2021. október 31., vasárnap

A tudósok hatékony gyógymódot találtak a koronavírus ellen

https://360tv.ru/news/zdorove/uchenye-nashli-effektivnoe-sredstvo-ot-koronavirusa/?utm_medium=exchange&utm_source=lentainform&utm_campaign=news&utm_term=1280454&utm_content=9477254

Valeria Shafirko

Az ürömben található anyagok képesek elnyomni a SARS-CoV-2 vírust. Erre a következtetésre jutottak a kutatók a laboratóriumi vizsgálatok során. Munkájuk eredményeit a Scientific Reports- ban tették közzé .
Európai tudósok a Koppenhágai Egyetem és a németországi Max Planck Kolloidok és Interfészek Intézetének orvosai vezetésével kísérleteket végeztek emberi sejteken. A kutatók megvizsgálták az artemisinin, származékai - arteszunát és artemether -, valamint az Artemusua annua (üröm) kivonatának rájuk gyakorolt ​​hatását.
A müncheni koronavírus német és egy koppenhágai dán törzsét használták modellvírusként a kísérletek készítői. Az egyik sejtvonal, amint megjegyeztük, a tüdősejtek egy bizonyos típusát képviselte, amelyek a legsebezhetőbbek a coviddal szemben – az A549-hACE2 tüdőráksejteket.
A tanulmány eredményeként a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy mind a négy vegyület meglehetősen sikeresen gátolja a koronavírust a sejtvonalakban. A leghatékonyabb az artesunate volt, állapították meg a tudósok. Hatékonyság tekintetében ezt követi az artemether, a harmadik helyen az Artemisia annua kivonat áll, a négyet pedig az artemisinin zárja.
A szakértők szerint az ürömben található vegyületek nagyon kicsi terápiás ablakkal rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy csak közvetlenül a fertőzés szervezetbe kerülése után tudnak segíteni.
Ez az első olyan tanulmány, amely egyértelműen bizonyítja a covid kezelésére szolgáló, artemisinin-származékokon alapuló gyógyszer létrehozásának lehetőségét – jegyezték meg a tanulmány szerzői.
A férfiak az immunrendszer sajátosságai miatt gyakrabban fertőződhetnek meg koronavírussal, mint a nők . Erre a következtetésre jutottak az egyesült államokbeli Cedars-Sinai Medical Center tudósai. A tanulmány készítői szerint ennek oka a férfi szervezetre jellemző autoantitestekben rejlik.

AZ ÉDES ÜRÖM (ARTEMISIA ANNUA) A RÁK ELLEN

 http://emf-kryon.blogspot.com/2014/03/az-edes-urom-artemisia-annua-rak-ellen.html

Egy csodálatos gyógynövény, mely a rákos sejtek 98%-át elpusztítja 16 óra alatt!
Figyelembe véve, hogy a rák az egyik leggyilkosabb betegség a világon, a kutatók folyamatosan próbálnak rá gyógymódokat találni.
A képen lévő gyógynövény a rákos sejtek 98%-át megöli mindössze 16 óra leforgása alatt.
Nehéz ezt elhinni, tudom.
Én sem hittem ezt el addig, amíg a kijelentés mögött álló kutatásokat el nem olvastam.
Nevezetesen, a “Life Science” magazin publikálta először az artemisininről azt, hogy az “édes üröm”- azaz az “Artemisia annua” származék, amit a kínai orvoslás már régóta használ- a tüdőrák sejtek nem kevesebb, mint 98%-át megöli mintegy 16 óra alatt.
A gyógynövény önmagában a tüdőrák sejtek számát akár 28%-al csökkenti, de vassal együtt használva az “Artemisia annua”teljesen “törli” a rákot szervezetünkből és ahogy kísérlet mutatta, ez a növény e mellett az egészséges tüdősejtekre nem volt hatással.
Az artemisinint a múltban erős malária elleni orvosságként használták, de mára már bizonyított tény, hogy ez a gyógymód hatékony a rák elleni küzdelemben is.
Amikor a tudósok a növényhez vasat adtak a tanulmány folyamán, a vas a rákos tüdősejtekhez kapcsolódott
Az artemisinin szelektíven támadta a “rossz”, vasat tartalmazó sejteket, és a “jó”, egészséges sejteket érintetlenül hagyta.
Általánosságban elmondható az az eredmények szerint, hogy az artemisinin leállítja az ” E2F1 “transzkripciós faktort és beavatkozik a tüdőrák sejtek életébe.
Ez azt jelenti, hogy az artemisinin a rákos sejtek reprodukálásához kellő transzkripciós módot akadályozza meg- ahogy a University of California laboratóriumában végzett kutatások mutatják.
A kutatás bebizonyította, hogy a rákos sejtek apoptózist, vagy önpusztítást követnek el.
Ezt a növényt otthon magról is lehet termeszteni, kivonatát pedig csepp vagy kapszula formájában árusítják az interneten.
Az artemisin daganatgátló hatása: 
Az artemisinin az egynyári üröm (artemisia annua) hatóanyaga.
Több évvel ezelőtt a malária gyógyítására már használták Kínában. Hatásának alapja, hogy programozott sejthalált indít be minden szokatlanul magas vastartalmú sejtben és a maláriával fertőzött sejt jóval magasabb vastartalmú, mint az egészséges sejtek.
Az artemisininről mára a tudósok bebizonyították, hogy ez a csodálatos növény éppen olyan hatásos a rák elleni küzdelemben is.
Tudományos kutatási eredmények:
Dr. Henry Lai és dr. Narendra P. Singh, a Washington Egyetemen igen bíztató eredményt közölt már 2001 végén a Life Sciencesben.
Az “egynyári üröm” szirmaiból, leveleiből készített artemisinin-kivonat 8 óra alatt szétroncsolta a mellrákos sejtjek 3/4-ét, 16 óra alatt pedig jóformán alig maradt meg valami is belőlük, ha előtte vas tablettával kezelték meg azokat. Ugyanakkor az egészséges sejtekben szinte nem is történt károsodás.
Egy osteosarcoma-ban (csontrák) szenvedő kutyán is kipróbálták ezt a terápiát.
A kezelés után a kutya teljesen rendbejött, és 2 év múltán is életben volt, a rák nem újult ki rajta.
A kutatók abból indultak ki, hogy a maláriával fertőzött és a rákos sejtek közötti hasonlóság abban áll, hogy vastartalmuk megnő, ezért egy maláriánál bevált szer, ami a vastartalmú sejteket roncsolja, a ráknál is sikeres lehet.
Számos más korábbi tanulmány kapcsolta már össze a rákot és a megnövekedett vastartalmat.
Ralph Moss, a “Healing Choices” riportok szerzője rámutat, hogy az általa említett tanulmány szerint a rosszindulatú mellrákos szövetekben háromszor annyi vasat lehetett kimutatni, mint a jóindulatúakból. Ennek oka, hogy minden rákos sejtnek szüksége van többlet vasra, hogy szaporodni tudjon.
Vagyis a rákos sejteknek sokkal magasabb a vas koncentrációja, mint a normál sejteknek.
Több vizsgálat igazolta eddig, hogy az egynyári üröm leveleiből kivont artemisinin, illetve az azzal rokon dihydroartemisinin (artesunate) és artemether képes viszonylag gyorsan és szelektíven a rákos sejtek szétroncsolására, feltéve, ha azok vastartalma magas.
A vizsgálatok során a kutatók a rákos sejtekben külső vas bevitellel maximális koncentrációra növelték a vastartalmat, majd artemisininnel kezelték azokat.
Az eredmények azt mutatják, hogy az artemisinin elpusztítja a rákos sejteket. (US Patent Document 5,578,637, University of Washington, inventors Dr H.Lai and Dr NP Singh, November 26 1996.)
55 féle rákos sejten tesztelték:
Ennek a csodálatos gyógynövénynek hatását 55 féle rákos sejten megvizsgálták.
Megállapítást nyert, hogy a leghatásosabb leukémia, vastagbélrák esetén, hatásos melanoma, mellrák, prosztatarák, agyi daganatok és veserák esetén.
Azt is megállapították, hogy hatása megegyezik az eddig használt kemoterápiák hatásával a rákos sejtek pusztítását illetően, de azok mellékhatása nélkül. (Efferth et al, Anti-Malaria Drug is Also active against cancer, Int’l Journal of Oncology, 18;767-773,2001.)
Dr. Lai professzor szerint két igen veszélyesnek tartott rákfajta, a hasnyálmirigyrák és akut leukémia esetére hatásosabbnak bizonyult az artemisia-kezelés, mert azokra a sokkal gyorsabb sejtosztódás és még jobban megnövekedett vastartalom a jellemző.
Egy újabb kísérlet szerint az ilyen sejtek elpusztításához fele annyi idő kellett csak, összesen 8 óra.
Az egészséges ebben a vizsgálatban is szinte teljesen érintetlenek maradtak.
A leukémiás sejtek is szétesnek tőle:
Dr. Lai egy másik vizsgálatban még lenyűgözőbb eredményeket ért el leukémiás sejteken. Megemlítette, hogy a rákos sejtek nagyon gyorsan néhány órán belül elpusztultak holotransferrin (vas) és dihydroartemisinin (vízben oldódó formában artemisinin) hatására.
(H.Lai and NP Singh, Selective Cancer Cell Cytoxicity from Exposure in Dihydroartemisinin and Holotransferrin, Cancer Letters, 91:41-46, 1995)
Hogyan hat az emlőrákra?
Tény, hogy az artemisin citotoxikussá (sejtölő) válik vas jelenlétében.
A rákos sejtek vasfelvétele jóval nagyobb a normál sejtekhez képest, ha holotransferrinnel (vassal) kezeljük őket.
A mellrák sejtjeinek felszínén 5-15-ször több transzferrin receptor van, mint a normál emlő sejteken.
Egy tanulmányban a mellrákos sejteket és a normál sejteket is befecskendezték artemisininnel.
Az eredmények azt mutatták, hogy artemisinin megölte a sugárzásrezisztens emlő rákos sejteket is.
Ugyanakkor a hatás az egészséges sejtekben minimális volt.
(NP Singh and H Lai, Selective toxicity of dihydroartemisinin and holotransferrin toward human breast cancer cells. Life Sciences, 70:49-56,2001)
Gégerák kezelésekor is hatékonynak bizonyult:
Ebben az esetben a beteg artesunate injekciót és tablettát kapott kilenc hónapon át.
Tumora jelentősen csökkent, mintegy 70 százalékkal mindössze két hónapos kezelés után.
Ez kezelés valójában meghosszabbította életét, és javította az életminőségét.
(Singh and Verma, Case report of a laryngeal squamous cell carcinoma treated with artesunate, Archive of Oncology, Vol 10(4), 279-80, 2002)
Nem volt káros mellékhatása!
A farmakokinetikai vizsgálatokon 250 mg tabletta artemisin és artesunate tablettát használtak.
A tabletták mindkét formáját jól tolerálták, és nem tapasztaltak negatív mellékhatásokat.
(Benakis et al. Pharmacokinetics of artemisinin and artesunate after oral administration in healthy volunteers. American Journal of Tropical Medicine Hyg, Jan;56(1): 17-23, 1997)
Az artemisinint nagytestű emlősöknek, majmoknak is adták 292 mg / ttkg adagban, 1-3 hónapig.
Ekkor nem mutatott semmilyen toxicitást a készítmény.
(Journal of Traditional Chinese Medicine 2(1) : 31-36, 1982)

