlesztése, illetve a térség turisztikai látványosságainak népszerűsítése is. Az RMDSZ-es politikus szerint Kolozs megye számára is nyereséget hozhat az együttműködés, főleg, hogy Pádis környéke népszerű a magyarországi túrázók körében. „Ha Bihar megye felől fel tudnak jönni a turisták, akkor az Kolozs megyére is új kaput nyit, el lehet jutni például a havasrekettyei vízeséshez, de akár Kalotaszegre is” – értékelte lapunknak a Kolozs megyei önkormányzat alelnöke. Alin Tișe tanácselnök a tegnapi tanácsülésen rámutatott: a mostani társulás számos nagy projektnek a kezdete a térségben. Fókuszban a Mócvidék A projekt elsősorban a Mócvidéket érinti, Fehér megyéből Felsőgirda (Gârda de Sus), Aranyoslápos (Arieșeni) és Aranyosfő (Scărișoara), Bihar megyéből Vasaskőfalva (Pietroasa), Bondoraszó (Budureasa), míg Kolozs megyéből Jósikafalva (Beliș), Meregyó (Mărgău), Székelyjó (Săcuieu) és Havasnagyfalu (Mărișel) községekre vonatkozik. A három megye vezetői ennek megfelelően az infrastruktúra-fejlesztést is leosztották egymás között: a Bihar Megyei Tanács például vállalta, hogy felújítja a Pádis és Ponorék (IC Ponor) közötti utat, illetve a Felsőgirdára vezető bekötőutat is korszerűsíti Fehér megye határáig. Ilie Bolojan Bihar megyei tanácselnök szerint az útszakasz topográfiai felmérése már megtörtént, jelenleg a geológiai felmérés zajlik, és azt remélik, hogy augusztus végére a magvalósíthatósági tanulmány is elkészül. Mint közleményében rámutatott, a felméréseket a tavaszi hóréteg késleltette, ezért nem tudtak gyorsabban haladni. Bolojan szerint a három megye közötti együttműködés egy „közös tervet” jelent az Erdélyi-szigethegység fejlesztésére.
A közös munka keretében mindegyik megye a saját adminisztratív területére eső útszakaszok felújításáról gondoskodik, Kolozs például a Felsőgirdára vezető út Kolozs megyei szakaszát korszerűsíti. Az Alin Tișe vezette önkormányzat eddig is modernizált egy 20 kilométeres útszakaszt uniós pénzből Bihar megye határáig, és újabb 15 kilométer felújítása van tervben. Közös stratégia, turistaútvonalak Az infrastruktúra mellett az együttműködés a turizmus fejlesztésére is kiterjed, többek között közösen mérnék fel a térség turisztikai értékeit, látványosságokat, egymással összefüggő turistaútvonal-hálózatot hoznak létre, ugyanakkor közös stratégiát is készítenének az egyes látványosságok népszerűsítésére. Emellett kiemelt figyelmet szentelnének a helyi népművészetnek, építészetnek és gasztronómiának, ennek érdekében támogatnák a helyi élelmiszerek, kézműves termékek előállítását, értékesítését. Ugyanakkor külön szabályzatot dolgoznának ki a térségben jóváhagyott építkezések számára, ezeknek ugyanis bele kell illeszkedniük a hagyományos faluképbe. A megyei tanácsok emellett arra is vállalkoznak, hogy tájékoztatják a helyieket az Erdélyi-szigethegység természeti látványosságairól, tudatosítják ezek értékét a helyi önkormányzatok képviselői, a lakosok és a turisták körében.
A Pádis-fennsík és környéke ugyanis az Erdélyi-szigethegység leglátványosabb része, legfőbb látnivalói között van a Csodavár, a Galbena-sziklaszoros, a Szamos-bazár, a Medve-barlang, az aranyosfői (szkerisórai) jégbarlang, a havasrekettyei vízesés, stb. A Bihar, Kolozs és Fehér megye között köttetendő együttműködési szerződés a turisztikai látványosságok védelmére is kiterjed, ez tíz évre szólna és az aláírástól számítva lépne érvénybe. A protokollum lejárta után bármelyik fél kérésére meghosszabbítható.

Politikafüggő a partiumi gazdaságfejlesztés – Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány vezetője a tervezett pályázatokról

