Kissinger úr elég hamar megváltotatta az álláspontját, ami azt is jelentheti, hogy vagy "megvették" vagy "rászóltak". Mi az tos utóbbira gondoltunk...
Egy védelmi szövetségbe bevenni, egy izgága vezetésű országot, amely a saját több milliós kisebbségét is "ellenségnek" véli és ahol a "nácizmust" igencsak kedvelik nagyon veszélyes és a III. világháború kitörését eredményezheti!
Az ukrán népet és az ukrán államot, amelyet soha sem sikerült egységessé építeni, csak hosszabb idő alatt és több emberöltő alatt lenne lehetéges, de...
De, ha most az EU-s országait összekötik az ukránokkal egy államközi szövetséggel, az még az Únió vesztét hozhatja! Az északatlanti szövetség nem tudja az orosz hadvezetést legyőzni! Erről sok szakember is nyilatkozott! Ezért ha az ukrán államot beveszi az államközi szövetségbe csak egy újabb problémakört vállal magára, amit nem igen tudná gyorsan é végérvényesen megoldani. Ez pedig CSAK a konfliktuszóna kiterjesztését eredményezné, amit biztosan nem tudna megvédeni, vagyis csak saját magát és az ukrán népet csapná be!
A 300 mérföldes orosz doktrina elleni tetteket ("csapást-harcot"), az orosz vezetés NEM fogja elfogadni és folytatja a saját harcát, ami mostanra már bebizonyosodott, hogy "honvédővé" avanzsált: védi az orosz nemzet mellett az oroszajkú népközösségek önrendelkezését is !
Ugyanakkor az oroszok által elfogadott "testvérnépi gondolat" ellen fog vezetni, a nácik által vezetett oroszlakta ukránoknak a NATO-ba való felvétele.
Kissinger úr abban is téved, hogy csak az orosz fél ellenkezését látja, azaz, hogy nem akarnák a békét...
Viszont a mostani amcsi vezetés sem akarja a békét és elindította "az utolsó ukránig való harc" elméletét, holott csak az ukrán területen eddig kialakított "gyarmati státust" szeretné "bebetonozni"...
A hatalomra került "demokrata" vezetést már rég leválltotta a "háttér hatalom" és mindent elkövet, hogy az amcsik által gyártott modern fegyverarzenál gyártásával és eladásával tovább gazdagodjon. Nem számít az emberélet kioltása, sőt kelendő elmélet a népesség erőszakos és művi csökkentése is!
Sajnáljuk kedves Kissinger úr, de nem jó ötlet, amit ön állít.
Az orosz-ukrán testvérnépi harc továbbfolytatása csak az ukrán földön élők kiírtását eredményezi, de nem az oroszok által!
Az ukrán vezetés idegeneknek kedvez és NEM az ukránok érdekét szolgálja! Előbb utóbb az egyszerű ukrán is megérti, hogy a jelenlegi vezetőjük csak pojáckodik... Z. Sára
2023. január 18., Maria Shustrova
Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása "megfelelő eredménye" lenne egy orosz katonai csípős hadműveletnek, jóllehet ragaszkodott Kijev semleges státuszához annak megkezdése előtt. Úgy véli továbbá, hogy Moszkvának lehetőséget kell adni arra, hogy egy napon visszatérhessen a nemzetközi rendszerbe – de csak a Kijevvel való békekötés után.
Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter a davosi Világgazdasági Fórumon beszélt videós linken. Véleménye szerint az Egyesült Államoknak továbbra is katonai támogatást kell nyújtania Ukrajnának, és szükség esetén növelnie kell azt mindaddig, amíg az előzetes megbeszélések során el nem érik vagy elfogadják a tűzszüneti vonalat.
A volt államtitkár azt is elmondta, hogy szeretné kifejezni csodálatát Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és "az ukrán nép hősies magatartása" iránt. Hangsúlyozta: most úgy gondolja, hogy Ukrajna NATO-tagsága egy napon "megfelelő eredmény" lesz.
„A semleges Ukrajna gondolatának ilyen körülmények között már nincs értelme” – biztos a politikus.
Folytatódik a párbeszéd Moszkvával
Kissinger azt is kijelentette, hogy Oroszországnak lehetőséget kell adni arra, hogy egy napon visszatérhessen a nemzetközi rendszerbe, miután "bármilyen békeszerződést" köt Kijevvel. A politikus a Moszkvával való párbeszéd folytatása mellett is szót emelt.
„Ez nagyon üresnek tűnhet azoknak az országoknak, amelyekre a hidegháború időszakának nagy részében Oroszország nyomást gyakorolt” – mondta Kissinger.