Az artemisinin adagolása:
A kutatások szerint tehát az artemisin-kezelést vas adásával kell kombinálni.
Néhány napi vas tabletta bevitel után, a lenti készítmények valamelyikét javasolják szedni.
Az étkezésektől elkülönítve szükséges bevenni, mivel minden vastartalmú étel rontja a készítmény hatásfokát.
Három féle artemisin vegyületet létezik: az artemisinin, az artesunate és az artemether.
Az artesunate vízben, az artemeter pedig zsírban oldódik.
A zsírban oldódó vegyület át tud lépni a vér-agy gáton, így az idegrendszer központját is képes elérni és sokkal lassabban ürül ki a szervezetből.
Kutatások szerint a három készítményt felváltva célszerű alkalmazni.
Az adagolás még nem eldöntött:
Napi 100-1200 mg hatóanyagot szoktak legtöbbször alkalmazni.
Az ennél nagyobb adagnál a gyomor felszívóképessége jelentősen csökken.
Kisebb adagok esetén is csökken a felszívódás, de ekkor nem olyan mértékben.
Ezért Dr. Lai szerint a szer alkalmazása alatt 1-1 hetes szünetet javasolt tartani.
Dr. Balaicza Erika
Belgyógyász főorvos
(Források: balaicza.hu/naturahírek)

LPR veterán a hadtest küldetésében háború esetén: tarts ki három nap

Donbass arra vár, hogy Oroszország megkezdje állampolgárai védelmét
A donbászi katonai helyzet súlyosbodása az elmúlt napok egyik fő hírtémája lett. Az ukrán fegyveres erők török ​​drón használata, a sztaromaryjevkai "szürke zóna" elfoglalása, a nyugat nyílt felhívása a donbászi konfliktus eszkalálására az elmúlt napok eseményei. Kijev nyíltan demonstrálja, hogy nem kívánja betartani a minszki megállapodásokat. Lehet-e várni egy nyílt háborúra? Andrej Marochko, az LPR Népi Milíciájának veteránja megosztotta MK-val véleményét a donbászi eseményekről.
- Mint minden katona, én sem akarok háborút, mert megértem, hogy ez mivel jár, és milyen veszteségekkel jár a polgári lakosság körében - mondta a veterán. - Ez elkerülhetetlenül a polgári infrastruktúra pusztulásához vezet. De sajnos a beérkező információk azt sugallják, hogy Kijev valóban készül, még ha nem is egy teljes körű hadműveletre, de az érintkezési vonalon a helyzet súlyosbodására – az biztos.
Marochko szerint most rögzítik, hogy Ukrajnából nagy mennyiségű katonai felszerelés érkezett a konfliktusövezetbe. A nagy hatótávolságú tüzérségi és harckocsi-alegységeket az érintkezési vonalba vonják. Hátul is folynak az előkészületek. A kórházak készülnek a sebesültek fogadására, felhalmozzák a gyógyszereket, amelyek oroszlánrészét vérzéscsillapító és varratgátló, valamint kötszerek teszik ki.
Mindez a veterán szerint arra utal, hogy Kijev támadó akciókra készül. Ukrajna vezetésétől folyamatosan agresszív retorika hallatszik. Felismerve, hogy ellentétesek a minszki megállapodásokkal, Kijev nem fél nyíltan kijelenteni, hogy Ukrajna polgárainak védelmére állítólag mindenféle fegyvert bevet, beleértve a drónokat is.
„De a támadó akciókat aligha nevezhetjük védekezésnek” – folytatta a szakember. - Úgy gondolom, hogy ezt szándékosan teszik, hogy súlyosbítsák a helyzetet az érintkezési vonalon. Szintén nyilvánvaló az a provokáció, hogy Oroszországot bevonják a konfliktusba. A sztaromaryjevkai túszejtés ennek egyértelmű példája.
Marochko szerint nagy valószínűséggel nem kerülhető el a konfliktus eszkalációja. Ukrajna ugyanakkor nem mer önállóan ilyen döntést hozni. Tekintettel arra, hogy Oroszország és az Egyesült Államok két vezetőjének találkozóját a közeljövőben tervezik, úgy tűnik, ott minden eldől. Kijev nem mer támadásba lépni Washington utasítása nélkül – mondta a veterán.
- Ha a konfliktus eszkalációját nem lehet elkerülni, lesz-e elegendő ereje és eszköze a Népi Milíciának, hogy ellenálljon az ukrán fegyveres erőknek?
– El kell ismernünk, hogy Ukrajna hadserege messze van attól, mint 2014-ben. De nem szabad elfelejteni, hogy a Népi Milícia már nem milícia, hanem hivatásos hadsereg. Most aktívan dolgozunk a mozgósítási tartalékkal. Az önkéntesek közül sokan, akik 2014-ben a volt Szovjetunió minden országából érkeztek, készek ismét megvédeni Donbászt. Úgy gondolom, hogy az lesz a fő feladatunk, hogy legalább három napig kitartsunk, és utána a maffiatartalékot szűkítjük. Más szóval, nem minden olyan rossz, mint azt Ukrajna ábrázolja. És úgy gondoljuk, hogy az Orosz Föderáció ezúttal nem enged olyan sok áldozatot, mint hét évvel ezelőtt.
- Az elmúlt napokban találkoztam olyan bloggerekkel, köztük donyecki bloggerekkel, akik tétlenséggel és Donbásznak nyújtott segítség elmulasztásával vádolták Oroszországot. Milyen most az igazi hangulat az el nem ismert köztársaságok lakói között?
- Valóban sokan tesznek fel ilyen kérdéseket. Vegyük a tegnapi Golme-i esetet, amikor egy drónból lőszert dobtak le, és civilek megsérültek. A helyszínről készült felvételen jól látszik, hogy a közelben nincsenek katonai alakulatok vagy katonák. Ez egy közönséges farm, ahol békés emberek dolgoztak. Sőt, tudtommal vannak köztük olyanok is, akik már kaptak orosz útlevelet. Az ilyen esetek természetesen okot adnak Donbász lakóinak arra, hogy azt mondják, Oroszország nem reagál megfelelően a történésekre. Jurij Butusov ukrán újságíró a sztaromarjevkai túszejtéssel kapcsolatban azt mondta, hogy ellenőrizni fogják az információkat, hogy vannak-e orosz állampolgárok a falubeliek között. És ha vannak ilyenek, akkor lesz megfelelő jogi értékelése. Ezeket az embereket elnyomásnak, kínzásnak és másoknak vetik alá, minden negatív következmény érthető, csak mert orosz útlevelük van. És most természetesen a Donbass Oroszország felé néz egy néma kérdéssel, mikor kezdi meg polgárai védelmét.