Makkay József • 2021. május 17.,
A román és a magyar kormány megállapodásától függ, hogy a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány mikor indíthatja útjára a Bihar, Szatmár és Szi­lágy megyében meghirdetésre kerülő gazdaságfejlesztési pályázatait. Kozma Mónika, az alapítvány ügyvezető igazgatója az előkészületekről, illetve a székelyföldi pályázatok elszámolásának mérlegéről nyilatkozott a Krónikának. 
Kozma Mónika a Pro Economica Alapítvány marosvásárhelyi irodájában • Fotó: Makkay József 
– Sok gazda és vállalkozó már az év eleje óta várja a partiumi megyékben a magyar kormány által finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program pályázatainak kiírását. A program erdélyi koordinátoraként mit tud ígérni az embereknek? 
– A pályázatok meghirdetésének időpontjáról azt tudom mondani, amit a politikusok az április 28-án Gyulán rendezett magyar–román külügyminiszteri találkozó kapcsán nyilatkoztak: a két ország kormánya keresi a megoldást, hogy a programot olyan keretbe foglalják, ami a román fél számára is megnyugtató. Amint a hivatalos megállapodás megszületik, a Pro Economica Alapítvány készen áll, hogy ígéretéhez híven a programot elindítsa. Az előkészületek megtörténtek, csupán a politikai egyezségre várunk. Az emberektől türelmet kérünk, és azt, hogy csak az alapítványtól tájékozódjanak. 
– Több helyen pályázatíró cégek népszerűsítik a magyar gazdaságfejlesztési program kiírásait. Ezekről tudnak önök, és mi az alapítvány álláspontja? 
– Ezekhez a szolgáltatásokhoz a Pro Economica Alapítványnak nincs semmi köze. Több cég, amelyik pályázatainkban üzletet lát, lelkesen tájékoztat, és gyűléseket szervez, de ezt nem a mi megbízásunkból teszik. Arról is tudomást szereztünk, hogy bizonyos vállalkozók arra ösztönzik a gazdákat, hogy 500 lej előleget fizessenek, amiért úgymond elsőbbséget kapnak a pályázatok benyújtásához. Szó sem lehet ilyesmiről! Éppen ezért minden érdekelt gazdát és vállalkozót arra kérünk, hogy kizárólag az alapítvány honlapjáról – www.proeconomicaalapitvany.ro – tájékozódjon, illetve az általunk szervezet rendezvényeken. Amikor a kis- és nagyösszegű támogatási pályázatok meghirdetésre kerülnek, a sajtóból is tudomást szerezhetnek majd.  
– A pályázati kiírások forgatókönyve kapcsán mi várható? 
– Az eredeti terveken valószínűleg nem fogunk változtatni. A székelyföldi program mintájára három partiumi megyében hirdetnénk meg az új pályázatokat: Szatmárban, Biharban és Szilágy megyében. A 16 erdélyi megyére érvényes, és korábban kidolgozott stratégia szerint a termelők és a feldolgozó üzemek integrációját szeretnénk előmozdítani. Ehhez szükséges a kistermelők támogatása a 20 ezer eurós de minimis program keretében. A nagyösszegű pályázatokkal székelyföldi mintára a feldolgozóegységek létrehozását, illetve fejlesztését támogatjuk. Csak politikai akarat kérdése, hogy a három partiumi megyében elindíthassuk a programot. 
– A végéhez közeledik a mintegy ötezer székelyföldi gazdapályázat keretében megvásárolt berendezések, gépek, tenyészállatok és egyéb kisberuházások helyszíni ellenőrzése. Milyen tapasztalattal zárják a Maros, Hargita és Kovászna megyei kisösszegű támogatások elszámolását? 
– Jó tapasztalataink vannak. A mintegy ötezer nyertes pályázatból mindössze hárommal van gondunk. Ez kiváló arány, ami jól mutatja a közös bizalomra épülő pályázati rendszerünk sikerét. A három problémás pályázó közül sem a gazdák a hibásak: egy-két esetben valószínűleg bírósági eljárásra kerül sor a termék leszállítását nem teljesítő cég ellen. Az ellenőrzéseket május végéig szeretnénk befejezni, a pályázó gazdákkal nagyon jó együttműködés alakult ki. 
– A nagyösszegű beruházásoknál hogyan tudnak együttműködni a cégekkel? 
– Itt annyiban könnyebb a helyzetünk, hogy a cégek utófinanszírozással jutnak az alapítványtól elnyert pályázati pénzhez. Nagyberuházásoknál minden kifizetést helyszíni terepszemle és ellenőrzés előz meg. Ekkor derül ki, hogy a kifizetési kérelemhez csatolt számlák szerinti tételek valósak-e. Leellenőrizzük, hogy elkészült-e az épület, megérkezett-e a berendezés, stb. A cégekkel is jók a tapasztalataink: akik a rendszerben maradtak, mindenben partnereink. 
– Mi történt a kirostálódott vállalatokkal? 
– Ilyenek is voltak, akikkel nem sikerült szerződést kötnünk, mert nem tudták teljesíteni a szükséges feltételeket, illetve visszaléptek. Ennek következtében megjelent egy maradványösszeg, amelyre tavaly ősszel meghirdettünk egy új pályázati kiírást. A három székelyföldi megyéből összesen 53 pályázatot nyújtottak be, amelyre előreláthatólag júniusban fogunk eredményt hirdetni. Jellemzően állattelepek és élelmiszer-feldolgozó cégek pályáztak. Az előző kiíráshoz képest átgondoltabb és jobban összeállított pályázatok érkeztek. Az igényelt összeg meghaladja a rendelkezésünkre álló maradványösszeg keretét, így a nyertes pályázatok számára forráskiegészítést fogunk igényelni. 
– Sok nagyberuházás már megvalósult, vagy a végéhez közeledik az új üzemek, üzemrészek átadása. Mennyire elégedettek? 
– A nagyberuházásokat támogató székelyföldi pályázatok első kiírása 2018-ban történt. 53 nyertes pályázóval kötöttünk támogatási szerződést több mint 20 milliárd forint értékben. 2021. december 31-ig kell minden nyertes pályázatot elszámolni, azaz év végéig valamennyi nagyberuházás termelni fog. Több általunk támogatott nagyüzem már sikertörténetnek számít. A Csíki Csipsz olyan minőségű burgonyaszirmot állít elő, amely nemzetközi piacokon is megállja a helyét. Ez egy jövőbe mutató integrációs beruházás: nemcsak a feldolgozó nagyüzem megépítését támogattuk, hanem a környék pityókatermelő gazdáit is. De említhetem a kerelőszentpáli takarmánykeverő üzem megépült és üzemelő gabonasilóját, amely a környékbeli és a környező megyék gazdáitól vásárolja fel a gabonát. A gyergyóremetei tejporgyárat most építik: Kelet-Közép-Európa egyik fontos biotejfeldolgozó nagyüzeme lesz, amely prémium minőségű tápszereket gyárt. Az 53 beruházásból nagyjából 10–15 nagyobb értékű és hatásfokú, amely a környék gazdáinak a termelését integrálja. Vannak kisebb beruházások is: több közbirtokosság például kisvágóhíd létrehozására pályázott, hogy könnyebben jussanak piacra az általuk megtermelt hússal. A pályázati paletta igen színes, és ez fontos tapasztalatot jelent a Pro Economica Alapítvány munkaközössége számára a folytatáshoz. 

