A főhazug mellett az ukrán külgyminiszter már kicsinek tűnik, hiszen azzal, hogy mndent tagadni akar csak mélyíti a valóságot, hiszen mindeki láthatta a Donetzk város pereméig nyomta előre az ukrán hadsereg az érinékezési vonalat, holott legkevesebb 10 km-re kellene tartózkodjanak, de akkor a 120mm aknavetőkkel és a 122mm kaliberű tarackokkal nem tudnák a civil lakosságot ágyúzni.
Ezek tények,.amit nem lehet meghazudtólni, mint ahogy az sem, hogy naponta.érkeztek a hírek, hogy az ukrán mesterlövészek amelyek normális esetben csak orvlövészek lelöttek valakit. Eddig 8000 halottról van szó, ami 8 év alatt évi 1000 halottat jelent azaz naponta 2-3 emberélet kioltását adja ki.
Kinek érdeke ez? Az oroszoknak? vagy esetleg a donbászi miliciának?
Szóval Kuleba úr vissza az agyarakkal!
Minek kellett az ukránvezetéseknek a fele hadseregének a donbászi területek mellé telepíteni?
Szóval aki háborúra készül, de kozben tudja, hogy csak 3-4 napra elég löszeradagja van akkor nem provokálja a donbásziakat, de itt és most nem ez történt, hiszen a villámháborúra készülve a területvisszaszerzést akarta kierőszakolni az ukrán vezetés, de be kell ismernie beletöt a bicska és értelmetlen a további rombolás. Az orosz elnök ma kiküldte az orosz békefenntartó alakulatait! Azok nem virággal jöttek Donbászba. Ha lőnek rájuk azok visszalőnek!
EZT AKARTÁTOK most EZ VAN!
Zöld S.
2022. február 21.,
Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter február 21-én kijelentette, hogy a kijevi agresszióval kapcsolatos minden információ megbízhatatlan. Ez Donyeck és Luhanszk ágyúzására, valamint az ukrán fegyveres erők Oroszország területére küldésére vonatkozik.
„Kategorikusan cáfolom az Orosz Föderáció félretájékoztatását. Ukrajna: nem támadta meg Donyecket, Luganszkot; nem küldött szabotőröket vagy páncélozott szállítókat a határon; nem ágyúzta az Orosz Föderáció területét vagy a határon lévő ellenőrző pontot; nem követett el szabotázst. Nem tervez ilyen tevékenységeket. Követelem, hogy az Orosz Föderáció azonnal állítsa le a hamis gyárat” – írta Twitter-fiókjában az ukrán külügyminisztérium vezetője.
Február 21-én az orosz katonaság és határőrség az ukrán fegyveres erők két katonai járművének és öt szabotőrnek Oroszország területére való behatolásáról számolt be. A berendezés megsemmisült.
Amint arról egy nappal korábban beszámoltunk az orosz FSZB PR-központjában, délelőtt 10 óra körül egy azonosítatlan lövedék találta el a határszolgálatot . Az épület teljesen megsemmisült. Az orosz-ukrán határtól mintegy 150 m-re helyezkedett el. Az incidens következtében személyi sérülés nem történt.
Február 21-én az oroszországi nyomozóbizottság (IC) vezetője, Alekszandr Bastrikin büntetőeljárás megindítására utasította azt a tényt, hogy Ukrajna területéről kilőtt lövedék megsemmisített egy határellenőrző pontot a rosztovi régióban .
Szintén hétfőn a magát Luhanszki Népköztársaságnak (LPR) kikiáltó Donyecki Népköztársaságnak (DPR) kikiáltó államok vezetői, Leonyid Pasecsnik és Denis Puszilin arra kérték Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy ismerje el az LPR és a DPR függetlenségét .
Február 21-én az LPR képviseleti irodája a Tűzszünet Ellenőrző és Koordináló Közös Központnál (JCCC) 16 ukrán biztonsági erők által a köztársaságban elkövetett tűzszünet megsértéséről számolt be. Ugyanezen a napon vált ismertté, hogy az ukrán fegyveres erők a minszki megállapodások értelmében tiltott lövedékekkel lőtték Sztaromihajlovka falut .
Február 17-én eszkalálódott a helyzet a donbászi érintkezési vonalon. A DPR és az LPR arról számolt be , hogy az ukrán biztonsági erők súlyos lövöldözéseket hajtottak végre, többek között nehézfegyverekkel. Ezzel egy időben Kijev bejelentette az ukrán fegyveres erők állásainak ágyúzását. A köztársaságok bejelentették a civilek általános mozgósítását és evakuálását Oroszország területére.
Az ukrán hatóságok 2014 óta folytatnak katonai hadműveletet Donbass lakói ellen, akik nem voltak hajlandók elismerni a puccs és az új ukrajnai kormány eredményeit. Ugyanakkor Kijev Moszkvát hibáztatja a jelenlegi helyzetért . Oroszország többször is kijelentette, hogy nem részese az ukrán belüli konfliktusnak. A rendezésének kérdéseit minszki és normandiai formában vitatják meg.