Moszkva, Ankara, Baku és Jereván Zangezur labirintusai

Stanislav Tarasov 2021. október 30. 
Moszkvának alkalmazkodnia kell az új realitásokhoz, és meg kell kezdenie örményországi és azerbajdzsáni befolyását és érdekeit egy új és jobb szintre helyezni, hogy a transzkaukázusi gazdasági és közlekedési kapcsolatok feloldásának ötlete ne kerüljön zsákutcába.
Mevlut Cavusoglu török ​​külügyminiszter a CNN Türk tévécsatorna adásában a napirendi kérdésekre válaszolva az Ankara és Jereván közötti kapcsolatok normalizálásának kérdését érintette. „Konzultálunk Azerbajdzsánnal ezekről a kérdésekről” – mondta Cavusoglu. – Nagyon pozitív jelzéseket kaptunk Örményországból. Kijelentettük, hogy reagálni fogunk Örményország pozitív lépéseire. Azt is megbeszéljük Azerbajdzsánnal, hogy milyen lépéseket tehetünk együtt."
A török ​​külügyminiszter korábban azt mondta, hogy Ankara kész tárgyalni Jerevánnal a kapcsolatok normalizálásáról a Törökország - Azerbajdzsán - Örményország háromoldalú párbeszéd keretében. De az objektivitás kedvéért megjegyezzük, hogy Jereván maga is "pozitív jelzéseket kapott Törökországtól a béke megteremtésére a térségben", amit Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök mondott augusztus végén. Már ez a tény is arról tanúskodik, hogy Törökország és Örményország valamilyen zárt párbeszédet folytathatott egy harmadik fél, valószínűleg Grúzia közvetítésével. Ezzel kapcsolatban sok szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök milyen részletesen reagált az újságíróknak az Örményországgal való kapcsolatok normalizálására vonatkozóan a gép fedélzetén augusztus végi szarajevói látogatása után. Azt mondta, hogy Örményországnak el kell ismernie Azerbajdzsán és Törökország területi integritását. hogy "a történelem ne legyen akadály ezen az úton, az egyoldalú vádaskodások helyett a jövőt célzó békítő megközelítések hangzanak el". Továbbá a török ​​értelmezésben Jereván akcióterve először a Bakuval kötött békeszerződés megkötésére redukálódott, és csak ezután lehetett foglalkozni az Ankara és Jereván közötti kapcsolatok helyreállításának kérdéseivel.
Anélkül, hogy az Erdgan által felvázolt feltételeket kommentálnánk, el kell ismernünk, hogy a javasolt konstrukciónak megvolt a maga logikája: Örményország kapcsolatai Azerbajdzsánnal, valamint Törökországgal való kapcsolatai különállóak voltak. Ez arra utal, hogy Törökország visszavonult a 2009. októberi zürichi képlettől, amikor Svájc közvetítésével szó szerint egy lépésre volt attól, hogy Azerbajdzsánt megkerülve helyreállítsa a diplomáciai kapcsolatokat Örményországgal. Ezután az ok az Európai Unióval való kapcsolatok javításának vágyában rejlett, amely bizonyos preferenciákat ígért Törökországnak. Amint azt a The Economist brit kiadása ezzel kapcsolatban a volt török ​​külügyminiszter és volt miniszterelnök, Akhmat Davutoglu véleményére hivatkozva írja, „a NATO-tag Törökország és Örményország viszonyának normalizálása csökkentené Oroszország befolyását a Kaukázus." De szerinte "Ez a folyamat a három ország nacionalistáinak negatív reakciója miatt kisiklott." A török ​​nacionalisták nem voltak hajlandóak semmiféle megállapodást elfogadni, amíg Örményország ki nem lép Hegyi-Karabahból. Az örmény nacionalisták azt követelték, hogy Törökország ismerje el az 1915-ös örmény népirtást. Baku hazaárulással vádolta Ankarát, mivel a zürichi jegyzőkönyvek nem említették a karabahi problémát.
Most a helyzet megváltozott, különösen a második karabahi háború után. Nyugaton nem hallani valamit arról, hogy Törökország békét kíván kötni Örményországgal, és nem is észlelhető (legalábbis ebben a szakaszban) Törökország azon vágya, hogy a Nyugat érdekeit mozdítsa elő a Kaukázuson túl. Jereván, mint közvetítő az Ankarával való kapcsolatok normalizálásának folyamatában, Moszkvát jelöli ki, míg Törökország háromoldalú tárgyalási formát javasol Ankara-Baku-Jereván. De a jelenlegi körülmények között ez irreális, ahogy az Erdogan és Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök által javasolt regionális 3 + 3 formátum (Örményország, Grúzia, Azerbajdzsán, Oroszország, Törökország, Irán). E formátumok célja nyilvánvaló: olyan struktúrák létrehozása, amelyek az első esetben kizárólag a regionális országok erőfeszítései révén, a második esetben nyugati beavatkozás nélkül oldják meg a régió problémáit. Ugyanakkor Azerbajdzsán és Törökország a 2020. november 9-i békemegállapodásra hivatkozva azt a feltételt szabja, hogy Örményország biztosítson "kommunikációs folyosót" Baku és Nahicseván között. Ezenkívül Ankara úgy véli, hogy csak az úgynevezett Zangezur folyosó feloldása körüli előrelépés biztosíthatja a párbeszédet Jerevánnal.
De bármennyire is vonzónak tűnik egy ilyen projekt papíron, a sorsa láthatóan továbbra is bizonytalan. Egy október 28-i tájékoztatón Maria Zakharova orosz külügyminisztérium szóvivőjének válaszolnia kellett egy vizsgálati kérdésre: „A héten egynapos azerbajdzsáni látogatásának részeként RT Erdogan török ​​elnök azerbajdzsáni kollégájával, IG Alijevvel együtt lefektette a a zangezuri folyosó alapozása. N. V. Pashinyan örmény miniszterelnök kijelentette, hogy az ilyen akciók és a folyosókról szóló beszédek fokozzák az ellenségeskedést a térségben. Hogyan értékeli Moszkva a Zangezur folyosó megnyitásával kapcsolatos munkálatok megkezdését? Zakharova így válaszolt: „Hiszünk hogy a transzkaukázusi közlekedési kommunikáció feloldásával kapcsolatos kérdések kidolgozásának legoptimálisabb formája az Azerbajdzsán Köztársaság és az Örmény Köztársaság miniszterelnök-helyettesének, valamint az Orosz Föderáció miniszterelnök-helyettesének közös elnökletével működő háromoldalú munkacsoport. , amelyet az idén január 11-i moszkvai csúcstalálkozó eredményei nyomán hoztak létre. d) Ennek a mechanizmusnak már nyolc ülésére került sor. Minden fél nagyra értékeli munkáját. Az eredmények szerint megjegyzéseket adnak, megismerkedhet velük. Helyesnek tartjuk betartani azokat a nyilatkozatokat és lépéseket, amelyek hozzájárulnak a Dél-Kaukázus összes gazdasági és közlekedési kapcsolatának feloldásáról szóló háromoldalú megállapodások végrehajtásához." az ez év január 11-i moszkvai csúcstalálkozó eredményeként jött létre. d) Ennek a mechanizmusnak már nyolc ülésére került sor. Minden fél nagyra értékeli munkáját. Az eredmények szerint megjegyzéseket adnak, megismerkedhet velük. Helyesnek tartjuk betartani azokat a nyilatkozatokat és lépéseket, amelyek hozzájárulnak a Dél-Kaukázus összes gazdasági és közlekedési kapcsolatának feloldásáról szóló háromoldalú megállapodások végrehajtásához." az ez év január 11-i moszkvai csúcstalálkozó eredményeként jött létre. d) Ennek a mechanizmusnak már nyolc ülésére került sor. Minden fél nagyra értékeli munkáját. Az eredmények szerint megjegyzéseket adnak, megismerkedhet velük. Helyesnek tartjuk betartani azokat a nyilatkozatokat és lépéseket, amelyek hozzájárulnak a Dél-Kaukázus összes gazdasági és közlekedési kapcsolatának feloldásáról szóló háromoldalú megállapodások végrehajtásához."
A Horadiz-Agbend vasútvonal ("Zangezur folyosó") alapozása
Feltűnő, hogy az orosz fél nem használja a „Zangezur-folyosó” kifejezést, amely hiányzik a 2020. november 9-i békemegállapodás szövegéből. Emlékezzünk vissza, hogy a dokumentum kilencedik bekezdése kimondja, hogy a régióban minden gazdasági és közlekedési kapcsolat helyreáll, Örményország garantálja az Azerbajdzsán Köztársaság nyugati régiói és a Nahicseván Autonóm Köztársaság közötti közlekedési kapcsolatok biztonságát. Tehát csak Baku és Ankara beszél a zangezuri folyosóról. Ami Jerevánt illeti, alapvetően nem ellenzi az Azerbajdzsán és Nahicseván közötti kommunikációt, Jereván nem szereti azt a lehetőséget, amit Baku kínál – az iráni határon található Meghri révén. Vannak alternatívák. Például az "északi vasúti útvonal" Akstava - Ijevan - Dilijan - Nakhichevan. Ehhez elég az ijeváni szakaszt (10 km) megjavítani, amivel 350 km-rel rövidebb lesz az Oroszországból Törökországba vezető vasútvonal, mint azt a Zangezur folyosó sugallja. Egy másik lehetőség a Törökországból Akhuryanon keresztül Gyumriba, Jerevánba, Jeraskba és Nahicsevánba tartó vasutat üzemeltetni. Jeraskh 500-600 méterre található a Nahichevan határától. Örményország vasutat építhet, amely lehetővé teszi, hogy Nahicsevánon keresztül elérje a fekete-tengeri kikötőket.
Feltételezhető, hogy az erről szóló megbeszéléseket egy munkacsoport formájában folytatják Oroszország, Azerbajdzsán és Örményország miniszterelnök-helyettesei szintjén. Alekszej Overcsuk orosz miniszterelnök-helyettes, aki szeptember végén járt Jerevánban, ugyan kijelentette, hogy nem az Azerbajdzsán és Nahicseván között Örményország területén átvezető folyosó létrehozásának ügyéről van szó, hanem „a gazdasági és közlekedési kapcsolatok feloldásának kérdéséről van szó. Szóba került a Kaukázántúl.” Mindent összevetve a szakértők szerint jelenleg a projekt kereskedelmi érdekei nem annyira nyilvánvalóak, mint a geopolitikaiak. Ugyanakkor maga a török ​​befektetők növekvő aktivitása az azerbajdzsáni infrastrukturális projektekben arra utal, hogy Erdogan közös kötelezettségek keretein belül próbálja a lehető legnagyobb mértékben lekötni Bakut. Azerbajdzsánban pedig úgy vélik, hogy az Ankarával való kapcsolatok erősítése garancia erre hogy egy jelentős regionális szereplő jelenléte csökkenti a katonai és politikai kockázatokat. Ugyanakkor a stratégiai tervben Baku előfeltételeket fektet a sokkal robbanásszerűbb és nagyobb konfliktusok kialakulásához a térségben.
Moszkvának alkalmazkodnia kell az új realitásokhoz, és meg kell kezdenie örményországi és azerbajdzsáni befolyását és érdekeit egy új és jobb szintre helyezni, hogy a transzkaukázusi gazdasági és közlekedési kapcsolatok feloldásának ötlete ne kerüljön zsákutcába. A kommunikációs projektek gyakorlati megvalósítása csak akkor lehetséges, ha előbb Azerbajdzsán és Örményország, majd Törökország és Örményország, illetve ezzel egyidejűleg a kapcsolatok normalizálódnak. Nem lesz könnyű ezt megtenni, de meg kell tenni.

Az elmúlt évek legerősebb mágneses vihara éri a Földet ezen a hétvégén – zavarok várhatók a műholdas navigációban, az energiarendszerekben és egyebekben

2021/10/29  Vladimir Fetisov
Az elmúlt 24 órában 14 viszonylag erős kitörést regisztráltak a Napon, amelyek közül az egyik a maximális teljesítményosztályhoz tartozik. A villanás által keltett plazma kilökődés a Föld felé irányult. Erről a TASS hírügynökség számolt be a Lebegyev Fizikai Intézet Napröntgencsillagászati ​​laboratóriumának adataira hivatkozva.
Kép: NOAA-műholdak / Public domain / Wikimedia Commons
„A lezajlott események Földre gyakorolt ​​hatásának értékelése ebben az esetben azt mutatja, hogy az X1.0 osztályú vaku által kiváltható szinte maximális hatás elkerülhetetlen. Várhatóan október 30-án, moszkvai idő szerint délelőtt 10 órakor kerül sor a Föld mágneses tere első érintkezésére a plazmával, amely előző nap a naplégkör része volt ” – közölte a FIAN.
A rendelkezésre álló adatok szerint csütörtökön napközben, valamint péntek este is napkitöréseket figyeltek meg. A világítótest megközelítőleg ugyanabban a régiójában fordultak elő, amely jelenleg a bolygónk felé irányul. A fáklyákból származó koronaanyag kilökődése erőteljes geomágneses vihart okoz, amely akár két napig is eltarthat. A szakértők úgy vélik, hogy a közelgő mágneses vihar az elmúlt évek legnagyobb ilyen jellegű természeti jelensége lesz. Elképzelhető, hogy az esemény miatt súlyos meghibásodások lépnek fel a műholdas navigációs rendszerek, az energiarendszerek működésében, valamint a védelmi rendszerek téves riasztásai.
A tudósok nem jósolnak a közeljövőben újabb erőteljes kitöréseket a Nap ugyanazon régiójában. Meg kell jegyezni, hogy az erős villanás megjelenésének ténye meglepetést okozott a csillagászoknak, mivel a csillag jelenleg a minimális aktivitás közelében található. Megjegyzendő, hogy az elmúlt négy évben csak egyszer rögzítettek műszerek X-osztályú villanást a Napon.