2021. június 29., kedd

A királyi romboló tucatnyi orosz Su-24-et pusztíthat el írja brit média

A krim lakossága nagyszámban választotta azt, hogy vissza akar kerülni az orosz fennhatóság alá. Az a népszavazás amit ezért rendeztek bebizonyította, hogy a wilsoni elve mentén a lakossági akaratot be kell tartani(ukrán részről) illetve el kell fogadni (orosz részről). Ezt a nemzetközi elvek is előírják, de egyesek a saját érdékeik mellé-, vagy alárendelnék és a lakossági akaratot is figyelem kivül hagynák...
A brit romboló előre elkészitett terv alapján akart provokálni, mert másképen nem lenne értemezhetőek azok  a képsorok, amelyen látható, hogy a tengerészek a SU-24M gyújtóbombáira felkészültek hiszen tűz elleni védőfelszerelésben és tűzoltó felszerelésekkel készen álltak a fedélzeten... 
Ami a brit romboló provokációját illeti, nagyon is jól tudták, hogy a felségvizek 10-12 km-re terjednek is, igy a mai modern digitális helymeghatározó  rendszerekkel a "tévedés" kizártnak kéne lennie. 
Utólagosan sokan okoskodnak vagy érthetelen és értelmezhetetlen következtetéseket irnak le, holott egy romboló az csak egy marad és az orosz  rakéta rendszerek számára könnyű célponttá vállhat, még akkor is ha modern nagyhatósugarú elektromágneses harcra képes (vagy csak  zavaró) rendszere is lenne. 
A romboló vezetését figyelmeztető SU 24M vadászbombázónak nem csak bombái, hanem modern elektromágneses elhárító rendszere is van, ami lényegében "egy az egyben" azaz két elektromágneses rendszer "csatáját" idézhette volna elő...
Ezzel viszont az romboló védekező kapacitását is lecsökkentve könnyű prédává alakithatja magát  az úszó vizi járművet is...
Azaz ezzel is megcáfolható a két tucat repülő egyszerre való megsemmisítésének az elmélete. Két tucat SU 24M-es vadászbombázó által kibocsátott elektromágneses energia összeadódva meghaladhatja a brit romboló által kibocsátott elektromágneses rendszer energiáját és igy legyőzheti azt...
De, aki nem ismeri a modern elektromágneses harc lényegét könnyen elragadtathatja magát mint ahogy a brit miniszterelnök is tette...
Ha viszont csak a romboló harci képességét vizsgájluk meg látható, hogy igaz ugyan, hogy 24 rakétakilővő állása van neki, viszont a felhasznált rakéták föld-föld típusúak és kevés föld-levegő típusúja van! Vagyis a légelhárító képessége limitált más hasonló rombolóhoz viszonyítva és az elektronikus elektromégneses elhárító rendszeren kivül csak a hagyományos ágyúkkal tudna repülők ellen védekezni.  Hadtechnikai szakemberek mindenképpen  a SU-24M -et tartják gyúztesnek és nem a Defendert HZ
. június 29 / IA Krasznaja Veszna
A HMS Defender romboló akár két tucat orosz Su-24 bombázót is képes egyszerre megsemmisíteni - írja a Daily Mail június 29-én.
A kiadvány azt állítja, hogy az orosz pilótának, aki megkezdte a figyelmeztető robbantást, esélye sem lett volna megbirkózni a HMS Defender rombolóval, mert az akár két tucat orosz Su-24-et is tönkre tud tenni.
A kiadvány emellett hangsúlyozta, hogy a Királyi Haditengerészet hajói szinte jobbak, mint a legújabb amerikai hadihajók.
Azt is meg kell jegyezni, hogy a brit hadsereg megértette a helyzet komolyságát, mivel a romboló személyzete harckészültségbe hozta a légvédelmi / rakétavédelmi rendszert, és a teljes személyzet is tűzoltószereket rakott fel.
Emlékezzünk arra, hogy június 23-án a HMS Defender brit királyi haditengerészet rombolója megsértette az Orosz Föderáció tengeri államhatárát, és teljes sebességgel a Fiolent fok felé rohant.
A brit hajó csak az orosz flotta és a repülés közös erőfeszítései révén sikerült Oroszország felségvizeiről. A brit hajó csak azután változtatta meg az irányát, hogy az orosz fegyveres erők parti repülése 250 kilogramm magas robbanásveszélyes repülési bombákat használt.
Ne feledje, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök egy hampshire-i katonai támaszponton nyilatkozva hangsúlyozta, hogy London soha nem ismeri el a Krímet orosz félszigetként. Hangsúlyozta, hogy a brit hajó nemzetközi térképeken hajózik, és ezek szerint Ukrajna felségvizein tartózkodott.

