2022. február 22., Alekszandr Akhtyrko
Az ENSZ sajnálja, hogy Oroszország katonai erőket küld Kelet-Ukrajnába
Az orosz katonai erők Kelet-Ukrajnába küldésére vonatkozó döntés regionális és globális következményekkel is járhat. Ezt Rosemary Di Carlo, az ENSZ főtitkár-helyettese jelentette ki a Biztonsági Tanács ülésén. Megjegyezte, hogy a jelenlegi kockázatokkal és bizonytalansággal szemben fontos a párbeszéd. Vaszilij Nebenzja Oroszország állandó képviselője viszont azt mondta, hogy a világközösségnek rá kell kényszerítenie Ukrajnát, hogy hagyjon fel a Donbászban zajló ágyúzással és provokációkkal.
Az orosz hatóságok döntése a Donyecki és Luganszki Népköztársaság függetlenségének elismeréséről nemcsak regionális, hanem globális következményeket is kiválthat . Ezt ma, február 22-én jelentette be Rosemary Di Carlo, az ENSZ politikai ügyekért felelős főtitkárhelyettese a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésén. Az ukrajnai helyzetnek szentelték.
„Nagyon sajnáljuk ezt a döntést. Sajnáljuk azt a mai rendeletet is, amely elrendelte az orosz csapatok bevetését Kelet-Ukrajnában, látszólag egy "békefenntartó misszió" részeként - idézte a TASS .
Di Carlo rámutatott, hogy az Ukrajna körüli helyzetben minden félnek az ellenségeskedés azonnali leállítására kell összpontosítania.
„Meg kell védeni a civileket és a civil infrastruktúrát, kerülni kell a helyzetet rontó cselekedeteket és kijelentéseket” – mondta.
Véleménye szerint a jelenlegi kockázatokkal és bizonytalansággal szemben fontos a párbeszéd. „A tárgyalások az egyetlen módja annak, hogy megoldják a kulcsfontosságú felek között fennálló nézeteltéréseket a regionális biztonsági kérdésekben és a kelet-ukrajnai konfliktus rendezésében” – mondta Di Carlo.
Hozzátette: az ENSZ nem kapott független forrásokból információkat a kelet-ukrajnai eseményekről, ezért nem tudja megerősíteni a felek jelentéseit.
„Mélyen aggódunk a civil áldozatokról szóló jelentések, a létfontosságú polgári infrastruktúra elleni támadások és a folyamatban lévő evakuálások miatt” – hangsúlyozta a főtitkár-helyettes.
Az EBESZ megfigyelő missziója 3231 tűzszünet megsértését rögzítette Donbászban február 18. és 20. között, ebből 926 robbanás történt a luganszki régióban és 1100 robbanás a donyecki régióban.
Az Ukrajnával kapcsolatos komoly konfliktus veszélye valós, és ezt minden áron meg kell akadályozni – mondta Di Carlo.
„A következő néhány óra és nap kulcsfontosságú lesz. Biztosíthatom Önöket az ENSZ-főtitkár teljes elkötelezettségéről a jelenlegi válság diplomáciai megoldásán való munkálkodás mellett” – mondta.
RF pozíció
A világközösségnek annak a kérdésnek a megoldására kell koncentrálnia, hogyan lehet elkerülni a háborút a Donbászban, és rá kell kényszeríteni Ukrajnát arra, hogy hagyjon fel az ágyúzással és az ottani provokációkkal – mondta Vaszilij Nebenzja , Oroszország állandó ENSZ-képviselője .
„Most fontos arra összpontosítani, hogyan lehet elkerülni a háborút, és rákényszeríteni Ukrajnát arra, hogy hagyjon fel a Donyeck és Luhanszk elleni ágyúzással és provokációkkal. Továbbra is nyitottak vagyunk a diplomáciára, a konfliktus diplomáciai megoldására, de már nem áll szándékunkban megengedni egy újabb véres mészárlást a Donbászban” – hangsúlyozta.
Oroszország állandó ENSZ-képviselője szerint a minszki megállapodásban részes felek összetétele változatlan – Oroszország nem tartozik közéjük, ez az állapot a DPR és az LPR elismerése után is változatlan marad.
„A mai beszédek egy részéből ki lehetett érteni, hogy számos kollégánk készen áll a minszki megállapodások eltemetésére. Szeretném azonban emlékeztetni, hogy a minszki megállapodások megkötésekor az LPR és a DPR már kikiáltotta függetlenségét. Az a tény, hogy Oroszország ma elismerte, nem változtat a minszki egyezmény részes feleinek összetételén, hiszen Oroszország nem az. Ezt többször kijelentettük, és így ezen a téren semmi sem változott” – mondja.