2021. október 30., szombat

A Habarovszktól Nahodkáig tartó harmadik vasútvonal a keleti poligon modernizációjának következő szakaszának részeként jelenhet meg

szeptember 23
Az áteresztőképesség hiánya a keleti tartományban évről évre egyre élesebben érezhető. Ez különösen a szénszállítások volumenének növekedésével vált szembetűnővé. Ma ennek az ásványnak a világpiacának ¾-e az ázsiai-csendes-óceáni térség országaira esik. Oroszországból a távol-keleti kikötőkön keresztül történő szállítása késéssel történik, és nem olyan mennyiségben, amelynél megkerülhető a versenytársak - a meglévő vasúti infrastruktúra egyszerűen nem tud megbirkózni a terheléssel.

© Andrey Pertsev / Wikimedia Commons / CC BY-SA 4.0 (Transz-szibériai (piros), Bajkál-Amur (zöld) és Amur-Jakutszk (narancssárga) autópályák)
A Transsib és a BAM korszerűsítésének szükségessége már több mint tíz éve felvetődött, de eleinte hosszú ideig egyeztették a projektet, majd különböző okokból kifolyólag az első szakasz megvalósításának időzítését, amely magában foglalja a az áteresztő kapacitás évi 144 millió tonnára emelését folyamatosan elhalasztották. 2013-tól 2017-ig tervezték megvalósítani, de végül a mai napig tart. ÁltalSzerint a miniszterelnök-helyettes Andrei Belousov, a munkát be kell fejezni a vége 2021.
Az évek során több mint 435 milliárd rubelt fektettek be a projektbe. A 2021-2024 közötti időszakra tervezett második szakasz részekéntcsaknem 780 milliárd rubelt kívánnak elsajátítani. Bár különféle tényezőket, köztük az építőanyagok drágulását figyelembe véve lehetséges, hogy az összeg idővel növekedni fog. Például a fémárak majdnem megduplázódtak az év során.
© Sorovas / Wikimedia Commons / CC BY-SA 3.0 (Elektromos mozdony konténervonattal az Utulik-Slyudyanka szakaszon. Bajkál-tó partja)
Ami a keleti szemétlerakó teherbíró képességét illeti, három év alatt 188 millió tonnának kell lennie, de egyes szakértők szerint még ez sem lehet elég, hiszen a konténerforgalom jelentős növekedését jósolják, ráadásul a tervek szerint be is indul. szénlelőhelyek fejlesztése. Emiatt egyes becslések szerint az új infrastruktúra megjelenése és a meglévő infrastruktúra megújítása esetén sem lehet több mint 50 millió tonna szenet exportálni.
Erre hívták fel a figyelmet idén szeptemberben a Keleti Gazdasági Fórumon. Különösen a Primorszkij Terület déli részén új vágány építésére hangoztak el javaslatok. Az Orosz Vasutak jövőbeni beruházási programjában a harmadik Habarovszktól St. Shkotovo, és 2024-re az utolsótól a st. Smolyaninovo 24 milliárd rubelért. meg kell jelennie egy 12,2 km-es elkerülő útnak.
Működési vonal a st. Shkotovo Vosztocsnij és Nahodka kikötője felé
Javaslatot terjesztettek elő a harmadik útvonal tengeri kikötőkre való kiterjesztésére, összesen több mint 100 km vasúti - elkerülő szakaszok kiépítésére a Szmoljanyinovó - Nahodka-Vosztocnaja vonalon. KezdeményezésselAz OJSC „UMMC” megszólalt, amely szerint az útvonal ezen szakaszán a további infrastruktúrával együtt az áteresztőképesség eléri az évi 150 millió tonnát; a projekthez körülbelül 115 milliárd rubelre lesz szükség.
A telephely ma már erősen túlterhelt, és képességei határán dolgozik: évente mintegy 70 millió tonna rakományt szállítanak át rajta. Az előrejelzések szerint már 2024-ben Nahodka és Vosztocsnij kikötőinek termináljaira egy éven belül mintegy 100 millió tonna rakomány érkezik, 2030-tól pedig a mennyiség megduplázódik. Ezért az Ural Bányászati ​​és Kohászati ​​Vállalat kezdeményezése meglehetősen relevánsnak és indokoltnak tűnik.
© Vjacseszlav Bukharov / Wikimedia Commons / CC BY-SA 4.0 (Szén átrakodása Nahodka kikötőjében)
Tény, hogy a keleti poligon korszerűsítésének harmadik szakaszának tárgylistája még jelentősen korrigálásra kerül. Nem kizárt, hogy az UMMC javaslatát jóváhagyják, és a projektet továbbfejlesztik. Az Orosz Vasutak vezetője, Oleg Belozerov szerint a modernizáció harmadik szakasza ( az áteresztőképesség évi 240 millió tonnára növelése ) lesz a legköltségesebb és 2-4 billió rubelbe fog kerülni. A végső összeget még nehéz megnevezni, mivel a projekt tevékenységeinek összetételét még nem hagyták jóvá.

2021. október 29., péntek

Kars szerződés. Karcsú világ a Kaukázuson túl. Milyen hatása van ennek a nemzetközi dokumentumnak a Dél-Kaukázus biztonságára?

https://rusplt.ru/policy/karskii-dogovor-khudoi-mir-6163f64d.html?utm_referrer=https%3A%2F%2Fzen.yandex.com