2021. június 28., hétfő

Az orosz Su-24M bizonyítottan veszélyt jelent a NATO rombolóira

A szerző a kiadvány az amerikai magazin katonai óra értékelte a fegyverzete a brit romboló Defender és az orosz bombázó Szu-24M, amely részt vett a művelet, hogy megváltoztathatják a hajó, amely megsértette a határok, az Orosz Föderáció, Rossiyskaya A Gazeta beszámol .
Emlékezzünk vissza, amikor egy brit hajó átlépte az orosz tengeri határt a Krím-félszigeten, a Fiolent-foknál, a gép négy bombát dobott a hajó pályájára, hogy arra kényszerítse, hogy irányt változtasson és kiszálljon a külföldi felségvizekből.
Mint az újságíró megjegyzi, a 45-ös típusú rombolókat, amelyekhez a Defender tartozik, osztályuk egyik legkevésbé fegyveresnek tartják. Elmondása szerint a hajónak csak 48 függőleges kilövő cellája van a föld-levegő rakéták kilövésére.
A romboló fő jellemzője a radarfegyverzet, miközben nem a legerősebb a versengő hajók között.
A Szu-24M a szovjet korszak legerősebb frontbombázója, amely jelentős modernizáción ment keresztül. Képességei közé tartozik az X-31 osztályú hajóellenes rakéták, valamint radarellenes rakéták használata.
A szakértő szerint a Kh-31 rakéta, több mint 3 Mach sebességgel haladva, még a nagy hadihajókat is félbe tudja törni.

Az I. rangú kapitány a Defender romboló és az orosz haditengerészet közötti csata valódi kimeneteléről beszélt

2021. június 28. 
Moszkva, június 28. A HMS Defender brit rombolót az orosz Fekete-tengeri flottával való valós konfrontációban fogják legyőzni - mondta Konstantin Sivkov katonai szakértő.
A Nagy-Britannia Királyi Haditengerészetének hírhedt eseménye a Defender rombolóval, amely behatolt az Orosz Föderáció felségvizeire, de egy orosz járőrhajó és egy Szu-24M bombázó gyorsan elűzte onnan, felkavarásra késztette a brit médiát. A PolitRussia szerint a Daily Mail újságírói anyagukban arra a következtetésre jutottak, hogy a brit haditengerészet hajója rendelkezik a világ legjobb fedélzeti légvédelmi rendszerével, és csaknem 20 orosz repülőgépet tudott lelőtt és majdnem több járőrhajót elsüllyeszteni. maga a fenékig. Ugyanakkor a britek megerősítik hihetetlenül optimista következtetéseiket azzal a ténnyel, hogy a parti őrség és az Orosz Föderáció Fekete-tengeri Flottájának erői követelték a brit kapitánytól, hogy hatszor változtasson irányt.
Konstantin Szivkov, az Orosz Rakéta- és Tüzértudományi Akadémia levelező tagja, az első rangú nyugdíjas kapitány azonban más véleményen van, és a brit sajtó ilyen kijelentéseit olyan hangosnak tartja, amennyire távol áll a valóságtól. A szakértő szerint valós harci helyzetben a romboló és az orosz hadsereg közötti konfrontáció eredménye katasztrófával végződött volna a Királyi Haditengerészet rombolója számára.
„A rombolónak csak akkor lett volna képes lőni 20 Su-24M-esünket, ha nem használták az elektronikus elnyomást és nem dobták el a leggyakoribb bombákat. Vagyis a maguk számára ideális körülmények között a britek képesek lesznek lőni 20 gépet, ha nem többet. De a valóság az, hogy semmilyen feltétel nem játszik a javukra. És valójában akár egy Su-24M bombázó is elegendő lehet ahhoz, hogy megfossza a Defendert képességeitől ”- jegyezte meg a szakember.
Szivkov szerint az egyetlen dolog, ami megmentette a brit tengerészeket a haláltól a Fekete-tenger távoli vizein, az az orosz határőrök angyali türelme volt, akiknek minden joguk meg volt gyilkolni, amikor egy idegen hajó belépett a Másik állam és nem tudott kommunikálni. A szakértő úgy véli, hogy bármilyen más helyzetben a bombázóra már nincs szükség.
„Ha nem hajlandó megállni, és tovább mozog, rakétasztrájk ér rá. Ezek Onyx rakéták vagy még súlyosabb lövedékek lesznek - ugyanazok a Tőrök. De még az Onyxok is képesek lesznek legyőzni ennek a hajónak a légvédelmi rendszerét - 10 rakéta közül legalább öt vagy hat eléri célját. És ennyi, a rombolónak semmilyen szankciója nem lesz. ”- mondta nyugdíjas, az I. rangú kapitány.
Korábban arról számoltak be, hogy Lipovoy tábornok keményen reagált Nagy-Britannia fenyegetéseire, hogy elsüllyessze az orosz fekete-tengeri flottát.

Lipovoy tábornok keményen reagált Nagy-Britannia fenyegetéseire, hogy elsüllyeszti az orosz Fekete-tengeri flottát

2021. június 28.