Szerinte azonban fontos elkerülni az Oroszország és a Nyugat közötti konfliktus eszkalálódását, amely "Oroszországot arra kényszerítheti, hogy újragondolja történelmi pozícióját, amely az európai kultúrához való vonzódás és a dominanciájától való félelem keveréke volt".
"Ha Oroszországot mint saját politikáját folytatni tudó államot megsemmisítjük, 11 időzónájának hatalmas területe megnyílik a belső konfliktusok és külső beavatkozások előtt egy olyan időszakban, amikor 15 ezer vagy annál több atomfegyver van a területén" - mondta a volt külügyminiszter. .
Kissinger a Moszkvával folytatott párbeszéd folytatását a "háború eszkalációjának megelőzése" egyik módjának tekinti. Emellett a szankciók és az Oroszországgal szembeni nyomásgyakorlás fenntartása mellett foglalt állást mindaddig, amíg az ukrajnai helyzet "végső rendezése" meg nem születik.
Helyzet átalakítása Ukrajnában
2014. március 5-én Kissinger közleményt adott ki a The Washington Postban, amelyben azt írta, hogy az ukrán kérdést túl gyakran úgy adják elő, mint azt a kérdést, hogy Kelethez vagy Nyugathoz csatlakozik-e.
„Ha Ukrajna fennmaradni és virágozni akar, ne legyen az egyik fél előőrse a másikkal szemben, hanem hídként kell működnie közöttük” – vélekedett akkor a volt államtitkár.
Biztos volt abban is, hogy Oroszországnak fel kell ismernie, hogy "az a kísérlet, amely Ukrajnát szatellit státuszba kényszeríti, és ezáltal Oroszország határait ismét kitolja, arra ítéli Moszkvát, hogy megismételje az Európával és az Egyesült Államokkal folytatott kölcsönös nyomásgyakorlás önbeteljesítő ciklusait".
„A Nyugatnak meg kell értenie, hogy Ukrajna soha nem lehet csak egy idegen ország Oroszország számára. Oroszország története az úgynevezett Kijevi Ruszban kezdődött. Innen terjedt el az orosz vallás. Ukrajna évszázadok óta Oroszország része, történeteik már korábban is összefonódtak” – mondta Kissinger.
Adatai szerint 2014-re a Krím 60% -a orosz volt, a félsziget csak 1954-ben lett Ukrajna része. Ukrajna nyugati részén főleg katolikusok, keleten pedig ortodoxok éltek. Ráadásul az ország nyugati része ukránul, míg keleten főleg oroszul beszélt.
„Ukrajna egyik szárnyának minden kísérlete arra, hogy uralja a másikat – ahogy az lenni szokott – végül polgárháborúhoz vagy széteséshez vezet. Ha Ukrajnát egy kelet-nyugati konfrontáció részének tekintenénk, az évtizedekre semmissé tenné Oroszországot és a Nyugatot – különösen Oroszországot és Európát – egy nemzetközi együttműködési rendszerben egyesíteni” – figyelmeztetett a volt amerikai külügyminiszter.
Arra a következtetésre jutott, hogy Ukrajnának nem kell csatlakoznia a NATO-hoz, hanem "jogot kell kapnia ahhoz, hogy szabadon megválasszon gazdasági és politikai társulásait, beleértve az Európát is".
Kissinger december 18-án azt írta a Spectator magazinban, hogy "nem látja a végét az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusnak". Megjegyezte ugyanakkor, hogy közeleg az ideje a tárgyalásos békének, hogy csökkentsék egy új pusztító világháború kockázatát.
„A békefolyamatnak össze kell kötnie Ukrajnát a NATO-val, bármilyen módon is fejezzék ki. A semlegesség alternatívájának már nincs értelme” – tette hozzá.
Kissinger arra is figyelmeztetett, hogy ha Oroszországot "tehetetlenné" akarják tenni, vagy akár szét akarják szakítani, az "káoszhoz vezethet".
A Foreign Affairs magazin azonban már idén január elején idézte Kissinger Leadership: Six Lessons of World Strategy című új könyvét, amelyben felvetette, hogy az ukrajnai helyzet megoldása az ország semleges státuszának elismerése lehet. A könyvben az ex-államtitkár megjegyezte, hogy ha Ukrajna csatlakozik a NATO-hoz, az észak-atlanti szövetség határa "300 mérföldön belül lesz Moszkvától", ami "kiküszöböli azt a stratégiai mélységet, amellyel Oroszország mindig is számolt".