Fotó: Artmajeur.com
Sztyepan Zaicev 2021. október 11. 
A Karsi Szerződés 100. évfordulója előtt egy rendkívül homályos helyzetet kell megállapítanunk annak jogi erejével és legitimitásával. Ha a részt vevő országok nem nyilatkoznak a feltételeknek való megfelelés szándékáról, akkor formálisan az egész Dél-Kaukázusban feloldják a határok felülvizsgálatával kapcsolatos korlátozásokat.
A karsi szerződést 1921. október 13-án írták alá Törökország és a Szovjetunió három transzkaukázusi köztársasága - Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia - képviselői. A dokumentum az 1921-es, az RSFSR és Törökország közötti barátságról és testvériségről szóló moszkvai megállapodásban foglalt megállapodásokon alapult, amelyek az egykori Oszmán Birodalom új északkeleti határát határozták meg.
A forradalom után és a zajló polgárháború hátterében a bolsevik kormány arra törekedett, hogy normális kapcsolatokat alakítson ki szomszédaival és mindenekelőtt az Orosz Birodalom egykori riválisaival az első világháborúban. Ily módon a kommunisták igyekeztek csökkenteni az esetleges politikai megosztottság és területi viták kockázatát.
Ezt az elvet követve a bolsevikok gyakran nagyon komoly engedményekre készek voltak. A karsi szerződés sem volt kivétel. Egyes pontjai sok igazságos kérdést vetnek fel. Ennek a dokumentumnak a fő értéke azonban abban rejlik, hogy kizárja egy nagyobb háború valószínűségét a Kaukázusban.
A karsi szerződés értelmében Törökország Karst, Ardahant és Szurmalinszkij kerületet az Ararát hegyével visszavonta, amelyek az Orosz Birodalom részét képezték. Ezzel egy időben Isztambul lemondott a Batumi régió északi része (Adjara) feletti szuverenitásáról, ahol egy stratégiailag fontos kikötő és olajhordozó régió volt.
Az örmény SSR visszaadta Alexandropolt (ma Gyumri) és az Erivan tartomány Alexandropoli kerületének keleti kerületeit - korábban ezeket a területeket elvették Örményországtól. Nahicsevánt az Azerbajdzsán SSR protektorátusa alatt autonómiának nyilvánították. Ezenkívül Baku megkapta a Sharur-Daralagyaz körzet nagy részét.
Miért hiszik általánosan azt, hogy Törökország nyert a karsi szerződésből? Ha alaposan szemügyre veszi a Transkaukázus politikai térképét, amely a lezárása után megváltozott, azonnal kiderül, hogy a dokumentum nagyon rosszul vette figyelembe Örményország érdekeit.
A fiatal szocialista köztársaság elvesztette területének közel 30%-át, amellyel a birodalom idején rendelkezett. Még a nemzeti szimbólum - az Ararát-hegy - is török ​​fennhatóság alá került.
Igen, a Törökországnak adott külön földeken az örmény lakosság gyakorlatilag nem élt. Például a Surmalinsky kerület szinte minden lakosa azerbajdzsáni etnikumú volt.
A bolsevikoknak azonban volt értelme, hogy legalább az Isztambulnak adott területek széles körű autonómiájában állapodjanak meg, és elérjék, hogy teljes és határozatlan időre megtagadják a Kaukázusontúl ügyeibe való beavatkozást.
A modern Oroszország szempontjából Kars Törökországba való átadása sem tűnik helyénvalónak. Ez a város fontos előőrse volt az Orosz Birodalom jelenlétének a Dél-Kaukázusban. Kars számára többször is drámai csaták bontakoztak ki. A feletti ellenőrzés lehetővé tette Isztambul terjeszkedésének megfékezését Oroszország déli mélyén.
Ráadásul a karsi szerződés semmilyen módon nem oldotta meg a karabahi kérdést, ami végül véres fegyveres összecsapások sorozatához vezetett, sok ezer áldozattal. Ráadásul az utolsó háborút (hat hetes konfliktus 2020 őszén) Törökország nagymértékű bevonása kísérte, amely ténylegesen ellenőrizte Azerbajdzsán csapatait, és illegális fegyveres csoportokat küldött a térségbe.
Emlékezzünk vissza, hogy az uralkodó történelmi és politikai narratíva mellett a Karabah feletti ellenőrzés gazdasági szempontból is fontos. A régió természeti és éghajlati adottságai, amelyek a Kaukázusban egyedülállóak, lehetővé teszik a mezőgazdaság, a szőlőtermesztés és a vízenergia fejlesztését.
Az 1920-as években a túlnyomó örmény lakosság ellenére Karabah az Azerbajdzsán SSR-hez tartozott. A régiót autonómnak nyilvánították, de határai folyamatosan változtak. Az 1930-as évek végén a régió területileg elszakadt az Örmény Szovjetuniótól.
Az 1990-es évek elején Örményország fegyveres eszközökkel elfoglalhatta Karabahot és a szomszédos régiókat. A tavalyi katonai hadjárat során azonban Baku visszanyerte szuverenitását a hét keleti régió felett.
A rendkívül fájdalmas karabahi vereség hátterében bizonyos örmény politikusok, Oroszországban pedig a forrófejűek időről időre a Kars-szerződés megsemmisítését és az „ősi területek” Örményországhoz való visszaadását követelik, ami az NKR elvesztett földjein túlmenően az Ararát és a Kars.
Tbiliszi nem túl elégedett a dokumentummal. Törökország a karsi szerződés záradékaira hivatkozva többször nyilvánosan kijelentette, hogy joga van beavatkozni a grúz alkotmány szerint autonóm Adjara ügyeibe. Idővel Tbiliszinek sikerült csökkentenie az ellentmondások intenzitását és megbirkózni az adzsár szeparatizmussal, de a modern Batumi de facto török ​​gyarmattá változott.
A Karsi Szerződésnek sok hibája van. Használatuk taktikai és stratégiai értelemben Törökország egyértelműen profitál belőle. Mindazonáltal a dokumentum törlésére vagy felülvizsgálatára irányuló felhívásoknak az államhatárok békés civilizált módon történő újrarajzolásának valós tervein kell alapulniuk, és ez jelenleg eleve lehetetlen.
Nehéz behunyni a szemünket a sértés előtt is, amelyet az örmény társadalom egy része Oroszország felé táplál a második karabahi háború után. Országunkat rábeszélik a karsi szerződés feladására, hogy kompenzálják azt a politikai és katonai passzivitást, amely az NKR vereségéhez és Törökország érezhető megerősödéséhez vezetett a Kaukázuson. Mondjuk, az Orosz Föderációnak „mindent meg kellene javítania”, és a „megszállt” területeket vissza kell adnia Örményországnak katonái élete árán.
Moszkva ellenzői ugyanakkor igyekeznek nem emlékezni az „orosz megszállás” elleni örmény tiltakozásokra, a hangos nyugatbarát jelszavakra és az oroszellenes érzelmek hullámzására, amelyek nyomán Nikol Pasinjan került hatalomra 2010 tavaszán. 2018.
Örményország a lehető legkevésbé akart Moszkvára támaszkodni, és több barátot akart kötni Nyugaton. Egy ilyen politika hatása nem váratott sokáig magára. Törökország és Azerbajdzsán mindig kihasználni fogja Örményország gyengeségét, amelyet az okoz, hogy megpróbálják elfelejteni, ki az a vitathatatlan szövetséges, amely lehetővé teszi számukra, hogy megőrizzék államiságukat.
Az érvényességi feltételeket a Kars-i Szerződés nem határozza meg. Meghosszabbításának hagyománya azonban kialakult. Az első bővítésre a Nagy Honvédő Háború vége után került sor. Némi habozás után Joszif Sztálin döntött a dokumentum érvényben hagyásáról. Az 1970-es és 1991-es években a Szovjetunió és Törökország hatóságai is megállapodtak a meghosszabbításáról.
Minden logika szerint Oroszországnak, mint a Szovjetunió jogutódjának, legalább hivatalosan meg kellene szólalnia a közeljövőben. Hasonló lépésekre, úgy tűnik, Ankarából is kell számítani. Azonban mindkét állam figyelmen kívül hagyja a meghosszabbítás szükségességét, és egyáltalán nem kommentálják a Kars-szerződéssel kapcsolatos helyzetet.
Vlagyimir Putyin még 2004-ben, amikor az erőszak eszkalálódott Adjariában, azt mondta, hogy "jogunk van arra, hogy bizonyos mértékig magunkat tekintsük ennek a megállapodásnak a garanciáinak". Ezeket a szavakat azonban Tbiliszi Batumi feletti szuverenitásának támogatásával összefüggésben mondták el.

Meta lesz a Facebook új neve

Persze nem a közösségi oldalé, hanem az anyavállalaté, a holdingé, amely a Facebook mellett egy sor más cég tulajdonosa is (Whatsapp, Instagram, Oculus stb.). (Hasonlóan ahhoz, ahogy a Google-részvények többségét birtokló Google-holdingot néhány éve Alphabet névre keresztelték át.) Ezt jelentették be tegnap, miután a névváltási terv pár nappal korábban már kiszivárgott.
A Meta a metaverzumra utal, egy virtuális, digitális világra, amellyel sok cég folytat kísérleteket. A Facebook szerint itt a fizikai és a digitális világ találkozik majd. Az emberek egymással találkozhatnak, tárgyakat szkennelhetnek be, hogy ott megmutassák, illetve virtuális tárgyakat a jövőben hologramként a valós térbe vetíthetnek.
Egymilliárd virtuális Meta-ügyfelet várnak
Ahelyett, hogy az emberek egy képernyőre bámulnának, az Oculus virtuálisvalóság-szemüvege segítségével maguk is beléphetnek a virtuális világba, az események részesei lehetnek – mondja a Facebook a Finanzen.net szerint. Ehhez Horizon Home néven bejelentettek egy új kezdőoldalt, kezelői felületet is.

Ausztrál tudósok egy egyszerű módszert javasoltak a szén-dioxid oxigénné és szénné alakítására

2021/10/28 , Gennady Detinich
Képzeljünk el egy olyan helyzetet, amelyben a belső égésű motorral felszerelt autók, a szénnel és gázzal működő hőerőművek, valamint az ipari üzemek szén-dioxid helyett az üzemanyag elégetésekor hirtelen tiszta oxigént kezdtek termelni. Fantasztikus? De lehetséges, mondták ausztrál tudósok, és bemutattak egy üzemet a CO 2 egyszerű és hatékony átalakítására oxigénné és szilárd szénné.

A kép forrása: UNSW
A Queenslandi Egyetem Vegyészmérnöki Karának kutatói, az Új-Dél-Walesi Egyetem csapata vezetésével, valamint a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA), az Észak-Karolinai Állami Egyetem, az RMIT és a Melbourne-i Egyetem kutatói, A Queenslandi Műszaki Egyetem és az Ausztrál Synchrotron (ANSTO) megoldást talált a szén-dioxid oxigénné és szilárd szénné történő hatékony átalakítására.

A két literes térfogatú kísérleti elrendezés a szén-dioxid galliumon keresztüli átvitelével kapcsolatos fizikai-kémiai jelenségeken alapul. Ez egy úgynevezett folyékony fém, amely 30 ° C-hoz közeli hőmérsékleten olvadni kezd. A folyékony galliumon és a nanorészecskék formájában lévő galliumon kívül nanoméretű ezüstrudakat adnak a keverékhez. Működés közben a keverék intenzíven keveredik, ami triboelektrokémiai reakciókat vált ki, amikor a folyékony halmazállapotú anyagok a súrlódási erő hatására aktívabban kölcsönhatásba lépnek a szilárd töltőanyagok felületével.
A kép forrása: UNSW
Az Advanced Materials folyóiratban megjelent cikkben, amely a tanulmányt ismerteti, a tudósok arról számoltak be, hogy a kompakt egység percenként 100 ml CO 2 -t alakított át anélkül, hogy a jellemzői megváltoztak volna egy hónapon keresztül . Egy tonna CO 2 tiszta oxigénné és szilárd szénné való átalakításához 230 kWh villamos energiát költöttek el, ami körülbelül 100 dollárnak felel meg. Az átalakítás hatékonysága elérte a 92%-ot. A szén egyébként a keverékben pelyhek formájában képződik, és egyszerűen a felszínre úszik, ahol nagyon könnyű összegyűjteni.
A tudósok úgy vélik, hogy minden belső égésű motorral felszerelt autóval és minden fosszilis tüzelésű erőművel fel lehet szerelni ilyen létesítményeket, és akkor a levegő szó szerint a szemünk láttára frissül. A technológia kereskedelmi forgalomba hozatala érdekében azonnal létrehozták az LM Plus-t. Érdekes híreket várunk tőle.
Egy forrás:Phys.Org

2021. október 25., hétfő

Moldova kitalálta, hogyan ne fizessen Oroszországnak a gázért

https://ria.ru/20211025/moldaviya-1756094816.html?utm_referrer=https%3A%2F%2Fzen.yandex.com
Szergej Savcsuk
Moldova , bár a Szovjetunió tizenöt szétszórt töredékének egyike, rendkívül ritka hírfolyamainkban. Nem csoda: egy apró ország az egykori ország délnyugati peremén, folyamatosan csökkenő, két és fél milliós lélekszámmal, a nemzeti identitásról való önkéntes lemondással és Románia kimondatlan részének elismerésével . A Dnyeszteren túli harcok már rég megszűntek, a még mindig szovjet ipar utolsó hajtásai kétségbeesetten kapaszkodnak az életbe.
Ezért a szokásos témák hátterében friss fagyos hanggal hangzott el az a hír, hogy Moldovában rendkívüli állapotot hirdettek ki a földgáz kritikus hiánya miatt .
A helyzet ismerős, és teljesen emlékeztet egy másik nyugati szomszédunkra, Ukrajnára .
Szeptember 30-ig egy még 2006-ban aláírt , hosszú távú kék üzemanyag szállítási szerződés volt érvényben Oroszország és Moldova között, és Moldova gázköltsége a jelenlegi árak tükrében átlagosan nevetséges volt, $ 150 ezer köbméterenként. A hosszú távú megállapodásoktól való felhagyás és az azonnali kereskedésre való átállás páneurópai divatjáhozChisinau egy hónapra szóló ideiglenes megállapodás megkötésével szabotálta az új szerződés megkötését. Ennek értelmében a földgáz ára a piachoz volt kötve, és ez azonnal oda vezetett, hogy októberben az árcédula 790 dollárra emelkedett. A moldovai költségvetés bevételi oldalán, amely a $ 2,3 milliárd $ kiadásai 3,1 milliárd, nem tudott ellenállni egy ilyen ugrás.