"A britek azt állítják, hogy a Defender pusztító elsüllyesztheti a fekete-tengeri flottát, csak nevetést okozhat - mondta Szergej Lipovoj vezérőrnagy.
Az Orosz Föderáció Hőse, az Orosz Föderáció Hőse, az Orosz Föderáció Szervezete Elnökségének elnökével, a FAN-nak adott interjúban Szergej Lipovoj, az Orosz Föderáció hőse kommentálta a brit média legutóbbi jelentését, miszerint a romboló Defender az oroszral folytatott következő találkozó során katonát a Fekete-tengeren, két tucat Su-24-est lőhet le, és elsüllyesztheti az Orosz Föderáció Fekete-tengeri flottájának felét ...
Ez a leggyakoribb, abszolút durvaság, és a világközösségnek reagálnia kell rá Nagy-Britanniának rendre hívásával. Valójában a brit újságírók úgy vélik, hogy országuk csapatai nemcsak büntetlenül sérthetik meg a külföldi határokat, hanem fegyveres konfliktust is felszabadíthatnak ”- mondta a katonai szakértő.
Lipovoy arra figyelmeztetett, hogy a brit pusztító ismételt felszín alatti vizekbe történő inváziója támadásnak fog tekinteni, és az Orosz Föderáció pusztító válaszát vonja maga után. Szerinte a nyugati országok megszokták azt a mítoszt, miszerint Moszkvának nincs joga megvédeni magát a NATO betolakodása ellen. Ma a provokációk esetleges megtorló intézkedéseit "orosz agressziónak" tekintik.



„Ugyanakkor egyáltalán nem szabad reagálni az egyértelműen agresszív akciókra Oroszország ellen. Az álszentség és a kettős mérce hazánkkal kapcsolatban gyakorlatilag normává vált ”- mondja Lipovoy.

A vezérőrnagy emlékeztetett arra, hogy Oroszországban a világ egyik leghatalmasabb hadserege van, ezért ezzel számolni kell. És a brit média nyilatkozatát rendes kísérletnek nevezte, hogy harc után öklét legyintse.

Korábban arról számoltak be, hogy a brit haditengerészet rombolója megtámadta az Orosz Föderáció felségvizeit, ezért az orosz hadseregnek figyelmeztető tüzet kellett nyitnia rajta. Később Andrej Kelin orosz londoni nagykövet azt mondta, hogy a brit matrózok fellépése katonai eseményt válthat ki - írja az RT.

2021. június 27., vasárnap

A pilóta elmondta, hogyan kényszerítette a Defender rombolót arra, hogy irányt változtasson Oroszország vizein a Krím közelében

https://tvzvezda.ru/news/20216272043-ESPcg.html
Alekszej Kurilcsenko
A haditengerészeti parancsnok arról beszélt, hogyan hajtott végre elővigyázatos bombázást, hogy megváltoztassa a Defender romboló útvonalát.
Ilya haditengerészeti repülés támadóezredének parancsnoka, a Zvezda tudósítójának adott interjúban elmondta, hogyan zajlott a Defender brit romboló elleni megelőző bombázás folyamata, amely június 23-án megsértette az Orosz Föderáció tengeri határait. 
„Miután ez a hajó tovább mozgott az Orosz Föderáció vizein, megkaptuk a feladatot, hogy bombázást hajtsunk végre annak érdekében, hogy a hajót az Orosz Föderáció határairól irányváltásra kényszerítsük. Bombázták a hajó elejét. Aztán a második híváskor megbizonyosodtunk arról, hogy a hajó megváltoztatja az irányt - mondta Ilya.
A pilóta megjegyezte, hogy a bombázást kizárólag biztonságos távolságban hajtották végre a brit rombolótól. Miután a védő elhagyta az Orosz Föderáció határait, a legénység biztonságosan visszatért a hazai repülőtérre.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a Defender 11: 52-kor lépte át az orosz államhatárt a Fekete-tenger északnyugati részén. Három kilométerre belépett a felségvizekbe, a Fiolent-fok területére. Később az Orosz Föderáció FSB videófelvételt tett közzé a brit hajó legénységével folytatott tárgyalásokról
0:00/ 0:58MinőségАвто 1080p  
© Videó: TRK "Zvezda" © Fotó: TRC "Zvezda"

Az amerikai média értékelte a Defender romboló esélyeit egy párharcban a Szu-24M-mel

A Destroyer Defender brit haditengerészet a Fiolent-fok területén
Az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériuma / RIA Novosti

Az orosz taktikai frontvonalú bombázó, a Su-24M, komoly veszélyt jelent a 45-ös típusú brit HMS Defender brit rombolóra. Ezt állítja a Military Watch amerikai katonai magazinban megjelent cikk .
A szerző megjegyzi, hogy a 45-ös típusú romboló légvédelmi rendszerei hatástalanok lesznek, ha az orosz bombázó nagy távolságból hajóellenes rakétákat kezd el lőni. Maguk a rakéták képesek a nagy hajókat is "kettétörni" - mondta.
A 45-es típusú romboló legfélelmetesebb tulajdonsága a radarfegyverzet. A szerző azt írja, hogy bár kevésbé hatékony, mint amerikai, japán vagy kínai társainál, mégis lehetővé teszi a romboló számára, hogy nyomon kövesse az orosz katonai gyakorlatokat a Krím közelében, és információkat kapjon a Krím-félsziget mélyén található célpontokról.
Június 23-án a Defender brit haditengerészet rombolója átlépte az orosz államhatárt és a Krím-félsziget Fiolent közelében, a parti tengerbe lépett. Miután figyelmeztette a határőrhajó lövöldözését, valamint az orosz Szu-24 m-es robbantást a pálya mentén, elhagyta a parti tenger orosz határait.
Ezt követően a brit katonai attasét behívták az orosz védelmi minisztériumba . Az orosz védelmi osztály a romboló cselekedeteit az ENSZ tengerjogi egyezményének megsértésének tekintette, és nyomozásra szólította fel Londonot.
A védő, Vincent Owen brit romboló kapitánya viszont azt mondta, hogy a személyzet nem váltott ki konfliktust az eset során