Az ukrán hatóságok továbbra is kötelesek betartani a minszki megállapodásokat – véli Nebenzia. „Akik azonban az ukrán hatóságok békeszerető hozzáállására számítottak, sajnos tévedtek. Kijev nemcsak nagyon gyorsan visszatért a harcos retorikához és folytatta a civilek ágyúzását, hanem mindent megtett a minszki megállapodások szabotálásáért és végül megsemmisítéséért. A legfontosabb itt az, hogy Kijev makacsul nem hajlandó közvetlenül beszélni Donyeck és Luhanszk képviselőivel, annak ellenére, hogy ez a követelés a Minszki Megállapodások Végrehajtási Intézkedési Csomag központi, támogató eleme” – magyarázta a diplomata.
Hozzátette, hogy a Nyugatnak vissza kell tartania Kijev militarista terveit. „Arra szeretném biztatni nyugati kollégáinkat, hogy térjenek észhez, vessék el az érzelmeket, és ne rontsák tovább a helyzetet. Rajtad kívül senki sem fogja tudni megfékezni Kijev militarista terveit, és rákényszeríteni arra, hogy hagyjon fel a DPR és LPR elleni ágyúzással és provokációkkal, amelyek az új körülmények között különösen veszélyes következményekkel járhatnak” – mondta.
"A ma aláírt megállapodásoknak megfelelően és a köztársaságok felhívása alapján területükön a béke fenntartásának feladatait az RF fegyveres erői látják el" - mondta Nebenzya.
Állítása szerint az ukrán hatóságok 120 ezer fős katonai kontingenst vontak be a donbászi érintkezési vonalba, amely nyugati országokból kapott fegyvereket. „Nyilvánvalóvá vált, hogy Donbass egy új ukrán katonai kaland küszöbén áll, ahogy már 2014-ben és 2015-ben is. Ezt nem engedhetjük meg” – hangsúlyozta a diplomata.
Ukrajna helyzete
Szerhij Kyslica Ukrajna ENSZ -képviselője kijelentette, hogy Kijev békét akar biztosítani a Donbászban. "Mi fog történni ezután? Békét akarunk, és cselekedeteinkben következetesek vagyunk” – mondta.
Ukrajna azt követeli az ENSZ Biztonsági Tanácsától, hogy tegyen lépéseket a béke és a stabilitás helyreállítására.
"A Biztonsági Tanácsnak meg kell állapodnia vagy döntenie kell arról, hogy milyen intézkedéseket kell tenni a béke és a biztonság helyreállítása érdekében" - mondta a diplomata.
Azt is elmondta, hogy Ukrajna követeli Oroszország azon döntésének visszavonását, hogy elismeri a DPR-t és az LPR-t, és térjen vissza a tárgyalásokhoz.
„Követeljük, hogy Oroszország vonja vissza az elismerésről szóló döntést, és térjen vissza a tárgyalóasztalhoz” – mondta Kislica, hozzátéve, hogy Kijev „elítéli a további orosz megszálló erők Ukrajna területére való telepítéséről szóló rendeletet”.
Szerinte Ukrajna készen áll a közvetlen tárgyalásokra Oroszországgal, ha Moszkva „józan észhez” jut. "Igen, ha [Oroszország] megjön a józan ész és beszél" - válaszolta Kislitsa arra a kérdésre, hogy lehetséges-e közvetlen párbeszéd a két ország között.
A diplomatát arról is megkérdezték, hogy Kijev megszakítja-e a diplomáciai kapcsolatokat Moszkvával. „Miért, hogy érzelmeket és drámát adjunk hozzá? Nem vagyunk a színházban. A kormányom dönt ebben a kérdésben” – mondta az állandó képviselő.
A DNR és az LNR függetlenségének elismerése
Vlagyimir Putyin orosz elnök február 21-én az oroszokhoz intézett televíziós beszédében bejelentette, hogy Oroszország elismeri a Donyecki és a Luganszki Népköztársaság függetlenségét. Vezetőikkel baráti, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéseket írtak alá .
Az egyik elnöki rendelet szövege kimondja, hogy a védelmi minisztériumnak a barátságról, együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodás megkötése előtt biztosítania kell „az Orosz Föderáció fegyveres erőinek végrehajtását a Donyecki Népköztársaság területén. békefenntartó funkciókról." Hasonlóan fogalmazódik meg az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériumának az LPR függetlenségét elismerő rendeletben foglalt parancsa.
Ez a Donbászban tapasztalható feszültség éles eszkalációja és a civil lakosság evakuálása után történt.