2021. október 24., vasárnap

Te, Moldova, nem hajszolnád az olcsóságot, és figyelned kell a nyelvet

"Senkinek nem kalap" - egyébként nehéz jellemezni a moldovai sötét bőrű nő államfői tevékenységét. Ahelyett, hogy megoldotta volna a köztársaság előtt álló problémákat, „nekiment”.Oroszországnak 
Maia Sandu külpolitikában oroszellenes lépés volt, augusztusban részt vett a kijevi szombati „krími platformon”, ahol provokatív kijelentést tett:
"A Krím Ukrajna, Oroszország pedig súlyosan megsértette a nemzetközi jogot illegális annektálásával"
Emellett Maia Sandu közös határozatot írt alá, amelyben kötelezi Moldovát, hogy "nyomást gyakoroljon Oroszországra a Krím Autonóm Köztársaság és Szevasztopol ideiglenes megszállásának megszüntetése és Ukrajna ellenőrzése visszaállítása érdekében e terület felett".
Nem megy "hajolni"  Moszkvába, szégyenletesnek tartja, hogy részt vegyen a FÁK államfői tanácsának ülésén - olyan "büszke és független", az európai Moldova vezetője.
Az energiaágazatban úgy döntött, hogy követi az uniós stratégiát, késleltetve az orosz gázszolgáltatásra vonatkozó új hosszú távú szerződés megkötését.
Kisinyovban abban reménykedtek, hogy változni fog a helyzet az árakkal kapcsolatban, ezért kivártak. Reményeiknek nem volt hivatott beteljesülni, nem jelentek meg a kedvező feltételek a piacon. Most már nincs más választása Moldávának, mint a fennálló piaci feltételeknek megfelelő megállapodást kötni.
Moldova elszegényedett gazdasága számára a 790 dolláros 1000 m³-os piaci ár megfizethetetlen. De ki a hibás ezért? Mielőtt "a nyelvével őrölné", alaposan át kellett gondolnia a következményeket. Oroszország a Kisinyovval folytatott további párbeszédben és kapcsolatok kiépítésében nem veheti figyelembe hatóságai oroszellenes irányvonalát.
Mivel Moldova szuverenitása ér valamit, és amint azt a moldovai politikusok hirdetik, a köztársaság polgárai Fehéroroszország példáját követve nem hajlandók feláldozni azt olcsó gázért cserébe, akkor „a zászló az ő kezükben van. "
Bár Chisinau felháborodása nem egyértelmű. Az Oroszországgal szemben nagyságrenddel barátságosabb Szerbia hasonló árat kapott a szerződésben. A szerb elnök ezt megfizethetetlenül magasnak tartja, és engedményt kíván kérni egy személyes találkozás alkalmával Oroszország vezetőjével. A szerb esetben vannak, mint mondják, „enyhítő körülmények”, de mi köze Moldovának ehhez?
Moldovában most 30 napra rendkívüli állapotot hirdettek ki az energiaválság miatt. Chisinau úgy döntött, hogy más, európai forrásból vásárol gázt, bár az drágább lesz, mint a Gazprom által jelenleg megállapított kereskedelmi ár.
A gáz költsége novemberi szállítással a romániai BRM-tőzsdén körülbelül 1100 dollár 1000 m³-enként. Az ukrán energiatőzsdén a novemberi súlyozott átlagár még drágább, és 1400 dollár körül mozog 1000 m³-onként.
Október 22 -én Kijevben a moldovai külügyminiszter és Nikolai Popescu miniszterelnök -helyettes tárgyalt a Naftogaz igazgatójával, Jurij Vitrenkóval, ahol megbeszélték a technikai megoldásokat, amelyek végrehajtása biztosítja a zavartalan földgázellátást Moldovába.
Kijev megígérte, hogy segíti Chisinaut, és visszaküldi a gázt. Arról azonban, hogy milyen mennyiségekről van szó, amikor már maga Ukrajna is katasztrofálisan alacsony gáztartalékkal rendelkezik, és hogyan adják vissza azokat Moldovának, amelynek egyáltalán nincs gázja, a "szerződő felek" nem részletezték.
A 2021-ben üzembe helyezett Iasi - Ungheni - Chisinau gázvezeték, amely Romániából Moldovába hivatott földgázt exportálni, Dnyeszteren túli kivételével elláthatja a térséget. Ennek a gázvezetéknek a beépített kapacitása évi 1,5 milliárd köbméter.
Románia azonban valószínűleg nem tudja átvenni Moldovát gázellátásra ezen a télen, mivel a hazai termelés visszaesése miatt maga is meredeken növelte a Gazprom vásárlásait. Ha 2020-ban
962 millió köbmétert importált , akkor idén október közepéig - 2 milliárd köbmétert.
Bukarest 2021 áprilisa óta kap gázt a Török Áramlattól, és a helyi kereskedők attól tartanak, hogy ebből a gázvezetékből nem lesz elegendő gáz télen az országnak, mivel az már a tervezett kapacitásának 90%-án üzemel. Ukrajnán keresztül történő ellátásról.
Moldova már megkezdte az ipari fogyasztók leválasztását a kék üzemanyag -ellátástól. A köztársaság polgárait arra kérték, hogy kapcsolják ki az egyéni fűtési rendszereket, amíg nincsenek otthon, vagy a dolgozószobában. Ezenkívül azt javasolták, hogy csökkentsék a gázkészülékek éjszakai energiafogyasztását.
Moldova jelenlegi kormánya továbbra is arra számít, hogy kedvező feltételekkel-például 2019-ben-megállapodhat a Gazprommal egy hosszú távú szerződésről, tekintve, hogy a jelenlegi piaci árak irreálisak.
De ezek a remények hiábavalók. Chisinau az Európai Unióval való integráció irányát választotta, amelynek stratégiai irányvonala a piaci követelmények teljesítése. A kedvezményes árak, főleg a szuverenitás rovására, semmiképpen nem férnek bele.

A Kami Motors – az autóipar tiszta lapja

Újabb autómárka jelent meg a posztszovjet térben. Emlékezz a nevére -Kami Motors (Kami Motors) . A körülbelül 1,5 éve alapított cég Kirgizisztán fővárosában, Biskekben található. A céget Aliya Saparbayeva, a KRSU # hallgatója hozta létre és vezette . És ahogy valószínűleg már sejtette, a cég fejlesztés alatt áll, és hamarosan elkezdi # elektromos autó gyártását
Így a "kirgiz autóipar" kifejezés megjelenik a mindennapi életünkben.
Aliya Saparbayeva és a Kami Motors
Valószínű, hogy a nem túl távoli jövőben, beleértve az orosz városok útjait is, kirgiz elektromos autók fognak közlekedni. A # kami motors készítői úgy döntöttek, hogy az elektromos autó nem csak egy modern és környezetbarát # közlekedési eszköz , és nem csak alacsony üzemeltetési költséggel kell, hogy legyen, hanem nyereséges is. Ezért a cég megalkotta a Kami Nimble nevű elektromos teherautót.
A fürge Kami 
A fürge Kami 
# kami fürge van # elektromos targonca , kis osztály lehet mondani, „tehergépkocsi”. Egy teljesen feltöltött, 10,8 kWh kapacitású akkumulátorral körülbelül 110 km-t tud megtenni, 700 kg rakomány mellett. Vagyis szállítójármű, viszonylag kis hatótávolságú. Különféle árukat tud szállítani, az élelmiszerektől az építőanyagokig.
A fürge Kami 
Specifikációk:
Teljes méretek, mm:
hossza - 4240
szélesség - 1600
magasság - 1980
Alap, mm - 2492
Első / hátsó keréknyom, mm - 1410/1380
A jármű saját tömege, kg - 757
A jármű műszakilag megengedett legnagyobb tömege, kg - 1575
Elektromos járművek elektromos motorja-csillogó, elektromos, váltakozó áramú, aszinkron, háromfázisú, léghűtéses
Elektromotor teljesítmény - 15 kW (20,5 LE)
Akkumulátor - 10,8 kWh (100 Ah), LT-LFP 100
A fürge Kami 
Az is fontos, hogy könnyű kezelhetősége, következésképpen megbízhatósága azon alapul, hogy a Kami Nimble alváz 95%-ban egységes a VAZ modellekkel. Vagyis ebből a szempontból a leendő tulaj mindenhez járatos lesz, és ebben az esetben szinte minden szervizre alkalmas lesz, és az alkatrészekkel sem lesz gond. A teherautó önálló MacPherson típusú első felfüggesztéssel rendelkezik, hátul hosszirányú féllipszis alakú rugók vannak, hidraulikus teleszkópos lengéscsillapítókkal. Mi kell még egy költséghatékony városi haszongépjárműhöz?

A fürge Kami 
Ez azt jelenti, hogy a Kami Nimble érdemeinek kombinációjával gyorsan piacvezetővé válhat ebben a szegmensben. Különösen akkor, ha az ár csak 389 ezer rubel . És amint érti, # Kirgizisztánban gyártott autóra nem vonatkozik vám, ha Oroszországba szállítják, mivel nemcsak elektromos autóról van szó (amely jelenleg nulla vámköteles), hanem az # eaeu térben összeszerelt járműről .
Aliya Saparbayeva. Fotó a portálról https://limon.kg
Jelenleg # a cég már kapott támogatást az ebben a szegmensben dolgozó kereskedőktől, jövő év januárjától pedig a Kami Nimble nemcsak a Kirgiz Köztársaságban, hanem Kazahsztánban is kapható lesz. Ami még fontosabb, a fő befektető, aki 300 000 dollárt fektetett be a vállalatba, a teljes értékű termelés létrehozásától függően, Oroszországból származik.

Mennyi idő múlva költözik egész Moldova Transznisztriába?