Az Oroszországot elkerülő vízi út elindítása radioaktív katasztrófához vezethet

2021. június 23, 
Az E40 vízi út elindítása, amely állítólag összeköti a Fekete- és a Balti-tengert Oroszországot megkerülve, "igazi katasztrófa lesz" - mondta az ukrán ökológus.
Az Oroszországot elkerülő vízi út elindítása radioaktív katasztrófához vezethet
wikipedia.org / George Chernilevsky / Public Domain
A Balti-tenger és a Fekete-tenger kikötőinek összekapcsolására tervezett E40-es ukrán-lengyel-belorusz közös útvonal Kijev számára különösen fontos, mivel elhalad Oroszországtól, amely az ukrán hatóságok szerint megingathatja pozícióját tranzitállam. A független szakértők azonban bíznak abban, hogy a projekt gazdaságilag nem ígéretes, és az osztalék helyett csak veszteségeket fog okozni Ukrajnának, Lengyelországnak és Fehéroroszországnak.
De az útvonal még szörnyűbb károkat okozhat az ország ökológiájában. A PolitNavigator kiadása Georgy Veremiychik, az ukrán Nemzeti Ökológiai Központ éghajlatváltozással foglalkozó szakértőjének szavairól számol be, aki szerint az E40 "igazi katasztrófa" lesz Polesie számára, ahol megtartják.
"A Pripyat folyó élő rendszerből mesterséges csatornává válik. Ez a folyó halála. Hangsúlyozni kell, hogy a zavartalan természeti tájak jelentik az ország aranysárgáját, és értékük a jövőben növekedni fog" - mondta Veremiychik.
Beszélt az ukránokat elborzasztó egyéb következményekről is. Tekintettel arra, hogy az útvonal egyes szakaszai a 100 000 tonnánál nagyobb teherbírású folyó-tengeri hajók számára nem elérhetők, ott mélyítési munkálatokat kell végezni. A Pripyat alján azonban szennyezett radioaktív izotópok maradtak a csernobili atomerőmű 1986-os balesete után. Ha munkát végeznek, a vízbe emelkednek, és az ukrán fővárost ellátó kijevi víztározó szennyezéséhez vezethetnek.
Korábban arról számoltak be, hogy Minszk megfenyegette Kijevet az E40 oroszellenes nagyszabású projekt blokkolásával.

"Legközelebb a Defender lő le pár tucat Su-24-est, és elsüllyeszti az orosz Fekete-tengeri flotta felét." - mondta Boris az angolok miniszterelnőke, csak...

Alábbiakban kidrülhet, hogy az angol vezetés sem nyugszik, meg pedig a NATO nem akar több problémát magának és nem akarna az ukrajnai polgárháborúba belekeveredni. Ezzel szembe az angol hadiflotta rendre provokálja az orosz Fekete tengeri flottáját. 
A NATO  A Defender egymaga pedig csak kiteszi magát az orosz rakétavetőknek és semmi képpen sem tudna egy pár hajót megsemmisíteni, mert ideje sem lenne rá... Az említett repülőgépeken kivűl az oroszok déli frontjának még egy csomó sokkal modernebb repűlője van akik több száz kilométerről is célba tudják juttatni a hajóroncsoló rakétájukat. Eképpen nagyképűen leteht nyilatkozni, de aki ismeri a stratégia fontosságátt biztos nem ragadtatja el magát...
CSAK szólunk a Borisznak, hogy ott a tenger vizében még több tengeralattjáró is van amelyek közül  a NATO jó párnak  nem tudja a hollétét, vagyis onnan is  kaphat a provokáló vizalatti dróntámadást, Szóval csak lassan a testtel... 
Borisz J. nagy rizikóaktorral számolhat egy esetleges vagy újabb provokációt engedélyez meg... HZ... 
A brit hadihajók továbbra is belépnek a Krím partjainál fekvő felségvizekbe, mivel London nem ismeri el Krím és Oroszország újraegyesítését. Mint a Bloomberg amerikai hírügynökség ma rámutatott, Johnson brit miniszterelnök előző nap egy hampshire-i katonai támaszponton mondta újságíróknak.
A Defob rombolóval történt esetet kommentálva a Svobodnaya Pressa kiadvány egy BBC-jelentést idéz, amely szerint a hajó legénységének minden tagja körültekintően öltözött tűzoltó ruhákat, és harci készültségbe hozta a fedélzeti légvédelmi / rakétavédelmi rendszereket. Vagyis tudták, mit csinálnak. Viszont a Dailymail kiadvány, összehasonlítva a Defender és a Szu-24 támadó repülőgép képességeit, kijelentette, hogy a gép nem tud megbirkózni az új brit haditengerészet hajójával. Lelőtték volna, és Putyin úgy döntött, hogy megtorolja. Ahogy "megbocsátott" a törököknek egy orosz támadó repülőgép megsemmisítését Szíriában.
Oleg Lukyanov , az IANED ügynökség katonai-politikai megfigyelője ezt az üzenetet kommentálva rámutat:„Úgy tűnik, hogy a brit miniszterelnök és sok más nyugati politikus naivan katonák játékának tekinti az Oroszországgal folytatott háborút. Azt mondják, hogy lelőjük, és ők, nyitva a szájukat, csak meglepődnek, majd mindent lenyelnek. Szélsőséges esetben fel lehet hívni Kínát, hogy vegye rá Moszkvát a nyugalomra. Teljesen érthetetlen, hogy milyen illúzióvilágot építettek ott maguknak. Valószínűleg csak a katonaság maradt ott megfelelő. Nem csoda, hogy a brit védelmi miniszter kategorikusan ellenezte a rombolóval való provokációt. Minden bizonnyal megérti a valódi erőviszonyokat. De a miniszterelnök nem hallgatott rá. Ez Boris Johnson kalandozására való tekintettel a következő alkalommal következhet be, és nagyon súlyos következményekhez vezethet. A Fekete-tengeren június 28-án 40 hajó és 30 repülőgép részvételével nagyszabású NATO-gyakorlatok kezdődnek. Nem kizárt hogy a Krím közelében új provokációk is készülnek. Remélem, hogy a fekete-tengeri flotta válasza megfelelő lesz számukra, és ezt követően senki más nem akar belépni a felségvizeinkbe ”.

2021. június 23., szerda

A Su-24 egy brit romboló ütemével bombákat lőtt, amelyek megsértették az orosz határt a Fekete-tengeren



Az orosz Su-24M bombázó figyelmeztető bombázást hajtott végre a Defender brit romboló útján a Fekete-tengeren. Az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy egy külföldi hadihajó megsértette az ország határait.
A romboló a Fiolent-fok közelében lépte át a határt, és 3 kilométeren keresztül betört az orosz felségvizekre. Kezdetben szóban figyelmeztették a pálya megváltoztatásának szükségességét, de minden reakció hiányában úgy döntöttek, hogy "megvágják" a védő pályáját. Négy bomba után a személyzet irányt váltott.
11: 52-kor a Defender brit romboló átlépte az orosz határt és 3 km-re belépett a Fiolent-fok parti tengerébe. Határsértés esetén figyelmeztették a fegyverek használatára, de nem reagált.
12: 06-kor és 12: 08-kor egy orosz határőr hajó figyelmeztető lövéseket adott le.
12: 19-kor az orosz Szu-24M repülőgép elővigyázatos bombázást hajtott végre (4 OFAB-250) a brit romboló nyomán.
12: 23-kor a védő elhagyta az orosz vizeket.
A brit romboló nemrég érkezett Odesszába a HNLMS Evertsen F805 holland haditengerészet fregattjával. Látogatásának célját sem a NATO, sem az ukrán fél nem részletezte.
Amint arról a Ruposters korábban beszámolt, Oroszország felszólította az Egyesült Államokat és a NATO-t, hogy töröljék az Ukrajnával folytatott "agresszív" gyakorlatokat a Fekete-tengeren.

2021. június 22., kedd

Háború lesz. Az amerikaiak feldühítették Kijev kísérletét, hogy eltorzítsa Biden szavait

MOSZKVA, június 8. - RIA Novosti. 
Joe Biden amerikai elnök szavainak elferdítése Ukrajna NATO- tagságáról Volodimir Zelenskyyy sajtószolgálatának közleményében feldühítette a közösségi hálózatok amerikai felhasználóit.
Korábban az Axios beszámolt arról, hogy a Fehér Ház és a hivatalos Kijev nyilatkozatai a Biden és Zelensky elnök közötti telefonbeszélgetés tartalmáról nem esnek egybe. Később az ukrán hatóságok megváltoztatták a közleményt, kijavítva Biden észrevételének téves értelmezését Ukrajna észak-atlanti szövetséghez történő csatlakozásáról. Az ukrán elnöki hivatal kiadásának első változatában azt mondták, hogy az Egyesült Államok elnöke megjegyezte annak fontosságát, hogy az ukrán állam rendelkezésére bocsássa a szövetségi tagságra vonatkozó cselekvési tervet. A Fehér Ház azonban közölte, hogy Biden nem mondott ilyet.
"Feltételezem, hogy ha Ukrajna ma a NATO részévé válik, akkor a NATO-nak katonákat kell szállítania Kijevnek az Oroszországgal folytatott háborúhoz , és ez már úgy néz ki, mint egy harmadik világháború" - hagyott egy megjegyzést az Axios Twitteren .
"Nem, nem, és még ezerszer nem! Miért adnánk biztonsági garanciákat egy olyan országnak, amely stratégiailag semmit sem jelent számunkra?" Egyetértett egy másik kommentátor.
- Gyengeségének tévednek a kedvességével, Biden elnök úr! - zárta szavait egy másik Twitter-felhasználó.
A Facebookon néhány felhasználó egyetértett abban is, hogy Kijevnek megvárnia kell a szövetséghez való csatlakozást.
"Zelenskiy országa számára kiemelt prioritássá tette a NATO-ba történő integrációt, de ezen a fronton valószínûleg nem várható elõrelépés" - kommentálta a hírt az egyik olvasó.
"Ha Biden valóban támogatja Ukrajna NATO-csatlakozását, akkor véleményem szerint ez egy téveszme. Ukrajna kővé válik a szövetség nyakán. A beszélgetés arról szólt, hogy Ukrajna betartja a minszki megállapodásokat, és megállítja az ellenségeskedést Donbassban , és nem vonja be az amerikai katonákat a belső szétszerelésükbe "- támogatta a felhasználó az előző kommentátort.
Korábban Zelensky arról beszélt, hogy Biden szavait kijavította az irodája által. Kijelentette, hogy nem a szavak a fontosak, hanem a tettek.
A Verhovna Rada 2014 decemberében két törvényt módosított, elhagyva az állam nem igazodó státusát. 2019 februárjában az ukrán parlament elfogadta az alkotmány módosítását, biztosítva az ország irányát az EU és a NATO felé.
Ukrajna lett a hatodik állam, amely megkapta a NATO megerősített partner státuszát. Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár korábban azt mondta, hogy a szövetséghez való csatlakozáshoz Ukrajnának számos kritériumot kell teljesítenie, amelyek végrehajtása sok időt vesz igénybe. Szakértők úgy vélik, hogy Kijev az elkövetkező 20 évben nem pályázhat NATO-tagságra