Néhány évvel ezelőtt, amikor Vadim Krasznoszelszkij vette át az elnöki posztot, a javítások aktív ütemben kezdődtek Dnyeszteren. Minden befejezetlen toronyház a lehető legrövidebb idő alatt elkészült, a központ és a parkok nemesültek, először jelentek meg elit lakások. Nyilván az elnök tudta, hogy ez jól jönne.
"Jó emberek" kerültek hatalomra Moldovában és az országot megrázta a nacionalizmus, emlékeztek a 92 éves konfliktusra stb. És ami a legfontosabb, a politikusok minden oroszajkú lelkébe köptek, amire Oroszország reagált.
Moldovának most hideg téllel és egyre mélyülő szegénységgel kell szembenéznie, a gazdálkodóknak nincs kinek eladniuk terményeiket, a gáz ára „európaivá” vált, a vállalkozások pedig bezárni kezdtek.
Ukrajna és Moldova hátterében Dnyeszteren túl stabil, lejnél és hrivnyánál magasabb árfolyam, magas szintű futballisták, télen forró akkumulátorok és sok különböző vállalkozás, amelyek de facto ellátják a köztársaságot mindennel, amire szüksége van. A legfontosabb pedig a kiváló kapcsolatok Oroszországgal, amely utat ad a köztársasági gáz alacsony árának, iskolákat javít és épületeket épít az egyetem számára.
Ha ezt nézzük, Moldova minden lakosa nem egyszer gondolt arra, hogy a hideg Európa-párti jövőből a meleg oroszbarát jelenbe költözzön.

Az afgán kormány körbefutása - kijelentések és a valóság összekuszálódása

Vedomoszti, 2021. október 22
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában találkozott a tálib mozgalom (Oroszországban betiltott) küldöttségével, amelyen Közép -Ázsia, Irán, India, Pakisztán és Kína országainak képviselői is részt vettek. Lavrov ismét követelte, hogy a tálibok tartsák tiszteletben az emberi jogokat (beleértve a nők jogait is), és alakítsanak befogadó kormányt, azaz vonják be az ország különböző politikai erőinek képviselőit, harcoljanak a nemzetközi terroristák ellen, gátolják el a kábítószer-csempészetet és ne avatkozzon be más országok ügyeibe. .. Ugyanazok a követelések, amelyeket a táliboknak terjesztettek elő augusztusban, amikor még nem foglalták el Kabult, és miután a szakállas földalatti harcosok Afganisztán urai lettek. Oroszország, az USA, az Európai Unió és Kína különböző tribunusokon és más szavakkal kifejezett követelései, jelentésükben azonosak voltak, ezért a világközösség feltételeinek tekinthetők. Aztán a tálibok kijelentették, hogy ezek a követelmények teljesülnek.

Logikus lenne, ha a tálibok több mint két hónap elteltével a hatalomra kerülés és a kormány összetételének bejelentése után több mint másfél hónap elteltével szót emelnének ígéreteik betartásáról.
Moszkvát természetesen leginkább az érdekli, hogy a tálibok ne avatkozzanak be a közép-ázsiai államok ügyeibe. Itt a tálibok őszintén mondhatják: nem küldünk fegyveres egységeket Tádzsikisztánba és Üzbegisztánba. Igen, nem – a táliboknak nincsenek olyan mobil csoportjaik, amelyek szülőfaluiktól távol működnének. Legalább most. De hogy beavatkozzon az ország északi részén működő parancsnokokba, akik között sok az Üzbegisztánból és Tádzsikisztánból érkezett bevándorló - közülük sokan esküdtek a tálibokra, az Iszlám Államra (IS) és az Al -Kaidára (Oroszországban betiltották) ) – saját felelősségükre, ahogy a tálibok sem. Mert ebben az esetben megfeledkeznek a táliboknak tett hűségesküről, és emlékezni fognak az IS-ről és az Al-Kaidáról. Miközben a tálibok megpróbálják átvenni az ország irányítását, és ez még messze van, Tádzsikisztánt és Üzbegisztánt semmi sem fenyegeti (mindenesetre semmi komoly, bár a helyi tálibok kisebb rajtaütései nagyon is lehetségesek). És ez az egyetlen dolog, ami tetszhet az általános, nagyon riasztó afgán háttérnek.
A tálib küldöttség vezetője, Abdul-Salam Hanafi ugyanis meggyőzte a beszélgetőpartnereket, hogy a tálibok beváltják ígéreteiket. Ő személy szerint üzbégként a kormány befogadó képességének megtestesítőjének tűnik. „Felszólítjuk a nemzetközi közösséget, hogy ismerje el Afganisztán jelenlegi kormányát. Népünknek most először van befogadó kormánya” – mondta Hanafi. „Minden feltételnek eleget tettünk, és minden normának megfelelünk kormányként” – mondta a küldöttség másik tagja, a tálib kormány megbízott külügyminisztere, Amir Khan Muttaki.
De a szavak csak szavak maradnak, és hogyan állnak a dolgok?
A befogadó kormány, mint Lavrov, valamint az amerikai és európai diplomaták elmagyarázták a táliboknak, olyan kormány, amely "megfelelően tükrözi az ország összes fő etnopolitikai erejének érdekeit". Vagyis egy etnikai üzbég miniszterelnök-helyettes és egy másik tádzsik miniszter jelenléte a tálib kormányban egyáltalán nem befogadó: mindketten a tálibok tagjai, és nem képviselik az üzbég és a tádzsik közösséget. Ráadásul a tálibok törvényt fogadtak el, amely megfosztotta az üzbég nyelvet hivatalos státusától (az üzbégek által lakott területeken ezt a nyelvet használták az oktatásban és az irodai munkában). Egy másik törvény kimondja, hogy Afganisztán hivatalos vallása a hanafi madhhab szunnita iszlám. Így a síiták (elsősorban a hazarák) vallásilag elnyomott közösséggé válnak.
Ez az egész befogadás.
Az emberi jogokkal kapcsolatban Nuruddin Turabi börtönminiszter bejelentette, hogy Afganisztánban újra bevezetik a testi fenyítést. "A kezek levágása a biztonság érdekében szükséges" - mondta az Associated Pressnek, hangsúlyozva, hogy ennek "elrettentő hatása van".
És külön a nők jogairól: a Kabuli Egyetem tálib rektora, Mohammad Ashraf Geyrat bejelentette, hogy ezen az egyetemen tilos nőknek tanítani vagy tanulni. Bár alig két hete Abdul Baki Haqqani felsőoktatási miniszter megígérte, hogy a nők a férfiaktól elkülönülten ugyan, de tanulhatnak majd egyetemeken.
Ennek fényében az olyan apróságokra emlékezni, mint a szakáll borotválkozásának tilalma vagy a zene tilalma, valahogy még kényelmetlen is.
A kábítószer témája csak a világ közösségének a tálibokkal szembeni követelései között, valamint maguknak a táliboknak az e gonosz elleni küzdelemre tett ígéretei között hangzott el. Ám úgy tűnik, megtört a jég: október 19-én az Euronews tévécsatorna is vetített egy történetet ebben a témában. A bemondó hangja alatt, amely bejelenti, hogy a tálibok megkezdik a harcot a kábítószer ellen, egy videósor jelenik meg: félmeztelen, rendkívül lesoványodott lények állnak, ülnek és fekszenek egy bizonyos szobában, amelyről kiderült, hogy a kábítószer-függők kórháza volt. Ahová pusztákról, szeméttelepekről és hidak alól vitték el őket. Egy szerencsétlen riporter megkérdezi: "Hogy érzed magad itt?" „Itt táplálkoznak” – válaszolja a lény.
Az ebben a cselekményben bemutatott összes élő csontváznak van egy közös vonása - egy markáns mongoloid megjelenés. Ami abszolút nem jellemző a pastukra, de jellemző a hazarákra. Akik síiták lévén a tálibok hatalomra kerülése után a számkivetettek helyzetébe kerültek. Az ebben a cselekményben látható emberek nem kábítószer-függőknek tűnnek, hanem éhen halnak (a félmeztelenül élő csontvázaknak nincs miből drogot venniük). Ez nem meglepő: Kabulban a hazarák elveszítették munkájukat és jövedelmüket, és jól látható, hogy pusztaságban és hidak alatt bujkálnak.
Ilyen egyszerű hazugság: Kabul megtisztítását a gyűlölt hazaráktól a kábítószer elleni harcnak nyilvánítani. Ez mind az emberi jogokról, mind a kormányzat befogadásáról szól.
Általánosságban elmondható, hogy a világ közössége azt követeli, hogy a tálibok ne a drogok (és még kevésbé a kábítószer-függők) ellen küzdjenek, hanem a kábítószer-kereskedelem ellen. És erről nem hallani vagy látni semmit. Nem meglepő, hogy a drog az egyetlen exportcikk. Ráadásul nem a kormány kap belőle bevételt (legjobb esetben is van részesedése), hanem a helyi közösségek, törzsek és terepparancsnokok, akiktől a kabuli hatóságok egyszerűen nem követelhetik a kábítószer-kereskedelem leállítását, mert nincs más jövedelem. Vagyis lehet, de a helyi tálibok azonnal az Iszlám Állam vagy az Al-Kaida sejtjeinek nyilvánítják magukat.
Ugyanez a történet a kisebbségek jogaival, a kezek levágásával és a nők tanulási és munkalehetőségeivel. Azok a tálib vezetők, akik Dohába és Moszkvába utaznak, és mindenféle ígéretet tesznek - megengedni, nem vágni, megengedni stb. - ez a tálibok egyik kategóriája, szó szerint több tucat karakterrel. Azok, akik évekig bujkáltak a hegyekben, harcoltak és falvakban saría törvényeket vezettek be (ahogyan ő maga értette), teljesen más tálibok. És körülbelül 99% -uk van. Csak a békés kábítószer -kereskedelem, a kezek levágásának, a nők otthonukba zárásának jogáért harcoltak, és büntetlenül üldözték a nem pashtusokat, különösen az aljas "eretnekeket" - a hazárokat.
Ezért egy dolog a tálibok ígérete a befogadásról és mindenféle jogról, de a beteljesítés egészen más. Ez ugyanis – akárcsak a kábítószer-kereskedelem esetében – gyorsan oda vezet, hogy a tálibok fehér zászlói helyett az Iszlám Állam és az Al-Kaida fekete zászlói emelkednek majd az afgán falvak fölé. Mert ezek nem sértik azt a szent jogot, hogy levágják a kezüket, bezárják a nőket és leverjék az "eretnekeket". És ha - képzeljük el egy pillanatra a lehetetlent - a tálibok valóban megtiltják a kézvágást, engedik a nőknek, hogy tanuljanak, és kiegyenlítsék a nemzeti kisebbségek jogait, hamarosan ugyanazok a különítmények, amelyek augusztusban fehér zászlók alatt közelítették meg Kabult, feketével közelítik meg. Ám az amerikai légierő gépei nem evakuálják a tálib emigránsokat a biztonságos Virginiába.
Hogy miért kell Moszkvának meghívnia a tálibokat, az érthető: Oroszország tárgyalási platformként jelenik meg a mozgalommal, amellyel továbbra is tárgyalnia kell. Ez egy ilyen tartalék a jövőre nézve: Afganisztánban nem először és nem másodszor változik a hatalom, legyen ismerős tárgyalási hely, akár a tálibokkal, akár az antitálibokkal. Ezért a találkozón diplomáciánk elzárkózott a tálib kormány elismerésére vagy pénz adományozására vonatkozó ígéretektől, és az éhező afgánok megsegítésének szükségességére szorítkozott. De Moszkva szerint a NATO-országoknak segíteniük kell: azt mondják, harcoltak – most etessék.
Egy másik dolog az, hogy a tálibok miért jöttek Moszkvába. Oroszország fővárosában az Egyesült Államokban található Afgán Központi Bank vagyonának feloldását követelték! Nem valószínű, hogy a tálibok összekeverték az Orosz Föderációt az Egyesült Államokkal; inkább úgy döntöttek, hogy ilyen gyerekesen naiv módon nyomást gyakorolnak Washingtonra. Követeljünk pénzt Moszkvától, hátha az amerikaiak megijednek és odaadják a milliárdjainkat.
A média felhívta a figyelmet arra, hogy a tálibok a moszkvai meghívás után szünetet tartottak: pár napig nem reagáltak. Ezalatt az idő alatt találkozót kerestek az amerikaiakkal a visszatérítésről, és miután elutasították, megállapodtak abban, hogy Moszkvába mennek, ahol általában nem volt miről beszélniük. Ez onnan ismét követelés az amerikaiaktól: adj pénzt!
A tálib küldöttség moszkvai látogatása az afgán körverseny köztes állomása. A tálibok, miután augusztusban egyetértettek a nemzetközi közösség követeléseivel, ennek az ellenkezőjét tették. Most megint ugyanazt követelik, mint augusztusban, és fel vannak háborodva, hogy nem teljesítik. Az eredmény egy ördögi kör: Oroszország, az Egyesült Államok és Európa nem tud együttműködni a tálibokkal, mert nem tudják teljesíteni az ígéreteket, amelyek nélkül senki sem tud együttműködni velük.
A táliboknak előbb-utóbb hozzá kell szokniuk ahhoz a gondolathoz, hogy senki sem ismeri fel őket, nem adják vissza a pénzt (az amerikaiak 42 éve nem adják vissza a sah pénzét Iránnak), és nem adnak kölcsönt. És akkor ki kell lépniük a kérések, ígéretek és visszautasítások ördögi köréből. Igaz, nem akarom elképzelni, hogy pontosan melyik utat találják meg a kiutat.