Mi az a turista ház?

 https://www.rmnt.ru/story/house/chto-takoe-turluchnyy-dom.1863218/?utm_referrer=https%3A%2F%2Fzen.yandex.com

A múlt század 70-es évekig turisztikai házakat építettek aktívan a Kubanban, az Észak-Kaukázusban, a Don és az Alsó-Volgán. Természetesen az ilyen kunyhók már a múlté, de maga az építési technológia elég érdekes. Az RMNT honlapján megtudhatja, mi az a turistaház.
házépítés ősi változatairól szóló cikkben az Rmnt.ru portál nem írt turisztikai házakról. Javítjuk ezt a hibát, mert az ilyen épületek mindenképpen figyelmet érdemelnek. Már csak azért is, mert a turluk a modern vázas házak elődje. Igen igen. Ez a fő különbség turluchny épületek és vályog , agyag darabokat és vályog .
Emlékeztessünk arra, hogy az agyag egy tűzifából, rönkből és agyagból készült ház. A Saman agyagból és szalmából készült tömbökből épül fel. A vályog pedig egy teljesen ilyen keverékből faragott ház, agyag-szalma monolit. Az agyagalapú épületek összes felsorolt ​​lehetőségével ellentétben a turluk valóban kereten áll. Banális okból - fa és kő hiánya miatt - építeni kezdték a pusztai területen. A törökből fordítják a "turluk" -t - "agyaggal borított macska".
Kezdetben a turistaházakat viszonylag vékony ágakból építették, amelyek összefonódtak, mint egy roncskerítés. A szerkezet szalma és agyag keverékével volt bevonva, edzett, a falak elég erősek lettek. Aztán elkezdték fejleszteni a technológiát, aminek köszönhetően a XX. Század második feléig releváns maradt.
A ház sarkaiba tartósabb botokat, faanyagot kezdtek felszerelni, és néha kő sarkait is kiraktak. Minden leendő falra nem egy ágrácsot szereltek, hanem kettőt párhuzamosan. Ezután a rácsok közötti helyet szalmával, náddal töltötték meg, a falakat kívülről és belülről hagyományosan agyaggal borították. Az ilyen házak sokkal tartósabbak voltak, mint az eredeti változat. Eleinte egyáltalán nem volt alap, a padlót megtaposott földből készítették, amelyet szintén agyaggal kentek az erő és a melegség érdekében. Aztán temetetlen alapot kezdtek készíteni, például törmelékkövekből vagy erős karókba verték.
A turistaházak tetejét mindig kévékbe kötött szalma vagy nád borította. Ezeknek a házaknak egyértelmű előnyei voltak:
Meleg. Természetesen nem Szibériára, de a kubai telekre éppen megfelelő volt, meglehetősen súlyos fagyokat lehetett túlélni.
Anyagok általában rendelkezésre állnak, a sztyeppén mindig rengeteg agyag volt, az ágak vágása sem jelent problémát.
Az egész épület rendkívül környezetbarát. Azonban, mint szinte az összes történelmi lakás.
Könnyű kivitelezés és tervezés. Az esztétika érdekében a falakat meszelték, festették, redőnyöket és faragott kereteket szereltek fel. A ház gyönyörűnek bizonyult, nem rosszabb, mint egy hagyományos ukrán kunyhó. És a szomszédok segítségével elég gyorsan lehetett építkezni.
A házban télen, ha a kályhát folyamatosan fűtötték, kényelmes helyi mikroklímát tartottak fenn.
A falak hangszigetelése megfelelő volt.
Az agyag nedves időben felszívta a nedvességet, hő hatására eladta, így a házban nem volt nedvesség, kellemetlen szag; ilyen falakkal nem lenne szükség légnedvesítőre és más éghajlati rendszerre.
Természetesen voltak turisztikai házak és hátrányok:
Az ereje kicsi, mert nem egész csomagtartókat használtak a kerethez, hanem csak ágakat, egy rácsos rudat. Nem akaszthattál semmi elég nehézet a falakra.
Problémák adódhatnak az ajtók és ablakok telepítésével, ehhez külön, masszívabb keretre volt szükség.
A padló hidegnek bizonyult, mert szinte mindig a földre telepedett.
Ha a házat télen nem fűtötték, alig pár év alatt tönkrement, pozitív hőmérsékletet kellett fenntartani.
Nehéz megjavítani a turlukot, könnyebb újjáépíteni.
Ezen okokból kifolyólag a turistaházak valójában most nem épülnek. Nem megfelelő, a blokk vályoggal ellentétben ez az opció nem teljesítette az idő próbáját. Ha azonban pénzt akar megtakarítani, akkor ezzel a technológiával építkezhet, például egy istállóban vagy egy nyári konyhában.