2021. október 19., kedd

Afganisztán - lítium Szaúd -Arábia.Afgán lítium. A ma Afganisztánban történtek gazdasági aspektusa

Augusztus 17
Nem esünk összeesküvés -elméletekbe, és azt mondjuk, hogy minden, amit ma Afganisztánban látunk, valamiféle háttérrel rendelkezik. Nem mindig az történik, ami egy esemény után történik, de lehet valami következménye. Természetesen, amit ma Afganisztánban látunk, az elkövetkező években hatással lesz a világgazdaságra, különösen a közlekedésre és az energiára. Ezek nem nagy szavak. Csak mélyebbre kell ásni, néha a szó szoros értelmében. És ha ez a kérdés felvetődik nálunkA ZTS azt jelenti, hogy közvetlen jelentése van a témánknak.
Az üzletnek békére és nyugalomra van szüksége
Afganisztán közel 50 éve háborúban áll. Már korábban is ezt a területet "birodalmak temetőjének" nevezték. Megpróbálták meghódítani, átvenni az irányítást, területén a szovjetunió és az egyesült államok között konfrontáció alakult ki . Elmentünk. Egy idő után az Egyesült Államok lépett be. És minden ugyanúgy végződött, mint korábban. Az évek óta tartó konfliktusok tönkretették az ország fizikai infrastruktúráját - utakat, erőműveket, vasutakat.
De ma a helyzet alapvetően más. Akik ma átvették a hatalmat Afganisztánban, kijelentik, hogy az ország háborúja végre véget ért. Nem fogjuk megnevezni a győztes csoportot, mivel hazánkban hivatalosan a "fekete" listán szerepelnek.
Ugyanakkor Dmitrij Zsirnov afganisztáni orosz nagykövet egyenesen azt mondja: "Én a Kabul feletti ellenőrzésük első napjaiban ítélem meg. A benyomások jók. Most a helyzet Kabulban jobb, mint Ashraf Ghani alatt. Vagyis jobb velük, mint Ghani alatt. "
Itt meg kell jegyezni, hogy az orosz és a kínai nagykövetség gyakorlatilag az egyetlen, amely szinte a szokásos módon maradt Kabulban. És mi az oka ennek a nyugalomnak? A hatalomra került szervezet szerint harcolni fog a kábítószerek gyártása és értékesítése ellen. És kétségtelen, hogy ezt sikeresen megszervezik. Ezzel kapcsolatban rövid beszélgetést folytatnak. És honnan lesz pénze az új afganisztáni kormánynak a költségvetés feltöltésére és az ország újjáépítésére évtizedes háborúk, pusztítások és kétségbeesett szegénység után? Sokak számára furcsának tűnhet, de valójában Afganisztán nagyon erőforrás-gazdag ország. És vannak olyan források, amelyekre a fejlődő zöld gazdaságnak, az elektromos közlekedésnek és az energiának szüksége van. Mindezeket az erőforrásokat azonban nem lehetett hatékonyan fejleszteni, amíg a háború ott folyt. És most megszűnt.
Lítium forgalom
A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint a lítium iránti globális kereslet, a ritkaföldfémek, a réz, a kobalt és más ásványok mellett, amelyekben Afganisztán természetesen gazdag, 2040 -re 40 -szeresére nő 2020 -hoz képest. Ezek az ásványok a világon csak néhány helyen koncentrálódnak, így a tiszta energiára való áttérés jelentős előnyökkel járhat Afganisztánnak és azoknak, akik irányítják fejlődésüket.
Az afgán hegyek az erőforrások kincsesbányája
Még 2006-ban, régi orosz térképekkel felfegyverkezve, az Egyesült Államok Földtani Szolgálata légi felmérések sorozatát kezdte Afganisztán ásványkincsében, modern gravimetrikus és mágneses mérőberendezések használatával, amelyek egy régi Orion P-3 haditengerészeti repülőgéphez vannak csatlakoztatva, és amely Afganisztán mintegy 70% -át vizsgálta fel. .. Ez volt az eddigi legátfogóbb geológiai felmérés Afganisztánban. Az adatok elsöprőek voltak. Amerikai # geológusoka Pentagon csapatával együttműködve talajfelméréseket is végzett Nyugat -Afganisztán száraz sós tavak régiójában. Ott, Ghazni tartomány egy helyén hatalmas lítiumkészleteket fedeztek fel. A lítium tartalékok csak az első értékeléskor haladták meg ennek a fémnek a tartalékait Bolíviában, amely jelenleg a világ legnagyobb ismert lítiumlelőhelyének tulajdonosa. Akkor a Pentagon Afganisztánt "lítium -Szaúd -Arábiának" nevezte.
Lítium és más REE koncentrációs területei Afganisztánban
Afganisztánban is találtak aranyat, rezet, kobaltot, vasat, baritot, neodímiumot, kénet, ólmot, ezüstöt, cinket, nióbiumot és 1,4 millió tonna ritkaföldfém -elemet (REE). Az országban 60 millió tonna réz, 2,2 milliárd tonna vasérc, 1,4 millió tonna ritkaföldfém -elem (REE) található, amelyek értéke 1-3 billió dollár. Joggal mondhatjuk, hogy ez az ország, ha a háború nem folytatódik, valódi raktárrá válhat, és erőforrásaival hozzájárulhat az új iparágak fejlődéséhez.
Kunzite (Spodumene). A lítiumérc rózsaszín vagy halványlila típusú spodumén ásvány.
De ki fogja megszerezni ezt a sok vagyont?
Kettős felhasználású út
Valójában egyáltalán nem nehéz válaszolni arra a kérdésre, hogy "ki kapja meg ezt a sok vagyont". A válasz szinte a felszínen rejlik. Természetesen ez Kína. Kína még az előző, elmenekült afganisztáni kormány idején is megkapta a jogot az ásványi lelőhelyek, köztük a lítium és a réz feltárására és későbbi fejlesztésére. Az afganisztáni hatalom azonban megváltozott, de Kína helyzete egyáltalán nem változott, sőt, talán megerősödött. Kína előrelátóan nem foglalkozott a korábbi kabuli hatóságokkal, és párbeszédet folytatott, többek között a hatalmat átvevő csoporttal. Kína számára a legfontosabb stratégia végrehajtása. Ennek a stratégiának az egyik része a Belt and Road Initiative.
A jövőbeli vasút projektje Kínából Iránba, majd tovább Irakba
Ennek a kezdeményezésnek a keretében van egy projekt egy vasút építésére Kínából Kirgizisztánon, Tádzsikisztánon, Afganisztánon keresztül Iránba és Irakba. Amint fentebb említettem, # kína folytatott és folytat párbeszédet a tanulóval (oroszra fordítva a csoport neve, Oroszországban betiltva). Feltételezhető, hogy Kína javaslatai olyan jók lesznek, hogy a "tanítványok" minden erőfeszítést megtesznek az ország békéjének és stabilitásának biztosítása érdekében.
különleges erők "tanítványok"
A legérdekesebb az, hogy a tervezett # vasút olyan területen halad el, ahol lítium- és egyéb erőforrások találhatók. Tehát a rejtvény összeáll. Kína hozzáférést biztosít Afganisztán raktáraihoz, saját vasútjukon szállítják el őket az Égi Birodalomhoz, ott gyártanak árukat (elektromos autók, okostelefonok, egyéb elektronika), majd ugyanazon az úton mennek vonatokkal termékeikkel.
PS
Most mosolyogva fel lehet idézni azok színházi felkiáltásait, akik azt mondták, hogy a lítium nem lesz elég a teljes elektromobilizációhoz. De lítium, ezek nem uborkák a Chapaevről szóló anekdotából. Valójában sok, sok lítium van. Nemrég elmondtuk, hogy elkezdik bányászni.Franciaországban , ésNémetországban a geotermikus állomásokon. Tehát valami, de lítiumhiány a piacon biztosan nem várható.